Bevezetés

-
I. vh. = jelentős károk (földterületek csökkenése, munkaerőhiány)
- nehéz letérni a hadigazdaságról
- külkereskedelem működése nehézkes: angol blokád, hadviselő felek
közötti ellentét
- a korábban hitelező államok adósokká váltak
- megromlottak a gazdasági kapcsolatok
- a háborús konjunktúrának és a hitelezési tevékenységnek
köszönhetően (USA vezető hatalom)
Békeszerződések gazdasági hatásai
Wilsoni 14 pontos békefeltétel 3. pontja: gazdasági korlátozások
megszüntetése
- külker. kapcsolatok megromlottak
legtöbb állam elzárkózik
(neomerkantilizmus)= védővámokat húznak fel
- USA követeli a hadikölcsönöket
N.-B. és Franciao. nem tud finanszírozni
súlyos jóvátétel terheli a veszteseket:
Németo. fizetésképtelenné válik
franciák megszállják a Ruhr-vidéket 1923,
passzív ellenállás miatt nem érik el céljukat
- áruhiány és fedezetlen pénzkibocsátás: infláció
- Dawes-terv 1924: kölcsön USA-tól Németo.nak a gazdaság beindításához
- jóvátételt tudják fizetni
Anglia és Franciao. törleszthetik
gazdságukat
- OMM: megszűnt a szabad belső piac, jelentősen csökken a
kereskedelem az utódállamok konfliktusai miatt
- Oroszország: forradalom és polgárháború miatt: eltűnik a világgazdaságból
- szovjet uralom: az állam teljes irányítása alá vonják a kereskedelmet
- 1924 után helyre áll a világgazdaság
- stabilitás: USA-ból Németo.ba érkező adományok
Világgazdasági válság (1929)
- USA világkereskedelem motorja
- gyarmatok a vh. alatt megerősödtek és önállóbakká váltak
- USA próbált bekapcsolódni a gyarmatok gazdaságába
- USA lett a legnagyobb hitelező
- nő a fogyasztás, többet termelnek= túltermelési válság
- 1929. okt. 24. fekete csütörtök- tőzsdekrach
- mindenki eladni akar
- zuhannak a részvényárak –-> iparvállalatok tönkremennek
- hatalmas árzuhanás
csökken a termelés
elbocsátások,
munkanélküliség
- mindenki kiakarja venni a pénzét
2. A világgazdaság a XX. században (világgazdasági válság,
európai integráció, globális világ ellentmondásai)
- az alacsony árak: exportra támaszkodó országok csődbe mennek
- megszorító intézkedések: még inkább csökkent a vásárlóerő
- politikai következmény: demagóg szélsőséges pártok megerősödtek
- pénzügy: aranyalapról való letérés
Keynes elmélete
- angol közgazdász
- sürgette az állami beavatkozás növelését a gazdaságban
- javaslat: az államok ne a beruházás és az állami költségvetés
csökkentésével védekezzenek
- éppen ellenkezőleg: a termelés beindításával, a fogyasztás
ösztönzésével
- olyan ágazatokat támogassanak, amelyek nem termelnek piacra
- pl.: közlekedés, szolgáltatások, energiatermelés
New Deal
-Rooseveltet választották 1932-ben (USA elnöke)
- állami beavatkozást hirdetett
- 1. helyre állította a bankok iránti bizalmat (megmentette őket)
-ezzel inflációt gerjesztett
olcsóbb állami beruházások
- közmunkaprogramot indított el: autópályák építése, szabályozták
a Tennessee folyót
- a vetésterületüket csökkentő farmereknek az állam fizetett
- közpénzből: modernizálás
- fontos: a közmunkákat végzők tömege fiatal korában a
munkához tudott szocializálódni és a válság elmúlásával be
tudtak kapcsolódni a gazdasági életbe
- fiatal munkanélküliek számára az állam felállította a Polgári
Tartalék Hadtestet
- az ide jelentkezők ellátást kaptak és napi egy dollár költőpénzt
- tisztességes versenyről szóló törvény: korlátozta a gazdasági
versenyt
- bevezette a minimálbért és a társadalombiztosítást (javított a
munkavállalók helyzetén, vásárló erejük növelésével szélesítette
a piacot)
- reformjai mellé kívánta állítani a lakosságot
- rádióban közvetlenül szólt az emberekhez „kandalló előtti
beszélgetések”
- csak részben sikerült megvalósítania elképzeléseit
- az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek nyilvánított néhányat
- a New Deal sikere: szükség van állami beavatkozásra a
