Debreceni Ady Endre Gimnázi

umAdy Endre Secondary Schoo

l
4024 Debrecen Liszt Ferenc utca 1.
OM azonosító: 031201

Természettudományos
vizsga
11. évfolyam

Vizsgadolgozat címe:

A csillagok fizikája

Készítette:
Nawrocki Dávid Sebestyén

2022.
 A választásom azért erre a témára esett, mert már nagyon régóta foglalkoztatnak a
különböző égitestek, ezeken belül is főleg a csillagok. A derűs esti égbolt kiváló alkalmat
nyújt a megfigyelésükre, ami számomra egy nagyon kellemes, megnyugtató tevékenység. A
városi fényszennyezésnek köszönhetően viszont sajnos csak a töredékét láthatom ezeknek az
égitesteknek.

A csillagok olyan égitestek, amelyek saját fénnyel rendelkeznek. Ezt a fényt a

belsejükben magfúzió útján lezajló energiatermelés biztosítja. A magfúzió olyan folyamat,
melynek során két atommag egyesüléséből egy új jön létre. A csillagok Földtől mért
távolságát legtöbbször fényévben adjuk meg. Egy fényév az a távolság melyet a fény
fénysebességgel (300000 km/s) haladva egy év alatt tesz meg. A bolygónkat melegítő Nap is
egy csillag. A Nap a Földtől nagyjából 150 millió kilométerre helyezkedik el, így ismervén a
fénysebességet, kiszámíthatjuk, hogy fénye nagyjából 500 másodperc alatt jut el a Földre. A
Napot leszámítva a Földhöz eső legközelebbi csillag az Alfa Centauri (1. kép) csillagrendszer,
ami három csillagból áll1. Ez a rendszer bolygónktól körülbelül 4,35 fényévre található és
Magyarországról nem figyelhető meg. A csillagokat az emberek hozzávetőlegesen tízezer
évvel ezelőtt kezdték el megfigyelni2. Ekkor a különböző égitestek változása természetes
naptárként szolgált. Később az állattenyésztésben és a növénytermesztésben is nagy hasznát
vették, mivel az égbolt segítségével gond nélkül meg tudták állapítani, hogy mikor jön el a
vetésnek vagy aratásnak az ideje. Napjainkra a csillagászat rengeteget fejlődött. Az első
űrtávcsövet, a Hubble-t, 1990 április 24-én lőtték ki a világűrbe3. Ez a távcső élettartama alatt
több, mint másfél millió megfigyelést végzett és a szakemberek szerint tevékenységét 2030-
2040-ig lesz képes folytatni. Érdekesség, hogy a NASA a Hubble 30. évfordulójára készített
egy weboldalt, aminek segítségével megnézhetjük, hogy a távcső mit fedezett fel a
szülinapunkon4. Az én második szülinapomon a Holmberg IX (2. kép) nevű törpegalaxisról
készített képet, amelyben a kép alapján nagyjából 20000 csillag található5. A galaxisban
található csillagok csupán 10 százaléka számít idősnek, ezek akár több milliárd évesek is
lehetnek. A többi csillag fiatal csillag, korukat 10 és 200 millió közöttire becsülik. A Hubble-
nek egyébként már az utódja is elkészült. A James Webb űrtávcsövet 2021 karácsonyán
indították útjára és élettartamát 10 évre becsülik6. Ez a távcső elődjénél lényegesen távolabbra
1
https://imagine.gsfc.nasa.gov/features/cosmic/nearest_star_info.html
2
https://www.csillagaszat.hu/csilltort/egyetemes-csillagaszattortenet/egyetemes-altalanos/csillagaszat-a-
tortenelemtudomanyban/
3
https://www.nasa.gov/mission_pages/hubble/about
4
https://www.nasa.gov/content/goddard/what-did-hubble-see-on-your-birthday/
5
https://sci.esa.int/web/hubble/-/42179-dwarf-galaxy-holmberg-ix
6
https://www.space.com/21925-james-webb-space-telescope-jwst.html
lát, ráadásul az a tükörfelület, amelyen a fényt gyűjti be, háromszorosa a Hubble
tükörfelületének.

