9.

A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ KITÖRÉSE ÉS FŐBB SZAKASZAI

Lengyelország lerohanása

● Hitler visszavonta parancsá t a Lengyelorszá g elleni hadmű veletek augusztus 26-i

megindítá sá ra.→ augusztus 25-én alá írtá k az angol-lengyel kö lcsö nö s segítségnyú jtá si
egyezményt, amelynek egyik titkos pontja kifejezetten megnevezte Németorszá got. Az esetleges
szovjet támadá sra a megá llapodá s nem vonatkozott.
● a németek augusztus 29-én kö zö lték, hogy legkéső bb a kö vetkező napon teljes
meghatalmazá ssal rendelkező lengyel megbízottat vá rnak Berlinbe. A lengyelek erre nem voltak
hajlandó ak, mire Hitler elhatá rozta, hogy szeptember 1-jén lerohanjá k Lot. → a Danzig
kikö tő jébe lá togatá s címén befutott Schleswig-Holstein nevű német hadihajó tü zet nyitott a
Westerplatte-fsz lengyel ő rszá zadá ra. Ugyanekkor (4 ó ra 45 perc) a szá razfö ldö n és a levegő ben
hadü zenet nélkü li általá nos tá madá s indult. szeptember 6-á n elfoglaltá k Krakkó t, szeptember
8-á n Varsó t. Kéthetes kü zdelem utá n má r csak elszigetelt lengyel ellená llá si gó cok maradtak. A
kormá ny szeptember 17-érő l 18-á ra virradó hajnalban romá n terü letre menekü lt, ahol
interná ltá k. A fő vá ros szeptember 28-á ig kitartott. Az utolsó harcoló lengyel alakulat október 6-
á n tette le a fegyvert.
● Anglia és Fro. szeptember 1-jén diplomáciai ú ton kilá tá sba helyezték, teljesítik
kö telezettségü ket ha No. nem fü ggeszti fel akció já t. A jegyzék hatá ridő t nem tartalmazott.
Szeptember 3-á n reggel 9 ó rakor a berlini angol kö vet kétó rá s ultimá tumot adott á t, az elutasító
vá laszt Ribbentrop kö zö lte. Halifax kü lü gyminiszter: ha nem kapnak kielégítő feleltet, 11 ó rá tó l
beá ll a hadiállapot. A francia ultimá tum aznap este 5 ó rakor já rt le.
● a fra hadvezetés csak szeptember 7-én indított egy tá madá snak alig nevezhető akció t.
● a szovjet hadsereg augusztus 17-én indult meg Kelet-Lengyelorszá g ellen. A szovjet-lengyel
megnemtá madá si szerző dést azzal az indokkal hagytá k figyelmen kívü l, hogy a lengyel állam
megszű nt. A szovjet északi front Belorusszia, a déli front Ukrajna felö l lépte á t az 1921-es rigai
békeszerző désben megá llapított hatá rt. A lengyel csapatok nem vették fel a kü zdelmet a szovjet
haderő vel. → 1940 eleje katyn-i mészá rlá s.
● 1939. szeptember 28-á n Moszkvá ban Ribbentrop és Molotov hatá r és bará tsá gi szerző dést +
titkos jegyző kö nyvet írtak alá → egyik fél sem tű ri a má sik fél terü letére irá nyuló lengyel
agitáció t.
● a térség felosztá sá ban szovjet javaslatra mó dosítá s tö rtént.: a varsó i tartomá ny egész terü lete a
Bug folyó ig a németeknek jutott „cserébe” Litvá niá ért. Vilna/Vilnius Lotó l a balti államhoz kerü lt
vissza. Lengyel-Sziléziá t, Nyugat-Poroszorszá got, Ló dz és Varsó tartomá nyok egy részét
annektá ltá k a németek. A szovjet hatá r megkö zelítő leg a Curzon-vonalat kö vette (1920-angol
kü lü gyminiszter: a litvá n hatá rtó l Breszt-Litovszkon á t a Bug folyó mentén Przemyslig és onnan
délre a Ká rpá tokig)
● 1940. február 11-én a két orszá g kö zö tt kereskedelmi szerző dést írtak alá. Az angol tengeri
bloká d kijá tszá sá t szolgá lta.
● 1939. szeptember végén, október elején É sztorszá g, Lettorszá g és Litvá nia kö lcsö nö s
segítségnyú jtá si szerző dést írt alá a Szuval. 1940 augusztusá ban a balti államokat a Szuhoz
csatoltá k.
● a szovjetek Finnorszá ggal szemben terü leti kö vetelésekkel léptek fel: kb. 2700 négyzetkilométer
finn terü let á tadá sá t kö vetelték, cserébe Karéliá ban adtak volna 5500 négyzetkilométert. 1939.
október-novemberben tö bb alkalommal já rt finn kü ldö ttség Moszkvá ban, de nem tudtak
megegyezni.
● 1939. november 30-á n a szovjet csapatok hadü zenet nélkü l megtá madtá k Finnorszá got, de a
Karéliai-fö ldszoroson a szovjetek megrekedtek a Mannerheim (finn fő parancsnok) erő d- és
akadá lyvonal elő tt. A finn alakulatok gerilla-harcmodorukkal sú lyos veszteségeket okoztak,
december közepére a finnek minden ponton visszaverték a tá madá st.
● A szovjetek február 11-én ú jabb offenzívá t indítottak. A finn kormá ny attó l tartott, hogy az egész
orszá g megszá llá s alá kerü lhet, ezért március 12-én békekö tésre kényszerü ltek. Finnorszá g

