Vizsgakérdések?

Egészségtudomány két ága:

- medicina
- népegészségtan

Népegészségügy módszerei:
- lakosság egészségi állapotának monitorozása
- egészségproblémák és prioritások meghatározása
- népegészségügyi intézkedések kimunkálása és foganatosítása kormányzati, szakmai és civil
szervezetekkel együttműködésben
VAGY:
- jogszabályok
- gazdasági eszközök
- figyelemfelhívás, tájékoztatás
- programok eredményeinek visszajelzése
- társadalmi összefogás kezdeményezése, erősítése

Interszektoriális tudomány: társadalom valamennyi szférájára és rétegeire épülő tevékenység

Melyik ország a legszegényebb: Afrika

Mit mutat meg a Preston görbe? születéskor várható élettartam & a nemzeti jövedelem
összefüggésének megállapítása, matematikai leírása

Első epidemiológiai korszak jellemzői: éhínségek, fertőző betegségek jelenléte

Mortalitás mutatói:
- nyers halálozási arányszáma
- kor- és nemspecifikus halálozási arányszám
- halálokspecifikus halálozási arányszám
- csecsemőhalálozási arányszám
- perinatális halálozási arányszám
- anyai halálozási arányszám
- többlethalálozás
- elkerülhető halálozás
- elveszített potenciális életévek

Népegészségügyi ciklus lépései:

- helyzetelemzés: népegészségügyi szükségletek, igények azonosítása, rangsorolása
- lehetőségelemzés: egészségvédelmi és betegség megelőzési programok tervezése, lebonyolítása
- hatékonyságelemzés: a lakosság egészségi állapotának és az azt befolyásoló tényezők alakulásának
felmérése

Születések száma nem egyezik meg a szülések számával.

Hill féle kritériumok:
- matematikai erősség
- időbeli összefüggés
- konzisztencia
- kézenfekvő magyarázat
- dózis-hatás összefüggés
- koherencia
- modellezhetőség
- analógia
Egészségkultúra részei:
- személyes vagy közösségi egészség megőrzésére, helyreállítására, fejlesztésére irányuló közösségi
cél és eszközrendszer, a hozzákapcsolódó egyéni és közösségi magatartással együtt
- társadalom ezeket a funkciókat szervező, irányító és ellenőrző rendszert hoz létre =
EGÉSZSÉGÜGY
- egészségkultúra tudományosan bizonyított része: EGÉSZSÉGTUDOMÁNY
Tartamprevalencia = pontprevalencia + incidencia
Népmozgalom jellemzői:
- születési statisztika ide tartozik
- természetes népmozgalom (népesség változásának mérése, termékenységgel kapcsolatos mutatók,
reprodukciós mutatók)
Szűrővizsgálatok:
- betegségek felkutatása céljából végzik
- kötelezően előírt hatósági szűrővizsgálatok (megbetegedések korai felismerése, forrásainak
felkutatása, veszélyének elhárítása) -> ÁNTSZ által előírt
- vannak kötelező szűrővizsgálatok pl. egyes munkakörökben (élelmezés), véradás, átültetésnél
Eset-kontroll jellemzők:
- retrospektív
- kialakult betegségből vizsgáljuk, hogy a rizikó tényező jelen volt-e a betegség kialakulása előtt
- kontroll csoport felállítása
- relatív kockázat nem számítható ki (esélyhányados igen)
Ha a nettó reprodukciós együttható 1 felett, akkor a népesség szaporodik.
Prevenció típusai:
- primordiális
- primer
- szekunder
- tercier
Egészségpolitika eszközei
Demográfia tárgyköre:
- a népesség állapota, összetétele
- születés (natalitás), termékenység (fertilitás)
- mortalitás, morbiditás
- természetes népmozgalom
- család-demográfia
- gazdaságdemográfia
- vándorlások (vándormozgalom, migráció)
Egészségkultúra:

 személyes vagy közösségi egészség megőrzésére, helyreállítására, fejlesztésére irányuló

közösségi cél és eszközrendszer, a hozzákapcsolódó egyéni és közösségi magatartással együtt
 társadalom ezeket a funkciókat szervező, irányító és ellenőrző rendszert hoz létre =
EGÉSZSÉGÜGY
 egészségkultúra tudományosan bizonyított része: EGÉSZSÉGTUDOMÁNY

