R218 MAGYAR REFORMÁTUS DOGMATIKUSOK VALLÁSÉRTELMEZÉSEI

BALOGH FERENC:
AZ ÚJ VILÁGNÉZETRŐL KERESZTYÉN
SZEMPONTBÓL
Elemző szemináriumi dolgozat
Felhősi András Imre
2012.12.14.

Tanár: Dr. Kovács Ábrahám

 R218_MRDV_Felhősi_Balogh_dolg

TARTALOMJEGYZÉK

I. Bevezetés. A téma összefoglalása ................................................................... 2

II. A szöveg elemzése és reflektálás a szövegre ............................................. 3
III. A tudomány és vallás ....................................................................................... 10

1
Balogh Ferenc: Az új világnézetről keresztyén szempontból
 R218_MRDV_Felhősi_Balogh_dolg

I.
Bevezetés
A téma összefoglalása

A 19. század végén a Debreceni Református Kollégiumban aktív szellemi élet

folyt. Diákkörök, önképzőkörök alakultak az oktatási szintek különböző formáin (mind a
gimnáziumban, mind a teológián). Az önképzőköröknek folyóirataik is voltak és amint
maguk a folyóiratok tanúskodnak, a Kollégium diákjai nem rejtették tudásukat véka alá,
hanem folyóirataikban nemcsak Debrecennek, hanem a magyar reformátusság tudását
és műveltségét is gazdagították. Az akkori tudományok fejlődését szinte napra pontosan
figyelemmel követték és reflektáltak az őket is érintő eszmékre, elméletekre,
változásokra. Nemcsak a diákok, hanem a tanárok is tevékenyen részt vettek a szellemi
életben. Az akkori keresztyén-ellenes filozófiák támadásait ők védték ki és ők adtak
bíztatást azoknak az embereknek, akikben a hit megkérdőjeleződött.

Egy ilyen diák-önképzőkörnek, a „hittanszaki önképző társulatnak” volt a tagja

Balogh Ferenc, későbbi teológiai tanár. Az általam elemzett szöveget, mely Az új
világnézetről keresztyén szempontból címet viseli, a társulat díszülésén mondta el,
1874. november 4-én mondta el. A keresztyénséget akkor alapjaiban támadta meg az
darwini evolúvió és törzsfejlődés tana. A következő oldalakon bemutatom, hogyan
védekezett a támadások ellen Balogh Ferenc és a tudomány mai álláspontja szerinti
változásokat is szeretném reflektálni. Dolgozatomban kitérek a tudomány és vallás
viszonyára is. Először lássuk magának a szövegnek az elemzését, amely az Evangyéliomi
Protestáns lapban, Debrecenben jelent meg 1875-ben.

2
Balogh Ferenc: Az új világnézetről keresztyén szempontból
 R218_MRDV_Felhősi_Balogh_dolg

II.
A szöveg elemzése és reflektálás a szövegre

A feldolgozott szöveg 1874. november 4-én a hittanszaki önképző társulat

díszülésén megnyitóbeszédként hangzott el. Mottóként Dr. Roseby dunedini lelkipásztor
szavait olvashatjuk.

A bevezetésben a szerző leírja, hogy az ókor romjain új világnézetet hozott a

keresztyénség. Azóta új világnézetek, eszmék és elvek láttak napvilágot, melyek
próbálják Istent kitörölni a világból. Felmerül a kérdés: lehetséges-e az összhang a
tudományok és a hit között? Balogh Ferenc bemutatja korának legerősebb elméletét, a
darwinizmust, melyet nemcsak Darwin talált ki, hanem később materialista tudósok
(Büchner, Haeckel és Vogt) továbbfejlesztettek. A szerző célja, hogy a keresztyénség
számára megnyugtató képet adjon az új eszmékről és azoknak cáfolatairól.

Az első nagy elmélet a darwinizmus, melyet már előzőleg bemutatott a szerző.

