Készítette: Felhősi András Imre,

teológus-lelkész szak, IV. évfolyam

B277 A Templom árnyékában

Dr. Hodossy-Takács Előd

KIRÁLYNŐK AZ Czeglédi Péter Pál

ÓKORI
Debreceni Református Hittudományi
Egyetem, 2014

IZRAELBEN ÉS
JÚDÁBAN
Szemináriumi dolgozat
 Királynők az ókori Izraelben és Júdában

KIRÁLYNÉK ÉS KIRÁLYNŐK AZ ÓKORI IZRAELI ÉS JÚDAI

KIRÁLYSÁGBAN

A XXI. századi ember sokszor vádolja meg az ókort patrialchizmussal, férfiuralommal, a

nők elnyomásával. A mai demokráciák társadalmához képest az ókorban valóban másabb volt a
nők szerepe. Ez a szerep kontinensenként, birodalmanként más volt: más helyzetük volt a
nőknek Rómában, Görögországban vagy a Távol-Keleten. A Közel-Kelet is máshogy kezelte a
nők sorsát. Maga az Ószövetség számol be arról, hogy a nők akár szédítő karriereket is
befuthattak, egy ország politikai és kulturális vezetőivé is válhattak. Mindez lehetséges volt egy
alapjaiban patrialchális társadalomban. Az ókori Közel-Kelet társadalmát már sokan vizsgálták.
Dolgozatomban nem a nők általános helyzetét akarom bemutatni, hanem azt, hogy a királynők és
királynék milyen szerepeket tölthettek be az ország életében.

Az Ószövetségben ‫ גְּ ִב ָירה‬szó jelentése: királyné, királynő, (anya)királynő. Az ókori

Izraelben és Júdában az anyakirálynői cím nem jelentett hivatali pozíciót, hanem csupán azokra a
nőszemélyekre korlátozódott az elnevezés, akik elsősorban személyes tulajdonságaik és
adottságaik révén gyermekeküket tették uralkodóvá és közben maguk váltak az ország tényleges
vezetőivé.1 N.-E. A. Andreasen az izraeli és júdai anyakirálynői rendszert a hettitákhoz vezeti
vissza, ahol (amint majd Bethsabé esetében is látni fogjuk) fontos közvetítő szerepe van az állam
politikai és kulturális vezetése között.2 A hettita anyakirálynőnek (tawananna) vezető szerepe volt
az állami kultuszban. Ebben az időszakban (Kr. e. 8-7. sz.) beszélnünk kell az erőteljes arám, majd
asszír befolyásról is.

Az anyakirálynő Izraelben (és nem a király felesége vagy egy papnő) a feleség szerepét
töltötte be a hieros gamosban, tehát a szent házasságban.3 A hieros gamos az ókori közel-keleti
kultuszokban nagyon fontos szerepet kapott. Az izraeli kultuszra is nagy hatással volt a palesztinai
kultuszok Él és Asera közti házassága. Az izraeli és a júdai népi vallásosságban Aserát JHWH

1
SUSAN ACKERMAN, “The Queen Mother and the Cult in Ancient Israel,” Journal of Biblical Literature 112,
p. 385–401.
2
i. m. 386.
3
i. m. 387

Készítette: Felhősi András Imre

1

B277 A templom árnyékában

 Királynők az ókori Izraelben és Júdában

párjaként tisztelték.4 Ha a népi vallásosságban JHWH női párja Asera volt, úgy az emberek az
anyakirálynőre úgy tekinthettek, mint ennek az isteni násznak és rendnek a földi
reprezentációjára. A kutatók között máig vita folyik, hogy az izraeli anyakirálynőnek biztosítva
volt-e a szerepe az állami kultuszban vagy nem. A Tóra parancsa szerint a kultuszban csak a
papok és a léviták vehetnek részt, a nők nem. Már az első parancsolat megtiltja az idgen istenek
imádatát és a próféták hevesen tiltakoznak az idegen, ezen belül a női istenségek imádata ellen
(Jer 7,18 és 44,15-19, valamint Ez 8,145). Andreasen és Ackerman kiáll amellett, hogy az
anyakirálynőnek fontos kultuszi és szociális szerep jutott a korbeli Izraelben.6

