AZ EMBERI TEST FELÉPÍTÉSE I.

emberi test = corpus humani

Felosztása:

 mikroszkópos: szabad szemmel nem látható sejttan (cytologia), szövettan (hystologia)

 makroszkópos: szabad szemmel látható pl. röntgen

anatómia: az egészséges emberi test felépítésével foglalkozó tudományág

élettan: az egészséges emberi test életjelenségeivel, működésével foglalkozó tudományág

Szerkezet: 1. kétoldali részarányosság (bilaterális szimmetria) 2. szelvényezettség (szegmentáció)

Fő részei:

fej (caput) nyak (collum) törzs (truncus) mellkas (thorax) has (abdomen) medence (pelvis) végtagok
(extremitates) felső végtag (membrum superior) alsó végtag (membrum inferior)

Fő síkjai:

homloksík (frontalis) vízszintes sík (horizontalis) nyílirányú sík (saggitalis)

Irányai:

test középvonalához közelebb eső (medialis) a középvonaltól távolabbi (lateralis) külső (externus) belső
(internus) elülső (anterior) hátsó (posterior) hasoldali (ventralis) hátoldali (dorsalis) felső (superior) alsó
(inferior) törzshöz közelebbi (proximalis) törzstől távolabbi (distalis) felületi (superficialis) mély
(profundus) jobb oldali (dexter) bal oldali (sinister)

Morfológiai (alaktani) felépítése: sejt, szövet, szerv, szervrendszer, szervezet

 sejt cellula:

 legkisebb élő szervezeti egység, anyagcsere, mozog, növekszik, szaporodik, meghal

 alakja lehet változatos (gömb, kocka, henger, stb)
 alkotói:

sejthártya (membrán), féligáteresztő, lipid, benne illetve rajta fehérjemolekula a transzport miatt
sejtplazma (citoplazma), 90 %-a víz, kocsonyás, benne oldott ion és szerves anyag, = izotóniás oldat
sejtmag (DNS), ez irányít, ez örökít, DNS és RNS, ami reprodukál, kromoszómák
sejtszervecskék:

ER (endoplazmikus reticulum), riboszómákkal van tele, sima és szemcsés, előállít: fehérje, lipid,
szteroid, koleszterin
mitokondrium: ATP-t termel, sejt energia, sejtlégzés itt zajlik
riboszómák: ER felszínén van, a DNS kódot az RNS szállítja hozzá, és ő felépíti a fehérjelánc =
aminosavat, ami innen a Golgiba kerül
golgi apparátus: anyagok és káros anyagcsere termékek kijuttatása a sejtből + váladéktermelés
lizoszómák: sejt emésztő és méregtelenítő rendszere (lebontja zsír, fehérje, szénhidrát)

 sejtosztódás: mitózis: testi sejtet, számmegtartó meiózis: ivaros, számfelező

 szövet histos: hasonló alakú és működésű sejtek csoportja

típusai: hám, kötő és támasztó, izom, idegszövetek
  hámszövet: védelem, határ,1/többrétegű, nem/elszarusodó (lap/köb/henger/csillóshám)
fedőhám: bőr
mirigyhám: váladéktermelés, endo / exokrin rendszer
érzékhám: idegsejteknél ingerfelvétel, szagló, ízlelőszerv,
felszívóhám: bőrön keresztül kenőcs

 kötő és támasztószövet: szilárd, térkitöltés, összekötés, fajták: kötő / zsír / porc / csontszövet
kötőszövet: sejt, sejt közötti állomány, ín, ízület, spec kötőszövet: vér
zsírszövet: tápanyagraktár, hőszigetel, véd
porcszövet: támasztó, nincs érhálózat itt, könnyen degenerálódik
csontszövet: támasztó, szilárd, rugalmas, sejt / sejtközötti állomány

 izomszövet: összehúz/elernyedés, fehérjékből épül fel (aktin, miozin)

ATP = ADP+P+energia=izom összehúzódás
simaizom: zsigerek, bél, akaratunktól független
harántcsíkolt izom: vázizom, akaratos, elfárad
szívizom: akarattalan, nem fárad el

 idegszövet:inger felvétel, továbbít, feldolgoz, válaszinger

felépítés: ideg és támasztósejt (neuron és gliasejt) hol? gerincvelő, nagyagy, kisagy
neuron: dendrit-faág
axon: hosszú nyúlvány
gliasejt: sorozat az axonon - myelinhüvely
végfácska telodendrion: ingerület átvitel

 szervek: többféle, meghat. funkciót ellátó szövetből épül fel, különböző szövettípusokból épülnek fel

 szervrendszer: bizonyos funkciót ellátó szervek összessége (kiválasztás, légzés, keringés, stb)
mozgás (csont és izom)
keringés
szabályozás (ideg és hormon)
zsigeri (légzés, emésztés, vizeletkiv, nemi szervek)
érzékszervek

 szervezet: szervrendszerek összessége

ezek: mozgás, emésztés, légzés, keringés, kiválasztó, hormonális, szaporodás, idegrendszer, érzékelés,
hószabályozás

A mozgásrendszer aktív: izomrendszer, passzív: csontvázrendszer (206 db csont, a test 10%-a)

csontvázrendszer:

szilárd váz, belső szervek védelme, vérképzés, ion és zsírraktár (foszfát, kalcium, sárga csontvelő-zsír), részt
vesz a kalcium és foszfor anyagcserében

csont 40 % víz, 60 % szárazanyag

a csont szerkezeti felépítése:

 tömör (csontsejtek) (ez van kívül)
 szivacsos csontállomány (csontgerendák)(ez van belül, illetve végeken)

csontok járulékos részei: csont = os

 porc: lágyabb, csontfejlődés
 csonthártya: (periosteum), kötőszövet, a csontot kívülről borítja, táplálja,
védi, növeli, gyógyítja
 csontvelő (medulla ossium): vérképző:

vörös: rövid, lapos, csöves csontokban végén: vérképző

sárga: hosszú, csöves csontok közepében: zsírszövet

egy csontegység (osteon) áll:

 csontsejtekből:
csontképző: osteoblast, ő van kívül
csontsejt: osteocyta, ő van belül,
csontfaló: osteoclast, kívül mar bemélyedést

 csontalap állományból:
szerves (kötőszöveti rost, fehérje és szénhidrát) rugalmasság
szervetlen (ásványi anyagok) ~gerendák, szilárdság

csontok alakja:

 hosszú, csöves (combcsont),

 rövid (ujjperc),
 lapos (szegycsont),
 szabálytalan (csigolya)

csontok közötti összekötések lehetnek:

 folytonos: kötőszövetes (koponyacsontok) porcos (porckorongok) csontos (keresztcsont)

 megszakított (ízületek)

csont hosszirányban (porckorong) és vastagságban (csonthártya) növekedhet,

ízület:

alkotórészei: ízületi fej, ~árok, ~üreg, ~rés, ~tok, ~folyadék, ~szalagok, ~porc
ízületek mozgása: hajlítás / feszítés / közelítés / távolítás / forgás
ízületek típusai:

 gömb szabad mozgás (váll, csípő)

 henger egytengelyű mozgás (ujjpercek)
 ellipszoid kéttengelyű mozgás (csukló)
Koponya (cranium) részei: Egyetlen saját ízülete az állkapocsízület

 agykoponya: fal~2x, halánték~2x, ék~, nyakszirt~ (öreglyuk), homlokcsont, össz 7 csont

 arckoponya: járom~, orr~, rosta ~, könny~, felső áll~, állkapocs~, alsó orrkagyló, eke~, szájpad~,
össz 15 csont

Másképp felosztva:

 koponyaboltozat / tető (calvaria): homlok, nyakszirt, halánték

 koponyaalap (basis cranii): agykoponya összes csontja + rostacsont.

Koponyaárkok: elülső (scala anterior), középső (scala media), és hátulsó koponyaárok (scala posterior).
Arckoponya üregei: száj~, szem~, orr~, orrmelléküregek: homlok-, arc-, ékcsontüreg, rostasejtek.
Összeköttetések varratos (sutura): koronavarrat, lambdavarrat, nyílvarrat, pikkelyvarrat.

Törzs felépítése:

 Csigolya (vertebrae) felépítése: ~lyuk, ~ív, csigolyatest, ízületi~, haránt~, tövis nyúlvány
Gerincoszlop felépítése: (32 db) 7 nyaki~, 12 háti~, 5 ágyéki~, 5 keresztcsonti~, 4-6 farkicsigolya

 Bordák (costae): 7 pár valódi borda, 3 pár álborda, 2 pár lengőborda

 Szegycsont (sternum) sok vörös csontvelőt tartalmaz

Végtagok felépítése:

 felső végtag csontjai:

 lapocka~, kulcs~, felkar~, alkar~ (orsó~, sing~),

 kézcsontok (kéztő~8, ujjközép~5, ujjpercek 14)

 alsó végtag csontjai:

 medence~ (csípő~, ülő~, szemérem~)

 comb~, lábszár~ (síp~, szárkapocs~) térdkalács,
 lábcsontok (lábtő~7, ujjközép~5, ujjpercek 14)

Izom (musculus) rendszer

test tömegének 45 %-a, kb 350 izom

részei: (orsó alakú), izomrostokat kötőszövet egyesíti izommá:

 izom has
 inas részek

járulékos részek:

 nyáktömlők
 ínhüvely

fajtái:
 sima~: (gyomor, bélrendszer, nem fárad, kis erőkifejtésre képes, akaratunktól független)
 szív~: (szívben található, nem fárad, nagy erőkifejtésre képes, akaratunktól független)
 harántcsíkolt izom: (vázizom, fárad, nagy erőkifejtésre képes, akaratunktól függő)

alakjuk változatos (többfejű eredésű, osztott) kötőszöveti pólya (fascia) borítja őket, gazdagon erezettek.
izomban van mozgató, érző és vegetatívrost, izom 75 % víz

3 féle energiát adó anyag található bennük:

 ATP adenozin trifoszfát: (sejtben található) energiát biztosít, ADP keletkezik

 CrP kreatin foszfát: lebomlik, energia szabadul fel, ADP ismét ATP lesz
 glikogén: poliszacharid, biológiai oxidáció során vízre és széndioxidra bomlik, közben rengeteg
energia szabadul fel, ami segítségével CrP újraképződik

izomtónus: hypotonia – csökkent, hypertonia – fokozott, atonia - megszűnt

működés: szinergista - egymást segítő, antagonista - egymás ellen működő

Végtagok izmai:

Felső végtag: Alsó végtag:

 vállizom (deltaizom),  csípőizmok (farizom),

 felkarizom (két- és háromfejű karizom),  combizmok,
 alkarizmok,  lábszárizmok,
 kézizmok  lábizmok
Törzs izmai:

 Mellizmok: nagy, kis mell~, fűrész~, külső és belső bordaközti ~, rekesz~

 Hasizmok: egyenes, ferde, haránt has~
 Hátizmok: felületes~ (trapéz~, széles hát~, rombusz~), mély~(gerincmerevítő ~)

Fej és a nyak izmai:

 Mimikai~: fejtető izmai (nyakszirt-, homlok- és fül körüli), arcizmok (szem, orr és száj körüli)
 Rágó~: rágóizom, halántéki izom, külső és belső röpizom
 Nyak~: felületes nyakizmok, mély nyakizmok, nyelvcsont feletti és alatti izmok

AZ EMBERI TEST FELÉPÍTÉSE II-

Szív (cor):

keringés központi szerve, pumpához hasonló, kúp alakú, izmos falú, üreges szerv, kb. 350 gr, mint egy zárt
ököl, a két tüdő között, a gátorüregben (cavum mediastinale), a rekeszizmon helyezkedik el,
aszimmetrikus: 2/3- balra, 1/3-a jobbra testtől.

Felépítése:

 felül: széles szívalap (basis cordis)

 alul: szívcsúcs (apex cordis)
 hosszirányban: szív-sövény (septum cordis) két fél között nincs közlekedés,

o jobb szívfél: széndioxidos vér – kis vérkör - tüdőkeringés

o bal szívfél: oxigénes vér - nagy vérkör - testkeringés

 üregei: működésük szívó – nyomó pumpa, összehúzódások a szisztolé, elernyedésük a diasztolé

o felül 2 vékonyabb falú pitvar (atrium)

 jobb pitvar (atrium dextra): 3 ütőér:

 vena cava superior és inferior - felső és alsó testrészből összegyűjtött és
 sinus coronarius - szív széndioxidos vére fut ide be, 3 hegyű billentyű
 bal pitvar (atrium sinistra): 4 tüdővéna:
 vena pulmonalis fut ide be, 2 hegyű billentyű

o alul 2 vastagabb falú kamra (ventriculus)

 jobb kamra (ventriculus sinistra): - arteria pulmonalis indul ki

 bal kamra (ventriculus dextra): - aorta indul ki

 billentyűi (valvula):

o vitorlás (cuspidalis): pitvar és kamrák között

 bal oldalon: kéthegyű (valvula bicuspidalis / mitralis): bal kamra és pitvar között
 jobb oldalon: háromhegyű (valvula tricuspidalis): jobb kamra és pitvar között

o zsebes (semilunar): a kamrákból kivezető erek kezdeti szakaszán

 bal oldalon: oxigénes: valvula aortae: bal kamra és aorta között
 jobb oldalon: széndioxidos: valvula trunci pulmonale jobb kamra és artéria pulmonale között
  Saját erei a koronáriák (koszorúerek), ezek végartériák. (mint az agyban az erek), latin nevük

o artériás vér: arteria coronaria sinistra / dextra, (ered a sinus aortaeből)

o vénás vér: sinus coronarius.

Szívfal szerkezete:

 Szívbelhártya (endocardium): legbelső, szívet béleli: egyrétegű laphám, kettőzöttsége a billentyűk maga
 Szívizom (myocardium): középső speciális izomszövet
 Szívburok (epicardium): külső savós hártya, elmozdulást segíti

A szív ingerképzése:

intracardiális: belső inger

 saját ingerképző központ: szinusz csomó (60-80 inger / perc), pitvar-kamrai csomó (35-40 inger /
perc),
 ingervezető rendszere: his köteg, tawara szár, purkinje rostok
 az inger képződik a szinusz csomóban, onnan pitvar kamrai csomóba, onnan indul a his nyaláb, két
szárra válik szét – tawara szárak – le a 2 kamrába, folytatódik a purkinje rostokban kamrák izomzatára
átviszik az ingerületet.

extracardialis: külső inger: idegrendszer, reflexes (gyomorszájra mért ütés), hormonok (adrenalin)

A szív ritmusos összehúzódása a szisztolé, elernyedése a diasztolé. A pitvarok szisztoléjakor a kamrák

diasztolében vannak, majd a kamrák szisztoléjakor a pitvarok elernyednek. A kamrai diasztoléhoz rövid
szünet, a szívpauze kapcsolódik.