Egészségtudomány részei:

 medicina: az embert, mint biológiailag meghatározott testi – lelki állapotú társadalmi lényt
kezel
 népegészségtan: elsődlegesen a közösséggel, szociokulturális egységekkel foglalkozik
(társadalom egészségtan)

Népegészségtan & megelőző orvostan:

 orvostudomány azon ismeretanyagának összessége, amely elméleti alapul szolgál a

népegészségügy műveléséhez
 interszektoriális tudomány: a társadalom valamennyi szférájára és rétegeire épülő
tevékenység
 elméleti alapja a népegészségügynek & az egészségfejlesztésnek

Népegészségügy:

 állami & önkormányzati szervek, gazdasági, civil szervezetek, valamint egyének részvételével
megvalósított, elsősorban lakossági csoportokat, közösségeket célzó tevékenység, az
egészség védelme és fejlesztése, a betegségek, sérülések és rokkantság megelőzése
 feladatai:
o lakosság egészségi állapotának monitorozása
o egészségproblémák és prioritások meghatározása
o népegészségügyi intézkedések kimunkálása és foganatosítása kormányzati, szakmai
és civil szervezetekkel együttműködésben
 céljai:
o születéskor vagy az adott életkorban várható életévek megnövelése
o egészségben eltöltött életévek számának növelése
o egészség egyenlőtlenségek csökkentése
 eszközei:
o jogszabályok
o gazdasági eszközök
o figyelemfelhívás, tájékoztatás
o programok eredményeinek visszajelzése
o társadalmi összefogás kezdeményezése, erősítése
 népegészségügyi ciklus:
o célja: a biológiailag programozott maximális életkor elérése
1. helyzetelemzés: népegészségügyi szükségletek, igények azonosítása, rangsorolása
2. lehetőségelemzés: egészségvédelmi és betegség megelőzési programok tervezése,
lebonyolítása
3. hatékonyságelemzés: a lakosság egészségi állapotának és az azt befolyásoló
tényezők alakulásának felmérése
Népegészségtan története:

 ókor: nem specifikus védekezés alapjai (jó kondíció a leghatásosabb védekezés)

 járványokra való reakciók:
o elkülönítés
o étrenddel kapcsolatos tiltások
 járványügyi intézkedések:
o lepra -> elkülönítés, megjelölt ruha, hangjelzés
o karanténok
o pestis kórházak
 téves eszmék, üldözések: isteni büntetés/szándékos fertőzés? + zsidó ellenes pogromok
 fertőtlenítés megjelenése

Közegészségügy kezdetei:

 középkori város (zsúfoltság, szennyvíz, ürülékek az utcán stb.)

 hazánkban: Mária Terézia egészségügyi alaprendelete, 1876-os közegészségügyi törvény,
ÁFK, KÖJÁL, ÁNTSZ
 pestis történelem formáló hatása

Kórház és higiéniai ismeretek:

 Florence Nightingale (nővérképzés megteremtése)

 Semmelweis Ignác (klórmeszes kézmosás)

Mikrobiológiai alapismeretek (1882: TBC, 1883: kolera)

Kemoterápia (penicillin felfedezése!)

Foglalkozás-egészségtan: Bernando Ramazzini (sokáig egyhelyben álló- és ülő munka veszélyei)

Anyarozsmérgezés-járvány (rozsfogyasztó népeknél)

Élelmezés-egészségtan:

 „kezelés” citrom- és narancslé

 kísérletek a hajóutakon
 skorbut tudományos kezelése (Lind)
 beri-beri felfedezése

Társadalom-egészségtan:

 társadalmi környezet befolyása a betegségek lefolyására

 Preston görbe: születéskor várható élettartam & a nemzeti jövedelem összefüggésének
megállapítása, matematikai leírása

„New Public Health”: (Magyarországon népegészségtan/népegészségügy része)

 inkább a krónikus, nem fertőző betegségek megelőzése a cél

 Ottawai Karta -> 5 fő tevékenységi kör a népességi egészségi állapotának javításért:
o egészség-támogató politika
o környezet és közösség kialakítása
o egyéni készségek fejlesztése
o egészségügyi ellátás átalakítása
Epidemiológiai korszakok:

1. éhínségek és fertőző betegségek

2. fertőző betegségek járványos megjelenése
3. nem fertőző betegségek primátusa
4. nem fertőző betegségek progressziójának késleltetése, illetve azok kezdetének és elhalálozás
időpontjának posztponálása (mi itt tartunk)

