Professional Documents
Culture Documents
I Moliere
I Moliere
I Moliere
A francia klasszicista színház: A francia színházépület a labdajátékra szolgáló termekből alakult ki. A XVII. századi
nagy színházak, az Hotel de Bourgogne és a Palais Royal-beli színház főurak védnöksége alatt állnak, akárcsak az angol
színtársulatok; de nem kell puritán hatóságokkal küzdeniük, a színészek az egész társadalom kedvencei. Az előkelő nézők
fent a színpadon foglalnak helyet, ilymód közösséget vállalva a színészekkel. A nagy párizsi színtársulatok, mint amilyen
Moliére-é, nemcsak a városban játszanak, hanem időnként az udvar előtt is vendégszerepelnek vagy vidéki kastélyokba
utaznak látogatóba. Az udvar és a kastélyok leginkább a balettel egybekötött színműveket kedvelik, ilyenekben maga
XIV. Lajos is fellép. A női szerepeket kezdettől fogva nők játsszák; a színpadon nem hangzik el semmi olyan, ami a női
fület sértené. Ily módon a színjátszás állandó eleven kapcsolatban áll az udvari szellemmel és természetes, hogy annak
hordozója lesz. A francia dráma művészi szemszögből is előkelő, mert maximális igényű. Az udvari mértéktartás
szelleme száműz minden rikító színt, minden hisztériát. E dráma művelői undorral kerülik az olcsó hatásokat. Az
események a színpad mögött játszódnak le, mint a görög drámában s így a színésznek nem is áll módjában akrobatikus
számokkal ripacskodnia. A színész szigorúan csak a költő tolmácsa; a dráma csak dráma és nem mutatvány.
Moliére: (Jean-Baptiste Poquelin)
- 1622-ben született Párizsban, jómódú polgárcsalád gyermekeként
- 1644-ben önálló színházat alapított, de vállalkozása megbukott
az adósok börtönébe került, ahonnan apja váltotta ki
- tizenhárom évig egy vándorszínész-társulattal járta Franciaországot
- később a király helyet adott a társulatnak egy párizsi állandó színházban
- Moliére hatalmas sikereket aratott, vagy épp nagy botrányokat kavart műveivel
- 1673-ban a Képzelt beteg előadásán rosszul lett a színpadon, és aznap éjjel meghalt
Tartuffe:
Témája: az álszentség leleplezése
- a Tartuffe klasszikus szabályok szerint építkező dráma
cselekménye egy szálon fut, egy nap leforgása alatt megy végbe, a helyszín pedig mindvégig Orgon háza
- a mű drámai konfliktusában a vér szerinti és érzelmi kötődésre, valamint a hagyományra épülő családi
összetartozás értéke csap össze a család egységét veszélyeztető
látszatértékkel, az álszentséggel SZEMÉLYEK
Jellemek: Elmira
Tartuffe - tisztességes asszony, aki szereti férje gyermekeit
- képmutató, rosszindulatú, erkölcstelen - normális mértékben szeret szórakozni
- célja a kényelmes, jó élet - becsületes
Pernelle asszony
kihasználja, hatása alatt tartja Orgont - bigottan vallásos
- aszkézist színlel - vaskalapos, keményfejű
- valójában Istenben sem hisz Cléante
életfilozófiája: „Alkudozni az Istennel is lehet” - az író szócsöve, rezonőr
ami nem derül ki, az nem bűn - a klasszicista eszmék képviselője
- lelepleződése után nyíltan szembeszáll Orgonnal Dorine
Orgon - nagyszájú, eszes
- hiszékeny, makacs - az erőtlen fiatalok helyett beszél
- jóindulatú, becsületes polgár
Törvényesség és igazságosság:
- a drámában az észelvűség és az igazság érvényre jutását, vagyis a komédia szabályai szerint alakuló
végkifejletet végső soron az abszolút uralkodó biztosítja
- személye azonosítható XIV. Lajos személyével
- őt képviseli a végjátékban színre léptetett rendőrhadnagy, aki a klasszikus isteni beavatkozás mintájára
fordítja a drámai eseménysort a szerencsés végkifejlet irányába
- a műben nyomatékot kap az a meglátás, hogy a hiszékenység és az elvakultság teret enged az
elvetemültségnek
a gonoszság úgy nyomulhat be a világba, hogy a rend helyreállításának lehetősége esetlegessé, külső
körülmények függvényévé válik