Az anyakirálynőnek a bibliai beszámolók alapján leginkább az Asera-kultuszban volt

leginkább fontos szerepe. Az 1Kir 15-ben azt olvassuk, hogy Ászá megfosztotta Maakát az
anyakirálynői méltóságtól, amiért egy Asera-szobrot állított fel a Templomban. A bibliai szöveg
azt sugallja, hogy Maaká az Asera-kultuszt, mint egy új és idegen elemet akart meghonosítani
Izraelben. Azonban a bibliai és régészeti kutatók (pl. Ackerman, S. M. Olyan, Kőszeghy Miklós)
mára már bizonyosnak tartják, hogy az Ászá véleménye nem volt természetes Júdában. Asera
része volt a júdai kultusznak és a jeruzsálemi templom nemcsak az ország legnagyobb
kultuszhelye volt, hanem közelsége miatt a királyi család is a Templomban gyakorolta hitét. A
Templomban többször is felállították Asera szobrát: Maaká, amit Ászá rombolt le, majd a 2Kir
18,4 szerint Ezékiás szintén eltünteti a Templomból az Asera-szobrot, majd a 21,7 arról számol

4
Erről a vallásosságról árulkodnak a Kuntillet-Ajrud-ban és Wadi es-Saffar –ban talált feliratok is, melyeket
Kőszeghy Miklós fordított le és közölt. In: KŐSZEGHY Miklós, “Polijahvizmus és Asera-hit Izraelben a Kr.e. 9.
században” , Egyháztörténeti Szemle II/3. http://www.uni-miskolc.hu/~egyhtort/cikkek/koszeghy.htm 2014. 12.
30.

Kom (8):3.
1. Uriyahu, a falusi elöljáró írta.
2. Áldott Uriyahu YHWH előtt,
3. Mert megmentette őt ellenségeitől az ő Aserája által.
4. Oniyahué
5. és az ő Aserája által
6. wh.
Pythos 1.
1. Mondta [...]: Mondd meg [...]nek és Yau‘asanak és [...]: Megáldalak téged
2. a samáriai YHWH és az ő Aserája által.

5
Tammuz megfelel a sumér Dumuzzi-nak, a pásztorfiúnak, akinek az Inanna (Istár) istennővel való tragikus
szerelmét örökítették meg a mezopotámiai szövegek. Ezékiel a Dumuzzit sirató asszonyokat ítéli el, tehát az
Istár-kultusznak jelen kellett lennie Jeruzsálemben és Júdában.
6
Susan Ackerman. p. 388.

Készítette: Felhősi András Imre

2

B277 A templom árnyékában

 Királynők az ókori Izraelben és Júdában

be, hogy Manassé ismét felállítja az Asera-szobrot a Templomban.7 Asera a népi vallásosságban
JHWH párja8 és a megjelölt bibliai szövegek azt sugallják, hogy a Kr. e. 9-8. századi Júdában a
norma az volt, hogy JWHW templomában ott volt Asera szobra is. Ezért Maaká nem egy idegen
kultuszt akart meghonosítani, habár a bibliai szerző számára a norma a dávidi királyság JHWH-
kultusza volt. A nagyrészt a fogság alatt vagy később íródott bibliai könyvek teológiájában
elfogadhatatlan, hogy JHWH-nak női párja legyen. Így hát annak a belátása/beismerése is
elfogadhatatlan, hogy a jeruzsálemi templomban többségében állt az Asera-szobor és a nép
vallásosság Asera-hitéről is mélyen hallgatnak a bibliai szerzők. Ez igen súlyos kérdéseket vet fel a
mai keresztyének számára is, de ennek tárgyalása nem tartozik a dolgozatom témájához. Az
királynők szerepét vizsgálva az derül ki, hogy az Asera-kultusz nemcsak a plebs körében, hanem a
legfelsőbb körökben is jelen volt.

Az alábbiakban kiemelem a királyság korából a fontosabb királynőket, anyakirálynőket.