Demográfia = népességtudomány:

 vizsgálja, leírja és közlik: népesség számát, összetételét, területi elhelyezkedését, ezek

változásait, népesedés megújulását-fogyását, társadalmi-gazdasági kölcsönhatásokat
 népesség: adott időben, adott területen élő egyének összes száma
 népesedés: népesség megújulása (halandóság, élveszületés)
 népmozgalom: népesség számában, összetételében beálló változások kifejezője

Demográfia módszere: statisztikai adatok elemzés (KSH évkönyve), népszámlálással (meghaltak

levonása, újszülöttek hozzáadása + mikrocenzus: kisebb csoportból általánosítás)

Demográfia kiemelt tárgykörei:

 népesség állapota, összetétele

 születés (natalitás), termékenység (fertilitás)
 mortalitás, morbiditás
 természetes népmozgalom
 család-demográfia
 gazdaságdemográfia
 vándorlások (vándormozgalom, migráció)

Demográfia története:

 ókorban összeírások (ink. csak gazdasági/katonai erők felmérése és szabad polgárok

számbavétele)
 középkori cenzusok: nincsenek nagyon, csak későn (14. sz. vége, 16. sz.)
 első népszámlálások: egy időpontra vonatkozó és egyidejűleg végrehajtott, teljes körű
összeírás (adott terület minden egyes személyére kiterjedt) -> Québec & Finnország
 Magyarországon: Mária Terézia, II. József, Földmíves-, Ipar- és Kereskedelemügyi
Minisztérium statisztikai szakosztálya, Országos Magyar Királyi Statisztikai Hivatal

Strukturális demográfia: népesség száma, összetétele, népsűrűség (cenzus, mikrocenzus)

 nemek szerinti összetétel: ink. férfiak > nők (eltérés a fejlett országokban)
 korösszetétel: korfával leírhatók (korcsoportok, medián életkor meghatározása)
o öregedési index: 60+ és 14- aránya
o eltartottsági ráta: 14- és 60+ aránya 15-59-hez képest
 családdemográfia: családok keletkezése, összetételük változása, felbomlásuk vizsgálata

Népmozgalom: természetes népmozgalom, migráció (polgári anyakönyvezés, lakásbejelentés)

 születési statisztika: újszülöttekkel, azok számával foglalkozik, megfigyeli a szülések, a

terhességek minden kimeneteli lehetőségét (születés & élveszületés)
 születések száma vs. szülések száma (ikerszülés, halvaszületés)
 természetes népmozgalom:
 o népesség változásának mérése:
 nyers élveszületési arányszám (É)
 nyers halálozási arányszám (H)
 természetes szaporodási/fogyási arányszám (T = É – H)
o fertilitással/termékenységgel kapcsolatos mutatók:
 ált. termékenységi arányszám
 korspecifikus termékenységi arányszám
o reprodukció: elegendő-e a születések száma az adott népesség veszteségeinek
utánpótlásához?
 teljes termékenységi arányszám: nő élete folyamán hány gyermeknek adna
életet (stagnálás: 2 körül)
 bruttó reprodukciós együttható: egy nő átlagosan hány leánygyermeknek
adna életet
 nettó reprodukciós együttható: egy nőre jutó leánygyermekek közül hányan
jutnak el szülőképes korig & hányan maradnak életben a végéig
(1 a stagnálás, <1 a fogyás, 1<a szaporodás)

Mortalitás:

 általános halálozás (0-x éves népesség)

o csecsemőhalálozás / perinatális halálozás / magzati veszteségek / anyai halálozás
o korai halálozás: elkerülhető halálozás, többlethalálozás, elveszített potenciális
életévek
o időskorú halálozás
 születéskor várható átlagos élettartam: azon évek száma, amelyet az újszülöttek átlagosan
megélhetnek az adott időszak korspecifikus halálozási viszonyai mellett

Vándorlás: népesség egy részének térbeli, földrajzi helyzetváltoztatása

 belső vándorlás: nem lépi át a megfigyelt terület határát (állandó, ideiglenes, ingázás)
 külső vándorlás: vándorló átlépi a megfigyelt terület határát (ki- és bevándorlás)

