3.

A középkori magyar állam megteremtése és virágkora – emelt szint

(2017. máj. – 2022. okt.)

Elér-
Elért
Szempontok hető
pont
Feladatmegértés 2

T1 2
Tájékozódás térben és időben
T2 2

K1 2
Kommunikáció,
a szaknyelv alkalmazása K2 2
K3 2

F1 3
Ismeretszerzés,
a források használata F2 3

F3 3

F4 3

E1 3
Eseményeket alakító tényezők E2 3
feltárása, kritikai és
problémaközpontú gondolkodás E3 3
E4 3
Összpontszám 36
Osztószám 2
Vizsgapont 18
 3. A középkori magyar állam megteremtése és virágkora – emelt szint
(2017. máj. – 2022. okt.)
1. A feladat a tatárjárással és az ország újjáépítésével kapcsolatos. (hosszú) (2017. máj.)
Mutassa be a források és ismeretei segítségével a tatárjárás menetét, a tatárok pusztításátés
IV. Béla intézkedéseit az ország újjáépítésére! Válaszában térjen ki a különböző történészi
vélemények összevetésére! Használja a középiskolai történelmi atlaszt!

„Elrendeltük, hogy a koronánk alá tartozó egész területen, arra alkalmas helyeken,
erődítmények létesüljenek, várak épüljenek, ahol a nép meghúzhatja magát, ha
veszedelem fenyeget. […] Bárki magánszemély fekvésénél fogva erősségre alkalmas
helyet birtokol, azt csere vagy egyéb jogcímen valamely embersokaságnak juttatandó
erődítés céljából; ha pedig ilyen hely a királyi hatalom birtokában van, az
hasonlóképpen magánszemélyek […] használatába adassék, hogy ily módon […] az
erősségre alkalmas helyek mindig azoknak jussanak, akik gondoskodása révén az
építmények sokaknak menedékül szolgálhatnak.” (IV. Béla 1260-as oklevele)
„Hogy közös akarattal válasszanak maguk közül bírót, és akit megválasztottak,
megerősítés végett tartoznak nekünk bemutatni. Ő tartozik a hospesek felett minden
ügyben bíráskodni.[…] Ezenkívül engedélyezzük nekik, hogy csütörtökön vásárt
tarthassanak.” (Komári hospesek kiváltságlevele, 1263)
„A magyarok a király parancsára „A Sajó mente azonban kedvező
sátraikat szűk szekérvárban állí- tották állásnak tűnhetett [IV. Béla] számára,
fel, ami mozgásukat meg- nehezítette. mivel a folyó hídja […] lehetővé tette,
[…] Április 11-én reggelre az ellenség hogy már átkelés közben harcra
szoros gyűrűt font a szekérvár köré. A kényszerítsék az ellenfelet. […] [A
táborba zárt magyarok esetlenül csetlet- tatárok átkelése esetén] a magyar tábor
tek-botlottak sátraik zsinegei között, körüli térségen vívhattak volna velük
nem tudtak hadrendbe fejlődni, csatát, ahol megfelelő tér hiányában
miközben a tatárok nyíl-és dárdazápora nem alkal- mazhatták […] kedvelt
pusztította őket.”(Bertényi Iván – Gyapay módszereiket. […] A mozgékony és
Gábor: Magyarország rövid története, rugalmas ellenfél veszélyes átkaroló
1993) hadmozdulatai miatt olyan szilárd
hátvédre is szükség volt, […] amely
bekerítésesetén is biztosítja a megfelelő
védelmet. Ezt a feladatot láthatta el
[…] a szekérvár.” (B. Szabó János: A
tatárjárás, 2007)
 3. A középkori magyar állam megteremtése és virágkora – emelt szint
(2017. máj. – 2022. okt.)