Először kérdéseket tesz fel a darwinizmusnak és ezekkel saját magát fordítja a
darwinizmus ellen. A darwinizmus nem tud bizonyítékot hozni arra, hogy a fajok
gyökeresen átalakultak volna. Ahogy a szerző mondja: „a juh mindig juh marad, a
szelídítés, háziasítás által elért némi változatok is eltűnésnek vetvék alá.”1 Blanchard
elmélete, miszerint ha egyáltalán van átalakulás, akkor is a módosulások elenyészőek és
be vannak határolva. Nem az ösztönök és külső foglalkozások szülik a szervezeti
módosításokat, hanem éppen a szervezeti változások hozzák létre a belső változásokat.
A darwinizmus csak találgatás és elmélet, ezért nem rendíti meg sem a Biblia tanait, sem
a Teremtő létének bizonyságát. A darwinizmus egyik elmélete a létért való küzdelem,
mely szerint csak az erős és életképes fajok és egyedek maradnak fenn. A szerző szerint
ezzel nem magyarázható meg az igazságtalanság és szenvedés, az erkölcsi és természeti
rossz következményei, sem a kiegyenlítés és megjavulás lehetősége és szükségessége, de
még a szeretet is elveszti mentő erejét. Megoldást egyedül a Jézus Krisztusba vetett hit
adhat. A tudomány magában nem elég az ember szellemi és erkölcsi nagyságára, a
tudománytól indulat, szenvedély és érzés távol van. (Egy ez évi internetes cikkben
olvasható egy interjú, amiben William Collier, az ELTE egykori vendégprofesszorát
kérdezik a darwinizmusról. A darwinizmus jelenlegi álláspontja az, hogy minden sejtben
van egy gépezet, amely meghatározott módon működik és tartja fenn a sejt működését.
A professzor egy baktérium működésén és egy konyhai baleseten szemlélteti az
elméletét: „Például: a baktériumoknak van egy kis ostoruk, amelynek segítségével
képesek közlekedni. Ezt flagellumnak nevezzük. Ha ön mikroszkóp alá teszi a
baktériumot, látja: a flagellum forog, mint egy propeller, és a baktérium száguld előre.
Tíz-húsz év kellett ahhoz, hogy a kutatók megértsék, hogyan működik mindez. Van a

1 In: Balogh Ferenc: Az új világnézetről keresztyén szempontból. Evangyéliomi protestáns lap. Debrecen,
1875. július 16. 29. szám, 263. oldal, 2. bek.

3
Balogh Ferenc: Az új világnézetről keresztyén szempontból
 R218_MRDV_Felhősi_Balogh_dolg

baktériumban egy proteinből készült gépezet. Kerek ágyazatban forog a propeller, s egy
kicsiny motor forgatja, percenként tizenhétezres fordulattal; a baktérium egyik
pillanatról a másikra képes megváltoztatni mozgásának irányát. Ha e kis biokémiai
motor körülbelül tizenöt funkcionális eleme közül bármelyiket kivennénk,
működésképtelenné válna. Ez alapján alkotta meg Michael Behe a tovább nem
egyszerűsíthető komplexitás fogalmát, s ez nagy kihívás elé állítja a darwinizmust. Az
evolúció ugyanis a tudósok számára a természetes kiválasztódást jelenti, amely
véletlenszerű mutációkon keresztül megy végbe; e mutációk piciny változásokat hoznak
létre az organizmusban, s így megfelelő mennyiségű idő elteltével képes az egyik faj egy
másikká átalakulni. A mutáció véletlenszerű, nincs tudatos célja. Az evolúció központi
gondolata a véletlen és céltalanság. De hogyan tudott kifejlődni a flagellum? A
baktériumnak mozognia kell, hogy élelmet találjon. Az evolúció csak lépésről lépésre tud
ilyen komplex rendszert összehozni, de a baktérium nem várhatja meg a folyamat végét,
mert ha nincs flagelluma, megsemmisül. Mondok még egy példát: ha ön megvágja a
kezét, életveszélyben van, amennyiben nem áll el a vérzés. Ezért a szervezete rögtön
beindít egy biokémiai parancssort: fehérje képződik, és az egymással kölcsönhatásba
lépő fehérjék a vágás helyén egy halászhálóhoz hasonló alakzatot formálnak; a sejtekkel
érintkezve ez a háló megszilárdul, és kemény réteget alkot. A seb eltömődésével viszont
leáll az alvadási folyamat. Ha a szervezete nem állítja el a vérzést a megfelelő időben,
aztán nem szünteti be az alvadást is a kellő pillanatban, ön meghal. Hogyan tudna egy
ilyen képességet lépésről lépésre kifejleszteni? Sok száz olyan biokémiai rendszer van,
amely nem jöhetett létre fokozatosan. Aki átnézi a professzionális biokémiai irodalmat,
látja: nincs válasz arra, hogy az organizmusok hogyan maradhattak életben a fejlődés
utolsó lépése előtt.”2 Tehát még a tudomány még ma sem képes megmagyarázni
alapvető dolgokat és az evolúció elmélete ellentmond önmagával. A Teremtő Isten látta,
látja, hogy mire van szüksége a teremtményeknek és életüket, de még testi fejlődésük
menetét is úgy igazgatja és formálja, ahogyan azoknak szükséges.)