Epidemiológia:
Betegségek gyakoriságával, azok különböző szempontok szerinti megoszlásával foglalkozó tudomány

 vizsgálja:
o azokat a jelenségeket, amelyek az egészségi állapot alakulását befolyásolják
o azokat a kockázati tényezőket, amelyek a betegségek kialakulásában, előfordulási
gyakoriságában szerepet játszanak
 vizsgálatok célja:
o feltárni, leírni a betegségnek egy adott populációban való előfordulását,
gyakoriságát, azok dinamikáját
o hozzájárulni az etiológiai és kockázati tényezők törvényszerűségek azonosításához
o elméleti és gyakorlati ismeretekkel segíteni az egészségügyi ellátó tevékenység
tervezését

Epidemiológia története: fertőző betegségek háttérbe szorulnak a védőoltások bevezetésével,

szociális körülmények javulásával, modern orvostudomány eszközeinek alkalmazásával

Epidemiológiai kutatások: kockázati tényezők, ok-okozati kapcsolatok matematikai-statisztikai

módszerekkel való elemzése
Epidemiológiai módszertan:

 megfigyeléses epidemiológia:
o deszkriptív: csak leírja a lakosság körében megfigyelhető jelenségeket
o analitikus: összefüggéseket kutat, hipotéziseket vizsgál
 kísérletes epidemiológia: analitikus eredmények tesztelés, célzott beavatkozások!
o intervenciós: egészségi állapotot befolyásoló tényezők megváltoztatásával próbálja
csökkenteni az egyes betegségek gyakoriságát

Epidemiológiai vizsgálatok típusai:

 adatfelvétel ideje szerint:

o keresztmetszeti vizsgálat
o követéses vizsgálat: retrospektív, prospektív
 morbiditási adatok minősítése:
o szakmai szempontok egységessége
o egységes osztályozási rendszer (BNO)
o bejelentések teljessége

Epidemiológiai kutatási programok elvi felépítése:

 betegség pontos leírásai

 kockázati tényezők mérlegelése
 feltételezett oki kapcsolatok epidemiológiai bizonyítása (gyakorlati lépések a kockázati
tényezők eliminálásra/csökkentésére – hosszabb idő a megnyilvánuláshoz)
 szűrővizsgálatok kockázati tényezők alapján (már megbetegedettek felkutatása, gondozása)
 folyamatos ellenőrzés (rizikó csoportokkal foglalkozni kell)

Deszkriptív epidemiológia: betegség gyakorisága, egészségi állapot jellemzői

(populációs méretű megelőzés, lakosság egészségi állapotának védelme a cél)

 incidencia: új esetek száma az adott évben populációra vonatkoztatva (I)

 prevalencia: meghatározott időpontban méri a betegség gyakoriságát
o pontprevalencia (P0)
o tartamprevalencia (Pt) = P0 + I
 adott betegségre használt fogalmak:
o morbiditás: hányan szenvednek a betegségben adott területen, adott idő alatt
o mortalitás: adott betegségben elhunytak száma
o letalitás: morbiditás és mortalitás összekapcsolása (adott betegségben
megbetegedettek halálozási kockázatának mértéke)

Morbiditás:

 lakosság egészségi állapotának tanulmányozáshoz fontos

 csoportjai: nyilvántartott (regisztrált), rejtett (látens), tényleges (regisztrált + látens)
 adatok forrásai:
o nyilvántartott esetében: orvosi dokumentációban feltüntetett („jéghegy csúcsa”)
o rejtett esetében: sokan vannak, ezért vizsgálatok alapján állapítják meg
(szűrővizsgálatok, követéses vizsgálatok)
Epidemiológia alapja: betegségek előfordulásának gyakoriságának mérése (prevalencia, incidencia)
de! minden korrekt számításhoz pontos viszonyítási alap szükséges

 kor, nem és egyéb kategória specifikus mutatók: nem minden betegség vonatkozik az egész
populációra! (csecsemők és gyerekek / nemhez kötött betegségek)
 betegség gyakoriságát befolyásoló tényezők:
o személyi jellemzők: életkor, nem, családi állapot, iskola végzettség, társadalmi-
gazdasági státusz
o hely: országok közt, országon belül, környezet jellemzői alapján
o idő: szekuláris-, periodikus változások

