Az előző óra anyaga

A Fogyasztás (Consumption = C)
Modellek
Fogyasztási döntés
Hasznosság (Utility - U)

Közömbösségi görbék

Jövedelem = Income – I
Költségvetési korlát

Ceteris paribus = minden más változatlan.

Az ICC görbe (ICC = Income Consumption Curve) – jövedelem-fogyasztás görbe
Az Engel görbe azt mutatja meg, hogy hogyan hat a jövedelmem változása egyetlen termékből
(jelen esetben az „X” termékből) megvásárolt mennyiségre.
A PCC görbe (Price Consumption Curve = ár-fogyasztás görbe) azt mutatja meg, hogy ha egyik
termék (jelen esetben az „X” termék) ára ceteris paribus megváltozik, akkor hogyan változik meg
a fogyasztó által kiválasztott fogyasztói kosár összetétele.
A keresleti görbe azt mutatja meg, hogy mi történik egy termékből megvásárolt mennyiséggel,
ha az illető termék ára ceteris paribus megváltozik.
A kereslet (Demand – D)
A keresleti függvény
D = f(P) keresleti görbe, ahol D = a termékből keresett mennyiség
f() = a matematikai összefüggés
P = a termék ára
A kereslet rugalmassága (elasticity - ε)
A kínálat (angolul: Supply – S)

1
 S = f (P,I,….) = kínálati függvény – sok változó – árak, jövedelmek, divat, időjárás, stb
(túl sok változó van, alkalmazzuk a ceteris paribus elvet)
Egyszerűsített modell = Kínálati görbe – (ceteris paribus árváltozás)

A piaci egyensúly
2021 november 26

Piaci struktúrák.
Mennyien vannak és milyen kapcsolatban vannak egymással a vevők és az eladók?
1. Tökéletes verseny – nagyon sok eladó áll szemben nagyon sok vevővel. Úgy érzik, hogy
nem tudják befolyásolni az árakat. Úgy a vevők, mint az eladók árelfogadók.
Jellemzői:
a. Nagyon sok vevő és eladó (a való életben nagyon sok = több, mint 10)
b. Homogén termékek – nem tudjuk megkülönböztetni egyik terméket a másiktól
c. „Végtelenül apróra” osztható termék (folyadékok, porok - a függvény
matematikailag legyen folytonos és deriválható)
d. Az információ mindenkinek rendelkezésére áll és ingyenes.
Gyakran a tőzsdét hozzák fel példaként. Az alábbi ábrán (www.finviz.com) látható, hogy
az USA értéktőzsdéin az előző napon 1262 olyan cég papírjai forogtak, amelyeknek az
átlagos napi forgalma meghaladja a 2 millió db gazdát cserélő részvényt (2 millió eladó és
vevő már soknak tekinthető). Az előző kereskedési napon az XELA tickerű papírból 456
millió darab cserélt gazdát.

Ha a tökéletes verseny akár egyetlen feltétele is sérül, akkor monopolisztikus versenyről

beszélünk. Ennek fajtái:
2. Monopólium
Egyetlen eladó és sok vevő. Tulajdonképpen nincs verseny az eladók között, a vevők
versenyeznek az eladó „kegyeiért”. Az eladó kihasználja a helyzetét és drágán ad rossz
minőségű terméket, amiből nem jut mindenkinek a magas ár és kis mennyiség miatt. A
versenyhivatalok azért vannak, hogy megakadályozzák a monopóliumok kialakulását. (pl.
USA – AT&T) – De mi a helyzet a természetes monopóliumokkal?

2
 3. Oligopólium
Kevés eladó, akik ismerik egymást és sok vevő. Itt már van (lehet) (kevés) verseny az
eladók között, de azok kiegyezhetnek egymással = kartell – a törvény tiltja, mert közösen
becsaphatják a vevőket, úgy viselkedhetnek, mint egy monopólium.

4. Monopszónia
Egyetlen vevő és sok eladó – pl az államnak egy hadserege van, amelynek kegyeiért
versenyeznek az eladók. (Krumplit eladni a hadseregnek.)

