Pszichoszomatika A PSZICHOSZOMATIKA

TÖRTÉNETE

Rigó Adrien
2007.02.19.

• „A pszichoszomatikus jelző viszonylag új
kifejezés egy olyan medicina számára,
amely olyan régi, mint maga a
gyógyászat.” (Weiss és English)
• Pszichoszomatika
• Biopszichoszociális modell
A bio-pszicho-szociális modellre
jellemző emberközpontú orvoslás korai
példái
• Ókori kínai orvoslás:
• Öt alapelem (föld, víz, tűz, fa, fém)
• Két szembenálló, egymást kiegészítő erő
(jin és jang; sötét-nedves, fényes-száraz)
• Elemek és erők harmóniája és
egyensúlya a mikro-makrokozmosz
minden szintjén
Gyógyítás: az egyensúly helyreállítása

Ókori görögök egyensúlyelmélete

Ókori indiai orvoslás: NEDVEK ELEMEK MINŐ- TESTRÉSZ

SÉGEK
• A négy testnedv (szél, epe, nyál, vér)
arányának felbomlása a betegségek Vér Levegő Meleg Érrendszer
nedves
hátterében
Nyálka Víz Hideg Agy,
• A természet és események függvényében nedves agyalapi
értelmeztek és gyógyítottak mirigy
Sárga epe Tűz Meleg Máj
száraz
Fekete föld Hideg lép
epe száraz

1
 Ókori görögök orvoslása
(Kr. e. 500 körül) „Empíria és theurgia-tapasztalás és isteni
varászlat az a két elem, amelyekből a
Irracionális orvoslás Racionális orvoslás gyógyítás kezdetben mindenütt
• Aszklépiosz • Hippokratesz összekovácsolódott. Mert ha
• Mágia, varázslat, • Tudományos gyógyítás
szuggeszció,
cserbenhagynak a gyógyszerek,
és kutatás atyja helyükbe lép az ima, a ráolvasás, az
hipnotikus
gyógymódok • Első nagyvonalú kórtani áldozat, és más kultikus
• Aszklepionok- szintézis tevékenységek”
templomi alvás
(Max Neuburger – a görög orvoslás
kettőssége kapcsán)

Pszichoszomatikus szemléletű orvoslás- A Pszichoszomatika mint

történeti vonulata
• Középkori kolostori gyógyítás
• Descartes dualista elmélete; innen a dualista és
holisztikus szemlélet harca, váltakozása:
– Mesmer (18. sz. második fele)
– Heorikus orvoslás (1750-1850)
– Populáris egészségmozgalom 1840-től
– Amerikai Orvosi Társaság 1846
– Lelki gyógymódok (homeopátia, Christian Science) 19.
sz. vége
– Orvostudomány fejlődése, betegségek csíraelmélete
– Pszichoszomatika 1920-as, 30-as évektől
tudomány története
• 1939: az Amerikai Pszichoszomatikus
Társaság megalakulása,
a Psychosomatic Medicine
folyóirat indítása
• Pszichoszomatikus orvoslás terminus:
– 1922: Felix Deutsch
– 1940-es évek: Helen Dunbar tette általánosan
elfogadottá
• Cél: harc a pszichoszomatikus orvostudomány önálló
létének az elismeréséért, harc az egyoldalúan
természettudományos szemlélet ellen,
Az emberi egység teljességének megragadása

A pszichoszomatikus orvoslás két fő

irányzata A pszichodinamikai irányzat fő képviselői
Pszichodinamikai Pszichofiziológiai
irányzat irányzat Freud
• Bizonyos testi • Természettudományos
betegségekben vizsgálómódszerek
szenvedők orvosi és • megfigyelések és
pszichológiai vizsgálata kisérletezések – A testi tünetek a pszichés konfliktusok
• A pszichológiai • Pszichológiai történések szimbolikus megnyilvánulásai – konverzió
konfliktusok szerepének és fiziológiai jelenségek (csak akaratlagosan beidegzett funkciókra)
felderítése a betegség közötti kódolás – Szűkebb értelemben vett pszichoszomatikus
etiológiájában, kórképekkel nem foglalkozott, s tanítványait is
• A fiziológiai rendszerek
patogenezisében és a
nagy funkcionális óva intette ettől (nem mindig fogadták el)
betegség lefolyásában
variabilitása – Új szemléletet a testi zavarok hátterének és
• Freud szemléletmódja
• Az egészséges és kóros okainak feltárásában
az inspiráló
fiziológiai működések
feltételei

2
 Ferenczi

– Konverzió az autonóm idegrendszer által innervált Adler

szervekre; konfliktusok, problémák szimbolikus
kifejeződése
– A neurotikus betegek testi tünetei
konstitucionális alapon nyugvó szervi
Deutsch (Felix)
sérülékenység eredményei
– Folytonos konverziós folyamatok normál – Megfelelő kompenzáció: nincs testi tünet;
személyekben is, amelyek az egészség feltételei – elégtelen kompenzáció: betegség
(izzadás, hasmenés… -a felduzzadt libidó =szervbeszéd
kisülései)
– „Bizton állítható, hogy az ember sokkal – Családi és szociális tényezők szerepe
boldogtalanabb volna, és sokkal gyakrabban
menekülne neurózisba, ha időről időre nem
lehetne beteg. A betegség ugyanis módot ad arra,
hogy a különben elrekesztett konverziós folyamat
feltűnés nélkül kimenetet találjon.”