Analitikus epidemiológia:

 cél: betegségek kialakulásának oki tényezőinek felderítése

 rizikó faktorok felkutatása a krónikus, nem fertőző betegségek esetében (környezeti,
életmódbeli, szociális, genetikus)
 vizsgálatok típusai:
o követéses (prospektív/kohorsz):
 betegek kizárásával, az egészségesek figyelemmel követése és új betegek
regisztrálása (incidencia)
 mérhető: relatív kockázat, járulékos kockázat, járulékos kockázati hányad
 előny: incidencia mérhető és relatív kockázat kiszámítható
 hátrány: költséges, időigényes, nagy lemorzsolódás
o eset-kontroll (retrospektív):
 kialakult betegségből vizsgáljuk, hogy a rizikó tényező jelen volt-e a betegség
kialakulása előtt (kontroll csoport felállításával)
 előny: nem olyan költséges és időigényes, több kockázati tényező
párhuzamos vizsgálata
 hátrány: csoportokba sorolás nehézségei, szelektív emlékezet torzításai,
relatív kockázat nem számítható ki
 esélyhányados meghatározása: hányszor nagyobb a betegség kialakulásának
esélye a rizikó tényező jelenlétében, mint annak hiányában
o keresztmetszeti: vizsgált populáció időpontbeli állapotát jellemzi
 kiválasztott lakossági csoportban egyszeri alkalommal szűrővizsgálatot
végeznek, melyből megállapítják a vizsgált betegségek prevalenciáját (3-5 év
után ismétlés)
 lakosság egészségi állapotának részletes feltárása, rizikó tényezők
jelenlétének megállapítása és a rizikó csoport meghatározása
 relatív kockázat nem számítható!

Kísérletes epidemiológiai vizsgálatok:

 tervszerű, aktív beavatkozással (intervenció) létrehozni kívánt kedvező változások és azok

következményeinek vizsgálata
 intervenciós: populációs méretű beavatkozás, de nem lehet káros beavatkozás és elmaradása
sem jelenthet hátrányt a kontroll csoport tagjai számára
Hill-féle (oksági) kritériumok:

 matematikai erősség
 időbeli összefüggés
 konzisztencia
 kézenfekvő magyarázat
 dózis-hatás összefüggés
 koherencia
 modellezhetőség
 analógia

Egészségpolitika:

Alapelvek: kormányok felelősek az egészségért (egészségügyi és szociális intézkedések)

-> egészségpolitika: az állam vezetésének az a törekvése, hogy politikai eszközökkel biztosítsa
lakosainak egészségét

4 fő területe:

 egészségorientált döntéshozás támogatása

 egészségügyi ellátáshoz való egyenlő hozzáférés biztosítása mindenki számára
 egészség védelme és fejlesztése
 speciális egészségi problémák megőrzése, feltárása, kezelése

Gazdaság- és egészségpolitika összefüggése:

 gyógyítás társadalmi költségei jelentősebben emelkednek, mint amilyen ütemű a lakosság

egészségi állapotának javulása
 nő az állandó kezelésre szoruló krónikus betegek száma

Korszerű egészségügyi ellátórendszerek jellemzői:

 hozzáférhetőség: térben és időben a beteg (fogyasztó) egészségi állapotának megfelelő

ellátás fizikai elérhetősége
 esélyegyenlőség: mindenki számára egyenlő színvonalú és minőségű ellátáshoz való
hozzájutás lehetősége, amelynek egyik feltétele a hozzáférhetőség
 minőség: nemzetközileg elfogadott technológiai színvonal
o de valóban minőségi szolgáltatások csak egyes társadalmi- vagy betegcsoportok
részére biztosíthatók

Egészségügyi ellátórendszer szerkezete és működése:

Szervezeti modellek:

 2 szereplős modell:
o fogyasztó: aki az egészségügyi ellátást, szolgáltatást igényli (kevesebb járulékért több
és jobb ellátást szeretne
o szolgáltató: egészségügyi ellátást nyújt, a szolgáltatásért ellenértéket kap (érdekelt a
minőség növelésében, magasabb finanszírozás, csökkent hibalehetőség, nagyobb
szakmai sikerélmény)
  biztosító (3. szereplő) – fogyasztó számára a szolgáltatónál megvásárolja az egészségügyi
ellátást (TB alapú finanszírozás: deficitmentes gazdálkodásban érdekelt)
 állam (4. szereplő) – felelős az ellátás zavartalan és folyamatos működtetéséért + részben
tulajdonosa az ellátást nyújtó intézményeknek (felelős a lakossági egészségi állapotának
javításáért, csökkenteni a kiadásokat)
-> TEHÁT 4 szereplős modell

