Bevezetés

nyúlásmérő bélyeges
méréstechnikába
 Dr. Petróczki Károly PhD
egyetemi docens, tanszékvezető
Szent István Egyetem, Gödöllő, Gépészmérnöki Kar
Folyamatmérnöki Intézet
Méréstechnika Tanszék
Petroczki.Karoly@gek.szie.hu
Alapfogalmak

(C) Petróczki Károly,SZIE

 A mérőtest hosszváltozása húzó-
és nyomóerő hatására
Fh Fny Fh: húzóerő
Fny: nyomóerő
 l  l l0: a rúd eredeti hossza
Δl : a rúd megnyúlása
Fajlagos nyúlás:

l0 l0 l0 l

l0

Nyúlásméréskor a rövid
megnevezése:

(C) Petróczki Károly,SZIE

Fh Fny NYÚLÁS
 A nyúlás „mértékegységei”
Dimenzió nélküli szám,
 
l m
l0  m   [1] Vagy másképpen kifejezve:

mértékegysége: 1
A mérnöki gyakorlatban:
2
l  cm  10 m  Vigyázat!
 
l0

 m   m   10 2
 
 %
Itt nem
 
3 SIEMENS!
 mm  10 m 

 m   m   10 3
 
 ‰
 
6
 m  10 m 

 m   m   10 6
 
  ppm  Strain  S    
 
Parts Per Million USA jelölés
(C) Petróczki Károly,SZIE Kiejtés: „műepszilon”
A hossz irányú nyúlásra merőlegesen k 
d
εk alakváltozás történik: d0

Fh Fny  
k

d0  l  l
 : Poisson-
:
tényező

l0 k l0 k l0 
Al, Cu 0,33
gumi 0,5
acél 0,28
Fh
(C) Petróczki Károly,SZIE
Fny Ti 0,34
 Miért jön létre nyúlás?
1. Mechanikai igénybevétel
(terhelés) hatására
2. Hőmérsékletváltozás hatására

3. Maradófeszültség hatására

(C) Petróczki Károly,SZIE

 Összefüggés a nyúlás és a mechanikai
feszültség között (ismétlés)

Hooke-törvény legegyszerűbb
egydimenzós esete :   E
Ahol:   Mechanikai feszültség
  nyúlás
E  Rugalmassági modulusz, Young
modulusz
Poisson-tényező:
k Kereszt- és hosszirányú méret
  változása
h
(C) Petróczki Károly,SZIE
 Anyag paraméterek

σ Szakadás ε ≈ 15%

Folyáspont

Rugalmassági határ ε ≈ 0,4%

Hooke-törvény „hatálya”

ε
Acél

(C) Petróczki Károly,SZIE

 A nyúlásmérők típusai
A nyúlásmérés módja a próbatesten
Kontakt Nem kontakt
Közvetlen érintkezéssel Közvetlen érintkezés
nélkül

Mechanikus
Optikai: változó résméret,
Akusztikus (rezgőhúros) változó diffrakció
Villamos
ellenállásos Videoextenzométer
induktív
differenciáltranszformátoros
kapacitív Lézerextenzométer
Optikai: Fiber Bragg grating
sensor
(C) Petróczki Károly,SZIE
A A nyúlásmérő ellenállás működése

l hosszúságú, A keresztmetszetű, ρ fajlagos

l ellenállású vezető villamos ellenállása:
ρ
l
R
A

A Ha a huzal Δl hosszúsággal megnyúlik, akkor a

Δl
keresztmetszet csökken

l
l R R
A ρ=?
ρ
Δl rövidülés esetén: R

(C) Petróczki Károly,SZIE

 Összefüggés a mechanikai mennyiség és a
villamos mennyiség között

 R R

R
R: kezdeti ellenállás
 k 
R
ΔR: az ellenállás megváltozása a nyúlás hatására
k: bélyegtényező (nyúlási tényező, gage factor, g vagy: GF)

A nyúlásmérő bélyeg anyaga k

Konstantán (45 Ni, 55 Cu) ~2
Félvezető (piezorezisztív -110…+220
nyúlásmérő ellenállás)

(C) Petróczki Károly,SZIE

Nyúlásmérő ellenállások jellemzői
Konstantán (45 Ni, 55 Cu)
A nagy gyakorlati jelentősége miatt a továbbiakban elsősorban ezt a típust
tárgyaljuk.