Dunbar
– Számos korai megfigyelés és tapasztalati
tudás arról, hogy bizonyos személyiség-
típusok hajlamosabbak bizonyos
betegségekre
– „profiltanulmányok” (statisztikai korrelációk)
– Alapgondolatai:
• Testi változások mentális vagy emocionális
hatásokra is kialakulhatnak; ha a kifejező
viselkedés nem megfelelő, az emóció
fiziológiai kísérői permanens feszültséget
okozhatnak, ami pedig a szervek tartós
vagy ismétlődő működés-zavarát
eredményezi.
Az emocionális termodinamika törvényei:
1. Az energiamegmaradás törvénye: ha a
pszichikus energia nem reprezentálódik
magasabb szinten, akkor fizikai tünetekben
jut kifejezésre
2. Ha a tünetek permanens strukturális
károsodás eredményei, akkor az energia
szétszóródik, eloszlik és
hozzáférhetetlenné válik. Szomatikus
diszfunkció=az energia elpazarlása,
elpocsékolása.

Dunbar Baleseti hajlam Hobo

profiljai: Aritmia „Gyermek a sötétben” A pszichodinamikai irányzat kritikája
attitűd
Koronária Nagyratörők, „top-dog„, Esettanulmány (Deutsch)
betegség, magas „top-dog jelölt”
vérnyomás
Anginás panaszok „primadonna”, „nagy • Tentatív hipotézisek széleskörű elfogadása, alkalmazása
békák kis pocsolyában” • Elégtelen elemszámú vizsgálat, módszertanilag kétes
értékűek, szelektív beszámolók
Diabetes „pancserek”, ügyetlenek,
rendetlenek • Kontrollálatlan következtetések
• Kétséges terápiás ígéretek sugalmazása
Reumás láz vagy „a tanár kegyeltjei”,
• Belebeszélték a betegekbe a tünetek pszichés eredetét
szívbetegség „mártírok”
• A pszichoszomatikus formulák sztereotípiákká válása
• Tanulmányok nagy részét pszichiáterek írták, erős
• Diagnosztikus, prognosztikus, terápiás jelentőség pszichoanalitikus beállítottsággal
• A személyiség és betegség között milyen a kapcsolat? Direkt
vagy közvetett, oki, vagy csak együttjárás?

3
 A pszichoszomatika irányvonala a 20.
század második felétől A pszichofiziológiai irányzat fő képviselői

• 60-as évektől számos viselkedéskutató publikált Pavlov

• Szisztematikusabb mefigyelések, megbízhatóbb
adatelemzés, de
• Redukálódott az esettanulmányok szempont- – Alapok lerakása (kondícionálás)
gazdagsága, színessége – Az affektusok feltétlen reflexekkel társulnak
• Fókuszban a specifikus anatómiai károsodással (ebből épül fel a viselkedés /?/)
együttjáró betegségek
– Fiziológiai folyamatok és a viselkedés
• Számos modern, a biopszichoszociális szemlélet
jegyében létrejött tudomány inspirálása korreláltatása
• Új folyóiratok: Psychophysiology,
Psychoneuroendocrinology, Brain, Behavior and
Immunity, Developmental Psychobiology

Selye

Cannon – A HPA-tengely szerepe fizikai és emocionális

stressz esetén
– Általános Adaptációs Szindróma (GAS) (3
fázis)
– A szükségállapotok és a stressz szimbolikus
– Erős emocionális ingerek hatása a viszcerális
reprezentációi is fontosak!
reakciókra
– A homeosztázis fontosságának
hangsúlyozása
– „Támadj-vagy menekülj” válasz leírása

Harold Wolff
Therese Benedek
– Az élethelyzetek kapcsolata az érzelmekkel és testi
változásokkal
– A stressz nemcsak biológiai vagy fizikai: a múltbeli • Női pszichoszexuális fejlődés
veszélyek emlékéből, szimbólumaiból, kudarcokból, • Pszichoanalízis + fiziológiai adatok
frusztrációkból, és a kulturális nyomásból fakadhat (!)
• „szexuális ciklus”: a hormonális ciklus és
– Legfontosabb a személy helyzettel kapcsolatos emocionális ciklus paralell
értékelése
– Stresszelő élethelyzet→ tudatos emocionális • Az érzelmek a pszichofiziológiai
válasz→a reagáló szerv ismétlődő mintázata egyensúly/változás indikátorai
– A specifikus diszfunkciók a védő reakciók • Cél: az érzelmek energiájának nyomonkövetése
fragmentációjából következnek, s a gazdaságosság fiziológiai gyökerükig
elvét követik
– Nincs szervspecifitás; a domináns protektív
válaszminták állandóak és örökletesen
meghatározottak

4
 A korai pszichofiziológiai A korai pszichofiziológiai irányzat
vizsgálatok fő kérdései kritikája

• Lineáris oksági modell

• Specifitás: van-e specifikus viszony a
pszichés konfliktus fajtája, jellege és a
sérült szerv folyamatai között? (szemben a
stressz aspecifikus hatása)
• Van-e betegségre hajlamos személyiség
(rizikószemélyiség)?
• Nem különítették el a betegség természetes fázisait
• Kevés figyelem a külső, szociális rendszereknek
• Kevés figyelem a központi idegrendszeri
mechanizmusoknak
• Kevés figyelem a sejtes és molekuláris biológiai
rendszereknek

