GYORSJELENTÉS

A HAJLÉKTALAN EMBEREK 2013. FEBRUÁR 3-I KÉRDŐÍVES ADATFELVÉTELÉRŐL

a 2013. március 7-én, a Menhely Alapítvány Kürt utcai intézményében elhangzott sajtótájékoztató kivonata

A „FEBRUÁR 3” ADATFELVÉTELEK A HAJLÉKTALAN EMBEREKRŐL

A február harmadiki adatfelvételek nem hajléktalanszámlálások, így nem arra valók, hogy a hajléktalanok
számát megtudjuk. A „Február 3.” kérdőíves adatfelvételek azokra az emberekre terjednek ki, akik a
szállókkal, vagy az utcai szolgálatokkal aktuálisan kapcsolatban vannak. A felmérés célja, hogy a hajléktalan
helyzetben lévők életkörülményeiről, azok aktuális változásairól átfogó képet kapjunk, mindezt az ellátás
fejlesztése érdekében.

A „FEBRUÁR 3” ADATFELVÉTEL RÉSZTVEVŐI, MIT MUTAT A FELMÉRÉSBEN VÁLASZADÓK SZÁMA

A hivatalos nyilvántartások szerint az országban egy időben közel tizenegyezer otthontalan embernek
nyújtanak szállást az ellátó intézmények:

Hivatalosan engedélyezett hajléktalan férőhelyek száma

2012 december
Átmeneti Éjjeli
Település Együtt
szálló menedékhely

Budapest 3000 2500 5500

Vidék 2600 2600 5200

Országos összesen 5600 5100 10700

Budapesten a hivatalosan engedélyezett férőhelyek száma 2012. decemberében 5.500 (átmeneti szállón 3.000, éjjeli
menedékhelyen 2.500), míg vidéken 5.200 (átmeneti szállón 2.600, éjjeli menedékhelyen 2.600) volt. Országos összesítésben a
szállókon alvók 70 %-a (6.706 fő) vett részt a 2013. évi felmérésben.

A Munkacsoport „Február 3” kérdőíves felmérésében idén minden eddiginél több település, szervezet, illetőleg
válaszadó hajléktalan ember (9.793 fő) vett részt.

Válaszadó hajléktalanok száma 2013 február 3-án

Település Szállón Utcán Együtt

Budapest 3 166 1 057 4 223

Vidéki városok 3 540 2 030 5 570

Országos összesen 6 706 3 087 9 793

Február Harmadika Munkacsoport 2013
A válaszadó hajléktalan emberek száma 2013 február 3-án: Budapesten 4.223 (szállón 3.166, utcán 1.057), vidéki városokban
5.570 (szállón 3.540, utcán 2.030), azaz országosan összesen 9.793 (szállón 6.706, utcán 3.087).

Ezekből az adatokból láthatjuk, hogy (a kérdőíves kutatás adatfelvétele napján, 2013. február 3-án)
Budapesten a válaszadók 75 %-a szálláson lakott (1.057 ember élt közterületen és 3.166 ember aludt
szálláson). Vidéken a válaszadóknak csupán 64 %-a lakott szálláson (2.030 ember élt közterületen és 3540
ember aludt szálláson).

IMMÁR ÖT ÉV ÓTA TÖBB KÖZTERÜLETEN ÉLŐ EMBERT TALÁLUNK VIDÉKEN, MINT BUDAPESTEN

A kutatás eredményei azt mutatták, a válaszadó fedél nélküliek kétharmada vidéken él (34 %-uk Budapesten,
66 %-uk vidéki városban).

Miközben Budapesten hullámzóan stagnált, addig vidéken folyamatosan növekedett az elmúlt öt év

adatfelvételeiben az abba bekerülő közterületen élő fedél nélküli emberek száma.

Válaszadó közterületen élő fedél nélküliek száma február 3-án

Település 2008 2009 2010 2011 2012 2013
Budapest 1189 1360 1252 1150 876 1057
Vidéki városok 1376 1502 1816 1720 1463 2030
Országos összesen 2565 2862 3068 2870 2339 3087

Február Harmadika Munkacsoport 2013

Számuk az adatrögzítések napján 2008-ban 2.565 (Budapesten 1.189, vidéki városokban 1.376), 2009-ben 2.862 (Budapesten
1.360, vidéki városokban 1.502), 2010-ben 3.068 (Budapesten 1.150, vidéki városokban 1.720), 2011-ben 2870 (Budapesten 1.150,
vidéki városokban 1.720), 2012-ben 2.339 (Budapesten 876, vidéki városokban 1.463), 2013-ban 3.087 (Budapesten 1.057, vidéki
városokban 2.030) fő volt.

