Professional Documents
Culture Documents
Némon Zoltán - Raktározási Ismeretek
Némon Zoltán - Raktározási Ismeretek
<it ;iinip
Némon ZoLtán
oi*l 1u
n, ]i
,,l
iéj
Tartalomjegyzé!<
Bevezető.....,,,......,,,,,....,... ..,,,.....,,,,,,......,.5
1. A raktározás szerePe a togisrtit{ai fotyamatokbón ... ....,...,..............7
, ' \/,U,,, l,, i,l_ r
-
1,2.AriLtározis§züt!úgcssúgcósszcrete,ellárisilin.brn,,.,,...,..,,.,,..,,,.,,,,,,,,,,,,,,,,,..,..,..,,..,,,..,,,..,,,,10
2,2 .1 (omissió?istolyi]natréseszkóZrcnd§zcrc,..,,..,,..,..,,..,,,..,,,.,,,.,,,,,,,.,,,.,,..,,..,,.,,..,,..,,,.,,,,.,,,.,,,,,,,.,17
.,,..,,,,.,,,149
KülöD fejezetet képez a sPeciáljs követelményekct iámasztó élelmiszerek és veszélyes áruk ráfo
lásának szabábíendszere, \z]amint a raktárak munkavédelmének, űaédelni ismereteinek tárgya
lása, Ismertetésre kerúlnek a raktáíi táro]óeszközök (á ványok) vizsgálatának és krbaDtartásának
Eredményes fe]kés?nléstkíván a
1. A ral<tározás szerepe a [o-
giszti l<ai folya matokba n
1.1. Az e[[átási [ánc és je[[emzői
A raktározás az egyik me8hntáróá lógisztikai tevéken}ség, Mielótt szerePét és sziiksé8ességéttár
syalnánk beszélni keí @ "elátási llin." íogátnáól, jellenzőiról.
A lnilönbözó termékek elóá]litása, és i végsó fóg}tsztóhoz tórténó eljuttrtása több íázison ke
resznil valósülneg és rbbrn több szerepló veszftszt, A termékje egetől, öszetettségétól ffiggóen
rövidebb, hosszabb lehet M az út, amelyen keresztül e füamat lezajlik Ezt ! íolyamatot nevezzük
.Iátá,i lántnih, melynek során a termékek az elóiütás és értékesírésszlkaszajban számos alakí
tási, megmunkilási és keulési fázison haladnlk át, ámig olyan helyzetbe kerünek, xnely i vegső
felhNzná]ójá 9ánán negfelelő, Ennek a megíelelóségnek a tényezőir határozza meg a logisztika
.9M" kóvetelúényrendszere, amely a mindenkori vevó elvárásainxk minóségi kielégité§ét célozzr:
- Megfeleló terméL
- Megíeleló energia,
Meglileló személyek,
Megfeleló információk,
Megjileló ninóségben,
Megfeleló mennyiségben,
Megfeleló időpontban,
Megíileló helyen,
Megjileló kölrséggel á]ljanak rendelkezésre,
.\z e]látisi lánc e$mást követő fizjsaiban különbözó szerczetek vesznek részt, amelyek között
nl\in áruátadási rránzak iók zajlanak le, anelyben mindig szerepel egy ,,eladó" és egy ,vevó", és
: kö^ttítő közeg a,,piac",
" Pl., oa
k.re.ebb . ve,J. nJg)tbb . vetÁk koacenll3c:oj,
á ke.eslet s"ármaztatott
szorosabb az eladóivevói kapcsolat, g}ak]an hosszabb táua kötnek seződéseket
1. A róktárorás 9zerePe a togisztikái folyamatokban
elátási lánc o\2n szervezetek hálózrta, imelyek megelóző, és költtó k]p.:ohfta-l lendelkeznek,
'Az
és ol}án tevékenységek össze§ége, ánelyek termék és salgáltatás fórftájában éffék.tiütanrk elő
a végsó íogyasztó számála" (christoPher).
A logisztik követdnreí}íeíd§Zre kiterjed a teljes elátási 1ánda, Azaz u ilja.: ijr. nem eg]6znj
en ket együttmúködó vi álar klpsolatát jelenti, hanem a re8ső 1bgl !s,!ó élj.i.'l e]ótérbe he\ezó
vííalati láncolatot. célja a vevó ninél magasabb szintj kiszolgálása is ü .i]j.Ai ilnc harékony mű
ködtetése. Ebben az esetben az e!átási láncban együttműködő tagok . kü]p.i;.ióra és a bizalomn
helyez]k a hangsr]tlt azén, mert együttesen (az egész 1ánc) na8yóbb éftékelrujnlk lélrehozni a vevő
számára, mint t ta8ok küön külön elért eredményeinek össze§sége,
8
r, A raktározás szerePe a togis!tikai íolyómótokbón
A kiilső
ellátási láncot és az abban íészwevó szrvezetek közötti piaci ].ápcsólatokzt a 1.1. ábfa, niq
"beLöPUJm.i laac tesdevói kö7öffi \.P.,olatokJfa 1,2,abra szemlelreti,
ry ry
] 2 db@ A beL5ó eLlátásilán.léné(lón()á5 Gp.ítata
Amint afól már az elózóekben efulités tijrtént a végső felhaszn:ilÓnak kjniDretett szerePe van az
elátási ]áncban. Azó igcnyeinek kielégitése kéPeziaz c[átási lánc fuozgatóerejét.Ugyanakkór d már
szintén említett ellátási láncon behiti eládó-vevő kapcsolatokbrn is szintén étrényesülnie ke]1rvevői
Prio.itásnak Ez póldául a belsó elátási lánc sz€replői közúl fue8hatí.ozó hclyzetbe hozza a Piaccal
kdPcsolatot taltó érrókcsítést, anely köÉtelményeket áIit a ternelésse] szcmben, de ügylnezjel-
]emzi t te.melérbcszcrzéskpc§ólatot i§, ahol a tcrne]és követelményeit kcl kielégitenie abes7f,í-
zésnek. Természctcscn cz a vevői pdorit,is és e?zel a logisztikri kóvetelmén}íendszer cslk kinlilati
piacoí éíényesúlhet,ahol a vevő a versenyhelPetben lévő eladókk t áll szenben,
Az optimátis áz lenne, ha az e átási láncban fol}2marós áfuáramlás valósülna me8, Ez azt jelenti,
hog} annik egyes, eg)mást követő elefuei kózött determinisztikus kapcsolat á11 fenn, amely lehetővé
teszi az ázonos ütemú áru kiboc§átást é5 fellrasználást, E2 viszont csak elhéletileg képzelhetó el,
mivel a íolyimatos áramlást száfuos ó\!n tényezó befólyisolja, amely az e8ynás után következő
fázisok között áramlási ütcmkiilönbséget eredményez,
Az elítási lánc minden
egyes fázisában két szereplő á]1 egymásal áru:irámlási és tcmésZte
sen információáram]ásikapcsolatban, Az előzőekben ezek a szeíeplők, mint eládó é5 vevő keriiltek
me8nevezésre,Az áruáramlás sampontjából az eladó tekinthetó nak, x v€vó pedjg
"e]látó" "felh^sz
10
1. A 16ktélozés5zel€Pe ó togj5ztikój fotyamötokbón
I lq l---*(D
A2 elsó e§etben egy edon időszakban az c]látó icrmék kibocsátási üteme fuegegyezik az
lgyrndzon idószakterfuék felhasználási ülemével, amcly egv folyamitos anyagárdnlást ered_
Á második esetben a temék kibocsátási ütem e8Y adott időszakon beliil nag}obb, mint d2
ugyanazon időszak termék íeLh ználisi üteme, Ekkor az jdószakosan felesleges terúékek
készletet képeznek, és ezeket nktárózni kell, amit a2 ábrán az,R'bcű jclez,
Á harmadjk esetben egy adort idószakbh a termék-felhasználás ütcme nagyobb, mint az
ugyanizon időszak termék kibocsátási üteme.Ilyenko. a többletjgényt az előzó időszikban
felha}mozott készletekból, vagyis a nktárból kell biztositani.
Ezért á fenti ábrában je]]emzett kaPcso]ati rendszerekben a l€több esetben olyan lényezókjátsza
:]ak s,erePet, amelyek i második és a harmadik eser vllttogátisát eredméDYezik. Ezaztjclcnii, hogy
bienyos setekb u&t vaD szúksé8az ádott idószak i8énlen megnJ,dó termék-kibócsátásra,
1.3. Rak
".|., n.. *-",l,.,o gen.el+ tl e_
hog] J kdverle?o ido,atbdn íPl]éPd ldbb'eligen!l, vJg.
",doR ioös/aLon'vlr, ame]r \ onbozó dó|ó. :,n-! ]"he|, d.
h+"en etgneli, ltl d hJng,u]y d/
az optimális az. ha minél rövidebb. nivet ez rla.sonlabb kés,letszinlekel. és ez,e]
sudasá8G;bb
E rattárak kö2ü] ü
1,3. RaktártípUsok
Az áruáramlási fob€matban betöltött szerepük és feladatuk alapján a raktárak több szempont sze
íint csoPortosithatóak|
kesztermék nktárak
Az egFs raktártipusok eíátási láncon belüli funkcionális elhelyezkedését a 1,4, ábíá szemlélteti,
\ .\iülLRilix RÁLlAR
Az ábiin lévő csóPórtósitis a funkcionális me&ielenést jelenti és rcrmészetesen sok esetben ezek
a ráktáíak fizikáilag kiilón kúlón íefu Flennek meg a folyamatban, vagy ö$zevontan §zerepelnek,
E íaktáJak kózül kemelkedó.jelentóség"íek a kereskedelmj raktárak, nivel közveritó szerePet ]átnak
el a termék elóállitás és á íelhásznál]is kózótt, a"a" a mindenkori vevőt szolgátják ki,
Á raktárák negkülőnböztethetők a készletvliltozás sajátoságai szerint is. Az egyes típu§eseteket
az 1,5, ábn szenlélteti.
1. Á raktározás 5z€rePeá logisztikai fotyamatokbón
=E
if
=R=
ffi LE I
!.4.
^
A rrktárak téíbeli clhe]}vkedését iz e]látási fcladatuk miné1 |atékonyrbb nódon történó kiclé-
gitése beíolyásolja, Á hatékonyság dztjelenti, hogy mi!ól magasabb kiszolgátási szinvonatat mjnél
alacsonyrbb kőltséggcl valósitsanzk fueg,
output Példt
A raktárak téíbelielhelyezkedését az cllátási feladatuk minél hatékony^bb módon történő kjclé nr]:l
gitése bcfobíso]ja, A hátékonysíg aztjclenli, ho$ miné] ma8asabb k§2ólg,ilási szinvonalat minél
Jta.sonyabb költ5é88el ke]l megvalósítani,
Gazdasá8i szemPóntból a rnktámk térbeli ellrelyezését a minimális költségeke való törekvés
határozza me8. A neghatirozó költsésnemek közül a laktár létesitési és üzemeltetési költség.i a lé-
lesílésihely szempontiából na§ közelíté$el kózómbósnek nóndhatóak, igy az áiu utánpótlási
és kiszá]]itási költségei n meglratározóak. Mivel a sz:illítisi költségek a szállitási tclicsíménnyel
arányosak, elúondhltó, hogy gazdasági szemPontból á rákilrtelepités optimális irclvét a szálitási
összteljesítfu én}€k mininuma hatlirozza heg.
1. Á raktározá, szérePe a logi5ztikaifov.m.tokb.n
lnputoldll outputoldal
Áruáramlás +- - . Inlbmációáramiás
-
\ lógisztika alaPvetó követelménye, á minósé8i vcvókiszolgátás ázt eredményeztc, hogy a két aláP-
]ető funkció viszonyában az ellátási funkció prjoitásl élvez a tárolá§i funkcióml szemben, mive1
ffi
:nnak felidata a vevói megrendelések kielé8itése, Tcrmészetesen a két funkció nincs elentétben
.g!nássr1, mive] a raktározás csak aklor lehet hatékony, ha megván az öszhms a tárolás és ellátás
iözött, A tárólt késáeteknek éppen az a felddatuk, hogy tegyék lehetővé az ellátási tevékenység
:rinőségi lebon}tlítását.
Ó$aíógl,tóú -egállapitható, hogy r lo8isztikai követelményrendszernek megfcleló raktáro
7isj revékenységetz alábbiak jelcmzik
az e átási kdtetból érkező megíendelé§ek igény szerinti kielégítés€, g}o.s átfutási idóvel,
nagy Pontossággal, és rugalna$ágg,l
a negrendelé§ek megfe]clő szintű kielésitésébezszükséges ninifuátis keszletek tárolása
!, "ltlr
mi.et
I
l ]ogjsztikai kóvetelmén}íendszer érvényesLilése tehát nem a raktáJozási i8ények mcgszűnését, ha
.em a termék előállitá§t és elosztást magábrn 1b8la]ó ellátásj láncba vátó olyaó beillesztésótjelentj,
]nely elósegíti r logisztikái célok megvalósitását, E cé]rendszcrben a raktározís szeíepe ncm csök
ken. hanen negnó, úivel 2z e]látási lánc egymást kóvetó fázisai óppen a közóttúk lévő raktárakban
k,Pcsolódnak egymáshoz és gócPontját képezik fuind az áru, mind az inforúációá.amlásnak, Ez
J kjemelkedő szerep kihívist .je]ent a rakúrak szlfuára, amelynck csak akror tudnak megfclclni, hr
lechnológiájukkal, szervezési módszereikkel az elátási lánc cgyenszjlárdságú tqjaivá víLnak.
1. A róktároás szérePe a Logilztik,ifolyam,tokb,n
i.."])iiT-,.,.,'
^ .,-*i,,"*.-is-y"i, -:"., .o,ialbb idö.á]dr elcg l"ék,k], t/,:,,s:i,
roqoe- , !:.:1;
*i'".r,*,,t -..,* "^ " 'e]ad,lolje
enll. ho!,y a megiPíde écekel mlnel '_ ": ":l
re'ieqrn;'A,eu"',"inlwerep|oi'/aÍjldminó9töve''Pnylén)c/ó"m"gÍendeló''8t}fÚevdo
,,kLnrknÁ
;";,,;;";;il,^"g ,g*,-"L ta,g"", "rcekebn a n Lg\eI le*nLeni
i űst; raiera"kn, ".elyek " ner"nderr;kkelvrlo LommLn'k;,lor le,ent,, és
ponto§ lebon}olitását eledményezi,
- t"ŰiJi',J*J"..lyek a raktirl ío\amatok gyo6 és
"
"
16
1. A röktóroró, 9zérePéa togi5rtikai fotyamatokbón
tz eddig felsóíolt tendenciák a raktárak belsó működéséfe je]lenzőek. Az e]látási láncban betöltött
lzerePük szemPontjából nég kétje egzetességet kel említeni:
- a rzktáí koncentíációt és
a nktár cenrralizációt
1. A laktáiozás szelepe a togigztik.i f oty6matokb.n
E kapcsolatra jellemzó
á nktárból-m}tííba tórténó áruszálitís, Az x'válalat termelésc a kéSzáJu
mkiirba_kerúlt, ahonmn ,J" válr]at alapanya8 raktárába szá]lítottál<, é§ a terfuelési
ürennek meg
felelóen hasznátták fel,
P."*u E fa "",ő
1B
1. A raktárózá9 92érePe a togisztikai fotyómótokb.n
1 kihelyezett ellátó-nltírjelle8zete$ége, hogy több szá]litó árujít jutlatj a c1 egy vevólröz, T\rik$
példája c rendszemek az xútógyárak e]látísa, akik mcgkívánják, hogy beszállitóik a termelésúket
i programnak megfelelóen ,Just ln Tine"(éppen idóbcn) Lássák cl termékeikkel,
A kihehz.tt élosztó raktánk viszont eg] szálító árujátjuttatják e] több vevóhijz,zok igeny
lési gyakoíisá8ának és mennyiségének mcgfclclvc,
A les|atékonyább szá]litó vevó kapcsolaiot a kihelyezett ellátó-closztó íakliíállehet úegva
lósitani,mivel itt érvényesithetó iza hatás,amclya raktár üzemeltetését gazdaságos§á te§zik,
\ kózvetett elosztás jelenzőjc, hogy löbb rak!ározási lélcsőn kelesztúl vJtósut neg- A 1,9. ábrín
hthltó módon n központi .aktárból meghatározott idósz*onként töltik fel a regionilis riktárak
készletét,ahónnin törtónik iz ellítási körzetijkból érkezó megrendelé§ek teljesítése,
E
A
o
,\ köretlen elosdási rendszerbeí d Égionátis raktár^kát átrákó (cros dockjng) á onásokk1l vált
iik til. Lásd 1.10.ábra
1, A raktározá3 szerepé . toci3ztikai folyaN.tokb.n
2.A
E
@
Az átrákó ]rllonások ataPvetóen abban különböznek a ftgionális Ektáraktól, hogy nem tartanak
készletet. Egy ciklusban a kózponti raktálból annyi áfut szátlítanak ki az e8yes átrakó átlonásokra,
amennyi a.iklusba ö$zevont negrendelések mennyisége, Az átrakó álomásokon tóírénik az egyes
megrendelésekhez tartozó meínyiségekosztályozlisá, májd ezr követi a me8rendelőkhöz való ki
szálitás, Ezek után az átl9kó áIomásokon áru n€fu fuaíad, A köaetlen rendszer előnye a na§{okú
készletcsókkenés menett az, hogy nem ke íegióíális rakiírakat működtetni, áni szintén jelentós
költségmegtakarítast eredményez.Háííány^ M,hogy e]látási funkció fuesszebb került a megren,
^z
delőktól és ez a kiszolgátási ninóség roqísáíá mehet,További hátrán},tjelent á gyakoribb szá]lítások
miatt a szá_llitási költségek növekedése. UgFdakkor számos olyan tényezó enlíthetó, amely ez€ket
a hátrányokat csökkenti, Ezek közül a.jelentősebbek:
Az jnformációs rendszer€k fejlódésével lehetővé válik, hogy az igén}tk rendkívül rövid idő
alatt me8jeleíhetnek a központi íaktárbán, mi az átfutási idó csökkenéséveljár
Ugyancsak az átíurási időt csökkenti áz, hogy a központi raktár nágyságrendjénél fogu koF
szerú technikái háttéíe alapozott technológiát alkalmazhat.
