A Rákóczi-nóta és a Himnusz összehasonlítása

A Rákóczi-nóta jelentősen hozzájárult a Habsburg-ellenes hangulat ébrentartásához, s a 18. század

folyamán az elnyomott magyarság titkos himnuszává lett. A kuruc versek közül ez jelent meg először
nyomtatásban: Erdélyi János adta ki 1849-ben. Valójában, mivel a Habsburg elnyomásról szól, be volt
tiltva, ezzel szemben a Himnusz mindenki számára bármikor és bárhol elérhető volt és most is az.
Kölcsey Ferenc írta 1823-ban, majd 1829-ben Kisfaludy Károly Aurora című almanachjában jelent
meg először. Később Erkel Ferenc zeneszerző és karmester zenésítette meg szerezte 1844-ben. A mai
napig ez használatos. A Himnusz cím önmagágan utal arra, hogy ez egy himnusz, vagyis egy ima
szerű, vallásos eredetű szerzeményről beszélhetünk. A magyar Himnusz a himnuszok sajátos
szerkezetét követi, a három fő részében is megegyezik:

1. Megszólítja Istent és intéz hozzá egy kérést.

2. Felsorolja az érveket és indokokat, amelyek alátámasztják a kérés jogosságát (sokszor
Isten dicsérete, vagy egy régi jótette szerepel itt).
3. Megismétli a kérést.

A himnuszunk Istenhez szól már az első sorban, míg a Rákóczi-nótában ez a végén történik csak
meg. Míg a Himnusz 8 versszakos és keretes szerkezetű, az első és az utolsó versszakában csak kicsit
tér el, addig a Rákóczi-nótának még a szerzője is ismeretlen, hasonlóan a kuruc versek többségéhez. 6
versszakból áll, és műfajában a jeremiáddal, azaz elégikus, ószövetségi mintájú gyászdallal mutat
rokonságot. A hat azonos versszakból álló szöveg idő- és értékszembesítő szerkezetet mutat: a
múlthoz az elvesztett nemzeti függetlenség pozitív értékei, a jelenhez és a jövőhöz pedig az
értékhiányos elemei rendelődnek. Ezt a szerkesztési elvet mutatja Kölcsey Himnusz című alkotása is.
Az, hogy siratja a saját népét, onnan tudható, hogy az első három versszak a „Jaj,” felsóhajtással
kezdődik és még sokszor máshol is elő fordul. A záróstrófa versbeszélője a történelmi helyzet
kilátástalanságában Istenhez fordul. Tőle várja a nemzet megmentését, régi hírnevének visszaállítását.
Ez a zárlatmegoldás köszön vissza Kölcsey Himnuszában is. A Rákóczi-nótát megzenésítette később
Hector Berlioz és Liszt Ferenc is megzenésítette.

A Himnusz strófaszerkezete 8 keresztrímes, trocheusi sorból áll, verselése szimultán és

időmértékes verselésébe ütemhangsúlyos versdallam is belehallatszik. Rímei szándékosan
igénytelenek voltak, egyszerűség és dísztelenség jellemzi őket, mellyel követni akarta a 16-17.
századi kezdetleges rímtecnikákat. Akkoriban gyakori volt a ragrím, Kölcsey is ezt használta (pl.
„miatt… villámidat”). Valószínűleg az első strófában található nép-tép rímet a Rákóczi-nótából vette,
ezt feltehetőleg allúzióként vette át saját versébe. A Rákóczi-nótában nagyon sok az ismétlés, ez az

 https://www.nkp.hu/tankonyv/irodalom_10_nat2020/lecke_02_023
 https://verselemzes.hu/kolcsey-himnusz-verselemzes/5/
 https://verselemzes.hu/kolcsey-himnusz-verselemzes/4/
adott korban (amikor írhatták) jellemző volt sok versre, főleg, hogy ez tulajdonképpen egy ószövetségi
siralomnak számítható, az érthetőség kedvéért is szükség van erre.

 https://www.nkp.hu/tankonyv/irodalom_10_nat2020/lecke_02_023
 https://verselemzes.hu/kolcsey-himnusz-verselemzes/5/
 https://verselemzes.hu/kolcsey-himnusz-verselemzes/4/