1
 elveszítette a Karéliai fö ldszorost Viborg vá rosá val, és kénytelen volt a szovjeteknek bérbe adni a
Finn-ö bö l bejá ratá t ő rző Hanko kikö tő jét.
Cél: Franciaország

● Maginot-vonal: André Maginot francia hadü gyminiszter: kb 350 km hosszan hú zó dott észak
felé, majd nyugatra kanyarodott a francia-svá jci hatá rtó l a francia-belga hatá rig,
védelmezendő Elzá sz-Lotharingia iparvidékét és a Pá rizs felé vezető ú tvonalakat.
● a norvég partvonal birtoklá sa a létfontossá gú tengeri ú tvonalak ellenő rzését biztosította,
ezért az angol-francia hadvezetés má r a szovjet-finn há ború idő szaká ban fontoló ra vette,
hogy a finnek támogatá sá ra expedíció s csapatokat kü ld Norvégiá ba. A brit flotta március
végén megkezdte a parti vizek elakná sítá sá t.
● 1940. április 9-én az osló i és a koppenhá gai német kö vet azonos tartalmú ultimá tumot
nyú jtott á t, amelyben a német kormá ny kö vetelte, hogy a két orszá g fogadja el a Nagynémet
Birodalom védnö kségét. Ezzel egy idő ben német hadi- és szá llító hajó k, repü lő gébek és má s
csapatok jelentek meg a két orszá g kikö tő iben és vá rosaiban. (Weserübung-haditerv) X.
Keresztély dá n kirá ly és kormá nya tiltakozá suk kinyilvá nítá sá val elfogadta az ultimá tumot .
VII. Haakon norvég kirá ly és kormá nya nem volt hajlandó engedelmeskedni. A harcok az
orszá g kö zépső és északi részein, angol és francia csapatok részvételével június elejéig
tartottak. Az uralkodó és miniszterei június 7-én Angliá ba tá voztak és onnan irá nyítottá k az
ellená llá st. Norvégia elvesztése miatt a konzervatív pá rt jelentő s része megtagadta a bizalmat
Chamberlaintő l, a kirá ly május 10-én Winston Churchillt bízta meg kormá nyalakítá ssal.
● a nyugati német frontvonalon kezdetét vette a Fall Gelb fedőnevű haditerv végrehajtá sa. A
német hadvezetés Erich von Mannstein tá bornok haditervét fogadta el. → a fő támadá st a
front kö zépső szakaszá n, az Ardenneken á t felvonuló erő k hajtjá k végre. Sedan kö zelében
á tkelnek a Maas folyó n, majd a La Manche csatorna felé kanyarodnak. Május 10-én hajnalban
a német haderő tá madá st indított For, és hadü zenet nélkü l Hollandia, Belgium és Luxemburg
ellen.
● Május 15-én Hollandia letette a fegyvert. Hitler május 24-én, Dunquerque kikö tő je elő tt
megállt. Az angolok május 26-június 4. kö zö tt megszervezték a szö vetséges haderő
evakuá lá sá t.
● Fall Rot hadművelet: megkezdő dö tt a német csapatok ú jabb támadá sa dél-DK irá nyba. A
németek június 11-én á tkeltek a Marne folyó n, a Maginot-vonal mö gé kerü ltek és elvá gtá k az
Elzá sz-Lotharingiá ban tartó zkodó francia erő ket. Pá rizsba június 14.én vonultak be.
● Philippe Pétain marsall, me-helyettes nem csak az ellená llá s beszü ntetését javasolta, de a
Harmadik Kö ztá rsasá g felszá molá sá t és egyeduralmá nak megteremtését is. Megalakította az
ú j kormá nyt, amely június 17-én bejelentette, hogy fegyverszü netet kér. → 1940. június 22.:
a francia fegyveres erő k lefegyverzése és feloszlatá sa. Az orszá g jelentő s részét német katonai
megszá llá s alá . Dél és DK-Frot (az orszá g kb. 40%-a) a németek nem szá lltá k meg, itt Vichy
székhellyel francia kormá ny mű kö dhetett