Említhetó dég az áruszállítási rendszeftk fejlódése nind az infrastfuktuía, mind a tcchnikai 2.1. A ral(ti
és szerczési oldalon, amely a szjiűtási idó csökkenését eredfuén}tzi,
Ezek a tényezők erednényezik azt a tendenciát, amely a ködeden e[árási rendsarek előretóré§ét
mutatják, és afuelynek egyikjellemzóje a raktár centralizáció.
to|.IQl, E részfoh
hogy a te]jes folyl
Tanu[á5t segítő l<érdésel<
1. Mit jelent az ,,ellátási lánc" és melyek a sajáto$ágai?
2. Milyen Piaci íomák különböztethetók neg az eláúsi 1áncban és nelyek a jeíemzóiki
3. Miért %í szükség raktá.ozáya?
4, Milyen €ktárak küönbözteüetók meg a te.fuelési fo\tmatban és Delyek a feladaiaik)
5, A készletvátózás sajátosságai szerint úilyen raktártipusok hilönbóztetherők mcg:
6, Mel}tk á ráktározás fó funkciói és mi azok tartalma?
7, Mitjelent az áruáraol᧠és az információáEmlás integrációjat
8, Mit jelent a raktár" és me}ek tiPusai!
"kihel}tzett
9, Mit jelent a centralizáciii'l
"raktár
10. Metyek a kóderlen és köaetett eloszrás előry€i, hát!ányai?
20
2. A ra!<tártechnotógia
Az elátási láncban elfoglatt helye, á raktáJozást megelózó és azt követó kapcsolatok jelege és kö
vetelményei úeghatárózzák ázokat á körülméqyeket, amelyre e8y adott nktár létesül. Á követet
fuényeknek !2ló leghatékonFbb meg{elelés érdekében ke kialakitani a .aktá! munkaíolyamata
it, techíikái és irányítási íendsftíét,Mindazon tényezóket, amelyek a raktá! múködését jelemzik
a nktirte.hnológia foglátja egységbe,
A raktártechnológia kibemetikái stúPóntból eSy olyan rendsze.nek tekinthetó, amely input és
output kapcsólattat rendelkezilc Az inPüt oldá1 i beszillitásoklq]
kaPcsolatos áruáramlási és infor
mációáramlási folyamatok^t, mig az outPut oldál a fuegftndelések teljesítésekéPPen kjszá[itásra ke
füló árukkal kapcsolatos fob2matokat kezeli. A raktár kiilsd kdPcsolatai moz8ásba houek a íaktet
mcchanizmusait. Ezcn mcchanizmusok ö$zesége kePezi a raktáítechnólógiát, A raktártechnológia
a raktáfi munkafob2matok
, külsó ánszáLitási és információs kapcsolatok
a raktáriránltás rendszere
- a tárolás technikai cszkózrendszere
- a komissióás tcchnikai cszközrendszere
- laktári belső anya8moz8atás technikai eszkörendszeft
a
- humán erőforÉsok
a
A laktá.-technoló8ia egyik ismére az egyedi je]leg. Az egediség következik tbból á fueghatározái
bó1, afuely feladatait l€írja, Mivel nem 1étejk két teljesen egyforná e]látá§i feladat, nem létezik tehát
uniltrzáis íaktáí, valtmint tíPus nktár sem. Bizonyos részfotyamatáibán, múszaki fuegoldásibú
elképzelhető hasonlóság, vagy azonosá8, de ösze$égében mindig van v,lani különb§ég,
2 1.dbr4 R.(áftechnoLógiaifoLyámámodúLo(
Az írubeszá]líiásj folyamztfuodul a rakúr nrput oldaláí d heérkező ántk kezeléséve] klDcsolaros Külső beszá!'i
fu úveletsorokat fog]alit mágábá, - egyrész
jármú fogadás
22
2.Ar.ktártéchnotógia
!ányositott vlsúti űFzelvényhez igázodnlk így i fogadásuka kialakított rakódók (rámpák) nagas
sági úérete is pontosan meghatározhátó, A Vasúti jármúvek rakodásáníl mindig efuelt rímpár kcl1
Jkátnázni. Ha nem lehetséges .áfuPd szinoj rakrár építóse, akkor vr8y kúl(jnlilló, vagy mobit ránpa
segitségével ke11 m€goldani a rrkodást, ánetyekhez mcgfelelő ta.goncá feljáróklt kel létesíteni,
A közútijáműv€k fogadása egyarlint történlrct ralaj-szinlű. vagy ráfuPa szintű rakodással. Ha
i száIító jármú raHelúlete oldátiránybót hozzárérhctó, e8ysé8lakományos beszáütásnál ázok 8épi
.ikodóeszközzel kezelhetóek, Á h|itsó oldalró1 kczelhető zált kocsiszekénl.j jáJművek fogadásához
i erve a kézi, vagy se8édeszkőzzel végezhctő rakodáshoz !\szont .élszeúm*adó iifu?a ]éícsítése.
_{ ránpák rakodási szintjének meghatáJozásánál problémát jelent, hogy t közílti száütó jármú
!€k rikfelülcte különbözó úxga$ágú, valanint az, hogy a te.helésüktól ffiggóen rlkodás közben is
liltozjk a magassá8uk E Probléna kiküszöbölósórc kúlönféle szintkie8yenlitók atk lmazhatók, az
ótliddló l.fteztől a })idrd,litus n,nldh.hgetftl 8íködtetüt nladóiq
$yzetn
12 egységlakomány íormájában érkezó áruk kirakása gépi eszkózzel tórténhet, ametyek kózü1 a 1e8-
állalánosabban hásznátt a zillds .fr,ldtat8oh.a. Ennek sPeci n fórfuájr az ún, dlganbajdtd ra/qafrla,
lnrely alrcsony szerkezeti nagassá8áná és emelóos?,]opánák kiálakításáíál fogva alkalmas a feden
Yasútíkocsikon belü is rakománykczeléye,
G}"jjtő csoúágolásban é.kczó, vagy egFdi ánk l§nkása kézi rJkodást igényel, llyenkor a ki-
íikási teljesitmény növeléséíe célseíű kfubil !zdll/íó?ó/!l.aa1 h4znátni, !úelyek negválósítják az
ö$zeköttetést a jármú és az áruáwótc1 hclye között, A kézi jármúrákodás speciális eszközei a tclc,
5zkólos szilítóPályák, amel)tk ho$zuk változtatásáql lehetővé teszik á rugalmls alkalnazkodást
, ho$zú raktenj szá]litóeszkdzök aktuális rakodási helyének fuegközelitéséhez,
A járfuűkirakisnát a legfontosabb köretelmény 2 syoísa§ág, xmelyel a szá]litó jármű állásideje
és a rákodó foglaltsági ideic e8ya!ánt csökkenthetó.
Külö! e§etet képez, ha a beérkező mennyiség ug]án mese8yezik a szátlítólevélen léVó fuennlséggel,
de nem eg}tzik oes a megrenddttel, I]yenkor az Jtáirt szálitólevél fuellé egy belső fel.je8yzést ke]l
csatolni, amelyben a beszerzési részleg fig}rlnét íelhivják az eltérésre, A beszerzési ré§áe8leladatá
az eltérés rendezése a szá itó felé,
megá]áPitiá]'
Afuenqyiben a szátlitmánybm o\2n soma8 wn, amdynek csomagolása sérült, akkor ánnak tartal
mát tételesen át ke]l vizsgálni a beszátlító jelenlétében. Ha ennek sórán minőségi eltéíést(például
lotAtI evle]lek.ralf n jf8}"ökón}vél keu relverli,
Bruttó áüétel esetén nem végeznek tételes sáfu]álást. llyenkór csak a csomag§zám kerül el
lenőuéüe. Á beérkezett árukat a tételes átvérel idejéi8 eikülönitett hel}tn (kEntén) tárolják, és
a tételes átvétel során tapaszlalt eltérésekJól 3 napon belül éltesítik a száLítót,
E8yes ánílleségeknéla mennlség csak köaetlen tömegnéréssel daPítható meg, Ezt a mérést
az áfuátretel he\én ke]t elregezni.
A minóségiátvételtól az áruátvétel 6l}2mán többnyire eltekinteneL mivel hosszabb idótartaná
miatt kedvezőrlenül hit az áruátvevő átbócsátó képe$égére,Ezért bevátt szokás a beszá]ító által
adoft fuinóségi bizonylat ero8adása, vagy a karanlénsaíúiirolás a minó§é8i átvételig.
kellennieáhh
A fuanuáis nódszereklel történó mennyisé8i átvétel is igen hossadalfuas ]ehet, igy az áuátvétel gitése céljábót
nél is egyre szélesebb kijrbeq alkalmaznak $tomatikus izonosításon ,taPuló eljárást, Az automatikus
azonositás legíltatánosabban elterjedt eszköze a von kód, amely atkálma§ minden olyan iDfornáció
Gyön8yi: Logi
géPi úton történó ógzítéséreés visszanyerésére, amety az elátási 1ánc küónböző fázisaiban szükséges.
A jóvő aanosirási technikája a fádióíielrenciás afunosíÉs (RIID), (Lásd| az 5.a, fejeutben)
24
2,Ar.ktártechnolótió
_{z áruátvétel után d€gtörténhet az áru-bevételeás, amely lehet manuátis és lehet géPi. Á manuáLs
úódszeúéIiézzel kilóltótt bizo\rrdrot kJ, (lesd 2. sz. me[éklet) úí8a 8épi mesoldásná1
lzdnítóqé?ben íő{zítil dz adatolat. 'trIíénak
l
2,Araktárté.hnotótió
dl Fahiáiy a rédóbpoi,ále$égén€k
E lő kélz{tés be tór úl ds t4
Az árubeszálítlisi folyamatfuodul utolsó fuúveletc, amely egyben mind áru mind információ áran
lás szenPontjábó1 á kápcsolatót jelenti a tárolási folyamatnodulla1, a betároláya váló clókészités,
Ez a múvelct egy információ§ és egy árumozgatási eleúet tártalmaz- Az infoímációs elem a talólási
hely neghatárczása, az áfumozgaiási elefu pedig a kijelölt táro]óhely átadási ponrjához \aló be
szállitás, Ez utóbbi múvelet eg}tránt töfténhet Jzal4rz,J, \l\etrefa\anatas frúkö,lísú anld{naz{ató
Á 2,3, íbrá egy
sil,ikel az áruáramlás intenzitásának és áz auromatizálás igényének megfelelően,
iegnkoman}ok raktaro" beIüII hóizantális lrrttíaí,ára alldlfu 8é?i taryaflcókáí frll^th,,
ffi b
2, A l.ktártechnoLógi.
r-ET-tr@
Vijiv.l. I F::@
i,. 1 ,]
d
2 j. dDr. rzátLiló talgonCák
A tárolóhely kijelölése a í.ktáiiiíílt᧠feladata, Á döntés sórán ket fó szeúPóítot keí 68yelembe
A tárolási folyamatmodul a íáktározás egyik aláPfunkcióját testesiti me8, A ráktári tá.olótér a rák
táli készlet n€yobb hán}zdánák elhelyezésére szolg]ál, ezélt átálában a .aktáréPüeten belü a leg
lagyobb helygükségletú. Ezéítgazdaságosági szempontból a legie emzóbb murató a tárolótér
térfoglt-kihasznáLís& U8yanis nem minde8y, hógy e$/ adott íáktáriérben fuilyen mennyjségj áJút
1ehet eLhelyeni, vag egy adott mennyiségú ároho, "tkóm fáíó]óEret kell létesíteni,
28
2,A róktáne<hnotótia
Á rárolótér téríogltkhasználási mutatója a hasznos tédogat (Vh) és á teljs (ó$zs) térfo8at (Vó)
zikJ|
^íányátÍE
k, =
|Lrc|) %
rö
Á hasznos térfogaton a tárolásía kerüló áruk térfogatát ke éfteni, Ánhoz, hogy az árutéíbgattól
eljuthasunk t táíolótér térfoButáoz számba kel venDi azok2t a holt tereket, ánel}tk inhóz szúk-
ségesek, hogy az árukezelési folyamatok biztonsígosan elvégeáetók legyenek:
1. Hatósá8i elóírasok miatt (rűaédelem) szabadon hagyandó terek,
2. A kezelh€tóséget biztosító e8ység.akomány-k pzó eszközök téfíbgata,
3. Az egységíákományok kezeléséhez szüksé8€s manipulációs térköák térfogata,
4. Á tjiroló eszközök (raktári ál1ványok) s?,erkeeti elemeinek téríogata.
5. A táJolt árukhoz való hozzáférhetóséget biztosító kezeló utak által igenybevett térfogat,
Az 1 4 ig íelsorolt eleúek olymje egú€k, imely€k konstansnak tekinthctók, igy a térfogatkihasz
nálás növelésének szenPontjából nefu j€lentősek. Az ötödik tényezó az, amely leherőséget ad a téí
íbgdt kihlsznátás nöVelésére, igy a tovibbiakban a mutató az alábbiak szerint kerül értelneásre:
yó = y\+ yfr
]iol ]h azon meddó térfog.tokat jelenti, anely a iiroló tenileten belül a kiszolgáó gépek közle
,RhR
l<---------+
<-- +|< >
E&!,é
1= ?L199,7, t
28+b 80(
Az clsó eset á tároLási mód, a fuásódik pedig a kiszolgáló géPek, oldaláról történó térfogat kihasz
nálás növeléséneklelretóségét adjá.
íéIknljMro! lárotdsi módho4 ámelynél egy kiszólgjló út két oldaláó egy egy so! Bkomány lrelFz-
kedik cl.
Az i]lvály nélkiili tárolás jellemzói:
tömbós eLendeásnél iSen jó térfogat,kihasznilás
homogén áJuválas*ék
- ,obb egyrgrakoLr) .g]id.jjbef,bF,oI; i
rakofu ányok terhelhetó§ége korláto7-ott
, az egymásra halmozott rakományok stabilitásá korlátozott
, az egyes rakományokhoz való eg}di hozziíérhetőség korlátozott
Az á]lvány nélkü! tárolás esetében a kö^etlen hátmozás mellett dtk lmazzák a kúlónböző kerete-
kct, o1dalfrtas r*kodólapokrt a terhellretóség é5 á stabiltás növeléséíe. Azonban ezen segédeszközök
\á.7nJla j.J]'- korl"lol"ll
h,rJn azh"to,agr nrg:"ag,
Látható, hogy az állvánl nélküli tárolási módok alkátmazhatósá8l igen sok korlátozó tényezóvcl
rcndelkezilq ezért az esetek többségében az állványos tárolási úódok valamelyik últozltát alkal-
2, A r.ktÉrtechnotógió
2. Áívínyostííolás
A státikus tárolási mód ázt jelenti, hogy a tliJolási tizi§ atatt a tárolt áruk helyiiket nem változtatjáL
a ünmiküs táolási módoknál vagy önnágükbán, n8y az állvíoyszerkeettel e$^itt elmozdulDak.
Lábakkal elátott acé1 rakodólapok esetén rakodólapJábtámaszokat kel használlj (lá§d a 2,8, ábnít),
Az olyan küönlegcs rakományokat, mint á kábeldobok, á huzaltekercsek, á hordók stb, az eredeti
tárolóeszközók szálLítója :iltal me ékelt megíelelő tartozékk l meg kell timasztani,
A kefta nélrségi ótluiryú tárolás á sóros álvá!}os rárclás olyan változata, amelynél a kiszolgáló
gép speciáI; v lsze.kezete lehetóvé teszi a kjszolgáló úttól két egymás nögótt elhelyezkedó rakó
l"ny k.zeh"et, A ra,ola,i lel),e8: B 2 .gy cgla\oÉJny.
32
2.A raktárte(hnotógia
A
'bejárhaló"
e]nevezés !íiáz elíendezésiformán vonatkoznak, anikor az áí{ányok fain telepitet-
:L tek és a kczelésük csak egyik óld.tról lehetséges, Az írjárható telepitésnél lclretóség wn arra, hogy
.z állvány mnrdkét oldalíró1 behdjtsánlk a íolyósókba és hozzáférjenek a rakományokhoz. A táro]ási
méb§é8 ezesetben 8-10 egységrakómány is lehet,
_{ bejárható (átjáfi ató) á[únyos tárolás jelemzói:
.2, A
r2kományt á targonca íiiggőleges helyzetű emelóoszlopán lévő vj!áwl a kí{ínttálo1ási
szintig íelke emelnii
3, A rrkonányt oldatirán}ú elnozditássat ke az álványzati folyosóhoz központosan beállítanii
1, A targoncával az áíván).folyosó bejárattól a bcá]lított pozícióig kell eLőre ha]adni, a rako-
mányt, a targonca emelóoszlopát a terelósinektól u8y a bejárható állnínyszeíkezet más ele-
iló meitól érintkezésmentesen tartvai
j, A rakomán},t óvatosan és közólpontosan más rakományokvagy a bejá.ható á qinyszerkezet
más reszeinek negelintése !élkii1 kcl rásülyeszteni a terelősinekle, és a rakomáry,t le ke[
2.Aráktárte.hnoLógja
[í--,Ií
sát és kitáro]ását a 2,10. ábra szerinti sorendben kell elvégeznii
ffiffi4j
(1) A ralómány me3íelelő táróló,lníe
való emetésé a fotyosó bejárátánál
(2) A rekomány kózpóntosítá5a
Din?
Agal
A bejárható álvÁn}zaóán a rakományok elhelyezési soíendjét a 2,12, ábra szerint ke]l köverni. A be-
tárclási úúveletsorán az első nkomán}t elhelyezik az 1. Pozicióbán, és az í]]vín}t @ ,1járól felfdé és
34
2.Aróktárt€chnolótió
hifulról kifelé terhelik, A kirAkodási művelet sórin n ibl],lmrt ennek pontosrn a forditottj", fentról ]eíelé
dolgozvx, beíeléhihdv! . beiirn!ó álvin}brn, S,.bály, hógy seú r be sen ! kitáloláskor r targon.t
ne hdldjon el olyan lakodólapos eglségrrkonány áLltt, i íelsó táro]ószinteken helvezkedneke],
^meL!
