Vysledokoriginality 1654144516374

Protokol o kontrole originality
Kontrolovaná práca
Citácia Percento*
A zene és a mozgás kapcsolata az óvodai nevelésben / autor Tóth Zsuzsanna -
oponent Dobay Beáta, PaedDr., Dr. habil., PhD. - školiteľ Orsovics Yvette, Mgr., PhD. - 21,47%
PF UJS / KPP. - Komárno, 2022. - 41
plagID: 1749503 typ práce: bakalárska zdroj: UJS.Komárno
* Číslo vyjadruje percentuálny podiel textu, ktorý má prekryv s indexom prác korpusu CRZP. Intervaly grafického zvýraznenia prekryvu sú nastavené
na [0-20, 21-40, 41-60, 61-80, 81-100].
Informácie o extrahovanom texte dodanom na kontrolu

Dĺžka extrahovaného textu v znakoch: 71753
Počet slov textu: 7264
Početnosť slov - histogram

Dĺžka slova 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25
Indik. odchylka = >> = = << << << = = = = >> >> >> >> >> >> = = >> = = =
* Odchýlky od priemerných hodnôt početnosti slov. Profil početností slov je počítaný pre korpus slovenských prác. Značka ">>" indikuje výrazne viac
slov danej dĺžky ako priemer a značka "<<" výrazne menej slov danej dĺžky ako priemer. Výrazné odchylky môžu indikovať manipuláciu textu. Je
potrebné skontrolovať "plaintext" !Priveľa krátkych slov indikuje vkladanie oddelovačov, alebo znakov netradičného kódovania. Privela dlhých slov
indikuje vkladanie bielych znakov, prípadne iný jazyk práce.
Práce s nadprahovou hodnotou podobnosti

Dok. Citácia Percento*
1 Mozgás-tánc és zene kapcsolata az óvodai nevelésben / autor Kisová Erika - 15,19%

oponent Szabóová Edita, PaedDr., PhD. - školiteľ Orsovics Yvette, Mgr., PhD. - PF UJS
/ KPP. - Komárno, 2014. - 49
2 A zene és mozgás kapcsolatának alkalmazási lehetőségei az óvodában / autor 1,96%

Selmeci Gerda Tamara - školiteľ Orsovics Yvette, Mgr., PhD. - oponent Nagyová
Csilla, ArtD. - PF UJS / KPP. - Komárno, 2019. - 50
3 Digitális tansegédeszköz Zenei nevelés oktatására az alapiskolán / autor Nemesová 0,90%

Aranka, Bc. - školiteľ Czakóová Krisztina, PaedDr. - oponent Bakos Anita, Mgr., PhD. -
EF UJS / KMI. - Komárno, 2013. - 64
plagID: 1265547 typ práce: magisterská_inžinierska zdroj: UJS.Komárno
4 Fizikai képességek jellemzése és fejlesztésük lehetőségei óvodás korban / autor 0,73%

Sebestyénová Fanni - školiteľ Viczayová Ildikó, PaedDr., PhD. - oponent Baráth
Ladislav, PaedDr., PhD. - FSS UKF / ÚVP. - Nitra, 2013. - 46
plagID: 1249275 typ práce: bakalárska zdroj: UKF.Nitra
F794164E5221451E84A883269ED02BE4
www.crzp.sk/webprotokol?pid=F794164E5221451E84A883269ED02BE4
02.06.2022 (verzia 2.0) - 1- www.crzp.sk/vysvetlivky20.pdf
5 A zenei nevelés interdiszciplináris lehetőségei az AI alsó tagozatán / autor 0,67%
Ivanicsová Jolana, Bc. - školiteľ Orsovics Yvette, Mgr., PhD. - oponent Tóth-Bakos
Anita, Mgr., PhD. - PF UJS / KPP. - Komárno, 2015. - 66
6 Zenei ízlésformálás az óvodában / autor Pappová Klaudia, Mgr. - školiteľ Orsovics 0,64%
Yvette, Mgr., PhD. - oponent Szabóová Edita, PaedDr., PhD. - PF UJS / KPP. -
Komárno, 2018. - 61
8 Népi gyermekjátékok az óvodában / autor Gelleová Boglárka - školiteľ Orsovics 0,44%

Yvette, Mgr., PhD. - oponent Liszka József, PhDr., Dr. habil., PhD. - PF UJS / KPP. -
Komárno, 2016. - 47
9 A néphagyományőrzés lehetőségei és módjai az óvodai nevelés során / autor 0,43%

Ivanicsová Anita - školiteľ Orsovicsová Yvette, Mgr. - oponent Szabóová Edita,
PaedDr., PhD. - PF UJS / KPP. - Komárno, 2013. - 37
10 A zenehallgatás jeletősége és megvalósításának gyakorlati módjai az óvodai 0,39%

nevelésben / autor Kisová Tímea - školiteľ Orsovicsová Yvette, Mgr. - oponent Bakos
Anita, Mgr., PhD. - PF UJS / KPP. - Komárno, 2013. - 44
11 Mozgásformák és mozgásos tevékenységek az alsó tagozatos zenei nevelés során / 0,34%

autor Herdicsová Andrea, Bc. - školiteľ Orsovics Yvette, Mgr., PhD. - oponent
Tóth-Bakos Anita, Mgr., PhD. - PF UJS / KPP. - Komárno, 2017. - 73
13 A kreativitás fejlesztésének elmélete és gyakorlata az alapiskola alsó tagozatán / 0,31%

autor Kovácsová Anita, Bc. - oponent Nagy Ádám István, Dr. habil., PhD. - školiteľ
Vass Vilmos, Dr. habil., PhD. - PF UJS / KPP. - Komárno, 2017. - 72
15 Inštrumentálne činnosti a ich integratívne možnosti v primárnej hudobnej výchove 0,31%

/ autor Paľová Amália - školiteľ Balcárová Božena, doc. PaedDr., PhD. - oponent
Košalová Klaudia, PaedDr., PhD. - PF / 3HVVPF. - Prešov, 2018. - 82 s.
plagID: 1566946 typ práce: magisterská_inžinierska zdroj: PU.Prešov
19 Uplatnenie rozvíjacích programov v predprimárnom vzdelávaní / autor Božiková 0,29%

Ľubica - školiteľ Gatial Viktor, PhDr., PhD. - oponent Juhásová Andrea, Mgr., PhD. -
PF UKF / KPG. - Nitra, 2018. - 43
plagID: 1557952 typ práce: bakalárska zdroj: UKF.Nitra
21 A néptáncoktatás fontossága és jelene a dunaszerdahelyi járásban / autor 0,28%

Moraveková Bernadeta, Bc. - oponent Tóth-Bakos Anita, Mgr., PhD. - školiteľ
Orsovics Yvette, Mgr., PhD. - PF UJS / KPP. - Komárno, 2017. - 74
23 Az iskolakezdés nehézségei / autor Gáspárová Enikő, Bc. - oponent Csehiová Agáta, 0,27%
dr. univ., doc., PhD. - školiteľ Borbélyová Diana, PaedDr., PhD. - PF UJS / KPP. -
Komárno, 2022. - 81
24 A beszédhibák javításának lehetőségei óvodáskorban / autor Sebestyénová Regina 0,27%

- školiteľ Istók Vojtech, Mgr., PhD. - oponent Simon Szabolcs, PhD. - PF UJS / KMJ. -
Komárno, 2022. - 61
F794164E5221451E84A883269ED02BE4
02.06.2022 (verzia 2.0) -2- www.crzp.sk/vysvetlivky20.pdf
27 Az ének és zene adta lehetőségek az óvodai bábjátékben / autor Ivanicsová Jolana 0,26%
- školiteľ Orsovicsová Yvette, Mgr. - oponent Bakos Anita, Mgr., PhD. - PF UJS / KPP. -
Komárno, 2013. - 39
28 A mese és zene kapcsolata az óvodában / autor Angyalová Orsolya - školiteľ 0,26%

Orsovics Yvette, Mgr., PhD. - oponent Szabóová Edita, PaedDr., PhD. - PF UJS / KPP. -
Komárno, 2015. - 45
32 A matematikai gondolkodás fejlesztése zenei eszközökkel / autor Búsová Anikó, Bc. 0,25%
- školiteľ Csáky Antal, PaedDr., PhD. - oponent Józsa Mónika, Mgr., ArtD. - FSS UKF /
ÚVP. - Nitra, 2020. - 70
plagID: 1646279 typ práce: magisterská_inžinierska zdroj: UKF.Nitra
33 A hangszerek szerepe és a hangszeres tevékenység az óvodai nevelő-oktató 0,25%

munkában / autor Kiss Emese - oponent Tóth-Bakos Anita, Mgr., PhD. - školiteľ
Orsovics Yvette, Mgr., PhD. - PF UJS / KPP. - Komárno, 2022. - 49
36 Népi hagyományok, szokások az óvodai nevelés keretén belül / autor Príbojská 0,24%
Marta - školiteľ Orsovicsová Yvette, Mgr. - PF UJS / KPP. - Komárno, 2010. - 42
39 Az iskolán kívüli zenei nevelés lehetőségei / autor Sonkolyová Helena - školiteľ 0,22%
Orsovicsová Yvette, Mgr. - oponent Bakos Anita, Mgr., PhD. - PF UJS / KPP. -
Komárno, 2013. - 39
* Číslo vyjadruje percentuálny prekryv testovaného dokumentu len s dokumentom uvedeným v príslušnom riadku.
Krátené: Dokument má prekryv s veľkým počtom dokumentov. Zoznam dokumentov je krátený a usporiadaný podľa percenta zostupne. Celkový
počet dokumentov je [39]. V prípade veľkého počtu je často príčinou zhoda v texte, ktorý je predpísaný pre daný typ práce (položky tabuliek,
záhlavia, poďakovania). Vo výpise dokumentov sa preferujú dokumenty, ktoré do výsledku prinášajú nový odsek (teda dokumenty ktoré sú plne
pokryté podobnosťami iných dokumentov sa v zozname nenachádzajú. Pri prekročení maxima počtu prezentovateľných dokumentov sa v zarážke
zobrazuje znak ∞.
F794164E5221451E84A883269ED02BE4
Detaily - zistené podobnosti
1. odsek : spoľahlivosť [97% - 100%]
[1»] mozgás kapcsolata[28»] óvodai nevelésben (szakdolgozat) –[39»] Selye János Egyetem, Tanárképző kar,
Óvó- és Tanítóképző Tanszék. Szakdolgozat vezetője: Mgr. Orsovics Yvette, PhD.[«1] Komárom 2022. A[«28]
szakdolgozatom célja,[«39] hogy

[36»] vzdelávaní (bakalárska[27»] práca) - Univerzita J. Selyeho, Pedagogická fakulta, Katedra pedagogiky, Vedúca
bakalárskej práce: Mgr. Yvette Orsovics, PhD., Komárno 2022[«36] Cieľom bakalárskej práce je, aby sa[«27]
hudba
3. odsek : spoľahlivosť [83%]

[33»] thesis) – J. Selye University, Faculty of education, Department of Pedagogy, Supervisor: Mgr. Yvette Orsovics,
PhD, Komárno 2022 The aim of the bachelor thesis is to make[«33] music

[2»] felhívta a figyelmet. „A zene nagyobb agyterületi aktivitást igényel, mint a beszéd. A hangszer kíséretes
éneklés pedig az egykéreg nagy részét működésre készteti. Így az érzelmi intelligenciához, logikus gondolkodáshoz
és a beszédhez kapcsolódó készségek között jobb az átjárhatóság, ha a zenei fejlesztést már a korai gyermekkorban
elkezdjük.” – fejtette ki Janurik Márta hegedűművész a kutatásai alapján. (Janurik, 2016, 36. o.) Az[«2] óvoda

[1»] korban alakul ki az emberben az erkölcsi érzék, ekkor kezdi megtanulni, hogy mi a jó és mi a rossz, mi a szép,
illetve mi a csúnya, mi az, amitől az életünk jobb és szebb lehet. Ebben a korban alakulni kezd szépérzék is, ilyenkor
vagyunk talán a legtanulékonyabbak. A zene hozzájárul ahhoz, hogy a gyerekek fogékonyabbak legyenek a szép
befogadására, jó irányba tereli az ízlésük fejlődését. A zene olyan interdiszciplináris erővel, lehetőségekkel
rendelkezik, mely személyiség és emberformáló. Szinte azt is mondhatjuk, hogy meghatározója lehet a
személyiségnek. (Orosz-Pál, 2001, 3. o.) Ezt[«1] támasztja

[2»] mesélés, énekes játék, zene, ének, gyermektánc, mozgás, festés, rajzolás, kézimunka, a külső világ tevékeny
megismerése, munka jellegű tevékenység, tanulás tevékenység fejlesztése. Az éneklés, mondókák, körjátékok,
hangszerek használata a zenei képességek fejlesztésén túl, hatással van a[«2] mozgáskoordináció

[3»] ismeretek közvetítése, vagyis a zenei képességeknek és készségeknek a muzsika erőinek aktiválásával történő
fejlesztése. Minden zenei nevelésre összpontosító törekvésnek ezt a célt kell szolgálnia. Az[«3]
óvodapedagógusnak

[2»] zenei emlékezete, képzelete, kifejező készsége, mozgása, testtartása. Ezeket a mindennapi tevékenységek
folyamán minden tevékenységi formába beleépítjük, amik a következők: 1. Játékok és a gyermekek által szabadon
választott tevékenység 2. Egészségfejlesztő gyakorlatok 3. Művelődési tevékenység 4. Szabad levegőn való
tartózkodás 5. Életvitelt megalapozó tevékenységek 1.2 Az óvodai nevelés[«2] folyamán

[9»] fajtái: 1. Népdal: altatók, játékos gyermekdalok, tárgyuk a munka, öröm, vidámság, keserűség, szerelem. A
népdalokban az élet maga vált dallá. Minden érzelem kifejezhető általa. A gyermeket bevezeti abba a kultúrába,
ahol a dal született. Az altatók, ringatók 12 nyugalmat, szeretetet árasztanak,[«9] míg
F794164E5221451E84A883269ED02BE4
[1»] fűződő gyermekdalok, illetve a népszokásokat őrző gyermekjátékok alkotják. Kiegészíthetjük az anyagot kis
hangterjedelmű, de nehezebb dallamfordulatokat tartalmazó dalokkal, a rokon és más népek gyermekdalaival és a
zenei nevelésben hasznosítható műzenei alkotásokkal. A gyermek zenei tevékenységeiben a mozgás és a zene kéz
a kézben jár. Amikor a tanításra alkalmas anyagot kiválasztjuk, a ritmikai, dallami és formai szempontok mellett a
szöveg tartalmára, a dalokhoz, mondókákhoz tartozó játékra és mozgásformákra is figyelmet kell fordítanunk.
(Balogh – Czikó, 2000, 1. o.) 1.3 Az óvodai ének–zene tevékenységeken leggyakrabban alkalmazott didaktikai
alapelvek „Az[«1] alkotás