A darwinizmus eszméjét Büchner és Huxley tudósok vitték tovább, akik szerint az

ember a majomtól származik. A szerző három leletet hoz fel: az engisi, a neanderthali és
a menthoni leletet. Mindhárom leletből az derült ki, hogy a 20 000 évvel ezelőtt emberek
inkább hasonlítottak a maira, mint különböztek. A majom értelmileg nem fejlődhet, de a
„legalsóbb fokú ember, bármily elbutult legyen, haladásra, mivelődésre fogékony lény.”3
Végezetül két neves tudós (Broca és Agassiz Lajos) kritikáját idézi fel a darwinizmus
ellen, mik szerint az átalakulás elmélete csak merész találgatás csak, mert nem nyugszik
biztos bizonyítékokon. A naturalisták csak ábrándokat kergetnek és az Isten
anyagkészlete nem lehet olyan szegény, hogy az ésszel felruházott ember teremtése
miatt a majmot kelljen emberré változtatnia. (Balogh Ferenc még nem is tudhatta még,

2 Balavány György: A darwinizmus elakadt – összeomlik az evolúcióelmélet? (2012. 02. 02.) In:
http://www.mindennapi.hu/cikk/tudomany/a-darwinizmus-elakadt-osszeomlik-az-evolucioelmelet-
/2012-02-02/1257 Letöltés időpontja: 2012. december 14. 0:30.
3 In: Balogh Ferenc: Az új világnézetről keresztyén szempontból. Evangyéliomi protestáns lap. Debrecen,

1875. július 16. 29. szám, 264. oldal, 1. bek.

4
Balogh Ferenc: Az új világnézetről keresztyén szempontból
 R218_MRDV_Felhősi_Balogh_dolg

hogy a darwinizmusnak a legveszedelmesebb „vadhajtása” a szociáldarwinizmus lesz,

miszerint a társadalmi fejlődés nemzetek versengésén, ellentétén alapul. Ebből fejlősött
ki a 20. század rasszizmus és a nácizmus. A náci ideológia a német népet tette meg
„Übermensch”-é az alacsonyabb rendű „Untermensch”-ekkel szemben. A náci elgondolás
szerint az emberek között is létezik a természetes szelektálódás és csak a legerősebb
emberi fajok maradnak életben. Az eugenika értelmében a náci rezsim feladatának
vallotta azt, hogy ezt a természetes kiválasztódást elősegítse és az általuk alacsonyabb
rendű emberfajokat [zsidókat, cigányokat, fogyatékosokat, homoszexuálisokat stb.]
kiirtsák. Ez az elmélet ma is szedi áldozatait. Totalitárius rendszert alakított ki
Németországban, ahol faji alapon több, mint 6 millió embert pusztítottak el a nácik.
Elméleti szinten a kommunizmus [elsősorban a Szovjetunióban] művelte ugyanezt és
még ma is műveli Kínában és Észak-Koreában. A kommunizmus áldozatainak számát
több, mint 120 millióra becsülik. Ez az alapvető ellenszenv benne van az emberben,
hiszen már Kain is meggyilkolta Ábelt, Isten a hatodik parancsolatban megtiltja a
gyilkosságot, Jézus Krisztus pedig megparancsolja a hívőknek még az ellenség
elfogadását, szeretetét is.)

A következő nagy elmélet az evolutionizmus, mely szerint minden élet a földön

egyetlen egyszerű növénysejtből indult ki. A „hasonló a hasonlóból”- elv képviselője
Willibald Beyschlag tanár. Balogh Ferenc szerint, ha az őssejt elmélete igaz lenne, az a
legnagyobb bizonyosság lenne Isten létére és dicsőségére, a legerősebb érv lenne arra,
hogy isteni akarat és tervezés irányítja a teremtést és minden dolog végbemenetelét.

A szöveg egy kis kitérést tesz a természettudományok és a hit összehasonlítása

céljából. A természettudomány csak a természeti jelenségekkel, mint tényekkel
foglalkozik és ha a természettudomány bölcsészetbe megy át, akkor már csak
hypotézisek előállítására képes. A természettudomány a maga anyagelvűségével nem
tudja kifejteni és megmagyarázni az ember erkölcsi törvényeit, sem az ember szabad
akaratát, sem lelkiismeretét. A természettudományokat azonban igazolhatja is a
történelem, ha azok párosulnak vallásos és keresztyén hittel. Példaként két híres tudóst:
Nicolaus Kopernikuszt és Keplert hozza fel a szöveg.