A csillagokat számos tulajdonsággal lehet jellemezni. A legfontosabbak a fényesség, a

tömeg, a méret, a szín és hőmérséklet (hőmérséklet határozza meg a színt), a luminozitás (más
néven sugárzás), a kémiai összetétel, valamint a színképtípus.

A csillagok fényességének vizsgálata már az ókori görögöknél megkezdődött7.

Hipparkhosz, akit a csillagászat atyjaként is emlegetnek, 6 fényrendbe sorolta ezeket az
égitesteket. Az első rend a legerősebb, míg a hatodik a leghalványabb csillagokat
reprezentálta. Ezzel a módszerrel azonban akadtak problémák, mivel a csillagok fényessége
négyzetesen fordított arányban függ a távolságtól. Ennek köszönhetően ezt az osztályozást
alkalmazva nem lehetséges példának okáért egy távoli erős és egy közeli halvány fényű
égitest fényerőssége közti különbség meghatározása. Később, a 19. században N. R. Pogson
egy új rendszert alkottott meg, amely azt vizsgálja, hogy milyen fényes lenne a csillag 10
parszek távolságból, ami körülbelül 32,6 fényévnek felel meg (1 parszek nagyjából 3,26
fényév). Ez az abszolút fényesség, melyet magnitúdóban mérünk8. Az abszolút fényesség
értéke halványabb csillagoknál nagyobb, míg erősebb fényűeknél kisebb magnitúdó értéket
mutat. Ez érték negatív is lehet a legerősebb fényű csillagok (például Nap, Sirius) esetében.
Két csillag között akkor van egy magnitúdó különbség, ha fényerősségük között 2,512-szeres
az eltérés. A magnitúdó egyébként egy logaritmikus mértékegység. Ez azzal magyarázható,
hogy az emberekben a különböző ingerek hatására megjelenő érzések nem egyenesen
arányosan, hanem logaritmikusan skálázódnak. Így például kétszer erősebb hangot vagy fényt
kétszeresnél kevésbe érezzük erősnek. Ezt a törvényszerűséget Ernst Heinrich Weber és
Gustav Theodor Fechner német tudósok bizonyították be a róluk elnevezett Weber-Fechner-
féle pszichofizikai alaptörvényben9. A magnitúdó-skála fixpontja a Lant csillagképben helyet
foglaló Vega. Ennek a csillagnak minden hullámhosszon 0 magnitúdó a fényessége, a többi
égitestét ehhez viszonyítva tudjuk meghatározni (3. kép).

7
https://www.csillagaszat.hu/tudastar/asztrofizika/csillagok-szerkezete-es-alapveto-tulajdonsagaik/02-csillagok-fenyessege/
8
https://www.svabhegyicsillagvizsgalo.hu/blog-post/mi-a-mano-az-a-magnitudo/
9
https://hu.warbletoncouncil.org/ley-de-weber-fechner-5452
 A csillagok tömege túl nagy lenne kg-ban mérve, ezért a csillagászok naptömegben
adják meg10 11. Egy ilyen egység értéke Naprendszerünk Napjáéval egyezik meg, ami
nagyjából 1,9891·1030 kg. Általánosságban a legtöbb csillag tömege 0,4 és 4 naptömeg
közötti. A legkisebb létező csillag, az EBLM J0555-57Ab (4. kép), tömege 0,08 naptömeg12.
Az ennél kisebb tömegű égitesteket barna törpéknek hívjuk. Ezekben az égitestekben nem tud
lejátszódni a hidrogén-hélium fúzió, ezért nem is számítanak valójában csillagnak a definíció
szerint. A fúzió során a hidrogén héliummá alakul, az ősrobbanás után is ez a folyamat ment
végbe jelenlegi a jelenleg ismert információk szerint. Besorolás szerint kis tömegűnek
számítanak a 0,08 és 3 naptömeg közötti, nagy tömegűnek pedig a 3 naptömegnél nagyobb
tömegű égitestek. A legnagyobb csillagoknak 100 naptömegnél is nagyobb tömegük lehet,
viszont ezek nem stabilak. A csillagok tömegét akkor tudjuk meghatározni, ha két csillag
egymásra gravitációs vonzást fejt ki és közös tömegközéppont körül keringenek. Ekkor
Kepler III. törvényét hívhatjuk segítségül, amely szerint az égitestek keringési idejeinek
négyzetei úgy aránylanak egymáshoz, mint az ellipszispályák fél nagytengelyeinek köbei13. A
törvény megadja a tömegek összegét, továbbá azt is megmutatja, hogy a közös
tömegközépponttól mért távolság és a csillagok tömege közt fordított arányosság figyelhető
meg. Ezen információk ismeretében ki tudjuk számítani a két csillag megközelítőleges
tömegét.