Anglia egyedül

● Seelöwe haditerv: angliai partraszá llá s. Elő készítésére a légierő július elején kísérletet tett a La
Manche csatorna feletti légi fö lény megszerzésére. Augusztus 13-a és szeptember 7-e kö zö tt a
német repü lö k a brit vadá szparancsnoksá g repü lő tereit és irá nyító kö zpontjait támadtá k.
Szeptember 7-étő l az angol vá rosokra igyekeztek csapá st mérni. Hitler szeptember 15-én
hatá rozatlan idő re elhalasztotta az invá zió t
● Roosevelt az 1940. novemberi elnö kvá lasztá s utá n elfogadtatta az un lend-lease törvényt → az
elnö k hadfelszerelést kö lcsö nö zhetett azoknak az orszá goknak, amelyek katonai erejét fontosnak
ítélte az AEÁ biztonsá ga szempontjá bó l.
● 1940. szeptember 27. háromhatalmi szerződés: Japá n elismeri Németorszá g és Olaszorszá g
jogait Euró pá ban, azok pedig tiszteletben tartjá k a japá n egyeduralmat Kelet-Á zsiá ban.

2
 ● Hitler 1940. december 18-á n aláírta a Barbarossa fedő nevű utasítá st → a német fegyveres
erő knek az Anglia elleni há ború befejezése elő tt gyors hadjá ratban szét kell zú zniuk Szovjet-
Oroszorszá got.
● 1940. október 28-á n az olasz hadsereg megtá madta Gö rö gorszá got. Olaszok hatoltak be
Egyiptomba is, ahonnan az angol ellentá madá s kiverte ő ket. Churchill politikai megfontolá sbó l a
balká ni há ború ba való beavatkozá s mellett dö ntö tt, az afrikai brit csapatok jelentő s részét
á tszá llítottá k Gö rö gorszá gba. Hitler ekkor ú gy dö ntö tt, megtá madja Gö rö gorszá got. Ehhez
azonban szü ksége volt Jugo legalá bb passzív támogatá sá ra. Ott viszont március 27-én katonai
puccs tá volította le az há romhatalmi egyezményt alá író kormá nyt → április 6-17: balká ni
villámhá ború . április 21-én a gö rö g hadsereg is kapitulá lt.