A pszichoszomatika két ellentétes

A későbbi pszichofiziológiai irányzat
koncepciója
érdemei
Holisztikus, globális, totális
• Nyitás az interperszonális és szociális faktorok
felé • A test és a lélek egysége; a
• A központi idegrendszer közvetítő szerepe a kettő ugyanazon folyamat
két oldala
kognitív, érzelmi és perifériás neurovegetatív • Minden betegség
mechanizmusok között (neurobiológiai
pszichoszomatikus, nincs
tudományok fejlődése) logikai különbség a test és
• Új kutatási területek, módszerek, értelmezési lélek, a mentális és a fizikai
keretek (longitudinális előjelző tanulmányok, a között
korai hatások vizsgálata, cirkuláris okság) • Funkciók kutatása,
amelyek az egészlegesség
• Új tudományterületek inspirálása: kialakításában
pszichoneuroendokrinológia, magatartás- védelmében,
orvoslás, egészségpszichológia, orvosi helyreállításában játszanak
antropológia, orvosi szociológia szerepet
Előnyök és hátrányok?
Specificitás
• Tárgy: a vegetatív
idegrendszer és az általa
innervált szervek
• Az érzések, emóciók
csak a vegetatív
idegrendszer
aktivitásának szubj.
kisérőjelenségei
• Specifikus érzések
specifikus hatást
gyakorolnak a
belszervekre; tartós hatás
szövetkárosodást okoz

Pszichoszomatikus betegség Pszichoszomatikus betegségek

Definíció: • Legkorábbi időszakban kis bizonytalanság

– orvosilag kimutatható okok
– organikus elváltozás = tényleges testi
betegség
• Alexander: „pszichoszomatikus
hétszentség”
– Asztma, ulcus, rheumatoid arthritis, colitis
ulcerosa, neurodermatitis, hyperthyreosis,
hypertonia

Nem szomatizáció! (?)

5
 Alexander pszichoszomatikus Pszicho-neuro-endokrinológia
betegségei
A stressz és érzelmek hormonális hatásait
• Gastrointestinális zavarok próbálja feltérképezni
• (evési, nyelési, emésztési és kiválasztási zavarok)
Kutatandó területek:
• Szív-érrendszeri és keringési zavarok
• (tachycardia, aritmia, pszichogén fejfájás, migrén) 1. A pszichológiai és biológiai válaszok közötti
• Anyagcsere és endokrin zavarok idői kapcsolat
• (kimerültségi állapotok, diabetes mellitus) 2. A stresszre adott hormonális válasz
• Balesetező személyiség specificitása
• Nemi szervek funkcióinak zavarai 3. Az akut és endokrin stresszre adott
endokrin válaszok
4. A betegségre való sebezhetőség
Minden betegség pszichoszomatikus? hormonális tényezői
5. A személyiségjellemzők és endokrin
működés kapcsolata

A pszichoneuroenokrinológia főbb
hozományai
Irodalom
Ajánlott irodalom:
• A betegségekben a nem-specifikus hatások
szerepének hangsúlyozása • Paneth G. (1985).
(1985). A labirintus já
járataiban.
• Hormonok szerepe a viselkedésben és pszichés Magvető
Magvető, Budapest, (I. Philokté
Philoktétés sebe.
funkciókban
11-
11-243.l.)
• A stressz-válasz erőssége az énvédő,
megküzdési mechanizmusok függvénye • Csá
Császá
szár, Gy..Pszichoszomatikus
• Az endokrin rendszer aktivitása a biológiai orvoslá
orvoslás.Medicina, Bp...1980.
ritmusokkal összefüggésben változik, ritmusok
közötti deszinkronizáció eredménye: • Bárdos Gy. (2003) Pszichovegetatí
Pszichovegetatív
patofiziológiai és pszihopatológiai folyamatok kölcsö
lcsönhatá
nhatások; Scolar Kiadó
Kiadó 165-
165-298. o.
• Az immunrendszer szerepének felismerése
(Pszichoneuroimmunológia)

Egyenes versus cirkuláris okság

• Korai pszichoszomatika:
– egyenes okság lelki → testi
Egyenes versus cirkuláris
– Egyes képviselőknél a cirkuláris okság
okság csíráinak megjelenése

Pszicho-szomatikus és
• Ferenczi: a primer testi betegségek
Szomato-pszichikus
pszichés konzekvenciáinak problémája
kölcsönhatások