[32»]–ellentétben az eléggé elterjedt téves felfogással – nem ellentéte a komoly szellemi munkának, hanem maga
a szellemi munka, ha valamilyen probléma megoldásával jár együtt.”[«32](Vargha

[3»] hogy meg tudjuk határozni az ének-zene tantárgy oktatói-nevelői folyamatának sajátos jellegét, valamint,
hogy kellő feltételek közt alkalmazzuk a megfelelő módszereket, elveket, eljárásokat, meg kell említenünk, hogy
lélektani szempontból a tanulási folyamatnak[1»] három összetevője van: a zenei jelenség érzékelése, felfogása, a
zenei jelenség értelmezése, megértése, a zenei jelenség gyakorlatban való megvalósítása. Az[«3]
ének-zeneoktatásban a döntő többségében alkalmazott elvek a következők: 13 1. Hozzáférhetőség elve -
Figyelembe kell venni az életkori sajátosságokat és az egyéni adottságokat, készségeket. Ez az egyik legfontosabb
alapelv az oktatóinevelői
folyamatban. (Orosz-Pál, 2001) 2. Szemléletesség elve - A megfigyelésre, megfigyeltetésre az érzéki észlelésre
alapozva sajátíttatjuk el a tanulásra szánt zenei anyagot. Több bemutatás a jellemző. Megfelelően kidolgozott
didaktikai segédanyagra is szükség van a működéséhez. (Orosz-Pál, 2001) 3. Tudatos, tartós és aktív elsajátítás elve
- Az ismeretek logikai összefüggésein alapszik ez az elv. A logikai összefüggésekre való odafigyelés aktívvá teszi a
gyereket, ami biztosítja a tartós elsajátítást. A gyermek így könnyebben megérti a zenei nyelv tulajdonságait,
összefüggéseit és törvényszerűségeit. (Orosz-Pál, 2001) 4. Rendszeresség és folytonosság elve – „Ennek a kettős
alapelvnek az alkalmazása által a részletekben megtanult ismeretanyagot bele tudjuk illeszteni az adott nagyobb
témakör,
tantárgyismeret átfogó rendszerébe, illetve rá tudunk világítani a létező összefüggésekre. A folytonosság
biztosítéka az új ismeretek rendszerbe való illesztésének. Ha ez nem következik be, akkor az ismereteket nem lehet
tartósan elsajátítani.” (Orosz-Pál, 2001, 6. o.) 5. Fokozatosság elve – Ennek az elvnek az alkalmazása biztosítja azt,
hogy az ismeretek tanulásakor az egyszerűbb ismeretanyagtól haladunk az összetettebb felé. Így egyben
rámutathatunk a részelemek közötti kapcsolatokra is. (Orosz-Pál, 2001) 6. Elmélet és gyakorlat összekapcsolásának
elve - Ennek az elvnek a figyelembevételével azt bizonyíthatjuk, hogy minden ismeretet az életben való
alkalmazhatóság határoz meg. A legtöbb esetben a gyakorlat és az elmélet összekapcsolása úgy tud csak létrejönni,
hogy a megtanult dolgokat
a gyakorlatok segítségével ültetjük be a gyermeki tudatba. Az ének- zenei oktatásban az elmélet és a gyakorlat
összekapcsolása a gyermekdalok, játékdalok, mondókák, népdalok segítségével történik. (Orosz-Pál, 2001) 7.
Egyedi sajátosságok, adottságok, készségek figyelembevételének elve - Ez az elv valójában a hozzáférhetőség
elvével szoros kapcsolatban van.” Az általános tanterv követelményeinek a helyi sajátosságokhoz, lehetőségekhez
való alkalmazkodásának az elve.” (Orosz-Pál, 2001, 6. o.) Fontos, hogy a pedagógus 14 kellőképpen ismerje a
csoportjában vagy osztályközösségében tartózkodó gyerekek egyéni teljesítőképességét. (Orosz-Pál, 2001) 15 2 A
mozgás fontossága az óvodás korú gyermekeknél, illetve az óvodai nevelésben „...a mozgás adja azt a természetes
energiát, amely egyaránt
gyógyítja a testet és a lelket – az izmok játékánál semmi sem segíti jobban a szellemi fejlődést.” (A. J. Christian) A
mozgás a fogantatásunktól kezdve végigkísér bennünket az életünk folyamán. Létfontosságú[21»] számunkra,
mert általa fejlődik lényünk egyaránt kívülről-belülről. Arra kell törekednünk, hogy az egészséges testben az
egészséges lelket megőrizzük, és így váljon a[«1] mozgás életfilozófiánkká. A[«21] mozgás,

[23»] legyen az bármilyen mozgásforma, alapvetően neveli és tereli a gyermeket az egészséges életmód irányába,
jótékony hatással van a figyelemre, fegyelemre, fejleszti a koncentrációt.[«23](Konstruktív
F794164E5221451E84A883269ED02BE4
[1»] nem történik meg, korrekciót, fejlesztést kell végrehajtani. Nagyon fontos, hogy a harmonikus, sokoldalú
fejlődés szempontjából ebben az[«1] nagyon

[1»] fejlődése hozzájárul a gyermekek testi, érzelmi, értelmi és szociális fejlődéséhez egyaránt. Tulajdonképpen a
megfelelő mozgásfejlesztés kihat az egyes részképességek fejlődésére is. Gyermekkorban mozgással hozhatók
üzembe az érzékleteket feldolgozó agyi központok is, ezek alapján a leghatékonyabb tanulási mód a mozgás.
Minden más tevékenységgel próbálhatjuk kiegészíteni ezt, de pótolni[«1] semmivel

[1»] fejlesztésének nélkülözhetetlen része a mondóka. Zenei értéke a játékdaléval megegyező. Az új kutatások
alapján elmondható, hogy a mondókáknak is van dallama, a gyűjtők csak azért nem jegyezték le, mert nem
tartották fontosnak, illetve azért, mert dallamaik annyira általánosak, vagyis nagyon elterjedtek voltak, ezért nem
érezték szükségét a lejegyzésnek, feltüntetésének. A gyerekek a vidám dallamokra önmaguktól ritmikusan 16
mozognak, tapsolnak, mert mozgásigényük erre serkenti őket. A ritmusérzék fejlesztésének elindítói és eszközei a
mondókák, a kiolvasók, a játékos mozgást igénylő gyermekdalok, gyakorlatok, az egyenletes lépegető járások, a
tapsolás, majd a tapsolás és járás összekapcsolása, valamint a gyermektáncok. (Orosz-Pál, 2001,
19. o.) A játékos mozgás cselekményt fejez ki, azaz utánzó mozgást (mosakodás, fésülködés, hajladozás stb.). Ezek
a mozdulatok, gyakorlatok fejlesztik a gyerek ritmusérzékét, ügyességét. Nagyon fontos az egyenletes mozgás
(metrikus lüktetés) bebiztosítása. Biztosítanunk kell az önállóságot a gyermeknek, hogy érvényesíthessék ötletes,
utánzó készségüket, kezdeményező, játékos képzelőerejüket. Ne változtassuk túl gyorsan a mozdulatokat, ne
legyen nehézkes, nagyon bonyolult a mozgás. Amikor a gyerekek kezdik énekelni, az óvodapedagógus irányításával
a dalt, a mozgást is gyakoroljuk vele együtt. Az egyenletes lüktetést gyakorolhatjuk még, a kar, a kéz, az ujjak, a
lábfej, a sarok mozdulataival is (pl. repül, csapkod, törülközik, diót, mákot tör, térdhajlítás, kopogás, törzs és
derékmozgás).
Ha ezeket a mozdulatokat: egyenletes lépegető járás, tapsolás mozdulatait összekapcsoljuk, akkor már
mondhatjuk, hogy előkészítettük a csoportot az egyszerű gyermektáncokra. Ugyanis a gyermektáncok ezekből a
mozdulatokból állnak. (Orosz-Pál, 2001, 18-21. o.) A ritmus a zene egyik legfontosabb alkotóeleme. A ritmusérzék
az a zenei képesség, amely lehetővé teszi a zene időbeli viszonyainak az érzékelését. A ritmusérzék gyökere a
mozgásösztön. A mozgás az ember elsődleges funkcionális életjelenségei közé tartozik. A ritmusérzék fejlesztése a
zenei nevelés központi feladata. Célja az érzékelési készség megalapozása, a spontán mozgásösztönök
koordinálása, a mozgások harmonikussá tétele. Különösen lényeges a ritmusérzék fejlesztése gyermekkorban,
mivel a gyermek életelemét a mozgás képezi, és ez
számára játékosságot, felszabadultságot, vidámságot, jó közérzetet jelent. Vannak bizonyos tevékenységi formák,
melyek kialakítása, elsajátítása nélkülözhetetlen a ritmuselemek megfigyeléséhez, tudatosításához: – egyenletes
mozgások végzése éneklés, mondókázás közben (metrumérzék) – a zenei hangsúlyok kiemelése a metrikus
mozgásokban (ütemérzék) a dalok ritmusának hangoztatása éneklés közben – az egyenletes lüktetés és a
dalritmus egyidejű hangoztatása. (Balogh – Czikóné, 2011, 1. o.) 17 2.1.1 Metrumérzék fejlesztése az óvodai
nevelésben Az óvodai ritmusképzés alapja a metrumérzék fejlesztése. A metrumérzék lehetővé teszi a zene
lüktetésének az érzését, követését. Az óvodában használt zenei anyagban (mondókák, gyermekdalok, népdalok,
műdalok) ez a lüktetés szabályosan, egyenletesen
fordul elő, ezért a gyermekdalokat, mondókákat kísérő egyenletes mozgások a szabályos negyed értékekre
következnek. Az egyenletes lüktetés érzékelése nem egy velünk született adottság, hanem következetes, türelmes
és módszeres gyakorlás eredménye. Az óvoda három éve alatt el kell érnie az óvodapedagógusnak, hogy a gyermek
megérezze, és mozdulataival követni tudja a zene lüktetését. Ez különféle módszerekkel valósul meg: – a dalban,
mondókában előforduló tevékenységeket utánzó mozdulatokkal – (hajladozás, hintázás, karlendítés, repkedés,
kalapálás, fűrészelés, diótörés stb.) – egyenletes lépegetés (helyben járás, menetelés, körbejárás) –
testhangszerekkel (taps, csettintés, paskolás, dobbantás, térdütögetés) – ritmushangszerekkel (dob, cintányér,
triangulum stb.). (Balogh – Czikóné, 2011,
F794164E5221451E84A883269ED02BE4
1. o.) Az egyenletes lüktetés érzékeltetése általában mondókával, dallal összekötve történik. Az énekes játékoknál a
hozzájuk tartozó természetes mozgásformát (játékot) használjuk a gyakorlás gyanánt. Vannak olyan mozdulatok,
amelyekkel a gyermek ösztönösen kíséri a zene lüktetését. Ilyen például a hintázva bólogat, és közben a megtanult
dalt dúdolja. Az ilyen mozdulatokat bármelyik mondókához vagy dalhoz kapcsolhatjuk. Játékos feladatok a
metrumérzék fejlesztésére A legkisebbekkel, azaz a 3-4 éves korú gyermekekkel az óvónő maga játszik. Ölbe veszi
a gyermeket, vagy szembe ül vele, így ő irányítja a mozdulatokat. 3-4 éves korú gyerekek 1. (Csip, csip csóka) - Egy
vagy két gyermeket kapcsol bele a játékba, a lüktetés szerint vezetve a kezüket. A gyermekek lassan átveszik a
lüktetést, és
az óvodapedagógus segítsége nélkül is annak megfelelően mozognak. 2. Hinta, palinta… -hajladozás jobbra-balra,
ülve-állva, egyik kinyújtott lábbal sarokkoppantás, ülve, helyben járás, egyenletes járás kézfogás nélkül, egymás
mögött, természetes karlendítésekkel 3. Aki nem lép…- kézfogással egyenletes járás, járás sorban, párban, körben
18 A zene lüktetését követő táncmozdulatok lehetnek: egyenletes és folyamatos térd rugózás csípőre tett kézzel,
esetleg a lányok kötény-, illetve szoknyafogással és a fiúk hátratett kézzel, térd rugózások enyhén jobbra-balra
fordulással, kicsi terpeszben billegni jobbról-balra (testsúly áthelyezése egyik lábról a másikra). 4-5[«1] éves

[1»] változatos térformákkal: – a kör szűkítése és tágítása; – két kör ellentétes mozgása; – a párok szétválása,
majd ismét találkozása; – csigavonal, labirintus, hurokszerű alakzat; – hullámvonal kapusor alatt és körön. (Balogh
– Czikóné, 2011, 5. o.) A[«1] nagymozgások

[11»] hogy a pedagógia régtől fogva sikerrel alkalmazza a mozgást a zene megközelítésére, ez azonban mindig
kész, betanított mozgás, nem ösztönös reagálás. Az európai zeneművészet és zenepedagógia a tudatos
zenefelfogás irányába fejlődött, az[«11] ösztönös

[6»] nemcsak zenét tanulunk. […] az ének felszabadít, bátorít, gátlásoktól, félénkségből kigyógyít. Koncentrál,
testi–lelki diszpozíciót javít, munkára kedvet csinál, alkalmasabbá tesz,[10»] figyelemre, fegyelemre szoktat, egész
embert mozgat, nem csak egy részét. […] Fejleszti a közösségi érzést. Kifejleszti a csírájában minden emberben
meglévő zeneérzéket, s ezzel megadja a zenei műveltség alapját, amivel azután szebbé, gazdagabbá teszi egész
életét.”[«6](Kodály[«10] Zoltán,

[8»] mindennél mélyebb betekintést enged a népzene őskorába. Mozdulattal, cselekménnyel egybekötött ének
sokkal ősibb és egyben bonyolultabb jelenség, mint az egyszerű dal. Amint a gyermek fejlődésében röviden
megismétli az emberiség fejlődését, úgy zenei formái is mintegy eleven zenetörténet, sőt bepillantunk[«8] általa

[13»] beszédkészség, a párbeszédes játékokban a kommunikációs készség, a mozgásos játékok által a
mozgáskoordináció, a feladatok által szabálytisztelet, önfegyelem és a csoportos viselkedési formák is kialakulnak a
[«13] gyermekben.