(á)Abejárhótó(árjárhátó)áLlVány (b)Abejálható(árjárhátó)áLlVány
betárolá3i3oiíendjé.Beráíolásaz (itárotásjsoíennje.xitárolása
alsószi.ttólaíet9ószinti8 íetsőszinttőlazal9ószinrig
2r2 dbro Be é5 dlóíoLó5i5orend beiáhötó lótjrhitó) ótLVónyel e5etén
.
j.díthetó állván),os tárolás jellemzói:
hcterc8én |inlvdlaszték, mindcn tárolási eg),ség cgye.lile8 hozzlÉrietó
i töfubszcní tárolás kdvetkeztében igenjó térfogar kih2sználás
.rigN beluhízásj köllség
rla.sony fbrg om, mivel e8y idóbeD csak egy folyosó használható be és kitárotásri
2.Ar.ktárteChnotótia
A görső, dí"dióIgó|ras aífuld, e§etén a rákonányok az egyoás me]lett é5 Iirlött lévó és a betárótási
oldáttól a kitárclási oldal felé lejtő 8öraőspátyákon hebtzkednek el, és a kitárolás ütemének meg-
íelelóen sö.dülnek elóre, Ez esetben a tárolási méb§ég 8-10 e8ységrákomány lehet. A 2.1a_ áűa
K]l
egységrikományok tárolására alk lfuas göfgős átfltóá]tván)t szemléltet, A gölgős átfutóálványjel-
legatessé8e, ho$, a ví6zelkezeten és a görgósPály.Ákon kirul számos olyan kiegészitó berende;ést
igenyel, amelyek biztositják az üzenszerú hasznáatát, Ezek a berendezé§ek a következők|
A betárolási oldalon szükség En fakomán},tájolóra, amely biztositja, hogy a gór8óspályá és
a rakomány hós§ztengelye egybe essen, Ht a kettó kózött ságeltérés mn, akk;r ; raloúánv
ehudhdt,
Az egyenletes legördülést ftkezóSörg,ők beélitésévellehet elémi, afue\tk megákadályozzák
a nenkiuínatos 1llgpreulást.
- Á kitírolási oldaton teqi]asztó berendezést keí beépiteni, ameb,nek az a szerepe, hogy meg
akadályozza a rakományok egymáya torlódását. Ennek erdekeSen egy meclranikuiszerke
zeúel hézagot b]ztósíí u elsó é§ az azt követő mkományok kdzött, lehctóvé téve az első
rakomány kitárolását,
- nagy to-gJ]óm |ebolyo|lIJVru JkJ]n& d kj$ló'Jsl oldalor k], l3vol{go1 Éflü c el\.lo ndgy
nilaszrók köÉtkeztében
A2 elöIühneű a&íatolhaű) óIloóa}os flírclig \ilszonylai itkán használalos, A 2.15. ábrán látható
az etöltöltős (vas/ az angol ,,Push back'elnmzés szibad forditásávat| hátratolható) állvány,
36
2. A raktártechnotótió
illili
il
ill
F
r T*.l",**l T
echflológiáijelemzó
t **r"*
Homogén áruválas7Jék
Azonos cikkelemek egyidcjú Da$ fuennyiség!'i lnoz8rtása
t,-
',, tl ,o", ,'o,1g,
I sy\.^ldkon Jl \o{ ncltle' , J , rbrru - c,
A,onós.jkkclemekb.jl nrg]obb mennviség
Egy egvoszlo| egyidejú bc i]letve kirliro]ása
t
E§sógrakoúányok mcsfeleló teherbírása és
t All,",l."
,-,
Heterogén áruváldszték
Egységrakományok egycdi hozzáíérhetőséSe
l
. l
^lrcorvo.Llterfoea,-ll-,,,al
A,,,lo, ciklLlcr Lból hgaldbo ("l egy et ra^onr,,,,., zol eev,
I o** -,*
dP:u b. ||eryr \ t ol,,,.
- s,,c,irlr. L,z.lgrloLcp rger,. l
- Kol.Dc,ieríoeatL'ih,,nJl:, l
,l g] c8t .:.\e enboi- n.g} íP1lyi{gr -L^eq-,kon,l\..g,iJeiu
be ,!.Ne kjtdrol, J
Icg -,i.
I
Bejirhiró I
L:
Heterógén, egy-eg} csatórna hosszán^k megfclc]ő fuennyiségú
3B
2. A r.ktártechnoLÓgi6
Az eddi8 tárgyalt tárolási módok közösjc[emzője, hogy a táíolási egység ! nefuzetközileg s2abvá
nyósított 800x1200 mm es sík lakodólapon kéPett e]]ységnkomdn}. Az ettól eltérő méretű, dakil
gépi nozgatlisú rakományok tárclást speciáIis á]]ványszerkezeten történhet, A 2,17, Iibrr példáll
szálanylgok, vagy hoszú méretúáruk tárolására ,]k,lmds konzólós álványokat mutxt be,
}-,_-
2.-2o db@ córdítlretó po1.o5 átLVóny
2. A raktártechnológia
A Aijríórgódlobrak !í^zinres,
vágy fiiggőleges síkban mozgó,
végtelenitett láncra íelÁiggesztett
t]irolóelenekből állna( amelyek
gépi mozgátással fordíthatók az áru-
kezelés heb€re. Je]lemzőjük, ho8y
kezelésük ergonómiai szemPontból
a leg,kedyezóbb. A 2.22. ábúo eEy
ffiggóleges eLendezésú kö.for8o áll-
!á!y szerkezete látható.
Á téífogat-kiha§ználás
növelóse a kiszol$íló út §zélességtnek csökkentésévél
Az egglgíakahdry,N tófuIóhér kiszolgálásának hx8yományos mozgátó eszközei a vil]ás efuelótar
8oncák, Ezen eszkózök rejlesztése az elfuúlt idószákban arra irán}dt, |o8v o]ydn típusokat állírsa
nakelő, dme]vek úiné] kjsebb közlckedési útszélességgclninél Mgyóbb €;elé;i
-ag;sságot tudnak
elérni, A lragyomín)os homlokvillás targonca (lásd 2,23, ábn)jelemzóje, hogy i"
a villaMerlrczettel a targon.dtest clótt hebczkedik el, ezlltal jclentosen megntrelve
a géP hosz'
"ia;*a.p
méretét. A7 egységrakomány betárolásához 90' ós íordulrt vükséges, amely;2éles
köa"iáe.i,tx
igényel.
A fejlegtés dsó ]épésee rclt, hogy a hagyonányos hómlo]§,ilás targoncák után ne8jelelrek
.rn ei1
á tolóovlopos taaorcák(lásd 2.24, ábra), amel}tknél az efuelóoszlóPot hiáraulikus henge;l moz
gás kö^en hátra lehct húZni ezzel csókkentve r tarAonca 9erkezeti hoszát, E.átal
a Úrolóhc]vrc
vJl,i ,Iorcu a,ho/ b.cbb L.,lelc ets :, elcg"lJ,,,
Mind a hofulokvi ás, fuind a rolóosropos tfugonca xlkalmas iolt arra, hogy nem csak a tároló Homl
__
állvinyokba való bc és kitárolást vége?-zék,hán€m a raktáron belüli eg}tb an}qmozsarási feladato To]óo!
42
2.Aróktálte<hnoLógi.
T
,EÁl__u
[::r
ltGr] A+
--a?il/.@<.,-@
22J óbd |ómLoO]tLárül8on.a 2 24 db@ roLóoszLopo5laí8oia
7:
-$L
,E-
m
.p
_{z xlábbi táblázat a négy rargoncxtiPüss soros áth,ányos tárólás esetén elérhetó jellefuzó kihászná,
lisi értéket szemlélteti a 800x1200 mfu es EUR rrkodólrPón kéPzett egysésrdkrmánv keresztirá-
\t el\ehP7^e ( l 200 nn e. l llol', l nely,.gl e,-ér,
2,6 .l8
2x1,2=2,4n1
1,7 58
7,1 63
.íIó \leg kcíjccyczni, hocy a mí8 a homlokvillás i .loloo /lo!o,lá?o I. alk"] n| 1nder,ró;,
,:ben ismcrtctclt tárolási mód kiszol8álására, a forgólilás és a teleszkópvi ás targonca.s& a soros
J\ ín}os tárolási módnál használatos,
: r _iGitrcLósi.
:1
L lö
P|i
kö
22l dbrc ÁltvánlisokáLó gépek
i]]e
A kéi níjzolgdlxú hiful!íri lea.kzef.kfiél réífog^t |ihasználás növelése csak a táíolási fuód o1dalá
ól lehetsé8es, mivel ez esetben a közlekedó^ út szélessége szabadon nen vátoztatható. A minimális
szélesség: 800 mm. Ennél nágyobb útszéles§é8 szükséges, ha a tárolt áíu fo\osóra neróle8es mérete
114
2.A raktártechnotótió
Ánányk*]éás ÁVáryk9oEálás
E]ÓfuáVa GleÉÓfenu'aBon.j€lra@lólen')
46
2,A.óktárte.hnotógia
A magasraktárak külön változttát képezik a szakiai nvelven ún.,,siló" ráktánkndk neve7,ett tároló
létesitmények (lásd 2.30, áblx) áfu elynek jellcmzóiI
igen nagy építésimágasság (25-40 méte'
teljes egységrakományok kezelése
- automata á ványkjszolgálÓ géPek
- önhordó épiiletszerkezer (r táólóátlványok !z épületszerkczet teherhordói)
Tárolt választék:
Meg16ndelési
válasáék:
2.J1 óbra A omissiózó5fogalma
KÉTLÉPCSÓS
]rlEcRE\DfLÉs r 1 l I l
B B B B l] B
c c c
I
c
KlsZEDÉsI ! 2 r lt (,
JEGYzÉK B B B
I
,).
I
2
]
c ] ]
RÉSZMÚVELETEK]
X
ÁRUILóKÉsziTÉs,
ÁRUKtszEDÉs:
l 2 3
B B B
c c
ARUCYUJTES:
l+2+3
ARUOSZTALYOZAS:
MEGRENDELlisEK
óssZEÁLLil,ÁsA: l
cikkelenek (cikkcsoponok)
49
L r.*iíehnoLógia
A kétlépcsős kofuis§iózásnál
árukisz!.lés sóíán egy ciklusban egy cikkelemből tóbb meArendelés
Ja ( 8pjl:k ki, 'ga 3 L.,ed, r^zvJ,J
ek ncm negl nde|c cnkP1|.1Jrem (ikkehí, rct<l,.o_
"rent
pórtonként) honogén.Alrhoz, hogy a megrendelésenkenti vátaszték létrejöjjön tovdbbikét részío
Arukiszedés lebonyo]ítisn
Ké7i
CeDüilizá1l
24 tdbldzot A (omú5iózási foLyamats,lályozá5ö d óruáíómLó59emPónüábdL
,\z nrllnz.dé! kbol11olítli cgydimenziós, lra a kiszedést regző dolsozó n t,]aj§zinten kdzlekedik és
r kézzel elérhető magasságú árukat $"űjti ki, A kétdimenziós kiszedéslél vllaúilyen géPi eszköz
lel]etővé teszi a magasság irán,ni mozgási is.
\7 ealé?6ós és töbólé?Aö! (amely í€ndszednt kettó) komissiózási lendszer!ó1 az előzóekben volt szó,
^
\ J,/,J kig,J"űjtés aztjelenti, hogy az egyes megrendeléseket e8ymás után $ajjtik kj. A ?.irhuzafuo!
.iaúitéskét szemPontból értelmezhetó:
- a megrendelések és
- az á.ucikkek 9emPontjából
2. A r.ktártechnotógió
A komissiózási reldszerek váttozato$ágát jelefuzi az alábbi ábra, amely egy olyan mátri{, ahol
a kétféleosztáyozási szempont ismérveinek eg]t§ {i]tozatai kerülnek kombinálásra,
!@@
FFF@
EE6E 6E6E
52
2. A róktárt€chnotótió
1. Á bélnli kofuissiózés
'iíalótéren
Előnyei:
E$/szerú áruáramlás, jnformációáramlás. Ez aztjelenti, hogy á betárolás után áz egyes rako
mányok tartalmuk teljes kiüritéséi8 a nyilváflta]tás szerint rögzített tárolóhelyen naradnak,
tehát nincs s7nk5é8 kózbensó mozgitárrl
Rugalmas alkalmazkodás a forgatomváttoznhoz, Az egye§ rakómányokat ánkiszedés miatt
csak konkrét igény esetén kell felkeresni.
Viszonylag kis benházás, mirel nem szükséges kúlön komissióá raktár létesitése,
HárráDyai:
A betárolási é5 komissiózási műveletek za}zijál{ egyfuást, ha idóben nem különíthetók el.
- Na8y árukészletek esetén hosszú áfukiszedési utak a komissiózás során, Az elózőekben tár
8yrt e8ysé8rakoúányos tliiolási módók kózijt egyediil a sorcs tárolás alkalmazható komissi
ózáshoz. Nagyobb mennlségrj xfunós ciktclem tárolása esetén azok nagyobb felületet fo8,
lalqak e1 á kezeló út ftlöl, így i kigyűjtés során az egynást követó cikkelemek feltalálásához
hosszább uüt kell megtenni,
- Kedveződen táJolási negoldások alkalaazhatók, A 80si1200 mm méretű eg}sé8.akomá-
nyok kétfelekéPPen helyezhetók el a tárolóátlványokban, Á hossziráqai elhelyezés azt jelenti,
hog,,az egységnkonány ho§szanti óldala párhuamos a közlekedési útta1, mig a keresztirá-
n}lj elíendezésíél a fövidebbik (800 nnes) oldal. Ez utóbbi megoldás amelett, hogy jobb
térfogát kihásznátást erednényez, a szabványos nkodólap konstrukciójáná1 fo8m az á[vány
táióló reke§zének egyszenjbb tfutó].jalal.jtását igényli, de n€m alkalmas komissiózás.a, miwl
tlit nagy a tárolási méb§ég,
Viszonylag kis komissiózási teljesítmény élhetó e1, mivel egyrészt a kézi kiszedés ergonómiai
követeLnéry€i kevésbé érvényesíthetóek, másnaszt a már említett hos"ú árukiszedési utak
miatt nagyobb a kig,}.jjtés jdószüI§é8lete,
optinális árukiszedési helyek alakíthatók ki, és ezáltal ma8as komissiózási teüesitfuény ér-
hetó el,
- Lehetőségvan a háttér Ektár kedrezóbb elrendezésé.e.
- Mirel a kezi kiszedést ia3nyló komissiózás !eú zavaró, és csak tel.jes egységrákonádyok ke-
zeléséreEn s7nk5é8, a háttér.*tár automttizálható.
- TBÖ"zóri anÉ8mozgatlí§ra ván szükég, mivel a háttér
ráktárbó] a f(rgyás Ütcnénck nreg
Flelóen kell a komissiózó raktár készletétfeltölleni, Ez
bónvolultabb készletnyilqintartást,
inlbrmáció áJámlást je]ent.
- viszonyldg magN beruházási kö]iséget igényel, fuivcl
külön kell létesírenikohissiózó riktár
részt a szükséges berendezéscRel.
Komissn'zísi ténltzó
.l]
xt=L
ahol lr'l- egy tárclási egységben ]évő kiszedési cgyséSek át]agos
számi
N*- az egy áruféleségből naponta ti$.jjtendO Ászeaej"9,eg"t aO"go.."e-"
cyűjtőcsonragból lbgyaszó j
cso mag lagy egyed l aru
- kigyújlés
\ két alapesetet azért ke]l megkülönböztctni, mett +szen más eszközrendszcrt igényel ú egyik és
] másik,Ternrészetesen elófordulhat az.z ködetlenúl í;gyásztói
eset is, amikór egységrákománybó1
.Jomagoklt úgy egyedi ánkat kel kj$"jjteni, de ennek módszerei negtgyeznek a 8}.jjtócsond
.Dknál,Ikalmazottákkát,
rlll.dket , jap,r]roz ton b.Iül k:ilör kcü .zambr ,.r.,
!.ffi,pll
li;=i-__'*"*,
Lfu q_-|
fl*,.#
J t!#l
g)li.jtóei
Tdlolóiérlól
{-=
lr
ffi
56
2.AraktárteChnotógia
Az áruelókeszítési nódszerek közül komissjózás szempontjából kiemelkedő szerePe vin á 2,39, áb-
a
5P
dásról bcszélhetünk, Ennek két alaPvető eszköze a tálolási módoknál má! eúLített fug8óleges
és
5B
2.Aróktártechnotó8ió
1vízszinies körforgo állvány alkalmazásával (lásd 2,42. ábra) ez áz átállási időveszte§ég kikú§zirbóI-
heiő több í ván}rcgység cgy kiszedőhe\üez vató csrtlikoztdtásáva].
Á 2,44, ábrán dinamikus ánkisadési dunkahelyek láthatól! ahol a háttértárolási automatikus a]-
kátft sztároló rendszer képezi,
2.Araktártechnotó8i.
ra
{-fu
245 dbro slanku5 (omú5iózi5fázisar PiPiraL.pú bi7onyLattaL
^E7
2, A raktá éChnoLógió
Ez esctben a hirofu elenr egvesírése úgI történik nreg, hogy r dol8ozó a cildus elején úegkaPjr
, k]szedési jegyzéket, mellyel rckeresi !Z dzon szereplő térelek rárólási helyéi. és clvégzi i szúk§Éges
menlriségű liru kigyűjtését,
Belátható, hogy e .iklikusan isnrétlódó íol),áúit mind nzjkailag, mind szellemjleg ]génybe ve§zi
r dolgozót, amc]v léltdésekhezvezeilret, és ezáltá] csökkcnti a komissiózási munka pontossngit-
Alr|Tf,ffk,z(rinl./;,LU,edf..olálrköJPlP'l hlo.i "z Jabbiil /íil ,olrjt._kmel,
- :10%-a kövctkezik xz árukihag}ásból
abból,hog! a7 adotr |iruhoz hibás mennyjséget rendelnek
28yo-a adódik
-30%-ot képvisel a íem megfeleló áru kvilasztása
20ó kóvetkezik a hibás számlálásból
A tévesztésilehetőségck kiküszóbólése, nlamint az árukiszedési teljcsítményeknijvelésénck igenye
indukiltx ázokat a fej]esziéseket, áfuelrtket összefoglalóxn bizonylat nélkiili konissiózáslak neve
ziink, E módszerekrejeíemzö, hogy az infoínációr nm írottjegyzéken, haíem elektronikus,
ngy akusztjkus útonjuttatják he}éíe!kgy e árukiszedést végz ő dol+ozóhoz.
el az áiu tárolási
ÁL,,olyIJ-lr\Ul:,omi,,07 J]lda,/o,1 mod,/pt:l J/ J].bb, abli ./cn él1,1i
,n f T--_-l
---(9 11J-
L]
o a Gndneídinam kus e eme
A statiku§ áiuelőkészitésnel két módszer van az informíció kiszedési helyre való juttatásához:
1. az áru tárolóhelyén 1évő kijelzőhöz, vagy
2. a komissiózásr végző dolgozóhoz vizüilis, vl8y akusztikus úton
.\ dolgoajvd eg}litt nozgó kézi ndatg]r]jtó s7intén képes utasításokat továbbít.ni az árukjszedés
he],tre vilanint a végrehajtást nFgtázni, Ennekkét technikai es?-kózét mutatja be a 2,48, ábr..
|\
\*
24&dbrd Mobiterkózd(aLkaLmazása ]nfolmá.jóátVtelhe,
\Iindkét technikai eszköz kézi adatgyűjtő, amebnek képernyőjén jelennek meg az utdsítások_ Az
Ju tároióhe]yén, vagv magán az árun lévő azonositó vonalkód leolvásásá!át lehet áz ázonositást
:tr écezni, Az utasításnak nem megfclc]ó kód leohasása esetén x gép hibátjelez, így dz ífutévesztés
r]z:ltt. A.jobboldali ábrán lévó eszkóz c]ónye, hogy leherővé teszi !z árukgyűjtó száfuárá fuindkét
63
2.Araktárt€.hnotóti.