Méretüket tekintve, a csillagok között nagy eltérés figyelhető meg14. Pontosan csak a
Nap átmérőjét ismerjük, ami nagyjából 1,4 millió km. A Napnál viszont természetesen
vannak jóval kisebb és nagyobb csillagok is az univerzumban. A legkisebbek a
neutroncsillagok15, amelyek maradványcsillagok és nevüket arról kapták, hogy nagy
mennyiségben tartalmaznak szabad neutronokat. Átmérőjük néhány 10 km, tehát akkorák,
mint egy nagyobb város. A legnagyobb csillagok a szuperóriások. Ezeknek az átmérője akár
1500-szorosa is lehet a Napénak. Ilyen csillag a Betelgeuse16 (5. kép) is, mely körülbelül
642,5 fényévre található bolygónktól.

10
http://astro.u-szeged.hu/ismeret/csillagtomeg.html
11
https://www.csillagaszat.hu/tudastar/asztrofizika/csillagok-szerkezete-es-alapveto-tulajdonsagaik/03-csillagok-tomege/
12
https://csillagvizsgalo.blog.hu/2017/08/06/a_legkisebb_csillag
13
https://tudasbazis.sulinet.hu/hu/termeszettudomanyok/fizika/tevekenysegek-fizika-feladatok-gyujtemenye/kepler-iii-
torvenyenek-igazolasa/kepler-iii-torvenyenek-igazolasa-megoldas/
14
https://lisbdnet.com/what-are-the-sizes-of-stars/
15
https://www.space.com/22180-neutron-stars.html
16
https://www.britannica.com/place/Betelgeuse-star/
 Mint már korábban említettem, a csillagok színét a hőmérsékletük határozza meg17. A
leghidegebb csillagok színe kékes, a legmelegebbeké pirosas. Ez annak köszönhető, hogy a
hideg csillagok által kibocsátott látható fény hullámhossza a piros tartományba esik, míg a
melegebbeké a kékbe. A piros égitestek hőmérséklete 3000 Kelvin körüli. 4000 Kelvinen
narancssárgák, 6000 Kelvinen citromsárgák, 10000 Kelvinen pedig fehérek a csillagok (6.
kép). A legmelegebb kék csillagok hőmérséklete eléri a 25000 Kelvinnél nagyobb
hőmérsékletet is. A határértékek között az adott színek közötti átmenetekben pompáznak az
égitestek.

Fogalom szerint a luminozitás az égitest által egységnyi idő alatt kibocsátott

összesugárzás18. A luminozitás jele nagy L és Wattban mérjük. Az L=4·π·r2·σ·T4 képlettel
lehet kiszámolni az értékét, amelyben r a csillag sugara, T a hőmérséklete, a σ (kis szigma)
pedig a Stefan-Boltzmann állandó19. Ezt az összefüggést a csillagászok általában nem
alkalmazzák az égitestek luminozitásának meghatározásakor, mivel például a legtöbb esetben
a sugár értéke nem ismert. Helyette inkább a Nap összsugárzásához viszonyítva adják meg az
értékeket, mely módszerben a Nap luminozitását 1-nek veszik. A luminozitás mérését
műholdak alkalmazásával végzik.