[15»] oblasti Vzdelávanie a kultúra. Činnosti hudobnej výchovy sú rozdelené do šiestich[19»] vzdelávacích
podoblastí, ktoré vymedzujú úlohy hudobnej výchovy: rytmické činnosti, vokálne činnosti, inštrumentálne činnosti,
[«15] počúvanie hudby, hudobnopohybové činnosti, hudobno-dramatické činnosti.[«19] Hudobná

[24»] nevelés állami oktatási programja magyar nyelvű fordítása- Štátny vzdelávací program pre predprimárne
vzdelávanie v materských školách. 2019. Komárom: Comenius Pedagógiai Intézet. 168 o.[«24] ISBN:
F794164E5221451E84A883269ED02BE4
Plain text dokumentu na kontrolu
Skontroluje extrahovaný text práce na konci protokolu!Plain text (čistý text - extrahovaný text) dokumentu je
základom pre textový analyzátor. Tento text môže byť poškodený úmyselne (vkladaním znakov, používaním
neštandardných znakových sád, ...) alebo neúmyselne (napr. pri konverzii na PDF nekvalitným programom).
Nepoškodený text je čitateľný, slová sú správne oddelené, diakritické znaky sú správne, množstvo textu je primeraný
rozsahu práce. Pri podozrení na poškodený text (väčšieho rozsahu), je potrebné prácu na kontrolu originality zaslať
opakovane pod rovnakým CRZPID.
___________________________________________________________________________
3
Tartalom
Bevezető................................................................................................................................81 Az ének –zenei nevelés fontossága az
óvodákban...........................................................10
1.1 Az óvodai zenei nevelés célja és feladatai.................................................................10 1.2 Az óvodai nevelés folyamán alkalmazott zenei
anyagok ..........................................12 1.3 Az óvodai ének–zene tevékenységeken leggyakrabban alkalmazott didaktikai alapelvek
.........................................................................................................................132 A mozgás fontossága az óvodás korú gyermekeknél, illetve az
óvodai nevelésben ........16 2.1 A ritmus és mozgás fejlesztése az óvodai nevelésben ..............................................16
2.1.1 Metrumérzék fejlesztése az óvodai nevelésben ................................................18 2.1.2 Tempóérzék fejlesztése az óvodai nevelésben
..................................................20 2.1.3 Dinamikai készség fejlesztése az óvodai nevelésen belül ..................................212.2 Mozgáskultúra és
tánc az óvodában .........................................................................223 Zene és a mozgás kapcsolata
...........................................................................................243.1 Tánc az óvodáskorban és az óvodai nevelésben
.......................................................25 3.2 Így tedd rá!– módszer ..............................................................................................263.3 Az Így tedd rá!
módszer alkalmazásának megfigyelése ............................................27 Befejezés
.............................................................................................................................34Resumé
...............................................................................................................................36Felhasznált
irodalom:..........................................................................................................40Internetes források:
............................................................................................................40
4
Absztrakt
Tóth Zsuzsanna: A zene és[1»]mozgás kapcsolata[28»]óvodai nevelésben (szakdolgozat) –[39»]Selye János Egyetem, Tanárképző kar, Óvó- és
Tanítóképző Tanszék. Szakdolgozat vezetője: Mgr. Orsovics Yvette, PhD.[«1]Komárom 2022.
A[«28]szakdolgozatom célja,[«39]hogy a zene és a mozgás már az óvodás korban is fontos, kihagyhatatlan elem legyen a gyermekek
mindennapokból. A gyermek együtt éljen és mozogjon a zenével. A záródolgozat az óvodás korú gyermekek zenei és mozgásos, valamint ezek
együttes alkalmazási lehetőségeit mutatja be. Az első fejezet a zenei nevelésről, zenei nevelés módszertanáról, eszközeiről, tevékenységeiről szól.
A második fejezet a zene és mozgás együttes lehetőségeit, valamint a mozgáskultúra és tánc fejlesztő folyamatait mutatja be 3 – 6 éves korig. A
harmadik fejezet a zene és mozgás kapcsolatára, ezen belül leginkább a néptánc oktatásra fókuszál, bemutatja az „Így tedd rá!” módszert, illetve
kifejti a módszer megfigyelését a kisbári-i óvodában.
Kulcsszavak: zenei nevelés, ritmus, mozgásfejlesztés, Így tedd rá!, transzfer
5
Abstrakt
Zsuzsanna Tóth: Vzťah medzi hudbou a pohybom v predškolskom[36»]vzdelávaní (bakalárska[27»]práca) - Univerzita J. Selyeho, Pedagogická
fakulta, Katedra pedagogiky, Vedúca bakalárskej práce: Mgr. Yvette Orsovics, PhD., Komárno 2022[«36]Cieľom bakalárskej práce je, aby sa[«27]
hudba a pohyb stali pre deti dôležitými a neodmysliteľnými už v predškolskom veku. Záverečná práca predstavuje hudobné a pohybové možnosti
uplatenia, ako aj ich spoločné využitie u detí predškolského veku. Prvá časť je venovaná hudobnej výchove, metodike hudobnej výchovy,
nástrojom a aktivitám. V druhej časti opisujem možnosti spoločného využitia hudby a pohybu u detí od 3 do 6 rokov, ako aj vývojové procesy
pohybovej kultúry a tanca. V tretej časti poukážem na vzťah medzi hudbou a pohybom, a to najmä na ľudovú tanečnú výchovu. V rámci nej
popisujem metódu "Így tedd rá!", a opisujem svoje pozorovania v materskej škole v Malej Bare.
Klučové slová: hudobná výchova, rytmus, rozvíjanie pohybu, Tak to rob!- metóda, transfer
6
Abstract
Tóth Zsuzsanna: The relation between music and movement in preschool education (bachelor[33»]thesis) – J. Selye University, Faculty of
education, Department of Pedagogy, Supervisor: Mgr. Yvette Orsovics, PhD, Komárno 2022
The aim of the bachelor thesis is to make[«33]music and movement important and inseparable for children as early as preschool age. The thesis
presents music and movement applications as well as their collective use in preschool children. The first part is dedicated to music education,
music education methodology, instruments and activities. In the second part I describe the possibilities of collective use of music and movement
in children from 3 to 6 years of age, as well as the developmental processes of movement culture and dance. In the third part, I highlight the
relation between music and movement, and in particular folk dance education. Within it, I describe the method "Így tedd rá!", and describe my
observations in the kindergarten in Malá Bara.
Key words: music education, rhythm, movement developement, Így tedd rá, transfer
7
Bevezető
A szakdolgozat a gyermekek fejlődését, mozgását célozza. Eddigi pályafutásom során, sokféle gyermeket láttam, különféle környezetből.
Észrevettem, hogy a mai gyerekek inkább ülnek a sarokban, mint, hogy mozognának. Érdekel és egyben nagyon fontosnak tartom a zene és a
mozgás oktatását a gyerekek számára, ezért is választottam ezt a témát.
F794164E5221451E84A883269ED02BE4
Napjainkban sajnos a gyermekeknél egyre jobban hanyagolják a zenével összefüggő tevékenységeket, módszereket, valamint a mozgást. Előnybe
került a számítógép, mobiltelefon használata, ami nem a legjobb a gyermekek fejlődése szempontjából. Ezért vélem fontosnak minél
változatosabbá tenni a gyermekek mindennapjait egy kis zenével vagy mozgással, illetve annak kettőskombinációjával. Persze ez legfőképpen az
óvópedagógustól és a szülőktől függ. A környezetemben megforduló gyerekek, akik szakkörre járnak hozzám, az első pár alkalommal nagyon
gyámoltalanok és önállótlanok voltak, de a zenés és mozgásos tevékenységek után megbátorodtak és sokkal aktívabbak lettek. A zene
felszabadította őket, kiengedték a feszültséget, amit otthonról, vagy az oviból hoztak magukkal. Sok gyermek nem mert énekelni vagy táncolni, de
a foglalkozások után a szülők és más óvodapedagógusok elmondása alapján folyamatosan énekelnek és/vagy táncolnak.
Fontos, hogy az óvodapedagógus foglalkozzon a gyermekekkel, érdekelje őt a gyermekek jó irányba való fejlesztése, ne munkaként tekintsen erre
a foglalkozásra, hanem hivatásként. A gyerekek legtöbbször úgy viszonyulnak hozzánk, mint ahogy mi hozzájuk. Sajnos egyre gyakoribb, hogy
otthoni környezetben a gyermekek órákat töltenek a számítógépes, mobiltelefonos játékok előtt, ami nagy károkat tud okozni a fejlődésükben.
Nagyon rossz kihatással van a számítógép a gyermekekre, el kell érni, hogy valami más felé orientálódjanak, menjenek, fedezzék fel
környezetüket, alkossanak valamit.
A zene befolyásolja a gyermek fizikai, emocionális és pszichikai fejlődését. A dalok dallama és ritmusa mozgást vált ki a gyermekből. A mondókák,
dalocskák mondogatása, éneklése később visszaköszön a járásnál, játékritmusnál, beszédnél és helyes artikulációnál, illetve egyéb
tevékenységeknél. Az éneklés elősegíti a beszéd fiziológiai feltételeinek gyorsabb létrejöttét.
Az óvodai esztétikai nevelés egyik fontos eszköze a zenei nevelés. Főleg olyan mondókákat szeretnek a kicsik, melyekhez valamilyen játékot,
mozgást kapcsolunk. Vannak olyan gyerekek, akik még nem beszélnek, de már mutogatni tud a mondóka szövegére. A
8
gyermek számára a mozgás és zenélés öröm és ezt mindenképpen át akarja élni, minél többször. A pedagógus egyik feladata, hogy erre
lehetőséget teremtsen.
9
1 Az ének –zenei nevelés fontossága az óvodákban
A zenei nevelés fontosságára már több elismert személy (Platón, Kodály Zoltán, Bartók Béla) és kutatás (neuropszichológia) is[2»]felhívta a
figyelmet. „A zene nagyobb agyterületi aktivitást igényel, mint a beszéd. A hangszer kíséretes éneklés pedig az egykéreg nagy részét működésre
készteti. Így az érzelmi intelligenciához, logikus gondolkodáshoz és a beszédhez kapcsolódó készségek között jobb az átjárhatóság, ha a zenei
fejlesztést már a korai gyermekkorban elkezdjük.” – fejtette ki Janurik Márta hegedűművész a kutatásai alapján. (Janurik, 2016, 36. o.)
Az[«2]óvoda meghatározó szereppel bír az ember fejlődésében. Ebben a[1»]korban alakul ki az emberben az erkölcsi érzék, ekkor kezdi
megtanulni, hogy mi a jó és mi a rossz, mi a szép, illetve mi a csúnya, mi az, amitől az életünk jobb és szebb lehet. Ebben a korban alakulni kezd
szépérzék is, ilyenkor vagyunk talán a legtanulékonyabbak.
A zene hozzájárul ahhoz, hogy a gyerekek fogékonyabbak legyenek a szép befogadására, jó irányba tereli az ízlésük fejlődését. A zene olyan
interdiszciplináris erővel, lehetőségekkel rendelkezik, mely személyiség és emberformáló. Szinte azt is mondhatjuk, hogy meghatározója lehet a
személyiségnek. (Orosz-Pál, 2001, 3. o.)
Ezt[«1]támasztja alá, hogy Szlovákiában az Állami Oktatási Program alapján, az óvodapedagógusnak fontos feladataihoz hozzá tartozik a verselés,
[2»]mesélés, énekes játék, zene, ének, gyermektánc, mozgás, festés, rajzolás, kézimunka, a külső világ tevékeny megismerése, munka jellegű
tevékenység, tanulás tevékenység fejlesztése. Az éneklés, mondókák, körjátékok, hangszerek használata a zenei képességek fejlesztésén túl,
hatással van a[«2]mozgáskoordináció és a beszéd fejlődésére is egyaránt. Ezáltal az óvodai nevelés minden területére hatással van a zenei
nevelés.
1.1 Az óvodai zenei nevelés célja és feladatai
A zenei nevelés nem más, mint emberalakítás, emberformálás. Ez a cél meghatározása alapozza meg a szocializáció korszakában a zenei nevelés
alapját. A zenei[3»]ismeretek közvetítése, vagyis a zenei képességeknek és készségeknek a muzsika erőinek aktiválásával történő fejlesztése.
Minden zenei nevelésre összpontosító törekvésnek ezt a célt kell szolgálnia.
Az[«3]óvodapedagógusnak a gyermekeket önálló személyiségeknek kell tekinteniük, akik kisebb vagy nagyobb mértékű zenei tehetséggel
rendelkeznek, és joguk van a zenei és
10
az érzelmi fejlesztésre. A zenei nevelés feladata, hogy az énekléssel, zenehallgatással megszerettesse a gyerekeket, fejlessze a zenei hallásukat,
ritmusérzéküket és ezen kívül kialakítja bennük a harmonikus szép mozgást is. Az Állami Oktatási Programban a Művelődés és kultúra művelődési
terület alterületét képezi a zenei nevelés. A zenei oktatási tevékenység hat oktatási alterültet alkotnak, melyekben meghatározzák a zenei nevelés
feladatait:
∙ „Ritmustevékenység: A gyermek a szavak ritmikusságán keresztül természetes módon érzékeli a ritmust, és ezt mozgással és a testen való
ritmizálással képes kifejezni. Ezáltal tapasztalatot szerez a mondókák, szavak és szókapcsolatok ritmizálása, valamint a ritmikus párbeszédes
játékok területén, amely kellő alapot biztosít ritmuskíséretek alkotásához dalokhoz és mondókákhoz. Ritmus gyakorlatok során a mondókák
különböző fajtáit énekelve ritmizálja, illetve mozgással kíséri.
∙ Énekes tevékenység: Nem csak az értékes és életkornak megfelelő dalok (népdalok, gyerek- és műdalok, mai modern dalok) éneklését jelenti, de
nagy hangsúlyt fektet a gyermek énekhang fejlesztésére is különféle játékos vokális- és légzőgyakorlatok segítségével. Az ének- és
légzőgyakorlatok az ének kompetenciák fejlesztésének és az énektudatlanság felszámolásának fő eszközeit képezik. A tananyagtartalom
pontosítja, hogy a helyes éneklési szokások elsajátításához milyen hangnemben, illetve hangterjedelemben ajánlott a gyerekeknek énekelniük,
hogy az alkalmazkodjon az óvodás korú gyermek képességeihez.
∙ Hangszeres tevékenység: A zene átélésének egyik formája. Az óvodapedagógus olyan helyzeteket teremt, amelyben a gyerekek használhatja az
Orff-hangszereket, illetve saját készítésű ritmikai eszközöket a dalok kísérésére. Ezzel lehetőséget teremve a dalok vagy zeneművek kreatív
hangszerkísérettel való kiegészítéséhez a gyerekek zenei érzékének és elképzeléseinek tiszteletben tartása mellett.
∙ Zenehallgatás: Megalapozza a későbbi zeneérzést. Célja, egy aktív, zeneértő és zeneszerető egyén nevelése, valamint a zenéhez való pozitív
viszony kialakítása. A zenehallgatással olyan belső aktivitást értünk, amely során nemcsak halljuk, hanem aktívan átéljük a hangok és a zene
kínálta ingereket.
∙ Zenei-mozgásos tevékenység: A gyerekek kulturált testmozgásának kialakítására, valamint a tánc előkészítésére irányul. A táncos elemekhez
szervesen kapcsolódik a testhangszerek alkalmazása (tapsolás, paskolás, dobbantás) egyszerű koreográfiákon belül. A zenei-mozgásos
tevékenységek és zenés-mozgásos játékok
11
F794164E5221451E84A883269ED02BE4
kiindulópontja az utánzás, de fontos emellett teret biztosítania zenei benyomások mozgással való kifejezésének is. Zenei-mozgásos tevékenységek
során a gyermekek mozgásának, koordinációs készségeinek fejlesztésén van a hangsúly. ∙ Zenei-dramatikus tevékenység: Ide tartoznak a
