KOMPETENCIÁK, ÓRATERV, TANMENET

Óraterv – fejlesztési feladatok

A kö vetkező oldalakon lá tható tá blá zatokban á ttekinthetjü k az egyes fejezetek tananyagá t, a

feldolgozá shoz ajá nlott ó raszá mot, illetve a tananyag elsajá títá sa sorá n fejleszthető készségeket,
képességeket, attitű dö ket; kompetenciákat.
A tananyag tartalma és a kapcsoló dó fejlesztési feladatok, kompetenciá k megfelelnek az Oktatási és
Kulturális Miniszter által a 17/2004. (V. 20.) OM rendelet mellékleteként kiadott, a Nat-2007-nek
megfelelően átdolgozott kerettantervnek.
A matematika heti óraszámát az iskolák a helyi tantervükben rögzítik. A kö zponti kerettanterv
minimális óraszámként heti 3, évi 111 matematikaó rá t ír elő . Ezért iskolá k egy részében a 7.
osztá lyban heti 3, évi 111 matematikaó ra van. A szá mukra javasolt ó raszá mokat ü res keretbe írtuk.
Példá ul: 1−24. óra. Ezekben az iskolá kban meg kell elégednü nk a redukált tananyagot, vagyis a
kerettantervi minimumot tartalmazó alapszintű tankönyv feldolgozá sá val. Csak az lehet a célunk,
hogy a tová bblépéshez nélkü lö zhetetlen ismereteket, mű veleti eljá rá sokat begyakoroltassuk, és az
elvá rt alapkészségeket kialakítsuk.
Matematikából az országos kompetenciamérések feladatsorai „kiszélesítették” a
matematikatanítással kapcsolatos követelményrendszert és elvárásokat, még ha tartalmilag
nem is bő vítették azt. Jó l begyakorolt, de rugalmas és szokatlan feladathelyzetekben, gyakorlati
problémá k megoldá sá ra is alkalmazható ismereteket és készségeket vá rnak el a tanuló któ l. Ezeknek
a kö vetelményeknek nem tudhatunk maradéktalanul eleget tenni heti há rom ó rá ban, mégis
tö rekednü nk kell, hogy a tanuló k életkori sajá tossá gait figyelembe véve, de terhelhető ségü ket nem
meghaladó mó don fejlesszü k ő ket, és lehető séget biztosítsunk szá mukra a sikeres és intenzív
fejlő désre.
A matematikai alapozá st igénylő tá rstantá rgyak má r a felső tagozaton, késő bb a kö zépiskolá k
matematika-, fizika-, kémiaoktatá sa feltételezik azt a biztos alapozá st, amely csak heti 4 ó rá ban
való sítható meg.
A biztos matematikai ismeretek és képességek kulcsfontosságú szerepet játszanak a tanulók további
tanulmányi sikereiben. Ezért a kiegészítő órakeretből legalább heti 1 óra „jár” a matematikatanulással
kapcsolatos speciális feladatok megoldására, a tehetséggondozásra, a felzárkóztatásra, a kiegészítő
anyagrészek megtanítására stb.
Az iskolá k jelentő s részében a minimá lisan elő írt 3 ó rá t legalá bb 1 ó rá val ki tudtá k egészíteni. Ezek-
ben az iskolá kban javasoljuk a tankönyv „bővített szintű” tananyagrészeinek, feladatsorainak
feldolgozá sá t. Ugyanis a tankö nyv bő vített vá ltozatá nak ö sszeá llítá sakor évi 144 matematikaó rá t
vettü nk figyelembe. Az ilyen helyi tanterv alapjá n dolgozó osztá lyok szá má ra javasolt ó raszá mokat
színezett hátterű keretbe írtuk: 1−34. óra.

© Műszaki Könyvkiadó, 2012 GONDOLKODNI JÓ!

1 Matematika 7. tanmenet
 1. Gondolkozz és számolj! 1−24. óra 1−34. óra

Kompetenciák,
Tananyag
fejlesztési feladatok, tevékenységek
Pozitív motiváció kialakítása. A természetes szá mokró l, az egész szá -
A számolási készség fejlesztése gyakorlati mokró l, a tö rtekrő l és a tizedestö rtekrő l
feladatokon keresztü l is. tanultak ismétlése, tájékozó dá s a szá m-
egyenesen; a racioná lis szá mok fogalma;
Rendszerező képesség, összefüggéslátás,
racioná lis szá mok nagysá g szerinti
problémaérzékenység fejlesztése.
ö sszehasonlítá sa
Az önálló ismeretszerzés, illetve az önálló Racioná lis szá mok nemnegatív egész
gondolkodás igényének alakítása. Induktív és kitevő jű hatvá nyai, a hatvá nyozá s tulaj-
deduktív következtetések. A bizonyítási igény donsá gainak vizsgá lata konkrét szá mfel-
felkeltése. adatokban – Egynél nagyobb szá mok
A tanultak gyakorlati alkalmazása. normá lalakja
Matematikatö rténeti érdekességek meg- Osztó , tö bbszö rö s, osztható sá gi szabá lyok;
ismerése. tö rzsszá mok, ö sszetett szá mok, pozitív egész
Kombinatorikus gondolkodá s, kö vetkeztetési szá mok tö rzstényező kre bontá sa;
képesség fejlesztése. legnagyobb kö zö s osztó , legkisebb kö zö s
tö bbszö rö s
A bizonyítási igény felkeltése. Kreativitás.
A „tétel” és „bizonyítá s” fogalma. Az oszt-
Halmazszemlélet fejlesztése.
ható sá gi feladatokban alkalmazzuk a
Az elsajátítás képességének fejlesztése. halmazokró l tanultakat.
A mű veletfogalom mélyítése, a tanult mű veleti Mű veletek gyakorlá sa a racioná lis szá mok
tulajdonsá gok alkalmazása. halmazá ban; mennyiségek tö rtrésze; helyes
Szövegértelmező, szövegalkotó képesség mű veleti sorrend, zá ró jelek alkalmazá sa –
fejlesztése. Kö vetkeztetési képesség fejlesztése Ará ny, arányos osztá s – Szá zalékszá mítá s,
ö sszetettebb feladatokban. kamatos kamat

Kombinatorikus, valószínűségi és statisztikai Statisztikai szá mítá sok; grafikonok, diag-

szemlélet fejlesztése. Az adatok gyű jtését, ramok értelmezése, készítése – Való színű ségi
feldolgozá sá t, elemzését, értelmezését, a kísérletek és szá mítá sok
való színű ségi kísérleteket kooperatív munkában Szö veges feladatok megoldá sa; a szá mokró l,
végeztessük. Így alakíthatjuk a tanuló k mű veletekrő l, illetve a mérésekrő l, a terü let- és
segítőkészségét, együttműködési és a térfogatszá mítá sró l korá bban tanultak
konfliktuskezelési képességét, felelősségérzetét, alkalmazá sa gyakorlati jellegű feladatokban.
az előítéletek elutasítását, a helyes időbeosztást. Fontosak az olyan „ú j típusú ” szö veges
feladatok, amelyek tá blá zatok, diagramok
Problémaérzékenység, problémamegoldás, értelmezéséhez, elemzéséhez kapcsoló dnak.
figyelem, megfigyelőképesség, kez- Ezekkel a 8.-os orszá gos kompetenciamérésre
deményezőképesség. készítjü k fel a tanuló kat.
A tanultak gyakorlati alkalmazása. Gyakorlá s − 1. dolgozat

© Műszaki Könyvkiadó, 2012 GONDOLKODNI JÓ!

