21. Tétel - Demográfiai és etnikai változások a 18.

században
török kor háborúi:
   → legsúlyosabb veszteségek: volt hódoltsági területeken (Alföld, Dunántúl, déli határvidék)
           + ‘kis jégkorszak’
   → jelentős emberveszteség 
- járványok Pl. pestis, vérhas, kolera + éhinségek
           => 1711: demográfiai mélypont
 de: megkezdődik a járványok elleni védekezés Pl. védőoltások átvétele (Anglia), karantén
(vesztegzár)
-  éhínségek megszűnése (század közepétől)
=> gyors ütemű népességnövekedés 
   → a század végére megkétszereződött a lakosság (kb. 10 millió fő)
- a népességnövekedés kiemelkedő oka → népességmozgások
 Népességmozgások (migráció)
 1. betelepülés, bevándorlás
 A) szervezett betelepítés 
 B) öntevékeny betelepülés
 2. belső vándorlás
A) szervezett betelepítés
-  állami irányítással folyt

- birodalmi németek – svábok betelepítése  

- okai: adózók számának + katolikusok arányának
növelése
- cserébe: jelentős kedvezmények
B) öntevékeny betelepülés
- a peremterületekről elvándoroltak helyére érkeztek központi szervezés nélkül
 • észak: lengyelek (Felvidék)
 • Kárpátalja: ruszinok
 • Erdély: románok
dél: szerbek és horvátok 

2. belső vándorlás (az o. határain belül)

 a háborús pusztítások → az ország középső + déli
felén
                                         => munkaerőhiány
- a peremterületeken
élő magyar, szlovák, ruszin , román népesség elvá
ndorlása a középső + déli területekre
okai: 
  • a hegyvidéken rossz minőségű + kevés termőföld
  • a volt hódoltsági területek földesurainak kedvezményei        
etnikai hatások pluszban :
- jelentős népességnövekedés de: megváltozott etnikai viszonyok
-  a magyarok számaránya 75-80 % (XV. század) → 40-45% (XVIII. század)
 -  Magyarország soknemzetiségű és kevert nemzetiségű ország lett (etnikai szigetek)
- a magyarság etnikai határa → az ország közepére összpontosul 
- nemzetiségek: ún. csonka társadalmak
-  magyarok: teljes társadalom  
1. Németek
XVIII. századtól három csoport:
a) városlakó németek : 
    • polgárok – általában evangélikus vagy katolikus vallás
    • kereskedők, iparosok, hivatalnokok
b) szászok: Erdély (Szászföld) + Mo. (Szepesség): 
    • polgárok és szabad parasztok – általában evangélikusok
    • területi autonómia + önálló német nyelvű egyházszervezet
    • kereskedelmi + ipari tevékenység → gazdasági súly
c.) betelepített svábok: 
    • általában parasztok – katolikusok
    • elszórtan telepítették le őket

2. SZLOVÁKOK (tótok)
- csonka társadalom:
    - a felvidéki nemesség a magyar nemzet részének tekintette magát
    - vékony városi réteg + kispolgári réteg (vándorló árusok Pl. üvegesek)
    - zömük jobbágyság (gyakori az  alföldi idénymunka)
- vallás: katolikus és evangélikus
- kis számú értelmiség (papság)
               → sokáig a cseh nyelv használata
              
→ a XVIII. század végétől elkezdték a szlovák nyelv önálló nyelvként való kezelését (nyelvújítás)
               → pánszlávizmus megjelenése a század végén

3. RUSZINOK (kárpátukránok)
- keleti szlávok, Kárpátalja
- csonka társadalom:
    - Ø nemesség + polgárság
    - zömük pásztorkodó jobbágy
- vallás: görögkeleti (ortodox) 
4. románok (oláhok)
- csonka társadalom:
       - de: van egy vékony vezető réteg
                → az értelmiség innen
- vallás:
       - görögkatolikus (unitus)
       - ortodox 
- XVIII. század:  többségbe kerültek Erdélyben 
       → oka: földesurak szívesebben telepítették le őket
       → nem követeltek annyi kedvezményt
- román nemzeti ideológia formálódása: dákoromán folytonosságelmélet (dák-római)
       • őshonosság joga: ismerjék el a románokat Erdély 4. politikai nemzetének
       5. Szerbek (rácok)
- Határőrvidék
- csonka társadalom:
       - van vezetőréteg (katonatisztek és papság)
       - vékony kereskedő réteg
       - jobbágyok
-vallás: ortodox → egyházi autonómia
7. HORVÁTOK
 perszonálunió (Szent László) → Horvátország különállása
 teljes társadalom
 katolikus vallás
- természetes asszimiláció a vegyes etnikumú területeken
       8. CIGÁNYSÁG

 - Balkán felől érkeztek  (XV. század)

- csekély lélekszám
 - vándorló életmód
- XVIII. század első fele: vármegyék üldözik őket
- XVIII. század második fele: erőszakos letelepítési kísérletek
-  hagyományos foglalkozás: kézműves munkák (pl. kovács) + lókereskedelem
- cigány muzsikusok /+/zeneszerzők
9. Zsidóság
- az Aranybulla már említi a zsidóságot
- Lengyelország felosztása (1795) → galíciai zsidóság
- Nyugat-Európa felől kevesebb, de gazdagabb zsidó népesség (Csehország, NRB, XVIII. század)
- foglalkozás:
- kereskedelem (terménykereskedelem) + kocsmák, mészárszékek bérlése a földesúrtól