drámapedagógiai eszközök - mint például a zenei-dramatikus improvizáció és újraalkotás, előadás– által megjelenített szóbeli, képzőművészeti és
mozgásos kifejezési módok. Ezek az elemek a zeneidramatikus darabokban, zenés mesék során és a dalok és mondókák zeneidramatikus
előadásokban jelennek meg. A zenei-dramaturgiai tevékenységek egyesítik az óvodáskorú gyermekeknél a verbális, mozgási, és művészeti
megnyilvánulásokat egyaránt. Arra ösztönzi őket, hogy a dalokat, zeneiműveket, mondókákat a zenei-dramaturgia eszközeivel fejezzék ki.” (ÁOP,
2019.)
A zenei nevelés az esztétikai nevelés egyik lényeges területe, amely segíti a gyermek biztonságérzetének növelését, gátlásainak feloldását,
önfegyelem, társasági érzésének, magatartásának fejlődését. Ha a gyermek örömét leli a zenében, éneklésben akkor ezáltal egyaránt fejlődik a
[2»]zenei emlékezete, képzelete, kifejező készsége, mozgása, testtartása. Ezeket a mindennapi tevékenységek folyamán minden tevékenységi
formába beleépítjük, amik a következők:
1. Játékok és a gyermekek által szabadon választott tevékenység 2. Egészségfejlesztő gyakorlatok 3. Művelődési tevékenység 4. Szabad levegőn
való tartózkodás 5. Életvitelt megalapozó tevékenységek
1.2 Az óvodai nevelés[«2]folyamán alkalmazott zenei anyagok
A zenei nevelés elősegíti a társas kapcsolatok kialakítását, akár egy együtt éneklés vagy zenélés folyamán. A gyermek érzelmi világát harmonizálja,
nyugtatja, feloldja, segíti az események feldolgozását.
Zeneművek[9»]fajtái:
1. Népdal: altatók, játékos gyermekdalok, tárgyuk a munka, öröm, vidámság, keserűség, szerelem. A népdalokban az élet maga vált dallá. Minden
érzelem kifejezhető általa. A gyermeket bevezeti abba a kultúrába, ahol a dal született. Az altatók, ringatók
12
nyugalmat, szeretetet árasztanak,[«9]míg a gyerekdalok pajkosságot, lendületet, örömöm, vidámságot ébresztenek. Fontos, hogy a felnőttvilág
dalaitól se zárjuk el a gyerekeket. 2. Ünnepek dalai: meghatározzák az ünnep, esemény hangulatát, ezáltal a gyermek élményként őrzi a
történteket. 3. Közösségek dalai (egyházi vagy társadalmi): kifejezik a csoport gondolkodását és érzelmi világát. Megtanítják a gyermeknek az
összetartozás érzését. 4. Zenei művek: a komoly és könnyűzenei művek a gyermekekben a fantáziának adnak teret és különféle érzeteket
ébresztenek. Amikor a gyermek választ egy zeneművet, a zene által keltett érzeteket akarja ezáltal újra és újra átélni. Számos kutatás bizonyítja,
hogy a zenének gyógyító ereje van. (Tunyogi, 2004, 10-11. o.)
Az oktatási anyag kiválasztását az óvodáskorú gyermekek életkori sajátosságai, valamint az oktatói, nevelői célkitűzések határozzák meg. A
tananyag alapját a népi énekes-mondókás játékok, az egyes különleges alkalmakhoz[1»]fűződő gyermekdalok, illetve a népszokásokat őrző
gyermekjátékok alkotják. Kiegészíthetjük az anyagot kis hangterjedelmű, de nehezebb dallamfordulatokat tartalmazó dalokkal, a rokon és más
népek gyermekdalaival és a zenei nevelésben hasznosítható műzenei alkotásokkal.
A gyermek zenei tevékenységeiben a mozgás és a zene kéz a kézben jár. Amikor a tanításra alkalmas anyagot kiválasztjuk, a ritmikai, dallami és
formai szempontok mellett a szöveg tartalmára, a dalokhoz, mondókákhoz tartozó játékra és mozgásformákra is figyelmet kell fordítanunk.
(Balogh – Czikó, 2000, 1. o.)
1.3 Az óvodai ének–zene tevékenységeken leggyakrabban alkalmazott didaktikai alapelvek
„Az[«1]alkotás és a játék különösen gyermekkorban erősen összefügg. Ekkor a játék–[32»]ellentétben az eléggé elterjedt téves felfogással – nem
ellentéte a komoly szellemi munkának, hanem maga a szellemi munka, ha valamilyen probléma megoldásával jár együtt.” ([«32]Vargha – Dimény
– Loparits: Nyelv zene matematika)
Ahhoz,[3»]hogy meg tudjuk határozni az ének-zene tantárgy oktatói-nevelői folyamatának sajátos jellegét, valamint, hogy kellő feltételek közt
alkalmazzuk a megfelelő módszereket, elveket, eljárásokat, meg kell említenünk, hogy lélektani szempontból a tanulási folyamatnak[1»]három
összetevője van: a zenei jelenség érzékelése, felfogása, a zenei jelenség értelmezése, megértése, a zenei jelenség gyakorlatban való
megvalósítása. Az[«3]ének-zeneoktatásban a döntő többségében alkalmazott elvek a következők:
13
1. Hozzáférhetőség elve - Figyelembe kell venni az életkori sajátosságokat és az egyéni adottságokat, készségeket. Ez az egyik legfontosabb
alapelv az oktatóinevelői folyamatban. (Orosz-Pál, 2001)
2. Szemléletesség elve - A megfigyelésre, megfigyeltetésre az érzéki észlelésre alapozva sajátíttatjuk el a tanulásra szánt zenei anyagot. Több
bemutatás a jellemző. Megfelelően kidolgozott didaktikai segédanyagra is szükség van a működéséhez. (Orosz-Pál, 2001)
3. Tudatos, tartós és aktív elsajátítás elve - Az ismeretek logikai összefüggésein alapszik ez az elv. A logikai összefüggésekre való odafigyelés
aktívvá teszi a gyereket, ami biztosítja a tartós elsajátítást. A gyermek így könnyebben megérti a zenei nyelv tulajdonságait, összefüggéseit és
törvényszerűségeit. (Orosz-Pál, 2001)
4. Rendszeresség és folytonosság elve – „Ennek a kettős alapelvnek az alkalmazása által a részletekben megtanult ismeretanyagot bele tudjuk
illeszteni az adott nagyobb témakör, tantárgyismeret átfogó rendszerébe, illetve rá tudunk világítani a létező összefüggésekre. A folytonosság
biztosítéka az új ismeretek rendszerbe való illesztésének. Ha ez nem következik be, akkor az ismereteket nem lehet tartósan elsajátítani.”
(Orosz-Pál, 2001, 6. o.)
5. Fokozatosság elve – Ennek az elvnek az alkalmazása biztosítja azt, hogy az ismeretek tanulásakor az egyszerűbb ismeretanyagtól haladunk az
összetettebb felé. Így egyben rámutathatunk a részelemek közötti kapcsolatokra is. (Orosz-Pál, 2001)
6. Elmélet és gyakorlat összekapcsolásának elve - Ennek az elvnek a figyelembevételével azt bizonyíthatjuk, hogy minden ismeretet az életben
való alkalmazhatóság határoz meg. A legtöbb esetben a gyakorlat és az elmélet összekapcsolása úgy tud csak létrejönni, hogy a megtanult
dolgokat a gyakorlatok segítségével ültetjük be a gyermeki tudatba. Az ének- zenei oktatásban az elmélet és a gyakorlat összekapcsolása a
gyermekdalok, játékdalok, mondókák, népdalok segítségével történik. (Orosz-Pál, 2001)
7. Egyedi sajátosságok, adottságok, készségek figyelembevételének elve - Ez az elv valójában a hozzáférhetőség elvével szoros kapcsolatban van.”
Az általános tanterv követelményeinek a helyi sajátosságokhoz, lehetőségekhez való alkalmazkodásának az elve.” (Orosz-Pál, 2001, 6. o.) Fontos,
hogy a pedagógus
14
kellőképpen ismerje a csoportjában vagy osztályközösségében tartózkodó gyerekek egyéni teljesítőképességét. (Orosz-Pál, 2001)
15
2 A mozgás fontossága az óvodás korú gyermekeknél, illetve az óvodai nevelésben
F794164E5221451E84A883269ED02BE4
02.06.2022 (verzia 2.0) - 10 - www.crzp.sk/vysvetlivky20.pdf
„...a mozgás adja azt a természetes energiát, amely egyaránt gyógyítja a testet és a lelket – az izmok játékánál semmi sem segíti jobban a szellemi
fejlődést.” (A. J. Christian) A mozgás a fogantatásunktól kezdve végigkísér bennünket az életünk folyamán. Létfontosságú[21»]számunkra, mert
általa fejlődik lényünk egyaránt kívülről-belülről. Arra kell törekednünk, hogy az egészséges testben az egészséges lelket megőrizzük, és így váljon
a[«1]mozgás életfilozófiánkká.
A[«21]mozgás,[23»]legyen az bármilyen mozgásforma, alapvetően neveli és tereli a gyermeket az egészséges életmód irányába, jótékony
hatással van a figyelemre, fegyelemre, fejleszti a koncentrációt. ([«23]Konstruktív életvezetés iskolája, 2017) A kicsiknél a rendszeres
testmozgásnak fontos szerepe van az egészség megóvásában, és a szervezet biológiai egyensúlyának fenntartásában. Ez hozzájárul, hogy a
gyermekeket egészséges életmód felé tereljük. Ha mindez[1»]nem történik meg, korrekciót, fejlesztést kell végrehajtani. Nagyon fontos, hogy a
harmonikus, sokoldalú fejlődés szempontjából ebben az[«1]nagyon érzékeny életszakaszban, megfelelő mozgástapasztalatokat gyűjtsenek a
gyerekek professzionális irányítás mellett, megfelelően felszerelt helyiségekben. A rendszeres mozgás során a gyerekek tapasztalatai
gazdagodnak, a gyakorlások által a mozgásuk fejlődik, finomodik, pontosabbá válik. A mozgás[1»]fejlődése hozzájárul a gyermekek testi, érzelmi,
értelmi és szociális fejlődéséhez egyaránt. Tulajdonképpen a megfelelő mozgásfejlesztés kihat az egyes részképességek fejlődésére is.
Gyermekkorban mozgással hozhatók üzembe az érzékleteket feldolgozó agyi központok is, ezek alapján a leghatékonyabb tanulási mód a mozgás.
Minden más tevékenységgel próbálhatjuk kiegészíteni ezt, de pótolni[«1]semmivel sem tudjuk.
2.1 A ritmus és mozgás fejlesztése az óvodai nevelésben
A ritmusérzék[1»]fejlesztésének nélkülözhetetlen része a mondóka. Zenei értéke a játékdaléval megegyező. Az új kutatások alapján elmondható,
hogy a mondókáknak is van dallama, a gyűjtők csak azért nem jegyezték le, mert nem tartották fontosnak, illetve azért, mert dallamaik annyira
általánosak, vagyis nagyon elterjedtek voltak, ezért nem érezték szükségét a lejegyzésnek, feltüntetésének. A gyerekek a vidám dallamokra
önmaguktól ritmikusan
16
mozognak, tapsolnak, mert mozgásigényük erre serkenti őket. A ritmusérzék fejlesztésének elindítói és eszközei a mondókák, a kiolvasók, a
játékos mozgást igénylő gyermekdalok, gyakorlatok, az egyenletes lépegető járások, a tapsolás, majd a tapsolás és járás összekapcsolása, valamint
a gyermektáncok. (Orosz-Pál, 2001, 19. o.)
A játékos mozgás cselekményt fejez ki, azaz utánzó mozgást (mosakodás, fésülködés, hajladozás stb.). Ezek a mozdulatok, gyakorlatok fejlesztik a
gyerek ritmusérzékét, ügyességét. Nagyon fontos az egyenletes mozgás (metrikus lüktetés) bebiztosítása. Biztosítanunk kell az önállóságot a
gyermeknek, hogy érvényesíthessék ötletes, utánzó készségüket, kezdeményező, játékos képzelőerejüket. Ne változtassuk túl gyorsan a
mozdulatokat, ne legyen nehézkes, nagyon bonyolult a mozgás.
Amikor a gyerekek kezdik énekelni, az óvodapedagógus irányításával a dalt, a mozgást is gyakoroljuk vele együtt. Az egyenletes lüktetést
gyakorolhatjuk még, a kar, a kéz, az ujjak, a lábfej, a sarok mozdulataival is (pl. repül, csapkod, törülközik, diót, mákot tör, térdhajlítás, kopogás,
törzs és derékmozgás). Ha ezeket a mozdulatokat: egyenletes lépegető járás, tapsolás mozdulatait összekapcsoljuk, akkor már mondhatjuk, hogy
előkészítettük a csoportot az egyszerű gyermektáncokra. Ugyanis a gyermektáncok ezekből a mozdulatokból állnak. (Orosz-Pál, 2001, 18-21. o.)
A ritmus a zene egyik legfontosabb alkotóeleme. A ritmusérzék az a zenei képesség, amely lehetővé teszi a zene időbeli viszonyainak az
érzékelését. A ritmusérzék gyökere a mozgásösztön. A mozgás az ember elsődleges funkcionális életjelenségei közé tartozik. A ritmusérzék
fejlesztése a zenei nevelés központi feladata. Célja az érzékelési készség megalapozása, a spontán mozgásösztönök koordinálása, a mozgások
harmonikussá tétele. Különösen lényeges a ritmusérzék fejlesztése gyermekkorban, mivel a gyermek életelemét a mozgás képezi, és ez számára
játékosságot, felszabadultságot, vidámságot, jó közérzetet jelent. Vannak bizonyos tevékenységi formák, melyek kialakítása, elsajátítása
nélkülözhetetlen a ritmuselemek megfigyeléséhez, tudatosításához:
– egyenletes mozgások végzése éneklés, mondókázás közben (metrumérzék) – a zenei hangsúlyok kiemelése a metrikus mozgásokban
(ütemérzék) a dalok
ritmusának hangoztatása éneklés közben – az egyenletes lüktetés és a dalritmus egyidejű hangoztatása. (Balogh – Czikóné,
2011, 1. o.)
17
2.1.1 Metrumérzék fejlesztése az óvodai nevelésben Az óvodai ritmusképzés alapja a metrumérzék fejlesztése. A metrumérzék lehetővé teszi a
zene lüktetésének az érzését, követését. Az óvodában használt zenei anyagban (mondókák, gyermekdalok, népdalok, műdalok) ez a lüktetés
szabályosan, egyenletesen fordul elő, ezért a gyermekdalokat, mondókákat kísérő egyenletes mozgások a szabályos negyed értékekre
következnek. Az egyenletes lüktetés érzékelése nem egy velünk született adottság, hanem következetes, türelmes és módszeres gyakorlás
eredménye. Az óvoda három éve alatt el kell érnie az óvodapedagógusnak, hogy a gyermek megérezze, és mozdulataival követni tudja a zene
lüktetését. Ez különféle módszerekkel valósul meg:
– a dalban, mondókában előforduló tevékenységeket utánzó mozdulatokkal – (hajladozás, hintázás, karlendítés, repkedés, kalapálás, fűrészelés,
diótörés stb.) – egyenletes lépegetés (helyben járás, menetelés, körbejárás) – testhangszerekkel (taps, csettintés, paskolás, dobbantás,
térdütögetés) – ritmushangszerekkel (dob, cintányér, triangulum stb.). (Balogh – Czikóné,
2011, 1. o.) Az egyenletes lüktetés érzékeltetése általában mondókával, dallal összekötve történik. Az énekes játékoknál a hozzájuk tartozó
természetes mozgásformát (játékot) használjuk a gyakorlás gyanánt. Vannak olyan mozdulatok, amelyekkel a gyermek ösztönösen kíséri a zene
lüktetését. Ilyen például a hintázva bólogat, és közben a megtanult dalt dúdolja. Az ilyen mozdulatokat bármelyik mondókához vagy dalhoz
kapcsolhatjuk.
Játékos feladatok a metrumérzék fejlesztésére A legkisebbekkel, azaz a 3-4 éves korú gyermekekkel az óvónő maga játszik. Ölbe
veszi a gyermeket, vagy szembe ül vele, így ő irányítja a mozdulatokat.
3-4 éves korú gyerekek 1. (Csip, csip csóka) - Egy vagy két gyermeket kapcsol bele a játékba, a lüktetés szerint vezetve a kezüket. A gyermekek
lassan átveszik a lüktetést, és az óvodapedagógus segítsége nélkül is annak megfelelően mozognak. 2. Hinta, palinta… -hajladozás jobbra-balra,
ülve-állva, egyik kinyújtott lábbal sarokkoppantás, ülve, helyben járás, egyenletes járás kézfogás nélkül, egymás mögött, természetes
karlendítésekkel 3. Aki nem lép…- kézfogással egyenletes járás, járás sorban, párban, körben
18
A zene lüktetését követő táncmozdulatok lehetnek: egyenletes és folyamatos térd rugózás csípőre tett kézzel, esetleg a lányok kötény-, illetve
szoknyafogással és a fiúk hátratett kézzel, térd rugózások enyhén jobbra-balra fordulással, kicsi terpeszben billegni jobbról-balra (testsúly
áthelyezése egyik lábról a másikra).
F794164E5221451E84A883269ED02BE4
4-5[«1]éves korú gyerekek 4-5 éves korban a gyermekek mozgása már rendezettebb, év végére már képesek körbejárni, és egymáshoz
alkalmazkodni. A körbejárás sajátos testtartást kíván. A körbejáró jobbra fordul, és arccal félig az előtte járó felé tekint. Ha ezt megszokták, kerek
formájú lesz a kör. Az egyenletes lüktetés megérzését segíti, ha a mozdulatot „hallani” is lehet (taps, dobbantás, erős lépés stb.). Az egyenletes
lüktetésnél a szünet alatt is tovább kell tapsolni. A nyolcadokkal induló daloknál vigyáznunk kell arra, hogy a kezdő tempó ne legyen lassú, mert