2 Matematika 7. tanmenet
 2. Hozzárendelés, függvény 25−37. óra
Kompetenciák,
fejlesztési feladatok, tevékenységek
Összefüggés-felismerő képesség fejlesztése. A
gyakorlati életbő l vett egyszerű példá kban a
kapcsolatok felismerése, lejegyzése,
á brá zolá sa.
Tá blá zatok, grafikonok készítése konkrét
hozzá rendelések esetén.
Tájékozódás a síkon a derékszö gű koordiná ta-
rendszer segítségével.
A függvényszemlélet alakítása.
Kommunikációs képességek fejlesztése:
fokozatosan elvá rható a szaknyelv helyes
haszná lata, a fogalmaknak nem csak a helyes
értelmezése, hanem a definíció k pontos
megfogalmazá sa is.
Egyenes és fordított ará nyossá g felismerése,
alkalmazása gyakorlati jellegű feladatokban és
a természettudományos tárgyakban.
Mindennapi tapasztalatok alapjá n matematikai
modell alkotása. Induktív és deduktív
következtetések.
A szövegértelmező képesség fejlesztése:
szö vegelemzés, lefordítá s a matematika
nyelvére, az eredmény ellenő rzése.
A számolási készségek fejlesztése.
Logikus gondolkodás, gondolkodási műveletek
(analízis, szintézis, absztrakció , konkretizá lá s,
á ltalá nosítá s, specializá lá s, analó gia)
fejlesztése.
Kezdeményező képesség, több megoldás
keresése. Kreativitás (problémaérzékenység,
ö tletgazdagsá g, rugalmassá g, kidolgozá si
képesség, eredetiség).
Kommunikáció képességek fejlesztése: érvelés,
cáfolás, vitakészség; a felismert ö sszefü ggések
helyes lejegyzése.
© Műszaki Könyvkiadó, 2012
3 Matematika 7. tanmenet
35−50. óra
Tananyag
A relá ció , hozzá rendelés fogalma, hozzá -
rendelések tulajdonsá gainak vizsgá lata
konkrét feladatokban – A fü ggvény fogalma.
Fü ggvények grafikonja; fü ggvény-
tulajdonsá gok vizsgá lata a fü ggvény
grafikonjá nak elemzése alapjá n
A mindennapi jelenségek, tö rténések vizs-
gá lata grafikon segítségével a 8. osztá lyos
felvételi, illetve a kompetenciamérés
szempontjá bó l is fontos lehet.
Az egyenes ará nyossá g mint fü ggvény – A
lineá ris fü ggvény értelmezése, a lineá ris
fü ggvény grafikonjá nak vizsgá lata, a
grafikon á brá zolá sa; speciá lis lineá ris
fü ggvények: az első fokú fü ggvény, az
egyenes ará nyossá g, illetve a konstans
fü ggvény
A sorozat mint fü ggvény, sorozathoz
szabá ly keresése, sorozat tetsző leges
tagjá nak kiszá mítá sa adott szabá ly alapjá n
A fordított ará nyossá g fogalma, grafikonja
A fü ggvényekrő l, sorozatokró l tanultak
alkalmazá sa gyakorlati jellegű , „ú jszerű ”
feladatokban. A 8. osztá lyos kompeten-
ciamérésre készítjü k fel a tanuló kat, ha az
ará ny, ará nyos osztá s fogalmá t térképek,
nézeti rajzok értelmezésére, mű szerek
adatainak leolvasá sá ra stb. alkalmazzuk.
Gyakorlá s − 2. dolgozat
GONDOLKODNI JÓ!
 3. Egybevágóság 38−52. óra 51−70. óra

Kompetenciák,
fejlesztési feladatok, tevékenységek
Ebben a szakaszban, míg a matematikai
ismeretek egy része absztraktabbá vá lik, addig
jelentő s részü k tová bbra is a konkrét
tapasztalatokhoz kapcsoló dik. Ezért
tevékenységgel juttatjuk el a tanuló kat az
egyszerű geometriai transzformá ció k
megismeréséhez, haszná latá hoz. Ennek
segítségével alakítható ki a késő bbiekben a
dinamikus geometriai szemlélet.
Tapasztalatszerzés az ö sszes eset rend-
szerezett felsorolá sá ban.
A tanultak alkalmazása a mindennapi
gyakorlatban és a társtantárgyakban, illetve új
matematikai ismeretek önálló felfedezésében.
Térszemlélet, megfigyelőképesség, képi
problémameglátó képesség fejlesztése.
Kü lö nbö ző terü letekrő l érkező , má s és má s
mó don megfogalmazott informá ció k ö ná lló
értelmezésével és az ismeretek megtanulá sá val
fokozatosan el kell sajá títani − és alkalmazni is
tudni kell − a deduktív ú t egyszerű bb,
legelemibb formá it. Ekö zben nem csö kken az
induktív út jelentő sége sem.
Szerkesztési eljá rá sok gyakorlá sa, kö rző ,
vonalzó k, szö gmérő helyes haszná lata.
Problémamegoldó képesség fejlesztése
szerkesztésekkel. Helyes tanulási szokások
fejlesztése: vá zlatrajz, megoldá si terv készítése,
a szerkesztés pontos végrehajtá sa, a lépések
igazolá sa.
Tananyag
A geometriai transzformá ció fogalma, vizsgá lata;
a korá bban tanultak felelevenítése já tékos
feladatokban; az egybevá gó sá g fogalma, a
kü lö nbö ző egybevá gó sá gi transzformá ció k
fogalmá nak szemléleti megalapozá sa
A kompetenciamérésekben sok olyan feladattal
talá lkozunk, amelyek megoldá sá ra „geometriai
já tékokkal” (tü krö kkel, pausz papírral végzett
megfigyelésekkel, parkettá zá ssal, síkidomok
hajtogatá sá val stb.) készíthetjü k fel a tanuló inkat.
Az elmozdulás megadása irányított szakasszal, a
vektor fogalma, párhuzamos vektorok eredője
A fiziká ban tanult egyes fogalmak (erő , elmozdulá s,
sebesség) értelmezéséhez szü kséges a vektor
fogalma, ezért fontos, hogy 7. osztá lyban a
matematiká ban is értelmezzü k ezt a fogalmat. A
vektor fogalma a matematikaó rá n is jó l alkalmazható
egyes gyakorlati, illetve a térszemléletet fejlesztő
problémá k megoldá sá ban.
Az eltolá s fogalma, tulajdonsá gai, sokszö g
eltolá ssal kapott képének megszerkesztése − A
tengelyes tü krö zés fogalma, tulajdonsá gai
(ismétlés), sokszö g tengelyes tü kö rképének
megszerkesztése; tengelyesen szimmetrikus
alakzatok − A kö zéppontos tü krö zés fogalma,
tulajdonsá gai, sokszö g kö zéppontos tü kö rké-
pének megszerkesztése, kö zéppontosan
szimmetrikus alakzatok − Az elforgatá s fogalma,
tulajdonsá gai − Szö gpá rok
Kiegészítő anyag: Az elfordulá s jellemzése
irá nyított szö ggel; sokszö g elforgatá ssal kapott
képének megszerkesztése, forgá sszimmetrikus
alakzatok
Gyakorlá s − 3. dolgozat

© Műszaki Könyvkiadó, 2012 GONDOLKODNI JÓ!

