5.

Termelési logisztika

 Plan-Do-Check-Act (PDCA) módszer – javítás folyamata

• egy négy lépésből álló, ciklikus megvalósítású problémamegoldó
módszer
- fejlesztés tervezés,
- végrehajtás,
- ellenőrzés,
- aktivizálás és dokumentálás

Alkalmazása javasolt:
 modellként a folyamatos fejlődés eléréséhez,
 új projekt bevezetésekor,
 egy folyamat, termék vagy szolgáltatás továbbfejlesztése esetén,
 ismétlődő munkafolyamatok meghatározásakor,
 adatgyűjtés és azok vizsgálatai során felmerülő problémák
rangsorolása és a gyökér okok feltárása esetén.

ÓE-BGK Intézet Logisztikai alapismeretek Dr. Molnár Ildikó

5. Termelési logisztika

 Plan-Do-Check-Act (PDCA) módszer

A fejlesztéseket megvalósításuk előtt meg kell tervezni. A terv magában
foglalja a jelenlegi helyzet feltárását, elemzését, a javítási lehetőségek
felderítését, valamint egy új koncepció létrehozatalát.

1. Pareto analízis

PLAN 2. Ishikawa elemzés

3. SWOT analízis

4. 5Why (5 Miért)

ÓE-BGK Intézet Logisztikai alapismeretek Dr. Molnár Ildikó

5. Termelési logisztika
 Plan-Do-Check-Act (PDCA) módszer

1. Pareto analízis: problémát okozó tényezők jelentőségét, súlyosságát

vizsgálja

2. Ishikawa elemzés: a halszálka diagram és az Ok-hatás diagram, a

probléma minek a hatására jön létre

3. Swot analízis: a probléma hatását tárja fel egy adott kulcsfolyamatra.

Négy eleme van: erősségek (Strengths), gyengeségek (Weaknesses),
lehetőségek (Opportunities) és veszélyek (Threats)

4. 5Why (5 Miért): segítségével alapvető ok-okozati kapcsolatok

deríthetőek fel legfeljebb 5 "miért..." kezdetű kérdéssel, és
megtalálhatók a probléma valódi okai.

ÓE-BGK Intézet Logisztikai alapismeretek Dr. Molnár Ildikó

5. Termelési logisztika
 Plan-Do-Check-Act (PDCA) módszer

DO

kísérleti fázis, ahol a javasolt változást tesztelik gondosan ellenőrzött,

reális körülmények között

CHECK
a kitűzött cél elérése érdekében összehasonlítják a régebbi és a
jelenlegi adatokat

ACTION
megállapítják, hogy a kapott eredmény megegyezik-e a várt
eredménnyel

ÓE-BGK Intézet Logisztikai alapismeretek Dr. Molnár Ildikó

5. Termelési logisztika
 Lean eszközök – TAKT
• A lean termelés szívverése, a termelés ütemét sebességét adja
• Mennyi idő alatt kell egy terméket elkészíteni ahhoz, hogy a vevő
igényeit ki tudjuk elégíteni
• Példa TAKT idő kiszámítására
– termelési nap 8 óra, vevő igénye 48 egység
– 8 óra = 28800 másodperc
– 28800/48= 600 másodperc = TAKT idő = ciklusidő
• Ciklusidő: egy munka állomásnak ennyi ideje van egy adott feladat
elvégzésére.

vásárló
leltár

idő
ÓE-BGK Intézet Logisztikai alapismeretek Dr. Molnár Ildikó
5. Termelési logisztika

 Lean eszközök – One Piece Flow

Egy darabos áramlás: segíti a folyamatos áramlást, csökkenti az átfutási
időt.
Célja: hogy a hibák már a keletkezésükkor észlelhetők legyenek.
A termék elkészítésének teljes folyamatát ne egy ember végezze, hanem
mindegyik dolgozó egy részfolyama. Előnye ennek, hogy a dolgozók
ellenőrzik a minőséget, amikor megkapják a terméket, így a hiba már a
keletkezéskor kiderül.
Előnyök :
 javul a minőség,
 rugalmasabb, mint a nagy tételű gyártás,
 növeli a termelékenységet,
 üzemi területet szabadít fel,
 biztonságosabb,
 csökkenti a készlethez fűződő költséget,
 csökkenti az állásidőt.
ÓE-BGK Intézet Logisztikai alapismeretek Dr. Molnár Ildikó
5. Termelési logisztika
 Lean eszközök – VSM (Value Stream Maps)
Az egymáshoz kapcsolt folyamatok megértésében segít a VSM, mert:

 a vállalat bármely szintjén alkalmazható, például egy folyamat,

egyetlen vagy több gyár, teljes értéklánc esetén,
 nemcsak a veszteséget mutatja meg, hanem annak a forrását is,
 közös nyelvet biztosít, hogy ugyanarról a folyamatról beszéljenek,
 megmutatja a kapcsolódást az anyag és az információáramlás
között,
 képes csoportosítani a széles választékú termékeket egy egyszerű
áramlásba.