A csillagok kémiai összetétele nagymértékben eltér Földünk légkörének

összetételétől20. Két fő alkotóelemük a hidrogén és a hélium. A hidrogén nagyjából 90%-os,
míg a hélium 10%-os arányban vesz részt felépítésükben. Ezen két elemen kívül 0,1%-os
arányban más összetevők is megtalálhatóak, például oxigén, szén, neon, nitrogén és vas.

Hőmérsékletük, színük és kémiai összetételük ismeretében különböző

színképosztályokba lehet besorolni a csillagokat21 22. Az erre használatos sémát a 19.
században alkották meg. A különböző osztályokat az ABC nagybetűivel jelölik. Összesen 7
színképosztály van, O, B, A, F, G, K és M (7. kép). Továbbá minden osztályhoz 10 alosztályt
rendeltek, 0-tól 9-ig. Az O osztályban csak 5 alosztály van, 5-től 9-ig. Itt találhatóak a
legmelegebb csillagok, melyek meghaladják a 30000 Kelvines hőmérsékletet, míg az M
osztályba a leghidegebb, 3500 Kelvinnél kisebb hőmérsékletű csillagok kerülnek. Ezen
osztályozás alapján a Nap színképtípusa G2. A séma azt is figyelembe veszi, hogy az adott
17
https://courses.lumenlearning.com/astronomy/chapter/colors-of-stars/
18
http://www.vilaglex.hu/Lexikon/Html/Luminozi_.html
19
http://astro.u-szeged.hu/oktatas/csillagaszat/7_Csillagfejlodes/csillagfejlodes.htm#id2533324
20
https://www.zmescience.com/science/what-are-stars-made-of-0432/
21
https://www.csillagaszat.hu/tudastar/asztrofizika/csillagok-szerkezete-es-alapveto-tulajdonsagaik/05-a-csillagok-kemiai-
osszetetele/
22
https://www.gothard.hu/astronomy/astroteaching/astrophysics/spectroscopy/spectral-classification/spectral-
classification.php
osztályok színképében mennyi és milyen abszorpciós-és fémvonal található.

A csillagok osztályozására Ejnar Hertzsprung és Henry Norris Russell fizikusok egy

összetett diagramot alkottak meg, a Hertzsprung-Russell-diagramot (rövidítve HRD vagy H-R
diagram, 8. kép)23 24. A diagram vízszintes tengelyein alul a színképosztály, felül pedig a
hőmérséklet olvasható le. Az ábra bal oldalán foglalnak helyet a melegebb, kék színű
csillagok, a jobb oldalon pedig a hidegebb vörösesek. A két függőleges tengelyen a Vegához
viszonyított magnitúdó, valamint a Naphoz viszonyított luminozitás van feltüntetve. Később
azt is felfedezték, hogy a csillagok tömege és mérete szoros összefüggésben van a
luminozitással és a hőmérséklettel, ezért a HRD ezeket a mértékegységeket is meghatározza,
Jobbra felfelé haladva egyre nagyobb a csillagok mérete, balra felfelé pedig a tömeg
növekszik. Ha az összes csillagot feltüntetjük a HRD-ben, akkor megfigyelhetjük, hogy az
égitestek 4 nagyobb csoportba tömörülnek és a diagram nagy része üres. Ez az üres rész a
Hertzsprung rés. A rés azért nem tartalmaz égitesteket, mert a csillagok vagy rövid ideig, vagy
egyáltalán nem kerülnek ilyen állapotba életük során. Továbbá van egy olyan feltevés, hogy
ezekbe az állapotokba annyira sok idő lenne eljutni, hogy erre még egyik csillagnak sem volt
lehetősége. A 4 nagy csoportot tekintve a legnagyobb egy hosszú sáv, ami bal fentről jobb
lentre húzódik, ezt fősávnak hívják. Bal felül találhatóak a magas hőmérsékletű kék óriások, a
Nap nagyjából középen van, jobb alul pedig a barna és fehér törpék foglalnak helyet. A jobb
felső sarokban a vörös óriáscsillagok találhatók, alattuk pedig a vörös óriások. A fősorozathoz
viszonyítva ez a két csoportosulás a fősorozatban lévőknél hidegebb égitesteket tartalmaz, de
mivel a méret a jobbra felfelé haladva nő, ezért sokkal nagyobbak. Ráadásul mivel a
luminozitás négyzetesen függ a sugártól, ezért az óriásoknak és vörös óriásoknak sokkal
jelentősebb a kibocsátott összsugárzásuk is. A H-R diagram bal alsó részén a fehér törpék
helyezkednek el. Nevükből adódóan magnitúdójuk és ebből következően a luminozitásuk is
kicsi. Ellenben a hőmérsékletük magas, általában fehérek vagy halvány kék színűek.