4 Matematika 7. tanmenet
 4. Algebra 53−72. óra 71−99. óra

Kompetenciák,
Tananyag
fejlesztési feladatok, tevékenységek
A mű veletekrő l, mű veleti tulajdonsá gokró l, a A mű veleti tulajdonsá gokró l korá bban tanultak
helyes mű veleti sorrendrő l tanultak felidézése, tudatosítá sa − Az algebrai kifejezés,
általánosítása, alkalmazásuk új jártasságok az együ ttható , a vá ltozó fogalma − Algebrai
kialakításában. kifejezések helyettesítési értékeinek
A számolási készség fejlesztése. meghatá rozá sa − Egynemű és kü lö nnemű
algebrai kifejezések − Egynemű algebrai
Emlékezet, összefüggéslátás, rendszerező kifejezések ö sszevoná sa − Egytagú kifejezés
képesség fejlesztése szorzá sa, osztá sa egytagú kifejezéssel −
A tanultak gyakorlati alkalmazása: mindennapi Tö bbtagú kifejezés szorzá sa, osztá sa egytagú
szituá ció k ö sszefü ggéseinek leírá sa a kifejezéssel
matematika nyelvén, képletek értelmezése.
Kiegészítő anyag: Tö bbtagú kifejezés szorzattá
Matematikai modell alkotása. alakítá sa kiemeléssel
Az algebrai kifejezésekrő l tanultakat ú gy
gyakoroltassuk be, hogy az egyenletek,
egyenlő tlenségek á talakítá sa, a megoldá suk
ellenő rzése, a szö veges feladatban adott
ö sszefü ggések matematikai modelljének felírá sa,
illetve a geometriá ban (fiziká ban) tanult képletek
A gondolkodási műveletek, az összefüggéslátás,
alkalmazá sa ne jelentsen gondot!
a problémaérzékenység, az elemző,
problémamegoldó képesség fejlesztése. Induktív Egyenlet egyenlő tlenség, azonossá g, azonos
és deduktív következtetések. egyenlő tlenség, alaphalmaz, megoldá shalmaz
stb. fogalma − Az egyenletek megoldá sa a két
A mérlegelv megismerése, jártasság az
oldal egyenlő vá ltoztatá sá val (a mérlegelv) − Az
egyszerű egyenletek, egyenlő tlenségek
egyenlő tlenségek megoldá sa a két oldal egyenlő
megoldá sá ban.
vá ltoztatá sá val
Szövegértelmező és szövegalkotó képesség
fejlesztése.
Szö veges feladatok megoldá sa egyenlettel,
Helyes tanulási szokások fejlesztése: megoldá si egyenlő tlenséggel
terv, becslés, a megoldá s á ttekinthető , szabatos
leírá sa, a megoldá s helyességének ellenő rzése, Kiegészítő anyag: Tö rtegyü ttható s egyenletek és
diszkusszió . egyenlő tlenségek megoldá sa
A korábban tanultak alkalmazásával ú j
ö sszefü ggések, megoldá si eljá rá sok felfedezése.
Egyenletek, egyenlő tlenségek grafikus megoldá sa
Gyakorlá s − 4. dolgozat

© Műszaki Könyvkiadó, 2012 GONDOLKODNI JÓ!

5 Matematika 7. tanmenet
 5. Síkidomok, testek 73−98. óra 100−132. óra
Kompetenciák,
fejlesztési feladatok, tevékenységek
Matematikatö rténeti érdekességek.
Az emlékezet, a megfigyelőképesség, az
összefüggéslátás, a rendszerező képesség, a
halmazszemlélet fejlesztése.
A bizonyítási igény megerősítése.
Logikus gondolkodás, gondolkodá si mű veletek,
problémameglátó és -megoldó képesség
fejlesztése szerkesztéses, szá mítá sos feladatok
megoldá sá val.
Helyes tanulási szokások fejlesztése: vá zlatrajz,
megoldá si terv készítése, a szerkesztés pontos
végrehajtá sa, a lépések igazolá sa.
A fegyelmezettség, a következetesség, a
pontosság fejlesztése.
A szaknyelv és az anyanyelv helyes használata.
Számolási készségek fejlesztése.
A tanultak gyakorlati alkalmazása.
Fontos feladat a képi gondolkodá s és a
térszemlélet fejlesztése. Ezért elengedhetetlen a
fogalmak szemléleti megalapozá sa. A kü lö nbö ző
testek sokoldalú vizsgá lata (önálló vagy
kooperatív munkában) elő zze meg a fogalmak
definiá lá sát. Ez a fogalomalkotás induktív útja.
Ezutá n viszont kerü ljö n sor a definíció k pontos
megfogalmazá sá ra és alkalmazá sá ra ú j
ö sszefü ggések feltá rá sá ban. Vagyis a
fogalomalkotás deduktív útját is já rjuk végig.
Tová bbi fontos feladat a terü let- és térfo-
gatszá mítá sró l tanultak gyakorlati alkalmazása.
© Műszaki Könyvkiadó, 2012
6 Matematika 7. tanmenet
Tananyag
Síkidomok, sokszö gek: a korá bban tanult
geometriai fogalmak felelevenítése − A
há romszö gekrő l tanultak felelevenítése,
kiegészítése, rendszerezése; a há romszö gek
egybevá gó sá gá nak alapesetei, há romszö gek
szerkesztése − A négyszö gekrő l tanultak
kiegészítése, rendszerezése; a trapéz,
paralelogramma, szá rmaztatá sa, tulajdonsá gai − A
sokszö gek terü lete, a terü let mértékegységei, a
téglalap, a paralelogramma, a deltoid, a trapéz, a
há romszö g terü lete
Kiegészítő anyag: Paralelogrammá k szerkesztése
− Tetsző leges sokszö g terü lete − Szabá lyos
sokszö gek, belső szö geik nagysá ga, terü letü k
kiszá mítá sa
A kö rrel kapcsolatos fogalomrendszer
felelevenítése, rendszerezése; a kö r kerü lete, a
kö r (kö rgyű rű , kö rcikk) terü lete
Sokszö glapokkal hatá rolt testek − A hasáb
szá rmaztatá sa, tulajdonsá gai, há ló ja, felszíne −
Térfogatmérés, az egyenes hasá b térfogata − Az
egyenes kö rhenger szá rmaztatá sa, tulajdonsá gai,
felszíne, térfogata
Fö ltétlenü l adjuk a tanuló k kezébe a téglatest, kocka
élvá zmodelljét, készítsék el és vizsgá ljá k kü lö nbö ző
hasá bok há ló já t. Konzervdoboz segítségével
szemléltessü k a palá st „kiteríthető ségé t”. É píttessü nk
példá ul já tékkocká kbó l alakzatokat, rajzoltassuk meg
nézeti képeiket.
Az ilyen jellegű feladatokkal a 8. osztá lyos
kompetenciamérésre is felkészítjü k a tanuló kat.
Gyakorlá s − 5. dolgozat
GONDOLKODNI JÓ!
 6. Összefoglaló 99−108. óra 133−144. óra

Kompetenciák,
Tananyag
fejlesztési feladatok, tevékenységek
Emlékezet, megfigyelőképesség összefüggéslátás, – Szá mok írá sa, olvasá sa, normá lalak
rendszerező képesség fejlesztése – Osztó tö bbszö rö s, osztható sá g
Helyes tanulási szokások (a tankö nyv, a gyakorló , – Mű veletek a racioná lis szá mkö rben
a kislexikon helyes haszná lata). – Grafikonok
Halmazszemlélet megerő sítése. – Ará ny, arányossá gok, szá zalékszá mítá s
Térszemlélet fejlesztése. – Lineá ris fü ggvény
Logikus gondolkodás, gondolkodási műveletek, – Egyenletek, egyenlő tlenségek
problémaérzékenység, problémamegoldó – Mérések, mértékegységek
képesség fejlesztése. – Geometriai szá mítá sok
Értő-elemző olvasás. Törekvés a szabatos – Egybevá gó sá g
fogalmazásra, a szaknyelv és az anyanyelv helyes
Az év végi ö sszefoglalá skor gyakoroltassuk a
használatára. A nyelv logikai elemeinek helyes
Kislexikon, tárgymutató, illetve a tankö nyv 6.
haszná lata.
oldalá n talá lható táblá zat haszná latá t.
Számolási készségek fejlesztése.
6. dolgozat, ö sszegző tanévzá ró értékelés
A tanultak alkalmazása szokatlan gyakorlati
jellegű feladathelyzetekben is.