Szívritmus: szisztolé + diasztolé + szívpauze. Normál összehúzódás percenként 60-80 db. Nyugalmi
állapotban 4-6 liter vért forgat meg percenként, de lehet ez 60-70 liter is.
EKG jel: P – QRS – T inger átvitel:

 P-hullám: a pitvarokon terjedő elektromos impulzus

 P és Q szakasz: pitvarokról a kamrákra ingerületátvitel
 QRS-komplexum: a kamrák összehúzódása
 ST-szakasz a kamrák ellazulása
 T pont a kamra teljes egyensúlyi állapotát jelzi, ez kb. 0,2
másodperc.

tachycardia: gyors szívverés

bradycardia: lassú szívverés
fibrilláció: az izmok szabálytalan remegése, szívizom
nem pumpál
agonális: haldokló

Szívhang: Kóros, ha zörejes ennek a hangja.

 szívhang, szisztolés: kamrák összehúzódása, a

vitorlás billentyűk becsukódása
 Szívhang, diasztolés: a zsebes billentyűk záródása

Perctérfogat: úgy számítjuk, ki, hogy a verőtérfogat értékét megszorozzuk az egy perc alatti kamrai
összehúzódás számával. Ez nyugalmi állapotban 4-5 liter/ perc, tehát a szíven egy perc alatt a teljes
vérmennyiség áthalad. A szív a perctérfogatot jelentősen képes növelni azzal, hogy a verőtérfogat
növekedését biztosítja, így akár 40-50 liter/perc perctérfogatra is képes növelni teljesítményét rövid ideig.
Verőtérfogat: az a vérmennyiség, amit a szív egy veréssel továbbít (66-70 ml)

A kis- és a nagyvérkör:

erek szerkezete

felépítés: 3 réteg:
 belső: intima, h a vér ne alvadjon meg
 középső: media, simaizmok
 külső: adventitia, kötőszövet

artériák (verőerek, ütőerek):

 szív felől halad (bármilyen vért is szállít); a szív
összehúzódásai = lüktetés
 a szívből az aorta fokozatos elágazódása után
kapillárisrendszer lesz
 űrtere nő, a vérnyomás a periféria felé fokozatosan
csökken.

vénák (visszerek):
 a szív felé halad, ürege tágabb, fala vékonyabb, a vér visszafolyása miatt zsebes billentyűk
 apró ágakkal kezdődnek, és nagyobb ágakká szedődnek össze.
 a keringést itt nem annyira a fal összehúzódása, hanem a szív és a mellkas szívó hatása segíti.

kapillárisok (hajszálerek)
 csak mikroszkóppal láthatóak
 faluk igen vékony (félig áteresztő), gyors tágulásra, szűkülésre képesek - érpálya legtágabb része
 biztosítja a vér és a sejtek közötti közvetlen kapcsolatot
 anastomosisok:
 egyes erek közötti összeköttetéseket biztosítja, szerepük, ha egy ér elzáródik, a szomszédos területről
szállítsák a vért. Ha az egymással szomszédos területet tápláló artériák között nincs összeköttetés, azok
végartériák. Ha elhalnak, a táplált terület is elhal (agy, vese, szív)

arteriovenosus anastomosisok - shunt:

 artéria és véna hajszálér nélkül kapcsolódik

vérkörök:

 kisvérkör: CO2 gazdag elhasznált vér szállítja a tüdőbe, szív jobb kamra – tüdő – szív bal pitvar
arteria pulmonalis sinistra / dextra (CO gazdag), vena pulmonalis (O2 gazdag)
 nagyvérkör: O2 gazdag tápláló szív, bal kamra - egész test – szív jobb pitvar
aorta (O2 gazdag),vena cava superior / inferior (CO2 gazdag)

A kisvérkör

(tüdő-vérkör): a jobb kamrából (ventriculus dextra) indul a tüdőartéria (arteria pulmonalis), ami jobb és
bal tüdőverőérre (arteria pulmonalis dextra / sinistra) ágazik, amely szén-dioxid dús vért szállít a tüdőbe,
ahol lezajlik a külső gázcsere: a léghólyagocskák leadják a széndioxidot és felveszik az oxigént, a
tüdővénán (vena pulmonalis) keresztül a bal pitvarba (atrium sinistra) érkezik az oxigéndús vér.

A nagyvérkör

(test-vérkör): a bal kamrából (ventriculus sinistra) indul az aorta, melyből leágaznak a különböző
szerveket ellátó artériák (felszálló, leszálló és aortaív – aorta ascendens, descendens arcus aortae), majd
lezajlik a belső gázcsere: leadja az oxigént + tápanyagokat a sejteknek, és a visszerek hajszálerei felveszik
a széndioxidot + bomlásterméket a két felső és alsó fővisszérbe és érkezik a jobb pitvarba (atrium dextra)

aorta részei:

1. felszálló aorta (aorta ascendens): magát a szívet látják

el vérrel, innen ered: aorta coronaria dextra / sinistra

2. aortaív (arcus aortae): 3 nagy aorta ered belőle, a fej,

nyak és felső végtagokat látják el vérrel:
jobbról balra haladva:
A. a. brachiocephalica: fej-kar ütőér
B. a. subclavia dextra: jobb kulcscsont alatti ütőér
C. a. carotis communis dextra: jobb közös fejütőér
D. a. carotis communis sinistra: bal közös fejütőér
E. a. subclavia sinistra: bal kulcscsont alatti ütőér

3. leszálló aorta aorta descendens: egyben megy lefelé,

 mellkasi aorta aorta thoracica
 hasi aorta aorta abdominalis, majd szétválik
 2 csípőartériává arteria illaca communis
 combverőér: arteria femoralis
 térdhajlati: artéria poplitea
 sípcsonti: arteria tibialis
 lábháti: arteria dorsalis pedis

Az agyat a kétoldali belső feji verőér (arteria carotis interna) és a kétoldali gerinc menti verőér (arteria
vertebralis) látja el. A koponyán kívüli képleteket az arteria carotis externa látja el!
véna részei:

felületes és mélyvénás rendszer, a vénás vért 2 nagy rendszer viszi a vérbe:

felső fő visszér (vena cava superior): felső végtag, fej, nyak
alsó fő visszér (vena cava inferior): alsó részek
és belső szervek
vena portae: páratlan hasűri szervek vénáit
külön rendszer gyűjti össze

magzati vérkeringés (circulatio foetalis)

a magzatot oxigénnel és tápanyagokkal az anya

látja el, és ide jön az anyacsere bomlásterméke
is. A magzati és anyai vérkeringés egymástól
független, artériás vért csak a magzat mája kap
az anya köldök vénáján keresztül, anyagcsere a
méhlepényben (placenta) történik, gázcsere a
tüdőben nincs!

magzati életben meglévő összeköttetések, amik

születés után záródnak: ductus venosus Arantii,
ductus arterios Botalli, foramen ovale,

ezeket születés után átvágják és elkötik, ezek

visszafejlődnek belül: vena umbilicalis, arteria
umbilicalis

Vérnyomás: RR: szisztole / diasztole normál

120-130 / 80-85 Hgmm
Pulzus: P: x / min: az arteria radialison
mérjük, normál: 60-80 / min

vérnyomás tensio: a bal kamra által kilökött vér az erek falára gyakorolt hatása:
 szisztolé: a legnagyobb nyomás,
 diasztolé: a legkisebb nyomás, amit az erek falának rugalmassága fenntart,
mérése:
 invazív: közvetlenül a véráramban, műtétek, intenzív eljárás során
 non invazív: az érfal külső leszorításával végzik, artéria brachialis keringését megszüntető nyomást
mérjük, fajtái: higanyos / félautomata / automata / fonendoszkóp / manometriális

a vérkeringés szabályozása:

 a szív autonóm ingere (szinusz csomó, pitvar kamrai csomó)

 vegetatív idegrendszer (szimpatikus –növeli, paraszimpatikus –csökkenti)
 kémiai anyagok, pl hormonrendszer (hisztamin: értágító, adrenalin, vazopresszin: érszűkítő)

perifériás ellenállás: a véráramlással szembeni ellenállás, a perifériás erek összátmérője határoz meg.
pulzusnyomás: szisztolés és diasztolés vérnyomásérték közötti különbség
verőeres pulzus: kaprai szisztolé alatt aortába lökött vér által létrehozott hullám
ozmózisos nyomás: fehérjék és anorganikus sók által fenntartott nyomás, ami a folyadékot megköti
hypotonia: alacsony vérnyomás
hypertonia: magas vérnyomás
Nyirokrendszer:

A vérereken kívül egy másik rendszer is átszövi a

szervezetet, ez is erekből áll, nyirokrendszernek
nevezzük. Az ember nyirokrendszerét nyirokcsomók
és nyirokutak alkotják. A nyirokrendszer egyfajta
tisztogató, szűrő funkciót lát el, amivel nagyon fontos
szerepet játszik a kórokozók elleni küzdelemben, az
immunrendszer működésében. Az erek tartalma
nyirok, ami különböző összetételű. A nyirok sejtes
elemei a lymphocyták. A vénás rendszer mellett
párhuzamosan fut.

A szervek és szövetek között összegyűlt szövetnedvet

(nyirkot, ami plazmafehérjéket és zsírokat tartalmaz) a
nyirokkapillárisok (hajszálerek) veszik fel, nyirokerek,
majd a még nagyobb nyirokértörzsek szállítják tovább,
a nyirok a vénás rendszerbe kerül és végül a szívbe jut.

A szervezetben több nyirokszerv is található, ilyenek a nyirokcsomók, a mandulák, a lép (vvs temetője,
lymphocyták termelője) és a csecsemőmirigy (őssejtek: T-lymphocyta – helyi immunitás: védekezik, B-
lymphocyta – általános immunitás emlékezik,)

Fontosabb nyirokcsomók: fül előtti, áll alatti, állcsonti, gerincoszlop előtti, bordaközti, mély hónalji, mély
bordaközti, oldalsó, külső csípőtáji, felületes lágyéki és mély lágyéki nyirokcsomók.
Nyirokszervek:

Elsődleges nyirokszerv:

 vörös csontvelő (medulla ossium rubra) itt képződik a T

és B őssejt, ami továbbvándorol a
 csecsemőmirigybe (thymus), ahol beérik T és B
lymphocytává. Innen továbbvándorol a

Másodlagos nyirokszervekbe, csoportosítása iktatás szerint:

 nyirokkeringésbe: nyirokcsomók (kéreg és

velőállomány: folliculusok és medullák)
 vérkeringésbe: lép (vvs temető)
 nyálkahártyába: MALT (nyálkahártyák nyirokszövete),
részei: mandulák, féregnyúlvány, Peyer- plakk
 Peyer plakkok: vékony és vastagbél falában található
nyirokszövet (tunica submukosa-ban)

Nyirokcsomó (2 mm - 2 cm) áll:

Kéreg, velő, nyirokerek, amin átkering a nyirok, ezek között

lymphocyták, amit a nyirokmirigy maga termel.
fagocitózis: a sejt egy szilárd részecskét a környezetéből
bekebelez.
lymphocyta: a fehérvérsejtek egyik nagy csoportját képezik, 20-40
százalékát alkotják. Ezek a nyirokszervekben képződő sejtes
elemek a véráramban és a nyirokrendszerben keringenek,
miközben a szervezetet folyamatos ellenőrzés alatt tartják.
Nyirok:

Lúgos folyadék, a szövetek termelik folyamatosan. De hat rá sok minden. A vérplazmából válik ki a
kapillárisoknál és szívódik fel a nyirokerekbe. A nyirokereken szakaszonként nyirokcsomók találhatók.

Szerepük, h limfocita képzés mellett felfalják a fertőző mikroorganizmusokat a szervezetből. A

nyirokszövetnek az immunitásban is szerepe van.

A vér:

egy kis történelem …

1. Kr.e. 1000 – indiai papok: „ha a vér, az epe és a nyálka egyensúlya megbomlik”, megbetegszik az
ember
2. Kr. u. 500 – görög orvosok – vizelet íze alapján állapítják meg a cukorbetegséget
3. Középkor: „vizeletpróféták”, „húgydoktorok” – diagnózis a vizelet vizsgálata alapján
4. Emberek osztályozása: szangvinikus, kolerikus, melankolikus, flegmatikus – a testnedvek minősége
alapján. (Hippokratész)
5. Ma minden 3. diagnózist csak a laboratóriumi leletek adataira alapozva állítanak fel.

Jellemzői:

 folyékony kötőszövet: vérsejt (alakos elem) + sejtközötti folyékony állomány (vérplazma)

 az érpályát tölti ki és abban kering, mennyisége: kb. 5 liter/felnőtt, pH: 7,3-7,4
 összetétele, százaléka (haematocrit érték):

 45 % - sejtes (alakos) elemek vvs (oxigénszállítás), fvs (védekezés), vérlemezkék (véralvadás)

 55 % - plazma (fehérje, ionok, epefesték, cukor, anyagcsere végtermékek stb)

Feladata és szerepe:

 tápanyaggal látja el a sejteket, a kötőszövet félig áteresztő falán keresztül (szemipermeábilis) a vér
közvetlen kapcsolatba kerül a sejtekkel, így lehetővé válik az anyagcsere.
 oxigént szállít a sejteknek (a vvs festékanyaga, a hemoglobin által) továbbá hatóanyagokat
(hormonok) az életfolyamatok szabályozásához
 elszállítja a sejtben végbemenő életfolyamatok során keletkezett bomlástermékeket (pl.: széndioxid)
 közreműködik a védekezésben – immunanyagok, fehérvérsejtek révén
 részt vesz a hőszabályozásban, vízháztartásban, a belső milliőt állandóságát biztosítja
 szabályozza a véralvadást

Vér alakos elemei:

Vörösvértestek (erythrocytak):

Számukat tekintve ők vannak a legtöbben, mag nélküliek, korong, oldalról piskóta alakúak.
Alapállományát vastartalmú vérfesték (hemoglobin) teszi ki. A két vegyértékű ferro vas képes felvenni,
leadni az oxigént. 1 mm3 vérben 4,5 – 5 millió vvs van. Hemoglobin zöldessárga, de nagy mennyiségben
vörösnek hat. Vérvétel után a vvs leülepedik a vérben, mivel egymáshoz tapadnak a lapjukkal. A vörös
csontvelőben képződnek, belső és külső anyag is kell a képződésükhöz (ferrivas, aminosavak, B1, B12
vitamin, Folsav, C-vitamin). 100 és 120 nap alatt elpusztulnak – lépben, szétesnek lesz belőlük bilirubin
(epe festékanyaga), biliverdin Magas az értéke: stressz, folyadékhiány, szív- és tüdőbetegségek, O2- hiány,
alacsony: anémia (vérszegénység), vérveszteség, vegetáriánus életmód. Magzati létben (reticulocyta)
sejtmaggal, utána már nem!
Fehérvérsejtek (leukocytak):

Hemoglobint nem tartalmaznak, színtelenek. 1 mm3 vérben 6 – 8 ezer fvs van. Ez a szám ingadozik,
hatással van rá táplálkozás, erős fizikai munka, terhesség, betegség, stb. Szervezet védekezésében vesz
részt, sejtes alakos elemek.

Fajtái:

vöröscsontvelőben képződő:
 monocita – nagy falósejt, a legnagyobb fehérvérsejt, bab alakú mag, (pl. genny, elpusztult
monociták-makrofág), antigént is termel
 granulocita – kis falósejt szemcsés sejt (pl. genny, elpusztult granulociták - mikrofág)
- eozinofil granulocita: paraziták ellen véd, allergiás és asztmás reakciókért is felelős
- bazofil granulocita: allergiás reakció, sebgyógyulás, immunvédekezés
- neutrofil granulocita: fvs 2/3-a, fagocitózis, főleg a gennykeltő baktériumokkal szemben

nyirokszervekben (lép, nyiroktüszők, mandula, nyirokcsomók, csecsemőmirigy) képződő:

 nyiroksejtek: limfociták, készenléti sejtek, idegen anyag (antigén) hatására elkezdenek osztódni és
differenciálódni olyan sejtté, ami részt vesz az immunvédekezésben.