Egy más jelegj diíánikus jifukiszedési nunkahely és hozzá kapcsolódó infomációátvitelt szem
1éltet a 2.50, ábrá.
Ez esetben a tárolótérből a tárolóládák e8y dönthetó górgőspálya szakaszra érkeznek, ezátal eló-
segitve a belnük 1évő áruk elérhetőségét. A dönthetó görgóspátyának több á]lomása van, ame-
1yekmindc8yike egy-egy mesreDdeléshez kapcsolódik, igy megvalósulhat az áíucikkenkénti PliJ,
huzanos komissiózás, Áz eg}$ megrendelések g],jjtóládái az aktuáis áíomás atttt a dönthetó
görgóspáLyára ne!óle8esen helyezkednek el, Ánikor a tárolóláda megerkezik e8y állomásr., a Éjta
lévő kóddal azonosítás.a keni], és áz álomás kijelzójén megielenik, hogy az adon me8rendeléshez
a tárolóládából hány darúot ke[ ki8]"jjteni-
61+
!. A ráktárte.hnotógiá
Áutafraliku! la issiózás
ADint az áz előzóekben megá apításra került a komisiózás az esetek többségében kézi munka
iifórditást jgényel, Elég sok íeltételmegléte kell ahhoz, ho8y á kómissiózás megh^áfozó rész,
nűvelete, az árukiszcdés automatizálható lesyen. Ha viszont a szúkségesfeltételek megvannak, az
árukiszedés automatizálható, czáltal megnövelve t kiszedés 8yots^§ágát és ponto$ágát,
_\z alábbi ábíán 1átható táras komissiózó berendczés dobozolt kismérenű fo8yzsztói csófuagolásók
igen nrgy gyo6asá$i kig].jj tósérc szolgá. Az áru e]ókészítésez esetben egy hevederes száltirószatag
i'elett -4'betű fornában elhe\tzkedó tárak feltö]tésétjelenti. A fuegrendelé§ek ósszeát]ítását i fo
llamatiiinyitó számitógép rezéii, Egy,e8y me8rendelés kigyűjtéséné1iz *tüátis tételeket tútal
úazó tánk atatt lévő kidobó belendezés aktiválódik, és a s?nkséses fuennyiségeket á száürószatagía
lo!ábbítja, A sz,áIitószalag végénlévő g]"jjtőládákba történik a rendelések összeáliiás1
] cló-
65
2,A raktárté.hnólógiá
2.2.5. Expediá|,á5
Az exPediáás a raktározási fol}2mat utolsó nodulja, és feladrta a Ektári kiszállitásokat megelőzóen
akómissiózás során a negrende]ések szerint ö$zeállított áruvá]dsztékot o1yan á aporba hózni, hosy
aak hatékonyan eljuttathatókle§€nek rendelterési helyiike,
Két íő részfolyamatra bonrható
1, kiszállítás €lókészírése
2.Jármű nkodás
Ajáínúnkodá során az alábbi szempontoknak kell érvényesülnie:
a jálművck álta]i rakodóhely fogl,]tsn8i idő minifu xlizd]á§d
a kiszállíúsi eg}ségek töme8ének, téfogatának fuegfelelő rákodóeszköz biztositása
gy
ru rrrlc d. ,"l .rdr k n -3ft l" Jl É5. }./., J j -íj.o1
Nefu tarlo7ik szolosan a raktározási feladitók kózé, de mivel d rlktdrak nz indulóponrjii a különt]ö
zó célá]lomásokn iránFló írutedtésneL beszélni ke a sz,1llirásirányitáüól, és annak meghatálozó
elcméíól a járattervezésról is, A szálLításirlinyitás és járlttervezés ismeretanyigi &r.Jl,.-/l Zrjzlrr
szi//í1.1,, Jal!úaá],,zd//ít áry,:l'J cífuú köntvben részleresen szerepel.
2.2.6. Ral(tárirányítás
l . ]. anrcly lchetővé teszi a raktár ellátási és táíolási feladatainak hatékony lebonyolitisát, 1 fólyMátók
:{fu ális állapotának r€8iszt.á]ását.
-|hoz, hogy a raktáíirányítás el tudja látni feladatait infomációkt van s?nksége, illetve nraga is
.imrációkat bocsít ki, Az infolmációk öszessége, esymásra épúlésekéPezi a rútíriinibrmácnjs
:1dszert, ame]y az íruáramlási rcnds"eríel 5zoro5 egységet képez. Ennek eredményeképpen 1e-
-::óYé válik t iblyáfuitök irán).itásának és ellenórzésének ldós idejű elvégzéser vílldl^tirlnyitási
61
2,Araltá.te.hnotógi.
Wtrd
ffil
lúlózrti 9ütú lrfomi.tó§ }rp@l.t
i@
@;-*@
A qldírnáíyításfeladatai
A ráktárirányításnak van e8y 4kíí!és egy ?a$zía teyéken}ségi köre, Áz aktív tevékenysé8ek olyan
utásirás je[egi információk kibocsátását .jelentik, ámelyeke vatamilyen ánmozg.is következik be.
A Passziv ievékenység re8iszt áló munkáfuúveletek elvégzésérjelenti.
]n 4, Készletgazdátkodás,
készlerezési stratégia meMósitása
.]Lsó 1. Töftladatoh liluíafunds,
A beszóllítrl és !e!ől yolatkozásában minden olyin idatot nyilván kell tartani, amely elérhetó
^
ségúket, a kpcsolattartást, a megrendelések pontos teljesitését eló§egitheti akár input, ákár output
oldáton, Ez a nllvántartás a vállalatokon belűli kapcsolatoknál is szük§éges, ternészetesen megfe
lelóen értelnezve a beszállító és vevó fogalmát,
Az nrfuilk rü%bef, minden ob2n árocikket gerePeltetni kell, ánely á aktár ]illómányábá tarto
zik, A nyjlvántartás tütalmazza a cikkelemek fontosabb adatajt.
A lészléth:libnnfuftd! aknlális keszletsziDtet mutatja, Fontos 1ehet bizónyos esetekben a kész
^z
letmenDlség megbontása, I\en eset lelret, amikor elhatáíolt területekhez ún, logikái raktáGkat kell
rendelni, amelFkhez meghatározott készletek taltoaak, Példáln ,,krranténban lévd', mgy .,foglalt'
tálolóhely€in milyen áru taláható íel, násreszt tudni ke ázt is, hogy az egyes árucikkek mely
tárolóhelyeken helyezkednek el.
69
2.AraktárteChnotógia
qlanrinr milrósége dönió hatásá van a rakrálozásj tevékellség hatékonvságán, Működósi tcfücic
§leíjed a laktározás minden folyamatmoduljára (lásd 2,1.ábn 22,o]daj),
oLJTPL]T
]l
A fenti ábrá d ráktári fólyafuátirányitás model]jét fuutztji be, E fuóddlben eS}fuánt szerepel a rak
tár input és óurpüt oldalr, A fólylmatók iiinyításával kapcsólatbin négyíéleinformáció játszik
4. Keszlewfullílkadós
A raktárirányitás fcladata a készlelezési stratégja tervezéséhez és múködtetéséhez szükséges nap
nkész információk szolgáltatása A készletgazdálkodás részletes rárgyalására sebesryén László
y]ijrösmarty Gyöngyi: A logisztikai ügyintézó feladatai cinú kön)vben kerül sor
A raktári folyamatnányitás j elle1éíu haíáíoua meg,hogy milyen módon tölténik a bclső komnu
nikíció, azaz ho8Fn valósul meg az információálamlás az jrányitási és az irányított (végrehajtási)
szint között, Az atábbi ib.a négy alapesetet sorol fc1.
7a
2,ÁraktártéchnoLÓgiö
vEGREHAJl,As
Kapcsolaliúód:
a) papíl alapú infomációval
b) eiektronikus vagy akusztikus információval
c] vonalkódos információla!
d) aub,nalikus on]ine kapsolattal
A rendszerjellemzói:
az irányitás kiterjedhet a tel.je§ raktáJi íolyamatra
- alkalmas heteíogénúróllisi módok egység€s keelésé.e
- az iíánltási és re8rehajtási szint közőtti kalcsolat !ádiófrelryenciás
áz:iiuáramlás és az információ jinmlás integrációja telje§ fuértékú
T-lru-oo_E
T - a raktár meghatározott helyiségét azonosítja
l,]11 - a keZló folyosó azonosítója
oo - r íolyosón belijli alaP t&olóhely (á ván}€g)ség) azonositEa
E a táJolószint számá
1
2.y nbfi Táí.!óhe Vazonosjtó Vónátkód
A fenti adatta.taloftból látható, hogy egy egy§égrákomány csak homogen áruöszetételt tít2lmazhai,
l2
2. Aróktá.té.hnotógia
- megrendeló azonosítójá
- á negftndelés kis,íllítási egységeinek azonosítEa
Mivel á kézi adat8]ajjtó meoóriíjában i szükséges adalok mindegyike rendelkezésre áu, hibás
tránz*ció ncm történhet,
Ha a megíendelés teües e8ységrdkományók kitárclását teszi szüksé8essé, lkIor a 2,59. ábrán látható
cimke kerül kin}omtatisrl
A cinkón két vonalkód látható:
a mcslende]és ki§zátlítÁsi egységénekkódja
akitárolt rakomán}t azónositó vonatkód
Á ktárolásj fo]yamat szefuPóntjából az utóbbinak van szeíelej mive1 á tJrgonc! vezetEe kézi adaF
gyűjtEével ezt o]va§r 1e, valámint azt a tárolólrely kódot, ahonnan x rakómán},t kiemelte. Ez alapján
a raktárirányit᧠felé visszaigazolásra kerü1 a feladat végrehaj tásá,lehetőséget adw a fob€mat előre-
haladásának ellenórzésére és a tárolóhely nyjlváDtaíiis módósitásírá,
Az árükiszedést végző dólgozó sorban íelkeresi d cimkén szerePló tárolóhelyeket é5 egy egysésía-
konány képző eszközre kig]íljti a negjelölt mennyiségeket, Ezek ütán kézi xdátg]ú.jtó.jéve1 ö§ze-
ól,issa n kiszedési tranzakció vonalkódját és x tárolóhely kódót, Ez e§részt a nktárnnryitis felé
jelzi a feladat végrchajrását, és az adott rárolóhely tartxtúának csökkentésére is sor keriil i kigyűj tött
mcnnyisóggcl,
A rakilriíánlró száfuítógép kezeli a küső kapc§ólatokt mind a beérkező áruk, nind a raktári
rendelésíelvételek rekintetében, U8yancsák t raktáriiinyitó számító8ép tartja qyilván 2 töráadaro-
kar EZk íelhasaálásával továbbira a nóz8atási ura§ítárckat á folymatj;ánitó száfrító}ép íeIé-
A_fo]yam,tiiinyító szánítógép tartja a kaPcsolatot ,z irányítási és wgrehaiá;i szint kózö;, Fázi
sokJa lebontott konkét utasírásokat ad á szükség€s tran""t iot a*g*.e.", e, togadja
a teljesitések
nFgtázását, A két száhitógép közötti munkamegosztás a 2,62, ábrán láthátó,
76
A lóktÉ íe<hnotógi.
'.
A Piacon §zámos raktáriránllási szoftver taláható, Ezek között serelelnek áltálános hásznála
tu, és áz eg}ts iparágak specialitásaihoz alkalmazkodó szoftverek, Az átábbiakban egy áltálános
hásználani sfuítver és funkciói keriílnek bemutatáít annak szefuléltetéséíe,hogy egy kosa
rú rakráJiránltási rendszer mi\tn feladatok ellátására atkalmas, A szoítver neve: Áccelos \4MS
(Warehouse Manamegement system)- A rendszer von,lkódos afunositáson és iidiófrelwenciás
ldatátvitelen alapu1. A rendszer funkcióit az atábbi ábri szenlélteti.
RáKáné.yltás
**ffi-;dí
/\
--o,"
Béuézé.i
x,*arnupl-
a,' '*"o* \_
Éd(éáei&
\""*,o,r"
"*'"'"'"í *' *"**k,*,
t- nvomtstás roslálás l
úilafoglalás
- 8}.jjtődobozók sú]ymérése
szá]litmányrá vonatkozó és költségadatok fe]adása a pénzúflirendszer fe]é számlázáshoz
Renderélsehedxmenl
- raktárj készlet vevój rendelésektiez allokálá$ előzetesen úe8adott szlbál)ok alapján
- rendeléstetjesitési, árukiszedési feladatok elosztása a rrktári szemé\,zet közört az óPtimális
terh€léselosztásés á.ukiszedési stratégián.k megíelelóen
kúlönfélc ké§retfoglalási strltégiák támogatása (wvőhöz fenntartotr, rendelések egy.soPort
jához fenntetott stb
Ü.!féLi,z"t?át,í!
az értékesítókés ú$.rélszolgildti munkatá^ak lElós időben el]enórizhetik a rendelések álla-
potát és az aktuál]s késretet
rendtlés{iltoás stén lcherőséget biztosír a raktári személ}z€t értesitésé.e,az elvég-Zendó
íehdatok kiadásárá, a végrehajtás követésére
ffi6
§ü B.ts*i
A mérésügytörvényi §zabályozása
Á mére$e] mégál]apitott órték€knei! helyesnek és álta]áDosln elfogadharónak,
más fuért értékckkel
e1 *.-.Ú"i
összehásonlithatónak kelt 1cnni, amit csak á ftérésügy
--eg* -"taly""á, ;i
"
Á7|qol,Ni_xLV,lo1enyámer*l8.WöI \4dsyJ,n../jg Ira]eFa a melr,ügyi vere/el
,Lrry,agif. a mii|e(fgy.égek I- 1(/lalJla. e, . jogh"l".,,t
lelP
ilro r ere,ebe re.jed"Ú,
"7 J,,Ü
no |ng!lodlJ..Jl bP.J8o/od"Lt k.|e,keodmi r, g"a;t*,",i H,*,"]l, ,[,íKEH/, A \o't
"Má$J
.öV H xözom.- M K€H VelrcIdgi,l íöo.u lJ] á\f nt, VidFü hJUz.,d |eru|cli \4ere.úx.rr_
e, vu_
VJ{^Dvlol..J8t Hdfó.,igok |-áló/rmaak ÍolTdiabJa ldrJ e1,os,7Jbalyo\b,n
íé8./"bo:r"eladrr,rt
20.,-lól.KornJrvc]2020l txll27,jtendeleleve lellctin er+i$r natóirgker.z
köziqrr
8álj.: hiVálJoka. leló|le k',,g] a ae.óe 7ko/ hile]e".l.."[et (n;I-,ny *;eciJi" m:.o",,ln, ,,""
",
"7 MKEH \,ífíoI,,gl.j H,td.;g.a; .,ii-,, ,r.'i*r"l" i'""Í*,
l,]véléle/er hilatJlo\ végzi(
Á Me|,ologiJi H_lóJa ./Jlt]óoa^liumJ, b".p-olo,],.k
meflológ:ai kU,JtJ\ íeilf"zlé§l l LU RÁN4 tf E]\4
","LU:,,l "."g,,ii....;..i"),
RP, plog.dmj llba
80
2.ÁraktárteChnoló8Ía
A töNény szerint joghatá$al jár a mérés,ha annak eredmén}t az állánpolgárok és/vagyjogi vemé-
]yekjo8át vagy jogi érdekcit érinti, külónösen, ha á úérésieredményt nennlség és/ mgy minóség
tanúsíúsáíd(a szolgáltatás és e enszolgáltatás mértékénekmegátlapitására) ngy lratósáSi e]]enór-
zésre és bizónyitásra használják fel; továbbá ha az élet- és egés^égvédelem,a környezetvédelem és
ny a,"gyonvédelen területén alkalmazzík,
Ajoghátá$at járó mérést a mérésifeladat elvé8-zésére Jtk lmás hiteles mérőeszközzel, vagy hzsz-
"ig a3]3ll elJonná] ele l(j?ö,t meroe"z!ozzel \eL vegezr ,
1 mérőeszkóz hitelesités .élja, annak elbíáása, ho8y a mérőeszkóz fuegíelel e a vele szemben tá-
masztott mérésügyi elóínisoklak, Az 1991. éü xLV törvény a mérésü$/ról válamint a törvény vég-
rcl,ajtősáíól szóló |27 /7997 (X, 9.) kormánrendelet előírj2 a hitelesitésre kötelezeri mérőeszközök
és hásználáti etálonok metloló8iai e]lenóuését é5 hitelesittetését.
A hitelesités hátósági terekenység, igy azt csak az MKEH végezheti el|
A mérőeszkóz hitelesírésénekk] kell terjednie az engedélyezett nérőeszköz típu$al való azo-
nssá8naL á nérőeszköz múszaki jeícmzói me8felelősé8ének, vdlánint a ménőeszköz heks mú-
kódésének x vi^gálatára,
Ahennyiben aze]lenőlzött mé!őeszköz ne8fele12 vonátkozó előirásoknak, az MKEH hitelesí-
nt.Já :ési bizónyitványt ad ki és megjelöli a mérőegközt,
A jelölés két részból á]| egy ko.onás je1 egy kódszánmal (ámi a hitelesitó azonosításála 5zol8á)
. \4ú i! egy érvénye$égjdátumot taltatmazó bélye&
Mérőeszközt hitelesiteni csak hitelesitési engedély alápján tehetséges, amit az MKEH ad kj
] mérőeszköz tílu5vi68lilátá átáPján. Amennyiben az adott mérőeszközre néae nincs hitelesítéSi
.ngedély, azt a méróeszkóz felhá§ználójánák ke negrendelnie, ami még nen hitelesítés, haneú
:nnak igazolása, lrogy a mérőeszköz az ádott nérési ílladat végzésérehaszDálható.