akkor a gyermekek a nyolcadokat érzik egységnek és arra lépnek. Az ilyen daloknál a nyolcad párok első tagjának enyhe hangsúlyozása segít
megéreztetni a negyedlüktetést.
Játékos ritmusgyakorlatok 4-5 éves korú gyerekeknek: – egyenletes kopogás begörbített mutatóujjal, széken, asztalon – mérőütések lábbal: a jobb
cipőtalp egyenletesen dobol a padlón, rögzített sarokkal – mérőütések triangulumon és réztányér lapján (Balogh – Czikóné, 2011, 4. o.)
5-6 éves korú gyerekek Az 5-6 éves korú gyermekeknél fejlettebb mozgáskészséget jelent a taps és dobbantás nélküli járás. Az egyenletes
lüktetést már esztétikus, egységes mozgással emelik ki a gyermekek. Járás[1»]változatos térformákkal:
– a kör szűkítése és tágítása; – két kör ellentétes mozgása; – a párok szétválása, majd ismét találkozása; – csigavonal, labirintus, hurokszerű
alakzat; – hullámvonal kapusor alatt és körön. (Balogh – Czikóné, 2011, 5. o.) A[«1]nagymozgások transzfer határából kiinduló fejlesztés
fokozatosan jut el a 3 év alatt a finommozgáshoz. Számtalan finommozgásos játékot végezhetünk az óvodáskorú gyermekeknél, amivel az
egyenletes lüktetés, illetve a ritmusérzékeltetésre. A különböző hangszerek használatánál, az eszközök, fejfedők, fejdíszek egymásnak adása
közben vagy
19
ruhák fel-, illetve levételénél sok ilyen finommozgási forma fejlődik. Ezen fejlesztő játékok végzésének eredményeképpen a gyerekek megtanulják,
hogy az ujjak összeérintésének, egymás megérintésének tempójával, minőségével érzelmeket is közvetíthetnek egymás irányába.
A helyes módszerek alkalmazása széleskörű transzferhatást biztosít. A transzferhatást úgy értelmezhetjük, mint általános alkalmazkodást
valamilyen adott helyzethez, egyfajta aktív készenlétet, érzelmi hozzáállást. Feltevések szerint az énekkel és mozgással kombinált tevékenység
érzelmekkel serkenti az agy tevékenységét, változatos auditív, vizuális és motoros ingereivel aktivitásra készteti. (Kokas Klára, 1972.)
2.1.2 Tempóérzék fejlesztése az óvodai nevelésben A mozgások gyorsaságát és lassúságát játék közben nagyon sokféle tényező befolyásolja. A dal
jellege, a gyermekek mozgásfejlettsége, az óvodapedagógus egyénisége, a fáradtság, a szabad tér stb. A tempóérzék fejlesztésénél két feladatunk
van. Az egyik, hogy az egyes korcsoportokban ki kell alakítani az életkori sajátosságoknak megfelelő éneklő- és mozgástempót, és ezen belül
tempótartásra kell nevelni a gyermekeket. A másik feladat az, hogy a szokásosnál gyorsabb-lassabb közötti tempókülönbség érzékeltetése,
gyakorlatban való alkalmazása. A különbség szemléltetéséhez mindig az éneklést és mozgást alkalmazzuk. Ha játékos eszközként bábot veszünk
igénybe, annak is követnie kell az ének, mondóka tempóját. 3-4 éves korban elindítjuk, saját mozgásukkal irányítjuk a játékot, ezzel adjuk meg a
tempót. 4-5 éves korban a gyors és lassú különbségét kezdjük megfigyeltetni a gyerekekkel, amikor már a 3-4 éves korban gyakorolt egyenletes
tempó rutinossá válik. A gyermekek megpróbálnak lassan és gyorsan járni, játékos mozdulatokat végezni, tapsolni, dobolni. Meséből,
bábelőadásból ismert alakok jellegzetes mozgását, beszédét, éneklését állítjuk szembe egymással, bábos megjelenítés kíséretében:
– egyik lassú, másik gyors – melyik járt (táncolt), beszélt (énekelt) lassan, melyik gyorsan – a gyermekek
beszámolnak megfigyeléseikről – a lassú-gyors ellentétpárt különféle játékokon, több alkalommal szemléltetjük,
hogy jobban megfigyeljék. A lassú-gyors mozgásokat, beszédet a gyermekek is bemutatják Például: (Megy a kocsi): – egyszer végig lassú, egyszer
végig gyors, egyenletes lüktető mozgás kíséretében (dombra megy a kocsi, és nehezen húzzák a lovak, simán vagy lejtőn megy a kocsi, és vígan
szaladnak a lovak).
20
A tempóváltást csak az előző feladatok biztos elvégzése után kezdjük megfigyeltetni, érzékeltetni. Hasonlóan járunk el, mint a tempókülönbség
megfigyeltetésénél. Az ismert dalokat, mondókákat kétszer énekeljük végig, egyszer lassú, majd gyors tempóban és fordítva. A gyermekek
kézfeltartással jelzik a tempóváltásokat. Amikor a tempóváltás helyét már könnyen felismerik, gyakrabban váltunk, például a dal felénél, vagy
soronként. Az így előadott dalokat, mondókákat a gyermekek egyenletes lüktetéssel is kísérhetik, így mozgásukkal ők is érzékeltetik, és magukon
érzékelik a gyors és lassú tempót és a tempóváltást.
Az 5-6 éves korú gyerekek már az óvodapedagógus segítsége nélkül is tud tempót tartani, hangszerjátékra tempót váltani, a dalt gyorsabban és
lassabban énekelni. A tempóváltást mondókán, dalos játékon, mozgással gyakoroltatjuk. Például: (Túrót ettem…)
– tempóváltás előre megbeszélt helyen, egyenletesen lüktető mozgással kísérve, mondóka vagy dal közepén, soronként
– a gyermekek éneklés vagy mondókázás közben járnak, tapsolnak, mozognak, az óvónő dobbal váratlanul tempót vált, és a gyermekeknek ebben
a tempóban kell folytatni a játékot
– az óvónő énekel vagy hangszeren játszik egy dallamot, először végig lassan, végig gyorsan vagy fordítva, azután a dal felénél, majd soronként
váltja a tempót, és a gyermekeknek az előadás lüktetése szerint kell lépniük, mozogniuk, tapsolniuk
– tempóváltás váratlan jelre: a gyermekek a mondókához vagy dalhoz járnak, tapsolnak, mozognak, és az óvónő dobütésére átváltják a tempót
gyorsra, illetve lassúra
– zeneileg fejlett csoportban háromféle tempót is gyakoroltathatunk – óvónő és óvodás számára egyaránt komoly feladat a fokozatos átmenet
megoldása: a gyermekek éneklésének, mozgásának tempóját ilyenkor folyamatosan gyorsuló, illetve lassuló dobütésekkel, tapsolással kell
irányítani. Gyorsulást kívánó gyermekdalok: Kocsit-kocsit komámasszony, Ángyomasszony kását főzött
2.1.3 Dinamikai készség fejlesztése az óvodai nevelésen belül „A zenében használatos hangerőkülönbséget a dalszövegek hangulatából adódó
halkhangos énekléssel érzékeltetjük.” (Orosz-Pál, 2001, 22. o.)
21
A gyakorlati példák megkönnyítik a fogalom megértését. A kisebbek hamar érzékelik a halk és a hangos beszédet, tapsolást, éneklést, dobolást
stb. A gyerekek már kéthárom éves korban is nagyon szívesen hallgatják a halk, nyugodt beszédet, viszont megrémülnek a hangos, nyers és
goromba hangtól. Ezért is, tilos kiabálva énekelni.
A halk-hangos éneklés gyakorlására játékos hasonlatokkal: közeledik, illetve eltávolodik a csónak, sír a baba, közeledik, majd távolodik az autó stb.
Hozzá kell szoktatni a gyerekeket, hogy nyitott szájjal énekeljenek, szépen, pontosan formálják meg a hangzókat, a zenei mondat szerkezete
szerint lélegezzenek. A megfelelő légzés (övi légzés, hasi légzés) és a megfelelő testtartás is megkönnyíti a tiszta éneklést.
Azok a gyakorlatok, amelyek a tempót és dinamikát érzékeltetik a zenei gyakorlatban, a gyerekek ízlését, esztétikai érzékenységét fejlesztik. Ezért
fontos eleme az oktatói-nevelői folyamatnak.
2.2 Mozgáskultúra és tánc az óvodában
Az óvodás gyerekek mozgása egyszerű és természetes. A játékdalokat, miközben énekli, leguggol, körbejár, ahogy a felnőttől, pedagógustól látja.
Ezek a mozdulatok egy-egy nép hagyományán alapszanak és azok karaktereinek a meghordozói is egyben. A mozgáskultúra tehát egy nép
mozdulatszokásait fejezik ki. Erre kell nevelnünk a gyermekeket is.
F794164E5221451E84A883269ED02BE4
Az óvodai táncmozdulatok a gyerekek testi fejlettségéhez, mozgáskoordinációjához és értelmi képességeihez alkalmazkodnak. A kisebb
gyermekekkel a táncmozdulatok előkészítését valamilyen munkafolyamatot utánzó dalokon kezdjük. Ilyenek a Kipp, kopp, kalapács, Mit mos,
Töröm, töröm a mákot, Szőjünk, fonjunk című dalok. A dalokban említett munkafolyamatokat utánozzuk egyszerű, érthető, ismétlődő
mozdulatokkal.
Az ismétlődő mozdulatok javarészt egyenletes lüktetést fejeznek ki, ritkábban a dal ritmusát. Ismétlődő mozdulatok szükségesek a képzeletbeli
zenekar kialakításánál is, ahol a gyermekek az egyes hangszereken való játékot imitálják. Ugyanazt a dalt mindig más hangszeren kísérik, és a
mozdulatokkal az egyenletes lüktetést vagy a ritmust követik:
– dob (tenyérbe ütés ujjal) – cintányér (taps) – háromszög (két ujj között ütögetés) stb.
A gyermektánc alapjait az óvodában használt játékos mozdulatok alkotják: a járás, egyszerű ismétlődő mozdulatformák, körjáték, forgás, páros
forgás, guggolás, kifordulás,
22
párválasztás, kaputartás, a kör alakzat kombinációi – ezek mind a későbbi tánc mozgáselemei. Ezekből később könnyen kialakítható egy-egy
lépéssorozat, gyermektánc.
Táncolásnál igyekezzünk változatos térformákat kialakítani. A szabályos, jól alakított alakzatok fejlesztik a gyermek tér- és formaérzékét is
egyaránt. A dalok végén megállunk, és együtt örülünk a gyermekekkel a szép, érdekes formának (rétesnek, cipónak, kapusornak).
23
3 Zene és a mozgás kapcsolata
A zenei mozgáselemzés olyan titokfejtés, amely eddig még ismeretlen törvényeket tár fel egy újonnan felfedezett zenei megismerési és
elsajátítási folyamatról. A zene-mozgás műhelyben a zenetanulás teljesen új módszerével találkozhatunk, amely az átélés, a zenéhez való kötődés
tekintetében minden addig látotthoz képest erőteljesebbnek bizonyul. Köztudott,[11»]hogy a pedagógia régtől fogva sikerrel alkalmazza a
mozgást a zene megközelítésére, ez azonban mindig kész, betanított mozgás, nem ösztönös reagálás. Az európai zeneművészet és zenepedagógia
a tudatos zenefelfogás irányába fejlődött, az[«11]ösztönös megközelítési módok háttérbe szorultak. A zenei gyakorlat fejlődési útjának jellemző
sajátossága, hogy a történeti korok kezdetétől fokozatosan különválik a zenétől a mozgás, amely az ősi időkben még együtt volt vele, és a
természetközeli kultúrákban ma is hozzátartozik. Az igényes műzene hallgatásának újkori hagyománya a zenét reflexesen kísérő mozgás elfojtását
várja el a hallgatótól. Az oktatásban felhasznált mozgások pedig nemcsak a hangszeres cselekvések, hanem a zenéhez rendelt egyéb mozgások is
mind reprodukáló jelleggel szerepelnek.
A zenének nem csak fejlesztő hatása van, hanem a gyereknevelés mindennapjaiban is sikerrel alkalmazhatóak. Ha egy gyermeken látszik, hogy sok
levezetetlen energiája van, akkor érdemes betenni egy pörgős zenét, dalocskát, hogy a zenére mozogjanak együtt a pedagógussal vagy felnőttel,
ezzel levezetve a felesleges energiájukat. Ha egymás közötti, harc van kialakulóban érdemes betenni egy, akkor valami klasszikus zenét, annak
sokszor van nyugtató, figyelemelterelő hatása. Más esetekben pedig épp a csend segít ellazulni és lenyugodni, de ha állandóan csend van, akkor
azt a gyermek igyekszik kiabálással kitölteni, ilyen esetekben egy halk zene csodákra képes.
Kodály azt írja: „…a zenével[6»]nemcsak zenét tanulunk. […] az ének felszabadít, bátorít, gátlásoktól, félénkségből kigyógyít. Koncentrál, testi–lelki
diszpozíciót javít, munkára kedvet csinál, alkalmasabbá tesz,[10»]figyelemre, fegyelemre szoktat, egész embert mozgat, nem csak egy részét. […]
Fejleszti a közösségi érzést. Kifejleszti a csírájában minden emberben meglévő zeneérzéket, s ezzel megadja a zenei műveltség alapját, amivel
azután szebbé, gazdagabbá teszi egész életét.” ([«6]Kodály[«10]Zoltán, 1974. I. 304.o.)
24
3.1 Tánc az óvodáskorban és az óvodai nevelésben
Az óvodában való zenei nevelés, illetve tánc tanulás olyan pszichikus funkciókat fejleszthetünk, amelyek megfelelő fejlettsége leengedhetetlenül
szükségesek később az alapvető kultúrtechnikák (írás, olvasás, számolás) során.
A tánc tanítása komplex művészetpedagógiai tevékenység, amely által a gyermek sajátos kifejezőeszköz birtokához jut, kiegészítve a nyelvi, a
zenei és a vizuális kifejezőeszközök tárházát. A tánc a mozgást a művészetek oldaláról ismerteti meg a gyermekkel, kiegészítve a testnevelés
tevékenységeken történő mozgásfejlesztést. A tánc tanítása az egészség és mozgás művelődési területén belül történő tevékenységek keretében
is történhet. A tánc és a zene elválaszthatatlan kapcsolatából adódóan a tánc tanítása különleges zenei élményt is nyújt: a gyermek a mozgás által
egész testében érzékeli a kísérő zenét, és ez által a zene aktív befogadójává válik. A néptánc-tanítás során a gyermek számos olyan népdalt ismer
meg, amely kiegészíti a zenei nevelés művelődési alterületen belül tanult dalok tárházát, mozgással összhangban énekel, a hangszeres dallamokat
is közelebb érzi magához a táncolás által, a népzenét így eredeti funkciójában tudja átélni. Az zenei nevelés művelődi alterületen belüli
tevékenységeken is alkalom nyílik arra, hogy az éneklést vagy zenehallgatást mozgással kapcsolják össze.
A néptánc tanítása hatékonyan járul hozzá a magyarságtudat erősítéséhez, ugyanakkor közvetlen tapasztalat és élmény által teszi fogékonnyá a
gyermeket a szomszéd esetleg távolabbi népek hagyományai, kultúrája iránt. Néptánc- és népzene-hagyományunk egy évezred európai
műveltségének lenyomatát őrzi, ezért megismerése nemcsak a Kárpátmedencében élő más népek kultúrája iránt teszi fogékonnyá a gyermeket,
hanem európai művelődéstörténeti összefüggések megértéséhez is hozzásegíti. A nemzetiségi óvodákban a néptánc-tanítás az identitás
őrzésének egyik alapvető eszköze lehet. A tánc tanítása fejleszti a ritmusérzéket, a térérzékelést, a testtartást és a mozgáskoordinációt, amely a
mindennapi élet számos területén fontos a gyermek számára. Fejleszti a társas kapcsolatok iránti érzéket: együttműködésre, alkalmazkodásra, a
másik nem, a másik személy, a másik csoport elfogadására és megbecsülésére ösztönözi a gyermeket. A foglalkoztató terembe bekerülő táncok,
táncstílusok kiválasztása a pedagógus feladata az óvodai és az osztály/csoport adta lehetőségek gondos mérlegelése után. Azt az elvet azonban
rögzíti, hogy a tánc tanításának elsődleges célja a táncolás, az éneklés és a játék örömének, közösségformáló erejének megélése,
képességfejlesztő hatásainak kiaknázása. Az esetleges produkció létrehozása csak
25
jóval ezek után következő szempont lehet. Azt az elvet is rögzíti, hogy a gyermek lehetőség szerint saját szűkebb hazájának néphagyományából
kiindulva ismerkedjen a tánc és mozgás világával, fokozatosan bővítve a megismert stílusok körét. A tánc tanításának tárgyi feltétele a megfelelő
méretű, megfelelően rugalmas padlózatú, jól szellőztethető terem, valamint a megfelelő hangminőségű és teljesítményű zene-lejátszó
berendezés.
3.2 Így tedd rá!– módszer
„A gyermekjáték[8»]mindennél mélyebb betekintést enged a népzene őskorába. Mozdulattal, cselekménnyel egybekötött ének sokkal ősibb és
egyben bonyolultabb jelenség, mint az egyszerű dal. Amint a gyermek fejlődésében röviden megismétli az emberiség fejlődését, úgy zenei formái
is mintegy eleven zenetörténet, sőt bepillantunk[«8]általa a zene történet előtti korába.”(Kodály Zoltán,1951. 287.o.)
A játékok évszázadokon át segítették a gyermekeket a felnőtt életre való felkészülésben. Ha jól közelítjük meg ezt az örökséget, a mai gyerekeinek
