150 i 8.9. A nyelvi szerkezetek kialakitésa oe 8.9.1. A nyelvl kompetencia és performancla kialakltasénak gatl6 tényezd) A besabdértés és besatdprodukcié szempontjabol a nyelv seemantikai oldala meliey 5 alapvet6 tényezs a nyelvi Kompelencia és performancia. A generativ nyelvtani irinyza epi Chomsky et a képességet ‘gy fogalmazza meg, hogy a besall6k "véges simi nyelyi -véges smn szabily sepitségével végtelen szdimi mondatot képesck megérteni é progakine “Egy adott nyely nyelviana implicit nfefében van« a nyelvetj61 besa#lOnek" (Pe), vagyig, ia pszichikus képesség. A kompetencidval szembedllitva a performancia a nyely bye, hasznélatat jelenti morfoldgiai és szintaktikai szempontbél egyardnt. ‘Ahhallds révén viszonylag r6vid id6 alat alakul kia nyelvi Kompetencia és performer, Egy hdroméves gyermek mér tisctéban van anyanyelve szabélyainak tilnyom tboségg ‘A feltétel csupin az allandé nyelvi kornyezet révén biztositott napi t8bb szAz nyelvi mod (mondat) akusztikus észlelése. A silyos halléssérilés ebb61 a szempontbél erésen Eee, inegativ hatdsdt, és az ez irényi rehabiliticié is az egyik legnehezebb feladat. Kilénda, eheziti a fejl8dést = sbt egyenesen ellene dolgozik -, ha a gyermek a jelayele rendszeresen haszndlja, Leontyey hangsilyozza, hogy a jelnyelvben "hidnyzik a jeri scigoni felosztdsa olyan kategéridkra, amelyek megfelelnének a szbfajoknak", Peldsg azonos jelck vonatkoznak a cselekvésekre és a oselekvés Lirgyfira vagy eszkbre (six, srAnt6f6ld, fojés és tej). A jelnyelvi tirsalgss sordn az Osszeflggésckbdt deri ki, vg it ‘melyik jelentésre gondolt a jelel6, A jelnyelv specidlis mondattani sajétosségai hatrozik meg a jelek sorrendjet is. A jelnyelvben a nagyobb érthetdség érdekében el6sadr mindig ata két személyt vagy térgyat szokis kOzblni, melyck kézbtt a cselekvés véghemegy, sek et kovetdleg a tireyak k6zbtti viszonyokat. Bosckise hozza a kévetkez6 példat "A fi megeex piros almét" mondat jelnyelvi sorrendjére:fit- alma- piros- enni. ‘A nyelvi kompetencidért elsédlegesen felelds tényezdk a kovetkezdk: |. =a szavak toldalékai (ragok, jelek, kép26), a funkcionalis szavak (Fries felosztisét alkalmazzuk, mely szerint a szavak Mt ‘csoportra oszthatok: ‘igymint lexikai »fSnevek, igék, melleknevek, hatirozésaie fankciondlis szavak naz Osszes tObbi szbfaj, néveldk, névmdsok, szémanevck,Kaléoo sib.«), ~ a mondatok szintaktikai szerkezete: A nyelvi szetkezetek kialakitisét célab seurdopedag6giai: munksinak ¢ him HS ludatos felesaésére kell 6sscpontositania, Sajatos ellentmondés, hogy a beste annél eredményesebben sajétitja el a nyely ezen oldalét, minél természetesebben a ‘a végbe, vagyis a tudatositést csak mint segédeszk6zt vagy mint utdlagos rendead (& célszert igénybe venni. A nyelvet igazdn j6l besatlé a nyelvet transzparensiek Ch Ms nyelvi Atlétszbsdgot jelenti: maga a kOzvetit6 forma alig tudatosul, a beszél5 2 ee " ezen tartalméra ésszpontosit. A nyely Altaléban csak akkor vesziti el transepaensFr ato salle 151 Fi vel ye az 22 felvéltand® helyes nyelvi forma pints eet nye kompetencidval nem rendelkezd halléssériilteknél elmarad ez a szinte am ‘azonnali nyclvi korrckci6, produkaljék és elfogadjak a téves formakat, mivel nem ae jk el lesen egymést6l a teves és a nem tEves, wt vebust (1968) Atfog6 tanulményéban a siketek irésbeli munksinak 4 5 hibatfpuséra More ack: hidny (pl. meglat a csénak), felesleg (pl. itt van a kenyeret), inadekvat sul at (pl Kérek a Mlzetet) és a hibés sz6rend, Az els6 hérom iba nemesak a mika vonatkozhat, ahogy fenti példtinkban, hanem szavakra is. ‘anyelvi kompetencia és erformancia fejlesztése tab vonalon trténik, hosszii folyamat, enter egyardnt érvényesiilnie kell a kevésbé tudatos, modellek utdnzis4n alapulé uso & @ tudatosabb nyelvtani clemeknek. 