Hjtelesitést hebettesitó hinősitésról akkór beszélünk, ha áz MKiH fe]jogosit más szereket
: kóteleő hitelesitésű méróeszkijzók fuinósítésére (akkedit]itr laboratórium). Á feljogosiÉs áaPján
]aszett méróeszköz minósités dz eszkóz idószákos és javirás utáni hitelesitését hcbtttesiti.
Fakultatív minősité§ról akl<or beszélünk, ha a méróeszköz használója o1yan mé.óeszköz hitelesi
::!ét rcndeli me8, áfui nen szerepei a kormáryíendeletben (a nérőeszközt e8yébkéntc§ak kálibrjilni
rig,velr
82
2.Araktárte<hnotógiá
aék) ETALoN
83
2,Ar.ktárte(hnolótia
é( mé(jf.zkö7dkef,
'\ Ég<lemmel U.eré.rc c. heré,re oly,n íol}Jmdlolal LcU beveueln:..melv
elvdgez}etó p, bizlóstanj keu. |.og} a med.l kdw,elm".1"i.*".
{ ,zabwny .ende'kveseI a kdvefké?ó lealflPkt reríe.t.ek ki,
i,i";i;; ;;i;;'
"1,r,""*s-
1. Megngyelő és méí,óeszkirzök k€zelés€
Á szewezetnek meg kel határozqia, ho8y niket kel
figyelenmel kísérni,mjtyen néréseket ke
végezni, é§ milyen meglig}tló- és méró€szközökíe vaD
szüI§ég.
de§áö7 ncn le]flnegá l{ovelelményeknek azlfelkeUje$rynic,
,.Hd"m
elo7o merr! eÉdmér\ekirrenltssega, Ha az erdmenytk
L keu erlPkelnia7
erydrye""e8e tinyeges krilálJm,, me,
- rend§zereseo kátibrálni és verifikálni ke
- hitelesíteni keí
azonosítani kell
érvén)telenbeáütjistól óvni kel
- á károsodástól redeqi kel
{ kJibral;. * vgifrka]* ercdmenye.t reI keu ie8}e7n e, nf8 keu óri7r
a nerc(ék re, ha.zná]L .7olt4l./;ndek ./el lnli Jkd]nfu,;gál
meg keU Aó!.el .
2.Á néíóreídsaíelemzése
statisztikai tánulmányo]gt kell végezni a méó- és vizsgátóberendezé§ek
rendszerének minden
egye..-pJ,;a loon ffdndnyekv.i]tolekon}.agJndk éleÁz;,*a1
6nn"l, oo,.|;;;il;,;;-
nf.uIlle ,
"/Jb;l}ozful rerube1 hlválko/,í meröÉnd,,.rel..P A7 elem7e, altJmvon ntld-
keU
s/ereinek d. a7 arveléli rellcteleknek feg LéU eg}ezniük
a m;,órerd,7eÉk elemzé," .
nlrJtko29 arJPJl ,/olgalo vevöi kf7:ton}vb"n lPi'aktJ, Mn "#.;rellé-
elef /o mód.zeÉk e, arwrel
lP]él ak}d alh]mrh,k k. ha e,ekel, tevö
iot "há8]rá.
3, x alibiiláiGliegy/é§ek tidon"zme. ma'a
ts via&ilo beréndezésíe)
5zeruPletnel íaIiegl Zé,Plel keli végeznie á iövPlke/öI{_kel
^ kdD.,oLLh-n:
- a kJrbr.n,.hoz h..znalt es/kö/ól e. J LJiblJ]a": ura,if*
dzoro!Dsa
- a fué.ésierednények
- a mérési feladatra vató megfelelés
4. Laboíltóriumi kövételrnények
84
2,A r.ktárté.hnotó8ía
85
3. Ral<tári árumozgáso!<
és a l<észtetnyi[vántartás
bizonylatai, készlete!<
[e[tározása
,{ nktári fulyamatok problémamentes lebón}tlitása, a raktári készletekjól szóló infoímáció elérhe-
rósége rendszcrint Pontos adminisztrn ió lététíeltételezi,
az kétfélemódon történhet:
Minden új beszerzési áfon beszeuett cikk új termékoek száhit, új ázónósitó kóddál és új
nyilvántartó krtonnal,
- Abeszerzésj ár soronként szerepel a kzltonon, i8y nefu része á termék azonosításának, Ebben
az e,etben az araL ke,uIenJlo/a,\eal ke]] Veflr',
a]
!.Röktádálumozgásoké!.készletnyitvántöftásbizonytataí,késztétékLéttáro!á5.
A laP nagy részéta készl€tmozgási tráí,akciók nllvántárrásá reszi ki. Ennek rowtai:
- szÖveg
- növekedés, csökkenés, készlet
td r tá s s zá ft íl óge? éa
13 ! z h t n! ílúd n
A számitógépes készletnyi]vántartís történhet:
kdTetlen, vagy
- kdmtett íeldolgózással.
A raktári késáetldtozásokbizonvlarai:
iúubeÉtelezésibizonyht alásd 2, sz. nellékleo
Az áfu beérkeásekor, az án átvételét kóv€tően kerül kiállításra. Me'lékletétképezi a szá]litó
lerel, ulamint az esetleges eltéések bizonyítására szolgitó .jegyzőkón}T.
_ Afu átádá§-átvételi bizonylat (lásd 3,9, mdléklet)
Cégen belüli átadáyátvételkor kerül kiálíilsla, két rakrár, vágy a rerúelésés a raktá! között,
{/ jládo e8}§i8 kdVlele..ök}er. á/ ,hevó e8}.cge nó,
AJu kivétdezési bizonylat (lásd 4. sz, fue[éklet)
Kiszállítás, értékesitéssorán ke kiálLitani, Kiállításának alapja megíendelés, lagy igénytés,
iíuviszavételezé§i bizonylat (lásd 5, sz. nelléklet)
A ráktári keszlet növekedését eredményező, fel nem hlsznált üsszán beérkezésekor kell kj,
r. R.któri órumorgások ésa készLetnyítvántartá5 bizonyt.tai. ké9tlétekteLtárorála
ben haszíálharatlaDná váik, és a helyreállítása nem lehetsé8es, vagy nen indókolt (Példáln
azért, men az azonos új cszköz beszeúése olcsóbb a helyreállitás kóltsé8einél);
- szavárossági ideje lejárt, illetve a tárolás során úgy elváltozott, hogy már sefufuilyen céLa nem
használhatói piaci, más kiilső, Egy akír belsó hatás eredményekéPPen feleslegessé vátik, és
a hasznositás Dem jár eredménnyel.
]Iivel a vílalkozások vezetói felelóssé8gel taítoznak a taisa§ági vagyonért célszenj, hógy igen Pre
.ízen sz^báIyouák e általuk rezetett válalkozásnál
a íclesleges vagyontárgyak folyamato§ feltl.á§ádák rendjét,
a felesle8esé vátás isméíÉit,átt,tinós feltételeit,
a feltárt eszközók elkLilönitésének, táfulásának é§ nyilvánt&rásának rendjér,
]eu ki- az értékesitéslehet§égesnódját,
ahasznosíúsi és selejtezési eljáiis le6l}tatásáért és e enőuéséérrfelelós személyekjogait és
89
-_.
J.Róktáriárumoz8á5okésakésrt€tnyiLvónt.rtá5bizonytataí,késztetektéltározá96
90
!. naktári árUmoztá5oké5 ó ké5ztetnyiLvóntartá9 bizo nyt atai, l(é sztete k te&álorása
3,Mc8scmmisités
.\zokat a k]selejtezett vrgyontírg] akar, amclyckct sem has7oD-, sem hu]ladék anyagként, scm más
nródon hasznosíthi nem lehet vagy nem szabad meg ke]l semmisiteni-
A messenrmisitésról jegyzőköqaet kc1] fclvcnni. (]ásd 10, 5z, mellékle'
.{ leltliroz᧠folymata
\ úxnuális lelrározás mcgkezdése elótt sondoskodni kell a sziikéges bizoDy]atokól, ame\tk két
litájdi leltáJfelvétcli jcgy (]ásd 7. s7. me]léklet), illetve leltírfelvételjív (1ásd 8. sz. me]léldet),
a
A leltáríelvételi jegy fcllraszná]ása al&ol cél§zerű, hd egy egy .ikketemből tárolt mennyhég na8),
:! egy egy cikkelem több lromogén tárc]ási e8ysé8ben tal,álhltó, Á leltárfclvéte]i ív viszoDt kevé§
:]ltelem számú vagyhctcrogén (több cikl{elenet txrtdtmazó) ráJolásj eg}sé8ekesetén használhátó,
A 1eltírozás előkószítéséhez tartozik a tárolt készletek felülvizs§.ilata az azonosit]rttóság Szeú
..ntjábó],
Á leltározás megkezdése elótt á közrenűkódő dolsozókkal ismertetDi kell t múnka menerét,
: ie]rírbizonylarck kezelésével kaPcsolrtós előirásokar,
97
a. R.ltáíi árUmorg6sok és á lészLetnyitvánt.rtés bilonyt.t.i, ké5rletek teltálozó5ó
92
4. A ározásjetlemző
ral<t
mutatószámai
A mütatószámoknak az a feladata, hogy számszenjleg fejezzék ki fuindázón információk t, anelyek
t teNezéshez, a működés üzsa,ílatához, jelemzéséhez és javításához objektiv ádatot jelentenek,
n_l!tuur.
M,
áhol M, a viAgált idószak teljesitett m€8íendeléseinek száma
M. a viAgált idószakban beérkezett me8rendelések száma
G!a8^dg
l gyorsaság nérőszáma a megrendelések teüesitésének átfutási idejétje[edzi,
§'I
G,
n
p,=!tr-ro*
M,
Á rugálmasá8 azt fejezi kj, hogy a rzktár úennyire tud az igenyek teljesítésj cjlduson be]üli váli,
zásához alkalmazkodni.
n =
U:l,uu,
M,"
a) Statil(U5 mUtatószómok:
T bnológiai Aa?a.itlis(Qt)
A te.hnológiai kpaciiás már fig,yclembe veszi a raktá$an a]kalmazott tárollisi úódot, vallmint
a kiszolgátó gepek helyigényét, és az építészetikaPacitásal a, alíbbi öszeffiggésben ván:
QJ= trx qi
ahol: tí a táro]ási technoló8iá.a Fllemzó mutátó9áfu, és hózzávetóleges értékeinéhány jel
lemző táro]ási módnál|
QL|00 ..
"'Qt
",
=
ahol| qti - az i-ik idópont tényleses raktárkésrete (E|ben, vagy rakomány helyben)
QJ a tccinológiai kaPacitás
a
4, Á raktározás jettemz6 mUtatószámai
Az időpont áta]ában adott napotjelent. E mutató rcnds"eres kéPzésévelé§ idősorba áütásával jól
je emezhetó a kjhasznáás szezonalitása amit
4z időlzatra jellemzó íoíEnmikaPaciús kihaszn:ilá, jelez:
'Qt'a,
ni ---! 100%
aho! QJi - vizsSát idószak iik nipjának tényleges raktáJkészlete (mr ben, vagy rakonán\
a
helyben)
n - 2 üz58átt időszák naPj áinák szána
QJ a technólógiai k pácnás
Ez r nutatószám áriJ ád vátaszt, hogy a megvalósitott raktárkapacitást e8y adott idószakban átla-
gosan mennyire leherett kihasználni, Tülzottan alacsony méítékea kaPacitás nilméretezését és erze]
gazdá§ágtalan üzemeltetést ielent,
b) DinamikUs mUtatószámoi(
í|ltlrt .itbú!nfuAe?6!é8, alyan mutatószám, amely azt fej@i ki, ho8y egy ádott idósz,kban a nkríJ
^
mjlyen volumenú áruforgalom lebonyolitására képes,
Mí8 a raktálkapacitás mérószámát a beéPítettraktártérfogat és a táslási módok határozzák
meg, az átbocsátókéPesé8 elsősorban a .aktári úyágfuozgltlisi íolyanatok ffiggvénye, amelybs
egyaránt étrényesülnek az áruálamlási és információáranlási tén}tzók, Meghatározói a technikai
és humán eróforrások.
Azátbocsátóképe$égmé!őszámai 1ehetnek mrlidószak; t/idószdkdb/idószak
Áz dtbaüdtóké?a!és Ii hüznóló! a
Fí
aÁ =
ál0oo/,
zhol: Ft a vi2sgátt időszál<bán ténylegesen kibocsárott mennyiség
rá J7 ./ifion
eIne'éli'ég Jlbo,
";fokeoe..eg
96
4. A ráktá rozá5 jetLemz6 mUlatószáD.i
A raktáJakban tárolt keszletek 1ekötött tókét jelenicnek, és nem óindc8y, hógy mennyi
idő a]att
jellemző
aktn úzálódnák, azaz kelúlnck felhasználásra- A kósz]etezés hatékónyságát
mutatók|
- íorg-.isi sebe$óg
- forgási idő
FoB,isi yb6sé8-
,F
'-Oá
ahol| F a táíg}idószakban ténylc8esen értékesitett árumennyisé8 bekerülési áíoí
Q! a tfugyidószlk ádagos íaktáJkeszLete bekerülési áJon
A tárgyidószak átatában egy &
A forlasi sebc*eg azt me.i, hogy egy tirgyidőszakban (1 év í]átt) a raktiJi ádagké§zlet hány§zor
kerül hasznosításra (dim€nziója: ford/év)-
A forgási sebesség bcterógén áruöszetételnél cikke]emenként számithitó,
or
íl =
í365(nae)
A fórgási idó a forgási sebesség reciProka, amely n.pokbaD íejezi kj a keszlercserélódés átlagos idejér,
:!gáhtáíá
5. Automatil<us azonosító
rendszerel<
Az ellátásj láncban számos azonosit,isi fel rt létezik Azonosítani kcll a mozgó termékeket, a ter-
mékek tu].jdonságait, aknlális feltilálísi helilket. cs* í8y bizlositlrató mozgásuk követése, és nyil
vintartásuk, KüLönös jelcntósége van a2 áruk xzonosítisának a raktározásban, mjvel az a beérkezó
áruk átrctelénél, a készlet nyilvántartásnál, a kofuissiózásndl h szúkséges, A ha8yomínyos, emberi
kózrefuúkódést igén],]ő viruális azonositás ma már nem fele1 me8 lassúsáa,íná, és tévedésjlehe
tőségénélfos\,!, AZ átrtomatikus azonosító reldszerek használrta viszoot ú ellílás] ]án. minden
pontján lehetővé teszik á nxgy |ontossá8ú azonositásr, emberi bedratkozás nélkúl.
Mielőtt az e5,es dzonositási teclrnikík jcllcmzőjt megvizsgálnánk, bes?élni kell a[ól a szctre
zet.ól, amely ezen te.hnikákat vi]ágszertc összefogia,
t4
a;;;J [...;il
["'*ffi;l
l.fi-r"- f".-,*rrl l
| "a,, "r. I
|****| ]
T
I
tGy.*p-t..-l tc'",''t t"til-l a5."b*rc*1,1 Á,...,|;;l
|**-**|
Il Ir"i"*"mtr,".
5, AUtomatikus azon05itó rend5zérek
A vonatkód kűlőnbózó ústagságú vónátakból és közökból átló egyszerú jeLkép, amely képes alfa
numerikus (benűk és száfuok kófubiná.iój á) .jelek lekéPezésére, lehetővé téve az ]íltala kódolt adatok
automátikus leólvá§ását,
A ternék zonósitás egl ol}an 6lráfuát, 1melynek §órán az értékesítéíe szánt temékhez egy
szánsort, úgynevezett Globális kereskedelni áruazonosító szánoi (GTIN szán) rendelnek hozzá,
á nely á tel.jes ellátási lán.ban azonositjá á ternékfélesé8et. Az e]látási láncba! a tefmékek álratában
il|l|il|ruililill]|l ll|ilxl|il[|||l
GTIN 13 GTIN 8
1oo
5, AUtomótikUs 6rono9ító rend3zerek
A LJújtdlsófudgal^ töbh fagylsztói csoma8ot azaz kereskedelmi egysé8et tártálfuaz. SzerePe az ellá
tási lánc egyes részfob€mataiban lezajló árukeze]ések rtcionatizátlisá-
E magasabb szintú csomasolási e8ysé8 azonositásárá atkótták fueg a GTIN 14 azonosíró kódot
(lásd 5,3, ábra),
A GTIN,14 kód termék GTIN-13 azonositó s2ánábó1 képezhető olyan módon, hogy a szám
a
anely 0-9 ig terjedhet, és melynek adattütalma kódoli
sor etejére egy indikátor szánot helyeznek,
formában a gyújtőcsomasban lévó kereskedelmi egységek §záfuárá utál,
,,
I
ll!|[|l|[|lillill|l|luü,
irr,ikator szanI
Az indikíto. száfiot a GTIN 13 ás kód elsó 12 számjegye követi, mely a gyűjtó6om€b lévő tcr
mék azonositqá, A 14, szám itt is az ellenó,ő szám, amely temésztesen kiilönbözik a 13,as krjd
elenóPő szimától, fuive1 azt az elóállító matematil<ai algoritmus u eg/es páradan vagy páros helyeken
lévó száfuokból képezi, és itt a beépüó elsó 9ám miarr e pozíciók felcsenrlódne]i
Az ellátá§i láncbrn mozgó, és/yagy aktáíban lé!ő !fuillíhjli 5ofudsolólok ya5y más néw. lo-
^
gisztikai eg}ségek azonosíiásála szolgá1 a Gs1 SSC. (S.lidl Shi??ifl{ Cofríaif,er Code) kód.Ilyen
Lógisztikai egység lehet egy cg}§égíakomány.