A következő rész ismét az evolutionismussal foglalkozik. Az evolutionisták

szerint létezett egy olyan kor, amikor még az érzés nem fejlődött ki, így nem is volt.
Balogh Ferenc kérdése erre az, hogy az öntudatlanból hogy állhatott elő öntudatos lény?
Kellett lennie egy időpontnak, amikor az öntudat és a kötelességtudat kialakult. Ez a
gondolat sem magyarázható Isten nélkül. Az ösztönökkel kapcsolatos tézissel
kapcsolatban – miszerint az ember is ösztönei szerint él – Balogh Ferenc megjegyzi, hogy
az állatok megmaradnak ösztöneikben, de az ember képes az erkölcsi javulás pályáján
való haladásra. Végül Cotta (geológus) nézetének talaján állva megfordítja Haeckel
tézisét, miszerint az agy növekedése teszi lehetővé a szellemi fejlődést. Ez pont fordítva
van: a szellem fejlődése teszi lehetővé az agy növekedését.

5
Balogh Ferenc: Az új világnézetről keresztyén szempontból
 R218_MRDV_Felhősi_Balogh_dolg

A következő nagy téma a jövő kérdésével foglalkozik. A naturalisták szerint

földünk egyszer el fog pusztulni és minden, ami volt, nyom nélkül el fog tűnni. A szerző
szerint ez az igazán szomorú tan, amely megnyomorít, mely szerint „egyenlő sors várja a
legszentebbet és a legelvetemültebbet.”4 Keresztyénként valljuk, hogy a világnak van célja
és a földi halál után is lehetséges az öntudatos létezés. A hittudomány nem
rokonszenvezik ezekkel az elméletekkel, hanem rámutat az igazi boldogság és igazság
forrására: Istenre. (Szerintem nincs az az ember, aki azt képzelné, hogy a földi halála
után nem fog létezni. Nagyon sok találgatás és hiedelem van. Valaki azt mondja, hogy
halála után az őseivel fog továbbélni, valaki pedig azt, hogy az utódai vagy a szerettei
emlékében fog továbbélni. Az ember gondolkodása annyira korlátolt, hogy sem azt nem
tudja elképzelni, hogy az ő élete egyszer elkezdődött és egyszer véget ér, de azt sem
tudná elképzeli vagy elhinni, hogy örökké él. Ez utóbbit még nehezebben tudjuk
elfogadni. Ezért is olyan távoli nekünk ilyen szempontból Isten, Aki öröktől fogva van és
örökké élni fog és nekünk is a még számunkra elképzelhetetlen örök életet is felkínálja.
Ezért szerintem ezeken nem is érdemes gondolkozni, mert nem jutunk sehova, csupán
értelmetlen kérdéseket teszünk fel – például: Hogyha Isten öröktől fogva létezik, akkor
mit csinált Ő a teremtés előtt? Luther Mártonnak egyszer feltette valaki ezt a kérdést és a
válasza ez volt: „Isten elment az erdőbe, felvett egy faágat, botot csinált belőle és jól
elvert mindenkit, akik ilyen butaságokat kérdeznek.” Az eget néző tanítványokat is
elküldte az angyal dolgukra, miután az Úr Jézus felment a mennybe. Nem az a dolgunk,
hogy ezeken gondolkozzunk, hanem az, hogy kapcsolatba kerüljünk Istennel és a ma
problémáival foglalkozzunk.)

A szerző megvizsgálja a bibliai teremtéstant is, azon belül két „problémával”

foglalkozik: a 4. napi teremtés (világosság megalkotása) története ma is megállja a
helyét, mivelhogy bizonyított az a tény, hogy a naptól jövő világosság előtt is léteztek
növények. A 6 napos teremtésben fontos, hogy a zsidó időszámítás szerint az este már a
felkészülést jelentette a következő napra (itt: a következő teremtési ciklusra).

Az atomokról szóló tant John Tyndall és Maxwell hirdeti Demokritos

atomtanának felelevenítése által. A szerző megint kétségbe vonja igazukat, hiszen hogy
tömörülnek rendezett csoportba az élettelen és tudattalan atomok? Hogyan válhatnak
élővé a élettelen atomok? A lelket kapni kell és ezt Isten adja. Ismét egy híres tudós
(Würtz) nyomán megerősíti a szerző azt a tényt, hogy a tudomány látó- és hatásköre
korlátozott. Isten magasságába a materializmus képtelen felemelkedni.

A szerző fontosnak tartja, hogy a látható dolgokkal foglalkozó tudomány ne

ítéljen a láthatatlan dolgok felől. A lélek létezik, mégis láthatatlan.

A felvilágosodás és a romantika két nagy jelszava: a szabadság és egyenlőség a

materialista felfogás alatt értelmüket vesztik, egyedül Isten főségével érvényesülnek

4In: Balogh Ferenc: Az új világnézetről keresztyén szempontból. Evangyéliomi protestáns lap. Debrecen,
1875. 32. szám, 287. oldal, 3. bek.

6
Balogh Ferenc: Az új világnézetről keresztyén szempontból
 R218_MRDV_Felhősi_Balogh_dolg

ezek az eszmék. A keresztyén ember szabad arra, hogy a természet törvényeit magába
zárva elláthassa feladatát: a teremtett világ őrzését és művelését.

