Petrovics István, Hrúz Mária Iskolái: Kecskemét, Sárszentlőrinc, Pest, Aszód, Selmec 1838 körül családja tönkrement 1839: Pestre szökik – statiszta: Pesti Magyar Színház katonának áll – 1841: leszerelik (gyenge fizikumú) vándorszínész (Dunántúl) 1841/42: Pápa – kollégium – ismeretség Jókai Mórral 1842 – megjelenik első verse az Athenaeumban 1842/43 színész – Székesfehérvár, Kecskemét Pozsony, Pest – fordítás, másolás Debrecen – vándorszínész 1844 – gyalog megy Debrecenből Pestre kiadni verseit Szalkszentmárton- látogatás szüleinél 1846 – Pest – Tízek Társasága = fiatal írók, költők -> márciusi ifjak 1846 – nagykárolyi megyebál - megismerkedik Szendrey Júliával 1847 – barátság Arany Jánossal Összes költemények c. kötete feleségül veszi Szendrey Júliát – mézeshetek Koltón 1848. márc. 15. ! 1848. jún. – választási vereség Szabadszálláson – csalódás dec.: megszületik fia, Zoltán 1848. okt. – 1849. júl. – Bem seregében szolgál 1849. júl. 31.: segesvári csata Indulása: a romantika irodalmának egyik legjelentősebb alakja indulása: a NÉPIESSÉG jegyében (1842-44) A borozó (1842) támogatója: Vörösmarty (Versek) versei: egyszerűség népies tartalom és forma népies műdalok Kölcsey + Vörösmarty célja: a népdal emelkedettebb nyelvi szintre emelése ↕ Petőfi: meghonosítja a népdal kifejezésmódját, formakincsét a (mű)dalköltészetben újításai: közvetlenség, ütemhangsúlyos verselés, szereplíra, valószerű képek (Ø látomás), köznapi nyelvhasználat népies epika: A helység kalapácsa (vígeposz) János vitéz (elbeszélő költemény) családi költészet: Egy estém otthon Petőfi: Dalaim Tk.: 135.o. cím: ars poeticára utal (költői hitvallás) két szerk.-i egység: 1-4. vsz.: egyéni költészet jellemzése – gondolatok, hangulatok, érzelmek = ábrándozás, pillanatnyi hangulatok, szerelem, mámor (bordalok) kifejezése a refrén összefoglalja: metaforák segítségével párhuzamos szerkesztésű mondatok 5-6.vsz.: közeledés a közösségi témákhoz – oka: a nép/közösség rabsága – harag („felleg”, „villámlás”) + tenni akarás a refrén utal rá (metaforák)
→ ÚJ KÖLTŐI CÉL: népvezér – a SZABADSÁG felé vezérli a közösséget / népet
költészetének sokszínűsége, változatossága – romantikus vonás -> az alkotás szabadsága, ösztönössége A XIX. század költői cím: ars poeticára utal saját jelenére utal + a kor költőire (t.sz.) versindítás: felszólítás / felkiáltás – érzelmekkel teli figyelmeztetés: a költő felelősséget vállal az alkotással lant = a költészet jelképe E/2: bárki megszólítása / önmegszólítás: elhatárolódik az egyéni költészettől – helyette: közösségi témák kijelöli az utat a költők/költészet számára = KÖZÖSSÉGI KÖLT. hasonlat + bibliai párhuzam kijelöli a költő feladatát: „lángoszlop” = költő – útmutató, vezető a nép számára „Kánaán” = szabadság 3.vsz.: szenvedélyesen buzdít a feladat vállalására – az egyetlen követendő költői feladat 4.vsz.: elvetendő költői magatartás – a boldogság/elégedettség hirdetése („hamis próféták”) indoklás: 5.vsz.: ismétlések (mondatszerk.) – feltételek megfogalmazása – mikor jön el a szabadság a felvilágosodás eszméi (szabadság, egyenlőség, testvériség) – teljesülés feladat: küzdelem a szabadságért jutalom (?) – valószínűleg nem jár – esetleg: tisztes halál elhivatottságra utal – minden költőtől elvárja Petőfi: Az apostol 1848. jún. – Szabadszállás képviselő-választás -> felbőszített nép – elkergeti kudarc, csalódás nem a népet hibáztatja – tudatlan néphez való viszonya: Az apostol műfaj: elbeszélő költemény szerkezet: in medias res – kezdés => jelen – múlt - jelen nyomor szenvedés merénylet, halál Illyés Gyula: „a költő eszméinek szótára” (=Az apostol) életrajzi vonatkozások (Petőfi = Szilveszter) Szilveszter – utalhat a költőre (1823.jan.1.) vándorlások szerelme = Júlia másolásból él Szilveszter és Petőfi jelleme -> rajongás, szenvedély, indulat azonos eszmék - a világszabadság kivívása / a nép „gyermek” Szilveszter – az eszmények világában él -> kialakulásuk: gyermekkorától kiszolgáltatott -> a mártírsorsot is vállalja TANULÁS lehetősége -> öntudat + tudás + eszme = EGYENLŐSÉG + célkitűzés = SZABADSÁG iskolái: ő a legjobb – de: nem népszerű oka: kiválasztottság tudata, küldetéstudat messianisztikus önfeláldozás gondolata, mártírsors vállalása szándéka: tiszta – megvalósulás (?) szándékának kifejezője: szőlőszem-metafora (allegória) szőlőszem = világ(szabadság) napsugár = nagy lélek = önmaga szüret = szabadság – a sugár nem éri meg, nem látja meg érés = az út a szabadság felé – hosszú, lassú, sok napsugár kell a felnőtt Szilveszter jegyző: a szabadság hirdetése, a falusiak mellé állnak <-> hatalom pap, földesúr csalódás a népben – szolgalelkűek -> még erősebb túlzott hit a népben -> elkergetik küldetéstudat
+ magánéleti boldogság – röpke <-> nyomor
könyv -> eszméi <-> cenzúra (hatalom) titkos nyomda – illegális -> börtön, rabság 10 év – elveszít mindent szabadulás -> öreg test + eszméi ugyanazok – hit a szabadságban -> csalódás merénylet -> kivégzik (kicsúfolják, megalázzák) MEGVÁLTOZOTT SZEREP: lángoszlop/népvezér – magára marad, magára vállalja a forradalmi tettet -> bukás, kudarc Szilveszter az eszmények világában él <-> valóság képtelen alkalmazkodni -> kudarcok ragaszkodik eszményeihez -> egyre távolabb kerül a néptől áldozata: ÉRTELMETLEN kudarca: elkerülhetetlen befejezés: a távoli jövőbe helyezi az eszmék megvalósulását, az áldozat jutalmát ars poeticájának módosulása