© Műszaki Könyvkiadó, 2012 GONDOLKODNI JÓ!

7 Matematika 7. tanmenet
 A tanmenetjavaslatot kétféle, kü lö n oszlopban feltü ntetett ó raszá mmal adtuk meg, ez a taná r
szá má ra (még a kinyomtatá s elő tt) megkö nnyíti a szá má ra szü kségtelen ó rabeosztá s eltá volítá sá t,
majd a tanmenet egyénivé á tszerkeszthető ségét. A tanmenetjavaslatbó l a kö nnyebb á ttekinthető ség
és szerkeszthető ség végett a korá bbiaktó l eltérő en tö rö ltü k a felhaszná lható feladatok sorszá má t.

Javasoljuk a konkrét osztá ly szintjének, sajá t koncepció nknak és a helyi tanterv ajánlá sainak
megfelelő feldolgozott feladatok sorszá má nak beírá sá t a tanmenet elektronikusan vezetett
vá ltozatá ba.
Így késő bb is vissza tudjuk nézni, illetve megjegyzéseinket is az adott ó rá hoz tudjuk illeszteni.
Tervezéskor célszerű kü lö n-kü lö n szá mon tartani azokat a feladatokat, amelyek
a minimumkö vetelményekhez kapcsoló dnak;
a tehetséges tanuló ink fejlesztését szolgá lhatjá k;
az elképzeléseinknek megfelelő koncentrá ció t való sítjá k meg;
má s fejezet tananyagá hoz tartoznak, de a folyamatos ismétlés keretében itt foglalkozunk velü k.

Az alábbi Tanmenetben szorosabban követjük a tankönyv felépítését, mint a korábban

megszokott tanmenetben.
Ha lehetséges, javasoljuk, hogy legalá bb az egyik félévben a há rom kö telező ó rá n tú l a kiegészítő
ó rakeret terhére biztosítsunk hetente még egy ó rá t a hiányossá gok pó tlá sá ra.
Kü lö n jeleztü k a jobb csoportok szá má ra (illetve differenciá lá sra) javasolt tananyagrészeket,
biztosított idő hiá nyá ban ezek kö zü l szelektá lhatunk a helyi tantervnek és az osztá ly szintjének
megfelelő en, ha csak az így felszabaduló idő t tudjuk a tö rzsanyag mélyítésére, készségfejlesztésre
fordítani. Tö bb iskolá ban bevá lt gyakorlat, hogy az első félévben a 8.-osok, a má sodik félévtő l a 7.-
esek já rnak „kö zépiskolai felkészítő ” foglalkozá sra, melyen a tanuló k a hagyomá nyos
tehetséggondozó szakkö rö ktő l némiképp eltérő en az adott tanév tananyagá ban mélyedhetnek el.

Amennyiben az iskola meg tudja valósítani az éves kötelező minimum 111 óránál magasabb
óraszámot, tehát 124,5, vagy 148 órája van a tanév során, javasolt, hogy a tankönyvet
megalkuvások nélkül, a bővített részek, a kiemelt feladattípusok és a helyes tanulá si szoká sokat
alakító margó szö vegek minél nagyobb arányú feldolgozá sá val haszná ljá k! Ugyanezt javasoljuk azon
tagozatos, tová bbá a hat-, illetve nyolcosztá lyos gimná ziumi osztá lyokban is, ahol elvá rható , hogy az
ezen iskolatípust vá lasztó és vá llaló tanuló k sajá t tudá suk irá nt igényesek legyenek és fejlett belső
motivá ció val rendelkezzenek.
Azon iskolá k tanuló i szá má ra, akik a matematiká t heti 3 és fél, vagy 4 ó rá ban tanuljá k, a tankö nyv
nyomtatá sá ban színes alapon megjelenítve kiemelt, a készségek, kompetenciá k direkt fejlesztésére szá nt
feladatokbó l, illetve emellett a fejezetek végén talá lható Gyakorlófeladatok kö zü l vá laszthatnak a helyi
tantervben biztosított ó rá k fejlesztő tevékenységéhez. (Ilyenek pl. a tankö nyvi oldalak aljá n talá lható „sá rga
feladatok” is.) Ezek a feladatok a hagyomá nyos tanó rai kereteken belü l és szakkö rö kö n is vá ltozatos
mó dszertani lehető ségeket teremtenek.

Fejezet Heti 3 ó rá s Heti 4 ó ra

1. Gondolkozz és számolj! 1−24. óra. 1−34. óra.

2. Hozzárendelés, függvény 25−37. óra. 35−50. óra.
3. Egybevágóság 38−52. óra. 51−70. óra.
4. Algebra 53−72. óra. 71−99. óra.
5. Síkidomok, testek 73−98. óra. 100−132. óra.
6. Összefoglaló 99−108. óra. 133−144. óra.

© Műszaki Könyvkiadó, 2012 GONDOLKODNI JÓ!

8 Matematika 7. tanmenet
 Tanmenet
1. Gondolkozz és számolj!

Óra Óra Aktuális tananyag

(heti 3 órás) (heti 4 órás) Folyamatos ismétlés, koncentrá ció

Mit tanultunk a számokról?

Racionális számok. A racioná lis szá mokkal kapcsolatos fogalomrendszer
á ttekintése az osztá ly tudá sszintjéhez igazodva. A racioná lis szá mok írá sa,
olvasá sa, nagysá g szerinti ö sszehasonlítá suk, á brá zolá suk szá megyenesen.
Kerekítés, pontossá g.
Helyiértékek rendszere a tízes számrendszerben
1−2. óra 1−2. óra
alakiérték, tényleges érték. Természetes számok és tizedestört alakban
adott számok ábrázolása számegyenesen, nagyság szerinti
összehasonlításuk. Tört tizedestört alakja.
Az elő ző évfolyamokon tanultak ismétlése és kiterjesztése nagyobb helyiértékekre.
Kijelentések logikai értéke. Halmazmű veletek. Mértékegységek á tvá ltá sa.
A hiá nyossá gok pó tlá sá ra szervezzü nk korrepetá lá st.

Hatványozás
Hatvány; hatvá nyok szorzatalakja, szorzatok hatvá nyalakja.
Számolás 10 (esetleg 0,1) hatványaival. (Gyakorló)
3−5. óra 3−5. óra
Jobb képességű csoportban: Azonos alapú hatványok szorzása, osztása,
szorzat, hányados hatványozása konkrét számfeladatokban.
Az SI mértékegységek elő tagjainak rendszere (Tk. 6. oldal) Mértékegységek
á tvá ltá sa. Térfogatszá mítá s. Kombinatorika.

1-nél nagyobb számok normálalakja.

A helyiértékek felírása 10 hatványainak segítségével. A normálalak
értelmezése.
6. óra 6−7. óra
Redukált változatban csak ismerkedés szintjén dolgozzuk fel ezt az
anyagrészt.
Szá molá s 10 hatvá nyaival. Mértékvá ltá s. Fizikai mennyiségek.

Osztó, többszörös, oszthatósági szabályok

A 6. osztá lyban tanult osztható sá gi szabá lyok felelevenítése, ú j
7−8. óra 8−10. óra osztható sá gi szabá lyok (a 8-cal, 125-tel, 3-mal és 9-cel való osztható sá g)
megismerése.
Halmazok metszete, unió ja. Tétel, bizonyítá s.

Törzsszámok, összetett számok.

Legnagyobb közös osztó, legkisebb közös többszörös
9−10. óra 11−13. óra A tö rzsszá m (prímszá m) ö sszetett szá m fogalma. Szá mok prímtényező kre
bontá sa.
Eratoszthenész szitá ja. Halmazok metszete, unió ja. Tétel, bizonyítá s.

