Karácsonyi műsor 2016. december 21.

1.o.

közreműködők: 1.o és5. osztályos tanulók

felhasznált zenék:
1. Karácsonyi álom https://www.youtube.com/watch?v=ACLYqa-sG1w
2. csengőszó https://www.youtube.com/watch?
v=hkFbsmzlyk&list=PLM7gcP3RLhD2FWqKS18yWi4D72oj2kUMT
3. zene a táncbetéthez egy a tánciskola által hozott zene (keringőféle volt)

4. Waltz of the Snowflakes (Berlin State Ballet)https://www.youtube.com/watch?

v=E8_4DlS3dPc

5. TNT: Fehér karácsony

Felhasznált mese: A kis Hótündér- Kati Geröly Joó 

bevonuló zene: 1.

Közben felmegy a színpadra az 5 versmondó.

1. (5.o.)
Karácsony készül, emberek!
Szépek es tiszták legyetek!
Súroljátok föl lelketek,
csillogtassátok kedvetek,
legyetek újra gyermekek,
hogy emberek lehessetek!...
Olyan jó néha angyalt lesni,
s angyalt lesve a csillagok közt
Isten szekeret megkeresni.
ünneplőben elébe menni,
mesék tavában megferedni,
s mesék tavában mélyen, mélyen
ezt a világot elfeledni.
/ Wass Albert /

2. (1.o.)

(Fésüs Éva: Álmodik a fenyőfácska)

Álmodik a fenyőfácska
odakinn az erdőn.
Ragyogó lesz a ruhája,
ha az ünnep eljön.
Csillag röppen a hegyére,
gyertya lángja lobban,
dallal várják és örömmel
boldog otthonokban.
Legszebb álma mégis az, hogy
mindenki szívébe
költözzék be szent karácsony
ünnepén a béke.

3. (1.o.)
(Gazdag Erzsi: Ezüst szánkót hajt a dér)

Ezüst szánkót hajt a dér hófehér határon

Deres szánon didereg, fázik a Karácsony.
Zendül a jég a tavon, amin által jönnek
Decemberi hópihén fénylik már az ünnep.
A kályhánkban láng lobog. Gyere be karácsony
Gyújtsd meg a gyertyád, fényszóród a fenyőágon!
Melegedj meg idebent, légy vendégünk mára
Karácsonyi csillagod tedd a fenyőfánkra!

4. (1.o.)
(Kárász Izabella: Gyertyafényben)
Gyertyafény hull arcomra lágyan
A sziporkázó csillogásban,
Fenyőágon, ünnepi csendben
Muzsikálnak bent a szívemben.
Azt muzsikálja minden húrja:
De jó! Itt a karácsony újra!
5. Szentmiklóssy Brigitta (1.o.)
(Karácsony csillaga)

Egy kis csillag Hopp! elkaptam, Kicsi csillag

Hullott éjjel, Be is hoztam, Ékes fénye,
A mi házunk Fenyőfánkra Szeretetnek
Tetejére. Akasztottam. Hű jelképe.

6. (1.o.)

(Fecske Csaba: Karácsony előtt)

Karácsony táján, ó igen,

mikor csizmát húz Télapó,
s a hegyekben a fenyőkre
puhán és halkan hull a hó,
nos, akkor rajtam valami
sejtelmes bizsergés fut át,
gondolkodom vagy álmodom?
Hallom a patkók dobaját.

1.sz. zenére kivonulnak a színfalak mögé.

1. sz zene. Közben felmegy a színpadra a Hóember, a mesélő és a Mikulás

7.

(Zelk Zoltán: Mikulás és hóember) /Három jelmezes gyerek adja elő/

MESÉLŐ:
Én egy csókától hallottam, akkor tinéktek most én is
csóka a toronytól, színigazat mondok.
a torony meg tavaly télen Így kezdte a hold, s a torony,
hallotta a holdtól. a csóka is így szólt:
Ha igazat mondanak a az udvaron egy hóember
csókák és a tornyok, mit gondolt, nem gondolt..

HÓEMBER:
Azt gondoltam: dehogy fogok
egész télen állni.
Az első hóember leszek,
ki megtanul járni.
MIKULÁS:
Hová, hová, barátom?
Jó estét kívánok.
Láthatod, hogy csizmában és
nagy puttonnyal járok.

HÓEMBER:
Jó, hogy jöttél, öregember.
Éppen ebben a percben
gondoltam, hogy útra kelek.
Induljunk hát ketten!
Látom, nagyon öreg lehetsz,
fehér a szakállad.
Lehet, hogy a világot már
kétszer is bejártad?