Vannak közöttük pozitív szereplők (pl. Míkal, Bethsabé), de még az ő életüket sem minősíti
tökéletesnek a Szentírás. A királynők többségét a bibliai szerzők elmarasztalják, pontosan azért,
mert szerepük szorosan összefüggött az idegen kultuszokkal. A Szentírás legfőképpen az Omri-
házhoz tartozó Jezábelt és Atalját ítéli el. Az ő uralkodásuk már nemcsak a biblai szerzőket
háborította fel. Illés próféta Jezábellel állt harcban, Jójádá főpap pedig Ataljával és mindkét
királynőt meggyilkolják a JHWH-hoz hű vezetők (Jéhú és Jójádá). A királynők „búvópatakként”
bukannak fel újra és újra a Szentírásban. A téma nagyon érdekes, hiszen ezekben a nőkben
megláthatjuk az életmentő feleséget, aki az élete árán is hajlandó trónra segíteni hitvesét, a
szerető, de egyben hatalomra vágyó anyát, aki a saját fiát igyekszik trónra segíteni, de megláthatjuk
a zsarnokként uralkodó anyakirálynőt, aki kegyelmet nem ismerve még a kisgyermekeket is
megöleti a hatalomért. Úgy gondolom, hogy az Izraelben és Júdában regnáló királynék és
királynők hatalma sokkal nagyobb volt, mint ahogy a Szentírás beszél róluk. A(z)
(anya)királynőnek döntő szerepe lehetett az ország politikai sorsában is: házassága révén két
ország szövetségét erősítette meg (még a középkorban is!), hatással volt az uralkodó döntéseire,
egyes esetekben ő ültette trónra a következő uralkodót, de akár maga is válhatott uralkodóvá és
amint látni fogjuk: döntő szerepe volt az ország vallási életében. Mint már említettem, a királynők
főleg az Asera-kultuszban játszottak vezető szerepet, ezért a bibliai szerzők el is ítélik őket. A
királynők hasonló szerepeket töltöttek be a környező országokban és természetesen ott is voltak
7
i. m. 391.
8
Kőszeghy.

Készítette: Felhősi András Imre

3

B277 A templom árnyékában

 Királynők az ókori Izraelben és Júdában

híres királynők (pl. Babilonban Sammuramat, akit Szemiramisz néven örökítettek meg a görög
történetírók és az ő híres függőkertje maradt fenn Babilonban.) Ahhoz, hogy egy király egyik
feleségéből ilyen karriert befutó királynők legyenek, mindenképpen fontos szerepet játszottak a
királynő egyéni kvalitásai. Nem minden királyné futott be ilyen pályát. De amint a bibliai
beszámolókban látjuk, az anyakirálynőség nem volt veszélytelen sem.

Az alábbiakban vizsgáljuk meg egy-egy királynő életén keresztül a királynék és királynők

szerepét és remélem, hogy ezzekkel a példákkal sikerül egy átfogóbb képet kapnunk a királyság
korabeli Izrael és Júda életéről.

Készítette: Felhősi András Imre

4

B277 A templom árnyékában

 Királynők az ókori Izraelben és Júdában

MÍKAL

Míkal Saul fiatalabb lányaként (1Sám 14,49) lett Dávid felesége. A Szentírás azt írja, hogy
„Míkal megszerette Dávidot.” (1Sám 18,20) Ez a dinasztikus célokat szolgáló házasságok körében
nem magától értetődő, ám mindenképpen előnyös dolog volt. Míkal szerelme őszinte volt, nem
pozícióért akart Dávidhoz menni (hiszen Dávid egyszerű pásztor volt) és érdemes
megjegyeznünk, hogy Míkal volt az egyetlen nő Dávid életében, aki felé nem Dávid lépett először.
Néhány teológus ezt a szerelmet úgy értelmezi, mint Dávid sikerének és későbbi uralmának az
egyik jelét – és ettől az értelmezéstől nem áll messze a Szentírás sem.9
Míkal a király lánya volt, Dávid pedig egy egyszerű pásztor fia, ezért Dávidnak hatalmas
előrelépést jelentett a házasság, amit legelőször pont a hatalmas rangbeli különbség miatt utasít el.
(1Sám 18,23).
Ugyanis a Dávidra féltékeny Saul megtudta, hogy lánya vonzódik Dávidhoz és ezt ki is
akarta használni. A bizar történet szerint Saul nem vagyont kér Dávidtól lánya kezéért, hanem
száz filiszteus körülmetélését. Ettől azt remélte Saul, hogy Dávidot legyőzik és megölik a
filiszteusok. Dávid azonban a kijelölt mennyiségű előbőr kétszeresét viszi el Saulnak, így a király
kénytelen feleségül adni a lányát Dávidhoz. (1Sám 18,25-27)
Dávid elveszi Míkalt, aki már házasságuk elején megmenti az életét. (1Sám 19,11-17). Míkal
a menekülő Dávid ágyába épp egy házibálványt tesz, hogy a katonák azt higgyék, hogy Dávid
beteg. (Vajon Dávid vallási életében is jelen voltak a házi istenszobrok?) Csodálatra méltó Míkal
bátorsága, mert szembeszegül az apjával olyannyira, hogy még képes lenne őt meg is ölni. Míkal
itt az életével játszott és fontos szerepe volt, hogy Dávid később trónra kerüljön.
A bibliai történet más irányt vesz és Dávid menekülését írja le. Míkalt legközelebb a
Szentírás csak egy félmondat erejéig említi: Saul hozzáadja a gallimi Paltihoz. (1Sám 25,44) Dávid
azonban nem tekintette érvénytelennek a Míkallal való házasságát. Saul halála után Abnér
szövetséget akar kötni Dáviddal, aki azzal a feltétellel egyezik bele, hogy Abnér hozza vissza
Míkalt neki. (2Sám 3,12-16) Palti sírva kíséri el Míkalt Bahurimig, de Míkalról nem tudjuk, hogy
élte meg az ott töltött időt és milyen szívvel ment vissza. Érdekes, hogy a Szentírás elmondja,
hogy Míkal szerette Dávidot, de Dávid érzelmeiről nem tudunk meg semmit: számára a házasság