A csillagok élete magas hidrogéntartalmú, de jeget, grafitot és szilikátszemcsékből

felépülő port is tartalmazó felhőkkel indul25 26. Egy ilyen felhő átlagosan 40 millió évig él és
kifejezetten stabil. A kialakulásnak két fő fázisa van. Az elsőben nagy sűrűségű magok
alakulnak ki a felhőkben. Ezt a folyamatot sajnos a csillagászok még a mai napig sem tudták
definiálni. A második fázisban a mag elkezd saját gravitációjának hatására összehúzódni.

23
https://www.netfizika.hu/a-hertzsprung-russell-diagram-hrd/
24
https://www.gothard.hu/astronomy/astroteaching/astrophysics/stars/hrd/hrd.php
25
https://www.csillagaszat.hu/tudastar/asztrofizika/csillagok-fejlodese/01-a-csillagok-elete/
26
https://www.csillagaszat.hu/tudastar/asztrofizika/csillagok-szuletese/a-csillagok-keletkezese/
Ekkor a mag hőmérséklete nem változik, mivel a felszabaduló gravitációs energia kisugárzik.
A folyamat során létrejön a protocsillag (9. kép). Az összehúzódás során csökken a sugara,
forgási energiája pedig nő, ekkor kialakul a csillagmag és a körülötte elhelyezkedő akkréciós
anyagkorong. A protocsillagok sűrűsége ekkorra már eléri azt az értéket, ami nem engedi ki a
sugárzást. Ennek köszönhetően a gravitációs energia már magát a csillagot melegíti. Ha egy
protocsillag hőmérséklete eléri a 10 millió Kelvint, akkor belsejében megindul a hidrogén-
hélium fúzió és a további fúziós folyamatok, melyeknek köszönhetően látható lesz. Ezzel
együtt az akkréciós korong is megszűnik. Egyik része a csillagra hullik, másik részéből pedig
később bolygók keletkeznek. Naprendszerünk is e folyamat során alakult ki. A létrejött csillag
a fősorozat, tehát a H-R diagram hosszú sávjának tagja. Fontos azt is tudni, hogy a csillagok
legtöbbször csoportosan alakulnak ki, mivel a felhő az összehúzódása során több részre
szakad. Az egyes részek a szakadás után külön-külön, egymástól függetlenül fejlődnek
tovább.

A csillagok sugárzási idejét a tömegük határozza meg. A nagyobb égitestek

intenzívebben sugároznak, ezért körülbelül 5 millió év alatt a magjukban található összes
hidrogént felhasználják, héliummá alakítják. Ezzel szemben a kisebbek, mint például a Nap,
akár 10 milliárd évig is képesek stabilan sugározni. A tömeg nem csak az élettartamot, hanem
az életutat is befolyásolja. A kis tömegűek lassú folyamat során kihűlnek, és fehér törpévé,
míg a nagyobbak szupernóva következtében fekete lyukakká vagy neutroncsillagokká
alakulnak.