A termelési és előállítási költségek, valamint a bevételek egy

vállalatnál

A költségek (angolul costs – C)

Fix (állandó) költségek (Fixed costs = FC) – akkor is ki kell fizetni, ha a vállalat nem
működik: az épület bérleti díja, a portás fizetése,... – ezek a költségek nem változnak,
ha növekszik vagy csökken a termelés. (Nem függnek termelés mennyiségétől.)
Kiszervezés – outsourcing: egy külső cégnek adjuk ki valamelyik belső, vállalati
feladatot. (Könyvelés, takarítás, az épület őrzése.)
Változó költségek (Variable costs = VC) – a termelés változásával együtt változnak
(csökkennek vagy nőnek): felhasznált nyersanyagok ára, a működő gépek
villanyszámlája, szállító eszközökben az üzemanyag.
Összes költség (Total costs = TC) – minden olyan költségnek az összessége, ami a
termelés/ szolgáltatás/ karbantartás, szállítás/ fuvarozás, raktározás során felmerült.
TC = FC+VC
Átlag költségek (Average costs = AC) – az összes költségből mennyi jut egy előállított
termékre. Az összes költségeket leosztjuk az előállított termékek mennyiségére
(Quantity = Q).
AC = TC / Q = (FC + VC) / Q = FC/Q + VC/Q = AFC + AVC (átlagos fix költség
AFC = FC/Q és átlagos változó költség AVC = VC/Q). Az utóbbiból kifejezhetjük a
változó költségeket:
VC = AVC*Q

Határköltség (Marginal cost = MC) – mennyivel változnak meg a költségek, ha a

termelés egyetlen darabbal megváltozik) A változás jele: Δ (A változás után felmerülő
értékből kivonjuk a változás előtti értéket.)

Δ𝑇𝐶 Δ(𝐹𝐶 + 𝑉𝐶) Δ𝑉𝐶 Δ𝐹𝐶

𝑀𝐶 = = = =0
Δ𝑄 Δ𝑄 Δ𝑄 Δ𝑄

3
 A költség görbék ábrázolása

A bevételek (angolul revenues – R)

Az összes bevétel (total revenues = TR) – az összes bevétel, amit a termékeinkért
és/vagy szolgáltatásainkért megkapunk. Kiszámítás:
TR = Q*P (Ahány darab terméket eladtunk, megszorozzuk egy termék árával és
megkapjuk a bevételt.)
Átlag bevétel (Average revenue = AR) – mennyi bevétel jut egyetlen termékre (ez
legtöbbször a rögzített ár)
𝑇𝑅
𝐴𝑅 =
𝑄

Határ bevétel (Marginal revenue = MR) – mennyivel változnak meg a bevételek, ha a

egyetlen darabbal megváltozik az eladott termékek mennyisége)
Δ𝑇𝑅
𝑀𝑅 =
Δ𝑄

A nyereség (angolul profit - π)

Mikor a legnagyobb a nyereség?

Tπ = TR – TC Az összes nyereséget úgy kapjuk meg, hogy az összes

bevételből kivonjuk az összes költséget. Hol van ennek a maximuma?
Matematikai analízis – ott van egy függvénynek a szélső érték pontja (maximuma vagy
minimuma), ahol a függvény első fokú deriváltja 0
Mennyit kell termelni és eladni a termékünkből vagy szolgáltatásunkból ahhoz, hogy a
legnagyobb legyen a nyereségünk? – a mennyiség–et keressük, tehát mennyiség
szerint deriváljuk a nyereség függvényünket.

4
 ΔTπ Δ𝑇𝑅 − Δ𝑇𝐶 Δ𝑇𝑅 Δ𝑇𝐶
= = − = 𝑀𝑅 − 𝑀𝐶 = 0
Δ𝑄 Δ𝑄 Δ𝑄 Δ𝑄
A profit maximalizálási feltétele: MR – MC = 0
Tehát MR = MC azaz akkor maximális a nyereségünk, ha a határbevételeink
pontosan egyenlőek a határ költségekkel.
1. Tökéletes verseny esetén az ár adott! Akkor mennyi MR? Mennyit változik a
bevételünk, ha egy termékkel többet vagy kevesebbet adunk el? Pont annyival,
amennyi a termék ára.
MR = P tehát

Ha a profit maximum MR = MC-vel és MR = P, akkor következik, hogy MC = P a

maximális profit feltétele.