Szolgáltató: megelőző szolgáltatás, gyógyító ellátás

Szolgáltató hálózat felépítése:

 köz- és magántulajdonú lehet (vagy magánvállalkozás a közintézményben)

 közintézmények: központi/állami tulajdon (Eü-i Minisztérium), helyi önkormányzat
 közalkalmazottak: munkavállalók, akiket közpénzekből a közösség tart állásban
 egészségügyi szolgáltatás: olyan tevékenység, amely az egészségügyi szükségletek
kielégítését szolgálja
 szintek:
o alapellátás
o járóbeteg-, fekvőbeteg-ellátás
o országosan vagy regionálisan kiemelt speciális szakfeladatok (orvostudományi
egyetemek klinikái, országos intézetek)

Szolgáltatási típusok és működési elvek:

 egészségi állapottal kapcsolatos szükségletek miatt az emberek saját kezdeményezésükre

vagy közérdekből, vagy felderített szükségleteit miatt részesülnek a szolgáltatásokból
 folyamatban lévő / befejezett szolgáltatási esemény: ellátás
o ellátás: közhatalmi biztosítékokkal fedezett, garantált szolgáltatás, amelyet az
érintettek jogosultak igénybe venni vagy egyes esetekben közérdekből kötelesek
elviselni
 definitív ellátás: minden beteg azon a szakmai szinten kapjon befejezett
gyógykezelést, ahol maradéktalanul ellátható, és ne kerüljön feleslegesen
„magasabb” szintre
 progresszív ellátás: az egyéni egészségi állapotának összes jellemzője
együttesen határozza meg az ellátási szintet, és minden beteg jusson el oda,
időben, ahol az állapota szerint indokolt kezelés nyújtható számára
o szolgáltatás: általában a szolgáltató által felajánlott tevékenység, amelynek
igénybevételéről kizárólag a betegek döntenek, módjukban áll az mellőzni vagy
elfogadni -> emberek egészségének megőrzése, betegségek megelőzése, kialakult
betegségek korai felismerése és kezelése, életveszély elhárítás, szülészeti ellátás,
betegszállítás, klinikai kutatások stb.

Alapellátás:

 minden olyan ellátási forma, ahová bármikor közvetlenül (beutaló nélkül) fordulhat a beteg
az egészségi problémájával („beteg lakóhelyén…”)
 területei: felnőtt- és gyermek háziorvos, fogorvosi alapellátás, ügyelet, védőnői ellátás,
iskola-, foglalkozás-egészségügy, otthoni házi ápolás
 háziorvosi szolgálat:
 oközalkalmazott körzeti orvos egy közigazgatásilag meghatározott területen (körzet)
élő lakosság ellátásáért visel felelőssége
o szabad orvosválasztás, szabad működési keretek (közalkalmazott vagy egyéni
vállalkozás), háziorvosi szakvizsga, otthonápolás (javaslatára)
 foglalkozás-egészségügy:
o feladata a munkát végző személyek egészségének megóvása a munkahelyi
ártalmaktól, folyamatos ellenőrzések és alkalmassági vizsgálatok révén és (esetleg) a
megbetegedett munkavállalók gyógyítása (Mo-n nem gyógyítanak)
o preventív szolgálat: termelési technológiákban jelentkező egészségkárosító faktorok
kiszűrése, ezek hatásának csökkentése (folyamatosan ellenőrzi a dolgozók egészségi
állapotát: követéses vizsgálat)
o gyógyító-megelőző üzemi egészségügyi szolgálat: a munkafolyamattal kapcsolatos
összes megelőző és gyógyító ellátást végzi
o vegyes szolgálat: két előző változat különböző arányú keveréke

Szakellátás:

 alapellátás szakmai jártasságának és alkalmasságának szintjét meghaladó szolgáltatások