139.2. Tarsalgasok ‘a uialgisok kell6 gyakorishg esetén neki Katina az én hegyezbm, megmondtaftJaninak, — nélam volt stb. Iyenkor nem szabad dthizni a kordbbi alakot, mert az is érvényes, csak nem a capt minden tagjara, Rendkival fontos, hogy a gyermekek gyakran talélkozzanak a fentickhez hasonlo kes alakokkal, vagyis stirin végezzenck talakitésokat, A tdrsalgisi szbvegek chez rendsers alapanyagot szolgdltatnak, sa déluténi munka egyik dllandé elemét kell képezze ez a fea Egy id6 miilva mar megkovetelhet6, hogy a tanulok maguk végezzék el az dtalakitst a segitség nélkt ey a titi, sal, Kérdések Arkérdések, kérdészavak tudatositisa uy feladat. Az elokészit6 1. osctétyban ¢ tandr minden elhangzd kérdést egy is. Amikor mar sok kérdés gydlt igyancsak az egyik legkordbbi grammatikai jee gyszeriien irdnyithatjuk a figyelmet a kérdésht § nagy iv papiron gydijt. Jeloli a hozzA tartoz) vvalasaokl Ossze; sudtvigja Oke, sa kévetkezd lepés a rendews Kiltpi deatipusok yoo nek a ki, hol, mit csindl sth spt pet mor a megfeleld Kartonra i ese! as ea gysiteményeket, s igy fokozatosan rhéve 153, kérdések sat Fabra Az exutin spontin felmerils . A lanulok esetenként Atolvassdk a w miféle Valaszok is esatlakoznak, nek arra, hogy milyen jellegi He yall a2 lOKESS 2. ost 6 a tandr megjelothet egyes szavakat a trsalgsi melyeknél az.a feladat, hogy a gyermekek folejk ijak a megfelelé kérdBscavakat. rasta ki? mit csinalt? vont floor a szhnk6val 2 uted, ki? . Nozsi segitett neki saxérdbszavak bevezetésénéligazodni kell a gyermekek szintjhez, 94 Noelvalakitarsasjatékok geld 2, osctilyban és résrben még az 1, és 2: osztlyban is tirsasjdilak “Alizva’, nem raostotkeretek Koz6tt gyakoroliathatok meghatdrozot mye suka, A jtekos igkorben eek a gyermekek,s gyakorlatlag nem is veszk ésre; hogy mire megy kia jte, ‘Minden kis jatek meghatérozott nyelvalaki forméra pil. Eey-egy érdn két-héromféle jira Kertthet sor, mindig akkor hagyva abba a tevékenységet, amikor még szivesen fllatndk azt a ayermekek. A kiilonboz6 tidosthat6 a begyakorlas. jatékfajtak az év sordn tobbszbr ismétlédhetnek, igy _Ajiték jellege ascerint valtozik,attl fige, hogy melyik nyeivalak haszndlatira EptjkGket, Az orik felépitése: + célkitizés, ahaszndlt esck628k, tirgyak rivid bemutatésa, wa jat6k elmagyardzisa, bemutatdsa, (Ezt,a szakaset nem érdemes elnyijtani, sok ‘selben célravezet6bb, ha a legels6 jétékot bemutatnak fogjuk fl, igy a gyakorlatban ismerkednek meg a gyermekek a teend6kkel), +a jaték lebonyolitésa, ~ &rtékelés. Az utols6nak emlitett_ mozzanat adj 1a meg. a jaték versenyszerii Karakterét. Mindett” {eljesitményért pont jar. Jatszhatunk pontveszteséggcl is. Ilyenkor az 6ra elején mindenki Ieghatérozott szimi zsetont, korongot kap, s a vesztesck cegyct-egyet leadnak beldlik. Az fra végén a tande dsszesiti a részeredménycket, mikGzben alkalom nyilik & gybcbit", “els6" (sod, uols6 sib) "sikeral”, "nem sikerit”kifejozések rendszeres alkalmazasira is. Néhiny gyakorlati példa a jatékok kilnbdz6 tipusaira: 49) Térgyragok alkalmazésa Egy gyermek a t0bbi éltal nem lathat6 helyen raja, kivese valamit egy dobozbbl, eszik Yalamit,azaz_olyan cselekvéseket. véger, amelyek Kifejenise @ UrEyTas alkalmazdsét fitter. sells trgyét a esoport Lobb agai a tk elt thatk (@ tandr feajzoljavalamennyi Abrazolési lehetdséget a tébldra, kit rOvid haltsnevelst is végez. Ezutin clvesci a tirgyakat, letorli a Ubli, vamye tovébbiakban emlékezetbé! folyik a jatck. ‘A tandeflirja a kérdst: Mit esik? (Mit rajoo, vg. st). Amig szthséges, mega valaszhoz a sémét Eatin jlentkezik valaki a cslekvés elvégztsée, s anna irényitésira cay msi tanulé is khiv a