Tudjuk, hogy az évnek ebben a leghidegebb időszakában kevesebben töltik éjszakáikat közterületen, mint a
melegebb napokon. Azonban az adatfelvétel rögzített adatai alapján elmondható, hogy még ezen a napon is
országszerte mintegy háromezer ember töltötte éjszakáját fedél nélkül!

A 2013 február 3-i kérdőíves felmérésben 53 vidéki város hajléktalanellátó szervezete vett részt!
Évek óta felhívjuk a figyelmet arra, hogy a hajléktalanság nem csak Budapest problémája. A vidéki
városokban legalább annyi teendő lenne, mint a fővárosban! Számos településen a fedél nélkül élőknek még
arra sincs esélyük, hogy a leghidegebb napokon fűtött szállásra kerüljenek.

Több éves adatbázisunk alapján tudjuk, hogy az elmúlt öt év alatt legalább 48 ezer ember volt kénytelen
hosszabb-rövidebb ideig közterületen éjszakázni, vagy hajléktalanok szállását igénybe venni. Más szóval: a
sokat kritizált hajléktalan-ellátás öt év alatt legalább 48 ezer krízis helyzetben lévő embernek nyújtott
segítséget.

Ez az adat egyben azt is jelenti, hogy hátrahagyott gyerekeikkel, közvetlen családtagjaikkal együtt öt év alatt
legalább 100 ezer embert érint közvetlenül a hajléktalanság Magyarországon.

ADATOK ÉS KÖVETKEZTETÉSEK

Magyarországon működik a világ legdrágább szociális nyilvántartó rendszere, a Központi Elektronikus

Nyilvántartás a Szolgáltatást Igénybevevőkről (KENYSZI). Minden szociális és gyermekjóléti, gyermekvédelmi
szolgáltatónak, minden nap, minden igénybevevőről, online napi jelentést kell küldenie a központi kormányzati
hivatalhoz (NRSZH). Naponta mindösszesen 550 ezer szolgáltatás-igénybevevőről továbbít kötelezően adatot
minden szolgáltató.
A KENYSZI adatbázis azt mutatja, hogy csupán egy hét alatt 16.500 ember vette igénybe a hajléktalan-ellátás
szolgáltatásait. Közülük 7.500 ember kizárólag a nappali melegedőkben fordult meg, a szállásokat nem
használta: ők máshol laknak: közterületen, vagy éppen igen szegényes lakhatási körülmények között. az
hajléktalanság a szegénység legutolsó foka, és egyre többen kerülnek a közelébe.

Nem feledkezhetünk meg arról, hogy 2012 és 2013 februárja között ismeretlen számú család veszítette el
otthonát kilakoltatás következtében. Jelenleg is több százezer család nem érezheti magát biztonságban
lakásában az adós végrehajtás árnyékában.
Az egy-egy éjszaka ilyen helyzetben lévő hajléktalan emberek számának többszöröse tapasztalja meg a
hajléktalanságot az év 365 napján.

A 2013. február 3-án válaszoló 9.793 hajléktalan, közülük 3.087 (közterületen élő) fedél nélküli ember „csak” a
jéghegy csúcsa. Ennél is sokkal többen élnek a biztonságos otthon hiányában!

„Mindenkinek legyen otthona!” Itt, ebben a hazában.

Február Harmadika Munkacsoport
Budapest, 2013. március 7.

A Február Harmadika Munkacsoport tagjai (2013):

Gurály Zoltán – Menhely Alapítvány

Győri Péter – Menhely Alapítvány
Szabó Andrea – Február 3 Munkacsoport
Varga Dóra – Február 3 Munkacsoport
Breitner Péter – BMSZKI
Pelle József – BMSZKI
Fehér Boróka – BMSZKI
Gróf András – Twist Olivér Alapítvány

Az összefoglaló alapjául szolgáló prezentáció „Gyorsjelentés 2013.” címmel letölthető:

http://www.menhely.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=32&Itemid=37
http://www.bmszki.hu/f3/2013