..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
 3. A középkori magyar állam megteremtése és virágkora – emelt szint
(2017. máj. – 2022. okt.)
2. A feladat a középkori Magyarország történetéhez kapcsolódik. (hosszú) (2018. okt.)
Mutassa be a források és ismeretei segítségével a magyar állami és társadalmi rend
megszilárdulását I. (Szent) László király uralkodása idején! Térjen ki a Magyar Királyság
külpolitikájára is!

Belső népességmozgások Magyarországon a XI. században

„Megparancsoljuk, hogy az olyan papokat, akik másodszor nősültek, és akik özvegyek vagy eltaszított
asszonyok férjei, el kell választani [feleségüktől], és vezeklés tartása után rendjükhöz térjenek vissza. És
akik nem akarnák e meg nem engedett házasságukat megszüntetni, az egyházi törvények
rendelkezéseinek megfelelően hivatalukat veszítsék. Az elválasztott asszonyokat pedig, parancsoljuk,
hogy adják vissza szüleiknek, és mivel nem voltak törvényesen [egybekelve], ha akarnak, szabadlegyen
nekik férjhez menni. […]
Azoknak a papoknak, kik első és törvényes házasságban élnek, a béke megóvása érdekében és a
Szentlélek egysége miatt, ideiglenesen engedélyt adunk, amíg nekünk ebben az ügyben a Szentatya
tanácsot fog adni.” (László ún. I. törvénykönyve, 1092)

„Három napon át bajlódtak [István] szent testének kiemelésével, azt a helyéről elmozdítani semmi módon
nem volt lehetséges. […] ismételten háromnapos böjtöt tartottak. Amikor a harmadik napon odaléptek,
hogy a szent maradványokat elvigyék,a sír fölé helyezett hatalmas sziklát oly játszi könnyedséggel tudták
eltávolítani onnét, mintha nem is lett volna súlya azelőtt. A harmadnapi vecsernye [esti ima] végeztével
azután valamennyien várva várták az isteni irgalom jótéteményeit a szent férfiúérdemeiért, és Krisztus
nyomban meg is látogatta népét: a szent hajlékot teljes terjedelmében elárasztották a mennyből küldött
csodajelek. […] eltávolították a padlózatból kiemelkedő márványtáblát, és miután lejutottak a sírboltba,
felnyitásakorolyan édes illatáradat borított el minden körötte állót, hogy úgy érezték, az Úr paradicsoma
gyönyörűségeinek kellős közepébe csöppentek”. (Szent István király legendája Hartvik püspöktől, XII.
század)
 3. A középkori magyar állam megteremtése és virágkora – emelt szint
(2017. máj. – 2022. okt.)

..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
 3. A középkori magyar állam megteremtése és virágkora – emelt szint
(2017. máj. – 2022. okt.)
3. A feladat Hunyadi Mátyáshoz kapcsolódik. (hosszú) (2019. máj.)
Mutassa be a források és ismeretei segítségével Hunyadi Mátyás külpolitikájának, illetve
dinasztikus politikájának célkitűzéseit, eszközeit és eredményeit!

„Elhatároztatott és végeztetett, hogy ha a magyar királyság megüresedik, mert az előbb mondott

Mátyás király ágyékából nem származnak törvényes fiak vagy unokákmi [...] vagy fiunk [...] vagy,
ha többet hagytunk hátra, közülük az egyik, akit az a királyság királyának kiválasztott,
Magyarország ama királyságának élére állíttatnak, vagy állíttatik. [...]” (Hunyadi Mátyás és III.
Frigyes bécsújhelyi egyezménye, 1463)

A Magyar Királyság és az Oszmán Birodalom határvidéke Mátyás uralkodásának idején