6
 Szomato-pszichikus hatások
• Fenichel:
– a testi betegségek másodlagosan
megváltoztatják a személy pszichés attitűdjeit,
világhoz való viszonyát
– Ehhez nehéz alkalmazkodni
– Az alkalmazkodás a személyiség-struktúrától,
személyiségfejlődéstől és az elhárító
mechanizmusoktól függ
Szomato-pszichikus hatások
Ferenczi:
– „patoneurózis” fogalma
– A neurózis olykor a szomatikus betegségnek nem
oka, hanem következménye!! (személyiség?)
– A patoneurózisok megnehezítik a betegséghez
való alkalmazkodást, a betegség által felállított
valós vagy képzelt korlátok tiszteletben tartását
(példák?)
– Hormonális patoneurózis: döntően a
megváltozott kémiai reakciók folytán jelentkezik
Szomato-pszichikus hatások
A tünetekre adott, másodlagos pszichés
reakció lehet:
– Az organikus eredetű tünetekhez való
alkalmazkodás kísérlete
– A betegség által kínált haszon kiaknázása
– A tünetek tagadása
Szomato-pszichikus hatások
A pszichoanalitikus elképzelés:
– A beteg szervben lejátszódó kóros folyamat a
libidó és a tudatos figyelem jelentős részét
lefoglalja
– A beteg érdeklődése és kapcsolatai
beszűkülnek → szekunder nárcizmus
– A betegség tudattalan reprezentációja
megzavarja az elfojtott tartalmak egyensúlyát
– A betegség kísértés a mazochizmusra
Szomato-pszichikus hatások
Patopszichózis: a realitás tagadása (de a
libidóvisszavonás és az időtartama nem olyan
hosszú, mint a klasszikus pszichózisokban,
inkább pszichotikus reakciók)
Pato-kúra: a neurózis valamely organikus
betegség kitörésekor meggyógyul
Szomato-pszichikus hatások:
A sickness behavior
Utóbbi 1-2 évtized: sikerült megragadni
azokat az agyi folyamatokat, amelyek a
betegséget kísérő affektív, kognitív és vele
járó viselkedéses zavarokhoz vezetnek:
„sickness behavior” vagy
„beteg közérzet”
7
 Sickness behavior
• Eredetileg az immunfunkciókat mozgósító
testi károsodás következményeként írták le
(1991)
• Ma tágabb értelemben (nem korlátozódik
akut fertőzés és immunkihívás
terminusaira)
• Irodalom:
• Maier és Watkins (Psychological Review,1998)
• Kronfol és Remick (Americal Journal of Psychiatry,
2000.)
Következmény: az immunológiai és
viselkedéses védekezés között
felbonthatatlan kapcsolat van
Prioritások: „immunvédekezés” az ősibb,
de szükségképpen működésbe lép a
viselkedéses megküzdést igénylő
helyzetekben is
(Kulcsár Zs.: az immunológiai védekezés
azokban a helyzetekben válik
dominánssá, ahol a viselkedéses
védekezés csődöt mond. Szomatizáció?)
A sickness behavior
Viselkedéses jellemzők:
– fokozott alvásigény, lassú alvás arányának
fokozódása, csökkent táplálék és
folyadékfogyasztás, csökkent társas,
szexuális és agresszív viselkedés, fokozott
fájdalomérzékenység és reaktivitás
Maier és Watkins modellje
Alapgondolat: a fizikai és pszichológiai
stresszorok ugyanazt a kétirányú immunológiai-
agyi rendszert hozzák működésbe
Háttér: a menekülési-támadási rendszer abból a
primitív mechanizmusból differenciálódott, amely
eredetileg a törzsfejlődés során a fertőzések és
sérülések kivédésére alakult.
A sickness behavior
Fiziológiai komponensek:
– láz, az akut-fázis proteinek magas szintje a máj
metabolizmusában, a plazma vas, cink, és rézszint
csökkenése
Érzelmi komponens:
– depresszív hangulat
Kognitív komponens:
– kognitív funkciók lassulása
A sickness behavior
Háttérmechanizmusok
Immunológiai-agyi interakciók
– A gyulladáskeltő (proinflammátoros) interleukinek
(IL-1, IL-6, TNF-alfa) különböző agyi területekre,
így a hypothalamusra és hippocampusra gyakorolt
hatása
– Minden gyulladásos folyamatra (akut fertőzés,
autoimmun folyamat, neurogén gyulladás,
allergiás állapotok) sickness behavior lesz
jellemző!!!!
8