 T – típusú (szöveti) limfocita, a csecsemőmirigy termeli, közvetlenül a káros behatás helyen

veszik fel a harcot, ezek a sejtek, amik harcolnak a beültetett szövetekkel.
 B –típusú limfocita közvetlenül a nyirokkeringésbe jut, majd vissza a nyirokszervbe, igy
kering és találkozik az antigénekkel, ami hatására memória sejtre és plazmasejtre osztódik,
utóbbi megkezdi az ellenanyag (gamma globulin) termelését. Ez megköti és ártalmatlanná
teszi az antigént. (antigén – antitest reakció).

Vérlemezkék (trombociták):

Sejtmag nélküli sejtek, kerek vagy csillag alakú, jelentőségük a véralvadásban van. 1 mm3 vérben 200 –
300 ezer db van, vöröscsontvelőben képződnek.

vérplazma:

Enyhén sárgás színű, átlátszó folyadékból, vérszérumból és fibrinogénből áll. Tartalmaz 90 % vizet, és 10
% más:
 Fehérje: 7-8% (albumin, globulin 2:1 arányban) 3 fajta globulin (alfa béta gamma) az antitestek,
amik fertőzések során a testben keletkeznek ilyen plazmafehérjékhez kapcsolódnak.
 Fibrinogén, a véralvadáshoz kell, hormonok, nitrogéntartalmú anyagok (fehérjekiválasztás -
húgysav), só, konyhasó (NaCl), festékanyag (bilirubin), szénhidrát (szőlőcukor), zsírok, lipoidok
(koleszterin, lecitin).
Vérképző szervek (homeopatikus rendszer):

A vér alakos elemeinek nincs hosszú élettartalmuk, se osztódni, szaporodni nem képesek, így spec szervek
termelik újra állandóan. A csontvelőnek (medulla ossium) 2 fajtája van: vörös és sárga.

 A sárga csontvelő főképp zsírszövetből áll, hézagpótló szerepe van, képes vörös csontvelővé
alakulni.
 A vörös csontvelő a szivacsos csontokban van, a hosszúcsontok végrészében főleg, de rövid és
lapos csontokban is. Összsúlya kb azonos a májéval.
 A csontvelőben képződik a vvs (retikulocita), érési folyamaton megy keresztül, hemoglobint
vesz fel, eritrocitává alakul ez által.
 A csontvelő óriássejtjeinek plazmájából a vérlemezkék képződnek.
 Fentebb itt képződnek a fvs - ek is (monocita, granulocita)

Vércsoportok: (1901 Landsteiner fedezte fel)

vércsoport fogalma: az emberi vér felosztása plazmájának kicsapó illetve vvs-nek kicsapható anyagainak
egymáshoz való viszonya alapján
vércsoport tulajdonságot okozó anyagok:
 antigén – agglutinogén, vvs sejthez kötött, kicsapható, ellenanyagképző
 antitest – agglutinin, plazmában van, kicsapó anyag, ellenanyag

ezek alapján 4 vércsoportot különböztetünk meg: A, B, AB, 0

 A: A antigén, anti-B antitest
 B: B antigén, anti-A antitest
 AB: AB - antigén, nincs antitest
 O: nincs antigén, AB antitest
Amelyik antigén van benne, azt fogadja el, amelyik antitest van benne, azt kilöki.
2 Rh – faktor csoportot különböztetünk meg:
 Rh-pozitív, Rh-negatív, ez főleg többszöri terhesség esetén veszélyes, Pl. apa Rh +, anya Rh -,
magzat tuti az apja lesz, tehát termelni fog az anya ellen Rh agglutinint (antitestet).

Az AB0 vércsoport meghatározás legegyszerűbben úgy történik, hogy a vizsgálandó vérminta

vörösvértestjeit reagáltatjuk anti-A, és anti-B antitestekkel
Véralvadás mechanizmusa: a plazmában lévő oldott fibrinogén oldatlan fibrinné alakul

Ha az érpálya vhol megsérül, a kifolyó vér pillanatok alatt kocsonyássá válik, megalvad. Ez a vér oldott
állapotában lévő egyik fehérjének, a fibrigonénnek a fibrin alakjában levő kiválása. Az alvadó vérfehérjék
és az összecsapódó vérsejtek vérlepénnyé húzódnak össze, és visszamarad egy világossárga, átlátszó
folyadék, a vérsavó vagy vérszérum. A vérszérum tehát fibrigonén mentes vérplazma. Ennek létrejöttéhez
trombin szükséges. Mikor az érfal sérül, a vérlemezkék szétesnek, a trombokináz nevű enzim szabadul fel,
ami a vérben lévő protonbint trombinná alakítja kálciumion jelenlétében.

Trombokináz + kalciumion + protonbin = trombin + fibrigonén = fibrin

Normál vérben, ha kering csak kalcium, protombin és fibrigonén van jelen. A véralvadást meggátolhatjuk,
ha megkötjük a kalciumot, vagy a protonbint gátoljuk heparinnal. Normál vér alvadási ideje 5-7 perc.

Összefoglalva:

A vér alakos elemekből (vvs, fvs és vérlemezkék) és folyékony köztiállományból (vérplazmából) áll.
Alakos elemek vizsgálata az egyes sejtösszetevők mennyiségi – kvantitatív vérkép, másrészt a fvs % - os
meghatározásából áll – kvalitatív vérkép. A vérplazma legfontosabb összetevője a fehérjék, melyek
mennyiségéről a vérsüllyedés tájékoztat. Vérképző szervekben képződnek. A vér élettani jellemzői: a
keringő vér és az összes vér mennyisége, a vércsoport tulajdonság, az immunanyag összetevői és alvadó
képessége.

Légzőrendszer (apparatus respiratoritus):

Feladata: a szervezet és a légköri levegő közötti gázcserét a légzőszervrendszer és a keringési

szervrendszer bonyolítja le.

Gázcsere:
 Külső légzés = oxigén felvétele és a széndioxid leadása a légköri levegő és a vér között = tüdőlégzés
 Belső légzés = oxigén leadása és a széndioxid felvétele a vér és a szövetek között = sejt- vagy
szövetlégzés

Légzőrendszer felépítése: Orrüreg, orrmelléküregek, gége, légcső, hörgők, tüdők

Orrüreg (cavum nasi):

külső orr, orrsövény, orrkagylók és az orr szőrök, orrnyálkahártya, orrjáratok, ebbe nyílnak az orr
melléküregek, szaglószerv az orr felső részében van. A levegő az orrüregben megszűrődik, felmelegszik és
párás lesz.

Orr melléküregei:
nyálkahártyával bélelt légtartalmú üregek.

3 funkciójuk van:

 felmelegítik a saját tárolt levegővel a

belélegzett levegőt,
 csökkentik a koponya súlyát és
 hangképzéskor rezonálnak.
 arcüreg (sinus maxillaris)
 homloküreg (sinus frontalis)
 rostasejtek ürege.
 ékcsonti üreg
 Garat: a tápcsatorna és a légutak közös szakasza, 3 rész:

 orri szakasz: mindkét oldalon 1-1 orrmandula, ide nyílik a fülkürt

(nyomáskülönbség kiegyenlítődik így)
 száji szakasz: ide nyílik a torok, levegő és táplálék együtt megy
 gégei szakasz: gége indul innen, garat lefelé nyelőcsőben folytatódik

Gége (larynx):

A hangadás szerve. Kilégzéskor a tüdőből kiáramló levegő a

hangszalagokat működésbe hozza, hang keletkezik. A gégét porcot,
ízületek és izmok alkotják. Ezek együttes működése teszi lehetővé a
hangrés kialakulását, ami megfeszíti a hangszalagokat és létrejön a
hang. A gége a nyak közepén a nyelvcsont alatt található, 4 porc
alkotja:

 gégefedő: nyitja-zárja a gégét (légzés – táplálkozás), garat alatt van

 pajzsporc: védi a gége üregét, lemezei elől szögletben találkoznak –
ádámcsutka
 gyűrűporc: pajzsporc alatt (mögött) van, kapcsolódik a légcsőhöz,
pecsétgyűrű alakú, ezen helyezkednek el a
 kannaporcok: elülső nyúlványairól erednek a hangszalagok – a porcok
nyitják, zárják a hangrést – hangképzés

Légcső (trachea):

gége folytatása, a gyűrűporchoz szalagokkal kapcsolódik, kb 10-12

cm hosszú, C alakú, porcokból felépített, rugalmas falú cső. Hátsó
falán kötőszövetes lemez van. A légcső a nyakközépvonalában
húzódik, és a mellüregben fordított V alakban 2 főhörgőre oszlik.

Hörgők (bronchi):

A jobb főhörgő tágabb, mint a bal. Mind a légcső, mind a hörgők

nyálkahártyáját csillószőrös hengerhám (légzőhám) borítja. A
nyálkahártya nyálmirigyei nyálat termelnek folyamatosan. A
főhörgők a tüdőbe érve tovább oszlanak, és egyre kisebb ágakat,
hörgőcskéket (bronchiolus) hoznak létre. Ezek végén a léghólyagok
(alveolus) vannak, ahol a légcsere lezajlik.

Tüdő (pulmo):

 a tüdő 2 nagy kiterjedésű, szivacsos tapintatú, rugalmas szerv, a mellüregben, egymástól a szívvel és
nagyerekkel vannak elválasztva.
 egymás mellé helyezve kúp alakot mutatnak, melynek hegye felfelé néz. alsó részük homorú, a
rekeszizmon nyugszik, felső része a tüdőcsúcs, a kulcscsont feletti részbe nyúlik.
 felszínei: rekeszi, bordai, gátorüregi.
 a gátőr felé tekintő felszínén lépnek a tüdőbe a hörgők és erek, ennek neve tüdőkapu (hilus pulmonis).
itt számos nyirokcsomó található, amik fertőzés esetén megduzzadnak.
 színe gyerekkorban rózsaszín, majd fokozatosan beszürkül a korral.
 a tüdőt mély hasadékok lebenyekre (lobus) osztják. a jobb tüdő 3, a bal 2 lebenyből áll. van alsó, felső,
középső lebeny. lebenyeken belül tüdő szegmentumok vannak.
Tüdő érrendszere és nyirokérrendszere:

 2 fő érrendszere van:

 arteria (tüdő artéria)

arteria pulmonalis és CO2 gazdag
vena pulmonalis O2 gazdag vér, ami a légcserét végzi,

 arteria (hörgő artéria)

arteria bronchoalis és
vena bronchoalis rendszer, ami a tüdő szöveti állományát
táplálja.

 A tüdőnek gazdag nyirokérhálózata van, Ezek fontos szerepet töltenek be a tüdőbe került idegen
anyagok felvételében és elszállításában. (por, kosz, korom)

Mellhártya (pleura):

tüdő a légzés hatására jelentős mozgást végez: tágul és összehúzódik és kettős falú savós hártya, a
mellhártya burkolja, védi és fenntartja a tüdő negatív nyomását, ezáltal a keringést is, biztosítja a
súrlódásmentes elmozdulást,
külön fedi le a tüdőfeleket, sérülésnél az egyik tüdőfél működése zavartalan, középen a gátorüreg választja
el, lemezei között pár ml savós folyadék van

 zsigeri mellhártya (pleura pulmonalis): tüdőt borító

 fali mellhártya (pleura parietalis): mellüreget borító

Gyulladások esetén itt folyadék felszaporodik, ami csökkenti a légzőfelületet, kóros mennyiséget
mellkascsapolással lehet eltávolítani

Gátorüreg (mediastnum):

A 2 mellhártya üreg között helyezkedik el középvonalban, elölről a szegycsont, hátulról a gerinc oldaláról
a tüdők határolják. Van elülső és hátsó gátorüreg. Az elsőben a csecsemőmirigy, a nagyvénák és aortaív
ágai vannak, a másodikban az aorta descendens, a nyelőcső, fontos idegek, és a fő nyirokvezeték. Az egész
térséget laza kötőszövet tölti ki.

Légzőmozgások:

Külső légzés: oxigén és széndioxid csere a vér és légköri levegő között

Belső légzés: oxigén és széndioxid csere a vér és szövetek között

A gázcserét a tüdőben a légző mozgások teszik lehetővé. Ebben döntő szerepe van a mellkasnak és a légző
izmoknak. A mellüreg tágulását a rugalmas tüdők követik, ami a levegő beáramlását, a belégzést
(inspiracio) eredményezi. Ha a mellüreg beszűkül, a tüdő is, és a levegőt kiszorítják magukból: kilégzés
(exspiracio). A tüdő passzív, a bordaközi izmok, rekeszizom dolgozik. A légző izmok bénulása fulladásos
halálhoz vezet.

 A tüdő sohasem ürül ki teljesen, 1200 cm3 levegő mindig visszamarad (reziduális levegő).
 Normál belégzéskor kb 500 cm3 levegőt lélegzünk be (respirációs levegő)
 Mély belégzéskor még mintegy 2000 cm3 levegő lélegezhető be (komplementer levegő)
 Egyetlen mély be és kilégzéssel maximálisan 4500 cm3 levegő mozgatható meg. (vitálkapacitás)
 respirációs víz 500 cm3 / nap
Normál levegővételnél ennek az 1/10 ét forgatjuk, ez a felületes légzés. A kor előre haladtával a
vitálkapacitás csökken, mert a tüdők és mellkas veszít rugalmasságából. Pihenő felnőtt percenként 12-16
levegővételt vesz, ami 6-8 liter, de izommunka esetén ez 50-60 liter is lehet.

Légzés szabályozása:

reflexes: a be és kilégzést a nyúltvelőben lévő légzőközpont szabályozza. Az innen kiinduló ingerület a

gerincvelői motoros idegeken keresztül a belégzőizmok (bordaközi izmok, rekesz) összehúzódását váltja
ki. A be és kilégzés szabályozása a légzőközpont felől automatikus.

kémiai: a másik dolog, ami elindítja a belégzést, a széndioxid nyomás növekedése a vérben. A
légzőközpont sérülése (gyógyszer, vérzés) a légzésbénulás miatt hirtelen halált okozhat.

Szimpatikus hatás: légzés fokozódik paraszimpatikus: csökken

vér oxigénszintje: O2 szállítás a vvs oxigéntartalmától függ, a telítettségétől - szaturáció, 100-ból hány
hemoglobin tartalmaz oxigént, artériás vér 95 %, vénás 75 %-os a szaturáció.

hypoxia: a szöveti oxigén ellátás nem megfelelő

dyspnoe: nehézlégzés
anoxia: szervezet oxigénhiányos
apnoe: légzésszünet

spirográfia: légzésmérés, légzésfunkciók terheléses vizsgálata, vitálkapacitást méri (Lorenz-

index=testmagasságra vonatkoztatott vitálkapacitás)

Emésztőrendszer (systema digestorium)

Az emésztő rendszer a táplálék felvételét, emésztését, felszívását és a salakanyagok kiválasztását végzi. Az

emésztés már a szájüregben elkezdődik a rágással és nyálemésztéssel, a gyomor-bél traktusban a kis és
nagy emésztőmirigyek váladéka a tápanyagokat építőköveikre bontja, majd a szervezet számára értékes
anyagok felszívódnak. Az alsóbb bélszakaszokban a bél baktériumflórája is részt vesz az emésztésben. A
tápanyagok akkor jutnak be valójában a szervezetbe, ha a bélfalon átlépve a vérbe kerülnek, vérkeringés
elszállítja a felhasználó sejtekhez.