Az utolsó rész a arról szól, hogy a keresztyénségnek milyen módon kell

viszonyulnia a tudományhoz. A tudományt – az Ige talaján állva – a keresztyénségnek
kötelessége művelnie és előremozdítania. A keresztyén hitet nem tárgyként kell
vizsgálni, hanem mint erőt, ami az összetartozást jelenti az Istennel. Ahogy a
környezetet, úgy védenünk kell az egyházat is, hiszen ha nem lenne, akkor magyar
kultúránk és öntudatunk is szegényebb lenne. A keresztyén ember nem fordulhat önző
módon magába (ahogy ezt a természettudomány teszi), hanem lemondással és
szeretettel kell szolgálni Istent és embertársainkat. (Sajnos mára már annyira
elistentelenedett a magyarság, hogy a kultúránk lassan teljesen elvész. Rengeteg hitvalló
énekünk, zenénk, szövegünk, épületünk őrzi a magyar kultúrát és sajnos ezeket is veszni
hagyjuk.) Balogh Ferenc mondja: „Becsesebb, drágább kincset, mint az igazi keresztyén
szív, felmutatni nem tud a történelem…”5

A szöveg végét a zárószavak mutatják és ezzel fejeződött be az ünnepi beszéd.

Az alábbiakban közlöm a szöveg vázlatos felosztását:

1. Jelige, mottó – Dr. Roseby, dunedini lelkész szavai

2. Bevezető gondolatok (1-3. bek.)
a. Milyen új világnézetet hozott a keresztyénség?
b. Feltűntek modern eszmék és elvek. Lehetséges-e az összhang a tudományok és
a hit között?
c. A darwinizmus bemutatása – Büchner, Haeckel és Vogt tanai
3. A darwinizmus kritikája (4-10. bek.)
a. Hogy lehet, hogy a magasabb fokú lények tökéletesebb tulajdonságai
hasznavehetetlenek, sőt kártékonyak lehetnek?
b. Nincs bizonyíték arra, hogy a fajok gyökeresen átalakulnak („Fajból más faj
nem származott.”)
c. A darwinizmus csak találgatás és elmélet – a Biblia tanait és a Teremtő létét
nem rendíti meg.
d. A létérti küzedelem elvének kritikája
e. A tudomány magában nem elégséges az ember szellemi és erkölcsi nagyságára
4. Az embernek majomtól eredésének kritikája (Büchner és Huxley) (11-12. bek.)
a. az engisi lelet
b. a neandervölgyi koponya leírása és elemzése
c. a mentoni lelet elemzése
d. Broca és Agassiz Lajos kritikája a darwinizmus ellen

5In: Balogh Ferenc: Az új világnézetről keresztyén szempontból. Evangyéliomi protestáns lap. Debrecen,
1875. 36. szám, 323. oldal 2. bek.

7
Balogh Ferenc: Az új világnézetről keresztyén szempontból
 R218_MRDV_Felhősi_Balogh_dolg

5. Az evolúció kritikája (13. bek.)

a. Willibald Beyschlag (tanár) elmélete – („Hasonló a hasonlóból” – elv)
b. Az őssejt a őssejt a legnagyobb bizonyosság lenne Isten létére és dicsőségére
6. A természettudományok és a hit összevetése
a. A természettudomány csak a természeti jelenségekkel, mint tényekkel
foglalkozik, nem tud bölcsészetté lenni.