is épp olyan jó játékos tanulási élményt közvetíthetünk. Mert a játék örök!
F794164E5221451E84A883269ED02BE4
Az Így tedd rá!módszer megpróbálja megreformálni a gyermekek hétköznapjait. A népi játékok „vissza tanításával” és terjesztésével szeretné
segíteni a gyermekek fejlődését és harmonikus életének kialakítását. A tánctanulás az egyik legjobb készségfejlesztő mozgás – állítják a
szakemberek. Elméletüket a gyakorlat is bizonyítja: már az első lépésüket alig megtevő gyerekek is ősi ösztöneiknek engedelmeskedve rázni
kezdik magukat a zene hallatán. Az Így tedd rá!módszer célja, hogy játékos formában, a hagyományos népi játékok segítségével kerüljön
fejlesztésre a gyermekek mozgáskészsége, miközben észrevétlenül elsajátítják a magyar néptánc alapjait, és megértik egy-egy motívum
struktúráját. Közben nagyban fejlődik a mozgáskoordinációjuk, a játékkészségük, a ritmikájuk, a zenei hallásuk, de hatással van a szociális
készségekre is.
Balatoni Katalin programgazda tapasztalatai szerint a magyar néptánc motívumainak elsajátítása a gyerekek viszonylag kis hányadának sikerül az
utánzásos módszer segítségével. Az Így tedd rá!alkalmazásával azonban mozgásuk részévé teszi a foglalkozásokon megjelent elemeket. Mint
fogalmazott, fontos szerepet kapnak az ugróiskolák, és egyéb mozgásra késztető játékok, amelyeknek számtalan típusát alkalmazzák a tanítások
során. Fontos szerepet kapnak a mondókák, a kör- és ügyességi játékok is, melyek ragyogóan fejlesztik a gyermekek memóriáját, szókincsét,
kommunikációját, szabálytiszteletét. A népi játék és néptánc oktatás azonban nem csupán a
26
mozgás fejlesztése és az ismeretanyag átadása. A mondókák által fejlődik a[13»]beszédkészség, a párbeszédes játékokban a kommunikációs
készség, a mozgásos játékok által a mozgáskoordináció, a feladatok által szabálytisztelet, önfegyelem és a csoportos viselkedési formák is
kialakulnak a[«13]gyermekben. A szövegek által gyarapodik a gyerekek szókincse, szövegértése, fejlődik a fogalomtárházuk. Fejlődik térbeli
tájékozottságuk, számismeretük, mely segítséget nyújt a matematika főbb elemeinek megértéséhez. A népi játékok és a népdalok komplex
ismereteket közvetítenek.
Az óvodás korú gyermekek játék repertoárjának bővítésére nagyon hasznos ez a módszer, mert olyan új játékokkal ismerkedhet meg amit még az
őseink játszottak és ezzel is bővíthetjük a tudás tárházukat. A gyermekeknek a meglévő, közismert játékok egy idő után unalmassá válnak, de a
módszernek köszönhetően (tulipános módszer) érdekesebbé válhatnak a már sokszor énekelt, játszott dalocskák. A gyermekek mindennapi
életünkben szervező ritmus testük részévé válik. Képesek egyszerre énekelni és táncolni. Egyszóval nemcsak testi erejük, test-tudatuk, de
gondolkodásmódjuk, értelmi képességeik is nagyban fejlődnek. Az Így tedd rá!Táncos mozgásfejlesztés az óvodában megismertet új játékokkal,
gyakorlatokkal és módszertani elemekkel.
3.3 Az Így tedd rá!módszer alkalmazásának megfigyelése
A kutatás célja megfigyelni, hogy milyen hatással van az Így tedd rá!módszer a gyermekek fejlődésére, illetve változtat-e ez a módszer
hozzáállásukhoz a mindennapokban. A kutatási módszer a megfigyelés. A megfigyelés a kisbári-i óvodában zajlott, ahol az óvodapedagógus
nagyon segítőkészen vezette fel ennek az új módszernek az alkalmazási lehetőségeit.
1. Tevékenység megfigyelése Tematikus egység: Tavasz Aktivitás: Ugorj velem! Követelményrendszer: Képes páros lábbal elrugaszkodni, és képes
akadályt átugrani. Műveltségi terület: Egészség és mozgás, Mozgás és testi rátermettség Nevelő-oktató stratégiák: ugrás, mászás, lépés
Nevelő-oktató cél: Páros lábbal, egy lábbal való ugrás, mászás gyakoroltatása. Létszám: 16 Korosztály: 5-6 éves
27
Szervezési forma: csoportos, egyéni, frontális Eszközök: gumik, székek, népi táncos szoknya, kötelek A foglalkozás előkészítése Első lépésként
kiszellőztetjük a helyiséget. Előkészítjük a szükséges segédeszközöket, mondókák, versek. A fiúknak kalapot, a lányoknak szoknyákat készítjük ki. A
gyerekeknek erre a foglakozásra át kell öltözködniük. A foglalkozások időtartama: 15-20 perc. Motiváció:
▪ Járás gyakorlatok mondókázással, légző gyakorlatok ▪ Kötélen való járás, kereszt lépés, átugrás ▪ Minden alkalommal mikor valaki páros lábban
ugrik leérkezés után tapsol egyet Fő rész: ▪ Két sorba teszünk székeket, azok lábára helyezzük a gumikat. Ügyelve arra, hogy a gumik magassága
megfeleljen a csoport korosztálybeli sajátosságoknak. A gyerekeket felállítjuk egy vagy több oszlopba a gumik előtt. Az alábbi feladatokat
gyakoroltatjuk: ▪ lépés:
– Előre – Háttal – Egyik, majd másik oldalra haladással – Gumik magasabbra való emelése- átlépés, alatta való átmászás ▪ Ugrás: – Páros lábbal
való átugrás – Egy lábbal való átugrás Befejező rész: Terpeszfogó: A gyerekek szétszórtan helyezkednek el, akit a fogó megfogott, terpeszben
megáll. A még szabadon futó gyerekek kiválthatják az állókat úgy, hogy átbújnak a terpesz alatt. Telefonos játék: A telefonos játéknál a gyerekek
körbe ülnek a kiszámoló segítségével eldöntik ki fog „telefonálni”. Az adott gyerek megsúgja a kiválasztott szót a tőle balra ülőnek. A hallott szó
így megy körbe míg a végére érve az utolsó gyermek kimondja hangosan. Pesten jártam iskolába Pesten jártam iskolába,
28
Térdig érő ibolyába. Láttam a Böskét, Szedte a csipkét. Toll, tinta, papíros, Ez a kislány, de piros. Ha nem piros, halovány, Juliska te ugorj már!
(Balatoni Katalin,2019. 22.o.) Értékelés, dicséret, élménybeszámoló
A tevékenység megfigyelése folyamán azt vettem észre, hogy a gyerekek a kötéljárás közben dalolásztak, versenyeztek ki ismer több dalocskát.
Voltak, akik egyeztettek és ritmust alkottak a tapsolással, majd ehhez a többi gyerek is csatlakozott, végül az óvodapedagógus alkotott ezekből a
gyerekekkel együtt egy ritmus láncot. Mindenki kitalált egy ritmust, amit folyamatosan tapsolt egy nagyon hangzatos ritmust alkottak közösen. A
gumis ugrálás közben az óvodapedagógus folyamatosan javított a hibákat, a legtöbbnél testtartási hibák voltak. A lányok nagyon élvezték a népi
táncos szoknya viselését, ugrásoknál igyekeztek úgy ugrani, hogy mindenképpen látszódjon a szoknyán. A fiúk pedig versenyeztek abban, kinek
hangosabb a leérkezése ugrásnál. A módszert egy Egészség és mozgás művelődési területén belül figyeltem meg. Nagyon különleges volt a
megszokottól eltérően nem tornaruhában, hanem fehérpólóban és szoknyában látni a lányokat, a fiúk, megszokottan fehérpólót és nadrágot
viseltek. A megfigyelésem alapján a gyerekek maguktól iktattak be hellyel-közzel, például öltözködéskor mondókákat.
2. Tevékenység megfigyelése Tematikus egység: Tavasz Aktivitás: húsvéti előkészület - képeslap készítés Követelményrendszer: Képes ragasztással
összeilleszteni a kép részeit. Műveltségi terület: Művészet és kultúra, képzőművészeti nevelés, Síkbeli képzőművészeti tevékenységek
Nevelő-oktató stratégiák: ragasztás, illesztés, ugrás, egyenes járás Nevelő-oktató cél: Megszerzi a szükséges kellékeket a termen belül, majd
pontosan összeilleszti a részleteket, ezzel létrehozva egy húsvéti képeslapot. Korosztály: 5-6 éves
29
Létszám: 16 Szervezési forma: egyéni, frontális Eszközök: előre kivágott virágok, ragasztó, színes rajzlap, korongok, 16 kosárka, ragasztószalag,
népdalos CD, pamut gombolyag A foglalkozás előkészítés Első lépésként kiszellőztetjük a helyiséget. Előkészítjük a szükséges segédeszközöket.
Csoportosítjuk a gyerekeket. A foglalkozások időtartama: 15-20 perc.
Motiváció: Kapus játék: A „Bújj, bújj, zöld ág” dalocskára láncformájában haladunk, közben a kétkiválasztott gyermek kaput alkot. Azt, hogy ki lesz
az a két gyerek egy kiszámolóval döntjük el. A kiszámolót mindig az mondja, akit az óvodapedagógus kiválaszt.
Ergen, bergen Ergen, bergen keszkendőbe, Szól a rigó az erdőbe. Csír, csár, Szabó Pál, Cseresznyével töltött tál. (Balatoni Katalin,2019. 15. o.) Fő
rész:
F794164E5221451E84A883269ED02BE4
- A gyerekek csoportokat alkotnak - A pedagógus elhelyezi a korongokat a teremben az asztalok körül, megbeszélik a szabályokat, ugyanis azok az
eszközök amire a gyerekeknek szükségük van az alkotáshoz a terem különböző pontjain vannak elhelyezve, ahova csak a korongokon keresztül
tudnak eljutni. Minden gyerek kap egy kosárkát, amibe a kellékeket gyűjtheti a képeslaphoz. A korongok között vannak a ragasztószalag csíkok,
amin végig kell haladniuk. Minden csoport más-más irányba, eszközért indul el, az ütközések elkerülése érdekében. - Piros korong-ugrás egy lábon
- Zöld korong-ugrás páros lábbal - A gyerekek saját elképzelésük alapján készítik a képeslapokat. - A tevékenység folyamán halkan zene szól ezzel
is motiválva a gyerekeket arra, hogy alkotás közben énekeljenek.
30
- A pedagógus folyamatosan vezeti, irányítja a tevékenységet, javítja az esteleges hibákat. Befejező rész: - Alkotások bemutatása és értékelése,
dicséret - „pókháló” játék- mindenki mond egy húsvéttal kapcsolatos szót, mindig az, akinél éppen a gombolyag van.
A tevékenység megfigyelése folyamán, a pedagógus nagy odafigyeléssel kísérte a „korongtáncot” - ugyanis ez már az anyák napi műsor egyik
kulcs motívuma lesz. Ezzel a technikával észre sem veszik a gyerekek, hogy új műsort, táncot tanulnak. A „begyűjtést” nagyon nagy élvezettél
tették meg. Számomra nagyon tetszett az, hogy igaz ki voltak készítve az eszközök, de mindenki saját maga szerezte be, ezzel is az önállóságra
buzdítva a gyerekeket. A tevékenység folyamán amikor a gyerekek már az asztaloknál készítették a begyűjtött alapanyagokból a képeslapot, a
halkan szóló dalocskákba becsatlakoztak. Az éneklésnek köszönhetően sokkal jobban koncentráltak az alkotásra. A „pókhálós” játékban nagyon
érdekes dolgokat említettek meg. A pedagógus persze utólag említette, hogy az előző napokon már beszélgettek a húsvéti hagyományokról.
Nagyon nagy öröm volt számomra látni, hogy a gyerekek milyen fegyelmezetten, de mégis vidáman vettek részt a tevékenységben.
3. Tevékenység megfigyelése Tematikus egység: Környezetünk Aktivitás: Séta a réten Követelményrendszer: Ismeri a növénybirodalom
sokszínűségét. Műveltségi terület: Ember és a természet, Növények Nevelő-oktató stratégiák: felismerés, megnevezés, rajzolás Nevelő-oktató cél:
Lerajzolja a kapott instrukciónak megfelelő növényt. Megismeri a növénybirodalmat. Létszám: 16 Korosztály: 5-6 éves Szervezési forma:
csoportos, egyéni, frontális Eszközök: rajzlap, kemény alátétek, színes, babzsákok, párnák
31
A foglalkozás előkészítés Előkészítjük a szükséges segédeszközöket. A gyermekeket átöltöznek kinti ruhába. Kisétálunk a szomszédos rétre. A
foglalkozások időtartama: 20-30 perc. Motiváció: Körbeadogató: A gyermekek által kiválasztott dalocskára körbe adogatjuk a babzsákot. A játék
folyamán egyre több kerül be. Egy menjen jobbra, míg a másik balra, ezzel is létrehozva egy keresztmozgást. Főrész:
- Meghatározzuk a csoportokat, minden csoportnak megszabjuk milyen növényt kell lerajzolniuk. 1. csoport- virágok, 2.csoport- bokrok, 3.
csoport- fák, 4. csoport- fűfélék, meghatározzuk a területet amíg mehetnek felfedezésre, ezt többször is elismételtetjük velük. - Kiosztjuk a
kemény alátéteket és rajzlapokat, illetve a színeseket minden gyereknek. - A csapatok elindulnak megfigyelni és lerajzolni az adott növényeket. -
Közben a pedagógus körbe jár megfigyeli a gyermekek munkáját, illetve figyelmeztet mindenkit, hogy a megszabott határt, területet nem szabad
elhagyni. - Ha mindenki kész összegyűlünk a terület közepén csoportonként. Minden csoportból egy valaki elmondja mit kellett megfigyelniük,
majd közösen megtekintjük az adott növény félét. És mindenki mond róla valamit. Befejező rész: - Visszasétálunk az óvodához. Átöltözünk játszós
ruhába. - Élménybeszámoló, dicséret - Kukac fogó: Akit a fogó megérint, összetapad vele, ezután párban futnak tovább. Ha valakit megfognak,
csatlakozik, és hárman fogják egymás kezét. Ha megfogják a negyedik gyereket, kettéválnak és két külön párban folytatják a játékot- továbbra is
fogók.
Ebben a tevékenységben a pedagógushoz társult egy másik óvónő is a balesetek elkerülése érdekében. A séta közben a gyerekek folyamatosan
énekeltek. Az előzőnapon tanult dalocskát leginkább - A pünkösdi rózsát. A gyerekek nagyon szépen fogták éneklés közben egymás kezét. A dal
ritmusának köszönhetően szépen tartották a tempót, nem voltak lemaradó gyerekek. A rétre kiérve a gyerekek elkezdték felfedezni a területet.
Futkároztak és élvezték a napfényt. A Körbeadogatós játék folyamán nagy odafigyeléssel követték a
32
babzsákok haladását és irányát. Mikor a negyedik babzsák is bekerült a játékba nagy élvezettel játszottak és különféle megoldásokat találtak ki.
Például amikor a harmadik babzsák bekerült, elkezdték lent a lábuknál adogatni, ezzel is megkülönböztetve a többi babzsák haladásától. Nagyon
ötletesen oldották meg a felmerülő problémát. A csoportok meghatározása után az óvodapedagógus még háromszor elismételtette mindenkivel
ki melyik csapatban van és persze azt is meddig mehetnek a felfedezés során. A rajzolás meglepő módon nagyon jól ment mindenkinek. Mindenki
a maga módján készítette el a rajzott az adott növényről. De azt is megfigyeltem, hogy szinte nem volt egy csoportban sem olyan, hogy valaki
azonos növényt választott volna. Őszintén bevallom arra számítottam, hogy a virágos csoportban mindenki ugyan olyat fog rajzolni, de meglepő
módon mindenki más-más virágot választott. A növények megnevezésében mindenki nagyon aktívan részt vett. Az óvodába visszaérve a gyerekek
folyamatosan arról beszélgettek egymás között, hogy ki mit vett észre a réten. A fogójáték folyamén a gyerekek nagyon élvezettel futkároztak,
illetve nagyon ügyesen betartották a játékszabályokat. Ha valaki tévesztett kijavították egymást. Az óvodapedagógus elmondása alapján, ez az
egyik kedvenc fogójátékuk a gyerekeknek a csoportban. Számomra nagyon nagy öröm volt látni a gyerekeken mennyire élvezik a szabadban való
tartózkodást. Azt, milyen nagy előszeretettel énekelgetnek egymás között, alkotás közben is voltak lányok, akik dudorásztak. Ezt a tevékenységet
a gyerekek sokkal jobban élvezték, mint azokat, amik az óvodában, illetve óvoda udvaron folyik.
33
Befejezés
A szakdolgozat befejező részén belül szeretném leírni, hogy nagy örömmel tölt el, hogy ezt a témát választottam. Mivel a gyermekek nagyon közel
állnak hozzám, részese vagyok a mindennapjaiknak és ezért sok tapasztalatot tudtam szerezni ennek köszönhetően. Véleményem szerint nincsen
rossz gyerek, csak olyan, akivel nincs eleget foglalkozva. A gyermekek mellett nincsnek unalmas, szürke napok, sosem lehet unatkozni. A kicsik
között mindig vannak aktívabb és passzívabbak egyaránt. Ez függ attól, hogy hogyan érzik magukat, számomra néha olyanok, mintha apró