Tápcsatorna: feladata a táplálék megemésztése, felszívása, a salakanyagok eltávolítása, kb 8 méter

Járulékos mirigyek: emésztéshez, felszívódáshoz szükséges nedvek termelése: epe, máj, hasnyálmirigy

Emésztőrendszer szakaszai: (középső - alsó szakaszt együtt gastrointestinális rendszer)

 Felső: szájüreg (nyelv, fogak, nyálmirigy, torok) garat, nyelőcső - táplálék felvétele, aprítása,
továbbítása
 Középső: gyomor, vékonybél (patkóbél, éhbél, csípőbél) - táplálék lebontása, felszívása
 Alsó: vastagbél (vakbél, felszálló, haránt, leszálló vastagbél, szigmabél, végbél) - salakanyagok
kiürítése

tápcsatorna falának jellemzői: több rétegű:

 nyálkahártya tunica mucosa: hámréteg erekkel, nyirokcsomók, mirigyekkel,

Kerkling-redők (körkörös) patkóbélben erősen körkörös, éhbélben kisebb, csípőbélben félkörös
ezeken bélbolyhok: 0,2-1 mm nagyságú, duodenumtól az ileumig egyre kisebbek és elfogynak

 nyálkahártya alatti tunica submucosa: laza rostos kötőszövet (vér és nyirokerek, felszívott tápanyagok
elszállítása
 Brunner mirigy – patkóbélben, mirigy, lúgos, semlegesíti a nyombélbe kiürülő savas gyomortartalmat
Lieberkühl kripták – éhbél és csípőbélben a bélnedv termelése
Peyer plakk – csípőbélben nyiroktüsző csoport, éhbélben csak 1-1 magányos tüsző

két saját ideghálózat:

Meissner-idegfonat / plexus: submucosus rétegben, a mirigyeket szabályozza
Auerbach-idegfonat / myentericus, az izomrétegben van, a perisztaltikát szabályozza

 izomréteg (tunica muscularis): több irányba futó simaizom – féregszerű mozgás, vegetatív idegdúcok
belső körkörös
külső hosszanti

 savós hártya (tunica serosa): hashártya zsigeri lemeze, mely a szerv külső rétegét adja
kettőzet: bélfodor

Az emésztőrendszer felső szakasza (előbél):

Szájüreg (cavum oris):

Felső és alsó ajak elszarusodó laphám, a szájüregnek két része van: előcsarnok és szájüreg.
Előcsarnok: ajkak, pofák, (zsírszövet és arcizom) foghús – ez egy nyálkahártya, a fogak ebbe vannak
beágyazva (gingiva), fogak határolják

Szájüreg (cavum oris): szájpad (palatum) – kemény~ és lágyszájpad, elülső része csontos, hátsó része
izom. A lágyszájpad egy izomlemez, középső része a lelógó nyelvcsap (uvula), ettől oldalra 2 nagy izmos
redő ereszkedik, a garatívek, amik a torok hátárán van, hátsó részén emelkedik ki a nyelv.

Nyálmirigyek (glandula salivalis):

A szájüregbe 3 pár nyálmirigy kivezető csöve nyílik:

 nyelv alatti mirigy (glandula subligualis): legkisebb
 állkapocs alatti mirigy (glandula submandibularis):
 fültőmirigy (parotis): a legnagyobb

A nyálmirigy ér- és idegellátása igen gazdag, idegi és hormonálisan

vannak szabályozva. Rágáskor fokozódik a nyálelválasztás, a benne levő
enzimek hatására a szénhidrátok emésztése már a szájban elkezdődik. maltáz enzim

Nyelv (lingua):

A szájüreg fenekén elhelyezkedő izmos szerv. Kívülről idegvégződésekkel gazdag nyálkahártya védi.
Izomzata harántcsíkolt, fontos a mozgékonysága miatt (pl beszéd).

Felépítése: nyelvhát, nyelvgyök, nyelvtest, nyelvcsúcs. Nyelvhát elülső része szemölcsöcs (papilla), hátsó
vége dudoros nyálkahártyás. Nyelvgyökben nyiroktüszők, amik az immunvédekezésben fontosak. Az
ízlelőbimbók a nyelvháton vannak, az egyes ízeket más-mással érzékeljük.

Ízlelés: édes – nyelvhegy, sós - nyelv széle, savanyú - nyelv széle, keserű – hátsó része
Szerepe: falat képzése, nyelés, ízérzés, hangképzés. A nyelv mozgató, érző és ízérző idegekkel van átszőve.

Fogak (dentes):

A felső és alsó állkapocs közé beékelődve helyezkednek el, az első 6 évig kinőnek a
 tejfogak, (20 db – ¼: 2 metsző,1 szem,2 nagyőrlő), majd kihullik 18-24 éves korig kinőnek a
 maradandó fogak (32 – ¼: 2 metsző, 1 szem, 2 kisőrlő, 3 nagyőrlő)
A fogakat a testünk legkeményebb része építi fel: cement, dentim zománcállomány. A fogak belsejében a
puha fogbelet (pulpa) találjuk.

Minden fog 3 részből áll:

 korona corona dentis (fehér zománccal borított),
 nyak cervix dentis (fogínnyel körülvett),
 gyökér radix dentis (állkapocsba illeszkedik, idegek és erek itt lépnek be),
fogágyba parodontiom: a fog csapszerűen beékelődve ide, része a foghús gingiva

Nyelőcső (oesophagus):

Ujjnyi vastag, izmos falú, nyálkahártyával bélelt, kb 25 cm hosszú cső, ami a garatot a gyomorral köti
össze. Belső felét el nem szarusodó laphámszövet borítja, benne a perisztaltikus miatt a falat vagy a
folyadék mindig lefelé halad. Részei nyaki, mellkasi, hasi. 3 szűkülete van, itt tud az étel megakadni.

Emésztés a szájüregben:

Az emésztés a tápanyag vízben oldható részeire bontása, hogy alkotórészeik a bélfalon felszívódni, és a
vérpálya útján a sejtekhez eljutni tudjanak. Az ásványi sókat és a vizet a bélbolyhok fel tudják szívni, a
fehérjéket, szénhidrátokat, zsírokat először azonban alkotórészeire kell bontani. A tápanyag emésztése már
a szájüregben elkezdődik: a rágás által a fogak falatokat képeznek a tápanyagból, amiben a rágóizmok
közreműködésével közvetve a nyelv, ajkak és pofák mozgásai is részt vesznek.

Nyál és nyálelválasztás (saliva, salivatio):

A felaprózott táplálékot a nyál egyesíti falattá. A nyál a nyálmirigyek váladéka. Napi mennyiség kb 1,5
liter.
2 fajtája van, az emésztési szünetekben híg nyál termelődik, ami a nyálkahártyát nedvesen tartja, míg
emésztésnél sűrű emésztőnyál választódik ki (reflexfolyamat: feltétes – látom, szagolom, gondolok rá és
feltétlen – érzem), ami tartalmaz víz, sók, baktériumölő anyagok,). Itt elkezdődik a lebontás, de mivel
kevés ideig marad a táplálék a szájban, alsóbb szakaszokban folytatódik. De itt felszívódhat alkohol, egyes
gyógyszerek, mérgek Enzim: szénhidrát bontó: nyál amiláz

Nyál szerepe: 1 falat átnedvesítése 2. enzimjei szénhidrátok bontását végzi 3. baktericid hatása van 4.
számos anyag a nyál által is kiválasztódik (gyógyszer, jód, higany)

Nyelés: a nyelési reflexközpont a nyúltvelőben van. A nyelési reflexet a garatfal érintése váltja ki.

Az emésztőrendszer középső szakasza (középbél): gyomor, vékonybél, máj, hasnyálmirigy

Gyomor (ventriculus / gaster): rekeszizom és a máj alatt, részei:

 kisgörbület (curvatura minor)

 nagygörbület (curvatura majos)
 felső nyílás (cardia), gyomorszáj
 felső tágulat (fundus), gyomorfenék
 test (corpus)
 alsó nyílás (pylorus), gyomor kapu

alakja és mérete változó. Fala 4 rétegű, igen redőzött. Izomzata

gyűrűizom (körkörös, ferde, hosszanti), réteges felépítése teszi
lehetővé a perisztaltikus és keverőmozgást. A kötőszöveti réteg
rendezi redőbe a gyomrot, ami összefügg a teltségi állapottal. A
redők között vannak a gyomor mirigyei. 3 féle váladékot
termelnek:
  fedősejt: sósavat termel (B12 vit)
 fősejt: emésztőnedvet termel (fehérjebontó - pepszin, tejfehérje - kimozin)
 melléksejt: nyákot termel (bevonja, védi)

itt nincs szénhidrát és zsíremésztés

A gyomor ér és nyirokellátása gazdag. Működése vegetatív (szimpatikus-serkenti, paraszimpatikus-

blokkolja). A gyomornedv pH-ja 1-2, napi mennyiség 2-2,5 liter/nap max: 4-5 liter/nap. Tartalma: víz,
emésztőnedv, sósav, nyák. Táplálék kb 2-8 órát emésztődik a gyomorban.

Vékonybél (intestinum tenue): kb. 5 m hosszú, részei:

 patkóbél/nyombél (doudenum) (20 cm) epe / hasnyálmirigy csöve ide nyílik, Brunner mirigy
 éhbél (jejunum) (2/5 öd rész) elszórva nyirokmirigyek
 csípőbél (ileum) (3/5 öd rész) Peyer-plakk nyirokmirigy csoportok

Az emésztés legfontosabb szakasza főképp itt történik: fehérjék, zsírok, szénhidrátok vízben oldódó,
felszívódásra alkalmas vegyületekké való bontása. A gyomorból idekerülő, savas, már pépes táplálékot
(chymus) 3 gyengén lúgos kémhatású emésztőnedv bontja: hasnyál, epe és a bélnedv:

 (szájüreg: nyál-amiláz (tripszin): szénhidrátbontás)

 (gyomor: pepszin: fehérjebontó, kimozin: tejfehérjét bontja)
 Pancreasnedv (hasnyál): hasnyálmirigy termeli 1-1,5 L/nap
 lipáz: zsírokat bontja zsírsav és glicerin
 nukleáz: nukleinsavat bontja
 tripszin: fehérjét bontja peptiddé
 alfa / hasnyál amiláz: szénhidrátbontás
 Epe: itt nincs enzim, máj váladéka, keserű, lúgos nem bontja a zsírt, emulálja, kb ¾ liter / nap
 Bélnedv: bélnyálkahártya termeli, Lieberkühl mirigyeinek sárgás színű váladéka, 0,8-1,3 l / nap,
 lipáz: zsírokat bontja zsírsav és glicerin
 nukleáz: nukleinsavat bontja
 erepszin: peptidet bontja
 maltáz: szénhidrátbontás, a hasnyál által lebontottat továbbontja

Enzimek összefoglalva: alfa amiláz: szájban is bont, pepszin pedig a gyomorban. Összes többi a
vékonybélben

 szénhidrát: alfa-amiláz, maltáz

 fehérje: pepszin, tripszin, erepszin
 zsír: lipáz
 nukleinsav: nukleáz
 + epe, ez csak emulgál

A felszívódás elemei a bélbolyhok. Az emésztés során

lebontott, vízben oldott tápanyagok lebomlanak, majd
felszívódnak (bélbolyhok felszívó hámján). A
vékonybél mozgásai keverik a béltartalmat és
továbbítják a vastagbél felé (perisztaltikus mozgás)

Máj (hepar):

A máj a legnagyobb emésztőmirigy. A hasüreg jobb oldalán, rekesz alatt helyezkedik el, 1,5 kg súlyú,
normálisan nem haladja meg a jobb bordaívet, lebenyei: jobb és bal, alsó felszínén H-alakú
barázdarendszer, itt lépnek be és ki az erek, idegek, nyirokerek, közös epevezeték, epehólyag saját kivezető
csöve. Vastag kötőszöveti tok veszi körül (Glisson-tok) ezt a hashártya borítja be. A máj építőelemei a
májlebenykék és lemezkék rendezett elhelyezkedésben, bennük a

a máj vérellátása kettős:

Portális keringés:

 Májverőér: oxigéndús vérrel látja el saját

állományát a hasi aortából eredő májartéria
 Májvisszér: tápanyagokkal teli vért szállít a belek
felől az ún. portális (kapu) véna a májsejtekhez
 v. hepatica: az elhasznált vért már egy közös
vezeték viszi a jobb szívfél gyűjtővénájába

Májműködés:

 Epe és epesav termelés (kb ¾ liter, PH 7-8), ami ez epehólyagban tárolódik.

 vvs szétesése után a vérfesték epefestékké (bilirubin), majd ebből vizeletfestékké (urobilin) és
székletfestékké (szterkobilin) alakítása
 szénhidrát anyagcsere: glikogén szintézis – vércukor
 lipid anyagcsere: triglicerid raktározása, ATP állít elő belőle, koleszterinből epesav
 fehérje anyagcsere: (albumin, fibrinogén csak a máj termeli, 10 féle aminosavat tud előállítani)
 méregtelenítés: alkohol lebontás, drogok, gyógyszerek eltávolítása, átalakítása
 raktározás: nehézfémek, vitaminok, vas
 A-vitamin-képzés karotinból, D-vitamin
 vérképző szerv a magzati életben
 K vitamin segítségével protrombint termel (véralvadáshoz kell)
 Kupffer-féle sejtek: az immunrendszer részei, felveszik és lebontják az idegen, káros anyagokat,
fagocitózis: öreg vörösvértestek, fehérvérsejtek és baktériumok bekebelezése

Epe:

a máj váladéka, keserű, nyúlós folyadék (0,75 l / nap), lúgos vegyhatású, sárgásbarna / zöld (bilirubin),
enzimeket nem tartalmaz, a zsírokat nem bontja, de fontos szerepe van a zsíremésztésben, mivel a zsírokat
emulgeálja (zsírok cseppekké bontása), táplálékkal bevitt zsír 95% felszívódik, széklettel ürül ki 5% lipázt
aktiválja. Az epesavak 95 % át a bélfal visszaszívja, csak 5 % a ürül ki a széklettel. A visszaszívott epe a
vérrel kerül vissza a májba, ahol a máj kiválasztja és újra felhasználja.