A betegségek csoportosítása
a stresszválasz rendszer
működése alapján
Rigó Adrien
2007.02.27.
Alexander alapgondolatai
• „Minden betegség pszichoszomatikus, mivel
minden betegségben szerepelnek mind
pszichés, mind szomatikus tényezők az előidéző
okok között és a lefolyásban is”
• Szoros rokonságra való hajlamosság áll fenn
bizonyos emocionális állapotok és vegetatív
funkciók között.
• A specifikus viszony igazolása hosszadalmas,
bonyolult, szisztematikus kutatást igényel a
pszichoanalitikus technika segítségével.
• Kezdetben: a kórképek szimbolikus
értelmezése:
– Gasztrointesztinális rendszer: a "felvétel" és a
"leadás" érzelmi konliktusai vannak a
háttérben;
– Pl. diszpepszia és gyomorfekély: a konfliktus
a "kapás" vágyával kapcsolatos (mintegy az
orális késztetés szimbolikus kifejeződése)
– Hasmenés: az adás vagy megszabadulás,
azaz az eliminálás konfliktusa
– Székrekedés: a visszatartás vágya
• Később: az emóció-elfojtási modell
Alexander munkássága
• Az 1930-50-es évek legmeghatározóbb
„pszichoszomatikus” szerzője
• A pszichoszomatikus folyamatokban az egyén
specifikus érzelmi problémáinak van jelentősége
• A probléma és a tünet közötti kapcsolat nem
szimbolikus (a vegetatív működésben kell keresni)
(Deutsch esettanulmánya)
• Cirkuláris pszichoszomatikus feltevést fogalmazott
meg
Konverzió versus érzelemre adott
vegetatív válasz
Konverzió: az emóciók szimbolikus
kifejezése testi innervációk útján (eszmei
tartalmat reprezentál)
Emóciókra adott vegetatív válasz: olyan
változások a vegetatív funkcióban, amely
ennek az állapotnak integráns része
Példák: magas vérnyomás és gyomorfekély
Betegséggenezis
• Az organikus betegségek
tulajdonképpen funkcionális zavarok
súlyosbodásának végeredményei
• Előzetes szervi prediszpozívió,
orgánsérültség is szükséges
9
 Alexander modellje
1. Minden egészséges és kóros humán
funkció pszichoszomatikus
2. Az emóciók mindig együttjárnak egy
akciós mintázattal, amely az autonóm
idegrendszer egy részén, illetve az általa
innervált szervekben fejeződik ki.
3. Specifikus érzelmek specifikus vegetatív
reakciók kíséretében jelennek meg
4. A nyíltan ki nem fejezett, elfojtott
érzelmek krónikus feszültséghez
vezetnek, így az őket kísérő vegetatív
innerváció mértékét és időtartamát
fokozzák
5. Az így előálló erőteljes szervi innerváció
funkciózavarhoz vezet, amely végül
szöveti, morfológiai változást
eredményezhet.

Alexander

Alexander, kora neurofiziológiai kutatásaiból Az egyes betegségekre szimpatikus,

Cannon elméletét és a homeosztázis illetve paraszimpatikus idegrendszeri
túlsúly jellemző, amely inkább
fogalmi kostrukcióját használja fel; visszacsapási jelenségből, mint
elfojtásból ered.
Stresszre adott válasz két fő típusa:
1. Készenlét a harcra vagy menekülésre Érzelmi konfliktusok: központban a
dependencia
2. Visszavonulás a kifelé irányuló aktivitástól

Alexander modellje B
Agresszió L
Szimpatikus
Vetélkedési ellenségesség O
idegrendszer
Akarati erőfeszítés érzésekkel K
Á
D
túlkompenzáció
Agresszió
Harc vagy
Vetélkedési
Nárcisztikus tilta- Diabetes ? menekülés
érzésekkel
Kozás a gyermeki
migrén
Függőség ellen
Neuroendokrin
Vasovagalis
rendszer
Szorongás vagy syncope
csökkentértékűség Magas vérnyomás
vétkességérzés
arthritis
hipertireózis
Gyermeki függőség szívneurózisok

10
 B
L
Alexander cirkuláris modellje
Gyermeki paraszimpatikus
O
függőség idegrendszer
K
Á • A humán személyiség általános
D
Védettségi és konfliktushelyzete:
Ellátottsági – Kezdőpontban a dependencia
helyzet
– Ki nem elégített dependencia nárcisztikus
gyomorfekély ellenálláshoz és túlkompenzációhoz vezet
Neuroendokrin – Erőfeszítés és versengő agresszió jelenik meg,
asztma rendszer amely azonban
obstipáció – Szorongást és bűntudatot kelt, s regresszióba
Kimerüléses torkollik,
állapotok
diarrhoea – Amely a dependencia-szükségletet erősíti
colitis (kezdőhet előlről a kör)

Alexander cirkuláris modellje Alexander modellje

A dependenciaszükséglet közvetlen
kiélésének akadályoztatása: az energia a
paraszimpatikus rendszeren keresztül jut
kifejezésre (konzerváló, felépítő, anabolikus
folyamatok jelennek meg)
Az erőfeszítés, agresszió blokkolódása: az
energia a szimpatikus rendszer felé folyik el
Mindkét trend különböző árnyalatai számos
módon kifejezésre juthatnak!
A vegetatív funkciók bizonyos zavarai direkt
összefüggést mutatnak bizonyos specifikus
emocionális állapotokkal, s ezek a
korrelációk sokkal erősebbek, mint a
személyiségprofilok és a betegség közötti
kapcsolatok!
(Pl. függő segítségkérés – fokozott gyomorsav
termelés)
Ezek az emocionális állapotok a
legkülönbözőbb személyiségeknél
előfordulhatnak, a megküzdés, elhárítási
mód más lehet!

• Alexander szerint a pszichoszomatikának a

vegetatív zavarok felismerésére kell épülnie. A betegségek modern
• A pszichoszomatikus zavarok hátterében - ezzel csoportosítása a stressz-válasz
együtt - emocionális zavarok állnak.
• Az emocionális zavar az alkati adottságokhoz
alapján
való alkalmazkodás, az alkati adottságok miatt
kihívást jelentő élethelyzetekkel való megküzdés
nehézségeiből eredhet.