b. A természettudomány a maga anyagelvűségével nem tudja megmagyarázni az

ember erkölcsi törvényeit, szabad akaratát, lelkiismeretét.
c. A természettudományt igazolja a történelem, ha az párosul vallásos és
keresztyén hittel.
5. d. Az evolutionisták szerint volt olyan kor, mikor még érzés nem létezett. Ennek a
cáfolata olvasható.
e. Az ösztönökkel kapcsolatos észrevételek
f. Haeckel tézisének kritikája – az agy mérete és a szellemi növekedés közötti
összefüggés
7. A jövő kérdése (23-29. bek.)
a. A naturalisták szerint a föld egyszer elpusztul és minden el fog tűnni. A
pusztulás utáni képzeleteik szomorúak és siralmasak. (pl. Danton)
b. cáfolat: a világnak van célja és a halál után is van öntudatos lét: Isten országa
8. A bibliai teremtéstan (30-34. bek.)
a. a főelv, hogy Isten a mindenség végoka, nem cáfolható
b. a bibliai teremtéstörténet igazolható a tudományokkal
c. a világosság kérdése (4. nap)
d. a 6 napos teremtés kérdése
9. Az atomokról (35-39. bek.)
a. John Tyndall és Maxwell Demokritos tanát elevenített fel: a világ „halott”
atomokból áll(t) össze.
b. cáfolat: a halott atomok csoportosulása nem idézhet elő életet. Hogyan
kaphatnának lelket az összeállt atomok?
c. Würtz: a tudomány hatásköre korlátolt
10. A tudomány és a láthatatlan dolgok (40-42. bek.)
a. A tudomány, amely a láthatóval foglalkozik, ne ítéljen a láthatatlanról!
b. A lélek is láthatatlan, mégis létezik. A szellem csak szellemtől eredhet.
11. A naturalizmusban – amely tagadja Isten létét – nem érvényesül a szabadság és
egyenlőség elve. (47-53. bek.)
12. A protestáns keresztyénség feladata a modern korban (47-53. bek.)
a. El kell ismernünk a tudományok nagyságát és szépségét és azok fejlődését
minden erőnkkel előre kell mozdítanunk, mindezt a keresztyén hit talaján állva
b. A keresztyénség = erő, összetartozási viszony Istennel
c. Védeni kell az egyházat, mint a környezetünket. Ez őrzi meg magyarságunkat is.
d. El kell dobnunk az anyagelvűség önzőségét és szeretetlenségét és le kell
mondanunk saját magunkról

A szöveg számomra egy nagyon szimpatikus szöveg volt. Logikus és könnyen

érthető és semmi hibát nem találtam az érvelésben. Külön tetszett az, hogy Balogh
Ferenc kora legújabb és legmodernebb kutatási eredményeit hozza fel és neves tudósok
vizsgálatait és beszédeit is tanulmányozza.

8
Balogh Ferenc: Az új világnézetről keresztyén szempontból
 R218_MRDV_Felhősi_Balogh_dolg

Egyetértek azzal (ahogyan a Helvét Hitvallás 25. fejezete is), hogy az oktatás
kulcsfontosságú a keresztyénségnek és ezért a tudományt minden erőnkkel és
tehetségünkkel művelni kell. A hit nem ellensége a tudománynak, hanem társa és
kiegészítője.

A szöveg régi voltára tekintettel, véleményem szerint ideje újragondolni és

újraírni a szöveget. A darwinizmus és az evolúció elmélete még napjainkban is
meghatározó és a szöveg megírása óta sok lelettel lettünk gazdagabbak. Érdekes kérdés,
hogy a 19. század végén tudtak-e esetleg a dinoszauruszokról, és ha igen, akkor miért
nem említette őket a szerző. Vajon a Balogh Ferenc által felhozott érvek ma is megállnák
a helyüket? Részben igen. Nyilvánvalóan szükséges, hogy megvizsgáljuk a legfrissebb
kutatási eredményeket.

Talán annyit hozzá lehetett volna írni a szöveghez, hogy a bibliai

teremtéstörténet nem „történelemkönyvként” íródott, hanem hitvallásként. Arra ad
választ, hogy mi a célja a teremtő Istennek a világgal és azon belül az emberrel. Egyetlen
természettudós sem tudja igazán megmondani, hogy miért, hogyan és miért így alakult
ki az élet.

Balogh Ferenc felszólalt Ernst Haeckel, a monizmus képviselője ellen is. A

monizmus azt vallja, hogy az ember természete jó, a türelmesség, szánalom és
segítőkészség az emberben van. A Szentírás ezzel pont ellentétes álláspontot foglal el.
Bár az ember Isten tökéletes alkotása, de a bűn annyira megrontotta, hogy nem képes
semmiféle jót cselekedni, hanem csak egyedül Isten Szentlelke és a Vele való kapcsolata
által.

Bízok abban, hogy a jövőben lesznek olyan teológusok, akik olyan bátran, mégis
nyugodtsággal és körültekintően fel tudják venni a harcot a modern keresztyénellenes
támadások ellen, mint ahogy ezt Balogh Ferenc tette. Ez a beszéde elsősorban
példamutató számomra.

Balogh Ferenc kérdése az, hogy hogyan is lehetne a tudományt és a vallást

egymás mellé állítani? A következő fejezetben én is erre keresem a választ.