A GS1 SSCC kód egy kiterjesztő számból, Gs1 pre6-\ból, cégazonosító számból, lo8isztikai
egység ftílren.iából és egy eíenórző számból á[. A Gs1 pre6-\ból és a cé8azonositó számból á[ó
5, AUtomatikús azono5ító rendszerek
GS1 cégpref,{ a rcferencia számDat egnitt 1ó szímjeg]"ú sort alkot. Azt, hogy a 16 Mámjegyból
ezek miiven menekben osztoznak ninden csetben azazonositlni kivánt logisztikii egység mennyi-
egység lefden,i,
sége határozza ncg. Ezt r cégpreix regjszrrációjd során kell megadni, A lógisztlkai
eg"y cég logisztikai e8]ségeinek soszáma. A kterjesztó s7ám ezt a referencia száútxrtomán}t növcli
úes cgy számjegg}cl, értéke0 és 9 közöti változhat,
1illililililllililillillilil|illlililil
34567394 ( 13) 06010.1(]U] 123,1AB
A GS1 128 kórtrendszer elónye, hoBy tehetóvé teszi küLönböző lrosszúságú, kaPcsolódó infóímí
ciók ne&iclenitésér,E8y dkíJ az 5.r. ábrán láthxró nódon több információ egybefúzésétés rzok
e8yetb;vonalkód jclkép íórnájábaD történó ábrázó]ásái, Az ábrán az adattaítalom azonositó zá-
,;Í.b* A" 5.1, ábrá táblá7atx szerint a kö\ttkczó információk szercPelnek az 5,4, ábrán
--"p.l,
, cTlN-13 tcrmékázonosító (01)
! temék csomagolisának naPja (13)
a gyírtási téte]szán (10)
1o2
5, AUtomötikU9.zonosító rend9,erek
búlmázáávóiákód +
il|üillil
Eloszió KólloNT
Árufog.dás
_ j\-
Tárolá5 ExpediáGs (iszálLitá,
-
*- li[*-;]
L ] iL E-E*61 -
tr j
E
|./
T"atl
\
_i+lssc.,
E
: l\-,"
:> t 55c.6
]- > l.
cLN,
iL §5ac! ]l ;,x;:::l" l-]J
E L]cLN7
I _/
F;l---* ------l/_ -F;l
8e9álliiók
Beráltirási
9
helyeonósíiás egvlécék
70/+
5. AUtomatikus azonosító réndrz€rék
Ezek közül iz árukóvctés szemlontjából á globális hely&onosító (Gs GLN) bir különleges jelen
(c51 ecoM)
5.2 Szabványok etel(tronil(Us üzleti üzenetel(hez
A Gs1eCoM szab,ányokstruktuíált üzenetszibváíyokat hrralmlzíakaz elektronikus.üzleti
üz e
a gyos és
Áe.. Az elektro"ikus lizeíetek aZ üzleti úgyfelek közótti kommuíikációbaí biztosítják
:""l".y,",".",l-.,a".,erct q]kJm./,{klal, kiosoJl amlógePek kö/o- vá]cl] mcg",
r/ eg}"J,l alk"
i/led d;L-íenru-okn;l -egkö\.leh blZ,ol ,.8 me elr, Arnak e,oekebe" hog1
maáato legrn a iegkiilo"bö;óbb Pún€rek között szüksé8es, ho8y á komfuunik'cióhú ú ványe
kommu
,Á u-.Jio..o.^l "ll;anak rendelkezéue, A legálta]ándabbú hNznált eLektronikus
ror rlt"..i" Öatt amelynek üzenetforúátumlt az 5,8, ábra szenlólteti,
"i'ra"ii -
Interchange),
9 - Áz EDI
0UOíEs
leröviditi az adás,vé-
telhez kötődő száüitási időt és
a szán á kn litásátóla kifrzetésig
tcrjedó idót, ezálta] a for8ótóke
forgása íelgyorsuthat, javinz
a willatat likviditását.
t í.zö iiEÉbt
Az EDI biztositja a paltnerek 3, Be§ámo]ó ás
1o5
5, AUtomatikU9 azonositó r€nd5zerék
Minden váthlkozásnak van egy ad a tb ázisa fe ltöltve azoknak á ternék€knek iz ddntaivaL, amelyeket
dz ádott cé8 gyárt, éitékesjt, vagy vásárol. Ezek az adatbázGok kataló8usként íunkcionálndL rme
lyek alapján á vevők meglendelésekct készitenek, Á problémlik akkor jelentkeznek, mikór a ka
ta]ó8usban módositani kc1] akárcsak a legkisebb információt is vagy e8y új termók€t ke]l felvenni 5,
hiráen, és íg], a kátalógus már nem a legaktufisabb infolmációkat tartátmazza. Ezen problána
mcgoldásában segit a CS 1 GDsN rendszere,
Á GDSN hálózat egy automatikus, szabványokon alaplló gtobális körn}ect, afuely biztositjl
szlimára, hogy
a ío]yamatos és biztonságo§ xdatszinkonizíciót,]ehetóvé téle igy az üzleti Parmcrek
lín
rendszereikbcn az árukól mindig konznztens aütok szercPeljenek,
A tör^adatok GDSN ren{]szercn keresztiit töíténő ioníbbításával lehetővé válik hogy a száIitó gy(
cégeknek nindössze cgyetlen helyen legyen szükséges tcrmékeik törzsádatait kezelni, Az östs
a iralozat használrtera eiófi,etó és felhatátnazott - üzlcti partnerük e8y
szinkronizációs folyamaton
kereszül ugyanazokát a me8ósztoft adatokat láthztja és haszdálhatja, sót saját úzleti rcndszerebc is
,ö@fr"
6LoBÁLls ADAíszlNl(RoNlzÁclós HÁLóZAT
Il,*-|
@**@ Ele
1o6
5, AUtomötikU5.zono5Ító rénd5zer€k
1o8
5, ÁUtomatikUs azonositó r€nd5zerek
,|
1]<-|--T*ii-l----+i|l
:Jig
\.....Y_...-,'
\r.*--l-
t-;il"-},s""l"-l
\S fel-
6. Speciális áruk ral<tározá-
sánal< l<övetelményei
A raktározásj ismeretek kaPcsán küön kel tárg}"1ni két ob€n árucsoport raktá.ozásának követel
ménFit, amclyekíe néae spe.iális szabjilyózások léteznek, Az e8yjk árucsoport az élelniszerek
- az ember] fogyasztás szempontjából igén}tl hjlönleges eljáJásokát, á fuásik pediS, a vesályes
áluk - az emberekre és a környezetre Wló nem kivánatos harásuk niatt.
Azélelrniszeíbiztonság.jelemzőj:
1 - fr itrtobialógi di lzen?on tbd l:
Tjbb kevesebb mikobát fuinden élelmjszer tartatnazhat, ez önmagában még nem jelent veszéllt
a bjztonságra, Mjkobiológiái veszélyt a kórokozó mikobák, i]letre toxikus (nérgezo) anyagcsere
tcrmékeik jelenléte eftdfuén}€zhet, Az egészségíeártálmas, kó.okozó mikrobák jetenlétét,szaPoro-
dását ki ketl záfii, méregterfuelésüket mcg kel rkádá]yozni.
Mikíobiológiai veszélyek foríását jclenrlreti a rovarok, rá8csálókjelenléte is az élelniszeftk kör-
A HACCP teí előnye, hogy atk lnaz,i§ávat rövid időn belül autonatikussá válnak azok a teendók,
amelyek §egitségévcl valóban kiküszöbóLhető a veszélyes hel}zetek kiálakulása. Pontosan meshatá
rozza a döntési, intézkedési, felelósé8i jogosultságokat, igy elkerúlhetók a ,,ki a felelóí típusúviták.
Tcrvezhetóvé vátnak a kötclezóeD elóít kéPzési,tovíbbképzésiidő§zákok,
113
ó, 5Peciáti§ árUk raktározásánók köv€telményei
Ándysbitótevékúységnindigkétiián}like,ho8ytegyen,Előszörelke dönteni,ho8y
]arkh?. a ftn aP&leh/a ]..9Pl,P.t Jlln. inF/ked||i kr u,o',l ogy ,,r",
z'
aó.ll1e.vP /,l(P k// ax a.1 a, _aba'.a,a-hal a?sJI hló \arita.ry?;;. " ",
u.,,"t"" * rÍt,","
114
6, 5Péciáti5 árUk r.któró!á9ának követetmény€i
4, léPés:Folyámatábra szcrkcsztése
A fölyámitábra a raktározás soíán végzendó technológiai tevéken}§é$ket tartalmlzzd iz áru rák
tárbi érkezésétól a kiszállító jármú lakodásái8-
A fó\tmatábiik heh§zini igazolása után el kell késziteni r raktáJ ataprájzit, amennyiben eddig
ilyen nem volt, Enlck az alapíajznak nem feltétlenül kel mérnöki ponto$ággal készülnic, lchet
egyszerúen vonalzóE] arán}osan felvett rájz is, Lényeges lzonban, hogy a raktár valamennvi he-
lyiségétés a főbb techno]ósiai terúleteket, berendezéseket a valóságnak mcgfcleló elrendezésben
Árajzon be ke1] jelölni, ho5a úelyik helyiség milyen íunkciót tölt be,
Ennek a mjznak az elkésrtése , HACCP rendszer elóírásaj szerint nem kötelezó, dc a késóbbi
ekben lrasznos segítségetfog n]rijtani d jó kere§kedelmi gyakorlat megvalósulásának értékelésélrez.
8, lépés:Munkautasitások elkészítése
Ánnak érdekében, hogy a HACCP rendszer kialakitása és műkijdtetése fuegfelelóen megátapozott
]egyen, elengedhetctlen, hogy a jogszabílyi előírásokat,aJó ktrskedelmi és higiénés g}akorlrt éle1
miszer biztonságga1 kapcsolatos elvárásait beéPitsék a r*tár múkódésének náPi gyakórldtábr,
6. 5Pe.iáti5 áruk raktározá5ának követétmény€i
9. lépés|Veszélyelenzés vészése
Ez a lépós a tlACCP rendszréPíté§legnehezebb, de egyben legfontósább fázisa. Fel kel mémi
á raktárban folyó élelmiserkereskedelmi tevékelységhinden lehetséges wszélyéi,veszély 1br.ását,
Enn€k szánbavétele oly módon, hogy esyetlen rizikó faktor se maradjon ki, nem könnJ.í, ezért
.é8ll.f8Lil Iehel I-\1l J/o(Jl a kezil.r)ryekcl, amr)e\ l,jeko/1.1d.l Jl l lehcf.ége\. binlogll,
"dl
\eT,ai e\ lilikni vPJelrekröl, Tenn/df.en e/ek kie8eyllhelök J .áj,l Jdon.agoknak íer'elelö
loWbbi lehet,egA ve./e'}ejc<el
LépésróI-lépésfthátadw a munkacsoPortnak át kel tekintenie, hogy a veszé\elemzési sorok-
ban felnintetett veszél}tk és forásailq lalaoint a szabál}tzó iqtézkedésekmeafelelnek e a helyi
716
6. 5Pé<játjs áluk lóktálotá!ónak köv.tetményéi
111
6, sPe.iáLis áiuk raktórozósának kóVetetményei
A fent íelsorolt1,1 ]ogikai lépés ö$Zhán8ban van a Mag],ar Élehiszerkön}a HAccP_rc vonarkozó
előirdsaiban a7 aLapelvck meglalósitísárajawsolt 121épésel,figyelefube véve az é]elmiszcrkereske
delem szzkmai sajáto$íglit, i]letve d.je]en]es é§,énybcn lévó jogszabályi e]óilásokal.
Az ]so 22000 szabváíI szernlti működéíe íe]készitó szeNezct kjválnsztása á cé8 átd
1. A cég áffilágítdsá, információ gyűjtés, szdbvdny ismertciés
2. Folyamarók szrbályozása, minóségir.inlitási el.járások ].idotgozása
3. Iso 22000 szabvány szeínlti kompletr rendszer kialakitása,
4. Dokumentáció elké szi tése, o ktatás, szrbváíy szeíilrti működés bevezeté§e,
5. Belsó audit megtrrtása. lendszer nűködésének belsó cllcnőrzése,
6. Függctlen ranúsitó szeNezct kiválasztásd, fuegbi?ása a tanúsitás lefol}tátásáE
7, Audit lcfolytitás\
8. Iso 22000 tanílsituiny kiadása
11B
6. sP€.ióLi9 áruk raktározá5án.k kövététményei
9, szerkczeti feléPirése mjati jól integl:ilhrtó más Iso szabvány szerinti irínyírási rendsZrckbe,
A kockázat nértéke szerint €8yes aryágok bekefülnek a veszél}ts áruk! vonitkozó ncmzetközi és
|azai szxbátyozás anyagai é5 tárgyai közé, s így czckci szokis veszélyes ]Árunak nerezni. A veszélyes
áíukát anennlben a"ok nen esnek egyik mentcssé8 körébe sen kizáJólag az elóiíások szerint
szabád kezelnj, tárolni, szátlitani, mivel csak igy biztosithttó, hógy r folyamatban résztvevó i]letve
harmadik szemó]y ne legyen kitéve seúnifélcvcszélynek,
A veszélyes áruk az allibbi tiPikus tulajdonságokkal íendelkeznek:
túz és robbanásveszély
egészségkárosító hatás
környezetszenn}tző hátís
A kereskedelmi forg,lófuban lévő veszélyes anyagok ]elúrábán szereplő ö$zes anyaSnak az rzono
sitása azún.UN számfuJt (ENsz azonositási rendszer) tórténhet,anety a különböző osztal}ozá§ok
alapját képezi.
Ánnak érdekében, hogy az cltórő tu]ajdonságokkJt ftídeLkezó veszélyes áruk kezelése negfe
lelóen szabályozhátó legyen szüI§égcs o1yan jellegű o9tályozásul<, amelyek a hasonló F]lenzőkkel
biró árukat e8y .soportbá rendczi.
A különbóző szakrefületek a vcszélyes íruk osztályózását nás nás szempontok alaPján végzik,
Á szálítás és ]ogisztika terülción alkalmazott alapl,etó osztátyozási rendszcr az ADR (,,a veszélyes
iruk nemzetközi közúti száütásáról szóló euíóPai me8áIrPod,,is"), amery alapját képezi a különbözó
közlekedési alág&átok osztát}ozásának, ki€8észitve az adott ltágazat speciális szemlontiaivál,
A raktárczísi szempontok szcrinii osztályozásban fuég szerepet játszik a kémiai biztoíság sze
inti osztáyozás is, amely a v€szélyeket jelentő ún, R mondatokn é|ü], ame\€k!ó1 ó8 létezik,
iPé]dául Rl-száraz álapotban lobbanásveyélyes., , R17 levegőn ön§!lladó,., R68 nfuadandó
káíosodá§t ókozhat) Ehhez kapcsolhatók az ún, S mondatok anclyek biztonsági tinácsokat tartál
úiznák, Ezekből 6,1 et haszDánrk (Pl, S l-lzárva tartandó. , . s20-hasznlil2t kózben enni, inni nem
!z,bad,-.536 megfclclő védőluhlizztot ke viselni)AzRés az s mondatoktel.jes li sí^jr r sebst!én
Li:zb niösndlrl G!öfl&yi: Lagifttildi LgJiItézdfekddra' cimú kön}vben tatálhxtó,
119
ó, 5p€ciáti, árUk raktározásának követeLménv€i
2. B Raktítosztály: Aeroszolok
Az ac.oszolok veszélyes áJu]<, és áz ADR 2. osztáya szelint az tn'{ 1950 aanositó s,im szerinti
veszélyes árut, amely nérg€zó, sÁió hatású raktárepecifikusan külön kel kezelni,
72a
6. 5Pé.iáti5 áruk r.llárorá9ának követetmény€i
ó.2,Rakfuosztrály:Fertóző anyagok
Áz osztályoz᧠iz ADR osztályozással cgyező klitédumok ítaPján történik,
7,Rakirosztáty: Rrdioaktívanyagok
121
6. 5Pe.iáti5 álUk láktáío,ó9ónák követétményei
Á veszélyes á4k tárolása, ráktlirózásá kienelt fig}tlfuet igényel. számos kátasztrófa keletkezcn
már amiatt, ho8y a kózremúkódók nen ismerték póntosan i veszély foíásátt a kockázatokat é!
a beköretkezett b.leset után teendő intézkedéseker, A \€szélye$éget ncm az üzcmck mindennaP:
tevéken}§ége sórán kibocsítótt szenn}tzó anyagok jelentik, Á káros csemények bekövetkeztének
okáit elemző adatok átxpján negá ápíthrró, hogy az il}en jeleg,j balcsetck 50% cmberi hiba, 25':
fuúszáki hiba, 10% szlbátyozadan kémiaj reakció, 15% külsó tényező miatt következik be. DgitrteL
mú ö$zefflggés van r biztonságosan múködó létesítményés ajól irányított fobEmatok között, ezéí
a biztonsági vezetési rendszert be kell épiteni az általános vez€tésj rendszeóe.