11
 1. táblázat A HPA-tengely hiper-, illetve hipo-funkciójával járó állapotok
(Chrousos (1992; 1995); Fricchione és Stefano (1994); Webster és
mtsi (1998) nyomán)

HPA-hyperfunkció HPA-hypofunkció
Major depresszió Szezonális depresszió
Anorexia nervosa Obezitás
Pánik-betegség Rheumatoid arthritis
Kényszer-betegség Krónikus Fáradtság Szindróma
Alkohol-függőség Mellékvese-elégtelenség
Kábítószer-függés Szülés utáni időszak
Premenstruációs szindróma Pajzsmirigy alulműködés
Terhesség utolsó trimesztere PTSD
Intenzív testgyakorlás Nikotin-megvonás
Alultáplálkozás Krónikus stressz utáni állapot
Pajzsmirigy túlműködés Glükokortikoid terápia utáni
Krónikus stressz állapot

A betegségek 2 fő csoportja a kortizolszint

alapján

Hiperkortizolizmus Hipokortizolizmus • A hipo- ill. hiperkortizolizmus és a szimpatikus ill.

paraszimpatikus idegrendszer túlsúlyával
• „metabolikus X- • Sickness behavior jellemzett pszichoszomatikus kórképek között
szindróma” • Magas gyulladásos- jelentős átfedés van.
(x= ismeretlen oki citokin szint
tényező)
• A hipokortizolizmussal jellemzett betegségek a -
• Gyulladásos jelleg Alexander terminusaiban - a paraszimpatikus
(magas vérnyomás, túlsúlyúaknak, a hiperkortizolizmussal járók a
koronária- szimpatikus túlsúlyúaknak felelnek meg
betegségek, elhízás • Problémás: reumatoid artrítisz, gyomorfekély,
és velejáró obezitás
anyagcsere-zavarok)

A metabolikus-x szindróma
leíró jellemzők, kutatástörténet

• 40-es évek: az obezitás kutatása

• 60-as évek: összefüggés az obezitás és
A metabolikus-x szindróma bizonyos kardiovaszkuláris betegségek között
• 1966, Camus: „triszindróma” (köszvény,
diabetes, hiperlipidémia)
• 80-as évek, Modan: triszindróma mellé: obezitás
és hipertenzió
• 1988, Raven: X-szindróma

12
 A metabolikus-x szindróma A metabolikus-x szindróma
Fő jellemzők Egyéb jellemzők

• Obezitás • Előfordulása korral nő

• Inzulin rezisztencia/hiperinzulinémia • Genetikus prediszpozíciók szerepe kimutatott
• Dislipidémia • Evési szokások jellegzetességei:
(hipertrigliceridémia és alacsony HDL-koleszterinszint) (hiperfágia, fokozott kalóriafelvétel, magas zsírtartalmú ételek
fogyasztása)
• A fizikai aktivitás alterációi
• Dohányzás
• Fokozott alkoholfogyasztás
• Csökkent glükóz tolerancia (2. tipusú diabétesz)
• Hipertenzió

A metabolikus-x szindróma A metabolikus-x szindróma

Egyéb jellemzők diagnózis

• Megküzdéssel kapcsolatos problémák (?) Ford és mtsi alapján (2002, USA);

• Alterált hipofízis mellékvesekéreg funkciók, az alábbi 5-ből 3 megléte:
hiperkortizolémia
1. Hasi kövérség (derékátmérő nőknél 88cm,
• Csökkent növekedési hormon szint férfiaknál 102 cm)
• Fokozott kardiovaszkuláris betegséghajlam 2. Hiperglicidémia (1.69 mmol/l)
(érelmeszesedés, koszorúér-betegség, 3. Alacsony HDL koleszterin szint (nőknél
agyvérzés) 40mg/dl, férfiaknál 50mg/dl alatt)
4. Emelkedett vérnyomás (130/85 Hgmm
fölött)
5. Magas éhgyomri vércukorszint
(110mg/dl)

A metabolikus-x szindróma A metabolikus X szindróma korai

meghatározói (előző vizsgálatok alapján)
előfordulási gyakoriság

• Civilizációs betegség! • Öröklés

• Alacsony születési súly
• 50-59 év között: 35% • Súlygyarapodás és kövérség gyermekkorban
• Endokrin abnormalitások (pl. daganat
• 60-69 év között: 45% kezelésének következtében)
Genetikai prediszpozíció, korai hatások, • Korai pubertás
életmód • Rossz egészségszokások (kevés mozgás,
nagy kalória-bevitel)