9
Balogh Ferenc: Az új világnézetről keresztyén szempontból
 R218_MRDV_Felhősi_Balogh_dolg

III.
A tudomány és vallás

Régebben nem jelentett problémát a két szó, fogalom és rendszer egymás mellett
állása. Hosszú évszázadokon keresztül a vallás a tudomány felett prioritást élvezett.
Mégis az ember nagy kísértése az, hogy a tudománnyal kiiktassa Istent a világ rendjéből.
Ez már a legelső időkben is így volt, gondoljunk csak Bábel tornyának építésére (1Móz
11,1-9). A tudományt és vallást a felvilágosodás kezdte szétboncolni. A mindent megoldó
ész volt az, amire a racionalizmus épített. A világ teremtését azonban így sem tudták
megmagyarázni, ezért a deizmus filozófiájában még a teremtést Istennek
tulajdonították, de a gondviselést már nem (ezt fejezi ki Madách Imre Az ember
tragédiájában: „… a gép forog, az Alkotó pihen…”). A tudomány (ahogyan ezt Balogh
Ferenc is mondja) a látható dolgokat vizsgálja. Ma is azokat vizsgálja egyre mélyebben és
mélyebben, hogy a természettudomány fejlődése már csak keveseket érdekel.
Tudományos körökből sokan megvetik a vallást, azt mondván, hogy az elavult vagy
kirekesztő. Azonban már a Genezis 3. fejezete azt mondja, hogy Isten az embert azért
tette az Édenkertbe, hogy „művelje és őrizze azt.” Tény, hogy annál jobban tudok bánni
valamivel, minél jobban megismerem. Addig nem tudom használni a számítógépem,
amíg nem tanulom meg kezelni. Ugyanígy van ez bolygónkkal is. A Szentírás sehol nem
mondja, hogy vessük el a tudományokat és ne tanulmányozzuk a természetet. Sőt ez a
kötelességünk. Isten megengedte és képességet adott arra, hogy a körülöttünk levő
természetet megismerjük, kutassuk és tanulmányozzuk. Őriznünk, óvnunk, védenünk és
helyesen kellene művelnünk a földet. Ehelyett (és lehetnek akármennyire
előrehaladottak a tudományok) az ember elpusztítja a környezetét és így lassan
önmagát is. (Érdekes belegondolni: ha Isten nem tartaná kezében a természetet és az
utolsó ítélet óráját, akkor a természet elpusztulásának és így a világ végének is maga az
ember lenne az oka. A Szentírás és mi is, keresztyének a tudomány azon ábrándja ellen
emeljük fel a hangunkat, amely azt mondja, hogy az emberiségnek nincs szüksége a
hitre, mert a tudomány mindent megold. Találóan ír Balogh Ferenc ez ellen. Hol van a
tudomány, amikor lelkileg megnyomorodott embereket kell vigasztalni és segíteni? Mit
mond a tudomány a halál utáni életről? Nincs is annál félelmetesebb és pesszimistább
gondolat, minthogy a halálkor megsemmisülünk. (Már említettem, hogy az ember
képtelen elképzelni a megsemmisülést: ugyanis az is örökké tart. Az ember időbe és
térbe behatárolt lény és az ész nem tud ebből a térből kilépni.) Mit tesz a tudomány a
lelki dolgokban. Sokan azt mondják (és a 20. századi materializmusnak, majd a
kommunizmusnak is ez volt az álláspontja), hogy lélek nem létezik. Az ember
ösztönlény. Az ilyen embereknek talán el kellene gondolkozniuk a saját életükről és
talán észrevennék, hogy van lelkük, de rossz és talán csak fognák fel, hogy van az

10
Balogh Ferenc: Az új világnézetről keresztyén szempontból
 R218_MRDV_Felhősi_Balogh_dolg

embernek lelke, amikor mások lelkét bántják meg. Így hát maradnunk kell annál a
megállapításnál, hogy a tudomány és a hit kiegészítik egymást.