gazdaságban
- kialakulhatott a jóléti állam a demokrácia fenntartása mellett
2. A világgazdaság a XX. században (világgazdasági válság,
európai integráció, globális világ ellentmondásai)
Európai integráció
1948: Brüsszeli szövetség
- II.vh után az első komoly európai együttműködés
- Brüsszelben írták alá
- Tagjai: Belgium,Franciao., Hollandia, Luxumburg, N.-Brittania
- elsősorban: katonai szövetség
- De! tartalmaz gazdasági és kulturális együttműködési pontokat is
- hamar súlytalanná vált, a NATO miatt és Németo. gyors
csatlakozásával
1949: Európai tanács megalakulása
- alapítói: Dánia, Belgium, Norvégia, Svédország, Olaszország,
Franciaország, Hollandia, Luxemburg, Írország és Egyesült
Királyság
- ma Európasi Unióval párhuzamosan működik
- székhelye: Strasbourg
-ez hozta létre a : Emberi Jogok Európai Bíróságát
- feladata: emberjog és környezetvédelem
- tagországoknak ajánlásokat tehet (betartásuk nem kötelező, de
ajánlott)
- állásfoglalásai befolyásolják az EU döntéseit
1951: Montánunió
- Párizsban hat ország írta alá az Európai Szén- és Acélközösség
(MONTÁNUNIÓ)
- EU elődjének tekinthető
- a szövetséget: Franciao., NSZK, Benelux államok és Olaszország
kötötte
- ötlet: Robert Schumann (francia külügym.)
- terv: franciákat és németeket békülésre kényszerítsék
- ezálltal gazdaságaik úgy összefonódnak, hogy lehetetlen még
egy háború
- az ellentétek lényegesen enyhűltek
- plusz a bányászott vaszérc és szén közös felhasználásra kelrül
nem tudták önállóan fegyvert gyártani
1952: Európai Védelmi Szövetség
- katonai jellegű
- Brüsszeli Szövetséghez hasonlóan nem volt hosszú életű, franciák
nem csatlakoztak
1957: Európai Gazdasági Közösség (EGK)
2. A világgazdaság a XX. században (világgazdasági válság,
európai integráció, globális világ ellentmondásai)
- másnéven Közös Piac vagy Római szerződés
- Franciao., NSZK, Benelux államok és Olaszország kötötte
- Rómában írták alá az Európai Atomenergia Közösséggel együtt
- fokozatosan leépítik a vámokat és egységesítik a kereskedelmi
szabályaikat
1960: EFTA (Európai Szabadkereskedelmi Társulás)
- azok az országok alapították, akiknek nem jutott hely az EGK-n
belül
- Svájc, Ausztria, Dánia, N.-B. Norvégia, Portugália, Svédország
- később csatlakozott Finnország, Liechtenstein és Izland
- lazább együttműködés, mint az EGK-ben
1967: Európai Közösségek
- 1965-ben meszületett a döntés
- tagok úgy döntöttek: egyesítik az ESZAK-ot és az EGK-t és az
EURATOM-ot
- ekkor jött létre a Miniszterek Tanácsa (Európai Unió Tanácsa ma)
- létrejött még az Európai Bizottság, melyet ma is így hívnak
1968: Vámunió az EGK-ben
- a hat tagállam között életbe lép a vámunió
- egységesítik a külső vámtarifákat
- eltörlik a belső vámokat
- európai belső határainak lebontása átvitt értelemben
megkezdődik
1973: első bővítés
- több mint 10 évvel első felvételi kérelme után az EK tagja lett
Dánia, Írország és az Egyesült Királyság
- csatlakozott volna Norvégia is DE a norvég állampolgárok
elutasították (népszavazás)
1974: Európai Tanács
- állam- és kormányfők a tagjai
- évente legalább 3x találkoznak
1981: Görögország tagjai lett az EK-nak
1986: Spanyolország és Portugália
1989: elhatározták a közös valuta bevezetését és a központi bank
felállítását
1990: Schengeni Egyezmény
- megszűnnek a belső határok
2. A világgazdaság a XX. században (világgazdasági válság,
európai integráció, globális világ ellentmondásai)
- EK tagországai között megszűntették a határellenőrzést
- kívülálló országok határain egységes, szigorúbb határvédelmi
rendszert állítottak fel
- 1995-ben az unión belüli utazások: nem kell útlevél, elegendő a
személyi ig. is
1991-92: Maastrichti Szerződés
- az EK
Európai Unió lett
- sokkal szorosabb együttműködés
program: közös valuta, közös
külpol. és védelmi pol.