A Szovjetunió ellen

● Hitler 1941. április 30-á n, a Szu elleni tá madá s kezdetének napjá t június 22-ére tű zte ki. Az
É szak hadseregcsoport feladata a Baltikum és Leningrá d elfoglalá sa volt. A Minszk-Szmolenszk-
Moszkva fő irá nyban a Kö zép-hadseregcsoport á llt. A Pripjaty-mocsá rvidéktő l délre a Dél-
hadseregcsoport sorakozott fel Kijev-Dnyepropetrovszk felé.
● Sztá lin a német haderő offenzívá ja meglepetésként érte. A szovjet légier ő nagy részét má r az első
napon a repü lő tereken megsemmisítették. Július közepére a szovjet első hadá szati lépcső
alakulatai sú lyos vereséget szenvedtek. A németek elfoglaltá k Belorusszia és Ukrajna jelentő s
részét, a Baltikumot és kb. 400 km-re megkö zelítették Moszkvá t. É szakon szeptember 8-á ra
elérték a Ladoga-tavat és elvá gtá k Leningrá d szá razfö ldi ö sszekö ttetéseit (900 napos bloká d)
● Hitler augusztus közepén ú gy dö ntö tt ,hogy dél felé bontakozzon ki ú j offenzíva. → a Donyec-
medence bá nya és iparvidékének elfoglalá sa és az ö sszekö ttetés elvá gá sa a Baku kö rnyéki
kő olajmező kkel. Utasítá st adott egész Ukrajna elfoglalá sá ra.
● a kezdeti zű rzavar utá n Sztá lin megtette a legsü rgő sebb intézkedéseket a hadviselés irá nyítá sá ra:
az ö sszes kö zponti kö zhatalmi funkció t az ö ttagú Állami Honvédelmi Bizottságra ruhá ztá k Sztá lin
elnö kletével. Meghirdette a felperzselt fö ld taktiká já t és deklará lta a partizá nhá ború
megindítá sá t.
● október 2-á n megkezdő dö tt a Tájfun hadművelet (Moszkva elfoglalá sa). Október 10-19-
megkezdő dö tt a szervezett kiü rítés, a vá rosban kihirdették az ostromá llapotot. November 15-
17-én megindult az ú jabb német roham, de a tá madá s december 4-5-ére megrekedt. A
kö vetkező napon G.K. Zsukov tá bornok vezetésével megkezdő dö tt a szovjet ellentá madá s.
● tö bb, mint 1300 nagyü zemet és 10 millió embert telepítettek á t Keletre hetek alatt.
● Ion Antonescu romá n csapatai má r június 22-én tá madá sra indultak Besszará biá ban és É szak-
Bukoviná ban, július 23-á n a szlová k kormá ny is bejelentette részvételét, június 27-én a
magyarok is csatlakoztak.
● Churchill és Roosevelt 1941. augusztus elején Kanadá ban tá rgyaltak a kö zö s hadicélokró l .
Megegyeztek az Atlanti Charta pontjairó l.
● 1941 őszén a Szu, GB és az AEÁ megá llapodott a szovjet részesedésrő l a kö lcsö nbérleti
szá llítá sokban.
● 1941. december 7-én Pearl Harbor megtá madá sa. December 8-á n az AEÁ és GB hadiá llapotba
kerü lt Japá nnal. December 11-én No és Olo ü zent hadat az AEÁ nak. Az angolok és az amerikaik
megegyeztek abban, hogy a csendes-ó ceá ni hadviselést Washington, a kö zel-keletit London
irá nyítja, az euro-atlanti térség pedig kö zö s vezetés alá kerü lt
● 1942. január elején Churchill és Roosevelt Washingtonban aláírtá k a Egyesült Nemzetek
Nyilatkozatát.
● 1942. június 4. Midway-szigeteki csata, japá n vereség.
● É szak-Afriká ban Erwin Rommel német tá bornok csapatai 1942 nyarán elfoglaltá k Tobruk
kikö tő jét, az angol utá npó tlá s fő bá zisá t. Június 30-á n má r egyiptomi terü leten voltak. A cél
Alexandria, Kairó és a Szuezi-csatorna elfoglalá sa volt.
● a keleti fronton a német hadvezetés 1942-es nyá ri hadjá ratra kidolgozott terve (Fall Blau) egész
Dél-Oroszorszá gnak, majd a Kauká zuson tú li olajvidéknek az elfoglalá sá t tű zte ki célul. → az

3
 1942. május 28-á n megindult offenzívá val a németek á ttö rték a szovjet frontot. Voronyezs
kö zelében kijutottak a Donhoz, majd délnek fordultak, Sztá lingrá d felé. A német tá madá s a
grú ziai Tyerek folyó ná l kifulladt. Augusztus 23-á n megkezdő dö tt Sztá lingrá d ostroma.
A fordulat