11−12. óra 14−16. óra Racionális számok összevonása

Az összevonás gyakorlása a negatív törtek és tizedestörtek körében is.
Szöveges feladatok.

© Műszaki Könyvkiadó, 2012 GONDOLKODNI JÓ!

9 Matematika 7. tanmenet
 Emelt szinten: A szá melméletben tanultak alkalmazá sa tö rtek
egyszerű sítésében, ö sszevoná sá ban.
Szá mok kerekítése, becslés. Legnagyobb kö zö s osztó , legkisebb kö zö s tö bbszö rö s.

Racionális számok szorzása, osztása

A szorzá s, osztá s gyakorlása a negatív törtek és tizedestörtek körében is.
Szöveges feladatok. Műveleti tulajdonságok. Mennyiségek tö rtrésze,
törtrészből egészrész kiszámítása. Mű veletek sorrendje, zá ró jelek
13−14. óra 17−19. óra alkalmazá sa.
Mértékvá ltá s, geometriai szá mítá sok (terü let-, felszín- és térfogatszá mítá s).
Szö gmérés.
Egyenes és fordított ará nyossá g. Kö rdiagram. Hatvá nyozá s.

15. óra 20. óra 1. tájékozódó felmérés

Arány, arányos osztás

16. óra 21. óra Tört, hányados, arány, törtrész kapcsolata.
Szö veges feladatok. Térképek, alaprajzok.

Százalékszámítás
17−18. óra 22−26. óra A 6. osztá lyban tanultak felelevenítése, gyakorlá sa. Kamatos kamat.
Mű veletek a racioná lis szá mok kö rében. Tö rtrész. Egyenes ará nyossá g.

Statisztikai számítások
Eloszlá sok, szá mtani á tlag, a szó ró dá s terjedelme, tá blá zatok, diagramok,
19−20. óra 27−28. óra grafikonok készítése, elemzése.
Mű veletek a racioná lis szá mok kö rében. Tö rtrész. Egyenes ará nyossá g.
A szá zalékszámítá s gyakorlati alkalmazá sa.

Valószínűségi kísérletek
Gyakorisá g, relatív gyakorisá g. A nagy szá mok tö rvényének és a
való színű ség fogalmá nak megsejtése.
21. óra 29−30. óra Tö rtrész. Kombinatorika. A szá zalékszá mítá s gyakorlati alkalmazá sa.
A való színű ség-szá mítá ssal kapcsolatos fogalmak (esemény, konkrét kimenetel,
biztos esemény, lehetetlen esemény, lehetséges, de nem biztos esemény, relatív
gyakorisá g, való színű ség) kialakítá sá hoz elengedhetetlen, hogy ténylegesen
végeztessü nk el való színű ségi kísérleteket, já tékokat.

2. tájékozódó felmérés
Az 1. témazáró dolgozat előkészítése: Tudáspróba, gyakorlás
22−24. óra 31−34. óra
1. témazáró felmérés: Számtan, számelmélet, százalékszámítás
Gyakorlá s, rendszerezés, ismétlés, a hiá nyok pó tlá sá nak megszervezése.

Az 1. felmérés alapjá n tapasztalt hiá nyossá gok pó tlásá nak megszervezése: Akiknél ez alapjá n a szá molá si és szö vegértési
készség még nem éri el a megfelelő szintet, azoknak a tová bbhaladáshoz szü kséges a felzá rkó ztatá s megszervezése, a
felmérés alapjá n tapasztalt hiá nyossá gok pó tlá sá hoz. A minimumkö vetelmények pó tlásá ra hatékonyan a heti 3 ó rás
ó raszám által biztosított idő kereten kívü l kerü lhet sor. Magasabb heti ó raszá m esetén is bő séges feladatanyagot biztosít a
tankö nyv a differenciá lt fejlesztéshez, mind a fejlesztés, mind a tehetséggondozás terü letén, de kü lö nö sen célszerű a
Gyakorló, ill. Feladatgyűjtemény haszná lata. A fejezet tananyagá nak készségszintű vé kell vá lnia, hogy a fizika és kémia
tantá rgyná l ne jelentsen akadá lyt a matematikai ismeretek hiá nya.

© Műszaki Könyvkiadó, 2012 GONDOLKODNI JÓ!

10 Matematika 7. tanmenet
 2. Hozzárendelés, függvény

Óra Óra Aktuális tananyag

(heti 3 órás) (heti 4 órás) Folyamatos ismétlés, koncentrá ció

Hozzárendelések vizsgálata
Fü ggvények értelmezése, vizsgá lata
Halmaz, elem, eleme, rendezett elempá rok, relá ció , alaphalmaz,
képhalmaz. A megfeleltetések megjelenítése nyíldiagrammal, tá blá zattal,
grafikonnal. A függvény fogalma. Szám-szám függvény. É rtelmezési
tartomá ny, fü ggetlen vá ltozó , fü ggvényérték, értékkészlet. Fü ggvények
25−26. óra 35−37. óra jelö lési mó dja.
A fogalmak elmélyítése 8. osztá lyban való sulhat meg, most fontos a
jelenségek, folyamatok értelmezése grafikonok segítségével.
Halmazok, logika. Kombinatorika. Mű veletek racioná lis szá mokkal.
Szá melméleti fogalmak; osztó k szá ma. Aktuá lis kiadvá nyokban szereplő
grafikonok értelmezése, elemzése. Kapcsolat a fiziká ban tanultakkal (ú t,
idő , sebesség kö zti ö sszefü ggés, halmazá llapot-vá ltozá sok).

Egyenes arányosság
Az egyenes arányosság mint függvény. Ará ny, arányossá g, ará nyos osztá s.
Az egyenes ará nyossá g grafikonja.
27−28. óra 38−40. óra
Ö sszefü ggések fizikai mennyiségek kö zö tt. Szá zalékszá mítá ssal, oldatok
keverésével, mozgá ssal kapcsolatos szö veges feladatok. Tá blá zatok
készítése, elemzése.

Lineáris függvény
A lineáris függvény értelmezése konkrét feladatokkal. Az egyenes
ará nyossá g, az elsőfokú és nulladfokú fü ggvény mint speciá lis lineá ris
fü ggvények. Az y = ax + b képlettel adott fü ggvény paramétereinek
29−31. óra 41−43. óra
jelentése. Lineá ris fü ggvény grafikonjá nak megrajzolá sa. Pontok
koordiná tá inak meghatá rozá sa a fü ggvény grafikonjá ró l.
Mű veletek, mű veleti tulajdonsá gok. Hő mérséklet-vá ltozá sok, idő -ú t
grafikonok.

A sorozat mint függvény

A sorozat mint a pozitív természetes szá mok halmazá n értelmezett
fü ggvény. Sorozat elemeinek megadá sa szabá ly alapjá n, néhá ny elemével
32. óra 44. óra
adott sorozathoz szabá ly felírá sa. Nö vekvő , illetve csö kkenő sorozatok.
Szá molá s tö rtalakban, illetve tizedestö rt alakban adott racioná lis
szá mokkal. Az algebrai kifejezésekrő l tanultak elő készítése.

Fordított arányosság
A fordított arányosság mint függvény. Ará ny, arányossá gi kö vetkeztetések.
A fordított ará nyossá g grafikonja. Az egyenes ará nyossá g, a lineá ris
33−34. óra 45−46. óra fü ggvénykapcsolat, illetve a fordított arányossá g felismerése,
megkü lö nbö ztetése konkrét feladatokban.
Ö sszefü ggések fizikai mennyiségek kö zö tt, mozgá ssal kapcsolatos
szö veges feladatok. Terü letszá mítá s.