tandr, Az wObbi esa fel a kérdést az csztdlyna egyben érgkeli is a vilasook, taldlgatésok helyességét. A taldlat persze az emckets ¢ egyben a véletien kérdésé. Minden taldlatért pont jr. + "Tolefondlissal" is gyakoroliathat6 a tirgyrag. A tandr egy gycimicknek megmutat Aérgyat tObbitamul6egymés mogott al, tal azels6nek. Az eld scblija a kovetkectt ay megfordul, s fogadia a koclést, mit is létott az els6 tanulé (___t ldtam). A mésodix salitja a harmadikat, s kézli: " t tot igy megy ez végig a soron, Az utelsé kez az elsével a végeredményt (Te 1 ltl). Ha cgyezik, pontot kap, s beall mésodiknak, + Mit talaltél?" Egy zsdkba kiilonboz6 targyakat helyez el a tandr. Ezeket minden tanuld rmegneveri. Ect kovetéleg cay tanulé megkapja a zsikot, belenyil és kézbe vesz valamit Seomseddja feltesci a kérdést "Mit taldltét?” Valase: ___t. A zsiktovabb ker 4 kérdezihiz, A j6 vilaszokért pont jar. ~ Ennek egy masik varidcidja, amikor egy tanulé a mésikhoz a "Keresd meg a ....1" felszblitassal fordul, a megnevezett targyat kell térsdnak tapintassal kivdlasztania, Eziittal a felscblitist adonak jér a pont. 7 a 4) Helyhatérozé ragok alkalmazasa A -hoz, -hez, -hoz ragok gyakorlisindl két gyermeket hiv kia tandr. Az egyik gyermek mindkét markaba fog egy kis képet vagy targyat, a masik semmit nem kap. Az osztdlytdrsak nem tudjak, kinél van valami. A két gyermek egyszerre kérdez: "Kihez mész'?" A jelentkez5k k6zil felsz6litanak egyet, aki kézli "X-hez" vagy "Z-hez". Ezutdn réiithet a kivdlasztott tanulé markara. Kideril, van-e bene valami. Ha van, pont jér érte. Ugyanez a jaték eljétszhaté nevek helyett mds fonevekkel. A kisz6litott két tanulé valaszthat, milyen targyképet tiiz magara, s ekkor a kérdés "Mihez mész?", s a valasz példéul “cicthoz", "hazhoz". ‘A -ban -ben ragok gyakorlasakor elrejt a tandr valamit a tanul6k javaslatai alapjén. Elézbleg még a huny6 jelenlétében tisztézni kell, hogy mely rejtekhelyek johetnck szdmitisba (példaul a padban lesz, az ablakban lesz). A tandr ezeket a szavakat akusztikusan is megerdsiti, majd emlékezetbél felsoroltatja Gket. A kérdés sémaja felkeriilhet a tAbléra: ‘A(z)___ban van? A huny6 kérdésére “igen” vagy "nem" a valasz. Hlyenkor célszeri az értékelésnél mindenkinek elére t-hat pontot megeldlegezni, s ebbél veszit a kérderd annyiszor, abdnyszor nem talél. -On, -en, -On ragok: az el62b jaték anal6gidjara jatszhal.1olt gyermek (én) valamilyen mozgdst végezhet ("szobor" vagy Bh, alonboz5 pontjaira koppantis). A jétékostérsnak ugyanoda kell koppantania, 1 081 orgist Kell elvégeznic az els6 tanul6 “te” felsablitéséra. A tGbbi gyermek gst ggan azon0s voll-e a mozgis, kaphate pontot a thkérkép, aki azutin Atveszi az cst va ‘segy mésik tanul6t szOlit ki "takorképként cael tied. Minden gyermek kap egy tirgyat egy térsitl (tied a toll, tied a szalag = ‘A reyakat gyermekek a zsebiikbe vagy keziikbe rejtik, Ezutin megy az eddig csak so) syeltként ll jtekos abhor, akinek a kapotvgyéra emiékszik (Tied a tol” stb). rat kitalal, annyi pontot kap. " Nélam, nélad. Egy targyat valakinél elrejt a tandr. A hunyé nem litja ezt. Talélomra i: "Nalad van?" ‘Valasz: "Nincs ndlam." vagy "Igen, nélam van." A jaték att6l lesz, east, hogy minden gyermek Gy’ tes, mintha 5 rejtegtné a térgyat. A huny6 mindig, we ett aldlgathat. Ha tld, pontotkap, _gsarsetmnevek alkalmazéisa ‘stands kis feliratokon sorszimneveket rak kia tanuldk elé, Mindenki akusztikus ‘iflrencilés alapjén vesz ki maginak egyet, A tdbbiek nem léthatjék ezt a szimot. A coneimok part letakart tba teszi a tandr. Egy tanulé felteszi a kérdést: "Hol van az els® (armadik stb.)