9
Richard G. Bowmann: „The Fortune of King David/The Fate of Queen Michal: A Litterally Critical Analisis of
2Samuel 1-8” in Tamara C. Eskenazi David J. A. Clines, “Telling Queen Michal’s Story: An Experiment in
Comparative Interpretation,” in The Library of Hebrew Bible/Old Testament Studies (A&C Black, 1991), p. 301.

Készítette: Felhősi András Imre

5

B277 A templom árnyékában

 Királynők az ókori Izraelben és Júdában

nem feltétlenül a szerelmet, hanem akár a ranglétrán való feljebbkerülést is jelenthette

elsősorban.10
Míkal története rosszul végződik: elhidegül Dáviddal szemben. A következő beszámolóban
Dávid a szövetség ládáját viszi Jeruzsálembe és örömében táncot jár a szövetség ládája körül.
Míkal kinéz az ablakon és „megveti” Dávidot. (2Sám 6,16-23) Nem tudjuk, hogy hol és mikor
ment végbe ez a változás Míkalban, aki a kezdetekkor az életét is kész lett volna feláldozni
Dávidért. Az ünnepből hazatérő Dávid össze is szólalkozik Míkallal, aki a szemére veti Dávidnak,
hogy mennyire megalázóan viselkedett, amikor táncolt a láda körül. Ettől kezdve valószínűleg ki
se békültek, mert azt olvassuk, hogy „nem lett gyermeke Míkalnak, Saul leányának halála napjáig.”
(2Sám 6,23) Ez nem Míkal meddőségére utal, ugyanis sokkal valószínűbb, hogy Dávid ezek után
nem is akart gyermeket Míkaltól. Míkalnak születtek gyermekei, de nem Dávidtól (2Sám 21,8).
Ezeket adja át Dávid a gibeóniaknak, hogy kivégezzék őket.
Míkal tragikus történetét akár népmesébe illőnek is nevezhetnénk. Sok mese és történet
szól a „gazdag királylányról, aki beleszeret egy egyszerű szegénylegénybe.” Míkal nem volt
anyakirálynő, hanem csak egy Dávid király feleségei közül. Azonban nem véletlenül említettem
meg őt: fontos szerep jutott neki. Nélküle Dávidot megölette volna Saul, mielőtt még király lett
volna és a Míkallal való házasság hatalmas előrelépést jelentett Dávidnak a ranglétrán. Míkal utat
jelentett Dávidnak a királysághoz, de ő még nem sorolható a „tipikus” ókori közel-kelti királynők
közzé.

BETHSABÉ

Bethsabé, Úriás feleségének története a legismertebb Dávid feleségei közül. A 2Sám 11. és
12. fejezetében olvasható a híres történet, amikor Dávid szeme „véletlenül” megakad az „éppen”
fürdő Bethsabén. A történetet jól ismerjük: Dávid a magáévá teszi az asszonyt és megrendezi
Bethsabé férjének, a hettita Úriásnak a halálát. Nátán próféta ezért megdorgálja és a Bethsabétól
született első gyermek meg is hal. A következőnek születő gyermek viszont Salamon lesz, akinek
a trónra jutásában fontos szerep jut Bethsabénak.
Még Dávid életében elkezdődik a harc az utódlásért és a trónért. Absolon (2Sám 15), majd
Seba lázadása (2Sám 20) még csak a kezdet. Absolon halála után a koronaherceg Adónijjá lett, aki