„A király […] felolvastatta [az országgyűlésen] Pál pápa és a császár leveleit, amelyek arra
biztatták és kérték őt, hogy a cseh háború […] főségét [értsd: vezetését] vállalja elszívesen, és
meghatározott fizetséget meg támogatást ígértek. Könyörögtek neki, hogy mint ezelőtt a
törököktől, úgy most az eretnekek pestisétől oltalmazza meg a keresztény közösséget és az igaz
hitet. A levelek felolvasása után így szólalt meg a trónusról: Ha valakinek, nagyuraim, ezt a
háborút el kellene utasítania – szólt –, az közülünk egyedül [én] lehetnék, akit sem a
méltányosság, sem a tisztesség nem biztat arra, hogy fegyvert emeljen apósára, életének
megmentőjére, akit mindig kegyesapjának tekintett. Ha azonban meggondolom magamban, mi a
kötelessége az államférfinak és leginkább a fejedelemnek, a közérdeket a magamé elé kell
helyeznem.” (Antonio Bonfini humanista történetíró, 1497)

„Az esküvőre pedig, amelyet az idei télen [1476] szándékoztak megtartani, nemcsak az ország
valamennyi előkelőségét hívta meg, hanem a környékbeli tartományurakat és fejedelmeket is; a
vendégfogadást és a látványosságokat szertelen költséggel és bőséggel készítette föl.
Megszállottan törekedett arra, hogy a palota bútorzata, a meghökkentő teríték, a gazdagság
fitogtatása felülmúlja a perzsa fényűzést és a szükségeset.” (Antonio Bonfini humanista
történetíró, 1497)

..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
 3. A középkori magyar állam megteremtése és virágkora – emelt szint
(2017. máj. – 2022. okt.)

..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
 3. A középkori magyar állam megteremtése és virágkora – emelt szint
(2017. máj. – 2022. okt.)
4. A feladat a középkori magyar társadalommal kapcsolatos. (hosszú) (2019. okt.)
Mutassa be a források és ismeretei segítségével az Anjou-kor társadalmának jellemzőit!
Válaszában térjen ki a hazai városfejlődésre is! Használja a középiskolai történelmi atlaszt!

„[Amikor] országunk irányítását és kormányzását még nem nyertük el, és országunkat hűtlen és
hatalmas bárók, vetélytársaink, felségünk ellenére minden oldalról elfoglalva tartották, a
bárók országunk összes nemeseit – akiket erőszakkal kényszerí- tettek szolgálatukba – nem
engedték a felségünknek teendő szolgálatok elvégzésére jönni, mintegy bizonyos
szolgasággal tartva vissza őket.” (I. Károly oklevele)

„Kassa hospeseit hű szolgálataikért, amelyeket neki Magyarországra jövetele óta

teljesítettek, mentesíti bármiféle, akár a királyi várakhoz, akár másokhoz tartozó vám vagy rév
fizetése alól Újvár és Zemplén megyékben a Tisza és a Sajó folyókig, egészenBereg megyéig,
s erről kettős pecsétjével megerősített […] oklevelet ad ki.” (I. Károlyoklevele)

„Köztudomású, hogy a királyi méltóság trónja és hatalma akkor szilárdul meg, ha az

alattvalók békéjéről és nyugalmáról előrelátó körültekintéssel gondoskodva van, és ha
szabadságok adományozásával, sőt más királyoktól kegyes megfontolással adott
szabadságaik elismerésével és jóváhagyásával is bőkezűen méltó jutalomban részesülnek.
[…] Mi tehát királyi kegyelmünkkel meghallgatván mondott országunk főpapjainak,
báróinak, előkelőinek és nemeseinek kérését, óhajuknak kegyesen eleget tenni akarván, […]
második András király úrnak aranypecsétjével megerősített, szóról szóra ide beiktatott levelét,
az abban foglalt minden szabadsággal egyetemben elfogadjuk, helyeseljük és jóváhagyjuk.”
(I. Lajos törvényei)

„Ugyanazon nemeseknek kérésébe is beleegyeztünk: hogy az országunk határai közt lakó

valódi nemesek még az országunk határai közt fekvő hercegi tartományokban levők is,
megannyian ugyanazon egy szabadsággal éljenek.” (I. Lajos törvényei)

..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
 3. A középkori magyar állam megteremtése és virágkora – emelt szint
(2017. máj. – 2022. okt.)