1. A bélyegtényező (k) széles nyúlástartományban

lineáris, hiszerézise alacsony, értéke nem változik
lényegesen a próbatest áttér a képlékeny állapotba
2. Nagy fajlagos ellenállás
3. Kiváló hőstabilitás
4. k2
5. Alkalmazás: szilárdsági mérések, mérőátalakítók
(erőmérő-, mérleg-, nyomaték, myomásmérő cella,
stb…) (C) Petróczki Károly,SZIE
 Fólia nyúlásmérő ellenállás (nyúlásmérő
bélyeg) kialakítása
Leggyakoribb típus
Fólia fedőréteg

Fólia hordozó Mérőrács

(konstantán) Kivezető huzal

aktív
Elemi ellenállásszálak sorba kötve
hossz
Elemi szálak száma: 2…20
(C) Petróczki Károly,SZIE
 Félvezető nyúlásmérő
ellenállás
Félvezető nyúlásmérő ellenállás

Kivezető
huzal

Összekötő aranyhuzal Fólia hordozó

(C) Petróczki Károly,SZIE

 A felragasztott nyúlásmérő bélyeg együtt nyúlik a
próbatesttel
Fh A felület
előkészítéséről és
a ragasztásról
később lesz szó.

Nyúlásmérő
bélyeg
l0 l0  l

R
 k 
R
Próbatest Fh

(C) Petróczki Károly,SZIE

Példa 3

Mennyi lesz a 120 -os k=2 nyúlási tényezővel (bélyeg

tényező) rendelkező nyúlásmérő ellenállás
ellenállásváltozása 1 ‰ nyúlás hatására?

R  120
k2 R
 k 
  1‰  1000Strain  10-3 R

R  k    R  2 10 3 1,2 10 2   2,4 10 1   0,24

(C) Petróczki Károly,SZIE

 Példa 4
Mekkora legjobb felbontással (lépésközzel) lehet nyúlást mérni
egy 3 ½ digites digitális multiméterrel, ha a nyúlásmérő bélyeg
ellenállása 120 ?
Próbatest
Fh

Kép:
http://netker8.eu/spd/
GLB_25304/Maxwell_
l0 l l0 MX25304_Digitalis_m
ultimeter

Fh
(C) Petróczki Károly,SZIE
A műszert 200 -os méréshatárba kell állítani.

A műszer kijelzőjén ez látható:

1 2 0, 0 
Itt 1 lépésköz 0,1 -ot jelent. Tehát ezt a legkisebb változást
tudjuk mérni.

R
 k 
R
R 0,1 3
   0, 42  10  0,42‰  420Strain
k  R 2 1,2 10 
2

Ezzel a műszerrel nagyon pontatlan mérést tudunk végezni!

(C) Petróczki Károly,SZIE

 Nyúlásmérő áramkörök

R
 k 
R
Példa 3-ból következik, hogy jelentős 1 ‰=1000 Strain nyúlás
R=120 -os nyúlásmérő ellenállás esetén mindössze csak R =0,24
 ellenállásváltozást eredményez. Ha 1 Strain felbontást akarunk,
akkor 0,24 m változást kell mérni. A méréstechnikai probléma:
100  nagyságrendű R ellenállás m (milliohm) nagyságrendű
R ellenállásváltozását kell mérni.
Megoldások:
1. Nagy felbontású ellenállásmérő alkalmazása – hátrány: drága
és lassú
2. Hídáramkör alkalmazása (Wheatstone-híd) – „leválasztja a kis
ellenállásváltozást a nagy ellenállásról”, hatásosan csökkenthető
a hőmérséklet mérésre gyakorolt hatása, hatékony áramköri
megoldások a mérés pontosságának javítására
(C) Petróczki Károly,SZIE
 Wheatstone-híd

R4
R3
Utáp R4 R3
Uhíd
R1
 Utáp
R2 R1 R2
Rt
Uhíd

A nyúlásmérésnél mindig terheletlen hidat vizsgálunk: Rt=.

A híd kimenőfeszültsége az R4 , R1 és az R3 , R2
feszültségosztók feszültségkülönbségével egyezik meg.

Ha R4 = R1 = R3 = R2 = R, akkor Uhíd=0

(C) Petróczki Károly,SZIE

 Ha a Wheatstone-híd egy ágát képezi a nyúlásmérő ellenállás:
¼ híd
Próbatest
Fh
Rövidítve: U táp  U t
U híd  U h

R+R
l0 l l0
R R
I Uhíd
Utáp

U R Ut /2

Fh

Összefüggés a hídfeszültség és a Uh k
nyúlás között:  
(C) Petróczki Károly,SZIE
Ut 4
 Ha a Wheatstone-híd kettő vagy négy ágát képezi a
nyúlásmérő ellenállás, akkor a megnevezés:
R4
félhíd (1/2 híd) Uhíd
R3
Utáp
R2
R1

R4 R3
teljeshíd (4/4 híd) Uhíd
Utáp

R2
R1

(C) Petróczki Károly,SZIE

Előző mérőhíd ábrák összefoglalása

R4+ R4
¼ híd 4 ½ híd
R4 R3 R3
Uhíd U híd
Utáp Utáp
R2 R2
R1+ R1 R1+ R1
1 1

R4+ R4
1 R3+ R3
teljeshíd Uhíd
3
Utáp
R2+ R2
2
R1+ R1
1

Kis hőfokfüggésű ellenállások!!!!!!