Minimálisan mennyit kell termelni és eladni ahhoz, hogy a bevételeink éppen fedezzék
a költségeinket? (nincs nyereség, de legalább nem működünk veszteségben) =
Fedezeti pont
Az összes bevételek fedezik az összes költségeket, tehát egymással egyenlők kell
legyenek.
TR = TC de tudjuk, hogy TR = Q*P és TC = FC + VC ezeket behelyettesítve
Q*P = FC + VC de tudjuk, hogy VC = AVC*Q azaz

Q*P = FC + AVC*Q
Q*P – AVC*Q = FC
Q (P-AVC) = FC
𝑭𝑪
𝑸=
𝑷 − 𝑨𝑽𝑪
Ha ennél kevesebbet termelünk és tudunk eladni, akkor tönkremegyünk.

Számítási példák:
Pf5. Egy üzem éves állandó költsége: 10 000 000 RON

Az előállított termék mennyisége: 8 000 db/év

A termék előállításának változó költsége (darabonként): 3 250 RON/db

A termék ára: 4 750 RON/db

Kérdések:

a. Mekkora az üzem nyeresége?

b. Mekkora termelési mennyiségnél található a fedezeti pont?

5
 1. Tπ = TR – TC = Q*P – (FC + VC) = Q*P – (FC + AVC*Q) = 8.000*4.750 –
(10.000.000+(3.250*8.000)) = 38.000.000 – (10.000.000+26.000.000) =
38.000.000 – 36.000.000 = 2.000.000 RON
FC
2. Q = = 10.000.000 / (4.750 – 3.250) = 10.000.000 / 1.500 = 6.667 db
P−AVC

(vizsga január 8, 9:00, utóvizsga január 29, 9:00)

A csökkenő határhaszon elve

Forró, napsütéses, száraz, nyári nap van. Beülnek egy sörözőbe. Milyen lesz az első
korsó hideg sör?
Határhaszon: mennyivel változik a hasznosság érzet, ha a termékből elfogyasztott
Δ𝑇𝑈 𝑇𝑈2 −𝑇𝑈1
mennyiség 1 egységgel (darabbal) megváltozik 𝑀𝑈 = =
Δ𝑄 𝑄2 −𝑄1

Q TU Összes AU Átlagos MU
Mennyiség Hasznosság hasznosság Határ haszon
(korsó sör) (elégedettség) TU/Q
0 0 0 -
1 10 10 10 (10-0)/(1-0)
2 18 9 8 (18-10)/(2-1)
3 23 7,66 5 (23-18)/(3-2)
4 24 6 1
5 22 4,4 -2

Számítási feladatok:
Pf6. Egy kompetitív (tökéletes versenyző) piacon a keresleti és kínálati függvények a következők:
QD=400-4P és QS=6P-250. Mennyi az egyensúlyi ár?
Egyensúly esetén kínálat = kereslet
tehát QS = QD
6P-250=400-4P rendezés 6P+4P=400+250 azaz
10 P = 650 innen
P = 65 RON/darab és QD=400-4P azaz Q=400-4*65=400-260=140

Pf7. Egy kompetitív (tökéletes versenyző) piacon a keresleti és kínálati függvények a következők: QD=400-
4P és QS=6P-250. Ha a piaci ár 80 RON/darab lenne, akkor mit tudnánk mondani a piaci helyzetről?

A kereslet QD=400-4P=400-4*80=400-320=80 darab

A kínálat QS=6P-250=6*80-250=480-250=230 darab
QS>QD, tehát túlkínálat (fölösleg) van 230-80=150 darab termék a kereskedők nyakán rothad.

Pf8. Egy kompetitív (tökéletes versenyző) piacon a keresleti és kínálati függvények a következők:
QD=400-4P és QS=6P-250. Határozza meg a piaci kereslet árrugalmasságát (abszolút értékben) ha
az ár 80-ról 65-re csökken.
Kezdetben P1=80 RON/darab és emiatt Q1=80 darab (a kereslet a 7. feladatból)

6
 A végén P2=65 RON/darab és Q2=140 darab (6. feladat)

Δ𝑄 𝑃1 + 𝑃2 𝑄2 − 𝑄1 𝑃1 + 𝑃2 140 − 80 65 + 80 60 145
𝜀𝑃 = = = = = −2,636
Δ𝑃 𝑄1 + 𝑄2 𝑃2 − 𝑃1 𝑄1 + 𝑄2 65 − 80 140 + 80 −15 220

Pf9. Egy tökéletesen versenyző iparág egy vállalatának rövid távú költség-
függvénye TC(Q)=5Q2+50Q+405.
a. Mekkora piaci ár esetén termel a vállalat éppen fedezeti ponton?
b. Mekkora az összes bevétel, az összes költség és a profit?