3. tájékozódó felmérés

35−37. óra 47−50. óra A 2. témazáró dolgozat előkészítése: Tudáspróba, gyakorlás

2. témazáró felmérés: Hozzárendelés, függvény
Gyakorlá s, rendszerezés, ismétlés, a hiá nyok pó tlá sá nak megszervezése.

© Műszaki Könyvkiadó, 2012 GONDOLKODNI JÓ!

11 Matematika 7. tanmenet
© Műszaki Könyvkiadó, 2012 GONDOLKODNI JÓ!
12 Matematika 7. tanmenet
 3. Egybevágóság

Óra Óra Aktuális tananyag

(heti 3 órás) (heti 4 órás) Folyamatos ismétlés, koncentrá ció

Ismerkedés a pont-pont függvényekkel

A geometriai transzformáció mint fü ggvény. Pont hozzá rendelése ponthoz
adott szabá ly alapjá n. Az egybevágósági transzformáció fogalma. A
kü lö nbö ző egybevá gó sá gi transzformá ció k: tengelyes tükrözés, eltolás,
51−53. középpontos tükrözés, elforgatás felismerése. Vizsgá latok tü kö rrel, pausz
38−39. óra papírral; parkettá zá sok. A mozgá ssal végrehajtható transzformá ció k
óra
kivá lasztá sa.
Derékszö gű koordiná ta-rendszer. Mű veletek egész szá mokkal.
Alapvető geometriai fogalmak felelevenítése.
A nagyítá s–nyú jtá s és a kicsinyítés–zsugorítá s megkü lö nbö ztetése.

Az elmozdulás megadása irányított szakasszal

Eltolás
A vektor fogalma, jelö lései. Nullvektor.
40−41. 54−56. Emelt szinten: Két vektor ö sszege (konkrét, szemléletes feladatokhoz
óra óra kapcsoló dó an).
Az eltolá s tulajdonsá gai. Az eltolá s modellezése (példá ul á ttetsző papír
segítségével), végrehajtá sa pá rhuzamos egyenesek szerkesztésével.
Merő leges, pá rhuzamos egyenesek elő á llítá sa.

Tengelyes tükrözés, tengelyesen szimmetrikus síkidomok

A 6.-os tananyag ismétlése, rendszerezése, tudatosabb szintre emelése:
A tengelyes tükrözés mint a sík t tengely kö rü li 180-os elforgatá sa, a
tengelyes tü krö zés végrehajtá sa, tulajdonsá gai. A kö rü ljá rá si irá ny
fogalma, a kö rü ljá rá si irá ny megfordulá sá nak megfigyelése (példá ul az
42−43. 57−58. ó ra já rá sá nak megfigyelése tü kö rben).
óra óra A tengelyes szimmetria fogalma, tengelyesen tü krö s alakzatok elő á llítá sa,
vizsgá lata (papírhajtogatá ssal, alakzatok kivá gá sá val, tü kö rrel stb.).
Há romszö gekrő l, négyszö gekrő l tanultak ismétlése, há romszö gek,
négyszö gek szerkesztése, terü lete.
A kompetenciamé ré seken sok olyan feladat szerepel, amelyek felté telezik, hogy a tanuló k
té nylegesen vizsgá ló dtak a fent említett eszkö zö kkel.

Középpontos tükrözés, középpontosan szimmetrikus síkidomok

A középpontos tükrözés fogalma, tulajdonsá gai. A sík pont kö rü li
elforgatá sa 180-kal (kísérletek, megfigyelések pausz papírral). A
szerkesztés végrehajtá sa. A tengelyes és a kö zéppontos tü krö zés
ö sszehasonlítá sa.
44−46. 59−61.
óra óra Középpontosan szimmetrikus alakzatok.
Derékszö gű koordiná ta-rendszer. Szerkesztések. Há romszö g szö gö sszege.
Paralelogramma, téglalap, négyzet, rombusz, szabá lyos sokszö g tulajdonsá gainak
megfigyelése.
Tengelyes tü krö zés, tengelyes szimmetria.
Testek tü krö zése síkra, tengelyre, pontra.

47. óra 62. óra Szögpárok

Az egyállású szögek, a csúcsszögek, a váltószögek, a mellékszögek, a
társszögek fogalma, felismerése.
Eltolá s, kö zéppontos tü krö zés; szö gmérés. A paralelogramma, illetve a trapéz

© Műszaki Könyvkiadó, 2012 GONDOLKODNI JÓ!

13 Matematika 7. tanmenet
 belső szö gei kö zti kapcsolat.

© Műszaki Könyvkiadó, 2012 GONDOLKODNI JÓ!

14 Matematika 7. tanmenet
 Az elfordulás mérése
Forgatás, forgásszimmetrikus alakzatok
Alapszinten: Forgatá s végrehajtá sa, megfigyelés példá ul pauszpapírral.
Emelt szinten: Az elfordulá s jellemzése irányított szöggel. Forgá sszö gek.
63−65.
48. óra A sík pont körüli elforgatása tetszőleges irányított szöggel (kísérletek,
óra
megfigyelések pausz papírral). Az elforgatás tulajdonságai. A szerkesztés
végrehajtá sa. A kö zéppontos tü krö zés mint speciá lis elforgatá s.
Forgásszimmetrikus alakzatok.
Szö gmérés. Szerkesztések. Kö zéppontos tü krö zés. Paralelogramma, szabá lyos
sokszö gek tulajdonsá gainak megfigyelése.

4. tájékozódó felmérés
49−50. 66−68.
óra óra Gyakorlás, összefoglalás
Mértékegységek, geometriai transzformá ció k.

A 3. témazáró dolgozat előkészítése: Tudáspróba, gyakorlás

A racioná lis szá mokró l és a fü ggvényekrő l tanultak ismétlése,
51−52. 69−70. a hiá nyossá gok pó tlá sa.
óra óra 3. témazáró felmérés: Egybevágóság; félévzárás
Az első félévet zá ró dolgozat megíratá sa, javítá sa. A típushibá k megbeszélése.
A hiá nyossá gok pó tlá sá nak megszervezése.

© Műszaki Könyvkiadó, 2012 GONDOLKODNI JÓ!

15 Matematika 7. tanmenet
 4. Algebra

Óra Óra Aktuális tananyag

(heti 3 órás) (heti 4 órás) Folyamatos ismétlés, koncentrá ció

Műveleti tulajdonságok
Mű veleti tulajdonsá gok: kommutativitás, asszociativitás, disztributivitás.
Ismétlés: Hatványok. Alap, kitevő. Szorzat hatványalakja, hatvány
53. óra 71. óra szorzatalakja. Azonos alapú hatványok szorzása, osztása, hatvány
hatványozása konkrét feladatokban
Mű veletek a racioná lis szá mkö rben. Mű veletek sorrendjének ésszerű vá lasztá sa.

Ismerkedés az algebrai kifejezésekkel

Algebrai egész kifejezések; vá ltozó , együ ttható , hatvá ny, alap, kitevő ,
54. óra 72−73. óra elő jel, mű veleti jel, ö sszeg, szorzat
Fizikai, kémiai, geometriai képletek értelmezése. Szá m-szá m fü ggvények.

Algebrai kifejezések helyettesítési értékének meghatározása

A helyettesítési érték fogalma, kiszá mítá sa.
Mű veletek racioná lis szá mokkal. Hatvá nyozá s. Mű veleti sorrend.
Terü let, kerü let, felszín, térfogat meghatá rozá sa ismert adatok
55. óra 74−75. óra helyettesítésével.
Keressenek a tanuló k fiziká ban, kémiá ban, geometriában tanult
képleteket. É rtelmezzék azokat. Adott értékekkel szá mítsá k ki a
helyettesítési értékü ket.
Szá m-szá m fü ggvények tá blá zatá nak kitö ltése adott szabá ly alapjá n.