MIKULÁS:
Körül bizony, kétszer, százszor,
és még százezerszer.
Sokat bír a magamfajta
piros csizmás ember.
De nem gyalog, úgy nem győzném,
hanem szánon járok.
Úgy nézzél rám, te hóember:
a Mikulást látod.

MESÉLŐ:
Így történt, hogy akkor este Ahány házba csak bementek,
- látta, aki látta - ahányból kijöttek,
együtt szállt fel Mikulás és lett a répaorrú vándor
hóember a szánra. egyre-egyre könnyebb.
Együtt vittek ajándékot Várták őket minden házban
házról házra járva, kályhával, meleggel...
míg csak ki nem ürült végül Így olvadt el reggelre az
a Mikulás zsákja. útra kelt hóember.
( A hóember lassan leguggol, majd kiszökdécsel, mellette sétál a Mikulás)

2.sz zenére kimegy a mesélő.

A színpad előtt felsorakozik a többi szereplő.

2. sz zenére a hótündérek felvonulnak a színpadra és körbe-körbe sétálnak.

A Hókirálynő leül a színpad szélén. A mesélő takarásban a mikrofon mögé áll.

A többi szereplő a színfalak mögé megy.

(A kis hótündér)
Amikor a zene elhallgat, akkor a táncosok beállnak a kezdő pozícióba.
mesélő: ( 5.o.)
Egyszer volt, hol nem volt, messze Jégországban, élt egyszer egy Hókirálynő és sok-sok
apró hótündér. A Jégpalotában ahol éltek, télen nagy volt a sürgés-forgás. Ilyenkor bizony
nagyon sok dolguk volt a kis hótündéreknek! Az ő feladatuk volt, hogy beborítsák a földet
hóval, és szebbnél-szebb hópehelymintákat találjanak ki.

4 sz. zenére bemutatják a táncot.

Utána 3.sz zenére félkörben állnak a táncosok a színpadon.
mesélő: Csak egy Hótündérke nézegetett szomorúan az ablakban. Arról álmodozott,
hogy csak egyszer, csak egyetlenegyszer, hadd mehessen le a földre az emberek közé!
/Odaszalad a királynő elé és meghajol./
Hótündérke:
-Kedves Királynő, annyi szépet látok a földön ilyenkor karácsony környékén, engedj le az
emberek közé, hadd sétálhassak közöttük! Mindenki olyan boldog, mindenki olyan
vidám...Olyan jó lehet a földön élni! Itt csak unatkozom! Csak rajzolgatok, csak havat
szórok.... már annyira szeretnék valami mást csinálni!
Királynő:
-Na jól van, menj az emberek közé! De majd meglátod, ott se mindenki boldog, ott se
mindenki vidám. De 3 nap múlva gyere vissza, mert különben soha többé nem térhetsz
vissza hozzánk! Mondd ezt a varázsigét háromszor:

Minden tündér hangosan mondja egyszerre:

- Hópihe, hópihe,
szállj ide, szállj ide.
Legyek ott, legyek ott,
ahol lenni akarok!

Hótündér: /körbesétál a színpadon és e,mondja háromszor a versikét/

- Hópihe, hópihe,
szállj ide, szállj ide.
Legyek ott, legyek ott,
ahol lenni akarok!
királynő:
- Ne feledd, három nap.....Ha letelik, a földön kell maradnod, soha nem térhetsz vissza
közénk. Játékbaba lesz belőled!!

3.sz zenére kivonulnak a színfalak mögé. Csak a Hótündér marad bent.

mesélő:
- Amikor a kis Hótündér megérkezett a földre, nagyon örült. Sétálgatott, nézelődött,
csodálkozott, hogy mindenki nagy csomagokat cipel. Hatalmas fenyőket, csomagokat
visznek a lakásokba.
/A Hótündér álldogál a színpad közepén, forgolódik, sétálgat.
A színpad jobb oldalán egy paraván kirakatként felállítva. A bal oldalára 2-3 szék és egy
asztal – szobát jelképezve.
Két nagyobb tanuló, mint szülő, fenyőággal, egy befőttesüveggel átmegy a színpadon és
leül az asztalhoz.
Közben néhány gyerek átmegy a színpadon, kezükben becsomagolt ajándékdoboz. A
díszlet mögött leteszik a csomagot, játékot vesznek elő és a színpad egy részén játszani
kezdenek./
mesélő:
- Harmadik nap, gondolta mielőtt visszamegy játszik egy kicsit a gyerekekkel. Ők
mennyivel jobb játékot játszanak, mint a palotában.
A gyerekek kíváncsian nézték gyönyörű hófehér kabátját, sapkáját, csizmáját.
/A Hótündér odamegy a gyerekekhez, akik körbeállják és nézegetik. Simogatják a ruháját.
egyik gyerek:
- Úgy nézel ki, mint egy habcsók! Így akarsz játszani? Ilyen ruhában?

gyerekek: /együtt kiabálják csúfolódva/

- Habcsók! Habcsók!
/A tündér szomorúan elszalad. A gyerekek kiabálva utána.
Két, szegényesen ötözött gyerek jön be, a tündér őket figyeli. Odasétálnak a kirakathoz./

Egyik szegény gyerek:

-De jó lenne egy ilyen babát kapni! Látod milyen gyönyörű ruhája van! Olyan mint egy
tündér!
Másik gyerek:
-Milyen jó azoknak, akik kapnak ajándékot karácsonykor!