● 1942. november 19-23-a kö zö tt a szovjet Doni Front és a Sztá lingrá di front csapatai
bekerítették az ostromló németeket, december 16-á n a Donná l is tá madá st indítottak.. 1943.
január 10én megkezdő dö tt a Kalco (Gyű rű ) fedő nevű hadmű velet, amelynek célja a sztá lingrá di
német csoportosulá s felszámolá sa volt. Az akció február 2-á n ért végett
● július 5-én német pá ncélos offenzíva indult, de hamar ö sszeomlott.
● Észak-Afriká ban Rommel 1942. augusztus végén kísérletet tett arra, hogy elérje a Nílust, de
elakadt. A brit csapatokat Bernard Montgomery vezette. 1942. október 23-á n indította meg
dö ntő tá madá sá t ,amely november 4-én á ttö rte a német frontot.
● 1942. november 7-én és 8-á n Dwight Eisenhower amerikai tá bornok parancsnoksá ga alatt 100
000 katona szá llt partra Casablancá ban, Oranban és Algírban (Torch [Fáklya] hadművelet).Erre a
németek elfoglaltá k Tuniszt és Fro meg nem szá llt részét. Rommmel El-Alameintő l visszavonuló
csapatai szintén Tunisz kö rzetébe érkeztek. → ü tkö zet a német és amerikai alakulatok kö zö tt,
amerikai vereséggel. DE! az angol-amerikai erő k május 12.én kapituláció ra kényszerítette a
német és olasz csapatokat.
● 1943. május 10-én megtö rtént a partraszá llá s Szicília szigetén. Az amerikaik augusztus 17-ére
elfoglaltá k Messiná t. 1943. június 24-én a Fasiszta Nagytanács megvonta bizalmá t Mussolinitő l,
akit III. Viktor Emanuel menesztett az miniszterelnö ki hivatalbó l és ő rizetbe vétette. A
kormá nyzati hatalmat Pietro Badoglio marsallra bízta.
● 1943. szeptember 8-á n nyilvá nossá gra hozták Olaszorszá g fegyverletételét. Erre egy teljes
német hadsereg nyomult be É szak- és Kö zé-Olaszorszá gba. Ekö zben a szö vetséges csapatok
partra szá lltak Calabriá ban és Salernó ná l.

Teherán

● Churchill, Roosevelt és Sztálin első személyes ö sszejö vetele 1943. november 28-december 1.
Az angol-amerikai partnerek ígéretet tettek arra, hogy 1944 májusá ban megvaló sítjá k az
Overlord (Hű bérú r) hadműveletet: csapataik partra szállnak Normandiá ban, majd Dél-
Franciaorszá gban. A Szu kö telezettséget vá llalt arra, hogy az euró pai hadviselés befejezése utá n
hadba lép Japá n ellen. Ezért Sztá lin a Kuril-szigeteket és Dél-Szahalint kérte.
● Churchill és Roosevelt elfogadtá k azt az elvet, hogy a Szu nyugati hatá rait biztonsá gi érdekei
alapjá n jelö ljék ki. + megá llapodtak abban, hogy Lot No rová sá ra az Odera folyó ig eltoljá k
nyugati irá nyba + Not tö bb részre tagoljá k. A jö vendő vilá gszervezet ü gyében egyetértésre
jutottak az AEÁ , GB, Szu és Kína vezető szerepérő l

Az antifasiszta koalíció támadásban

● a szovjetek nyomultak elő re. 1943 szeptemberében visszafoglaltá k Szmolenszket, november

elején pedig Kijevet. 1943 végére felszabadult a Balparti-Ukrajna, a Donyec-medence,
Oroszorszá g kö zépső részének jelentő s terü lete és az É szak-Kauká zus.
● az északi fronton indított tá madá s eredményeként 1944 elején Leningrá d felszabadult a bloká d
aló l. Június 22-én elkezdő dö tt a Bagratyion hadművelet Belorusszia felszabadítá sá ra Július 3-á n
a szovjet csaptok visszafoglaltá k Minszket.
● augusztus 1-jén a Honi Hadsereg felkelést robbantott ki Varsó ban, de tá mogatá s híjá n október
2-á n kénytelenek voltak letenni a fegyvert.
● a keleti front déli szakaszá n 1944. augusztus 20-á n megindult szovjet támadá s
kö vetkezményeként Romá niá ban augusztus 23-á n megbukott Antonescu rendszere. Az ú j
kormá ny fegyverszü netet kért, majd hadat ü zent Németorszá gnak.