Hasnyálmirigy (pancreas)

Hasüregben, részben a gyomor mögött és alatt helyezkedik el, patkóbéltől lépig húzódik, kb 12-14 cm
hosszú, részei: fej, test, farok, kettős elválasztású mirigy,

külső elválasztás: emésztőnedv – patkóbél

 fehérjebontó: tripszin enzim
 szénhidrátbontó: alfa-amiláz enzim
 zsírbontó: lipáz enzim

belső elválasztás: a mirigy állományában, szigetszerűen elhelyezkedő sejtcsoportok: Langerhans-szigetek

 alfa-sejtek: glucagon a vércukorszintet emeli 25%-a (májsejtben tárolt glikogénból glükóz lesz)
 βéta-sejtek: inzulin a vércukorszintet csökkenti 60%-a
 delta-sejtek: szomatosztatin: 15%-a gátolja: inzulin és glucagon szekrécióját, így a tápanyagok
felhasználása csökken
Az emésztőrendszer alsó szakasza - vastagbél (intestinum crassum) részei:

 Vakbél (caecum-7cm) a legtágabb vastagbélszakasz + féregnyúlvány (appendix-8cm) nyirokszerv,

kivédi a hasüregi fertőzéseket
 Remesebél: (colon): felszálló, haránt, leszálló, szigmabél (ascendens, transversum, descendens,
sigmoideum)
 Végbél (rectum): 15-20 cm
 végbélnyílás (anus): belső záróizom: akaratlan, külső: akaratos

Hossza kb 1,5 méter, a táplálék emésztése a vékonybélben befejeződik, nincsenek emésztőnedvek, se

mirigyek a vastagbélben, se bélbolyhok. Nyálkahártya csak nyákot termel, ami a székletet kialakítja és
kilöki a testből. A még emésztetlen táplálékok itt rohadnak, erjednek, a Coli baktérium bontja tovább őket.
Az antibiotikumok roncsolják a bélflórát. A vastagbél a vizet és az ásványi anyagokat szívja vissza, ezáltal
a széklet besűrűsödik. A béltartalom 8-12 órát időzik itt, és kialakul a bélsár, a perisztaltika révén a
végbélbe jut.

Széklet (faeces):

tartalma: emészthetetlen rostok, kevés fehérje, zsír, levált bélhámsejtek, emésztő enzim részek,
epefestékek, baktériumok (1 gr-ban 1 milliárd) A színét festékanyaga a szterkobilin adja.

székletürítés: (defecatio) bélsár a végbélbe kerül, feszíti a végbél falát, székletürítési ingert vált ki,
záróizmok ellazulnak, hasprés, széklet kiürül

Enzimek: fehérje természetű anyag, biokatalizátor, táplálék lebontása / felépítő / szabályozó / védő
folyamatok,

metabolizmus: anyagcsere, anabolizmus: környezetből felvett anyagok beépítése katabolizmus: lebontás

Hashártya (peritoneum):

A hasüreg falait és zsigereit vékony savós hártya borítja

2 lemezből áll:

 fali lemez: belülről követi a hasfalat

 zsigeri lemez: körülveszi vagy fedi a hasűri szervek nagy
részét.
 közötte: keskeny rés, pár csepp savós váladék tölti ki.
Hashártya fontos szerepe a szervek védelme, valamint
megakadályozzák összetapadással a fertőzés tovább terjedését,
sejteket termel, amik a baktériumokat pusztítják el

Részei:

 kiscseplesz (omentum minus): májról gyomorra áthajló redő

 nagycseplesz (omentum majus): gyomorról belek elé lelógó
 bélfodor: beleket a hátsó hasfalhoz rögzítő fodor
• mesenterium: vékonybeleket rögzíti
• mesocolon: vastagbeleket rögzíti
 hashártyán belüli – intraperitoneális szervek: gyomor, vékonybél, vastagbél, méh, máj, lép
 hashártya mögötti – retroperitoneális szervek: vese, hasnyálmirigy, mellékvese
 hashártya alatti – infraperitoneális szervek: húgyhólyag, hüvely, végbél
 Douglas üreg: a hasüreg legmélyebb pontja, nőknél a méh mögött, a hüvelyig lenyúlik.
A kiválasztás szervrendszere:

Részei:

 vizeletkiválasztó: vese (páros szerv) ren / nephros

 vizeletgyűjtő szerv: húgyhólyag vesica urinaria
 vizeletelvezető: húgyvezetékek - páros + húgycső
ureter + urethra

Vese (ren / nephros):

Tulajdonságai:

a vese páros szerv, a hátsó hasfalon helyezkedik el, 12. háti és 2. ágyéki között, máj magasságban. Bab
formájú, sötét vörösesbarna, kb 130 gr, 12*6 cm, van felső (mellékvese) és alsó pólusa.

Feladata:

a vízben oldható hasznosíthatatlan anyagcseretermékek kiszűrése a vérből, és belőle vizelet képzése.

Káros + felesleges anyagok kiválasztása + eltávolítása a szervezetből, ami a szervezet számára mérgező,
ion/vízháztartás.

Szerkezete:
 3 tok veszi körül: belső (rögzít) capsula fibrosa, középső capsula adiposa, külső (véd) fascia renalis
 metszete kívülről befelé: kéregállomány, velőállomány, gyűjtőrendszer: vesekehely és medence,
vesekapu/öböl: vese artéria/véna és kivezető vezeték (uréter)

 nephron mint működési egység részei:

 feje a kéregben: Malpighi-test = vesetestecske:
 glomerulus: kering a vér
 Bowman-tok: kettős falú tok
 juxtaglomeruláris apparátus: renin (vérnyomás)

 teste a kéreg+velőben: tubulusok = csatornarendszer,

 elsődleges kanyarulatos csatorna
 Henle-kacs
 másodlagos kanyarulatos csatorna
 egyenes gyűjtőcsatorna

ami a vesemedencébe torkollik

Működése:

 elsődleges vizelet: glomerulusok képzik, szűrés ultrafiltráció (fehérjementes vérplazma), kb 180 liter
 másodlagos, végleges vizelet: tubulusok képzik, ionok / víz visszaszívása reszorbció: kb 1,5 liter
 színe szalmasárga, szaga jellegzetes, tartalmaz: víz, ásványi sók, kreatinin, húgysav, urobiligonén,
nincs benne: fehérje, genny, cukor, bilirubin
 szabályozza:
hormonok (hipofízis hátsó lebeny ADH hormon)
Idegrendszer: vegetatív központ: szimpatikus: növeli, paraszimpatikus csökkenti a vizelet mennyiségét
egyéb: folyadékfogyasztás, külső hőmérséklet, gyógyszerek
Vizeletelvezető rendszer részei, szerkezete, egysége:

húgyvezeték perisztaltikus mozgással továbbítja a húgyhólyagba a simaizom segítségével. Ott receptorok:

nyomásérzékelés – agy – vizelési inger. húgycső: két záróizom: vizeletürítés - sima/harántcsíkolt izom

húgyvezeték ureter: 30 cm, vastag, izmos falú, páros cső, vesemedencéből hólyagba a vizelet, 3 falú
húgyhólyag vesica urinaria: izmos falú, tágulékony tömlő, 250-300 ml, 4-5 x /nap, belső/külső záróizom
húgycső urethra: nyálkahártyával bélelt cső, női: 4-5 cm/ffi: 20 cm, 1 és 2 görbület (prosztata miatt)

Nemi szervek (orgona genitalia):

2 féle nemi szerv van: női és férfi, ezek adják az elsődleges nemi jelleget, ez a szaporodás szerve, itt
termelődnek az ivarsejtek. A belső nemi szervek a kismedencében helyezkednek el, ezen felül a külső nemi
szervek vannak. A másodlagos nemi jelleg a pubertás idején alakul ki, a nemi mirigyek által termelt
hormonok tartják fenn, alább a jellegek + a lelki alkat közötti különbözősége.

 Férfi másodlagos nemi jelleg: csontváz, izomzat, szőrzet, gége átformálódik – mélyebb hang, az
emlőmirigy visszafejlődése.

 Nő másodlagos nemi jelleg: csontvázrendszer finomabb, fejlettebb bőr alatti zsírszövet - kerekdedség,
emlőmirigy kifejlődése, gége finomabb szerkezete – magasabb hang, szőrzet csak a szeméremdombon
erős és felette véget ér.

Férfi belső nemi szervek:

Here (testis):

A hím ivarsejteket a páros herék termelik. A spermiumok képzése pubertástól késő időskorig tart. Kb
galambtojás nagyságú, a hasüregen kívül a herezacskóban helyezkedik el. A hasüregben fejlődik ki, és
leszáll. Csatorna rendszerből és közti kötőszöveti állományból áll. Ezen állomány egyes sejtjei a Leydig-
féle sejtek – androgén hormont termelnek, ami felelős a 2-lagos nemi jellegért. (ICSH-gonadondron
stimulálja) A herét burkok veszik körül, benne vízsérv.
Mellékhere (epididymis):

Anatómiailag a herék hátsó részén helyezkedik

el, a spermiumokat tárolja és elvezeti.

Ondóvezeték, zsinór, ondóhólyag:

Az ondóvezeték 50-60 cm hosszú, erős izomzatú

cső, izomzata a nemi váladék továbbjutását
biztosítja. Ezzel együtt futnak a heréhez annak
vér/nyirokerei, idegei és köteget képeznek, ez az
ondó zsinór. Az ondóhólyag a húgyhólyag hátsó
felszínén levő páros szerv, mirigyei a spermához
nyúlós folyadékot termelnek.

Dülmirigy (prostata):

Tokkal körülvett gesztenye nagyságú mirigy. Váladéka adja az ondó folyékony részének nagy százalékát.
A húgyhólyag alatt fekszik, 3 cm nagyságban húgycső szúrja át.

Férfi külső nemi szervek:

Herezacskó (scrotum):

Ez valójában a hasfal bőrének kitüremkedése kétoldalt, erősen pigmentált, a herék működéséhez

hőmérsékletet biztosítja.

Hímvessző (penis):

A hímvesszőt teljes hosszában átfúrja a húgycső, ami mind a vizeletet mind a nemi váladékot üríti. Részei
a 2 barlangostest, amik erekció idején megtelnek vérrel. Ezt körül veszi a kötőszöveti tok. Pénisz: szár,
test, makk. A hímvesszőt kívülről vékony, idegvégződésekben gazdag bőr veszi körül, ami a makkra
ráborul, a fityma. Makk és test közötti árokba a fattyúmirigy ürít váladékot. Erekció: feltételes és feltétlen
reflex, szexuális hatásokra (érző, látó, tapintó stb.) az erekciós központ a pénisz ereinek kitágulását az
artériás vér fokozott odafolyását, és a vénás vér elfolyásának blokkolását teszi.

Férfi húgycső (urethra masculina):

25 cm hosszú, spermiumot és vizeletet viszi. 2 kanyarulata van: gáti és a szeméremcsonti. Sperma (ondó)
áll spermium és váladék (ami az ondóhólyag, prosztata és a Cowper mirigy váladéka), lúgos mivel a hüvely
savas kémhatású. Cowper mirigy: dülmirigy alatt, az előváladékot termeli, csöve a húgycsőbe torkollik.
(nőknél ez a Bartholin mirigy)

Női belső nemi szervek:

Petefészek (ovarium):

Mandula nagyságú páros szerv, kétoldalt a medencében. Felül rajta tölcsérben kezdődik a petevezeték.
Részei: külső kéreg – itt vannak a tüszők (follikulus), belső velőállomány (erekben gazdag kötőszövet). Egy
nőnemű egyénben fix tüszőszám van, ami ivarérés esetén 28 naponként 1-1 beérik kb 2-2,5 cm (Graff tüsző
jön létre, ami az ösztrogént termeli). A 14. napon a tüsző megreped (ovuláció), és az érett petesejt a
petevezeték tölcsérszerű részébe kerül. A visszamaradó tüsző – sárgatest (corpus luteum) hormonja
(progeszteron). A méh nyálkahártyát a megtermékenyített petesejt befogadására az ösztrogén és a
progeszteron hormon készíti elő.
Petevezeték (tuba uterina):

12 cm hosszú páros csatorna, hullámos, a petesejt továbbítására szolgál. A méh üregébe nyíló része
keskenyebb, a petefészek felé tölcsérszerűen kitágul, és rojtos végével ráesik. A hashártya kettőzet – széles
méhszalag (ligamentum latum uteri) rögzíti a méhet, a petefészket és vezetéket. A fala 3 rétegű: hashártya,
perisztaltikus mozgást biztosító izomréteg, belül a csillószőrös hengerhámból álló nyálkahártya.

Méh (uterus):

Fordított körte alakú, páratlan üreges szerv, amely a kismedencében közében fekszik, hólyag és a végbél
között, nagysága 7-8 cm plusz 1-2 cm szülés után. 2 részből áll: méhtest (corpus uteri) és méhnyak (cervix
uteri), belül a méh üreg. A két test egymással előre nyíló szöget zár (anteflexio), rádől a húgyhólyagja
(anteversio). A méhfenék (fundus) a hasfalnál tapintható, a méhtest vége, ezt fúrják át a petevezetékek. A
méh lefelé a hüvelyben folytatódik. A nyak alsó része a méhszáj. A méh ürege egy rés, ami terhesség
esetén megnő. A méh fala 3 rétegű: hashártya, izomréteg és csillószőrös hengerhámból álló nyálkahártya.
Ezek mirigyei nyálkát termelnek. A méhnyak mirigyei kicsit másak, ezek sűrű nyákot termelnek, ami a
nyakcsatornát zárva tartja (nyakdugasz)

Fő feladata a megtermékenyített pete befogadása és

a magzat fejlődésének biztosítása.
A megtapadás helyén kifejlődik a méhlepény, ahol a
magzat – anya anyagcseréje zajlik, majd szüléskor
leválik. Ivarérettség esetén 28 naponként készül a
méh a magzat befogadására. Ha a megtermékenyítés
nem következik be, a méh nyálkahártyája leválik és
megtörténik a menstruáció, majd regenerálódik.

Hüvely (vagina)

A női genitális csatorna kb 10 cm hosszú alsó szakasza. Közösüléskor a hím ivarsejtek belső nemi
szervekbe vezető kapu, szüléskor a szülőcsatorna alsó része. Ürege lapított, fala kötőszövet és simaizom,
benne vérerek, melyek nemi izgalomkor megduzzadnak. A hüvely laphámos nyálkahártyája harántredőket
alkot, mirigyek nincsenek benne. Szüzeknél a bemenet részen egy félhold alakú szűzhártya (hymen)
található:

Női külső nemi szervek:

Nagyajkak (labium majus) a hüvely bemeneténél levő főképp zsírszövetből álló börredő, ami a férfi
herezacskójának felel meg. Kisajkak (labium minus) a nagyok között helyezkednek el. A nagyajkak
hátrafelé beleolvadnak a gátba., elől kiszélesednek, és a szeméremdombba (mons pubis) olvadnak bele. Ez
egy háromszögletű terület. A kisajkak között a hüvelybemenet és felette a húgycső nyílása található,
valamint a Bartholin mirigyek, amelyek a sikamlósságot biztosítják nemi izgalom esetén. A csikló (citoris)
a húgycső nyílása felett van, képes a merevedésre.

Gát:

Rombusz alakú terület, van anatómiai és klinikai gát terület, ez utóbbi értelemben a hüvelybemenet és a gát
közötti terület. A szülésnél fontos, izomzata a méhet támasztja alá. A gátmetszés a gátrepedés elkerülése
végett a korszerű szülés egyik alappillére.

Szaporodás:

Az agyalapi mirigyben (hypophysis) a gonadotrop hormonjának a hatására indul meg az összes nemi
tevékenység, fejlődés, stb pl női szexuális ciklus: 28 naponként egy tüszőérésnek indul a petefészekben,
majd megreped, az érett petesejt a tubába (hasüreg) kerül. A megrepedt tüsző helyén a sárgatest jön létre,
amely, ha nem termékenyül meg heg szövetté alakul. Ha megtermékenyül, 3 hónapig még hormont termel.
Menstruációs fázis: peteérés, tüszőrepedés és sárgatest képződés, lelökődés, ami 3-5 napig tart. Kb 30-50 g
mennyiség. Ez az érés 45-50 éves kor között fokozatosan megszűnik, klimax.