Min. 25 ppm/°C
(C) Petróczki Károly,SZIE
 A hőmérséklet hatása a híd
Próbatest
Fh kimenőfeszültségére
T1  T2
hőmérsékletváltozás

R+R
l0 l l0
R R
I Uhíd
Utáp

U R Ut /2

Fh

T1  T2 hőmérsékletváltozás hatására felborul a híd egyensúlya  Uh

látszólagos nyúlást mutat (Példa 2) – Rendszeres hibaként jelentkezik
(C) Petróczki Károly,SZIE
 Hőmérsékleti hiba kiegyenlítése (kompenzálása)

Lehetőségek:
1. Önkompenzáló rendszer kialakítása
2. Kihasználva a különbségi mérés lehetőségeit, hőkompenzáló
bélyeg(ek) alkalmazása
3. Hőmérséklet mérése, korrekciós táblázat, egyéb számításon
alapuló hibacsökkentés  bonyolult, pontatlan

(C) Petróczki Károly,SZIE

 1. Módszer: önkompenzálás
Nyúlásmérő bélyeg
ellenállásanyaga
(lin. hőtágulási tényezője: g)

Mérendő test
(lin. hőtágulási tényező: S)

A hőmérsékletváltozás hatására bekövetkező látszólagos nyúlás

(levezetés nélkül):
ahol:

 T    s   g  α: Nyúlásmérő bélyeg ellenállásanyagának
k (konstantán) hőfoktényezője
k: bélyegtényező

A konstantán (45 Ni, 55 Cu) ellenállásának hőfoktényezője az ötvözet

összetételétől függően negatív is lehet  T  0 –vá tehető.

(C) Petróczki Károly,SZIE

 A jelentősebb szerkezeti anyagokhoz önkompenzált
bélyegeket gyártanak
A bélyeg Anyag Lin. hőtágulási
jelölése tényező
1 Ferrites acél =10,8•10-6/K
3 Alumínium = 23•10-6/K
5 Ausztenites acél = 16•10-6/K
6 Kvarc = 0,5•10-6/K
7 Titán / = 9•10-6/K
szürkeöntvény
8 Műanyag = 65•10-6/K
9 Molibdén = 5,4•10-6/K

Az önkompenzált bélyeg csak a hozzá tartozó lineáris hőtágulási

tényezővel rendelkező próbatestre ragasztva ad önkompenzálást!
(C) Petróczki Károly,SZIE
 Önkompenzált nyúlásmérő bélyeg εs látszólagos
nyúlása a hőmérséklet függvényében

1 Ferrites acél =10,8•10-6/K

εs

(C) Petróczki Károly,SZIE

 2. Módszer: hőkompenzáló bélyeg alkalmazása
(C) Petróczki Károly,SZIE A bélyegek azonosak Mindkettő
Fh A próbatest azonos hőfokfüggése
azonos
Hőegyüttfutás
Aktív (Hő)Kompenzáló
bélyeg bélyeg

A
terhelés UK
csak R
Uhíd
erre a Utáp
testre R Ut /2
hat UA

Fh
Ha a hőmérsékletváltozásra RA   UA   Uh  ugyanolyan
Ugyanarra a hőmérsékletváltozásra RK   UK   Uh  mértékben
A két hatás kioltja egymást, az Uhíd hídfeszültség nem változik!!!
 Lehetne-e egy próbatestre elhelyezni a két bélyeget?
IGEN!
A hőegyüttfutás megvalósul, De: az aktív bélyeg
k nyúlik, a kompenzáló
bélyeg
K UK összenyomódik
R
Uhíd (Poisson-tényező)
Utáp
A 1 UA R Ut /2
Uh k
   1   2   3   4 
Ut 4
2  0 3  0
Megnevezés: 1 aktív
bélyeges félhíd
 4     1
Uh k
   1  1   
Ut 4
Hídtényező: megmutatja, hogy a mérőhíd kimenő feszültsége
hányszorosa az egy aktív bélyeges mérőhídénak.
(C) Petróczki Károly,SZIE
 Hídkiegyenlítés
Az előzőekben feltételeztük, hogy igénybevétel (terhelés) nélkül a
mérőhíd kimenőfeszültsége nulla.
Ez nem áll fenn, mert:
1. A nyúlásmérő ellenállások és a kiegészítő ellenállások értéke
nem pontosan egyenlő. A gyártási szórás kb. 0,3 %-os.
2. Valamilyen előterheléshez képest kívánunk (vagy kell) mérni.
Gyakori előterhelés például a szerkezet saját súlya. Az ebből
származó nyúlások miatt a mérőhíd kimenőfeszültsége nem
nulla.