4
 ● 1943 decemberében Roosevelt Eisenhowert bízta meg a froi partraszá llá s fő parancsnoki
tisztségével. → 1944. június 6. kb. 150 000 ember és 90 ezer já rmű .
● Pá rizsban 1944 augusztusá ban felkelés tö rt ki, augusztus 25-én bevonultak a fő vá rosba a
szö vetségesek oldalá n harcoló francia hadosztá ly. De Gaulle augusztus 30-á n bejelentette
ideiglenes kormá nyá nak otthoni megalakulá sá t.
● a szö vetségesek szeptember 4-én Antwerpen kikö tő jét. Hitler december 6-á n az Ardenneken á t
tá madá st indított a vá ros visszaszerzésére, de a támadá st a szö vetségesek december 25-én
megállítottá k.
● az angolszá szok 1945. február elején offenzívá t indítottak a Rajná tó l nyugatra tartó zkodó
német erő k megsemmisítésére. Március 5-én elfoglaltá k Kö ln vá rosá t, két nap mú lva az
amerikaik á tkeltek a Rajná n és április 25-én elérték az Elbá t és Torgau vá rosá ná l talá lkoztak a
szovjet csapatokkal.
● Olaszorszá gban 1945. áprilisá ban az angol-amerikai csapatok kiértek a Pó -síksá gra és
elő renyomultak Olaszorszá gba. április 25-én megkezdő dö tt az á ltalá nos észak-olaszorszá gi
felkelés. Április 28-á n kivégezték Mussolinit, május 2-á n az olasz fö ldö n harcoló német csapatok
letették a fegyvert.
● április 16-á n a szovjetek megkezdték végső támadá sukat Berlin ellen. Április 30: Hitler
ö ngyilkossá ga. Május 2-á n Berlin helyő rsége letette a fegyvert.
● 1945. május 7-én Reimsben a há rom szö vetséges képviselő i és a német fél megbízottai aláírtá k a
német véderő feltétel nélkü li megadá sá t rö gzítő elő zetes okmá nyt. Az fsz. szerző dést május 7-
érő l 8-á ra virradó éjszaka írték alá.

Jalta és Potsdam

● 1945. február 4.-12. Churchill, Roosevelt és Sztálin megegyeztek az ENSZ mű kö désének

alapelveiben, a Szu részvételével a Japá n elleni há ború ban és a lengyel hatá rok ü gyében →
jelentő s terü leteket kap Notó l nyugaton és északon, keleti hatá ra a Curzon-vonalat kö veti.
● Nyilatkozat a felszabadított Európáról
● Potsdam: július 17-augusztus 2.? Clement Attlee, Harry S. Truman (Roosevelt á prilis 12-én †),
Sztá lin. meghatá roztá k a megszá llá si zó ná katSzu-keleti és kö zépső , Gb-É NY, AEÁ -D, Fro-DNY Not
kapta. Létrehoztá k a Külügyminiszterek Tanácsát. Július 26-á n felszó lítottá k Japá nt a
fegyverletételre. .
● augusztus 6 Hirosima, 9 Nagaszaki + Szu hadü zenet utén megtá madta Japá nt. A japá n csapatok
augusztus 14-én beszü ntették a harcokat.
● szeptember 2: a tokió i ö bö lben horgonyzó Missouri csatahajó n alá írtá k a japá n fegyverletételét
rö gzítő okmá nyt.

Németország a második világháborúban

● a há ború kezdetén tö bb, mint 3 millió embert mozgó sítottak, 102 hadosztá ly á llítottak fel. DE! a
taktikai és operatív vezetés nem rendelkezett stratégiai ö sszkoncepció val, mivel nem létezett
olyan vezérkar, amely a Wehrmacht részeit, valamennyi hadszíntéren ö sszehangolja. Hiá nyzott a
stratégiai bombá zó flotta is.
● a SZU megtá madá sá val D kétfrontos há ború ba keveredett. Hitler gyorsan elő renyomuló
pá ncélosaira építve a Vö rö s Hadsereg néhá ny héten belü li kikapcsolá sá val számolt. Az 1942. évi
offenzívá ban hibá zott, mivel erő it két, tá voli cél egyidejű elérésére (Sztá lingrá d és a Kauká zusi
olajvidék) irá nyította. 1942 novembere utá n kilá tá stalan kü zdelmet folytattak a minden téren
fö lényben lévő szö vetségesekkel szemben.
● 1944 nyarán az angolszá szok normandiai partraszá llá sa és Vö rö s Hadsereg egyidejű offenzívá ja
megroppantotta a Wehrmacht erejét.
● Svédorszá g, Svá jc, Tö rö korszá g, Spanyolorszá g és Portugá lia kivételével Eu egész szá razfö ldi
terü lete tö bb évre No és szö vetségesei uralma alá kerü lt. A megszá llt terü letek nyersanyagkincse
és termelési kapacitá sa a német hadiipart szolgá lta. A német ipar és mg. munkaerő -szü kségletére

5
 tö bb, mint egymillió munká st kényszerítettek Noba, első sorban Kelet- és Délkelet-Euró pá bó l. A
Waffen-SS a megszállt terü leteken 200 ezer kü lfö ldi és 300 ezer népi német ö nkéntest toborzott.
● 1941 nyará n Heydrich vezetésével a keleti front mö gö tt megkezdő dtek a zsidó
tö meggyilkossá gok. 1942/43 telétő l megsemmisítő tá borokat állítottak fel. → 1942 január
Wannsee, Berlin egyik elő vá rosa, az itt tartott értekezleten egész Euró pá ra kiterjesztették az
Endlösungot.
● 1944. július 20. merénylet Hitler ellen

Nagy-Britannia a második világháborúban

● szeptember 3-á n GB hadat ü zent Németorszá gnak.