10
Clines: „Michal Observed: An Introduction” in David J. A. Clines.

Készítette: Felhősi András Imre

6

B277 A templom árnyékában

 Királynők az ókori Izraelben és Júdában

készült is átvenni apja örökségét. Adónijjá Hagit fia (1Krón 3,2) volt, de Bethsabé szerette volna,
hogy az ő fia kerüljön a trónra. Ezért amikor már Adónijjá már királyként ünnepeltette magát,
Bethsabé Nátán prófétával együtt rávette az idős Dávidot, hogy Salamont tegye meg örökösévé és
országa királyává (1Kir 1). Amikor Adónijjá meghallja, hogy Salamon lett az új király, a szent
sátorba menekül és az oltár szarvait megfogva kegyelemért könyörög. Salamon megkegyelmez
neki (nem úgy, mint később Jóábnak), de Adónijjá pont Bethsabéhoz megy azzal a kéréssel, hogy
vegye rá Salamont, hogy adja neki a fiatal súnémi Abiságot, aki Dávid király legutolsó felesége
volt. Ez a lépés megerősítette volna Adónijjá helyzetét Salamonnal szemben, ezért Salamon
megöleti Adónniját. Adónijjá bizalmából kiderül, hogy Salamonra uralkodásának kezdetén nagy
hatással volt Bethsabé, akinek a trónt is köszönhette. Salamon tiszteletét mi sem példázza jobban,
mint a Szentírás beszámolója: amikor Bethsabé Adónijjá kérését viszi Salamon elé, akkor Salamon
Bethsabé „elébe ment, meghajolt előtte, majd a trónjára ült, és hozatott egy széket az anyakirálynőnek, aki a
jobbjára ült.” (1Kir 2,19)

MAAKÁ

A bibliai szövegekben némi zavar érezhető az anyakirálynő személyét illetően. Az 1Kir 15,2
és 15,9-10 Maakát Abísálóm leányaként azonosítja. A problémát az okozza, hogy Maaká a 15,9-10
szerint feltételezhetnénk Maaká Abijjá felesége és Ászá édesanyja volt, de a 15,2 szerint ugyanez a
Maaká Abijjá édesanyja volt. A 2Krón 11,20-22 szerint viszont Maaká Absolon leánya volt és
Roboám kedvenc felesége, aki miatt Roboám figyelmen kívül hagyva a többi fiúgyermekét, a
Maakától született fiát, Abijját tette meg örököséül. A 2 Krón 13,2 szerint pedig Abijjá édesanyja
Mikájá, a gibeai Uriél leánya volt. Maaká személyét illetően két lehetőség áll elő: (1) Uriél lánya,
Mikájá és Abisalom lánya, Maaká két különböző személy volt, akit összekevertek. Az előbbi
Roboám kedvenc felesége, az utóbbi pedig Abijjá felesége és Ászá édesanyja volt. (2) Csak
egyetlen Maaká/Mikájá szerepel a történetben és Abijjá és Ászá pedig nem apa és fia voltak,
hanem testvérek. Maaká/Mikájá viszont Roboámnál olyan pozíciót szerzett magának, hogy még
Abijjá halála után is képes volt másik fiának, Ászának biztosítani a trónt.11 Ha az utóbbi az igaz,
akko méginkább meglepő, hogy Ászá később megfosztja őt a királynői (akár régensi) címtől is,
amiért bálványt emelt az Aserának. A fentiek alapján egyértelmű számomra, hogy Maakának

11
J. Maxwell Miller and John H. Hayes, Az Ókori Izrael És Júda Története p. 228.

Készítette: Felhősi András Imre

7

B277 A templom árnyékában

 Királynők az ókori Izraelben és Júdában

jelentős szerep jutott a jeruzsálemi kultuszban. Azonban mit jelent az, hogy szobrot emelt az

Aserának? Ugyanis az ‫ ֲא ֵׁש ָרה‬szó lehet tulajdonnév (pl. itt) és köznév (pl. 1Kir 16,33: Aháb egy

„aserát”, tehát egy kultikus tárgyat csinált) is. A Septuaginta az ‫א ֵׁש ָרה‬-
ֲ t egy kultikus bereknek,
ligetes helynek fordítja. Ugyanígy fordítja a szöveget Károli is: „És Maakát az ô anyját is megfosztá a
királynéságtól, mivel egy iszonyú bálványt csináltatott a berekben; és elrontá Asa az ô bálványát, és megégeté
azt a Kidron pataknál.”