1976 b^n ész^k o|^szoíszági seveso területén cgy vcgyj8yárban robbmás történt, melynek kó
^z
vetkeztében mérgező gázok szennyezték a környezó 1akóterületeket. A gyá.ban trildórf€nolt :il]irol
tak elő, Á tfik]órfcnol önmagában mé8 nem különösebben mérgező. Azonban hl a gyártás sóli.
n hőmérséklet 200 "c ftjlé cmelkedik igen veszélyes anya8, dioxin k€letkezik robbinás kiséretébe._
llyen robbanás kövctkezctt bc Scvcsoban. Becslések szerint 2,5 kg dioxin kerúlt a lereSőbe, Hdts,j:
embert kellett kjtelePíteni, 2000 ember szenvedett dioxin mér8ezést.Ez á nennyiség 120 ezel eí,
bcr néfgezéséhezvagy halálához vezetlret. Es ez csak a kó^etlen hatá§. Száfuos egyéb késlelteR:
harás is fcíéplrct, (touszülés, máj6u8orodás, szivkárosodás, közPonti ide8rendszer Liro§ód:ísa)
Á vcgyipar történetének eddigi legtöbb €mberáldozatot követeló kátá§ztrófájá 1984-ben ki
vetkezett be egy amcrikaj regyi konszern közép,indiai üzemében, BhoPalban. A kata§ztrófát ! t
szabadult metil-izocianid okozta, amit a bhoPali üzemben mint rovüirószeFalaPan)a8ot 8yáí.:
tak, A mé€ező gő?-felhó !övid idő a]att kjterjedt, é5 fokozátósan rátelePedett a váJósra- Csákne:
3 000 ember esett azonnal áldozatul, s a kóvetkezó években tóvábbi ezrek pusztultak el ráknl,
Szá7ezer ember kaPott mér8ezést,200 000 fót kelett kitelePiteni. A katasztróía okáinak íelt,i.:,
ú érdekében fol}tatott hiEtáto§ vizs8áátók meglilláPitották, hogy á nem körülltekintó tentz-
a szakszerűtlen úűkódteté§, az efuberi felelódenség, áz elégtelen felkészúlésés te.hnikai hiba
okozták a bhóP,]i vegyi kátasztrófát,
722
6. sPe.iáLis áruk r.ktározásónak kövétetmény€i
A Sevcsoban bekövetkezett kat ztrófa nyonán fe]8yorsult a katasztrófák eleni redelmi szabá-
jrínye§,, i]letve a katasztrófa-me8előzéshez és
lyozás és tevékclrység, és született mcg t Seveso I],
elháritáshoz kPcsolódó curóPai irlinyelv
A" Europai Prrlrmcnt és a Tanács több irán}tlve is foghlkozik a rewáyc myagoklal kapcm
latos sú\os ba]eseti vcszélyek szabá]yozásáról, (P1. 96l82lEK, 1882/2003
(EK), 2003/105/EK §tb,)
Ezeknek az n:inyelvnek a célia a veszélycs anyegokkal kaPcsolatos súlyos balesetek mc8eLőzése
és az i\tn sú\os batesetek emberre és á körn}eetre jránFló követkcznrényejnek köíláíozá§, tza]
a célh1, hog} a Közöség teljes tcrületén kövctkezetes és lratékony módoí biztositsáka magas szintű
123
6. 5p€ciátis áluk r.litározásán.l kövét€tmény€i
A biztonsá8i jelenrést Éqdszeresen fe]ü1 kell vizsgálni, és szüksé8 esetén na!.aké$zé kell tenli,
Á felülvi^gá]atot legá]ább ötévenként el kelt Vé8eznj. Ugyancsak felül kel vi6gálni a biztonsági
jelentést, báfuikü u üzemeltetó kezdeményezésére,iletve az illetékes hatósá8 iérésére,ha
új t;
nyek indokotják, va8y azért, hogy ngyelembe ves/ék az úi biztónsáAtechnikái imetereket, amJvek
',lel\ege. á7
Pe'daul J ba]n-Lek elcn,esdbo]. vJg] 3Tenn]iÉ "e.emdnyekbol' adodnák, lo".;b"
szükséges a E§zélyórtékelési ismererek fe.j]ódésének nyomon kóretése,
- meg kel tenni azokat xz intézkedéseket, ámelyek ahhoz 9úkségesek, hógy megvédjék a2
emberr és környezetet a sú\os balesetek hátásajtól
- ^
meg kell adni a szükséges tájékoztatást a terűleten érinteft lákosság, valamint a szolAálátok
vJg} halo.Jtsok tr.Z(re
- gondoskodni kell a kömyezer helyreálításáról és megtisztírásáról d súlyos batesetet követócn
A belső védelni tefleket az üzem terüetéq dolgoá szefué\zettel, beleérüe á hosszabbtáW egFtt-
fuűködés keretében fógl,]koztatott álvátla]kozók szmé\zetét is, egyeztettr kell kidolgozni, továb-
bJ a kül.ó VedPLí: lerye\ elke./iP.ébe e. ponlo!$,jbl J l.ko-;8ol bP \e]] vonnl, Á, ,i,"-a,.,ol
és a kj.jelölt hatóságok á belsó és kúlsó redelmi terveket elenórzik, kipóbáják, és ahol szükséges,
l.'U],,/.8aIj;< e. j-dolg.//Jk. megíe]eló ldoiö/önkénl, de egdlabb haloféL, rkent,
724
ó. sPe<iátj5 ánjk íaktárorálának kövétélményei
Á bonyolult öMefiiggéÉk a fi§/elmbe mndó feltételek és a köriilíúyeL á j,án ékos adatok adminiszt-
!áciEa miatt célszerű egy korszerú iníormációtechnológiává1 támogatott raktár-irányitási rendszer
1- lélés:Előretés ellenőnés
A veszélyes anyagok és áruk rakÉrozási folyamátának elsó lépése az elózetes ellenórzés, Ennek
tárterület áruhoz töíténó kónkét hozzárendelóse következik, amely rlká]mas árn, hogy tisz
tázza, hogy a raktir kéPes-e beíógadni a kért anyagokat és mennyisé8eket.
Végül az eg]rcs anyagoknoz és nennyiségekhez meghatározott raktáíteriiletet rendelnek hoz
zá, ami a g}€korhtbid aztjelenti, hogy betárolási teíet készitenek.
A bizton§ági ádatlap (nás néven biztonságtecbnikni adadáP, (nateri,1 saíety dara shecr -
(MSDS) iíformációt szolgáltai a fclhasználók számála a ve8}§zereL veszélyes anyagok fizjkai, ké
niái és élettani hatásairó1, valamint a ve8yi anyagok biztónsági íeLhasznátásáról, a tárclásáról és
i mMdék biztonságos felhasználásáró]. A biztonsági ádádaPok tartatni köveielnényeit a REACH
125
6. 5peCiátís áruk raktórozásán.k követétményei
- elsősegélyn)4itás
- túzveszélyesség
- óvintézkedés baleset esetén
- az egészséget nem veszélyeztetó munktvégzésfeltételei
- Ázikri és kémiai ndljdonságok
snbilitás és reakciókePe$ég
- toxikó]ógiaj adatok
- hu adékkezelés és ártr]matlanitás
- szíllitásra vónatkozó előírások
szabályozási előírások
e8yéb
rc ,$
":l laklJba +ke^{km oly"l via8i].li ,olo,Jl kc/dódir{. Jn.ly ö_7.,se8éb.
i4. ].."
bj/fo,1liJ a/|.I-ó31 á l.ttaóJn J/ er3"de|ye\b.n ros.J ak 1.1ie. kölü be,á1,,at
íohrm;ó,,
íilügyeIj.k a/ i7.n É,7,lol, EU"llol/o
lonrok l.n.oI ur kc]] La|aii"1' A/ J .el;rü elhrl
\,.,rakli tapuiJ,Jlllpc,olc+.rn 'llo./ljJk
d,/L(,ig., ,l1,8.i],ll (pes.({.hog],d-.^;,b",
/ elóio-duló h:,ir ln..Jgokl( le| eto hgkoráLlb: a ic] hhé§en nTem|, Mü
" d l ,kr. r kJp rjal,lr
enenoli/rl ke! a/ JnJagol jelö'e*t. á 1kl,ro7J, l/cnp,aidbo vJó negíelelö.,
gel, tJ jm lll
9úkség,úam, hogy nár a kapuban egyeztessék az ,l,*-Éenyo, ,'".*pra
""y,got,t
tok]Gl, Á betárolási folyamat során az cgyes vj^gátati lépéseknek "J,
killonbözó vág xi -ir|.egtk
126
ó. 5p€ciáti§ órUk raktározásának követetményei
van, A kezdeti üzs8álalok átfogó j ell€g,íek, A betáJolás előtti utolsó vizsgálatoküszont má. igen
lprólékosak és résdet€kbe nenóek- A koni vizsgálatóknak megelózó jelegükből adódóan meg-
van az a szelepük, ho8y á nem rendelteté§szerú raktárhasználatbó1 eredó kockázatokatjelentóSeD
Egy korábban náJ kialakított veszélyes áru fakrárban a klíma kialakitása, az alkalmazott o]tóan}€-
gók és a padozat szigeielése már adon, Ha a raktározandó anyag a íaktárra1 szemben nem teljesít-
hető követelményeket állít, vagy a már iaktárban lóvó raktározott anyagok miatt f€nnáll az ósszefér
hetetlenség, együtt tárolási tilalmak menilnck fcl, akl<or ncm lchclséges abetáro]ás. Eglts esetekben
.élszerúmegvizsgálni, lro8y különle8cs betárolásra kjeseszító intézkedéseket 1eheFe fo8andtositdni,
]de tartozhat Például a klímaköveteloények lövid idótartamú megváltoztitásá, dz áru más, fueg
fclclő raktártc!ületle való áthelyezése, va8y a kü]ön kamrábú, tárló§zekényben, tárlókonténerben
-1élységúk
12]
6, sPe.iátis áruk r.ktározásánák követetményéi
Ha a veszélyes dru betárolásra vé8lil is nem lehetsé8es, és az anyág már a raktár reriiletén En, akkor
Dár nem jáJhitó út az cgyszerű visszauiasítás (aúi a kaPuDál még megtehető lett volna). Ezek-
nek J,á lyagó\nJk jZ c.PFber .-L . q ./JulJnlJ,]o\c. ,/dbJ Jní"l TecidsJdj{ ,:../Jkl]de
a feladóna]<), u8y el kell azokát távolítani, illetve eló ke]l készíteniáz eltávolítást, Mindkét esetben
bonyolult lépé$orozatot ke]1 Végrehajtani,
Az azonositási póntnál ö$ze kel há§onlítani a meglévő és a kívánatós ádatokat. Minden raktál
területén megfeleló seSedcszközöket kell biztosítani, A tárolásj egységek (súly, térfogat) nérését1e,
hetóvé ke tenni, Az í8y megá apjrott ténylegcs adátokdt az előírt adatoklr] ósze keí hasonLítáni.
á terü]etekcn és a tírolá§i eg}§égnél, hogy a tényleges rakódás mértékétmeg lehe$en á]lapítani, A,
P'or l addtofu Jk a7 él.de(eL. s/á,nJ7,.l lgJzolo dokuferITb,n kc| ]erli ik-
Á hjlönböző jog9abályi elóíiisókban található kü§zőbértékek neghátározzák nind a súlv-.
nlnddlelrogáléi|P\al.\Jlami1lJm,m;ll,anlikllo/1aLoLömegelr.,berabctaro]l.rui,,
rülttöme8 alapján, részben pedig a raktárelmélcri befógádókéPessége alapián. Ennek az eliárásnák
J _sf\f.o'c]öja,n l\ Te8{ele]o mklJnkbJn jceme]l iele1l,,sfse qn,
Az azonosítási pontnál vé8zert ellenó.zési ]épések í5 célja az, hogy a betárolandó tárclási eg},
ség tömegét Gúlyát) és térfogatát hozzászáfuítsák a máJ raktárban lévő készlethe, cikkenként és
raktározási osztá]yonkent, Az í8y nyeft adátokat ösZ ke hásónlitanj a müimátisan en8edélyezetr
táJolá§i tömeg8el. Amig d határértéker, illetve felsó küszöbértékeket nem lépik át, áddig a betárol|is
Számos anyagra nagyon kicsi az elóírt maximális küszöbérték, ezélt ajánloit á rendelkezésre íIó
xditók l€hetó legpontosább megosztása, UgFnez voDatkozik á betárolási tervben nem jelölt veszé
lyes hyaSok engedéiy nélkúli berakodására o\!n kicsi mennyisé8ben, hogy az a kis mennlségeke
vonatkozó szabályozás alá esik,
A §ikeres áruátvételt követóen a raktározá a átvett áru á raktíri késztet részétkéDezi,
728
6. 5pé.iátis á ruk laktálorá!ának kövételnény€i
Az egyes anyagok esy fueghatározott raktárteriiletre történó berakodásánál a betárolási teí á leg
fonrosabb szem előtt tartandó kíjtérium, Há tóbb raktárrész között fennátl a választás 1ehetósége,
ákkor az e$^ivé tárolási tilalom, a vizjo8i engedély és a klimatikus követelaénrk az irán}2dók,
Ha egy rdktárresz kutalása nem leherséges (például, mert e hozzárendelt Ektár negtelt)
akkor azt kell ellenórizni, hogy az átrakodás után 1ehetségeye a berakodás. Ekkóí vagy a rak
tározási íendszer automatikusan, vagy a terminánál dol8oá munkatás megvizsgálja, hogy
a célzott terLiteten aktuálisan tórténik e olyan tárolási e8ység elhe]yezése, anelyet esedeg át
lehet tárólnj más raktárterúletre. Ha ez az eset ál fenn, akkor a berakodásra qíró árut a célte
rület.e be lehet rakodni,amíS az áttáJolás be nem fejezódik, Há nen lehetséges aberakodás,
az étintett rárolási c8ység az elókeszitési teíületen marad, ha a probléma csak róvid idejú
(24 óiin belül megoldható), vagy egy másik raktárba vató to,ábbszállításra előkészítik,
- Mihel)t a raktárterület készen átl a betároláva viró áru berakásáq, á ráktározási
rendszernek meg kel adnia egy raktári rerületet vagy egy sorr. Ekkor minden 1ényeges eL
vátaszrási elónást be kell tártani, különösen a rakómány elváasztását, a kiilónböző yeszé-
Enk- lyes anyagok között hagyandó ninimáis helyet, Ha ez nem ]ehet§é8es, Például egy másik
:kijldés veszélyes anyag miatt, ánely körül clválasztási elóirásokat kc betartani, vagy a külölböző
teíLileteken akdál}oztátva van a berakodás, akl<or minden esetbeo el]enórizni ke[, hogy ez
á kónilmény átlakodá§okkál jávírható e, igy se8itÉ a rakodási elóirások betártlsát.
- A íáktárterület hozzárendelésének következő l+ésébenneg keí adni a b€tárólási nagasságot,
és a potcok sík felületeit.Itt legfőképpen az e8ymáúa rakisi tilalmak$ kel fr_gyelni és a cso-
nágolások m;l}tnséget Gzáütási csoma8olás, egyéb) kell szem elótt taltáni.Igy lehet Például
a törékeny kúldefuénydmbokat a njaédelfui szábályozás vagy eg"éb elóirások szelint €8y
bizonyos ma8a§ságig rakodni, Ajánlatos továbbá á szilárd és fo\€kony ányagok nkodási ma-
gásság szerinti elkijlönitése is.Itt az a le8jobb negoldás, ha a folickony anyagokat a polc egy
alsó, mí8 a sziláíd anyagokat egy felsó teóletén tárolják,
]asúly,
A tárolt áruk komissiózásá a megíendelói i8ények,tapján történik. Ennek szempontjai:
A me8rendelé§ átapján azt ke cldönteni, hogy egy csomagolá§j eg}§égre vonatkozik-e a me8-
- nási cg,v- rendelés vdgy leféjtési, átrakodási tevékenységetis kell e vé8Ezni-
Á komissiózás hel}€nek kiválasztá§á az anyágspecifiLls követelméíyek szem előtt taltásá-
val tö.ténik. Ide tartozik Például a negfeleló személyi redófel§zerelések biztositása, valamint
a küdeménydarabnak megfelelő felszerelések nunkaterületen vátó rendelkezésre álása (Pé1-
dául emelőgépek). Áz áru előké§zitési helyének kjvál6ztá5át ezeken tul befolyísolják egyéb
sz€mPontok is. lde tartoznak Példáül az elsávó berendezéselq vagy előzők! yédendő
^z
munkaterúlereknek me8feleló. zóna, áhol az áru elókészítése során a küldenénydarabokat ki
1ehet nyitni, és ezáltal a gyrjlékony lnyagok miatt a robbanásv*zelyes atmoszféra halakulást
129
6. 5pécióLj9 áruk raktáro!á9án.k kövétetményéi
A komjssiózoit áru esetében a köverkezókben meg kcl vizsg-.ilnj, hog} a szerződés szerinti
ö$zcrakást c8y raklapon, vagy cgy küldeménydarabon belül kell,e elvégezni. FIa ez az eset
áll fcnn, akkor kicmeltcn kc figyclni az együvé rakási tilalmakra, és az eg.vbecsomagolás]
- Ha a komissiózott á!u beélkezik a szálítási előkészitési 7óníba (qlediciós tér), aklor ]eg-
késóbb ott meg kel jelölni a raldaPokat a veszélyes áíuk f€li.atozási é5 bárcázási elóirásai
szerint, a sza]litási elóírásoknak megfel€Lően. Ha itt hián}oságokat állryítanak meg, *kor
ezek€t a szá]lítás megkezdése elóft kj kell javitani.
A szállítás e]ókészitési zónában (expediciós tér) tatálható aniá8ok esetébeí§zállitás elótt neg keü
8yóződni arról, ho8y előre ]áthatóla8 az elókészités idótartáná tövább tárt-e 24 {nánál, A jógszdbá
]yi elóilá§ok ez dt,Pján kulönböztetik me8 a ráktliJözáSt és á készenlétet, A rdktározási előírásókrt
nefu ke álkJúxzni, ha á2 elókészitett dfu d következó münkánlP ugyJnezon órájáig az elókészítési
zónátelhágyjd,
Ha a szállít᧠előké§zíté§i zónábán még tJtálhátó áfu, és ánnxk á veszél}tssége fólyándtósán
fenná]], aklor további biztonsá8techíikai léPéseketkell tenni, ifuelyek i rrktározási elóíiisókn tá
maszkodnak, Az elókeszitéshez fig]tlefube kell veíni á veszélyes áru elóirásoknák megíeleló együvé
rakási tildtúát, Tóvibbá ligyelni ke]l dz dnlá8sPecifikus követelméí}tke r tűz és vi2védelmet ille
tően,hd tóbb előkészitő zóía kózúl fenn,ill a vátasztás lehetósége.
Hd az elókészités be.sűlt idótrrtama több mint 24 óra, vagy ha az elókészités tú épi ezr az idő
tütanót, akkor a kiszálirásr! elókészitett rákományokat egy olyan zónában ke elhelyúni, andy
ben á nktárózási elóírások reljesúlnek, Ebben az esetben a raktározáskor elvégzendő minden án
átvételi vizsgiilatot és ellenórzést újrx el ke]l végezni, Minden ityen esetben célszerű megvizsgálni,
hogy nem észszerűbb e a rakonányok egyszerű ismérelt benktározása,
Ha a beraktírozás leherséges, akkor azt ke megvizsg.dni, hogy a szállitáía elókészitett tárolási
egység még anyag és átrakodás szempontjából tisztl-e, betárthitóák e a rlklapon az együvé rakási
tilalom elóirásái, Meglizsgálandó az is, hogy az anyag, vagy átrakodás szefuPóntjából nem tiszta
tárolási egység betárolása a belső raktározásj előirások szerint me8engedhető e- Há az utolj&i en
litett két vizsgáiat eredménye íem megfelelő, akkor újraraktározás elótt követni kel1 az átrakodási
előírásókát az anyagok széwálasztása és az anyag szempontjából tisztr táJólási egység érdekében, Áz
ismételt beraktározáskor a betárolásj vi^gálatokat új.a le k€ll futtatni,
Ha egy idópontig a szátlitási mcgbizást tör]ik, és az áru mü a szi]litás elókészitési zónában van,
!,ldfuint minden íeldolgozási cljárás lezáru]!, felmerül !z újráráktározás kérdése.Áz ismételt raklá-
ro"ás kivitelezéséheza fent leirt 1épéscket ke]1 követni.