Mérés előtt nulla terhelésnél kiegyenlítjük a mérőhidat.

Azaz, nulla terheléshez (vagy adott előterheléshez) nulla
kimenőfeszültséget rendelünk.

Feladat: 120  0,3 % értéktűrésű nyúlásmérő ellenállás esetén

mennyi a látszólagos nyúlás?
(C) Petróczki Károly,SZIE
 A hídkiegyenlítés néhány lehetősége
Más megnevezés: nullázás, tárázás

Uhíd=0, ha: R4 R3
R4 R3 
Uhíd R1 R2
Utáp
Speciális eset:
R1 R2
R1  R2  R3  R4  R

R4 Rk R4 R3
R4 R3
Uhíd R3 Uhíd Uhíd
Utáp Utáp Utáp
Pk
Rk
R1 R2 R1 R2 R1 R2

(C) Petróczki Károly,SZIE

 A nyúlásmérő ellenállások alkalmazása

Szilárdsági mérések Mérőátalakítók,

(a szilárdságtan egyik érzékelők
fontos kísérleti módszere)

http://www.hbm.com/
hbm_doc/start.htm
(C) Petróczki Károly,SZIE
 Szilárdsági mérések
(a szilárdságtan egyik fontos kísérleti módszere)
Cél:
•Ismeretlen feszültség meghatározása
•Számított feszültség ellenőrzése

Az igénybevétel hatására a
próbatest  alakváltozást szenved

 mérése nyúlásmérő ellenállással

Az anyag ismeretében a rács irányú

 meghatározható:
  E

(C) Petróczki Károly,SZIE

 Bélyegrácsok elhelyezése

Ha csak egy ismert főirányban vagy adott irányban

mérünk nyúlást, akkor egy elemű (lineáris) bélyeget
alkalmazunk

Ha mindkét ismert főirányban mérünk nyúlást,

akkor „T” alakú bélyeget alkalmazunk

Ha nem ismerjük a főirányokat,

akkor rozettát alkalmazunk. A mért
nyúlásokból a főirányokat és a
főnyúlások kiszámíthatók
0°/60°/120° rozetta 0°/45°/90° rozetta
(C) Petróczki Károly,SZIE Képek forrása: http://www.hbm.com/hbm_doc/start.htm
 Fólia nyúlásmérő bélyeg alakzatok

(C) Petróczki Károly,SZIE http://www.hbm.com/hbm_doc/start.htm

 Fólia nyúlásmérő bélyeg alakzatok
Lineáris, egy elemű nyúlásmérő „a bélyeg”
bélyeg
V-alakú („halszálka”), két
elemű nyúlásmérő bélyeg

T-alakú, két elemű ny.b.

Rozetta

Lineáris bélyeglánc

(C) Petróczki Károly,SZIE

 Mérőátalakítók, érzékelők
Speciálisan kialakított mérőtestek
bélyegzésével
•Erő-
•Tömeg-
•Nyomaték-
•Nyomás-
•Út-
•Gyorsulásérzékelés

http://www.hbm.com/hbm_doc/start.htm
(C) Petróczki Károly,SZIE
 Árnyékolás

http://www.hbm.com/hbm_doc/start.htm (C) Petróczki Károly,SZIE

 (C) Petróczki Károly,SZIE
http://www.hbm.com/hbm_doc/start.htm
 4-vetetékes kapcsolás

http://www.hbm.com/hbm_doc/start.htm (C) Petróczki Károly,SZIE

 (C) Petróczki Károly,SZIE
http://www.hbm.com/hbm_doc/start.htm
http://www.hbm.com/hbm_doc/start.htm (C) Petróczki Károly,SZIE
 SR 55

http://www.hbm.com/hbm_doc/start.htm (C) Petróczki Károly,SZIE

 SR 30

http://www.hbm.com/hbm_doc/start.htm (C) Petróczki Károly,SZIE