A kis tömegű csillagok miután hosszú évmilliárdok során elfogyasztják a magjukban

található összes hidrogént, akkor a gravitáció ismét elkezdi összehúzni azt27 28. Ekkor a csillag
magja folyamatosan zsugorodik, a külső rétegek pedig elkezdenek kiterjedni. A folyamat
közben nő a csillag luminozitása és a sugara is. A sugár 1 milliárd év alatt egy Naphoz
hasonló csillag esetében akár a százszorosára is gyarapodhat. Az így létrejött égitestet a
csillagászat vörös óriásnak nevezi (10. kép). A mag ezek után tovább melegszik és mikor eléri
a 100 millió Kelvines hőmérsékletet, hidrogén hiányában a héliumot kezdi el szénné égetni a
csillag. Ez a jelenség nagyjából 500000 Kelvinen következik be. A hőmérséklet egészen
addig nő, amíg be nem következik a hélium-villanás29. Ez a jelenség csak 1,4 naptömegnél
kisebb tömegű magokban következhet be. A villanás következtében a mag nőni kezd, így
csökken a hőmérséklet és a luminozitás is. Nagyjából 100 millió év elteltével a csillag elégeti
27
https://www.csillagaszat.hu/tudastar/asztrofizika/csillagok-fejlodese/02-kis-tomegu-csillagok-fejlodese/
28
https://lco.global/spacebook/stars/low-mass-star/
29
https://www.daviddarling.info/encyclopedia/H/helium_flash.html
a magjában található összes héliumot. A mag körül ekkor burok képződik és a csillag néhány
millió évre ismét vörös óriássá alakul. Egy idő után a mag gravitációs vonzása már nem képes
összetartani a csillag külső rétegeit, így ezek leszakadnak, és planetáris ködöt alkotnak. A köd
intenzíven világít, mivel a mag ultraibolya sugárzása ionizálja a benne található gázokat. A
planetáris köd kialakulása után a mag hűlni kezd, ekkor fehér törpének hívják. További
hőmérsékletcsökkenés során fényét is elveszti és fekete törpévé alakul (11. kép). A fehér
törpék sűrűsége kimagaslóan nagy, eléri a 109 kg/m3 értéket is.

A nagy tömegű csillagok kisebb társaiknál lényegesen gyorsabban fejlődnek, mivel a

magjukban található hidrogént sokkal rövidebb idő alatt alakítják héliummá30 31 32. A hidrogén
fogyásával itt is magcsökkenés és sugár valamint luminozitás növekedés figyelhető meg. Az
így keletkezett égitestet viszont nem vörös óriásnak, hanem vörös szuperóriásnak (12. kép)
nevezzük, mivel fényességük akár több 10000-szerese lehet egy átlagos kisebb tömegű
csillagénak. A hőmérséklet további növekedésének hatására a hélium itt is szénné alakul. A
szénből ezek után több különböző elemből álló réteg jön létre, melyeknek köszönhetően a
csillag hagymaszerű szerkezetet vesz fel. Ilyen rétegek például a neon, szén vagy magnézium,
vagy a legkívül található hélium és hidrogén héjak. Ezek a héjak tömeg szerint rendeződnek
el. A hagymázos hasonló szerkezet közepén a mag foglal helyet, amelyet a legnagyobb
tömegű felépítő elem, a vas alkot. A vasnál nagyobb tömegű elemek már fúziós folyamatok
következtében már nem tudnak képződni. Ekkor az égitest energiatermelése leáll és a csillag
zsugorodni kezd. A jelenség végén a mag összeomlik és felrobban. Ezt a robbanást
szupernóvának (13. kép) hívják és következtében a külső rétegek is megsemmisülnek33 34.
Szupernóvák minden egyes másodpercben bekövetkeznek a világegyetemben és fényesebbek,
mint egy galaxis. A legtöbb Földön is fellelhető elem, például az oxigén, kalcium vagy vas is
e detonáció következtében keletkezik Az első ilyen jelenséget nagyjából 2000 évvel ezelőtt
jegyezték fel kínai csillagászok. Feljegyzéseik szerint a Földről akkorának látszott, mint egy
fél bambusz szőnyeg és 8 hónap elteltével eltűnt, ezért vendég csillagnak nevezték el. A
csillag magja nem feltétlenül pusztul el a robbanás következtében. Ha a visszamaradt mag
tömege 1,5 és 3 naptömeg közé esik, akkor neutroncsillaggá (14. kép), ha 3 naptömegnél
nehezebb, akkor pedig fekete lyukká (15. kép) alakul át. A neutroncsillagok nagyjából 8 és 25
naptömeg közé esnek. Átmérőjük kicsi, körülbelül 20-25 km, ezért nagyon nagy a sűrűségük,
30
https://www.csillagaszat.hu/tudastar/asztrofizika/csillagok-fejlodese/03-nagy-tomegu-csillagok-fejlodese/
31
https://sciencing.com/life-cycle-highmass-star-5888037.html
32
https://doksi.net/hu/get.php?lid=28306
33
https://scitechdaily.com/ten-facts-about-supernovae/
34
https://www.spaceanswers.com/deep-space/five-amazing-facts-about-supernovae/
megközelítőlegesen 2,4·1011 kg/m3. A csillagok közül a neutroncsillagoknak a legnagyobb a
sűrűségük. Továbbá ezeknek a csillagoknak rendkívül erős mágneses tere van, és nagyon
gyorsan forognak, egy másodperc alatt több százszor is megfordulhatnak tengelyük körül. A
fekete lyukak 25 naptömegnél nehezebbek35. Ezek a lyukak minden anyagot magukba
nyelnek. Fényt sem bocsátanak ki, ezért szabad szemmel nem is láthatjuk őket. Nagy
valószínűséggel a Tejútrendszer közepén is található egy fekete lyuk.

