Moliére: Tartuffe

A francia klasszicista színház: A francia színházépület a labdajátékra szolgáló termekből alakult ki. A XVII. századi
nagy színházak, az Hotel de Bourgogne és a Palais Royal-beli színház főurak védnöksége alatt állnak, akárcsak az angol
színtársulatok; de nem kell puritán hatóságokkal küzdeniük, a színészek az egész társadalom kedvencei. Az előkelő nézők
fent a színpadon foglalnak helyet, ilymód közösséget vállalva a színészekkel. A nagy párizsi színtársulatok, mint amilyen
Moliére-é, nemcsak a városban játszanak, hanem időnként az udvar előtt is vendégszerepelnek vagy vidéki kastélyokba
utaznak látogatóba. Az udvar és a kastélyok leginkább a balettel egybekötött színműveket kedvelik, ilyenekben maga
XIV. Lajos is fellép. A női szerepeket kezdettől fogva nők játsszák; a színpadon nem hangzik el semmi olyan, ami a női
fület sértené. Ily módon a színjátszás állandó eleven kapcsolatban áll az udvari szellemmel és természetes, hogy annak
hordozója lesz. A francia dráma művészi szemszögből is előkelő, mert maximális igényű. Az udvari mértéktartás
szelleme száműz minden rikító színt, minden hisztériát. E dráma művelői undorral kerülik az olcsó hatásokat. Az
események a színpad mögött játszódnak le, mint a görög drámában s így a színésznek nem is áll módjában akrobatikus
számokkal ripacskodnia. A színész szigorúan csak a költő tolmácsa; a dráma csak dráma és nem mutatvány.
Moliére: (Jean-Baptiste Poquelin)
- 1622-ben született Párizsban, jómódú polgárcsalád gyermekeként
- 1644-ben önálló színházat alapított, de vállalkozása megbukott
 az adósok börtönébe került, ahonnan apja váltotta ki
- tizenhárom évig egy vándorszínész-társulattal járta Franciaországot
- később a király helyet adott a társulatnak egy párizsi állandó színházban
- Moliére hatalmas sikereket aratott, vagy épp nagy botrányokat kavart műveivel
- 1673-ban a Képzelt beteg előadásán rosszul lett a színpadon, és aznap éjjel meghalt

Híres komédiái: A hármas egység szabálya a francia klasszicista dramaturgia egyik

Kényeskedők legfontosabb normatív előírása. A cselekmény, a helyszín és az idő
Don Juan egységének követelménye megszabta, hogy a drámai cselekmény egyetlen
A mizantróp cselekményszálon bontakozzon ki, melyhez mellékszálak nem
Fösvény kapcsolódhatnak, továbbá a darabnak egyetlen helyszínen kell játszódnia, a
cselekmény idejének pedig közelítenie kell a játékidőhöz, de legföljebb egy
Tudós nők
napot ölelhet fel. A hármas egység leghatározottabb megfogalmazása
Képzelt beteg Nicolas Boileau Költészettan c. versében olvasható.
Tartuffe, stb.

Tartuffe:
Témája: az álszentség leleplezése
- a Tartuffe klasszikus szabályok szerint építkező dráma
 cselekménye egy szálon fut, egy nap leforgása alatt megy végbe, a helyszín pedig mindvégig Orgon háza
- a mű drámai konfliktusában a vér szerinti és érzelmi kötődésre, valamint a hagyományra épülő családi
összetartozás értéke csap össze a család egységét veszélyeztető
látszatértékkel, az álszentséggel SZEMÉLYEK

