Mikszáth Kálmán pályakép

 premodern korszak (XIX. század utolsó harmada) Baudelaire, Verlaine, Vajda János, Rimbaud
 1847-1910
 novellaciklus: A JÓ PALÓCOK (a novellákat több dolog is összeöti pl: azonos helyszín, karakterek)
o palócok: népcsoport Észak-Magyaro.-on, népviselet, nyelvjárás/dialektus
o 80-as évek
o Jó palócok novellaciklus: faluvilág, hasonló téma (megcsalás, hűtlenség), ugyanazon karakterek, babonák,
bűn-bűnhődés
 TÓT ATYAFIAK (főként elbeszéléseket tartalmaz)
o tótok: szlovákul beszélő népcsoport
 Novellaelemzés szempontjai: cím, stilisztikai eszközök, poétikai eljárások, metaforikus jelentésréteg, szerkezet
(2), narrátor (3), idézés módja (3)

 Mikszáth megújítja a magyar epikát:

o szövegszerűség kerül előtérbe (téma helyett)
o megformáltság előtérben (cselekmény helyett)
o sok poétikai eljárás
o élőbeszédszerűség (kevés szerkesztés, mintha a főszereplő beszélne az olvasóhoz pl: pletykák,
befejezetlen gondolatok)

 Prózaritmus:
o prózai forma, de ritmusa (szabályos ismétlődés) van
o a próza ritmusát az ismétlődés adja
o visszatérő szerkezetek, tagmondatok

A bágyi csoda (1881):

o CÍM: megjelenik benne a helyszín, téma metaforikus megfogalmazása ironikus: a csoda igazából tragédia,
értékveszteség
o IDŐKEZELÉS: lineáris (van visszatekintő rész)
o TÉMA: Vér Klára hűtlensége (beszélő név)
o NARRÁTOR: külső, szubjektív, korlátozott tudású
o SZERKEZET: nem klasszikus szerkezet, nincs expozíció, in medias res kezdés
o IDÉZÉS MÓDJA: egyenes beszéd: „-Hű maradsz-e hozzám?”; függő beszéd: „-A Bágy fölfelé? – kacagott fel
Pillérné; szabad függőbeszéd: „Bement Gélyi János és akár ki se menne többé soha…”
o POÉTIKAI ELJÁRÁSOK: motívum: visszafelé folyó patakasszony hűtlensége; keret: a bágyi patak a szöveg
nyitányában és zárlatában is megjelenik; archetipikus szereplők: Vér Káraboszorkány (vörös haj a gonosz
jele a középkorban); táj metaforizálódása: „A keskenyebbé vát ezüstszalag…”; realista stílusjegyek:
környezet részletes, valóságos ábrázolása, hétköznapi/valóságos/tipikus figurák, belső vívódás,
társadalomrajz; romantikus stílusjegyek: váratlan fordulat, idilli környezet, késleltetés, szélsőséges
ellentétek, műnemek keverése; toposz: malom

Szegény Gélyi János lovai (1882):

o CÍM: témamegjelölő (szegény…)
o IDŐKEZELÉS: domináns része a szövegnek lineáris; 2 idő (jelen, múlt) a narrátor „közelebb lép”
o TÉMA: lélektani novellabűn-büntetés történet!!
o NARRÁTOR: szubjektivitása cím: „szegény” jelzősajnálat, szánalom
o élőbeszédszerűség (kevés szerkesztés, mintha a főszereplő beszélne az olvasóhoz pl: pletykák,
befejezetlen gondolatok)
o POÉTIKAI ELJÁRÁSOK: hiány alakzata; motívum/ellentét: rózsa; út toposz; térszimbolika; számszimbolika:
3 teljesség (Mikszáthnál sokszor a meséből érkezik); színszimbolika (rózsák); beszélő név: Vér Klára
forróvérű, hűtlen, szenvedélyes
 o Romantikus és realista stílusjegyek

Tímár Zsófi özvegysége (1882):

o CÍM: özvegység (szalmaözvegy) férje elhagyja, egyedül marad, később a férje meghal, magány
o TÉMA: lélektani novella: elhagyja a férje (szomorúság, csalódás)várja a férjét (remény)elindul a férjéhez
(izgalom)meghal a férje (fájdalom, düh)
o IDÉZÉS MÓDJA: szabad függőbeszéd: „Visszajön, oh, bizonyosan visszajön”
o STILISZTIKA: statikus karakterek: Zsófizárkózott, hűséges, tiszta (tipikus romantikus kar.); archetipikus
karakterek: hírnök, kerítőnővénasszony
o POÉTIKAI ELJÁRÁSOK: ellentétek: boldogság-szomorúság, vágy-hiány(?); megszemélyesítés: „szellő nem
árulja el”; hangutánzó/hangulatfestő szavak: suttogó lombok; térszimbolika: torony; mondat végi írásjelek;
prózaritmus; hasonlat; toposz: napszak, torony (Biblia), víz, út

Az a fekete folt (1881):

o ELBESZÉLÉS (műfaj): hosszabb, mint egy novella; cselekménye és narrátora van; szerkezeti egységek; prózai
forma; kisepika
o IDŐKEZELÉS: lineáris (vannak visszatekintések)
o SZERKEZET: klasszikusexpozíciót megnyújtja
o NARRÁTOR: külső, szubjektív, mindent tudókorlátozott (nem tudjuk meg, hogy mi játszódik le a bacsában,
mi lett a főszereplőkkel, hogy szökött el a lány)
o TÉMA: bűn-bűnhődés történet
o ÉRTELMEZÉSI LEHETŐSÉG: lélektani elbeszélés/olvasat
o Bacsa lélektani útja: IDILL (büszke a lányára és a nyájára, nyugodt és boldog élet)herceg megjelenik (dühös
rá a tiszteletlensége miatt)megtudja, hogy herceg (a kedvére akar tenni)alku (düh, bűntudat, belső
vívódás)meggondolja magát (megbánás)felgyújtja az alkot és eltűnik (felemészti a bűntudat)
„BALLADAI HOMÁLY”
o POÉTIKAI ELJÁRÁSOK: metafora/metonímia: fekete foltbűnszínszimbolika; toposz: út, kút, tűz;
térszimbolika: kút; beszéd zenei eszközei; ellentétek; metakomm. eszk.; dalrészletek: krónikás ének
megörökítés/megőrzés; ---/… után: narrátor eltávolítja magátelbizonytalanít, fikció-e vagy sem
o IDÉZÉS MÓDJA: szabad függőbeszéd: „Ugyan miről gondolodhatott az úton”