..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
 3. A középkori magyar állam megteremtése és virágkora – emelt szint
(2017. máj. – 2022. okt.)
5. A feladat a középkori magyar történelemhez kapcsolódik. (hosszú)(2020. máj.)
Mutassa be a források és ismeretei segítségével I. László és Kálmán intézkedéseit!
Válaszában röviden magyarázza meg az intézkedések jelentőségét! A két király
külpolitikájáról ne írjon!

„Ha valaki vasárnapokon vagy a nagyobb ünnepeken nem megy az ő kerületének egyházába,
verésekkel javítsák meg. Ha pedig a falvak oly távol vannak, hogy a falusiak az ő kerületük
egyházába nem tudnak elmenni, közülük mindnyájuk nevében legalább egy menjen el botra
támaszkodva az egyházba, és három kenyeret és egy gyertyát vigyen az oltárra. […]
Akik pogány szokás szerint kutak mellett áldoznak, vagy fákhoz, forrásokhoz és kövekhez
ajándékokat visznek, bűnükért egy ökörrel fizessenek.” (I. László I. törvény-könyvéből)

„Mikor Istennek e választott szolgája [értsd: László] azon gondolkodott, hogy minden erejével
Istennek tetszőt cselekedjen, mennyei sugallatra elsősorban az ötlött eszébe, hogy a szentek
testét – akiket a világegyetem alkotója megtisztelni méltóztatott azzal, hogy kebelébe fogadta
– ne engedje tovább a porban feküdni. Imigyen a pápa parancsát kieszközölve felemeltette a
szent testeket: mármint Boldog István királyét, […] fiáét, Szent Imréét, […] továbbá Szent
Gellért vértanú […] testét avattatta csodálatosan szentté.” (Szent László legendája)

„Minden olyan birtok, melyet Szent István adományozott, illessen meg minden, természetes
leszármazás szerinti utódot vagy örököst. Az olyan birtok azonban, amelyet más királyok
adtak, [csak] apáról fiúra szálljon, s ha ilyenek [értsd: férfi örökösök] nincsenek, örököljön
a fiútestvér, s ennek halála után fiait se zárják ki az örökségből. Ha pedig az illetőnek
fiútestvére nincsen, az örökséget a király részére vegyék át.” (Kálmán I. törvénykönyvéből)

A magyar egyházszervezet a 11. században

..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
 3. A középkori magyar állam megteremtése és virágkora – emelt szint
(2017. máj. – 2022. okt.)

..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
 3. A középkori magyar állam megteremtése és virágkora – emelt szint
(2017. máj. – 2022. okt.)
6. A feladat az Aranybullával kapcsolatos. (hosszú) (2020. máj. id.)
Mutassa be a források és ismeretei segítségével az Aranybulla intézkedéseit, és azok
hátterét! Válaszában térjen ki az Aranybulla szerepére a nemesség kialakulásában!
„Az új intézkedések két tekintetben hoztak újat. Egyfelől az adományozott földek óriási
kiterjedésűek voltak, és nemcsak lakatlan erdőségeket foglaltak magukba, ami még
elfogadható lett volna, hanem várnépi és udvarnoki falvakat is. Várföldek elidegenítése,
kivált ilyen mennyiségben, hallatlan dolog volt. […] A várföldek tömeges
eladományozása egyet jelentett a várszervezet tönkretételével, amin az ispánok és
várjobbágyok tekintélye nyugodott.” (Engel Pál történész, 2001)
„A roppant sokaságú tömeg az észszerű mérsékletet félretéve, súlyos és igazságtalan
dolgot követelt királyától, hogy a gyűlölt főurakat és nemeseket méltóságaiktól és
tisztségeiktől megfosztva, országából száműzze, és javaikat a nép közt felossza. […] [A
király attól félt,] ha nem teljesíti kívánságukat, vad zavargásra fognak vetemedni, […]
megerősítette az ország nemeseinek és országa többi lakosainak Szent István királytól
szerzett és engedélyezett, de némely királyok által hatalmasan megrontott
szabadságát.” (III. Honorius pápa)
„Ha valamely szerviens fiú nélkül hal meg, birtoka negyed részét leánya örökölje, a
többiről úgy intézkedjék, ahogy akar. És ha váratlan halál folytán intézkedni nem tud,
rokonai örököljék. És ha egyáltalán semmi nemzetsége sincs, a király fogja azokat
birtokba venni.” (Aranybulla)
„Új pénzünk egy évig maradjon használatban, húsvéttól húsvétig. A dénárok olyanok
legyenek, amilyenek Béla király [III. Béla] idejében voltak. Kamaraispánok, pénzverők,
sótisztek és vámszedők az ország nemesei, izmaeliták és zsidók ne lehessenek.”
(Aranybulla)