Terhesség (graviditas):

A közösülés után a spermiumok a hüvelyen majd méhen keresztül a méhkürtbe kerülnek, ahol a petesejt
megtermékenyül. Spermiumok élettartalma 1-2 nap. A megtermékenyült petesejt a csillós nyálkahártya a
méhbe viszi, ahol beágyazódik és megindul az embrió fejlődése. A terhesség alatt a női szexuális hormonok
csúcsra járnak, ami a nemi szervek terhességgel kapcsolatos átalakulása miatt fontos. A vizeletben a
gonadotrop hormon jelenik meg.

Belső elválasztású mirigyek:

Testünk váladéktermelő szerveit mirigyeknek nevezzük. Fajtái:

 külső (exokrin) elválasztású: kivezetőcsöve van, testüregbe juttatja váladékát (nyálmirigy a

szájüregbe)
 belső (endokrin) elválasztású: kivezetőcsöve nincs, váladéka (hormon) közvetlenül a vérbe ürül, vér
viszi a szervekhez.

hormon: spec kémiai anyag, már kis mennyiségben is hat. jelentése: serkent, fajtái: helyi: termelődési
helyükön hat / általános: vér útján jut el más szervhez) kémiai fajtái: szteroid, peptid, aminósav
származék működésileg: hyper / normo / hypofunkciós (túl / normál / kevés)

A testműködésének szabályozását az idegrendszerrel együtt a belső elválasztású mirigyek végzik, tehát a

vegyi és idegi szabályozást ez a neuro – endokrin rendszer végzi:

FEED BACK rendszer (visszajelzés) felépítése:

KIR + HYPOTHALAMUS + HYPOPHYSIS + BELSŐ ELV. MIRIGYEK = testműködés szabályozása

 KIR szabályozza a hypothalamus révén a hypophysist a neuroszekrétumok által:

RH serkentő, IH gátló hormon

 A hypophysis trophormonokat termel, azok a belső elválasztású hormonokat szabályozzák.

trophormon csak serkentő lehet, nincs gátló párja

 A belső elválasztású mirigyek hormonokat termelnek, amikkel a szervezet működését befolyásolják:

 a test állapotát a KIR mindig érzékeli, így hat vissza.

Belső elválasztású mirigyek:

az általános, egész keringésbe eljutó hormonokat termelő endokrin

szervek:

 tobozmirigy
 agyalapi mirigy
 mellékpajzsmirigy
 pajzsmirigy
 csecsemőmirigy
 mellékvesék
 hasnyálmirigy
 nemi mirigyek (here és petefészek)

Hypophysis (agyfüggelék, agyalapi mirigy):

 belső elv. rendszer központja, szabályozza az egész endokrin

rendszert, cseresznye nagyságú szerv

 a töröknyeregben található (sella turcica), nyéllel kapcsolódik a

fölötte elhelyezkedő hypothalamushoz

Részei és hormonjai:

 elülső lebeny (adenohypophysis): STH, TSH, ACTH, gonadotrop (FSH-ICSH, LH, LTH)
 hátulsó lebeny (neurohypophysis): ADH, oxytocin
 középső lebeny (pars intermedia): MSH

Elülső lebeny adenohypophysis hormonjai:

1. szomatotróp / STH / növekedési: hat a csontnövekedésre, emeli a vércukorszintet

 mikor nincs: hipofizer törpék
 pubertás előtt termeli a hormont: óriásnövés
 pubertás után: akromegália - nagyobb kéz, láb, arc, fül
2. thyreotrop / TSH / pajzsmirigyre ható: a pajzsmirigy hormon elválasztását szabályozza (T3, T4)
3. adrenokortikotrop / ACTH / mellékvesekéregre ható: főleg szénhidrát anyagcsere, kortizol
túltermelődés: Cushing kór
4. gonadotrop hormonok: serkenti a nemi szervek fejlődését:
FSH – ICSH: tüszőérést – here hormontermelést szabályoz
LH: sárgatest képződést, nőben: progeszteron, férfiban a tesztoszteron termését szabályozza.
LTH: tejelválasztást

Hátsó lebeny neurohypophysis hormonjai: nem mirigy, hanem idegszövet

1. Oxitocin: méhösszehúzódások és az emlőben a tejelválasztást serkentik.

2. Antidiuretikus hormon, ADH: a vesében a vízvisszaszívását szabályozza, ha hiányzik a napi vizelet és
folyadékfogyasztás ezzel 15-20 literre is megnőhet. Másik hatása érösszehúzódások: ezért
vazopresszinnek is nevezik.

Középső lebeny - pars intermedia: csak néhány sejt:

1. MSH melanocíta hormon hatására melanin festékanyag termelése fokozódik a bőrben

Pajzsmirigy (glandula thyroidea):

Tömött tapintatú, páratlan szerv, a nyak első elülső részén helyezkedik el, 2 lebenyből és az őket összekötő
középrészből áll, légcső felső, a gége alsó részét veszik körül. Gazdag vér és idegellátású.
Szövettanilag gömböcskékből (folliculus / acinus) és közöttük parafollikuláris sejtekből áll. A pajzsmirigy
hormonjai által (T3 és T4) az anyagcserét, növekedést szabályozza. follikulus melletti sejtek: calcitonin
hormont termelik, ami gátolja a csontokból a vérbe való kalcium felszabadulását.

A hipofízis által termelt TSH szabályozza a pajzsmirigy hormontermelést. Thyroxin előállításához szükség
van jódra. Hosszan tartó TSH hatás eredménye a megnagyobbodott pajzsmirigy = golyva. Hormonjai:
jódtartalmú thyroxin (T4), trijódthyronin (T3) fokozzák a szervezet oxigén felhasználását.

Hatása: növeli az oxigén felhasználását: égési folyamatok felgyorsulnak (kalóriaégetés), növekedésben,

érési folyamatokban, zsíranyagcsere, szénhidrátok felszívódása, szövetek vízmegkötő képessége, tsh
hiányában ödéma keletkezik, növeli a pulzust, a máj a karotin képzéséhez kell, hiányában sárgaság lép fel,
fontos a szellemi funkciókhoz, (újszülöttnél tartós tiroxin hiány esetén kreténizmus alakulhat ki),
testarányok kialakulása

Hiánya: hypothyroidizmus: testi, szellemi lassúság, gyerekeknél visszamaradottság, törpenövés

Túlműködés: hyperthyroidizmus: testsúlycsökkenés, felgyorsult szívritmus, ingerlékenység, hőképzés

Hormonjai:
 follikus sejtek: T3, T4,
 follikus melletti sejtek: kalcitonin

Mellék-pajzsmirigy (glandula parathyroidea):

Pajzsmirigy hátsó felszínén elhelyezkedő négy, kb. borsónyi nagyságú mirigy. Teljes eltávolításuk halálhoz
vezet.

Hormonja parathormon. A csontra kifejtett hatását a csontsejtpusztító sejtek (osteoclast) aktivizálásával

éri el. Hatására a csontból felszabadul a kalcium és foszfátion. A szervezet kalcium- és
foszforanyagcseréjét szabályozza, a csontokba való beépülésüket, ill. onnan való mozgósításukat, fokozza
a vese D vitamin termelését A hormontermelés: a vér kalciumion tartalmának függvénye.

Csökkent hormontermelés: vér kalcium szintje csökken, foszfor szintje nő, jellegzetes görcsös állapot:
tetánia
Fokozott hormontermelés: vér kalcium szintje nő, foszfor szintje csökken, csont elvékonyodik

mellékvese (glandula suprarenális):

vesék felső csúcsán, sapkaszerűen elhelyezkedő, világossárga színű hormontermelő szervek, veséktől
független, két különálló állománya van, amelyek más-más hormont termelnek: kéregállomány (kívül)
velőállomány (belül) Az egészet a hipofízis által termelt ACTH hormon szabályozza.

Kéreg állomány:
 mineralkortikoid (szteroid): aldoszteron a legjelentősebb, a vér nátrium szintjét emeli, a vese nátrium
visszaszívásával –
 glükokortikoid: kortizol, a szénhidrát anyagcserére hat – emeli a vércukorszintet,
 szexuálszteridok: fehérjeszintézist és a növekedést befolyásolja – férfiak másodlagos nemi jelleg

Velőállomány: szimpatikus idegdúcokból áll:

 adrenalin, serkenti az idegrendszer működését, fokozza az energiaforgalmat, emeli a vércukorszintet.
 noradrenalin
Hasnyálmirigy (pancreas) Langerhans szigetek:

Hasüregben, részben a gyomor mögött és alatt helyezkedik el, kettős elválasztású mirigy, külső
elválasztás: emésztőnedv – patkóbél belső elválasztás: a mirigy állományában, szigetszerűen elhelyezkedő
sejtcsoportok: Langerhans-szigetek

Alfa-sejtek: glucagon a vércukorszintet emeli 25%-a (májsejtben tárolt glikogénból glükóz lesz)
Βéta-sejtek: inzulin a vércukorszintet csökkenti 60%-a
Delta-sejtek: szomatosztatin: 15%-a gátolja:
 inzulin és glucagon szekrécióját, így a tápanyagok felhasználása csökken
 növekedési hormon antagonistája hasnyálmirigyvezetéke

Inzulin: a cukrot juttatja a sejtbe a sejtmembránon keresztül, tehát egy átvivő feladata van. Hormon a
cukorhoz kapcsolódva biztosítja annak transzportját és egyben szabályozza a cukorfelhasználás mértékét
is. A sejtbe vitt cukor a vérből származik, tehát az inzulin csökkenti a vércukorszintet, illetve hiányában ez
abnormálisan megemelkedik.

Az inzulin a cukor zsírrá alakulását is segíti, ennek hiányában a zsír lebomlik. A fehérje anyagcserében is
fontos, inzulin hiány esetén a fehérjék is mozgósítva vannak, tehát a szervezetnek csökken az immunitása.

Cukorbaj (diabetes): a cukorbaj a béta sejtek rendszerint örökletes, degeneratív pusztulása folytán
fennálló teljes inzulinhiány a szervezetben. Az élet bármely szakaszában felléphet. Következményei: a
sejtek nem képesek a vérből a cukrot, mint energia kivonni, így a vércukorszint a normál 3-4 * ese lesz.
Másrészt a vízháztartás felborul nagy mennyiségű víz (polyuria) és cukor (glycosuria) távozik a
szervezetből. Egyrészt ez a dolog másrészt a szervezet zsír és fehérje felélése súlyos állapotba hozza a
beteget. Lefogy, állandóan éhes A fokozott zsíranyagcsere eredménye a ketosavak felszaporodása, ami test
PH- ját savas irányba tolja el, ami acidózishoz vezet, aminek eredménye az eszméletvesztés (diabetes /
hiperglikémiás kóma). Ugyancsak ennek eredménye a koleszterin felhalmozódás, ami szív és érrendszeri
betegségekhez és keringési zavarokhoz vezet (szem, vese, agy károsodik).

Ha a béta sejtek túlműködnek (ami igen ritka) illetve a beadott inzulin mennyisége túl nagy, ami a
vércukorszint csökkenéshez (hipoglikémia) vezet, aminek eredménye egy görcsös állapot, kóma
(hipoglikémiás kóma)

A nemi szerveknek az ivarsejtek termelésén kívül endokrin működésük is van. Az általuk termelt nemi
hormonok a nemi szervek normális kifejlődéséhez és működéséhez is szükségesek, valamint
meghatározzák a másodlagos nemi jelleget. A nemi mirigyek belső elválasztású tevékenysége a pubertás
korban kezdődik.

Petefészek (ovarium):

2 petefészekhormon: ösztrogén és progeszteron felelős a nemi fejlődésért, és a havi ciklusért a női

szervezetben. Szteroid származékok.

1. Tüszőhormon = ösztrogén (follikulus): pubertáskorban kezd termelődni, 3 fajtája van, amik

kémiailag különbözőek, de azonos funkciójúak: ösztradiol, ösztrion, ösztriol. Az érett tüsző sejtjei
termelik, a női másodlagos nemi jelleg, valamint az ivarsejt termelődést szabályozása a feladata

2. Sárgatesthormon = progeszteron, gesztagének: a hormont a megrepedt tüsző helyén fejlődő

sárgatest sejtjei termelik. Hatása döntően a méhnyálkahártya szerkezetének ciklikus változására van
(28 naponkénti ritmus)

A petefészek hormontermelésére hat az agyalapi mirigy elülső lebenye által termelt gonadotrop hormon,
mely a terhesség alatt fokozódik, tehát vizeletből kimutatható (terhességi teszt). 40-50 éves korra
megszűnik a petefészek-működés, menstruáció elmarad (menopausa). És beáll változás kora (klimax)
Here (testis):

A here hormontermelő sejtjei a Leydig féle sejtek. Hormonja a tesztoszteron: szabályozza az

ivarsejtképződést; szerepe van a férfi másodlagos nemi jelleg kialakításában; fokozza az izomzat
növekedését, férfias izomerőt (doppingszer, súlyos egészségkárosodás); magatartásszabályozás
(agresszivitás). A hormontermelést az agyalapi mirigyserkentő hormonjai szabályozzák (gonadotrop
hormon), serdülőkortól folyamatosan termelődik, 50-70 éves korban csökken; férfi klimax. A herék
kiirtása= kasztráció> eunuchizmushoz vezet.

Csecsemőmirigy (thymus):

Gátorüreg elülső részében, a szív felett helyezkedik el, jobb és bal lebenyből áll, rózsaszín, puha tapintású
mirigy. Újszülötteknél 10-13 gr tömegű, 14-16 éves korra a legfejlettebb (kétszerese), serdülőkorban
sorvadni kezd és elzsírosodik. Az agyalapi miriggyel és a pajzsmiriggyel együtt a csecsemőmirigy
meghatározza a test alakját és nagyságát is, szabályozza a mellékveséket és az ivarmirigyek funkcióját.
Ezen kívül a szervezet ellenálló rendszerének legfontosabb központi szerve.

A csecsemőmirigy a nyiroksejtek iskolája és gyára. Ezek a fehérvérsejtek a szervezet rendőri alakulatának

számítanak. A nyiroksejtek éretlen állapotban kerülnek a csontvelőből a csecsemőmirigybe, majd ott a
sejtek a csecsemőmirigy hormonjainak hatására érnek meg. Ezután ismét elhagyják a mirigyet, majd a
nyirokcsomókban és a lépben telepszenek meg, ahol a limfociták új generációit, a T-limfocitákat fejlesztik
ki. Ezek a sejtes immunválaszban fontosak (transzplantátum ellen termel ellenanyagot), serkenti a
növekedést, a szexuális fejlődést.