JEZÁBEL

Talán nincs is olyan királyné a Bibliában, akinek olyan negatív lenne a sajtója, mint
Jezábelnek. A Szidónból származó nő Aháb királynak, Omri fiának a felesége. Az 1Kir szerzője
szerint Aháb nemcsak folytatta elődei istentelen életét, hanem első számú bűne volt, hogy
felelségül vette Jezábelt, aki természetesen magával vitte hazája kultuszát. Nagy számú Baal-
prófétát és papot vitt magával, akiket Illés a Karmel-hegyen meg is ölet (1Kir 18). Illés akkor
emelkedik hőssé, amikor a Karmel-hegyi istenítélet után 450 Baal-prófétát pusztít el, amiért
Jezábel üldözteti is. A Szenírás megjegyzi, hogy a Baal- és Asera-próféták „Jezábel asztaláról
ettek”, tehát azt is mondhatjuk, hogy az északi ország kultikus élete ekkor nem a király, hanem a
királyné irányítása alatt állt. Áháb is állított a samáriai templomban Asera-szobrot (1Kir 16,33), itt
viszont nem mint JHWH, hanem mint Baal párjaként. Ackerman szerint az Asera kultusz több
fajtája is ltéezett az akkori Izraelben (mint ahogy a JHWH-kultusznak is léteztek helyi
változatai12), amelyek közül egyben részt vett a királyi pár is. Asera kultusza olyan erős volt
Izraelben, hogy az Isten ítéletét Jezábelen végrehajtó Jéhú sem távolítja el a samáriai templomból.
Jezábel nem volt anyakirálynő, hanem csak királyné, azonban talán a bibliai királynék közül neki
volt a legnagyobb hatalma és a legnagyobb hatása az izraeli emberekre.

12
Kőszeghy MIKLÓS, “Polijahvizmus és Asera-hit Izraelben a Kr.e. 9. században” , Egyháztörténeti Szemle.

Készítette: Felhősi András Imre

8

B277 A templom árnyékában

 Királynők az ókori Izraelben és Júdában

ATALJÁ

Ataljá Omri unokája volt. Aháb uralkodásának idején Júda Izrael hűbéresévé vált13, de Jéhú
Aháb halála után meggyilkolta Jezábelt is és Ataljá fiát, Ahazját is (1Kir 9,16-26). Jéhú szinte
kiírtotta Omri összes leszármazottját. Ataljá már korábban elvesztette a férjét: Jórámot. Jórám
júdai uralkodása alatt függetlenítette magát Edóm országa, amelyet Jórám erővel akart
visszaszerezni, de az edómiak bekerítették a hadseregét. (2Kir 8,20-24) Jórám egy éjszaka átvágta
magát az edómiakon és hazatért, de nem sokkal később meghalt. A 2Krón 21,12-19 szerint Jórám
a csata hazatérte után levelet kapott Illéstől, aki megjövendölte, hogy a bálványimádás miatt az Úr
megbünteti és Jórám szörnyű kínok között, bélelzáródásban lelte halálát. Ataljá fia halála után lett

‫ גְּ ִב ָירה‬és meg is ragadta a kínálkozó alkalmat: megölette a királyi család minden gyermekét,
kivéve Jóást, akit elmenekített Jósabat, Jórám király leánya14 (2Kir 11,1-3). Ataljá uralkodásáról
nem közöl információt a Szentírás, csupán annyit, hogy 6 évig tartott, mindenesetre Ataljá volt az
egyetlen olyan nő Júda történetében, aki minden téren magához ragadta a hatalmat. A kis Jóás
Jójádá főpapnál nevelkedett és a főpap puccsot szervezett Ataljá ellen (2Kir 11,13-20). A főpap
nemcsak Atalját ölette meg, hanem rögtön le is romboltatta Jeruzsálemben a Baal-templomot és
megölette a Baal-papokat. Ataljá tehát nemcsak egy trónbitorló nő volt a Szentíró szemében,
hanem mivel Omri házának leszármazottja volt és Jezábel lánya, úgy Atalját sem választhatjuk el
Baal és Asera kultuszától. Ahogyan Jezábelnek kulcsszerepe volt Izraelben a Baal- és Asera-
kultuszban, úgy bátran következtethetünk arra, hogy ugyanilyen szerepe volt lányának is a júdai
Baal-kultuszban.15