A beszámolóm végére érve egy csillagokkal kapcsolatos jelenséget, a szcintillációt,

vagyis az égitestek ”hunyorgásának” okát36 37 szeretném feltárni. A szcintilláció azért
következik be, mert bolygónk atmoszférája heterogén, sűrűségbeli, hőmérsékletbeli és
páratartalombeli eltérések figyelhetőek meg benne, melyek miatt a csillagból érkező
fénysugarak megtörnek. Ráadásul a légkör folyamatosan változik, ez befolyásolja azt, hogy
halványabb vagy erősebb fény jut a megfigyelő szemébe. A hunyorgás a horizonton a
legintenzívebb, hiszen a csillagoknak ekkor kell a legtöbb légrétegen áthaladniuk a figyelőig.
Erősebben világító csillagok esetében a szcintilláció a fényerősségen kívül a színt is
befolyásolhatja, mert az égitestek által kibocsátott különböző hullámhosszú fénysugarak
eltérően törnek meg. Ennek következtében eltérő színű sugár jut el hozzánk. A csillagokkal
ellentétben a szabad szemmel is látható bolygók, mint például a Jupiter és a Szaturnusz nem
szcintillálnak. Ez annak köszönhető, hogy ezekről a bolygókról visszaverődő sugarak eltérőek
ugyan, de kiegyenlítik egymást, ezért az égbolton konstansnak látjuk fényüket.

35
https://astro.umaine.edu/10-fun-facts-about-black-holes/
36
https://www.nature.com/articles/165146a0
37
https://www.csillagaszat.hu/hirek/ok-olvasoink-kerdeztek/miert-hunyorognak-a-csillagok/
 Képgyűjtemény

1. Alpha Centauri A és B (Forrás: raketa.hu)

2. Holmberg IX törpegalaxis (Forrás: nasa.gov)

3. Abszolút fényesség grafikon (Forrás: earthsky.org)

4. EBLM J0555-57Ab, a legkisebb tömegű csillagrendszer (Forrás: wikipedia.org)

5.Betelgeuse (Forrás: esa.int)

6. Csillagok szín-hőmérséklet táblázata (Forrás: lumenlearning.com)

7. OBAFGKM-skála (Forrás: nomanssky.fandom.com)

8. Hertzsprung-Russell-diagram (Forrás: wikipedia.org)

9. Protocsillag (Forrás: ng.24.hu)

10. Vörös óriáscsillag (Forrás: csillagaszat.hu)

11. Fehér törpe (Forrás: ujszo.hu)

12. Vörös szuperóriás (Forrás: eso.org)

13. Szupernóva (Forrás: livescience.com)

14. Neutroncsillag (Forrás: astronomy.com)

15. Fekete lyuk (Forrás: scitechdaily.com)