A ház teteje a lean eszközök

által elért eredmény, ami
hozzájárul a vállalati kiválóság
és siker eléréséhez.

ÓE-BGK Intézet Logisztikai alapismeretek Dr. Molnár Ildikó

5. Termelési logisztika
 Gyártási típusok

Gyártási típuson a gyártás tömegszerűségét értjük, és csak egy adott idő

alatti sorozatnagyságot veszünk figyelembe. Ennek megfelelően
megkülönböztetünk:
 egyedi,
 sorozat (kis-, közép- és nagysorozat), valamint
 tömeggyártást.
Egyedi gyártás egy, vagy néhány munkadarab előállítását jelenti, és az
egyforma munkadarabok előállítása sem rendszeres időközönként történik.
(targoncák, futódaru, függősínpálya)

Sorozatgyártáskor a sorozatnagyság az egyedi és a tömeggyártás között

van, a gyártási feladat bizonyos rendszerességgel ismétlődik.

A tömeggyártás hosszabb időn keresztül, nagy mennyiségben, változatlan

kialakítású termék előállítását jelenti (focused factory). (szállítószalag,
görgőspálya, konvejor)
ÓE-BGK Intézet Logisztikai alapismeretek Dr. Molnár Ildikó
5. Termelési logisztika
 Gyártási típusok

Egyedi gyártás (targoncák, futódaru, függősínpálya)

Tömeggyártás (szállítószalag, görgőspálya, konvejor)

Az anyagmozgatási rendszerek
kiválasztásának szempontja

szakaszos / folyamatos működésű

padlószintű / fejfeletti
kötöttpályás / pályához nem kötött

ÓE-BGK Intézet Logisztikai alapismeretek Dr. Molnár Ildikó

5. Termelési logisztika
 Gyártási rendszerek

Hagyományos gyártórendszer Rugalmas gyártórendszer

FMS-Flexible Manufacturing
System
MŰHELYRENDSZERŰ
GYÁRTÁS

CSOPORTRENDSZERŰ
GYÁRTÁS

Mindkét gyártásnál a feladat: a megfelelő anyagmozgató rendszer és –gép

kiválasztása és az anyagmozgatási folyamat térbeli és időbeli megtervezése.

ÓE-BGK Intézet Logisztikai alapismeretek Dr. Molnár Ildikó

5. Termelési logisztika
 Gyártási rendszerek
MŰHELYRENDSZERŰ
GYÁRTÁS

• A műhelyben nagyjából azonos rendeltetésű megmunkálógépek vannak

elhelyezve;
• A nagyobb feladat az üzemek közötti anyagmozgatás megszervezése;

CSOPORTRENDSZERŰ
GYÁRTÁS

• A műhelyben valamilyen szempontból kész- vagy félkész terméket

állítanak elő;
• A megmunkálógépek közötti anyagmozgatás a meghatározó;

ÓE-BGK Intézet Logisztikai alapismeretek Dr. Molnár Ildikó

5. Termelési logisztika
 Gyártási rendszerek

MŰHELYRENDSZERŰ GYÁRTÁS

CSOPORTRENDSZERŰ
GYÁRTÁS

ÓE-BGK Intézet
5. Termelési logisztika
 Gyártási rendszerek

Anyagmozgatási szempontból a legelőnyösebb megoldás a folyamatos

termékáram. Ezt valósítja meg a folyamatos gyártási rendszer, a
csoportrendszerű gyártás egy speciális formája.

Ha a termék folyamatosan halad előre a gyártás során úgy, hogy minden

munkahely is folyamatosan működik. Ezt nevezzük szinkronizált
gyártásnak.

ÓE-BGK Intézet Logisztikai alapismeretek Dr. Molnár Ildikó

5. Termelési logisztika
 Gyártási rendszerek

Rugalmas gyártórendszer - FMS-Flexible Manufacturing System

• a gyártás teljesen automatizált (NC [Numerical Control] gépeket

alkalmaznak),
• különböző munkadarabokon anélkül lehessen a megmunkálási feladatot
elvégezni, hogy a folyamat a megmunkálógépek átállása miatt
megszakadna,
• Az anyagmozgatási és tárolási feladatokat integrálják és közös
(számítógépes) ellenőrzés/irányítás alá vonják.
• a hulladék-eltávolítást is be kell vonni az integrált tervezésbe, illetve
megvalósításba

Az FMS egy miniatűr automatizált gyár.

