A II.

világháború
következményei
 Bevezető

 A második világháború méreteihez és pusztításaihoz hasonló katasztrófa nincs a

történelemben.
 Hat esztendeig tartott, 72 állam, a Föld lakosságának több mint 80% vett benne
részt.
 A csatatereken mintegy 110 millió ember ütközött meg.
 Ez a gigászi mértékű öldöklés több mint 55 millió emberéletet követelt, nem
beszélve a nyomorékok és betegek felmérhetetlen tömegéről és az elképzelhetetlen
anyagi pusztításról.
 Összehasonlító táblázat

Első világháború Második világháború

Időtartam 4 év 3 hónap 6 év

Résztvevő államok száma kb. 40 több, mint 60

A szembenállók lakosságának 1,5 milliárd kb. 2 miliárd

létszáma

Mozgósítottak száma több, mint 70 millió több, mint 100 millió

Elesettek vagy sebesülésükbe kb. 14 millió több mint 55 millió

belehaltak száma

Sebesültek száma több, mint 20 millió több, mint 90 millió

Anyagi kár 360 milliárd dollár 4.000 milliárd dollár

 Haláltáborok, koncentrációs táborok

 Szakszerű német nyilvántartás.

 Típusa szerint a tábor sokféle lehetett: koncentrációs tábor, munkatábor, megsemmisítőtábor, ideiglenes
gyűjtőtábor.
 Kiket vittek ezekbe a táborokba?
 A náci uralommal szembeszegülő személyeket gyűjtötték össze, hogy elkülönítsék, és felügyelet alatt tartsák
őket. A köztörvényes bűnözők és olyan "antiszociális" egyének, mint a homoszexuálisok, romák, prostituáltak,
munkakerülők.
 1938-ban 30 000 foglyot tartottak így fogva
 A háború kitörése előtti és alatti években az SS és a rendőrség egyre több zsidót is ide hurcolt.
 A koncentrációs táborok célja nemcsak a bűnösök kivégzése volt, hanem a lassú halál elérése a fokozott testi,
lelki leépülés útján
 Gettó

 A gettó (olaszul: ghetto) eredetileg a zsidónegyedet, a zsidók által lakott városrészt jelentette,
Varsói gettó
amelyet csak a közös életmód miatt hoztak létre, később a mindenkori hatalom jelölte ki
1943
számukra kényszerlakhelyül.
 1939-ben, nem sokkal az első zsidótörvények kihirdetése után kezdték el kiépíteni a Varsói
gettót, ahová 1940-ben mintegy 450.000 embert telepítettek át.
 A gettó kiürítését, és deportálását a treblinkai haláltáborba 1943-ban kezdték el. A varsói
felkelés április 19-én (amikor már csak mintegy 60.000 zsidó maradt a gettóban) tört ki, mely
27 napig tartott, és a németek május 15-én verték le. Ezután a gettó összes lakóját deportálták,
majd porig rombolták.
Holokauszt

 A holokauszt hatmillió zsidó szisztematikus, államilag megtervezett és irányított Ukrajna

üldöztetése és megsemmisítése volt, amelyet a náci rezsim és szövetségesei hajtottak
végre. Maga a kifejezés görög eredetű, és jelentése „teljesen elégő áldozat”.
 Az eutanáziaprogram részeként elgázosító létesítményt hoztak létre: Bernburg,
Brandenburg, Grafeneck, Hadamar, Hartheim, Sonnenstein, Treblinka (szén-monoxid
gázt alkalmaztak).
 Auschwitzban (Zyklon-B granulátum) – a deportálások csúcspontján naponta 6000
embert esett áldozatul.
 A háború utolsó hónapjaiban az SS-őrök a táborok lakóit vasúton vagy
„halálmeneteknek” hívott erőltetett menetben Németország belseje felé irányították. Ez
egészen 1945. május 7-ig, a fegyverletétel napjáig tartott.
Holokauszt utóhatása

 Sok túlélő a szövetséges hatalmak által működtetett menekülttáborokba költözött.