/Átsétálnak a színen és leülnek az asztal mellé/

Hótündér:
-Úgy látszik, nem mindenki kap olyan nagy becsomagolt dobozokat. Mégis csak igaza volt
a Hókirálynőnek, hogy a földön nem mindenki boldog. Vannak olyanok, akiknek nem jut
karácsonyi ajándék.
/Közelebb megy a családhoz./

Hótündér:
- Milyen boldogok így is, pedig milyen szegények! Szeretnék örömet szerezni nekik!
1.sz zene szól halkan a mesélő szövege alatt.
Mesélő:
- A kis Hótündét már tudta mit fog tenni. Elhatározta, hogy nem tér vissza
Jégországba, amikor lejár a három nap, és akkor örökre a földön marad. Pont olyan
babává válik, amilyenről a két gyermek álmodozott. Már csak néhány perce volt, de
nem mondta el a varázsigét.
Hótündér csilingel az ajtóban.
zene felerősödik.
/Két tündér beszalad a díszlet mögül egy fehér lepellel. Eltakarják a hótündért, és a
helyébe egy babát tesznek le. Együtt kiszaladnak a függöny mögé/
A gyerekek odaszaladnak és felveszik a babát. Megölelgetik, simogatják./
zene halkan szól.
Mesélő:
- Csodálkozva látták, hogy az ajtóban egy gyönyörű hófehér bundás, sapkás,
csizmás baba állt. Pont olyan, amilyet szerettek volna....
/Beviszik a szülőknek és megnézik ők is./

1.sz zene felhangosodik és közben a szereplők kimennek.

Ugyanarra a zenére bejönnek a versmondók. Kezükben égő mécses.

10. (1.o.)

(Mentovics Éva: Karácsonyi jókívánság)

E szép este minden fénye
Szent karácsony beköszöntött, adjon erőt az új évre.
pompázatos ruhát öltött. Minden napja legyen ünnep,
Oly szaporán, mint a zápor, melengesse kis szívünket.
ezer csillag hull a fáról.
Örömkönnyek hullnak egyre,
s pottyannak a kis kezekre.
Fenyőfánkat körbeálljuk,
és egymásnak azt kívánjuk:
Miután elmondta a versét, a mécsest leteszi a színpad elejére.
11. (1.o.)

(Pálfalvi Nándor: Karácsony )

Karácsony ünnepén
Az a kívánságom,
Legyen boldog mindenki
Ezen a világon. Itt is, ott is mindenütt
Legyen olyan béke,
Mint amilyen bent lakik
Az emberek szívébe.
Miután elmondta a versét, a mécsest leteszi a színpad elejére.

12. (5.o.)
Kívánok én hitet, kedvet,
szép szerelmet, hű türelmet,
utakhoz fényt, csodát, álmot,
békességes boldogságot.
Magyar szót és égre kéket,
emberarcú emberséget.
Verseket, célt, igazságot,
daltól derűs jobb világot.
Bokrok mellé társnak fákat,
napfényt, amely el nem fárad.
Tekintetet szembe nézve,
éjt meg nappalt soha félve,
kézfogásos tiszta csöndet,
és mosolyból minél többet! 

Miután elmondta a versét, a mécsest leteszi a színpad elejére.

13. (5.o.)
(Szemendei Ágnes: Karácsonyi vers)
Üdvözöllek Karácsony úgy örülök Neked.
Boldog tőled a lelkünk hozz szép ünnepet.
Ezernyi fényeddel borulsz reám,
csókold meg a lelkünk e szent éjszakán.
Taníts meg szeretni, legyen végre béke,
ne legyen éhes gyermek ne hulljon a könnye.
Hozz mosolyt a magányba
melegséget a szobákba.
Szeretlek Karácsony őszinte, tiszta szívvel,
s mikor magadhoz ölelsz, a szent este varázsa,
szeretet varázsol, a lelkek oltárára.

Miután elmondta a versét, a mécsest leteszi a színpad elejére.

5.zenére bevonulnak a szereplők és sorban leteszik a mécseseket a színpad szélére.

Eléneklik a refrént és levonulnak a színpadról.