összessége
 kórházi ágyszám csökkentés kompenzálására előtérben kerül a járóbeteg-szakellátást
differenciált fejlesztése
 járóbeteg-szakellátás:
o szakorvos és/vagy szakápoló által a beteg gyógyulásig végzett, illetve krónikus
betegség esetén a folyamatos szolgáltatás, amely utóbbi esetben a gondozási
munkamódszert is alkalmazza
o szervezeti formái: ált. szakorvosi rendelőintézet, szakorvosi gondozóintézet (szűrés,
rehab, krónikus ellátás, tanácsadás), kórházi-klinikai szakambulancia
 fekvőbeteg-szakellátás:
o hotelszolgálati funkcióval kiegészített szakellátás, amely speciálisan épített és
felszerelt intézményben a legbonyolultabb diagnosztikai és terápiás tevékenységek
elvégzését biztosítja
o 3 szolgáltatói intézmény:
 kórház (osztályokra tagolt, min. 130 betegágy) – mátrixkórház (nem tagolt
osztályokra, min. 100 betegágy) + min. labor, radiológia, UH, aneszteziológia
 szakkórház (országos intézetek, orvostudományi egyetemek klinikái,
gyermekkórházak + elmegyógyintézet, tüdőbetegkórház)
 ápolási intézet (min. 20 betegágy, max. 1 évig szakápolási szolgáltatás)

Ellátási szintek a kórházakban:

 intenzív ellátás (közvetlen életveszélyben lévők, speciális orvosi és ápolási tevékenység,

magas színvonalú műszerezettség)
 aktív ellátás (állandó, folyamatos ellátás szakterületenként)
 krónikus ellátás (megbetegedés ismert, gyógykezelés hosszabb: önellátásra
képtelen/gyógyíthatatlan betegek)
 rehabilitációs kezelés (megbetegedés ismert, gyógykezelés eredménye, hogy a szervezet
funkcióit a lehetőségeknek legmegfelelőbben helyreállítsa)
 speciális: MENTŐSZOLGÁLAT (sürgősségi orvosi ellátás része, Mo-n állami feladat)
 speciális: VÉRELLÁTÁS (állami finanszírozás, kötelező szerológiai vizsgálatok)
Munkamódszerek:

 megelőzés (profilaxis/prevenció): kialakulás megakadályozása/korai felismeréssel

gyógyítás/állapotromlás lassítása
 gondozás
 rehabilitáció

Alapvető ellátások: kötelező védőoltás, járványügyi szűrővizsgálatok, - elkülönítés, fertőző betegek

szállítása, mentés, várandós és gyermekágyas anyag gondozása, halottvizsgálat, vérellátás

Egészségdeterminánsok:

 egyéniek: genetikai (biológiai) tényezők, magatartási, életmódtényezők, iskolázottság

 fizikai környezet: természetes és mesterséges fizikai környezet
 társadalmi környezet: jövedelmi viszonyok, társadalmi támogatottság, foglalkoztatottság és
munkakörnyezet, egészségügyi szolgáltatások fejlettsége és elérhetősége, egészséges
fejlődés (gyermekkor) biztosítottsága, kulturális sajátosságok

Egyén és környezet egymásra hatásai (külső környezet nagyon erős változása / belső környezet
alkalmazkodóképességének hatására megbomlik a belső környezet állandósága -> betegség

Emberiség egészségét befolyásoló nagy környezeti hatások:

 vadászó-gyűjtögető életmód -> nem volt elegendő élelem -> éhezés, rosszul tápláltság
 első mezőgazdasági forradalom -> volt elegendő élelmiszer, de sűrűn egymás mellett éltek az
emberek -> járványok
 első ipari forradalom (1650) -> emberek zsúfolt városokba tömörültek -> járványok
 XX. század 2. fele, napjaink -> technikai, informatikai forradalom -> civilizációs betegségek,
krónikus, nem fertőző betegségek

Egészséget támogató társadalompolitika 4 fő dimenziója:

 egészségi állapot területi és társadalmi rétegződés szerinti egyenlőtlenségeinek mérséklése

 egészséges életet segítő gazdasági, társadalmi, környezeti feltételek kialakítása
 megbetegedés, rokkantság gyakoriságának csökkentése
 minőségileg elfogadható élet hosszának növelése

Prevenció:

 azon tevékenységek összessége, melyek célja az egészség megőrzése és fejlesztése

 betegségek minél korábbi felismerése és gyógyítása
 mindezeken keresztül az ember életének meghosszabbítása, az idő előtti halálozás
mérséklése