𝑭𝑪
a. A fedezeti pont képlete: 𝑸 = 𝑷−𝑨𝑽𝑪

A fedezeti pontban AC=MC

AC=TC/Q=(5Q2+50Q+405)/Q
Δ𝑇𝐶
𝑀𝐶 = =(TC)’=10Q+50 a TC függvény deriváltja
Δ𝑄

Tehát (5Q2+50Q+405)/Q=10Q+50 beszorozzuk mindkét oldalt Q-val

5Q2+50Q+405=10Q2+50Q átrendezzük 0=10Q2+50Q-5Q2-50Q-405

5Q2-405=0 végigosztjuk 5-el Q2-81=0

Q=√81=9

Tehát 9 darab terméknél vagyunk a fedezeti ponton. Az árat úgy kapjuk meg, hogy megnézzük, hogy
hol van a maximális profit, azaz P=MC

P=10Q+50=10*9+50=140 RON

b. TR=TC mert egyensúly van, emiatt a profit éppen 0, hisz a fedezeti pontban vagyunk.
TC(9)=5*(9)2+50*9+405=5*81+450+405=405+855=1.260
TR=P*Q=140*9=1.260 valóban TR=TC ha 9 db terméket gyártunk és adunk el

Pf10. Egy monopólium határbevétele MR = 50 – Q. A teljes költség képlete TC = 20Q. Kínálati

görbéje QD = 100 – 2P. Mennyi a vállalat optimális termelése? Mennyi a profitja?
Profit maximumnál MR=MC
Δ𝑇𝐶
𝑀𝐶 = =(TC)’=(20Q)’=20 a TC függvény deriváltja
Δ𝑄

ha MR=MC-vel, akkor 50 – Q = 20, innen Q=50-20=30, és akkor a kínálati görbéből Q = 100 – 2P

30=100-2P 2P=70 P=35
Tπ = TR-TC = P*Q-20Q = 35*30-20*30 = 15*30 = 450 RON

7
 Beruházások és befektetések elemzése – jelenérték számítás

Kamat (angol: interest): a pénz használatának a díja.

A kamat egy pénzösszeg, amit azért adnak, mert kölcsön adtuk valakinek a pénzünket, vagy
amit mi fizetünk azért, mert más valakitől (magán személy vagy intézmény) kölcsön kértük a
pénzét.
A kamatláb (angol: rate of interest = i) egy arányszám, amelyik megmutatja, hogy a kamat az
eredetileg kölcsönadott, vagy kölcsönvett összegnek hány százaléka. (Az 1 évre számolt
kamatlábat írják ki a bankok a hirdetéseikbe.)
A készpénz áramlás (angolul: Cash Flow = C) azt mutatja meg, hogy egy időszak alatt mennyi
pénz áramlik be a bankszámlánkra (esetleg zsebünkbe), vagy áramlik ki a számlámról.
A jelenérték (angolul: Present Value = PV) azt mutatja meg, hogy egy jövőbeli pénzösszeg
mennyit érne a mai napon.

A nettó jelenérték (angolul: Net Present Value = NPV) azt mutatja meg, hogy egy befektetésből
a valóságban mennyit nyerünk vagy veszítünk. (A jelenértékből kivonjuk a befektetés összegét.)