Egynemű, különnemű algebrai kifejezések

56. óra 76. óra Egynemű, különnemű algebrai kifejezések fogalma.
Az algebrai egész kifejezésekkel kapcsolatos ismeretrendszer alkalmazá sa.

Egynemű algebrai kifejezések összevonása

Algebrai egész kifejezések összevonásának értelmezése, gyakorlá sa.
57−58. óra 77−78. óra Szö veges feladatok adatai kö zti kapcsolatok felírá sa algebrai kifejezéssel.
Mű veletek a racioná lis szá mok halmazá n. Fizikai, kémiai, geometriai
képletek értelmezése, alkalmazá sa. Szá m-szá m fü ggvények.

Egytagú kifejezés szorzása, osztása egytagú kifejezéssel

Szorzat szorzása, szorzat osztása; az együ ttható k szorzá sakor,
osztá sakor a negatív szá mokra, tö rtekre tanult szabá lyok alkalmazá sa.
Azonos alapú hatvá nyok szorzata, hányadosa. Szorzat, há nyados
59. óra 79. óra hatvá nyozá sa.
Mű veletek a racioná lis szá mok halmazá n. Mű veleti tulajdonsá gok.
Helyettesítési értékek meghatá rozá sa. Kü lö nbö ző alapú , azonos kitevő jű
hatvá nyok szorzata, há nyadosa.
Terü let-, felszín-, térfogatszá mítá s.

Többtagú kifejezés szorzása egytagú kifejezéssel

Összeg, különbség szorzása, osztása. Zá ró jel haszná lata.
60−61. óra 80−81. óra Szorzá s, osztá s a racioná lis szá mkö rben. Mű veleti sorrend. Terü let,
felszín, térfogat. Szö veges feladatok adatai, paraméterei kö zti
ö sszefü ggések felírá sa tö bbféleképpen.

82. óra Többtagú kifejezések szorzattá alakítása kiemeléssel

© Műszaki Könyvkiadó, 2012 GONDOLKODNI JÓ!

16 Matematika 7. tanmenet
 A redukált programban nem tananyag. Erre az anyagrészre 8. osztá lyban
visszatérü nk, ezért idő hiá ny miatt alapszinten el is hagyható .

© Műszaki Könyvkiadó, 2012 GONDOLKODNI JÓ!

17 Matematika 7. tanmenet
 Algebrai egészekkel végzett műveletek gyakorlása
Minimumszinten csupá n azt kö veteljü k meg, hogy a tanuló képes legyen
egyszerű egyenletek mindkét oldalá nak á talakítá sá ra, a megoldá s
83. óra ellenő rzésére, illetve a geometriai (fizikai) ö sszefü ggések értelmezésére,
alkalmazá sá ra.
Együ ttható , vá ltozó , hatvá ny, alap, kitevő , hatvá nyok felírá sa szorzatalakban,
mű veletek hatvá nyokkal. Egynemű , kü lö nnemű kifejezések. Ö sszeg, szorzat
szorzá sa; tö bbtagú kifejezések szorzá sa egy taggal. Terü letszá mítá s.

Egyenlet, egyenlőtlenség, azonosság, azonos egyenlőtlenség

62. óra 84. óra Ismétlés: A 6. osztá lyban tanultak felidézése. Alaphalmaz, igazsá ghalmaz.
Szorzá s, osztá s a racioná lis szá mkö rben. Mű veleti sorrend. Halmazok.

Egyenletek megoldása a mérlegelv alkalmazásával

Ismétlés: Egyenletek megoldá sa a két oldal egyenlő vá ltoztatá sá val. Az
63−64. óra 85−86. óra algebrai kifejezésekkel végzett mű veletekrő l tanultak alkalmazá sa
egyenletek megoldá sá ban.
Mű veletek a racioná lis szá mok halmazá n. Mű veleti sorrend. Egynemű
kifejezések ö sszevoná sa, ö sszeg szorzá sa szá mmal.

Egyenlőtlenségek megoldása a két oldal egyenlő változtatásával

A mérlegelv alkalmazá sa egyenlő tlenségek megoldá sá ban. A
megoldá shalmaz á brá zolá sa szá megyenesen.
65−66. óra 87−88. óra Mű veletek a racioná lis szá mok halmazá n. Mű veleti sorrend. Ellentett,
negatív szá mok szorzá sa, osztá sa.
6. tájékozódó felmérés

Törtegyütthatós egyenletek és egyenlőtlenségek megoldása

A mérlegelv alkalmazá sa tö rtegyü ttható s egyenletek, egyenlő tlenségek
megoldá sá ban.
89−90. óra
Mű veletek a racioná lis szá mok halmazá n. Mű veleti sorrend.
A tö rtek egyszerű sítésérő l, bő vítésérő l, kö zö s nevező re hozá sá ró l,
ö sszevoná sá ró l, szorzásá ró l és osztá sá ró l tanultak alkalmazá sa az egyenlet,
egyenlő tlenség két oldalá nak á talakítá sá ban.

Szöveges feladatok megoldása egyenlettel

Szöveges feladatok megoldása egyenlőtlenséggel
Egyszerű, majd összetett szöveges feladatok megoldá sa egyenlettel,
67−69. óra 91−93. óra egyenlő tlenséggel, illetve egyenlet nélkü l – kö vetkeztetéssel,
„okoskodá ssal”.
Mű veletek a racioná lis szá mok halmazá n. Mű veleti sorrend. Geometriai,
fizikai, kémiai szá mítá sok. Ará nyossá g, ará ny. Szá zalékszá mítá s.

Egyenletek, egyenlőtlenségek grafikus megoldása

Lineá ris egyenlettel, egyenlő tlenséggel megoldható szö veges feladatok
94−95. óra grafikus megoldá sa. Lineá ris egyenletek megoldható sá gá nak vizsgá lata.
Lineá ris fü ggvény grafikonja. Szö veges feladatok a fizika, a kémia
tá rgyakbó l, valamint a gyakorlati életbő l. Kerü let, terü let.

7. tájékozódó felmérés
70. óra 96. óra Gyakorlá s, szö veges feladatok

71−72. óra 97−99. óra A 4. témazáró dolgozat előkészítése: Tudáspróba, gyakorlás

4. témazáró felmérés: Algebra
A mérlegelv alkalmazá sa egyenletek, egyenlő tlenségek megoldá sá ban.

© Műszaki Könyvkiadó, 2012 GONDOLKODNI JÓ!

18 Matematika 7. tanmenet
 Szö veges feladatok megoldá sa. A hiá nyossá gok pó tlá sa.

© Műszaki Könyvkiadó, 2012 GONDOLKODNI JÓ!

19 Matematika 7. tanmenet
 5. Síkidomok, testek

Óra Óra Aktuális tananyag

(heti 3 órás) (heti 4 órás) Folyamatos ismétlés, koncentrá ció

Alapfogalmak, alaptételek (olvasmány)

Síkidomok, sokszögek

73−74. Síkidomok, sokszö gek; konvex és konká v síkidomok, sokszö gek, a

100−101. óra sokszö gek á tló inak szá ma, a sokszö gek kerü lete.
óra
Kombinatorika. Derékszö gű koordiná ta-rendszer. Hosszú sá gmérés.
Térgeometriai vizsgá latok.

Háromszögek
Háromszögek. Elnevezések, jelö lések, a há romszö g magassá ga.
Há romszö gek csoportosítá sa oldalai és szö gei szerint.
Háromszög-egyenlőtlenség

75−76. A belső és a kü lső szö gek kö zti kapcsolat. A belső szö gek ö sszege.
102−103. óra
óra Emelt szinten: A külső szögek összege. Az oldalak és a szögek közti
kapcsolat
Egybevá gó sá gi transzformá ció k. Szö g, szö gmérés, szö gpá rok.
Egyenlet, egyenlő tlenség. Ará ny, ará nyos osztá s.
Halmaz, részhalmaz. Osztá lyozá s. Kombinatorika.