Prevenció szintjei:

 primordiális prevenció: okok (kockázati tényezők) alapjául szolgáló természeti, társadalmi,

gazdasági körülmények kiküszöbölése (megakadályozni a tömegesen veszélyeztető tényezők
kialakulását és elterjedését)
 primer prevenció: betegségek kialakulásának megakadályozása, egészség megőrzése &
kiváltó tényezők, rizikófaktorok egyéni vagy populációs szintű csökkentése, felszámolása
révén
o eszközök: védőoltások, munkavédelmi előírások, élelmiszerhigiénés szabályok, káros
életmódi tényezők eliminálása
o stratégiák:
 rizikócsoport stratégia: magas rizikójú egyének, akiknél a rizikótényező már
jelen van, de még tünetmentesek -> gondozásba kell venni őket
 populációs szintű prevenció: populáció egészének csökkenjen a rizikója
 szekunder prevenció: betegségek korai stádiumban történő diagnosztizálása, amikor a
folyamat még reverzibilis, célirányos beavatkozás nyújtása (hatékony terápia), betegség
további prgrediálásának, szövődmények kialakulásának megakadályozása
 módszere: szűrővizsgálat (valamely betegség fennállását nagy
valószínűséggel igazolja, eredménye nem jelenti a diagnózis felállítását)
 népesség szintű szűrővizsgálatok: korai felismerés, még
panaszmentes időszakban alkalmazható módszer
 szűrés: korai szakaszban lévő, nem diagnosztizált betegség,
elváltozás valószínűsített azonosítása gyorsan kivitelezhető
tesztek, vizsgálati eljárások alkalmazásával
 tercier prevenció: betegség adekvát terápiája (progresszió megakadályozására, elvesztett
funkciók helyreállítása, pótlása)
o gondozás: egészségügyi szolgáltatónak a beteggel fenntartott hosszú távú,
rendszeres kapcsolatára épülő munkamódszere a gyógyító-megelőző ellátásban
(cél: élettartam meghosszabbítása, megélt évek életminőségének javítása)
 általános gondozás: nyilvántartásba vétel, orvos dönt a módjáról,
ellenőrzések gyakoriságáról
 szakgondozás: speciális szakismerettel rendelkező orvosok és
szakdolgozók (Mo-n: pulmonológia, onkológia, pszichiátria stb.)
o rehabilitáció: testi/szellemi épségben ideiglenesen / véglegesen károsodott
személyek orvosi kezelésének olyan módja, amely során a meglévő képességek
fejlesztésével, illetve a hiányzó képességek pótlásával a fogyatékosok alkalmassá
válnak arra, hogy önállóságukat minél teljesebb mértékben visszanyerjék, és
beilleszkedjenek a családban, a munkahelyre és más közösségekbe
 károsodás: biológiai működés zavara -> időszakos vagy állandó
anatómiai, élettani vagy pszichológiai veszteség
 fogyatékosság: ember normális szenzoros, motoros vagy mentális
funkcióihoz szükséges képességek részleges vagy teljes, átmenti vagy
végleges hiányát jelenti (speciálisan emberi funkciók zavara)
 rokkantság: egyén kora, neme és társadalmi szerep szerint elvárható
mindennapi tevékenységek tartós akadályoztatása (pl. önellátás, tanulás,
társas kapcsolatok)
-> ember, mint társadalmi lény a társadalmi funkcióiban bekövetkezett
zavara
Szűrővizsgálatok követelményei:

 megismételhetőség (reproduktivitás): más időben, más helyen elvégzett vizsgálat ugyanazt az

eredményt adja
 megbízhatóság (validitás): egy standard-hoz képest milyen eredménnyel differenciálja a
valóban pozitív és valóban negatív személyeket
o szenzitivitás: valódi pozitívak aránya a betegek közül
o specificitás: valódi negatívak aránya a nem betegek közül
o pozitív prediktív érték: valódi pozitívak aránya az összes pozitívon belül (mennyire
valószínű, hogy a pozitívnak talált egyén tényleg beteg)
o pozitív valószínűségi hányados: mennyivel valószínűbb, hogy egy teszt eredménye
pozitív lesz betegekben, mint hogy pozitív lesz egészségesekben (igazi és álpozitív
arány)
o negatív valószínűségi hányados: mennyivel valószínűbb, hogy egy teszt negatív lesz
betegekben, ahhoz képest, hogy negatív lesz egészségesekben

Szűrővizsgálatok életkoronként (TB által finanszírozva)