 1948 és 1951 között közel 700 000 zsidó emigrált Izraelbe, köztük 136 000
európai otthontalan zsidó.
 Mások az Egyesült Államokba vagy más országokba emigráltak. Az utolsó
menekülttábor 1957-ben zárt be.
 A holokauszt során elkövetett bűntettek hatalmas veszteségeket okoztak a legtöbb
európai zsidó közösségben, a megszállt Kelet-Európa területén pedig több száz
zsidó közösséget végleg megsemmisítettek.
Gázkamra Auschwitz fő táborában A szovjet elsősegély-nyújtók egy súlyosan
közvetlenül a felszabadítást követően. alultáplált gyermeket visznek ki a tábor
barakkjából röviddel a felszabadítás után.

Börtönbarakkok, a szögesdróton
keresztül, a flossenbürgi koncentrációs
Háborús bűntettnek minősülő cselekmények a nemzetközi jog szempontjából:

Támadó háború megindítása; háborús

Béke elleni bűntettek
tervek kidolgozása és végrehajtása

A hadviselés jogába ütköző cselekmények,

Háborús bűntettek
például hadifoglyok kínzása, kivégzése

A polgári lakossággal szemben politikai,

faji vagy vallási okokból elkövetett
Emberiesség elleni bűntettek
kegyetlenkedések és gyilkosságok,
népirtások
Nürbergi per

A főbűnösök pere 1946. október 1-jén ért véget, tizenkét

vádlottat kötél általi halálra, hetet letöltendő börtönbüntetésre
ítéltek, hármat pedig felmentettek.

Tíz halálraítélten 1946. október 16-án hajtották végre az

ítéleteket, Martin Bormannt távollétében ítélték halálra,
Göring pedig október 15-én öngyilkos lett.

1949-ig bezárólag hozzávetőlegesen 200 további személy

került vád alá, köztük embereken kísérleteket folytató orvosok,
a koncentrációs táborok parancsnokai.
A potsdami konferencia határozatából (1945.)

 Az értekezlet a németek Lengyelországból, Csehszlovákiából és Magyarországról

való áttelepítésére vonatkozóan a következő határozatot hozta:
 A három kormány minden vonatkozásban megvizsgálva a kérdést, elismeri, hogy
a Lengyelországban, Csehszlovákiában és Magyarországon maradt német
lakosságnak vagy egy részének Németországba történő áttelepítésére vonatkozó
intézkedéseket kell foganatosítani. Egyetértenek abban, hogy bármilyen áttelepítés
történjék is, annak szervezetten és emberséges módon kell végbemennie. […]

Attlee, Truman és Sztálin a konferencián

 Az önbíráskodás ideje

 A háborús évek alatt elszabadult erőszakot nem lehetett egyik napról a másikra
leállítani. A német megszállás alól felszabaduló Európa számos országában
spontán népítéletek, lincselések történtek, amelyek során rögtönítélő bíróságok
ítélkeztek a németekkel együttműködő személyekről.
 Franciaországban ezreket lőttek agyon, és több tízezer nőt szégyenítettek meg,
mert kapcsolatuk volt a megszállókkal.
 Hasonló megtorlásokat Belgiumban és Olaszországban is végrehajtottak.
 Tito partizánjainak bosszúhadjáratai ugyanakkor etnikai tisztogatásba torkolltak.
A lebombázott Varsó 1944.

Drezda szőnyegbombázása 1945-ben

Budapest ostroma Churchill parancsára
 Műkincsek nyomában
 A hitleristák 1933 és 1944 között egyre gátlástalanabbul
szerezték meg az értékes műkincseket,csaknem 16 ezer
tárgyat vontak ki a közgyűjteményekből.
 A műkincseket nem elkobozták, hanem „védelem alá
helyezték".
 A „használhatatlan" műalkotásokat „örömtűzben égessék el ,
ami szimbolikus propagandaaktus lesz".
 1939. március 20-án a berlini tűzoltó-főparancsnokság
udvarán egy hatalmas autodafén 1004 szobor és festmény,
3826 rajz és akvarell hamvadt el.