felnőttek lennének. Két egyforma gyerek nincsen és pont ezért nincs két azonos nap sem. A zene és a mozgás egy napról sem maradhat el. Amit
nagyon helyeslek és fontosnak tartom.
A mondókázást, dalolászást és a körjátékokat bármikor lehet alkalmazni. Arra mindig mindenkinek van kedve, a legkisebbtől a legnagyobbig.
Legyen szó alkotásról vagy csak homokozásról az udvaron, ha egy elkezdi, zeng az udvar a muzsikaszótól és persze ezt mindig megszínezik egy kis
tánccal, mozgással is. Persze ilyenkor azért elvárják, hogy mi pedagógusok, felnőttek csatlakozzunk hozzájuk, ezáltal éljük át közösen ezt az
örömöt. A gyermeknek szüksége van arra, hogy a környezetében lévő felnőttől kapjon támogatást, legyen szó arról, hogy csak megdicsérjük vagy
arról, hogy becsatlakozunk a játékukba. Az Így tedd rá!módszer ebben nagyon sok segítségére van az óvodapedagógusnak. Vannak teljesen
kidolgozott tervek is, de nagyon sok ötlettel látnak el azokra az esetekre, amikor kicsit felkell dobni a hangulatot, mondjuk egy esős napon, de én
alkalmaztam már olyan alkalmakor is, amikor éppen egy „harc” kezdett kialakulni. A zenélés, mondókázás és mozgás együttes alkalmazása
nagyon jó hatással van a gyerekekre. A módszer egyben nagy terhet vesz le a pedagógus és a gyerekek válláról egyaránt, mert ha anyák napja
előtt műsort kell csinálni a nagy színpadon nincs semmi gond, mert a tulipános technikát alkalmazva nagyon egyszerűen betaníthatunk egy
változatos kis műsort. Ezt már gyakorlatban is megtapasztaltam.
F794164E5221451E84A883269ED02BE4
Ez a módszer még nagyon új, de én nagy lehetőségeket látok benne. Ahhoz, hogy a gyermek pozitív irányba fejlődni tudjon, szüksége van a
mozgásra és zenére, ezek elengedhetetlenek. Ez csak egy módszer a sok közül. A gyermek még alvás közben is mocorog, izeg-mozog, ennek
fényében az ébren létében megkell adnunk a lehetőséget nekünk felnőtteknek, óvodapedagógusoknak a mozgásigényük kielégítésére. Ehhez
nekünk is élveznünk kell azt, amit csinálunk, legyen szó egy körjátékról vagy éppen egy
34
meseolvasásról. A gyermek azt tükrözi milyenek vagyunk. A gyerek egy pedagógus, egy felnőtt tükörképe.
35
Resumé
V prvej časti bakalárskej práce sa venujem tomu, prečo je dôležitý spev a hudobná výchova v materských školách. Už mnohí odborníci vrátane
Platóna, Zoltána Kodálya a Bélu Bartóka tvrdili, že hudba má veľký vplyv na intelektuálny a emocionálny rozvoj detí. Práve v materskej škole si deti
rozvíjajú morálne zmýšľanie a učia sa, čo je správne a čo nie. Rozvíja sa ich zmysel pre krásu. Hudba tu zohráva kľúčovú úlohu a pomáha deťom
lepšie vnímať krásu. To všetko potvrdzuje aj fakt, že na Slovensku, podľa Štátneho vzdelávacieho programu, patrí medzi povinnosti pedagóga
prednes poézie, rozprávanie príbehov, spev, pohyb, maľovanie, aktívne pozorovanie vonkajšieho sveta, jeho spoznávanie, pracovné činnosti a
rozvíjanie učebných aktivít. Okrem rozvoja hudobných zručností majú spievanie, riekanky, kruhové hry a používanie hudobných nástrojov vplyv aj
na rozvoj pohybovej koordinácie a reči. Hudobná výchova má teda vplyv na všetky aspekty predškolského vzdelávania. Pedagóg v materskej škole
musí vnímať deti ako jednotlivcov s väčším či menším hudobným talentom a právom na hudobný a emocionálny rozvoj.
Úlohou hudobnej výchovy v materskej škole je, aby si deti obľúbili spev a počúvanie hudby, aby sa rozvíjal ich hudobný sluch a zmysel pre rytmus
a aby sa v nich formoval harmonický a krásny pohyb. V Štátnom vzdelávacom programe je hudobná výchova súčasťou vzdelávacej[15»]oblasti
Vzdelávanie a kultúra. Činnosti hudobnej výchovy sú rozdelené do šiestich[19»]vzdelávacích podoblastí, ktoré vymedzujú úlohy hudobnej
výchovy: rytmické činnosti, vokálne činnosti, inštrumentálne činnosti,[«15]počúvanie hudby, hudobnopohybové činnosti, hudobno-dramatické
činnosti.
[«19]Hudobná výchova je dôležitou súčasťou estetickej výchovy, pomáha zvyšovať pocit bezpečia dieťaťa, uvoľňovať zábrany, rozvíjať
sebadisciplínu, sociálne zručnosti a správanie. Hudobná výchova pomáha rozvíjať sociálne vzťahy, či už prostredníctvom spoločného spevu alebo
spoločnej hudby. Harmonizuje, upokojuje, uvoľňuje a pomáha detskému emocionálnemu svetu spracovať udalosti. Počas hudobnej výchovy
používame rôzne hudobné materiály, ako sú ľudové piesne, oslavné piesne, obecné (cirkevné) piesne a hudobné skladby. Výber učebných
materiálov je podmienený vekom detí predškolského veku a cieľmi vyučujúceho. Učebné osnovy sú založené na ľudových spevohrách, detských
piesňach pre špeciálne príležitosti a detských hrách, ktoré zachovávajú ľudové tradície. Materiál možno doplniť piesňami s malým rozsahom
tónov, ale s náročnejšími melodickými
36
obratmi, detskými piesňami príbuzných a iných národov a umeleckými hudobnými dielami, ktoré možno využiť v hudobnej výchove.
Pri detských hudobných aktivitách idú pohyb a hudba ruka v ruke. Pri výbere materiálu na vyučovanie treba venovať pozornosť nielen rytmickým,
melodickým a formálnym aspektom, ale aj obsahu textu, hre a pohybovým formám spojeným s piesňami a frázami. Aby sme mohli definovať
špecifický charakter vyučovacieho a učebného procesu spevu a hudby a aplikovať vhodné metódy, princípy a postupy v správnych podmienkach,
je potrebné spomenúť, že z psychologického hľadiska má proces učenia tri zložky: vnímanie a chápanie hudobných javov, interpretáciu a
porozumenie hudobných javov a praktickú realizáciu hudobných javov. V priebehu speváckych a hudobných činností sa najčastejšie uplatňujú
tieto princípy: princíp prístupnosti; princíp vizualizácie; princíp vedomého, trvalého a aktívneho učenia; princíp pravidelnosti a kontinuity; princíp
progresivity; princíp prepojenia teórie a praxe; princíp zohľadnenia individuálnych vlastností, talentu a zručností.
V druhej kapitole sa venujeme významu pohybu u detí predškolského veku a v predškolskej výchove. Pohyb nás sprevádza počas celého života od
momentu počatia. Je pre nás životne dôležitý, pretože rozvíja naše vnútro aj vonkajšok. Musíme sa usilovať o zdravé telo a zdravú myseľ, aby sa
pohyb stal filozofiou nášho života. Pohyb, nech už má akúkoľvek podobu, v podstate vychováva a vedie dieťa k zdravému životnému štýlu, má
priaznivý vplyv na pozornosť, disciplínu a koncentráciu. V detstve môže pohyb aktivovať aj mozgové centrá, ktoré spracúvajú vnemy, takže pohyb
je najúčinnejším spôsobom učenia. Môžeme sa ho snažiť dopĺňať všetkými možnými aktivitami, ale nič ho nenahradí. Dôležitou súčasťou rozvoja
rytmu a pohybu sú riekanky. Deti sa rytmicky hýbu a tlieskajú pri veselých melódiách, pretože ich k tomu podnecuje potreba pohybu. Rozvoj
rytmu podnecujú a podporujú detské riekanky, hlasné čítanie, detské piesne a cvičenia, ktoré si vyžadujú hravý pohyb, rovnomerné tempo,
tlieskanie a následné spojenie tlieskania a chôdze a detské tance. Rytmus je kľúčovou zložkou hudby. Zmysel pre rytmus je hudobná schopnosť,
ktorá nám umožňuje vnímať časové vzťahy v hudbe. Zmysel pre rytmus je zakorenený v inštinkte pohybu. Rozvoj zmyslu pre metrum je základom
rytmickej výchovy v materskej škole. Zmysel pre metrum nám umožňuje cítiť a sledovať pulzovanie hudby. V hudobnom materiáli, ktorý sa
používa v materskej škole (riekanky, detské piesne, ľudové piesne, umelecké piesne), sa táto pulzácia vyskytuje pravidelne a rovnomerne, preto
rovnomerné pohyby sprevádzajúce detské piesne a riekanky zodpovedajú pravidelným štvrťovým hodnotám. Vnímanie pravidelného rytmu nie je
vrodený dar, ale výsledok dôsledného,
37
trpezlivého a systematického cvičenia. Počas troch rokov v materskej škole musí učiteľ docieliť aby dieťa cítilo a sledovalo pulzovanie hudby
svojimi pohybmi.
Rýchlosť a pomalosť pohybov počas hry ovplyvňuje celý rad faktorov. Charakter piesne, pohybový rozvoj detí, osobnosť učiteľky v materskej škole,
únava, voľný priestor atď. Pri rozvíjaní zmyslu pre tempo máme dve úlohy. Prvou je vytvoriť tempo spevu a pohybu primerané veku detí v každej
vekovej skupine a v rámci toho naučiť deti udržiavať tempo. Ďalšou úlohou je, aby bol rozdiel medzi rýchlejším a pomalším tempom vnímaný a
aby sa uplatňoval v praxi. Na znázornenie rozdielu sa vždy používa spev a pohyb. Pohyby detí v predškolskom veku sú jednoduché a prirodzené.
Počas spievania piesní si deti čupnú, prechádzajú sa dookola, ako to vidia od dospelého, učiteľa. Tieto pohyby vychádzajú z tradícií národa a sú
tiež nositeľmi jeho charakterov.
Kultúra pohybu je teda vyjadrením pohybových návykov ľudí. K tomu musíme vychovávať aj deti. Tanečné pohyby v materskej škole sú
prispôsobené fyzickému vývoju, pohybovej koordinácii a intelektuálnym schopnostiam detí. S mladšími deťmi začíname prípravu tanečných
pohybov piesňami, ktoré imitujú nejaký pracovný proces. Detský tanec je založený na hravých pohyboch používaných v materskej škole: chôdza,
jednoduché opakujúce sa pohybové formy, kruhové hry, točenie, točenie vo dvojiciach, drepy, otáčanie, vykrúcanie, výber párov, vytvorenie
brány, kombinácie kruhových tvarov - to všetko sú pohybové prvky neskoršieho tanca.
F794164E5221451E84A883269ED02BE4
V tretej kapitole opisujem vzťah medzi pohybom a hudbou. Hudba má vplyv nielen na rozvoj detí, ale možno ju úspešne využívať aj pri ich
každodennej výchove. Ak sa zdá, že dieťa má veľa nahromadenej energie, je dobré pustiť mu nejakú optimistickú hudbu alebo pieseň, aby sa
mohlo spolu s učiteľom alebo dospelým pohybovať podľa hudby a uvoľniť tak svoju prebytočnú energiu. Ak sa dieťa háda, oplatí sa mu pustiť
klasickú hudbu, ktorá má často upokojujúci, rozptyľujúci charakter. V niektorých prípadoch ticho pomáha uvoľniť sa a upokojiť, ale ak je ticho
neustále, dieťa sa ho snaží vyplniť krikom a v takýchto prípadoch môže tichá hudba robiť zázraky. Hudobná výchova a výučba tanca v materskej
škole môžu rozvíjať psychické funkcie, ktoré, ak sú správne rozvinuté, budú neskôr nevyhnutné pri základných technikách (čítanie, písanie,
počítanie). Výučba ľudového tanca je účinným spôsobom ako posilňovať maďarskú identitu a zároveň umožňuje dieťaťu vnímať tradície a kultúru
susedných a vzdialenejších národov prostredníctvom priamej skúsenosti. Naša tradícia ľudového tanca a ľudovej hudby uchováva odtlačok
tisícročnej európskej kultúry, takže jej spoznávanie nielenže robí deti vnímavými ku kultúre iných
38
národov žijúcich v Karpatskej kotline, ale pomáha im aj pochopiť európske kultúrne dejiny. Hry už po stáročia pomáhajú deťom pripraviť sa na
život dospelých. Ak k tomuto dedičstvu pristupujeme dobre, môžeme dnešným deťom poskytnúť rovnako dobrý zážitok z hravého učenia. Pretože
hra je večná!
Metóda "Így tedd rá!" sa snaží reformovať každodenný život detí. Spätným učenim a šírením ľudových hier chce pomôcť deťom rozvíjať sa a žiť v
harmónii. Podľa odborníkov je učenie sa tancovať jedným z najlepších pohybových zručností. Podľa skúseností vedúcej programu Katalin Balatoni
sa imitačnou metódou podarí zvládnuť maďarské ľudové tanečné motívy pomerne malému percentu detí. Uvádzam svoje skúsenosti s
vyučovaním a vzdelávaním v materskej škole metódou "Így tedd rá!Môj výskum je založený na pozorovaní a podľa učiteľky z materskej školy je
táto metóda nielen účinným a zážitkovým spôsobom výučby tanca, ale zlepšila aj vzťah detí k tancu. Môj cieľ pozorovania bol splnený. Deti sa
touto metódou efektívne naučili nové piesne a hýbu sa a spievajú oveľa viac ako priemerné dnešné deti.
39
Felhasznált irodalom:
BATALONI, KATALIN (2016) Így tedd rá!- Táncos mozgásfejlesztés az óvodában óvó-és táncpedagógusok részére. Budapest : Saramis Bt.,112 o.
ISBN: 9789630687805 BALATONI KATALIN: Így tedd rá!módszertani eszköztár- Játékos mozgásfejlesztés néptáncoktatáshoz. 2016. Budapest:
Örökös Stúdió Bt.,79 o. ISBN: 9 78931 259742 BALATONI KATA: Fordulj vígan koszorú!- Rábaközi játékok, mondókák, dalok. 2019. Budapest:
Örökös Stúdió Szolgáltató Bt., 71 o. ISBN: 978-615-5958-00-7 BARTÓK BÉLA-KODÁLY ZOLTÁN: A Magyar Népzene Tára I. Gyermekjátékok. 1951.
Budapest: Akadémia Kiadó. 934 o. FORRAI Katalin: Ének az óvodában. 2009. Budapest: Editio Musica. 286 o. ISBN 978963307502 KODÁLY
ZOLTÁN: Visszatekintés I–II. Összegyűjtött írások, beszédek, nyilatkozatok. 1974. Budapest: Zeneműkiadó., 936 o. ISBN: 963-330-034-7 KOKAS
KLÁRA: Képességfejlesztés zenei neveléssel. 1972. Budapest: Zeneműkiadó., 113 o. TUNYOGI Erzsébet: A művészeti nevelés szerepe az érzelmi
nevelésben. In Játék és fejlesztés a művészetek tükrében - Nevelés ötlet(l)esen. Dr. Balázsné Szűcs Judit (szerk.) Budapest: Szort Bt. Ovizuál Kreatív
Műhely, 2004. 5-13 o. ISBN 963 2171 667 Az óvodai[24»]nevelés állami oktatási programja magyar nyelvű fordítása- Štátny vzdelávací program
pre predprimárne vzdelávanie v materských školách. 2019. Komárom: Comenius Pedagógiai Intézet. 168 o.[«24]ISBN: 978-80-969694-2-5
Internetes források:
BALOGH Mária – CZIKÓ Gabriella: Az óvodai nevelés módszertana 4. rész. Losonc. 2000. [letöltve: 2022.3.14.] internetes hozzáférés:
https://docplayer.hu/1622737-Az-ovodai-zeneineveles-modszertana-4-resz.html
40
BALOGH Mária – CZIKÓ Gabriella: A ritmusérzék fejlesztése az óvodában. 2011. [letöltve: 2022.5.12.]. Internetes hozzáférés:
https://docplayer.hu/212179-6-a-ritmuserzekfejlesztese-az-ovodaban.html BALOGH Mária – CZIKÓ Gabriella: A tempóérzék fejlesztése. 2012.
[letöltve: 2022.5.12.]. Internetes hozzáférés : https://www.google.com/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&source=web&cd=&ved=2ahUKEwj
OmsO769n3AhU1Q_EDHSPjC8YQFnoECAIQAQ&url=http%3A%2F%2Fmagyarutca.or
g%2Fnyeomszsz%2Forszavak%2Fpdf%2FTempoerzekFejlesztese.pdf&usg=AOvVaw1U matyrSLl2ORvgxLKeRiI CSIZMADIA Károlyné - ÉRDI
Batthyán: Helyi tanterv, Tánc és mozgás -Általános tantervű osztályok részére, 2013 [letöltve: 2022.5.21.] internetes forrás:
https://docplayer.hu/4046819-Tanc-es-mozgas-1-4-evfolyam.html JANURIK Mária: Zenei készségfejlesztés kisgyermekkorban. Új köznevelés
2016/4 szám [letöltve: 2022.3.15.] internetes hozzáférés:
https://folyoiratok.oh.gov.hu/ujkozneveles/zenei-keszsegfejleszt%C3%A9s-kisgyermekkorban Dr. OROSZ-PÁL József: Ének-zene
tantárgypedagógia. 2013. [letöltve: 2022.3.15.] internetes hozzáférés: https://doksi.net/hu/get.php?lid=18966 Konstruktív életvezetés iskolája: A
mozgás fontossága az óvodai nevelésben I. rész Beszélgetés Mattesz Csillával az úszás fontosságáról [letöltve: 2022.5.11.] internetes hozzásférés:
https://koneliiskola.blog.hu/2017/02/08/a_mozgas_fontossaga_az_ovodai_nevelesben_i_re sz Szókimondóka :A zene mindenkié – a zene, a
ritmus szerepe a beszéd és a mozgás fejlődésében [letöltve: 2022.5.20.] internetes forrás:
https://szokimondoka.hu/a-zenemindenkie-a-zene-a-ritmus-szerepe-a-beszed-es-a-mozgas-fejlodeseben/
41
F794164E5221451E84A883269ED02BE4