ÓE-BGK Intézet Logisztikai alapismeretek Dr. Molnár Ildikó

5. Termelési logisztika
 Gyártási rendszerek

Rugalmas gyártórendszer - FMS-Flexible Manufacturing System

JELLEZMŐI
• a készletek csökkennek,
• az átfutási idő csökken,
• a gyártás rugalmassága nő,
Az anyagmozgató • nagymértékű munkabér megtakarítás
gépek érhető el,
automatizálhatók, • javul a minőség,
számítógéppel • azonos termékmennyiség előállításához
vezérelhetők kisebb terület szükséges,
• a kisegítő személyzet létszáma
drasztikusan csökkenthető,
• javul az üzemi környezet és ennek több
jó hatása is van.

ÓE-BGK Intézet Logisztikai alapismeretek Dr. Molnár Ildikó

5. Termelési logisztika
 Gyártási rendszerek

Rugalmas gyártórendszer - FMS-Flexible Manufacturing System

Gyártócella: egy megmunkálógépet foglal magába, robotos kiszolgálással

Gyártósejt: néhány megmunkálógép

Két területen végez integráló feladatot:

• Munkahelyi anyagmozgatás – a gyártócella és a be- és kiszállító eszköz

közötti anyagátadás megvalósítása (rakodás, tárolás)

• Gyártórendszeren belüli anyagmozgatás – gyártócellák

összekapcsolása programozott anyagáramlással

ÓE-BGK Intézet Logisztikai alapismeretek Dr. Molnár Ildikó

5. Termelési logisztika
 Termelő rendszerek térbeli elrendezése

Ideálisnak tekinthető elrendezési terv – a lehető legrövidebb

úton biztosítja a munkadarabok folyamatos helyváltoztatását.

Az üzemi belső elrendezés-tervezés problémái:

• Lineáris – linearitást tételezünk fel a távolság és a fajlagos

költségek között (anyagmozgatási teljesítmény minimális)

• Kvadratikus – újonnan telepített berendezések közötti

anyagmozgatási költségek, anyagmozgatási teljesítmények
minimalizálása a cél,

ÓE-BGK Intézet Logisztikai alapismeretek Dr. Molnár Ildikó

5. Termelési logisztika
 Gyártás tervezésére és irányítására szolgáló rendszerek

• Centralizált – a gyártás végrehajtására vonatkozó döntést

központilag hozzák meg, a gyártásnál csupán végrehajtási
tevékenységet végeznek.

• Részben centralizált – azon egység termelési folyamatát

tervezik központilag, amely a rendelés átfutását illetően döntő
mértékben szűk keresztmetszetet jelent.

• Decentralizált – az egész termelési folyamatot a

hierarchiailag alárendelt döntési szintek útján irányítják. (JIT,
Kanban, szinkrongyártás)

ÓE-BGK Intézet Logisztikai alapismeretek Dr. Molnár Ildikó

5. Termelési logisztika
 Gyártás tervezésére és irányítására szolgáló rendszerek

Anyagszükséglet tervezésére szolgál

• MRP I. – rendszer (Material Requirement Planning)

• MRP II. – rendszer (Material Recourse Planning)

• OPT – rendszer (Optimised Product Technology)

• Kanban rendszer – termeld meg ma azt, amit tegnap

felhasználtál”

• Szinkrongyártás – „termeld meg ma azt, amire holnap

szükség lesz”

ÓE-BGK Intézet Logisztikai alapismeretek Dr. Molnár Ildikó

5. Termelési logisztika
 Gyártás tervezésére és irányítására szolgáló rendszerek

ÓE-BGK Intézet Logisztikai alapismeretek Dr. Molnár Ildikó

5. Termelési logisztika

 Lean eszközök – Kanban (cella gyártás)

Kanban
• Azt kell termelni amire a vevőnek igénye van
• Kanban kártyán minden fel van tüntetve
– Mit és hogyan kell termelni
– Adott anyagon milyen műveleteket kell végrehajtani
– Mi a következő munkaállomás
• Keresletet mindig a következő művelet határozza meg, miből, mennyi
kell.
Cella gyártás
• Gyártási folyamat több részre bontható
• Egymáshoz közel célszerű elhelyezni (szállítási utak, mozgási idők,
készletezés csökkenthető)
• Kisebb lesz a területigény, termelés átláthatóbbá válik

ÓE-BGK Intézet Logisztikai alapismeretek Dr. Molnár Ildikó

5. Termelési logisztika

 Átfutási idő
Az adott folyamat elkezdésétől a befejezésig eltelt idő. Ez lehet
termékfejlesztési folyamat, de akár egy összeszerelési folyamat is

 Rendelési átfutási idő

A rendelés leadása és a rendelés teljesítése közötti időintervallum. A
rendelés átfutási ideje alapján döntjük el, hogy milyen módon tudjuk
kielégíteni a vevői igényeket.

 Termelési átfutási idő

A gyártás megkezdése és a késztermék elkészülése között eltelt idő.

ÓE-BGK Intézet Logisztikai alapismeretek Dr. Molnár Ildikó