?", majd felemeli a feddt és héromig szAmol. Akinél a bemondott szm volt, cdafut a télhor, s megkisérli a fed6 lezdrdsa el6tt sajét szAménak a parjét kivenni. Fgy misik véltozat: Egy tanulét kihiv a tanér, Minden tanuld egymés utdn felsorolja a raga szimat, fel is mutatja egy-két mésodpercig. A kiszblitott tanulénak emlékezetbél kell nnd t6bb sorscAmnevet helyesen megneveznie (Tiéd a_i). A felsorolt otletek bévithetSk, valloztathatdk. A Iényeg mindig az, hogy a gyermekek vera a jatékot, s aktivan alkalmazzak a megoétzott nyelvi formdit. 895. Nyelvi szerkezetalkotasi gyakorlatok ‘2 ratipustulajdonképpen a nyelvian el6futéra. Meghatérozott nyelvalakok alkalmazésérél co ‘melynek nem feltétele a megfelel6 nyelvtani kategéria megnevezése. Megjegyzend6, Le imempiben az elnevezés mdr ismer, természetesen hasenéini kell act. Az Sratipus a2 vag ok kozoitjlennet meg. Az induléskor még domindl a megnevezetlen nyelvtan ag au alkalmazdsa, amely helyzet rokon a még az iskoléban nyelvtant nem tanult, de a at spontin alkalmazé hall6 gyermekével. Az egyes magasabb osztélyokban mar ma, nyclvtanilag is tisztézott fogalom jelenik meg. Miutan az 5. osztélyra a nyelvtan Deh rat Minden kategéria tsetdzbdot, a 6. oslt6l mar tljesen beolvadhatnak a ‘czetalkotisi gyakorlatok a nyelvtandrék anyagaba. Be156 Atulaidonképpeni ofl evel az Gratipussal az hogy miel6tvalamiyen tema a yg i anyagiban is megjlenne, aat a gyakorlabél, az alkalmazds vonatérél mip ismere | ayermek, Azt szeretnénk elkerilni, hogy a nyelvtanérékon tejesen ismeretlen fog vf vezessnk be, olyanokat, amelyekkel addig a tanul6 soha nem foglalkozot, alkane, Eta | célszerGi a térsalgési szBvegckbe is tudatosan olyan nyelvi Sverkezcteket belecscipésn | rely! a tnd foglakoznd akar, eat KOveik a nyevi szerkezetalkotsigyakorlaige gg | egy tobbé-kevésbé kés6bbi id6szakban keri tudatositésra a kategéria elnevezése, Vagyis: Els6 saint; tarsalgas ‘Masodik szint: tovabbi alkalmazds - nyelvi szerkezetalkotds Harmadik szint: elnevezés - nyelvtan Az els6 és mésodik, illetve els 5 harmadik szint k6z6tti kapesolatot ty, ‘megteremthetjuk, amennyiben a példdk nagy részdt a térsalgisi szbvegckb3l vo szintek elsddlegesen a sorrendiséget fejezik ki, mivel adott esetben idében n esnek egymashoz. : A nyelvi szerkezetalkotisi érikon dllaldban két-hérom feladattipus elvégzésére ker so, Lényeges a valtozés, mivel igen intenziv munkat Kell kévetelnink a tanuléki6l, mindenkity Ondlld feladatmegoldast virunk el. Az intenziv egyéni munka érdekében biztositani kell, hogy a tanulék semmiképpen se masothassdk egymasrél a megoldasokat. Célszeri enneh Grdekében A és B feladatlap-valtozatokat késziteni, s az 6ra masodik felében ezeket feleserélni. A hézi feladatoknak sem kell egyezniok, ezek is Ichetnek A és B tipusiak, A feladatok f6bb tipusairél ad dttekintést a kévetkez6 felsorolas: a) Rendezés: kevert képanyag, majd szbhalmaz kerill a tanul6k elé (példdul egyes & {Obbes szdmii fOnevek). A tanér megkezdi a tirgyképekkel valé vélogatist, maid minden tanul6 donthet a kezében lév6 kértydk fel6l. Eatin kapnak sabképeket isa gyermekek, melyek térgyképes megfeleléjét- kell megkeresnidk a mér rendectt halmazokban. Megnevezésre még nem kerlil sor, mert a nyelvtanban az anyag csak ext kovetdleg jelenik meg. b) Pérositds. A tant szbképeket helyez az asztalra, ezekhez kell a parokat a tanuldknak a keziikben lév6 szoképek kozill kivélasztaniok (példéul alanyi és Largyas ragozdsi igealakok - néz-nézi, kijelent6 és felszblité médii ipék - nyitom-nyissam). ©) Nyelvalaki térsasjétékok a korébban felsoroltak mintdjéra ) Mondatalkotés kép alapjéin - ez a feladat egyben a fogalmazds-eldkészités témajéba is vig. ©) Mondatalkotés megadott szavak alapjén. hz. inditis lehet egyetlen sz, Iehet 10th ‘agozatlan sab: példéul Zsuzsivirdg (vesc) a (nagymama), datosan | *SSziik, 4 aBYON kizel |ryanyelv batiusok 137 2 [Oo B ae fa = c =a oe SL |@ ‘ 4e ae szemiveg) Szilvak ceruzék ee S\ o f) Mondatok kiegészitése ~ szemniélet alapjén kihivott tanulékkal, kirakotttirgyakkal, képek alapjan: példéul Itt vannak Kati... (fizetei. : = amondatdsszefiiggés alapjén: A kbnyy leesett a. ~ Kovetkeztetés alapjén tetszbleges szbval, de meghatérozott rag atkalmazdséval: Példéul: A madarak ... megkezdett mondat befejeztse: Akkor megy el, 4) Mondatok egyes scavainak fldalékolsa: a tanvlsk saveget kapnak, mele eayes szavaknal hidnyoznak a toldalékok. Valtozatok: : ~ meghatdrozotttipus toldalékok hidnyoztak (pédéultreyragok), «= leiré seBveg az alkalmazand6 id megadésival: in is takarékoskod.. Anyukdm... rendseeresen Kap... pénz... Ezt ésszegytit. egy persely.. (jelen id6) — Firble exe, exesben nee a meglds, hoy srihben ak coms reipemédok 6 az galkok some sezkeéemszrien el cea Peldul: Pali: Szervusz Kati, hova utaz..? Kati: A sailleim... Mar nagyon var... hogy ali: Mit fog... odahaza csindl. Kati: Végigiér... a hdz.... kimegy- Mind a mondatok szavakkal val6, mind @ sorin kénnyebb a feladat, ha el6re megadia @ nehezebb, ha ez teljesen éndlloan kell végrehaiani cotthon Ie... azudvar... 6S. szavak toldalékokkal valé kiegészitése tandr a potléshoz a valasztékot, s158 AE AEE pug hy Kérdészavak pétlasa - képre vonatkoz6 hidnyos kérdés kiegészitése, ~ hidnyos kérdés kiegészitése a vilasz ismeretében, példul w-- mész haza? Holnap. .. mész haza? A testvéremmel, i) Transzformaciok ~ kalénb6z6 igealakok étalakitésa, + igeiddk dtalakitésa, igemédok dtalakitdsa, ~ Allité mondatok dtalakitésa tagadékra és viszont, ~ eselekv6 mondatok dtalakitisa szenved6re és viszont (péidéul a kutya megharapta a macskat, a macska megharapta a kutydt). Az Atalakitisok egy részénél fontos szerepet jétszik az eredeti és megvaltonos Jelentések dsszevetése, értelmezése, J Osszetett mondatok alkotésa megadott egyszeri mondatok é a KOt6szb segitstgtvel, vagy csak a kotSsz6ra épitve. Példéul: A boltba megytink? A piacra megyiink? A boliba vagy a piacra megytink : » nehogy .... ee K)Hasonlé tartalmi, de eltéré grammatikéjit szavak, mondatok,értelmezése, Osszehasonlitésa Példéul: + eselekvé és miiveltet6 igepar (ir-irat), az és a vagy kétszavak szombeiilitisa (Almét vagy kértét kapok. Almét és kbrtd kapok.), + kijelent6 és feltételes médii mondatok (Visérolok. Vasérolnék.). 1) Javité, korrekciés feladatok. A szovegben szdndékosan szerepeltet a tandr hibis grammatikai clemcket, a foladat ezek felfedezése, Csak akkor alkalmazhat6, amikor a tanulékt6! mar elvarhat6 bizonyos nyelvhaszndlati jértassdg, Példéul: A gyerckek kiment az erd6t virégokat szed, A munkék rendszeres javitésa clengedhetetlen kévetclmény. Lehetdség szerint ea nem a tandr, hanem az dra végén a tanul6k végzik. Id6t kell biztositani scémukra elészor az Onellendrzésre, majd ezt kovetdleg a helyes minta alapjan sajat munkejuk és a j6 megoldés dsszevetésére. A tandr rendszeresen kisérje figyelemmel a tipikus hibékat. Ezekbél példakat ishat fe a tablara, s kézdsen javittathatja ket, A tandrmak gondot kell forditania arra, hoey 8 feladatok k6zé tijra és ijra beiktassa azokat, melyeket a tdbbség hibasan oldott eB, illetve egyedi hibizds esetén differencidlt feladatkijelblést kell végeznic,r ipusok 159 pepopitonts sn Noein és elyesirds yet belemennék e tere taglalstba Kierelok, hogy a nelvaniismereek elsasa Bip erammatkis beseéd KO20U alig van Osszeflggés, Mas tudni a nyeltant, & més tomatikus szinten haszndlni a tarsalgésban. A hibak szdbeli javitisinél ugyanakkor on a tanhr munkajst, ha a nyelvtaniszakkfejecésok segiségtvel ual a problémsra. ‘Az oratipus az 1. €5 