● a kellő hatá rozatlansá gra képtelen Chamberlaint 1940. május 10-én levá ltottá k, a tory
képviselő k lá zadá sa nyomá n Churchill kerü lt a kormá ny élére, aki azonnal 5fő s há ború s
kormá nyt á llított fel, amelybe két munká spá rti politikust is bevont. A hadü gyi tá rcá t formá lisan is
magá nak tartotta fenn
● Fro eleste és az AEÁ hadba lépése kö zö tti má sfél évben egyedü lt á llt szembe Noval.
● lépések: a német á llampolgá rokat és a brit fasisztá k vezető it interná ltá k. Megszervezték a
Polgárőrséget, a stratégiai ü zemekben pedig katonai fegyelmet kö veteltek. A szakszervezetek
együ ttmű kö dését a kormá nyzatba bevont munká spá rti Bevin biztosította, a repü lő gépgyá rtá st a
sajtó má gná s Beaverbrook szervezte. Lord Woolton élelmiszerü gyi miniszterként arró l
gondoskodott, hogy a kö rü lmények kö zö tt is mindenkinek jusson kaja. Az élelmiszert jegyre
adtá k, de a szigorú és racionalizá lt szabá lyozá s kö vetkeztében a szegény rétegek így jobban
tá plá lkoztak, mint korá bban.
● légitámadá sok: a há ború kitö rése utá n má sfél millió embert kitelepítettek Londonbó l. DE! a vá rt
bombá zá sok elmaradtak, ezért 1940 tavaszá n sokan visszakö ltö ztek. Kitelepítették a BBC
kö zpontjá t, a Bank of Englandot, a National Gallery képeit egy észak-walesi bá nyá ban rejtették el.
A Luftwaffe 1940 szeptemberében kezdte meg az ú n angliai csatát, amely 1941 tavaszá ig a
tartott. Ö sszesen 30 ezren haltak meg a bombá zá sokban. Az ú jabb hullá mra 1944-ben kerü lt sor,
amikor V-1 és V-2 szá rnyas rakétá kkal lő tték Londont

Franciaország a világháborúban

● 1940. május 10-én a németek nyugati hadjá rata Belgium ,Hollandia és Luxemburg irá nyá ba
indult. A német csaptok a Maginot-vonal megkerü lésével Sedanná l tö rtek be Froba. A Dunkerque-
nél kö rü lzá rt brit alakulatokat május végén sikerü lt á tmenteni Angliá ba. Június 17-én Fro.
fegyverszü netet kért → egy hét mú lva, az első vht lezá ró fszhez hasonló kö rü lmények kö zö tt. A
tű zszü net 1940. június 25-én lépett életbe.
● a június 17-én megalakult kormá ny feje Pétain marsall lett, aki a megmaradt délkeleti
terü leteken Vichy székhellyel rendezkedett be. Mintegy kétmillió francia hadifogoly indult a
német munkatá borok felé. Július 10-én a nemzetgyű lés felhatalmazta Pétain marsallt egy ú j
alkotmá ny kidolgozá sá ra (a III. kö ztá rsasá g vége) → ennek értelmében Pétain kezében
ö sszpontosult a tö rvényhozó , a végrehajtó hatalom, az igszolg és a kö zigazgatá s irá nyítá sa is. A
Nemzeti Forradalomnak nevezett tevékenység sorá n ú j politikai rendszer szü letett, az ú n. Francia
Állam, amely a republiká nus tradíció k helyére a munka-csalá d-haza há rmast á llította. Betiltottá k
a politikai pá rtokat, felfü ggesztették a sajtó szabadsá got, korlá toztá k az egyesü lési jogot és a
zsidó k jogá t. Tö bb ú j tö rvényt hoztak a munká ró l, a csalá dvédelemrő l, az vallá serkö lcsi nevelés
ú jbó li bevezetésérő l. Pétaint 1942 áprilisá tó l Pierre Laval vá ltotta fel.
● a németekkel nyíltan együ ttmű kö dö tt a radiká lis jobboldal (Jacques Doriot-Francia Néppárt,
Marcel Déat-Népi Tömörülés)
● az ellená llá s: Charles de Gaulle tá bornok 1940. június 28-i rá dió felhívá sa Londonbó l. Az
ellená llá s ténylegesen csak 1942 novembere utá n indult meg, amikor a németek, a
szö vetségesek észak-afrikai partraszá llá sa miatt egész Frot megszálltá k. Az ellená llá s fő kö rzetei
a hegyes vidékekn és a nagyvá rosokban alakultak ki. 1943 májusá ban megalakult az Ellenállás