13
 Ellenségesség: a metabolikus X
prediktora?
Raikkönen at al (2003)
Vizsgálat:
• 134 afrikai-amerikai és európai-amerikai
gyermek (8-10 év) és serdülő (15-17 év)
vizsgálata
• Az ellenségesség mértéke bejósolja-e a 3 év
múlva mért metabolikus x szindrómát?
Hogyan magyarázhatók az összefüggések?
• Katekolaminok, gonadális hormonok és
növekedési hormon közvetít
• Egészségtelen életstílus közvetít
(ellenségesség és egészségtelen életstílus
/dohányzás, alkohol-fogyasztás/ kapcsolatát
kimutatták serdülőkorban)
• Az ellenségeskedők a környezetüket
stressztelibbnek élik meg
• Ellenségesség genetikai bázisa?
(a vizsgálat korlátja: serdülőkorban gyakori az
átmeneti inzulin-rezisztencia)
Eredmények:
• Fiatal nők esetében min. 1 korábbi major
depressziós epizód a metabolikus x
gyakoriságát kétszeresére emelte
• A depresszió a metabolikus x komponensek
közül elsősorban a magas vérnyomással és
magas triglicerid szinttel volt összefüggésben
• Az összefüggés független volt az életkortól,
fajtól, iskolázottságtól, dohányzástól, fizikai
inaktivitástól, szénhidrát beviteltől és alkohol-
fogyasztástól
• A férfiak esetében ez a hatás gyengébb volt,
nem szignifikáns, sőt a triglicerid és
koleszterin szint esetében fordított.
Eredmények:
• Serdülőknél magasabb BMI
• Serdülőknél magasabb ellenségesség
• 35 metabolikus x-ből utánkövetésnél 33
metabolikus x-es (20 eltűnt, 18 új keletkezett!!)
• A vizsgálati személyek (metabolikus x-esek, és
nem) nem különböztek a belépéskor az
ellenségesség mértékében
• Akik az utánkövetésnél metabolikus x-esek
lettek, magasabb kezdeti ellenségességgel
voltak jellemezhetők
Depresszió és Metabolikus X
Kinder at al, 2004
• Korábbi tanulmányok: a depresszió emeli
a CVD esélyét
• Cél: depresszió és metabolikus x közötti
kapcsolat
• Első nemzeti reprezentatív mintán, CVD
és diabétesz mentes felnőtt lakosságnál
Lehetséges mechanizmusok:
1. Depressziós személyek több káros
egészségviselkedést folytatnak
2. Depresszió esetén számos fiziológiai
változás (HPA, autonóm aktivitás, szívritmus,
gyulladásos mediátorok…), amelyek
„közösek” a metabolikus x-ben megfigyelhető
változásokkal
Nem dönthető el az ok és okozat!
Fontos, a metabolikus x kezelésénél figyelembe
venni a depressziót és az ezzel együtt járó
kezelési nehézségeket!
14