8. osztily kézbtt szerepel, de bizonyos nyelviani fogalmakat (sz6, nondat, bot, irisjelek) a tirsalgisok scOvegeihez kapesoltan mér az elokészt6 2. osziélyban jsbovezet a tandr. igy az a kedvezd helyzct ll el, hogy az 5. osatilyig az. ltalénos iskolai tenanyag Henyesi részeit egy osatélyfokkal hamarabb végerhetik el a siketck specialis jssodinak tanulbi. Kiegyenlitésre a 6. osztdlyban keri sor, amikor az igékkel kapcsolatos sokrétiismerctcket nem egy félév, hanem egy év alatt dolgozzdk fel, s igy a 7. és & osatélyokban mar azonos osztélyfokii anyagot végeznck, mint az altalanos iskolak. ‘A tananyagrészek (bbszbr ismétISdnek, s a kovetelmények lehet6vé teszik a tananyag, dilelédését. Ez azt jelenti, hogy sok esetben fordul el, hogy a tananyag egy adott évben rmegielenik, de a ra vonatkoz6 kovetelmény csak a kévetker6 tanévben szerepel. A hangsiily ‘sebfajokon és mondatfajldkon van mind az als6, mind a fels6 tagozaton, ‘Az aldbbi dttekintés rbviditve tartalmazza a témékat, J Lithaté tObbszbri visszatéréstik a ‘magasabb évfolyamokon (a visszatérd cimszavak dltalaban bévilé ismereteket takarnak): Osataly Tananyag, mondattan szbtan hangta elbkészit6 2. mondat, irds, 8 bet Irisjetek i {fobb mondatfajtsk fbb szbfajok ‘Abéoé, magén-, méssalhangzok 2 mondatfajték szbfajok - 3 ‘mondatfajték ige : 4 mondatfajtak szbfajok bettirend, fob mondatrészck maginhangzbk, ndssalhangzbk - szbfajok - : : szbfajok, igék, : hatarozbsz5k, igenevek i mondatrészek - : : Ssszetett mondatok —_szétani hangtani ismétiés2... 160 ALOE ep. ‘Az als6 €5 flsb tagozatos nyeitanbrik céliat réscben etérnck egymAsibL Ay ayy {agozoton a {3 él a nyelvtant kategoridk flismerése &s megnevezése. A fes6 tagozaiy emeltettdlialénostisokr, egyszerien megfogeimazot szabélyolra ls Sor Keri, ich hhangsily tovébbra is a felismerésen és megnevezésen marad. Anyelvtandrik felépttése a kovetke’: ~ célkitizés, + tj téma vagy gyakorléanyag, + helyestrdsi gyakorlat. A fels6 tagozaton a nyelvian tanitisthoz munkatankonyy all rendelkerésre. Ebben ‘megialhat6 valamennyi téma vezérfonala, scAmos gyakorlfeladat & biséges anyag nyelvi szerkezetek gynevezett drill-gyakorlatok formajaban tOrténd gyakorlésira, Eljérésok 4) Felismerés, megnevezés Mint mér emlitetk az als6 tagoraton az elsSdleges ofl, hogy a tanulbk a nyeltani kategbridkat a felismerts és megneveats scnijn sajtitsik cl. A név hasendlataelésegt a Brammatikai elemiektudatos haszndlatt, és septséga javitishoz is. Egy.ogy szb elbidézhei, Hoag a gyermek kijvits magit, Példdul a a tanulé tévesen hasendl egy ragot vagy éppen clhagy eayet,eléglehet a tani figyelmeztetés: "Vigyéa, milt id! vagy "Egyes svém elsb személyt hasznélj!, "Hidnyzik a névmas!", sa gyermek mér ki is javtja magét. Sarin van szikség ezen a sznten, hogy atudatossg fora vltson dt a gyermek, mivel még nem képes arra, hogy a grammatikai elemek tSbbségét automatikusan hasznalja A Kelismerts keresd, vélogalé mavelet. A tanér felhivja a tamulék figyeimét az 6a anyagit képecd nyelvi kategoriéra (példéul fEnév vagy tulajdonnéy, tabbes szim, kérdb onda), $a tanul6k Keresni kecdik ext a format a tirsalgisok, szerepistécok, pantomimjclenetck subvegeiben és a mar feldolgozottolvasményokban. Ennél a résznel igen Hényeges a gyermekek aktivitisa. Az Uden féle anyanyelv-felesaési koncepcisban a Srammatikai fejlesztés ezen jellegét nyelvi reflektélé eljirdsnak nevezik. A hazai dltalinos iskolai nyelviantanitasnak is egyik eljérasét képezik a keresé feladatok. Klondsen a ritkdbban eléfordul6 nyelviani kategéridk esetében a tandr a trsalgésok sebvegeibe tudatosan is beolvascthatja ezeket, Példéul ha tudja, hogy a kéeljovdben 22 Ghajt6 mondattal kivin foglalkozni, gy a szivegekben