NEHUSTÁ

Nehustá Júda utolsó előtti királyának, Jójákinnak az anyja volt. Őróla nem is közöl mást a
Szentírás (2Kir 24,8). Az akkor történő tragikus eseményeket olvasva el is siklik a szemünk az ő

13
Ennek a viszonynak a leírását láthatjuk a 2Kir 3,4-8-ban.
14
Jósabatról nem tudjuk, hogy Ataljá lánya volt-e, ugyanis az anyja nevét a Szentírás nem közli, csupán annyit,
hogy a főpap felesége volt.
15
Susan Ackerman. p. 396

Készítette: Felhősi András Imre

9

B277 A templom árnyékában

 Királynők az ókori Izraelben és Júdában

neve fölött. Azonban a ‫ נְּ ֻח ְּש ָ ָּ֥תא‬név összecseng a ‫( נָ ָחש‬kígyó) szóval. A „Kígyó Úrnő”
megnevezést az ókori Közel-Keleten nemcsak őrá alkalmazták. Ez a „díszítő jelző” szintén
összefüggésbe hozható Asera kultuszával, amit különböző leletek igazolnak. Az egyiptomi XIX.
dinasztia idejéből fennmaradt egy kőplakett, amely egy istennőt ábrázol, amint egy oroszlán hátán
ül és kígyót tart a kezében. A plakett felirata a következő: „Qudsu, Ptah kegyeltje”. Egy másik
sztélén a következő felirat van: „Qudsu: az Ég királynője és az istenek úrnője.” I. E. S. Edwards
ezt az istenséget Qudsu-Astart-Anattal azonosította, akit több egyiptomi és kánaáni lelet is
hasonlóképpen ábrázol és ezt az istennőt a kánaáni leletek Aseraként neveznek.16 Az egyiptomi
hatás Júdára kézenfekvő: Nékó fáraó a karkemisi csatavesztés után hazafelé „beugrik”
Jeruzsálembe és királlyá teszi a megölt Jósiás fiát, Eljákimot és a Jójákim nevet adja neki. A
névadás aktusa egyértelműen jelzi, hogy Egyiptom vette át egy rövid időre az irányítást Júda felett.
(2Kir 23,34-37) Jójákim felesége volt Nehustá. És királynőként kézen fekvő az is, hogy elődeihez
hasonlóan az Asera-kultusz támogatója volt, ebben az esetben a neve jelzi, hogy az Asera-kultusz
egyiptomi változatával van dolgunk.17

18

16
I. E. S. Edwards, “A Relief of Qudshu-Astarte-Anath in the Winchester College Collection,” Journal of Near
Eastern Studies, 14 (1955),p. 49–51.
17
Susan Ackerman. p. 398.
18
A kép forrása: https://www.tumblr.com/search/qudsu 2014. 12. 31.
10

Készítette: Felhősi András Imre

B277 A templom árnyékában
 Királynők az ókori Izraelben és Júdában

BIBLIOGRÁFIA

David J. A. Clines, Tamara C. Eskenazi, “Telling Queen Michal’s Story: An Experiment in

Comparative Interpretation,” in The Library of Hebrew Bible/Old Testament Studies (A&C Black,
1991), p. 301

Edwards, I. E. S., “A Relief of Qudshu-Astarte-Anath in the Winchester College Collection,”

Journal of Near Eastern Studies, 14 (1955), 49–51
<http://www.jstor.org/discover/10.2307/542549?uid=2134&uid=2488173823&uid=3738
216&uid=2488173813&uid=2&uid=70&uid=3&uid=2488173813&uid=60&sid=21105532
399213>

Miklós, Kőszeghy, “Polijahvizmus És Asera-Hit Izraelben a Kr.e. 9. Században,” Egyháztörténeti

Szemle, 2 (2002) <http://www.uni-miskolc.hu/~egyhtort/cikkek/koszeghy.htm>

Miller, J. Maxwell, and John H. Hayes, Az Ókori Izrael És Júda Története, ed. by Ilona Fröchlich
(Piliscsaba: Pázmány Péter Katolikus Egyetem, 2003)

Susan Ackerman, “The Queen Mother and the Cult in Ancient Israel,” Journal of Biblical Literature,
112 (1993), 385–401

Készítette: Felhősi András Imre

11

B277 A templom árnyékában