Vysledokoriginality 1654144516374

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Vysledokoriginality 1654144516374

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Protokol o kontrole originality

Informácie o extrahovanom texte dodanom na kontrolu

Početnosť slov - histogram

Práce s nadprahovou hodnotou podobnosti

1 Mozgás-tánc és zene kapcsolata az óvodai nevelésben / autor Kisová Erika - 15,19%

2 A zene és mozgás kapcsolatának alkalmazási lehetőségei az óvodában / autor 1,96%

3 Digitális tansegédeszköz Zenei nevelés oktatására az alapiskolán / autor Nemesová 0,90%

4 Fizikai képességek jellemzése és fejlesztésük lehetőségei óvodás korban / autor 0,73%

8 Népi gyermekjátékok az óvodában / autor Gelleová Boglárka - školiteľ Orsovics 0,44%

9 A néphagyományőrzés lehetőségei és módjai az óvodai nevelés során / autor 0,43%

10 A zenehallgatás jeletősége és megvalósításának gyakorlati módjai az óvodai 0,39%

11 Mozgásformák és mozgásos tevékenységek az alsó tagozatos zenei nevelés során / 0,34%

13 A kreativitás fejlesztésének elmélete és gyakorlata az alapiskola alsó tagozatán / 0,31%

15 Inštrumentálne činnosti a ich integratívne možnosti v primárnej hudobnej výchove 0,31%

19 Uplatnenie rozvíjacích programov v predprimárnom vzdelávaní / autor Božiková 0,29%

21 A néptáncoktatás fontossága és jelene a dunaszerdahelyi járásban / autor 0,28%

24 A beszédhibák javításának lehetőségei óvodáskorban / autor Sebestyénová Regina 0,27%

28 A mese és zene kapcsolata az óvodában / autor Angyalová Orsolya - školiteľ 0,26%

33 A hangszerek szerepe és a hangszeres tevékenység az óvodai nevelő-oktató 0,25%

2. odsek : spoľahlivosť [94% - 99%]

3. odsek : spoľahlivosť [83%]

4. odsek : spoľahlivosť [96%]

5. odsek : spoľahlivosť [93%]

6. odsek : spoľahlivosť [100%]

7. odsek : spoľahlivosť [100%]

8. odsek : spoľahlivosť [100%]

9. odsek : spoľahlivosť [98%]

11. odsek : spoľahlivosť [100%]

12. odsek : spoľahlivosť [95% - 100%]

13. odsek : spoľahlivosť [100%]

15. odsek : spoľahlivosť [100%]

16. odsek : spoľahlivosť [98%]

17. odsek : spoľahlivosť [95%]

18. odsek : spoľahlivosť [100%]

19. odsek : spoľahlivosť [100%]

20. odsek : spoľahlivosť [100%]

21. odsek : spoľahlivosť [100%]

22. odsek : spoľahlivosť [100%]

23. odsek : spoľahlivosť [100%]

You might also like