mér néhény ltl korébban is elkezdheti szerepeltetni ezt a mondattipust. Lényeges, hogy a tudatosités utin Kelld mennyiségi példat taléljanak a tanulék a kilonb626 szivegmintékban, Nem fontos, N03) csak egyetlen scovegben keresgéljenck a tanulbk, sbt akir hat-hét szbvegben folyhat & keresés,s igy més-més sobveget kaphatnak a vizsgilédashoz az egymis mellet dk. A bevezetett névnek bele kell Kerlilnie a nyelvtanfizetbe emlékeztetSnek, Igen fontos, hogy ha a tandr mar bevezetett egy fogalmat, azt folyamatosan “"melegen tartsa" az egész tanév folyamédn, vagyis a bevezetés idépontjai6l fogva folyamatosan szerepeltesse a vele kapesolatos felismerési és megnevezési feladatokat. Ez mind az olvasmanyokra, mind &a pany enna 161 yk szdvegs rsalgssok | jelenetekhez csatolt geacatonsa 1S vonatkozik adott mondatfajtak, szbfajok vagy ezek valamely alesoportjénak ,, megjelolése, Kiirdsa). A feladatok tehat egyre szdlesednck egy-egy taney sorén, pin ap 80007 tanult fogalmakat egyarént tartalmazzak. ‘ ‘A fentickbOl kovetkezile, hogy a felismerés és a megnevezés szinte egyctlen folyamat. nit a auld feismer, anak megnevectstre is képesst kell vn. A témék tobbségchez eqitiroot tapastalat’ anyag All rendelkezésre, mivel a tanul6k a Kérdéssel mar akir fab eve is foplatkoznak az elem gyakoris scinyjén, fay példdul a rokon értelma szavak spiel, 2 szinonimiknak cay adott sxb (0 frist mir ax el6késai6 1 osztalyt6l Pr gsmktik a tanuldk, Vagy az aktuilis elvSlasrtsi problémakhow j6l csalakozathat6 a rain, illetve méssalhangz6k megnevertse, A névmésok is évr6l évre szerepelnck & tirsalgssok seBvegeinek feldolgozisa sordn szinonimaként. A mondatrészekke! kapesolatban tevestett alanyi é5 Allitmdnyi struktirék el6futarai Iehetnek a gyakran végzett ritmusos rmondatiagoldsok, melyeknél a hatérokat a frizikus struktrak szabjak meg. Tgen lemyeges, hogy ezeket az dsszefliggéscket a tanul6kviligosan ldssik, igy a nyelvtani tategbria nem lesz idegen, ijszert a szAmukra. 1) Csoportosttésok ‘A kalonbségeket igen j6l kiemel6, aktivizilé forma, amennyiben minden tanul6 kell6 amjagot Kap az Onéllé dOntéshez, Az eljirés sészben a gyakorlés, a mdr megismest Tateptridk Kényegi vondsainak kiemelését svolgélhatja, részben az eddig ismertek mellett rlrdnythatja a figyelmet az ismeretlenckre (példéul fOnevek bontisa két esoportra, egyes és tsbbes szimiakra vagy kz: és tulajdonnevekce, melléknevek als, kézép- és fels6foka stb.). ©) Meghatérozdsok ‘Azegyszerti meghatérozisok bevezetésére a fels} tagozaton keri sor. ‘Acél az, hogy a tanuldk Ieheifleg maguk jussanak el a megfogalmazishoz, a definicio mint egy éltaluk megoldott probléma jlenjen meg, Ehhez nyéjtj6 alapot a meghatérozés hiényes megadisa a probléma ayidet felvetése mellet. Példdul az anyag a fOnév meghatérozisa az 5. osctélyban. A tandr elGszbr fEneveket iiket kia tdrsalgésok szbvegeib6l, illetve az olvasményokbél, Ezutén veti fel bWoblémaként, vajon mi is a fEnév, hogyan fejezheyjok ki egy mondatal, Ha van a pela ot tuladonnéy, ezekr6l valéscinileg megillapijak tbben, hogy ez mind név. Ezutin ‘mdr flithato a hidnyos mondat: Afonty neve. Ea ketvetleg mr esak az. kérdés, hogy minek a neve. A tanir megkeadheti a fncveket 506 strc csoportositist: az egyik csopontba kead rakni az é6lényeket a mésikba az Séteteneket A tanulk flytatak a. csoportosis. Eoutin tesz fel a tandra kérdést, vajon mulyen Kats tulajdonségalapjdn alakult Ki az egy, iletwe mésik esopor. Végsalkségben még egkérdcheti, melyik csoport tgiaiélnek. Ext Kévetbleg a tanul6k mar bizosan mepialiljak aet csoport ffogalmsnalenyea xy loények, eetclen dolgok)ezekt ris ithanak kit ng scikdtyira. A moghatiroris Kiepésatése most mir magit6l adbdik: "A fEnty Estée,