Tobozmirigy (glandula pinealis):

Borsó nagyságú, fenyőtobozhoz hasonló alakú, 1 cm hosszú, néhány mm széles mirigy, III. agykamra
mögött, a közép- és a köztiagy határán helyezkedik el. Állománya: a serdülőkor (pubertás) előtt elsorvad,
visszafejlődik, szerepe:
 a pubertás korai kialakulásának megakadályozza
 napi életritmust szabályozása
 immunrendszer működésére hat
 korai nemi érés következik be: ha a mirigy már gyermekkorban elsorvad
 melatonin hormont termel: alvás-ébrenlét ritmusát szabályozza

Összefoglalás:

hypophysis: trophormonok:
 adenohypophysis: STH, TSH, ACTH, gonadotrop (FSH-ICSH, LH, LTH)
 neurohypophysis: ADH, oxytocin
 pars intermedia: MSH

glandula thyroidea:
 follikulusok: thyroxin (T4), trijódthyronin (T3)
 follikulus melletti sejtek: kalcitonin

glandula parathyroidea: parathormon

glandula suprarenális:
kéregállomány (szteroid hormonok közé tartozik)
 mineralokortikoidok (aldoszteron) (elsődleges vizelet nátrium vissza szívása)
 glükokortikoidok (kortizol) (anyagcsere)
 szexuálszteroid: (androgén kortikoszteroidok) (2 lagos nemi jelleg ffi kialakítása)
 velőállomány
 adrenalin (fokozza a szívműködést, blokkolja az emésztést)
 noradrenalin

pancreas - langerhans szigetek:

 alfa-sejtek: glucagon a vércukorszintet emeli
 βéta-sejtek: inzulin a vércukorszintet csökkenti
 delta-sejtek: szomatosztatin: felső kettőt blokkolja

ovarium / testis
 tüszőhormon = ösztrogén
 sárgatesthormon = progeszteron
 leydig – féle sejtek: tesztoszteron

thymus: csecsemőmirigy: immunrendszer

glandula pinealis:
 felelős a nem korai pubertásért
 melatonin: alvás-ébrenlét

Idegrendszer:

Az összes élőlény között az embernek a legfejlettebb az idegrendszere. Kialakult a tudat és a gondolkodás

és a tudatos cselekedet.
idegszövet részei: idegsejt (neuron) és támasztósejt (gliasejt)
idegek fajtái: érző - receptor (ingerület száll.), mozgató – effektor (központból motoros ing), kevert
(mindkettő van az idegben)

inger: kívülről / belülről érkező jelzést

ingerület: KIR felé haladó inger
inger válasz: KIR felől haladó inger
szinapszis: ingerület átadó hely, 2 neuron között

Az idegrendszer szerkezeti és működési alapegysége: neuron, az idegsejt és nyúlványainak összessége,

őket egybefüggő sejthártya (citoplazma) határolja. A neuronok ingerlékeny sejtek, amelyek ingerfelvételre
és idegi ingerületek vezetésére specializálódtak. Méretükben és alakjukban jelentős változatosságot
mutatnak, de mindegyik rendelkezik egy sejttesttel (perikaryon vagy soma), amelynek a felszínéről egy
vagy több nyúlvány indul ki. Neuronok találhatók az agyban, a gerincvelőben és az idegdúcokban
(ganglionokban). A felvett ingereket ingerület formájában vezeti tovább és dolgozza fel. Az idegi
szabályozás kiterjed az összes szervre, szövetre,
ennek megbomlása az adott terület súlyos zavarával
jár.

Részei:

 sejttest, sejtmag, Nissl-rögök (szemcsék):

idegsejt anyagcseréjében vesznek részt
 rövid nyúlványok (dendritek),
 hosszú nyúlványok (axon),
 végfácska (telodendrion),
 myelin-hüvely (Schwann-hüvely): szigeteli az
idegrostot (glia sejtek)
 Ranvier-féle befűződés: az ingerület
befűződéstől befűződésig terjed
A központi idegrendszer és a hozzá kapcsolódó érző ganglionok idegsejtjeinek működésük szerint három fő
típusa, neuronja van:

 érző: ingerület felvétel, továbbítás

 inter: ingerület továbbadás, neuronok közötti kapcsolat
 mozgató válaszreakciót

Az autonóm (vegetatív) idegrendszer ganglionjaiban lévő neuronok között érző és mozgató működést
ellátó neuronok is vannak.

Az idegrendszer feladatai

 legfelsőbb szinten harmónikusan összehangolja az életműködéseket

 Az ember idegrendszere a legfejlettebb
 egyensúlyt teremt szervezet és környezete között
 az ember képes a legmagasabb rendű idegtevékenységre, tudata van és gondolkodik, beszélni és
kommunikálni képes

Az idegrendszer felosztása:

 Cerebrospinális (akaratunktól függő):

 Központi – agyvelő és gerincvelő

 Perifériás – agyidegek (12 pár), és
gerincvelői idegek (31) – mozgató
vázizmokat idegzi be

 Vegetatív (akaratunktól független):

 Központi – szimpatikus és
paraszimpatikus
 Perifériás – szimpatikus és
paraszimpatikus – szív-, simaizmokat és
a mirigyeket idegzi be

Minden egyes zsiger, kettős vegetatív

beidegzéssel rendelkezik, szimpatikus és paraszimpatikus rostokat egyaránt kap. Szimpatikus hatás: az
energiák felszabadítása, mozgósítása “ támadj vagy menekülj “, paraszimpatikus hatás: energiák
raktározását, a regeneráció.

szimpatikus hatás megnyilvánulása az egyes szervműködésekben:

 szívműködés fokozódik,
 pupilla kitágul
 hörgők tágulnak
 emésztőrendszer működésének gátlása
 keringés fokozódik: agyban, szívben, harántcsíkolt izomzatban.
 vércukorszint nő

paraszimpatikus hatás: megnyilvánulása az egyes szervműködésekben:

 szívműködés lassul
 pupilla szűkül
 a hörgők szűkülnek
 az emésztőrendszer működése fokozódik
 keringés az emésztő rendszerben fokozódik
Agyidegek: pirosak: szemhez kapcsolódik

I.: n. olfactorius - szaglóideg

II.: n. opticus - látóideg
III. n. oculomotorius - szemmozgatóideg
IV.: n. trochlearis - sodorideg
V.: n. trigeminus - háromosztatú ideg, fájdalom, tapintás
VI: n. abducens - távolító ideg, arcizmok, ízérzés
VII.: n. facialis - arcideg
VIII.: n. vestibulopharingeus - egyensúlyi és hallóideg
IX.: n. glossopharingeus - nyelv, garatideg
X.: n. vagus - bolygóideg, zsigeri szervek
XI.: n. accessorius - járulékos ideg, nyakizmok
XII.: n hypoglossus - nyelv alatti izom, nyelvmozgató
izmok

Reflexek:

Reflexívek: anatómiailag és működésileg összetartozó rendszerek, fajtái:

 Egyszerű: érző + mozgató

 Összetett: érző + átkapcsolás + mozgató

Az idegrendszer működésének alapegysége a reflexív, amely

érző, összekötő és mozgató idegsejtből áll.
PL: vki hozzáér vmi forróhoz, hirtelen elrántja a kezét és
ugyanakkor fájdalmat érez, részei:

receptor: ingerület felvevő,

afferens (érző) ideg: ingerületet a KIR felé továbbítja
KIR reflexközpont: (agy, gerincvelő), átkapcsolási hely + egy
ideg felfut az agyba, az a fájdalomérzékelés
efferens (mozgató) ideg: ingerületet a periféria felé viszi
reflex a válaszhelyén

Reflex jellemzői:

Reflexidő: inger hatására kialakult válaszidő (pl: térdreflex: 0,02s)

Reflexszintek: legalacsonyabbtól - magasabbig:

gerincvelői - agytörzsi - agykérgi reflex

A szintek egymásra épülnek, fajtái: veleszületett: (szopó, fogó), tanult: (kondicionálás), védekező:
köhögési, nyálelválasztás, könnyezés Egyetlen ingerre több válasz is lehetséges. A reflexválaszt a
reflexinger minősége és erőssége határozza meg. Minden esetben az a reflex következik be, amelyiknek
nagyobb a biológiai jelentősége. Azonosság esetén: amelynek az ingere magasabb rendű receptor izgat.
Reflexláncolat: egymás után bekövetkező reflexívek

Cerebrospinális (akaratunktól függő) idegrendszer részei:

Gerincvelő (medulla spinalis):

Gerinccsatornában húzódik, de nem végig (az öreglyuktól az 1-2. ágyéki csigolyáig tart), a gerincvelő alsó
részét a velőből kiinduló, lófarokszerűen elhelyezkedő idegek töltik ki, fölfelé közvetlen folytatása a
nyúltagy. Körülötte a 3 gerincvelői burkok (kemény, pókháló, lágy) által képzett, folyadékkal (liquor)
kitöltött tér és gazdag vénás hálózat helyezkedik el., szerkezetére jellemző,
hogy a fehérállományon belül, pillangó formában helyezkedik el a neuronok
sejttesteit tartalmazó szürkeállomány. A gerincvelő felszínén több hosszanti
barázda vonul végig.

A következő szakaszokat / szelvényeket különböztetjük meg, valamint ezekből

ennyi gerincvelői idegpár lép ki:

 Nyaki (cervicalis) 8
 Mellkasi (thoracalis) 12  Keresztcsonti (sacralis) 5
 Ágyéki (lumbalis) 5  Farkcsonti (coccygealis) 1

Szerkezete:

Szürke állomány: idegsejtek, magokba rendeződnek.

 hátsó szarv: érző

 középső szarv: vegetatív
 mellső szarv: mozgató

Fehér állomány: idegrostok, pályák (perifériás neve: ideg), kívül van!

Funkcionálisan:

 szürke állomány: kapcsoló, szabályozó központ

 fehérállomány: ingerületelvezető rendszer.

Agyvelő (encephalon)

Az agyvelő a központi idegrendszer a

koponyaüregébe zárt fő része. Ennek súlya a
legnagyobb az emlősállatok között. (1200 – 1500 g), azonban a korral függően ez változik. Az agykoponya
az embernél megnövekedett, gondolkodásra képesek vagyunk. Formája a csontos üregnek megfelelő,
jóllehet azt nem tölti ki, hanem közte és a koponya belső felülete között rés van, amelyet a 3 agyhártya és
közöttük az agyfolyadék foglal el.

Központi idegrendszer állománya:

Substantia grisea: szürkeállomány: idegsejtek, szinapszisok Substantia alba: fehérállomány: idegrostok,

idegpályák. A szürkeállomány rétegesen helyezkedik el: nagyagy kéreg: hatrétegű, kisagy kéreg:
háromrétegű

Az agyvelő anatómiai felosztása:

 Agytörzs (truncus cerebri)
 Kisagy (cerebellum)
 Köztiagy (thalamus, hypothalamus)
 Nagyagy (cerebrum)

Felülről nézve nagyagy, barázda 2 szimmetrikus féltekére

osztja, ami követi a koponya belső boltozatát. Az agytörzset és
kisagyat a nagyagy borítja. Agyvelő alsó részén a nyúltvelő, ami
a gerincvelő folytatása, tetején a híd. A hídból karok vezetnek a
kisagyba
Agytörzs részei: nyúltvelő, híd, középagy

Ezek funkcionálisan egy egységek, 3-12 agyideg, motoros és érzö

funkciók, többek között szerepük van az agykéreg aktív, ébrenléti
állapotának fenntartásában, az izmok működésének
szabályozásában. Emellett az agytörzs számos
életfontosságú vegetatív reflexműködés központját tartalmazza
(szívműködés, vérnyomás, légzés, nyelés stb.). A 12 pár agyideg
közül 10 pár az agytörzs területéről ered. Szürke és a fehér
állomány itt nem különül el.

 Nyúltvelő (medulla oblongata): 3 cm hosszú, csonka gúla

alak, a gerincvelő folytatása, az öreglyuktól – hídig terjed, itt
lépnek ki az agyidegek. Reflexközpont (légzés, keringés,
emésztés, nyelés, hányás, köhögés, nyálelválasztás)

 Híd (pons): gesztenye nagyságú, páratlan szerv, a nyúltvelőt a középaggyal köti össze, kisagy előtt
van. Fontosságát a benne elhelyezkedő agyideg magvai (agyidegek kiindulási pontjai) adják Légzési és
keringési központ (nyúltvelőt felülszabályozza, azok működését összehangolja)

 Középagy (mesencephalon): Híd folytatása, 2 pár ikertestből áll, sok idegmag található itt. Tudat alatti
reflex központ (pupilla, rágás, testtartás, egyensúlyi helyzet fenntartása)

Kisagy (cerebellum):

A kisagy a koponyában a tarkótájékon, a nagyagy nyakszirti

lebenye alatt, a hátsó koponyagödörben található. Felszínét
barázdált szürkeállomány, a kisagykéreg borítja, de nem annyira
barázdált, mint a nagyagy. 2 féltekéből áll, az agy többi részéhez 3
kar köti. Állománya: fehér és szürke, a szürke a kéregállományt, a
fehér a tekervényes, fa ábrázatú belső részt alkotja. Meghatározó
szerepet játszik a mozgások összerendezésében, koordinálásában. A
szervezetbe jutó alkohol az elsők között a kisagy működését
károsítja, ezzel magyarázható, hogy az italos emberek mozgása
bizonytalanná válik. A testmozgások és izomtónus szabályozásának
központja.

Közti agy:

A köztiagynak két nagy, tojás alakú része van: a talamusz és

az alatta helyet foglaló hipotalamusz (2. ábra). A talamusz az
érzékszervekből eredő felszállópályák fontos átkapcsoló- és
feldolgozó állomása. A hipotalamusz a vegetatív
működések szabályozásának legfontosabb agyi központja,
nyél útján kapcsolódik hozzá az agyalapi mirigy. Látni
fogjuk, hogy a hipotalamusz és az agyalapi mirigy
együttműködik az életműködések hormonális
szabályozásában. Mindezeken kívül a hipotalamuszban
helyet foglaló egyik apró mag alkotja a biológiai órát, amely
a ritmikus életműködések legfőbb szabályozóközpontja. Még
itt sincs a fehér és szürke áll elkülönülve.
 Thalamus (látótelep), felső rész:
III. agykamrától két oldalt helyezkedik el, alakja tojásdad, jól elkülöníthető magokból épül fel (9db),
két fél thalamust egy szürke köteg köti össze, áthidalja a III. Agykamrát.
Valamennyi szomatikus és érző funkció gyűjtőállomása, átkapcsolási helye. Agykéreg egész területére
ingerületet szállít.

 Hypothalamus (vegetatív központ), alsó rész:

Thalamus alatt helyezkedik el, páratlan szerv, látóideg kereszteződése – nyéllel kapcsolódik az
agyalapi mirigyhez. Feladata: életfolyamatokat szabályozza - alvás, ébrenlét, éhség, jóllakottság,
hőszabályozás. A szabályzó tevékenységét (neuroszekrétumok által) a vegetatív idegrendszeren, az
agyalapi mirigyen (hypophysis) és saját központján keresztül fejti ki – hormonrendszer.
Nagyagy (cerebrum):

A nagyagy alkotja az agyvelő legnagyobb részét. Két féltekéjének

felületét a bemélyedő barázdák és a kiemelkedő tekervények
nagymértékben megnövelik. A nagy felületű agykéregben óriási
számú idegsejt található. A nagyagy fehérállományába számos mag
ágyazódik.

A féltekék a homloktól a tarkó felé haladva meghatározott barázdák

mentén lebenyekre oszthatók: Becslések szerint az emberi
nagyagykéreg kb. 20 milliárd idegsejtet tartalmaz, amelyek egymással
és más neuronokkal igen bonyolult kapcsolatrendszereket alakítanak
ki.