A háromszögek szerkesztése
Há romszö gek szerkesztése. Az egyértelmű szerkeszthetőség feltételei.
Speciális háromszögek egyértelmű szerkeszthetőségének feltételei.
77−78. A háromszögek egybevágóságának alapesetei
104−106. óra
óra A háromszög magasságvonalai.
Jobb csoportnak: Az alapeseteken túlmenő szerkesztések és
bizonyítások.
Speciá lis szö gek szerkesztése.

Négyszögek
A négyszö gekrő l tanultak rendszerezése. Osztályozásuk különböző
79. óra 107. óra szempontok szerint (tengelyesen szimmetrikus, középpontosan
szimmetrikus négyszögek). A négyszö gek belső szö geinek ö sszege.

Trapéz
Trapéz. A trapéz meghatá rozá sa, elnevezések. Speciá lis trapézok:
hú rtrapéz, paralelogramma, derékszö gű trapéz.

Jobb csoportban: A trapéz szerkesztése

80. óra 108−109. óra
Halmaz, részhalmaz. Logika.
Tengelyes és kö zéppontos tü krö zés; szimmetria.
Szö g, szö gmérés, szö gek szerkesztése, szö gpá rok.
Há romszö gek szerkesztése.

© Műszaki Könyvkiadó, 2012 GONDOLKODNI JÓ!

20 Matematika 7. tanmenet
 Paralelogramma
A paralelogramma szá rmaztatá sa, meghatá rozá sa (tö bbféleképpen),
tulajdonsá gai. Csoportosítá suk kü lö nbö ző szempontok szerint.
Speciális paralelogrammák tulajdonsá gainak vizsgá lata.
Paralelogramma szerkesztése
A paralelogrammá k, speciá lis paralelogrammá k (téglalap, négyzet,
rombusz) szerkesztése.
81−82.
110−112. óra
óra Jobb csoportban: Ö sszetettebb szerkesztések és bizonyítá sok.
Mit értü nk definíción? Halmaz, részhalmaz. Logika. Derékszö gű koordiná ta-
rendszer.
Tengelyes és kö zéppontos tü krö zés.
A há romszö gszerkesztés alapesetei.
Szö g, szö gmérés, szö gek szerkesztése, szö gpá rok. A négyszö g szö geinek
ö sszege

A sokszögek területe
A terü letszá mítá sró l tanultak ismétlése: A terület fogalma,
mértékegységei; a téglalap és a négyzet területe.
A négyszögek területe
A paralelogramma, deltoid és a trapéz terü lete.
A háromszög területe
A há romszö g magassá gvonala, terü lete.
83−85.
113−116. óra Jobb csoportban:
óra
Tetszőleges sokszögek területe
Tetszőleges sokszög területének meghatározása háromszögekre
bontással.
Szabályos sokszögek
Szabá lyos sokszö gek tulajdonságainak vizsgálata, belső szögeik
nagysága, területük meghatározása konkrét feladatokban.
Mű veletek tö rtekkel. Ará ny, ará nyossá g. Derékszö gű koordiná ta-rendszer.
Há romszö gek szerkesztése.

A kör
Kö rvonal, kö rlap, a körrel kapcsolatos fogalomrendszer (sugár, átmérő,
szelő, húr, körív, körszelet, körcikk, körgyűrű); középponti szög.
86−88. A kör kerülete
117−119. óra
óra A kör területe
A terü letszá mítá s folyamatos ismétlése. Szö gek mérése.

© Műszaki Könyvkiadó, 2012 GONDOLKODNI JÓ!

21 Matematika 7. tanmenet
 Mé g 7. osztá lyban is tö rekedjü nk arra, hogy minden ismé telt é s ú j fogalom sokfé le szemlé letes é lmé nyre alapozó djon. Kü lö nö sen
fontos ebben a korban a té rbeli alakzatok szemlé lteté se! Minden ré szben van 1-2 ilyen feladat, de enné l sokkal tö bb alkalmat kell
talá lni (a ké znél levő eszkö zö k felhaszná lá sá val) a té rszemlé let fejleszté sé re, hiszen a té relemek síkbeli á brá i a gyerek szá má ra
sokszor fé lrevezető ek.

Sokszöglapokkal határolt testek

Sokszö glapokkal hatá rolt testek építése, tulajdonságaik vizsgálata.
Reduká lt szinten nem foglalkozunk külön a sokszöglapokkal határolt
testekkel. A téglatestről tanultak ismétlésekor tekintjük át a
89−91. legfontosabb ismereteket.
120−123. óra
óra
A hasáb
Az egyenes hasá b szá rmaztatá sa, há ló ja, felszíne, elnevezések.
Halmazok, logika. Terü letszá mítá s, sokszö gek terü lete. Testek nézeti képei.

Az egyenes hasáb térfogata

A térfogatszá mítá s ismétlése. A térfogat és az űrtartalom
mértékegységei; a téglatest és a kocka térfogata. Az egyenes hasá b
92−93. térfogata. Gyakorlati alkalmazások.
124−126. óra
óra
Szá mok normá lalakja. Fizika: Sű rű ség, tö meg.
9. tájékozódó felmérés

Az egyenes körhenger
Az egyenes kö rhenger szá rmaztatá sa, felszíne, térfogata. Gyakorlati
94−95.
127−128. óra alkalmazások.
óra
A terü let-, felszín- és térfogatszá mítá s folyamatos ismétlése. Algebrai kifejezés
helyettesítési értéke.

96–97. óra 129–130. óra Fejtörő feladatok

Az 5. témazáró dolgozat előkészítése: Tudáspróba, gyakorlás

5. témazáró felmérés: Síkidomok, testek

98−99. Az esetlegesen feltárt hiányosságok pótlása.
131−132. óra
óra Értékelés, a típushibák megbeszélése, a felzárkóztatás megszervezése.

© Műszaki Könyvkiadó, 2012 GONDOLKODNI JÓ!

22 Matematika 7. tanmenet
 6. Összefoglaló

Számtan, számelmélet, algebra

Szá mok írá sa a tízes szá mrendszerben. Hatvá nyozá s. Normá lalak.
Osztó , tö bbszö rö s, osztható sá g. Mű veletek a racioná lis szá mkö rben.
133−136. Mű veleti sorrend, zá ró jelek haszná lata. Egyszerű és ö sszetett
100−102. óra szö veges feladatok megoldá sa.
óra
Algebrai kifejezések. Egyenlet, azonossá g, egyenlő tlenség, azonos
egyenlő tlenség. A mérlegelv alkalmazá sa egyenletek,
egyenlő tlenségek megoldá sá ban. Egyenlettel, egyenlő tlenséggel
megoldható szö veges feladatok.

Függvények
137−138.
103−104. óra
óra Grafikonok. Ará ny, arányos osztá s. Egyenes és fordított arányossá g.
Szá zalékszá mítá s. Lineá ris fü ggvény. Egyenletek grafikus megoldá sa.

Geometria, mérés
139−141.
105−106. óra Egybevá gó sá gi transzformá ció k. Síkidomok, há romszö gek,
óra
négyszö gek. Szerkesztésü k. A sokszö gek és a kö r kerü lete, terü lete. A
hasábok és a henger felszíne, térfogata.

6. dolgozat: Év végi összegző felmérés

142−144.
107−108. óra A tanévet zá ró dolgozat megíratá sa, javítá sa.
óra

© Műszaki Könyvkiadó, 2012 GONDOLKODNI JÓ!

23 Matematika 7. tanmenet