A trianoni békediktátum és annak gazd.

következményei

1918 őszére a Monarchia hadereje kimerült és bomlani kezdett. A hátországban nemzeti

tanácsok alakultak, amelyek kimondták az egyes népek kiválását. Okt. 31-én az
őszirózsás forradalom kikényszerítette Károlyi miniszterelnöki kinevezését IV. Károlytól. A
Monarchia november 3-án fegyverszünetet kötött az antattal, majd megszűnt létezni. Mo.
köztársasági elnöke Károlyi lett. 
A trianoni békeszerződést 1920. június 4-én írták alá Versailles-ban. Az Apponyi Albert
vezette magyar delegációt ugyan meghallgatták, de elutasították. A békeszerződés a
Horvátország nélküli Mo. területét 282 ezer km2-ről 92 ezerre, lakosságát 18 millióról 7,6
millióra csökkentette. Az elcsatolt területeket Románia, Csehszlovákia, a Szerb-Horvát-
Szlovén Királyság és Ausztria kapta meg. A magyar hadsereg létszámát csökkentették.
Ezen felül Mo. jóvátétel fizetésére is kényszerült. 
A gazdasági fejlődést ez megakasztotta, ugyanis Mo-val szemben védővámokat
létesítettek. A legfontosabb bányavidékek Romániához és Csehszlovákiához kerültek. A
dualizmus korában kiépült vasúthálózat Budapestről a peremterületekre, de így a
közlekedés nehézkessé vált.