Minden tudatos, értelmi működés az agykéreghez kötődik. Csak akkor

tudatosulhat például az érzékszervekkel felfogott inger, ha a létrejött
ingerület eljut az agykéregbe. Minden akaratlagos működést eredményező ingerület az agykéregből indul
ki. A két agyféltekét összekötő hatalmas pályaköteg a kérgestest, amely a féltekék között létesít kapcsolatot

 Felszíne: koponyaalapi, domború (felszíni), mediális (belső)

 Formája: tekervények (gyrus), barázdák (sulcus), hasadék (fissura)
 Lebenyei (lobus): két agyfélteke, ezeket hosszanti és a kisagytól vízszintes hasadék választja el:
 homloki (lobus frontalis)
 fali (lobus parietalis)
 halántéki (lobus temporalis)
 nyakszirti (lobus occipitalis).

Központi árok, barázda (vízszintesen fut): elválasztja a lebenyeket, előtte: mozgó központ, mögötte: érző
központok

Agykéreg (cortex cerebri):

Az agykéreg az agy lebenyeinek külső rétege, ami nagyjából

szimmetrikus. Felülete igen tekervényes. Az
agytekervényeket (gyrus cerebri) agybarázdák (sulcus
cerebri) határolják.

Agykéreg idegsejtjeinek száma: 9 milliárd (6 réteg), minden

rétegnek megvan a maga jellegzetes sejtfajtája. Ehhez a 4 mm
vastagságú idegsejt réteghez fűződik mindaz, ami a szépet,
értelmeset, maradandót alkotott és alkot az ember. Felelős a
bánatért, a szenvedésért, amely az élet során éri az embert.
Magasabb idegtevékenység anatómiai alapja.
Agyhártyák (KIR burkai): amik helyenként mélyen benyúlnak
a járatokba:

 kemény~: dura mater

 pókháló~: arachnoidea
 lágy~: pia mater, e kettő között fut az agyvíz

liquor cerebrospinalis (agyvíz)

4 agykamra van, szerepe a liquor termelése, a kamrák

közlekednek egymással.

szerepe: agyvelő súlyának csökkentése, védelem (ütés,

nyomás, hő), anyagcseretermékek elszállítása. Összetétele:
vérplazmához hasonló, folyamatosan termelődik, napi
mennyisége: 150-200 ml.

Epidurális rész: a kemény hártya az agy felől az öreglyukon át a gerinccsatornába két lemezre válik, s a
keresztcsont 2. csigolyánál U alakot képez, s vakon végződik. A két lemez között található az epidurális
rész – érzéstelenítés helye (műtétek, szülés). A beavatkozás alatt a beteg éber, de fájdalmat nem érez.

Érzékszervek:

Az érzékszervek inger felvevő berendezések, amelyek a bel- és külvilág ingereit felfogják, és az idegrostok
útján az idegrendszer felé továbbítandó ingerületté alakítják át. Az ingerek lehetnek fizikaiak és kémiaiak.
Minden érzékszerv csak a megfelelő (adekvált) ingert képes felvenni. Ezek az ingerek, ha nem érik a
küszöbingert hatástalanok maradnak.

Érzékszervek – Érzetek:

 Látószerv
 Halló- és egyensúlyozó szerv
 Szaglószerv
 Ízlelőszerv
 Tapintó szerv, bőr

Látószerv (organum visus):

A látószerv vagy szem (occulus) a

környezetből fényingereket vesz fel,
amelyek révén a tárgyak formájáról-
színéről kapunk információkat. A szem
önálló szerv, amelyhez kiegészítő
apparátusok tartoznak.

A látószerv részei:

1. szemgolyó
2. szemmozgató izmok
3. szem védőkészülékei
4. könny készülék.
1. Szemgolyó (bulbus oculi):

Majdnem gömb alakú test (kb 24 mm), amely a szemüregben, zsíros kötőszövetbe ágyazva,
szemmozgató izmokkal körülvéve helyezkedik el. 3 burokból áll, melyek különböző funkciókat
töltenek be:

külső (tunica fibrosa): védő: a szemgolyó vázának fogható fel, amely megadja a szem alakját, és a szem
tartalmának nyomása tart feszesen, ezen rögzülnek a szemizmok. 2 része van:
 ínhártya (sclera) külső burok hátsó 4/5 része, nem átlátszó, fehér színű, rostos kötőszövetből álló tok
(szemfehérje), ér és ideg halad át rajta.
 szaruhártya (cornea) külső burok elülső 1/5 része, átlátszó, alatta látszik a szivárványhártya, ami a
szem színét adja, a könnycsatorna nedvesíti, a fényt a pupillához továbbítja, tehát a szem egyik fő
fénytörő közege, nincsenek benne erek és idegek.

középső: tápláló: a szemgolyó érhálózatát és fényt át nem eresztő pigmentsejtek rétegét tartalmazza,
fekete,
 érhártya (coroidea) ínhártya és retina között a sclera méretének megfelelő hátsó nagyobb részlet
 sugártest elülső rész, mozgatja a pupillát, h fókuszáljon, és termeli a csarnokvizet
 szivárványhártya (iris) a szem színét meghatározó, kerek hártya. Középen kb 4 mm kerek nyílása a
pupilla. ami a fény hatására szűkül-tágul.

belső: ingerfelvevő, 2 rétegből áll:

 retina, ami egy ideghártya, hátsó része fényérzékeny, itt vannak a receptorok (csap: szín és éleslátás,
pálcika: gyenge fényben látás), elülső része a sugártestet és irisz belülről fedi, nem fényérzékeny.
 retina hátsó része:
 látóidegfő: látóideg kilépési helye, vakfolt: nincs fényérzékelő, nincs kép
 sárgafolt: látóideg mellett 2 mm a szem optikai tengelye – ez az éleslátás helye

2. Szemmozgató izmok:
 a szemgolyókat a szemüreg hátulsó falán eredő és a szemgolyón tapadó 6-6 karcsú, lapos izom
mozgatja. Közülük 4-4 egyenes és 2-2 ferde izom. A szemmozgató izmokat 3, 4, 6 agyideg, feljebb
pedig a központi idegrendszer irányítja.

3. A szem védőkészülékei: a szemhéj és a kötőhártya.

 szemhéj: bőrredő, ami a szemet védi és befedi, belső felszíne a kötőhártya, izmok, kötőszövet,
mirigy és szörtüszők is alkotják (szempilla)
 kötőhártya: szemgolyó, szemhéj belső felszínét borítja, erekben gazdag, érzékeny, vékony hártya.

4. Könnykészülékek:
 a könnyet termelő mirigyekből és az elvezető rendszerből áll. A mirigy kivezető csövén keresztül a
váladék a szemgolyó felületére jut, és összegyűlik a belső szemzugban levő könnytóban, innen jut a
könnyzacskóba majd az orr alsó járatába. A könny elsősorban a corneát védi a kiszáradástól,
fagyástól és baktériumölő is.

Fénytörő közegek:

a fénysugár különböző fénytörő közegeken át éri el a retinát: cornea (szaruhártya), csarnokvíz, szemlencse,
üvegtest. Ez utóbbi 3 a szemgolyó belsejében foglal helyet. A szem optikai apparátusa a külvilágról
fordított állású, kicsinyített és valós képet vetít a retinára.

 csarnokvíz: víztiszta, sárgatest termeli

 szemlencse: 2 szer domború, víztiszta, a szem fő fénytörő közege, rugalmas, alkalmazkodik, fókuszál.
 üvegtest: gömb alakú, kocsonyás állományú, átlátszó, szerepe a szem feszességének fenntartása
Halló- és egyensúlyozó szerv:

Voltaképpen 2 érzékszerv, amelyek anatómiailag

szorosan összefüggenek egymással. Ezek
köznapi elnevezése a fül, és 3 részre különül el:
külső, közép és belső fül. A külső és közép
kizárólag a hallást szolgálja.

külső fül:

 fülkagyló: porcos és csökevényes izomzat

alkotja
 külső hallójárat: 2,5 cm hosszú, s alakú, a
dobhártyáig tart, bőr béleli, amiben
faggyúmirigyek és szőrszálak vannak

középfül:

 dobhártya: 1/10 mm vastag, kerek kb 1 cm

es rugalmas hártya, külső fület elválasztja a középfültől, kívülről bőr, belülről nyálkahártya fedi.
 dobüreg: nyálkahártyával bélelt üreg, külső falán a dobhártya, belső falán 2 nyílás: felül a
 hallócsontocskák: kívülről befelé: kalapács, üllő, kengyel, ők a dobhártya rezgéseit viszik át a belsőfül
folyadékára.
 Fülkürt (Eustach-féle kürt): a dobüreget a garat felső részével összekötő 2-3 cm hosszú vezeték, belül
nyálkahártya, biztosítja a dobüreg szellőzését. Ez egyenlíti ki a hirtelen légnyomás változást.

belső fül (labyrinthus): itt van az egyensúlyozó szerv is. van csontos és hártyás labirintus.

 Csontos labirintus: előcsarnok, csiga, félkörös ívjáratok, (amiből 3 van)

 Hártyás labirintus:

 hártyás tömlő, hártyás ívjáratok, ezeken belül is tömlőcskék és zsákocskák – egyensúlyozó szervek,
 hártyás csiga – hallás végkészülékeit foglalja magába Corti szerv: hanghullámot képes érzékelni,

Szaglószerv:

Az ember gyenge szaglású, a szaglást az orrüreg felső része nyálkahártya szaglómezőjének a szaglósejtjei
végzik. A receptor sejt rövid nyúlványai a nyálkahártya felé, a hosszú nyúlványai a szaglóingerületet a
szaglóközpontba viszik. A szaglósejtek ingerületei kémiai anyagok, szaganyagok. Színében ez a mező eltér
a légző nyálkahártyától.

Ízlelőszerv: a szájüregben elhelyezkedő

ízlelőbimbókból áll az ízlelőszerv. Ezek a bimbók
kemoreceptorok, amelyek alapízeket érzékelik. Ízérzést
kizárólag oldott kémiai anyagok váltanak ki. Ez indítja
be az emésztőnedveket is. (VII. és IX. agyideg)

Tapintó érzékszerv, a bőr: tapintó érzékszervnek

nevezzük összefoglalóan a bőrben és a
nyálkahártyában lévő idegvégződéseket, melyek
érzéseket közvetítenek, amelyek a tárgyak tapintás
útján való megismeréséhez kellenek. Létezik felületi és
mély.
Bőr:

Testünket kívülről teljes egészében bőr borítja (kb 2 m, 0,5-5 mm vastag), melynek ingerfelvevő és védő
képessége van – mechanikai hatások, mikroorganizmusok, napsugárzás. Szerepe van a hőszabályozásban,
kiválasztásban, anyagok felszívásában. Szerkezetileg 3 rétege van:

 Felhám (epidermis): többrétegű, elszarusodott laphám, ami 30 naponként cserélődik. Talp és tenyér
területén a legvastagabb, ereket nem tartalmaz, kötőszövet táplálja. Melanocita – festékanyag

 Irha (dermis / cutis): lazarostos kötőszövet a hám alatt – kollagén, elasztikus rostok adják a bőr
szilárdságát, rugalmasságát. Gazdag erekben, idegekben.

 Bőralja (subcutis): testájékonként változó vastagságú, laza zsíros kötőszövetből áll, amely vagy
szorosan, vagy lazán rögzül az aljzatához (tenyér, has bőre) Nőknél ez a kötőszövet fejlettebb
(emlő, far).

Bőr járulékos részei: szőrzet, köröm, faggyú – és verejtékmirigy

A szőrtüszőt a faggyúmirigy körülveszi, és a körömmel együtt (ami a kéz és lábujjak utolsó percének háti
oldalán kialakuló lapos lemez) az epidermis származéka. A bőr mirigyei lehetnek faggyú és verejték. A
faggyúmirigyek a szőrtüszők mellett, olajszerű anyag, koleszterinnel. Verejtékmirigy a bőrben mindenütt
levő, a hőszabályozást vízháztartást, bomlástermékek eltávolításában játszik. Váladéka a verejték a vizelet
összetételéhez hasonló.

Illatmirigyek találhatók a hónalj és végbél körül, amik a nemi vonzást biztosító anyagokat termelik.

Hőszabályozás (termoreguláció) a szervezetünk állandó belső hőt igényel, nem függhet a külső
hőmérséklet ingadozásaitól: ez a hőszabályozás feladata. Ez a hőtermelés és leadás egyensúlya.

 hőtermelés: tápanyagok feldolgozásakor az anyagcsere folyamán lezajló biokémiai folyamatok

eredménye, legtöbb hő az izommunka során van
 hőleadás: fizikai folyamat, amelynek során a testből hőátadás (párolgás, verejtékezés) történik
 ezek szabályozása reflexes, bőrben és test belsejében receptorok + agyban hőérző központ.
 hőleadás módjai: vezetéssel (testünk érintkezik a környezet tárgyaival), sugárzással (sok ember kis
helyen), párolgás (verejték)
 szabályozó központ: hypothalamus – elülső: hőközpont, hátsó: fűtőközpont van mag (arc, szív,
mellkas, hasüreg kb 37 fok) és köpenyhőmérséklet (bőr, bőr alatt, végtagok változó hő)
Betegségek:

keringési rendszer:

1. a szív betegségei (kardiológia)

 a szív gyulladásos betegségei
 szívhibák (víciumok)
 ingerképzési- és vezetési zavarok
 ishaemiás szívbetegségek
 szívelégtelenség
2. perifériás keringési elégtelenség (shock)
3. erek betegségei (angiológia)
 hypertonia = magas vérnyomás
 hypotonia = alacsonyvérnyomás
 arteriosclerosis = érelmeszesedés
 aneurysma = kiboltosulás (érfal)
 akut artériás elzáródás (embólia)
 felületes és mélyvénás trombophlebitis = vénagyulladás

légzőrendszer betegségei:

felső légút, oka lehet baktérium, vírus, gomba:

 nátha (rhinitis acuta)
 Arcüreggyulladás (sinusitis)
 homloküregek (sinusitis frontalis)
 mandulagyulladás (tonsillitis)
 gégegyulladás (laryngitis) vírus
 hörgőgyulladás (bronchitis) gombák

alsó légút, oka lehet keringési vagy egyéb:

 tüdőasztma (asthma bronchiale)
 tüdőgyulladás (pneumónia), tbc,
 tüdő fibrosis (fibrosis pulmónum)
 daganat (pl. bronchus carcinoma
 tüdővizenyő (oedema pulmonum)

emésztőrendszer:

 fog, száj, mirigy: carries (fogszuvasodás) gyulladás, nyálkövesség,

 nyelőcső reflux, diverticulosis, varicositas (visszértágulat – alkohol), szűkület
 vékonybél: gyulladás, vérzés, felszívódási zavarok (colitis ulcerosa), daganat
 vastagbél: Crohn, diverticulosis, bélpolip, vastagbél/végbélrák, IBS, székrekedés
 máj, epe: vírusos / alkoh. májbetegség / károsodás / daganat, érkárosodás, cholecistitis, cholelithyasis
 hasnyálmirigy: gyulladás (pancreatitis), diabetes mellitus,

vizeletkiválasztó rendszer:

 vese: gyulladás, kő, elégtelen működés, daganat, hormonális zavar, fejlődési rendellenesség
 elvezető rendszer: gyulladás, kő, daganatok

ivarszervek:

 belső fertőzés: gomba, baktérium, vírus okozta gyulladás, vérzési rendellenességek, daganatok
 külső fertőzések: STD (szexuális úton), HIV, HPV, herpes, protozoon, mycoplasma, chlamydia,
neisseria, gonorrhoeae,