Pf11. 2021. nov.26.-án van 100 RON a zsebünkben. A bank az mondja, hogy az éves kamatláb
1,5% (i=1,5/100=0,015). Ha ma betesszük a pénzt a bankba és nem változik a kamatláb, 3 év
múlva hány RON lesz a bankszámlánkon, ha nem nyúlunk a pénzhez?
Kezdetben C0=100 RON, i=1,5%,
ahol C=cash, 0-(idő pont) jelen pillanatban 8a befektetett összeg),
i=rate of interest
Egy év múlva mennyi pénz lesz a számlán? C1 = az eredetileg betett pénz + az 1. év
kamata
C1 = C0 + i*C0 = C0(1+i)
Két év múlva mennyi pénz lesz a számlán? C2 = az 1 év végi pénz + a 2. év kamata
C2 = C1 + i*C1 = C1(1+i) = [C0(1+i)] (1+i) = C0(1+i)2
Három év múlva mennyi lesz a számlán? C3 = az 2 év végi pénz + a 3. év kamata
C3 = C2 + i*C2 = C2(1+i) = [C0(1+i)2] (1+i) = C0(1+i)3 = 100(1+0,015)3 = 100(1,015)3 =
100(1,045678) = 104,57 RON
…..
Ha nem 3 évig, hanem sok (n) évig nem nyúlunk a betétünkhöz, akkor n év múlva kapjuk Cn = az
n-1 év végi pénz + az n. év kamata
Cn = Cn-1 + i*Cn-1 = Cn-1(1+i) = [C0(1+i)n-1] (1+i) = C0(1+i)n

Pf12. 2021. nov.26.-án valamennyi pénz (PV) van a zsebünkben. A bank az mondja, hogy az
éves kamatláb 1,5%. Ha ma betesszük a pénzt a bankba és nem változik a kamatláb, mennyi

8
pénzt fizessünk ma be, ahhoz, hogy 3 év múlva 100 RON legyen a bankszámlánkon, ha nem
nyúlunk a pénzhez?
A jelenérték PV, az előbbi levezetésekből:
1 év múlva van C1=PV(1+i)
2 év múlva van C2=PV(1+i)2
3 év múlva van C3=PV(1+i)3 Innen kifejezve PV = C3/(1+i)3
Vagy általánosan, n év esetén PV = Cn/(1+i)n
Ha azt akarjuk, hogy C3=100 RON és i=1,5% (i=0,015)
=> PV = 100/(1+0,015)3 = 100/1,045678 = 95,63 RON

Pf13. 2021. nov.26.-án van 1000 RON a zsebünkben. A bank az mondja, hogy az éves kamatláb
első évben i1=1,5% (i=0,015), jövőre i2=2,5%, 2 év múlva i3=2%. Ha ma betesszük a pénzt a
bankba, 3 év múlva hány RON lesz a bankszámlánkon, ha nem nyúlunk a pénzhez?
C0=1000 RON, i1=1,5%, ahol C=cash, 0-jelen pillanatban, i1=rate of interest az első évben
Egy év múlva C1 = az eredetileg betett pénz + az 1. év kamata
C1 = C0+i1*C0 = C0(1+i1)
Két év múlva C2 = az 1 év végi pénz + a 2. év kamata
C2 = C1+i2*C1 = C1(1+i2) = [C0(1+i1)] (1+i2) = C0(1+i1)(1+i2)
Három év múlva C3 = az 2 év végi pénz + a 3. év kamata
C3 = C2+i3*C2 = C2(1+i3) = [C0(1+i1)(1+i2)] (1+i3) = C0(1+i1)(1+i2)(1+i3) =
1000(1,015)(1,025)(1,02) = 1000(1,06118) = 1061,18 RON
…..
n év múlva Cn=C0(1+i1)(1+i2)…(1+in)

Pf14. 2021. nov.26.-án valamennyi pénz a zsebünkben (PV). Felajánlanak egy befektetést,
amiért ma PV összeget kellene befizetni, 1 év múlva nem kapunk semmit, 2 év múlva kapunk
2000 RON-t és 3 év múlva kapunk 3000 RON-t. Az első év kamatlába 1,5%, a második év
kamatlába 2,5%, a harmadiké 2%. Mennyi a PV?
1 év múlva kapott pénz jelenértéke PV1=C1/(1+i1) = 0,00 RON
2 év múlva kapott pénz jelenértéke
PV2=C2/[(1+i1)(1+i2)] = 2000/(1,015*1,025) = 2000/(1,04038) = 1922,38 RON

3 év múlva kapott pénz jelenértéke

PV3=C3/[(1+i1)(1+i2)(1+i3)] = 3000/(1,015*1,025*1,02) = 3000/(1,0611825) = 2827,04
RON
PV = PV1+PV2+PV3 = 0,00 + 1922,38 + 2827,04 = 4749,42 RON