- Unió polgárai szabadon költözhetnek és vállalhatnak munkát
- szavazhatnak más tagállam önkormányzati választásán
1995: Ausztria, Finnország, Svédország,
1997: Amszterdami Szerződés
- tovább bővítették a tagállamok az együttműködés kereteit
- egységesítették a menekültügyet, foglalkoztatáspolitikát és a
szociális törvények egy részét
- megkezdik a csatlakozási tárgyalásokat több kommunista
országgal
- ezek 1999-ben léptek hatályba
2000-2001: Nizzai Szerződés
- 1998-ban megindulnak a tárgyalások (kommunistákkal is)
- 2004-re érnek véget
2002. jan 1.: kivonták a forgalomból a nemzeti valutákat és bevezették az
eurót
3 ország megtartja nemzeti valutáját: Dánia, N.-B., Svédország
2004. máj. 1: Ciprus, Cseho., Észto., Lengyelo., Letto., Litvánia, Mo., Málta,
Szlovákia, Szlovénia
2007: Bulgária és Románia
2013: Horvátország
A globális világgazdaság ellentmondásai
A világ területeit 3 kategória szerint lehet besorolni
- centrum
: világ vezető államai ide tartoznak
- USA, Kanada
- Európa fejlett gazdaságú országai (EU alapító tagállamai és EFTA)
- Japán és a (ázsiai) Kistigrisek
2. A világgazdaság a XX. században (világgazdasági válság,
európai integráció, globális világ ellentmondásai)
- Félperiféria és Periféria
- 1938-ban a világ 85%-a gyarmatbirodalomhoz tartozott
- 1980-ra az arány 1%-ra csökkent
El nem kötelezettek mozgalma
- volt gyarmati országok képviselői 1955-ben az indonéziai
Bandung városában gyűltek össze
- megfogalmazták az ún. Tíz Elvet
- ennek alapjai: Nehru indiai és Csou-en Laj kínai elnök nevéhez
fűződnek
- tartalma: az országok többsége kétpólusú: egyik nagyhatalmi
tömbhöz sem kívántak csatlakozni
- magukat: el nem kötelezettek mozgalmának nevezték
- Legtekintélyesebb vezetők:
- 1. Nehru (INDIA)
- 2. Nasszer (EGYIPTOM)
- 3. Sukarno (INDONÉZIA)
- 4. Tito (JUGOSZLÁV)
- Hruscsov a mozgalom tagjait a harmadik világ országainak
nevezte
- az országok kitartottak semleges politikájuk mellett: harmadik
utas politikát folytatták
- az USA és a Szovjetunió is támogatta az adott országbeli
ellenpólust titkosszolgálataik által (CIA és KGB)
- ezeket pedig a harmadik világ országai saját érdekeiknek
megfelelően használták fel
Növekedtek a regionális különbségek is
- a szocialista országok lemaradtak a kapitalistáktól
- legnagyobb különbség fekete-afrikai és kelet-ázsiai országok és a
fejlett világ között jellemző
- fejlett világ egyik legnagyobb problémájává vált ezeknek a
térségeknek a helyzeti megoldása és rendezése
Harmadik világ országainak legfőbb porblémái
- alacsony szintű iskolázottság (rengeteg teljes vagy félanalfabéta)
- folyamatosan növekvő népesség
- élelmiszerhiány
- éhezés és alultápláltság
- Duális gazdaság: egy világpiacra termelő szektor (kávé, kakaó
vagy kábítószer) mellett a hazai szektor hátrányba kerül hazai piac hiánya
- áringadozások a világpiacon pl. kőolaj
- túlzott függés a világgazdaságtól és a nemzetközi piacoktól
- negatív hatások gyorsabban gyűrűzhetnek be az adott országba
Távol-keleti országok (Kistigrisek)
2. A világgazdaság a XX. században (világgazdasági válság,
európai integráció, globális világ ellentmondásai)
- kiv.: Hongkong, Tajvan, Szingapúr, Dél-Korea
- a Kistigrisekhez második hullámban csatlakozott Vietnam és
Indonézia is
- ezek gazdasága gyors ütemben fejlődött a 20. 21. században
- az országokra jellemző:
- 1. rendkívül képzett munkaerő (számítástechnika)
- 2. hatalmas és olcsó munkaerő állomány
- 3. gazdasági nyitottság
- 4. termékekre fennálló igény