Szerkezete: PERNELLE ASSZONY, Orgon anyja

a) expozíció: a szereplők bemutatása ORGON, Elmira férje
- Tartuffe és Orgon nincs jelen ELMIRA, Orgon felesége
b) bonyodalom DAMIS, Orgon fia
- Orgon a lányát Tartuffe-höz akarja adni MARIANE, Orgon lánya, Valér szerelme
c) a bonyodalom kibontakozása VALÉR, Mariane szerelme
- a szerelmesek civódása CLÉANTE, Orgon sógora
- Tartuffe és Elmira jelenete TARTUFFE, álszent
- Damis kitagadása DORINE, Mariane komornája
- asztal-jelenet LOJÁLIS ÚR, törvényszolga
d) tetőpont RENDŐRHADNAGY
- Valér a letartóztatási parancs hírét hozza, segíteni akar, Orgon FLIPOTE, Pernelle asszony szolgálója
szökésében
e) megoldás Történik Párizsban, Orgon házában
- nem Orgont, hanem Tartuffe-öt tartóztatják le
A mű üzenete: az álszentség, a bigottság és a gonoszság ellen küzdeni kell

Jellemek: Elmira
Tartuffe - tisztességes asszony, aki szereti férje gyermekeit
- képmutató, rosszindulatú, erkölcstelen - normális mértékben szeret szórakozni
- célja a kényelmes, jó élet - becsületes
 Pernelle asszony
kihasználja, hatása alatt tartja Orgont - bigottan vallásos
- aszkézist színlel - vaskalapos, keményfejű
- valójában Istenben sem hisz Cléante
életfilozófiája: „Alkudozni az Istennel is lehet” - az író szócsöve, rezonőr
 ami nem derül ki, az nem bűn - a klasszicista eszmék képviselője
- lelepleződése után nyíltan szembeszáll Orgonnal Dorine
Orgon - nagyszájú, eszes
- hiszékeny, makacs - az erőtlen fiatalok helyett beszél
- jóindulatú, becsületes polgár

A tragikus végjáték lehetősége:

- Tartuffe lelepleződése és Orgon szemeinek felnyitása nem vonja maga után a drámában a harmónia
természetszerű, logikusan bekövetkező visszaállását
- Orgon csak akkor döbben rá , hogy hiszékenységével és elvakultságával prédául vetette a családot Tartuffe
mesterkedéseinek, miután már a kazetta átadásával kiszolgáltatta magát, kitagadta fiát, és örökösévé tette az
álszent csalót
- hiszékenysége olyan hiba, melyből logikusan tragikus végkifejlet következne

Törvényesség és igazságosság:
- a drámában az észelvűség és az igazság érvényre jutását, vagyis a komédia szabályai szerint alakuló
végkifejletet végső soron az abszolút uralkodó biztosítja
- személye azonosítható XIV. Lajos személyével
- őt képviseli a végjátékban színre léptetett rendőrhadnagy, aki a klasszikus isteni beavatkozás mintájára
fordítja a drámai eseménysort a szerencsés végkifejlet irányába
- a műben nyomatékot kap az a meglátás, hogy a hiszékenység és az elvakultság teret enged az
elvetemültségnek
 a gonoszság úgy nyomulhat be a világba, hogy a rend helyreállításának lehetősége esetlegessé, külső
körülmények függvényévé válik

Komédia: a dráma műnemébe tartozó, a látszat és a valóság ellentétén alapuló műfaj

- valamilyen álérték vagy értékhiány lepleződik le benne
komikum: esztétikai minőség, mely nevetséges hatást vált ki
fajtájai: a) helyzetkomikum: a külső körülményekből adódik a nevetséges helyzet (pl. asztal-jelenet)
b) jellemkomium: a komikus hős csapdába kerül, nevetségessé válik, mert lelepleződik, hogy másnak akart
látszani, mint ami valójában

„E lelkifurdalás, asszonyom, kész nevetség -

Csitításának én a művésze lehetnék.
Igaz, hogy tiltva van egynémely élvezet,
De alkudozni az Istennel is lehet,
Mert fontos tudomány s a szükséglet hatása
A lelkiismeret kellő kitágítása.
És igazolja majd legrosszabb tetteit
A cél szentsége és a buzgó, tiszta hit.
Én e célokra majd lassanként kitanítom,
Csak bízza rám magát ezen a kényes úton!”