Regresszióelméletek
A regresszióelméletek
klasszikus képviselői
Federn (1952)
• A testi egészség elsődleges feltétele az énhatárok
megfelelő mértékű nárcisztikus megszállása
• Ezt a megfelelő anyai gondoskodás biztosítja
• Hiányában az én védtelen a fájdalommal és minden
káros hatással szemben, következménye:
– Éngyengeség=az én primér kudarca; képtelen a
szenvedést elfogadni és feldolgozni → önrontó kör → a
megküzdés elégtelensége: depresszió, csupaszon
megélt, felgyülemlett fájdalom
A regresszióelméletek közös
jellemzői
A testi tüneteket, test-központú működésmódot úgy
értelmezik, hogy a személyiség a megküzdési
kapacitását meghaladó helyzetekben visszatér
(regrediál) egy korábbi működési módhoz, amely
leginkább a kora gyermekkori megküzdés jegyeit
hordozza. A problémával való megbírkózás nem
kognitív, verbális szinten zajlik, hanem a preverbális
fiziológiai folyamatokon keresztül.
Az irányzatnak számos jelentős klasszikus és modern
képviselője van.
Freud
• A szorongásos rohamok lehetnek
pszichoszomatikus ekvivalensek
• Korai traumának a testi betegségre
gyakorolt hatása kritikus jelentőségű
(tűszúrás-hasonlat a fejlettségi fok
függvényében)
Grinker (1953)
• Súlyosabb pszichoszomatikus zavar = az infantilis
aktivitás totális mintázatának újraéledése
(keringési zavar, sírás, hányás, hasmenés,
koordinálatlan mozgások, dadogás, infantilis
testtartás)
• A szervezet éretlenebb pszichológiai adaptáció
szintjére regrediál (ez lehet védő is-háborúk,
kapcsolati problémák, hormonkezelés)
• Az autonóm idegrendszer különösen hajlamos
arra, hogy a kezelhetetlen érzelmi impulzusokra
diffúz, szinte „tömegkisülésekkel” reagáljon
• Egy sajátos pszichoszomatikus kifejezésmód nem
emóció-specifikus (sírás-ekcéma kapcsolat)
15
 Jürgen Ruesch (1948,51)
• Modelljének alapja: a kommunikáció elmélete
• A pszichoszomatikus reakciókészség jellemzői
(csoportosítva):
1. Az én és nem-én elkülönülésének
hiányosságai
2. Az interocepció dominanciája az
exterocepcióval és a kognitív feldolgozással
szemben
3. Dependencia a kapcsolatokban
4. A perspektívafelvétel hiánya
5. Az érett személyiségfunkciók deficitje
Az „én-lyuk” elképzelése:
Günther Ammon
• Archaikus énbetegségek: pszichoszomatikus
betegség, pszichózisok, nemi perverziók
• A pszichoszomatikus betegség a szorongásroham
vagy a depresszió ekvivalense: védi a sérült ént a
dezintegrációtól
• A pszichés és szomatikus zavarok manifesztációi
minden esetben a fejlődés interperszonális
folyamatainak a zavaraiból következnek → a
patológia minden formája a csoport-interakciók
patológiáját képviseli
Az anyai támogatás formái
Az anyai támogatás Minden életfolyamatot
hiánya kontrolláló
Mindkettő károsítja az identitás kialakulását,
és a szimbiózisból való kikelés folyamatát!
Legkritikusabb:
a legkorábbi gyermekkorban a hirtelen elhagyatottá válás
traumája,amely extrém mértékű szorongással társul
• A pszichoszomatikus folyamatok olyan
személyeknél jelennek meg, akik éretlenek,
• S feltehetően szociálisan izoláltak, mivel nem
képesek a felnőttkorra jellemző szociális
kommunkációs rendszerekben kompetensen
részt venni.
• Kétirányú folyamat! A betegség éppúgy
megzavarja a kommunikációt, mint viszont
• Az érettség 3 fő jellemzője:
1. Független egységként való sikeres
funkcionálás az adott kultúrán belül
2. Sikeres biológiai és szociális interakciók
3. Önkifejezés, önkiterjesztés, ön-objektivizálás
– Születés után az anya megfelelő gondozói
viselkedése alakítja ki az interakciók során
a gyermek testhatárait
– Ha az anya erre képtelen, a gyermek a
primér nárcizmus szakaszában megreked,
a „külső” és „belső” elkülönülése kárt
szenved→ elmosódó énhatárok + nem
alakul ki a testi funkciókba vetett bizalom
és a megfelelő test-identitás
– Hiány: „én-lyuk”; pszichoszomatikus tünet
jelenik meg, betölti az én-lyukat
– A tünet célja: a megfelelő odafordulás és
melegség elnyerése; a nárcisztikus deficit
megoldása
A modern regresszióelméletek
képviselői
16
 Kradin, 1997
• A pszichoszomatikus tünetek az
énfejlődés és a szimbólumképzés
zavaraival hozhatók kapcsolatba
• A pszichoszomatikus tünet lényegi eleme,
hogy ellenáll a logikának, a rendnek, a
formának (orvosi anatómia vs. imaginális
anatómia)
– Az imaginális test kialakulását szubjektív és
társas tényezők befolyásolják
– (gondozók, barátok, tanárok, tudományos
hiedelmek),
– S ugyancsak ezek befolyásolják az imaginális
test patologizálódásának módját és a
pszichoszomatikus tünetek kifejeződési
formáját → változnak az időben és a kollektív
normák alakulásával (misztikusak,
plauzibilisek)
– A pszichoszomatikus páciens beteg lélek,
akiben patologizált imaginális test lakozik
Maunder és Hunter (2001)
Modell az attachment kialakulásáról:
• veleszületett szociális viselkedésformák +
interakciók az anyával, amely során a gondozó
megerősíti ezeket a viselkedésformákat
• Az anyával való interakcióban a szociális
„normák” a procedurális memóriába íródnak
• A kölcsönös függés kritikus:
– Előfeltétele mind az emocionális kötődési biztonság,
– Mind pedig a fiziológiai önszabályozás kialakulásának!!
• Izoláció: a veleszületett szociális
viselkedésminták megerősítésének hiánya, illetve
dezorganizációja
– A testet arhetipusosan „tartóként” imagináljuk
(integritás=védekezés a külső és belső
veszély ellen)
– A tér „pszichologizálása” az egész
életcikluson át kritikus szerepet kap
– (pszichopatológiák közös vonása, amelyekben
megjelenik az egybeolvadás, a behatolás, a
másik által való bekebelezés képe)
– A képzeletben élő test társas interakciók
produktuma (anya-gyermek dinamika)
– A korai anya-gyerek dinamika a csecsemő
térélményének és határainak
diszkriminanciájáról szól
– A pszichoszomatikus tünet funkciója, hogy
kifejezze a self célját (az individuáció
megvalósítása)
– Ha a tünet empátiát vált ki, gyógyul
– Az „elég jó anya” empátiás forrásai biztosítják
azt a kontextust, amelynek alapján a
gyermek megtanulja belső élményeit
értelmezni; „kiolvasni”; ennek hiányában:
alexitímia és hajlam a pszichoszomatikus
betegségre
• A fenyegetéssel, a közelséggel, és a
szeparációval kapcsolatos elvárás-készlet
együttes a belső munka-modell
(nonverbális munkamemória)
• A neurológiai szubsztrátuma az első
attachment erőteljes kondicionáló hatása
nyomán alakul ki!
• Későbbiekben: mások és a self bizonyos
fajta észlelésére hajlamosít, s meghatározza
az észlelt fenyegetésre kiváltódó preferált
stratégiákat ― egészség
• A kötődés egészséget befolyásoló útjai
(stresszválasz, külső szabályozók,
védőfaktorok)
17
 Magyar nyelven is elérhető irodalomak a
pszichoszomatika-klinikai egészségpszichlógia
területéhez

• Dr. Józsa Terézia: Pszichoszomatikus betegségek,

ELTE, Eötvös Kiadó, Budapest, 2001.
• A magatartás, a lelki élet és az immunrendszer
kölcsönhatásai (szerk: Urbán Róbert); ELTE, Eötvös
Kiadó, Budapest, 2003.
• Megmagyarázhatatlan testi tünetek-Szomatizáció és
funkcionális stresszbetegségek I.-II. (szerk:Kulcsár
Zsuzsanna), ELTE, Eötvös Kiadó, Budapest, 2004.
• Bárdos György: Pszichovegetatív kölcsönhatások 1-
2, Scolar Kiadó, Budapest, 2003., 2006.
• Teher alatt…. (szerk: Kulcsár Zsuzsanna) Trefort
Kiadó, Budapest, 2005.

18