..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
 3. A középkori magyar állam megteremtése és virágkora – emelt szint
(2017. máj. – 2022. okt.)
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
 3. A középkori magyar állam megteremtése és virágkora – emelt szint
(2017. máj. – 2022. okt.)
7. A feladat a középkori magyar történelemhez kapcsolódik. (hosszú) (2021. okt.)
Mutassa be a források és ismeretei segítségével Hunyadi János törökellenes harcainak
legfontosabb eseményeit 1443-tól a haláláig! Térjen ki a harcok eltérő jellegére az időszak
elején és végén, ismertesse az erőviszonyok változását is! Csak a had- és diplomácia-
történetről írjon, a belpolitikai eseményekről ne! Használja a középiskolai történelem atlaszt!

„Ezért Ulászló király uralkodásának harmadik évében nagy költséggel jeles vitézi sere- get
gyűjtött, vele tartott János vajda úr is és az ország sok főura, valamint Rácország despotája,
azaz királya, György is. […] A vajda úr ezekkel áthaladt Rácországon, azaz Szerbián, egész
Bulgárországon, melyet hosszú idő óta a török császár tartott hatalmában […]. Ami élőlény
elébük került, ember vagy barom, foglyul esett, vagy elesett; a törökök városait, táborait és
lakóhelyeit elfoglalták, nyomban lerontották, lángok martalékává tették. Ezek közt volt a
fürdőiről híres város, a népes és gazdag Szófia. Ezt is elfoglalták, kirabolták és
elhamvasztották. […] Eközben sokezernyi ellenség jött szembe a vajda úrral, a török császár
küldte rá ezeket. Ilyen módon a vajda úr öt ízben vívott kemény csatát a nála mindig nagyobb
számú ellenséggel, s mindenkor győzelmet aratott.” (Részlet Thuróczy János krónikájából,
1488)

„E sok dicső diadal és sok híres győzedelem eredménye az lett, hogy a török császár, Amurat
[Murád], rémületében követeket küldött a királyhoz és a vajda úrhoz, állhata- tosan a
békességért fáradozott. Ulászló király tehát nagyjai számára Szeged városában ünnepélyes
országgyűlést tartott. Az ország minden tájáról özönlöttek oda a nemesek; a császár részéről
is eljött két török vajda, hogy megkössék a megállapodásszerű békességet. Meg is kötötték a
szerződéstől számított tíz esztendőre és a király elbocsá- totta az anatóliai pasát. A török császár
pedig visszaadta Szendrőt és a többi rácországi várat György despotának.” (Részlet Thuróczy
János krónikájából, 1488)