You might also like

• Jozsa MP1021

  

  Document26 pages

  Jozsa MP1021

  regina haszilló

  No ratings yet
• Pszicho Szigo Rövidített Tételek Közös Drive

  

  Document98 pages

  Pszicho Szigo Rövidített Tételek Közös Drive

  regina haszilló

  No ratings yet
• ZV Tetelek BA HA 2019

  

  Document8 pages

  ZV Tetelek BA HA 2019

  regina haszilló

  No ratings yet
• • Magazines
  • Podcasts
  • Sheet music
• Fog Almaz Ás

  

  Document19 pages

  Fog Almaz Ás

  regina haszilló

  No ratings yet
• Hallas

  

  Document28 pages

  Hallas

  regina haszilló

  No ratings yet
• Tétel Kész Verzó

  

  Document21 pages

  Tétel Kész Verzó

  regina haszilló

  100% (1)
• Berszan Lidia A Fogyatekos Szemelyek Tarsadalmi Integraciojarol

  

  Document192 pages

  Berszan Lidia A Fogyatekos Szemelyek Tarsadalmi Integraciojarol

  regina haszilló

  No ratings yet
• Ecseri Út 2.

  

  Document82 pages

  Ecseri Út 2.

  regina haszilló

  No ratings yet
• Tetelcimek

  

  Document1 page

  Tetelcimek

  regina haszilló

  No ratings yet