Émile Boutrux a tudomány és vallás kapcsolatáról uralkodó nézeteket két

csoportra osztja: a naturalisztikus és spiritikus irányokra. A naturalisztikus irányzatok
közzé tartozik pl. a pozitivizmus6 vagy a Balogh Ferenc által kritizált Ernst Haeckel által
képviselt monizmus.7 A spiritikus irányzatok közzé tartozik pl. a vallásos tapasztalat
tana (William James). Nem is az irányzatok, hanem a tudományos és a vallásos szellem
áll szemben egymással. A tudományos szellemet Descartes a következőképpen
határozza meg: a tudomány minden dolgot olyan oldalról tekint, amely lehetővé teszi,
hogy azt közvetlenül vagy közvetve matematikai elemekre vezethetik vissza. Ha ebből az
állításból indulunk ki, akkor már is beláthatjuk, hogy a tudomány által ily módon vizsgált
dolgok száma és aránya elenyésző. Maga a lélek sem vizsgálható matematikailag, viszont
létezik (bár némelyeknek könnyebb az igazságot tagadni.) Immanuel Kant szerint a
jelenségeket szükségszerű kapcsolat fűzi egymáshoz. Ez am tézis is megtámadható,
ugyanis véletlenek léteznek. Émile Boutrux szerint a tudomány nem egy adott és
meghatározoött dolog, hanem folyamatosan változik. A tudományt gyakorolni, művelni
és munkálni kell, hogy fejlődhessen. (Vajon a hitet gyakorolni kell, hogy fejlődhessen?
Nyilvánvaló, hogy hitünk csak akkor fog mélyülni, ha foglalkozunk vele, de a hitet
tanítani nem lehet, csupán azokról a dolgokról tudunk beszélni, ami(k)ben hiszünk. A
tudománynak két vágy van: hogy rendelkezzen ismerettel és ezzel az ismerettel hasson a
természetre. (Sajnos az ember az ismeretével annyira hat a környezetére, hogy
kipusztulnak az esőerdők, az állatfajok és feltalálta az atombombát. Ez a nézet nem
számol az ember bűnével és kicsinységével.) A tudomány tapasztalatra épít, hiszen
azokat a dolgokat vizsgálja, amiket a tapasztalat útján megismer. Sem a világi, sem a
metafizikai törvényeket nem lehet tapasztalat útján megállapítani. Balogh Ferenc
beszédében többször is kifejtette, hogy a tudomány túl behatárolt és kicsiny ahhoz, hogy
az egészet láthassa. A tudományos szellemiség gyengéje az is, hogy nincsenek abszolút
állításai. Hypotéziseket állít fel és egyik tudomány megdönti a másikat. Ellenben a hit
tárgya, Isten állandó. Aki Őrá építi a hitét, „hasonló lesz az okos emberhez, aki kősziklára
építette a házát.” (Mt 7,24b) A filozófus az ösztönről is azt mondja, hogy az „ösztön tény,
pontos és pozitív adottság. Bármilyen legyen is eredetére nézve, a faj törekvését és
érdekét képviseli. (Ez így van a személyes élettel kapcsolatban. Azonban ugyanezek az
ösztönök – amik által az ember jót akar magának – tehetik tönkre a másik embert és a
világot. A vallás szerint a világegyetem célja és a teremtés csúcsa az ember, amíg a
tudomány szerint az ember a világban csupán egy kicsiny láncszem. Ernst Haeckel
6 A pozitivizmus egy filozófiai irányzat, amely két időszakban, a 19. század végén és a 20. század elején volt
jellemző az európai filozófiában. Ezen irányzatokban közösnek tekinthető a filozófia tudományos jellegű,
racionális megközelítése és a tudomány pozitív szerepének hangsúlyozása az életünk javításában. Az
eszme szerint nincsen szükség gyors átalakulásra, a változásokat csak az emberek közvetlen tapasztalata
segítheti elő. Az embert természeti lényként fogja fel, nem társadalmi lényként, továbbá kimondja, hogy az
embernek nincsen szabad akarata, tehát nem dönthet saját belátása szerint. Képviselője Auguste Comte.
Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Pozitivizmus#cite_ref-1 Letöltés időpontja: 2012. december 14.
2:36
7 Meghatározását lásd: 9. oldal 2. bek.

11
Balogh Ferenc: Az új világnézetről keresztyén szempontból
 R218_MRDV_Felhősi_Balogh_dolg

jegyezte fel, hogy meghallgatta 1880-ban Doubois-Reymond professzort, aki szerint 7

rejtély van a világon: 1. az erő és anyag lényege, 2. a mozgás eredete, 3. az egyszerű
érzékelés eredete, 4. szabad akarat, 5. az élet eredete, 6. a természet látszólagos
célszerűsége, 7. a gondolat és nyelv eredete. Haeckel is bevallotta, hogy „ezen kérdések
ellen nem lehet harcolni, mert mindent kérdésessé tesznek. Kérdések mindig is lesznek
az emberben és nem mindenre fogunk választ találni.

Végezetül feltehetjük a kérdést: tud-e a hit és a tudomány ellenséges érzelmek

nélkül, segítve és kiegészítve egymást, egymás mellett élni. Véleményem szerint addig
nem juthatunk előrébb, amíg mindkét oldalon elzárkózást és azonnali elutasítást
találunk. Véleményem szerint a hit fontosabb a tudománynál, de minden olyan
tudományt fontosnak és szükségesnek tartok, amelyek a világ megismerését szolgálják
és segítik az embert, hogy Isten dicsőségére élve a teremtett világ művelője és őrizője
legyen.

Felhősi András Imre

Felhasznált irodalom:

1. Balogh Ferenc: Az új világnézetről keresztyén szempontból. Evangyéliomi

protestáns lap. Debrecen, 1875.
2. Internet (wikipedia)
3. Émile Boutrux: Tudomány ás vallás a jelenkori filozófiában. Ford. Fogarasi
Béla. MTA, Budapest, 1914.

12
Balogh Ferenc: Az új világnézetről keresztyén szempontból