A várnai csata térképvázlata

„Október közepére járt az idő, amikor a magyar tábor, áthaladva Rácország földjén,
elérkezett Bulgáriának földjéhez, mely a török császáré volt; az ellenséget várva,
Merula mezején, melyet magyar nyelven Rigómezőnek hívnak, megállapodott. […] A
kormányzó úr pedig gyorslábú lován a csata nagy zűrzavarából messze távozott a harc
mezejétől; minden katonája elhagyta, védőfegyvereit letette, úttalan utakon bolyongott:
[…] találkozott valami ráccal. […] A kormányzó úr felszólította a rácot, vezesse el
 3. A középkori magyar állam megteremtése és virágkora – emelt szint
(2017. máj. – 2022. okt.)
Nándorfehérvárba; illő jutalmat is ígért neki. Ez nyomban ráállott: de nem a kívánt helyre
vezette, amint megígérte, hanem Szendrő várába. Mikor György despota megértette, hogy
a kormányzó úr a vár falai közt van, megfeledkezett arról: ennek az embernek virtusa és
műve volt, hogy bajos száműzetéséből újra visszakerült országa birtokába; hálátlanság
vétkébe esett, és nem szívesen látott vendégként fogadta. Ugyanis fogságra vetette.”
(Részlet Thuróczy János krónikájából, 1488)

..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
 3. A középkori magyar állam megteremtése és virágkora – emelt szint
(2017. máj. – 2022. okt.)

..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
 3. A középkori magyar állam megteremtése és virágkora – emelt szint
(2017. máj. – 2022. okt.)
8. A feladat Hunyadi Mátyás uralkodásával kapcsolatos. (hosszú) (2022. okt.)
Mutassa be a források és ismeretei segítségével Mátyás kormányzati és pénzügyi reformjait,
valamint azok hatásait!

A királyi tanács és a rendi országgyűlésMátyás

uralkodása idején

„Magyarország főpapjainak és főurainak nagy része […] összeesküdött Mátyás ellen.

Elhatározták, hogy behozzák Kázmér lengyel király második fiát, királlyá kiáltják ki,s
csapatai segítségével elűzik Corvinust [Mátyást]. Az összeesküvés oly heves és széles
körű volt, hogy Magyarország túlsó felén Matusnai Gábor kalocsai érseken, Országh
Mihály nádorispánon meg néhány főúron kívül nem volt senki, aki hű maradt a
királyhoz, s nem a lengyellel tartott.” (Bonfini, Mátyás udvari történetírója)

„A fizetés portánként [jobbágytelkenként] legyen, mégpedig úgy, hogy ha egy egész

telken vagy ülésen – hozzáértve azt a földet, amely ehhez a telekhez tartozik – egy
portán belül csak egy [család] lakik, az fizessen 20 dénárt. Ha pedig ketten kapnának
egy telket és egy telek földjét egy portán belül, [kettőjük összesen] fizessen egy és egyfél
porta szerint. Ha pedig még többen lennének, értsd: hárman, akkor is egy és egy félporta
szerint fizessenek, ha négyen, akkor kettő szerint, és így tovább, bármi módon legyen is
megosztva köztük a föld.”(Mátyás 1467. évi dekrétumából)

„Mátyás pénzreformja több mint ötven évre állandóvá tette a pénzértékviszonyokat,

stabilizálta az aranyforint–ezüstdénár árfolyamot. […] A pénzreform […] jótékony
hatást gyakorolt a korabeli magyar gazdaságra. 1470 után […] élesen elváltak egymástól
az importtal [behozatallal] és az exporttal [kivitellel] foglalkozó tőkés- csoportok: míg az
előbbiek külföldiek voltak, az utóbbiak belföldiek, akik a magyar állatkivitel révén
jelentős vagyonokhoz jutottak, és kialakult a jellegzetesen magyar mezővárosi
polgárság.”(Gyöngyössy Márton régész, 2016)
 3. A középkori magyar állam megteremtése és virágkora – emelt szint
(2017. máj. – 2022. okt.)

..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….