6
 Nemzeti Tanácsa, júniusban pedig a Francia Nemzeti Felszabadító Bizottság. Ez utó bbibó l 1944.
június 2-á n Algírban kormá ny jö tt létre de Gaulle vezetésével és a III. kö zt volt pá rtjainak
tá mogatá sá val. Legjelentő sebb fegyvertényü k Pá rizs augusztus 19i felszabadítá sa volt.
● az angol-amerikai csaptok 1944. június 6-á n szá lltak partra Normandiá ban. A Caen kö rnyéki
nehéz harcok utá n a csaptok gyorsan nyomultak elő re. A szö vetségesek augusztus 15-én
Provence-ná l végrehajtottá k a dél-froi partraszá llá st is.
● 1945. február elejére mindenü tt helyreá llt a há ború elő tti hatá r. 1945. május 8: a német
kapitulá ció alá írá sa Berlinben.

Olaszország részvétele

● a buká s: 1943 márciusá ban az északi nagy munkabeszü ntetések jelezték, hogy a munká sok
visszanyerték szakszervezeti és politikai autonó miá jukat. A kirá lyi udvar és a Vatiká n kö reiben
készü lő dtek a vá ltozá sra. A Nagytaná csban Grandi vezetésével kialakult ellenzéki csoport a
taná cs július 24-i ü lésen felszó lította Mussolinit, hogy adja vissza a hadsereg vezetését a
kirá lynak. Július 25-én III. Viktor Emanuel felmentette Mussolinit me tisztségébő l. + a Ducét
letartó ztattá k.
● szeptember 3-á n fsz megá llapodá s a szö vetségesekkel, október 11-én hadü zenet Nonak.
● a németek az orszá g északi részének katonai megszá llá sa utá n kiszabadítottá k a Ducét, aki
megalakította a salói szocialista köztársaságot.

USSR / Szovjetunió

● 1938-ban megszü ntették a hs kettő s szervezetét (kis létszámú á llandó hs és terü leti milíciá k),
1939. szeptember 1-jén bevezették az á ltalá nos hadkö telezettséget, 1940 jú niusában a hétórás
munkanapot nyolcórásra, az ötnapos munkahetet hatnaposra emelték.
● 1939. augusztus 23: német-szovjet megnemtá madá si szerző dés
● 1941. április 13: Moszkvá ban aláírjá k a szovjet-japá n semlegességi szerző dést

USA

● az évtizedes recesszió bó l Ameriká t a haditermelésre való á tá llá s és a gazdasá g részleges

militarizálá sa hú zta ki. („War Deal”). 1938-41 kö zö tt a foglalkoztatottak szá ma 6 millió val nő tt.
Az á llami megrendelések javá t nagyvá llalatok kaptá k: tíz vá llalatnak jutott a megrendelések
harmada.
● a mozgó sítá s és a hosszantartó hadviselés eredményeként a katonai lobby az amerikai politikai
élet meghatá rozó alakító já vá lépett elő . Az ú jonnan létrehozott Védelmi Minisztérium a Potomac
folyó partjá n felépü lt Pentagonban kapott helyet.
● az amerikai vilá ghegemó nia intézményes rö gzítése a Bretton Woods-i konferencián tö rtént meg,
1944 júliusá ban; Keynes és White szellemében há rom intézmény felá llítá sa mellett dö ntö ttek
o 1. a valutaá rfolyamok és a fizetési mérleg stabilitá sá nak felü gyeletére létrehoztá k a
Nemzetközi Valutaalapot (IMF)
o 2. a há ború utá ni ú jjáépítés és a tová bbfejlesztési feladatok finanszírozérésa
megalakítottá k a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bankot (IBRD-ma Vilgá bank)
o 3. a korlá tozá soktó l mentes nemzetkö zi kereskedelem biztosítá sá ra pedig megalakult a
Nemzetközi Kereskedelmi Szervezet (ITO), ezt azonban a amerikai Kongresszus nem
ratifiká lta.
● Roosevelt 1945. április 12-én agyvérzésben meghalt.