13o
6, sP€.iátú áluk raktározá9án,k kövétetmény€i
Knirítés: a tűz í]lIJ veszélyeztetett lrelyhégben, tűzszákaszbán, épülctbcn lévő s7emél}tk eltávozásn
1,33
7.A rdktártűzvéd€tmi kövétehényei
734
7, A r.ktár túzvédetmikövetelnényei
*':";::á;;;;r,;^"rynet
,,Tnz1) esí,é\,|.!" Ű elzés :,C ) tűryeszélyességi
e osztályba tartozik
(gpjtóforrí§sal ü^gálva) iegfeljebb
fi,r,liaasi t,or*,seuete
300 "c,
h$ználatos
- r"gJiSU SO "C ,yn"Ui lobbanásponní gázolajok, riizelőotajok és a világitásra
"
,.el\.ek r}ll.éli lobb,na,ponr;" 'C |"'etl d, lfg+lj:b!
q5 qn,
]i'l"'i']ln*. "( k,l,de leglel-
iln "C.*. '**u, ny,lne, i lobbm^ponLj",l legáldbb 20
"-.rlu..,eúere,
l"hh 50 'C:iJ kjr.bb. /az
']-ú Tlpny,r 20"C,Tl:1lpnr-§0"( é\JJ,
: á
1' L,
leltgö kivilelevel,
-',,. *,.r.ay -.rg" "en eg.de a, "ge§l tdplálid, J
ponLokbJn meghJkrc7on lU]a'-
,, , i*^L"",,e"' o".-*,, t elyi,eg. ,zabadre" ahol rz el,j7ó
hdw rl;I- ldlÓli,L vdg} íolgalómbá ro//Jk,
dor.;gL ,n}"goi e|aáxlL;;k, le|dolco/Z"L, n
a35
7. A röktár túzVédetmi kövételményei
136
7, A rakártúzvédeLmi követetmény€i
trltözó helyiségek esetébcn a nyitva tariis ide.je .latt dllandó helyszíni fclügyeletról kel 8ön-
dó§kodni, egyóbként biztositani ke[, hogy az rjtó tűzjelzó jelórc csukódjon,
- A münkalrekk, közósé8i éPúleteküzemelés ,Jatt á ó, szemé\ek tartózkodásári szolgáló
helyiségejnek kiüIitésre Számitásba vett ljróitlezárni ncm szabad. Ha a tevékenyséBielege az
ajtók záwa taítását szúksége$éteszi veszély esctére - az ajtók kü]só nyithxtóságát a rűz
védelmj szakhatósá8 ]iltJt fueghatáJozott módon biztosítani k€]]. A belső nyithxtóságtól csak
dk],ol l(hll f l.Lal"il. |-, ,/l , Éndeh{é.kj/ája,
- Az,A és,,B" űa,eszélFssé8i osztá]yba tütozó in}agot, valaninr a'c" és'D" űacszélyessé8i
osztályba rartozó éghetó folyadékot cMk jo89ab,ályban, vonatkozó nűszaki kövctclméqóen
meghatározott zárt csomagolásbdn, edényben szabld tárolni, szá itani és forgalomba hozni-
Óngltlladára hajlamos rnyágót egyéb éghetó anyaggal, ton{bbá o\an anyagokat, afuelyek
egymásra való lr
ása hót íejleszthet, túzet vagy robbanást okozhat, cg]ütt tároloi nem szabad,
Az öngFladáía hajlamo§ anFg hőfuérsékletét naponta, vagy ha azt az anpg nrlajdomá-
gaj szül§é8cssé teszik - folyamito§án elleíőrizni kell, és a veszéllts felmclcgcdést meg ke1l
akadábozni.
Az ,,A'és ,,B" rű^eszélye$égi ósztlilybx trrtozó ányag, valamint a tűzvcszé]yeségú é8hetó
"c"
folyadék e8yedi és srűjtócsóúigólásán ha jogszabály ettő1 cltérőcn nem rend€lkezik - ú
anyag njaeszélyességi osztályát szövegesen vagy piktogrammal ke]] jelólni. A Flölést á gyártó
va8y a csomagoló, kiszerelő vágy a íorgalonba hozó, yalanint - a felhasználáshoz kúlíóldról
köaetlenü érkezó rnyág, éghető 6lyadék esetében a fclhasználó köteles e]vé8ezni- A fueg-
felelő jelölést á raktírbr érkezéskor elenórizni kcll,
- A keíeskedelfui létesitnényekben, rendeltetési egységckbcn az "A' és ,,B" nj^e§zélyességi
osztályba tartózó áí}agok elhelyezésének módját és mcnnyiségétaz üzemeltetónek iiisbán
kell me8hatáíoznja,
- Tetőtérben é§ tátrjszint ilatti helyiségben .,'.\- és ,,B" űmszélye$égi osztályba tartozó anlág
- Az é|ület padlásrereben éghető anyag csak úgy és o1yan mennyisé8ben helyezhetó e1, hogy
zzok a tetőszerkezet, valamint a kémény mcgközelítését ne akadáyozzák, §zúkség esetén elrá
volíthatók legyenek a tcrőszcrkczct óghető an}€gu elemeitól é5 a kénén}ről ]egálább 1 néter
távolságía helyezkedjenek cl,
- A 200 ml feletti tárolóhellség ftjdém-, tetőszerkezete, vatamint a tárolt ányag köátt lega]ább
1 méter rávolságot kell biztosítani,
1,31
Z Á ra ktár túzvédéLmikövetéLményei
- A raktározis, tárólás terüetér éghető hdladékról, száraz növényzettől mentesen kell tartani.
- Az ,"{'és ,,B" njaeszét}t$égi osztályba tarrozó anyagot ós az éghető folyadékot nktá.ozni,
rárolni csak nen éghetó any€ból készült állványon, polcon szabad.
Túzgátló elótérben, ffistmentes lépcsőházban és előterében mindennemú tárolás tilos,
Helyiségben tárolt anyag tárolási mag.sága nen haladhatja meg a kötén}-fat a]§ó sikjánák
vonalát. A tárolt anyag és a körén}.fal közötl 1 métcr távolsá8ot ke]1 t tani.
Áz,{ és ,,B" tjaeszétye$égi osztályba sorolt veszé\rsé8i övezetben csak robbúsb]ztos
eró és nunkagép, készülék, eszkóz helyezhetó e1 és hasznáható,
138
z A ráktór tűrvédétmíkövetetményei
l územben ta]tás §óíán r túzjelzó berendeást á]landóan üzcmképes áIaPotban kell tártáni bizto
i-. a l jelzé§ek folymxtos 6gadását. A vonatkozó múszaki követelményben meghat]irozott idósza
139
7. A ra ktár túrvédétmikövetétményei
1/+a
7. A röktór tűlvédétmi követetményei
1év t0 él
Az MSZ 1040 szabvány
5év 20 év
.1áDián dártott kés7n]ék
7r ijbldzoL AtúzoLtó (érúlékekkaúantaltá5rrddórei É5 éLettafu mó
1/+1
8. A ral<tározás munkavé-
delmi !<övete[ményei
Á munkvédelem a szefue?ett muDkavégzésérevonatkozó biztonsági és esészségligyiköÉtelmé-
nyek, továbbá a töftény céljának megvatósítá,iia szol8áó törvénykezési, szeNezési, intézménleló-
írások rendszere,v.tmint mindezek végíehájtásá,
A raktánkn vonatkozóan, csakú8y minr minden nunkahelyre vonátkozqak általános és §Peci
ális munkavédelmi elóíiisok,
Múkaoalelfli oltatél
Minden munkiba áló do18o"ó szánára munbvédelmi oktátást ke1] türani, anely dmélefi és gya
korlati reszbő1 átl, A2 óktátás anya8-.it vissza kel kerdezni,
- Azt a dolgozót, aki ó hónapot meghaládó időtartamot töltött munkahelyétól távol, az oktatás
szempontjából új dolgóálak keí teknteni.
- A" oktaÉsokát a munkiltató (vagy az áttátá írásban negbízoft személ' munlQidóbetr tartja,
és a?l a ,,Munkvédelni oktatási Napló'lb1n kel dokunentátni.
743
8. A lóktólozás munkavédetmi követetményei
144
8. A raktá.orÉs rnUnk.véd€ami követetnényei
{1,1l",ilpeloJ,|n]/b.Zló.,ig,
.
_ 1]::,:::1:],,", ]Ao",oA.ok / Jlv rt/J j l"gv pó.07 r h .z,;Llr'b,ll, , É
^7]n)J8m.,gil,,Llelrnde/c,ke
.]lT:,l, oli lü]!<o. Li:d.,,, ,cr,-
.,+.,"r,.^-.ry,.,,ru" -,,", ' ' '
."'''...
j ile.e ,
:
A/ U\Jl)/,,kolr)elrlb me)
ó/ e8ya gnkon n) (ü1.o TéF(c'^ioml^lliry"sol
hJ]"dí,l J.n llfc]Le JlJ-- l.ni,
-, á lönege le8le,Tbb flöi.^ ,^" l.rr
rinti legyen, ame]y atrPiá, a tárolóeszkózök "7 ,,",
^",
,"
r."^ro ji*io""r,""
"ff
,tg-;ö ffi ;#*:Tí.:",:;,i#';,-::i::Ti.ml
mányok, jlletrc a lakomány e, te-t*,t ;zÖk kÖzóttj ósszeütközés lehetosege a lehero
lcgkjsebb ley. "
A/ ,lLJTJ/.n il )]s1 o/g.lo berendc/e, JkJln,F._g:.
loT:lJ.:,,lgJl:9,rcoion,./olgjlo,,)o,on"r.lélle,,t-|,J,k,,,"ü,|;,^]].,..;;;"
beh,,rue
"zr.
ho5 !nflolJ,Aol ,,
n!l;.ll/,kö/eielPd.egNck,,'",gon,,si,,o.."_.,.."o.*.,.r.-.,,o*fr,, ' ''
,a7eÉhPgrakLm;l\c+ldlJiJk,,m||vl.rn,^_\/(,,ok:rerez*ieo,r]*,-,,.,:.r.-,n
kjw'üPl-glrc Jl] PolbJa'egaen"k q',,roaor"po. ,,.ui,o,.
mjn) reó€zésekol mcgJlaplrcft \zéle$és, ",, k
l ,bi]r^ + au,g! -er"Lo
ji]vjn} / ll e.el.
bel tli"liy i., r".,
nirl"+1 b']L lep]enrk, Fn,'-mt" *,
]|
r,." ii,i
- 1 1,1B:l "i"',,,rrn"
.,,l)o,o""a.k t .zljl
a rlra] .zek a L rilu, rrrül, lei.
natos
:]<i.rc'qJo
Jk.dalvoklo1 mei nen eq
tese k ]cg}€nek
f./Lo/ó(ei. do,8ol,,k
i.J ",
leaiuk y,nJfkozd T nlaki fJd F
:;::*:j; "og1 "/ á
145
8. A ráktálozás munk.védélmi követetményei
- Annak érdekében, hogy bármely azonnali intézkedéstigenylő sérülést sürg6sen kezeljenek (rend,
szerjnt á §érült cseréjével u8yanatról a $rirtótól váló azonos új at]otrészre) az áIvinyzat
'kárré9 során el kel végezni a rendszeres enenórzést (lásd:10.2, fejett)-
vzgy pokozat élettarraúa
- A táfolási területen megfe]eló íjté§t és világítá§t kel1 biztosítdni,
A .aktálak tipikus anyagmózgató eszkózei a hjlönbözó targoncán, Ezek az emelőgépek kategóriá-
jábá tartoznak is/ érrenyesítenike a2 Biztonsági szab]ilyzat'f,ba! sze.pto
"Emelógép "toi.e,ot "t,
Efu . l ős,é? biztafurógi s2 ab d lrzdt
Foga]o4 fregbatdrqúa|
Enél.ó8ep| M a 9á}a9G üzenú gépj vagy kézi (emberi erő) meghajtású szerkezet vag.y berendezés,
ami köaetlenül vagy segédeszközzel terhet emelsi vagy süíyeszreni kéPes, azt a kiindulási he\ze-
réból az érkezési helyére továbbitjá.
Uz€meltetó: Áki az eme]ő8ép tulájdonosa vagy bédője é§ az emetőgép üzenelreté§ét kiszolFiló
,zene le\ - emel(jgPú l{f/eló. kdlo/o - mu.Lá]lalo," vágl íf8bj/djJ,
Enelógep kg€ló: Aii z emelógéPet jogosult működtetíi, és ezzel á íeladattal megbizták.
Enelóg€P sz*értó: A}i szakiráíyúszakértői en8edé yel ftnde]]<ezit<. és ijeleD sz il,áJyzat szet]ln
szakértői eo8edélyhez kótött feladátok e áráslira jososult,
Em€lógéP ü8yintéző: Az a szenély, akil az efueló8ép üaúben tartoja, bé.elt gép esetén az emeló_
8ép üzeúeltetóje ezzel a feladattat iásban megbizott, és rendelkezik a szükséges kepesitéssel,
746
8. A róktározá9 munkavédetmi követéLményei
Á követkeő olyán nem kizáróla8os - váttózáslista, ámelynek biztonsági üzsgálatot keí €redmé-
A raktárakban speciális fuegoldásokat kel alkalmazni ázokón á területeken, aho] egydánt meg
jelenhetnek egysésrakofuányok és a keeló személ}zet is, Ennek tipikus példája a gatéria §zintek
kiszotgálása. Ha ez á kisfulgátás viíás emelőtargoncávál történik, akko! egy!észt biztosírani keí
a szabad fclrakási hel}tt, násrészt meg ke! akzdályozni, hogy ezen a hcbtn a sz€fuélyzet leesésébő1
baleset következzen be, E két követclménynek vdló megíeleléíemutat be Példát a2 alábbi ábra,
81 .ir4PéLdaómegenett6kodókáPU€L,Btamntbenkodá5jVóty(nakodós]pontátéllátolttárcLó,int.e
14l
8. A raktáro2ás munkavédetmi köVeteLményei
148
9. A ral<tőrozős l<örnyezet-
védelemi l<övetelményei
A kórnyezetvédeleú iz á táísád.lfui tevékenysé8, amely & emberi táísdatom által saját ökológi
ai létfeltételeiben sáját m$a áltJt ókozótt károsodások megelózésére, a károk mérséklésérevag,y
elháJitásárá nán],!l, A kórn}tzetvédelem fóntóSnak t tj2, hosy az embe.i termelési, fo8yasztüi
rendszer fenntártható legyen, Ezen elveknek érvényesiilnie kell mind i aktárák léte§ítésénél,
fuind
A környezeti elemek Védelmének legíbntosabb terűetei, amelyek §zoros ugy keresbé szoros kap-
.roIJfu Jr válrak J -dklilo7j. kölnyezeN.delí.ve':
Á R ld véd€ln€ kiterjed a ftjld íelszinéreés a íelszin datti rétegeire, it lajra, a kózetekje és az á5vá-
nyo]<ía, ezek természetes és átmeneti forúájrá és fol}amát1ira,
A fijld védelae nrgíban foglaljá a tJtaj termókePesése, szerkezete, víz- és 1mgőháztartása,
valaúint élóvilágá védelmét is,
Á víz véd€ln€ kiterjed a felszíni és íelszin álatti vizeke, 1zok keszleteile, minősé8ére (bel€élwe
a hómésékleti viszon}2it i' és mennlségére, á fel§zíni vizek nedrére é§ Pdrtjára, a viztartó kep-
zódményekle és azok fedőretege]le, valamint a vízzel kapcsolátosan .jog9ebátybán va8y hatósá8i
határozatban - kijelölt megkülönböztetett véde]em alatt álló (védeft) terűetekft,
Á vizek temészetes hozamát, lefolyását, ár.mtási viszonyait, nedíétés Partját c§ák á vizParti
élővilá8 me8{el€1ő arányainak megtartásálul és működóképességlik biztositásával s,ábád negvil-
ioztatnj ú8y, hogy az a környezetj célkiűzésekteljesitését nem veszélyeztetheti-
149
9. A róktározÓ§ kÖrny.zetvédetmi követeLményei
A levegót védeni ke]] fuinden oLWn mesterséges hatástó1, amely azt, vdgy közvetítésével más
környezetj clemet su8Inzó, fólyékony, légnemű, szjlárd an}aggal minóségét veszélyeztetó, vagy igén
egés^éget károsító módón terheli,
Á ievékenységeLléte§itmények teí,ezéséné1,meg@lósitásán]i1, fó]Fatásánál, valamint a tcrmé-
kek előálitásánál é§ hásználatínál törekedni ke11 aía, hosy a lég§zennyező anyagok kibocsátása íirú
a lehető ]eghsebb mértékúlegyen,
A ɧzélye§ ányAgok káíositó hatá§á .lléni védelem kiterjed mindcn olyan természctes, illetve
mestdséges ányagía, amekt a kö.nFzethasználó teÉkenységesoiln felhasznál, elóáLlít, vagy for 9,3
galmaz, és ánelynek minósése, men+sége robbdnás és tűzveszélyes, ndioaktív, mélgező, foko-
zottan korróziv, íeriőzó, ökotoxikus, mutagén, drginatkeltó, ingerló hatású, j]letóleg má5 an}2g8d1
kölcsónhatásba kerülve il}tn hatst elóidézhet, va$ ;
A hulladékok környezetre gyákoíolt hanásii e eni védelem k]terjed mindazon anyágoka, termé
keke ideértve azok csomxgóló és burkolóanyagait is , am€]}tket tulajdonosd eredeti rendeltetésé
nek megfelclóen nem tud,úgy nem kiván felhasználni,i etve, amery azok havnátitá során keletkezjk,
150
A róktá rozá, környezetvédetmi kövétetmény€i
',
Az ráktári ener8ir szükséglet másikjetenrős részét kéPezi l különbözó raktárrészk különböZó hő-
mésékletjgényeinek biztositása, E tekjntetben is egyre ndg}obb szerep jut az alternativ eróbrrásók
igénybevételének, Ez lehet a vi]ágításnál már emlitett náPelemes mego]dás, dc eg}te több raktár
megvalósírásánál atk lnizzIik azt a körnFzetbarát ene€iákóncePciót, aho1 az alternatív energia
l
foíást a természetból nyert réte8viz jelenti, Ennél a megoldásnál íétegvizból kinyert húlő és
ijtőeDergiát, valamint a technológiai hűtés huÍadék hőjét hó.serélők és hószjvattrik segítségével
haszDosítja az épületgépészeti rendszei
Az igy elóáIitott ene€ia felhas"nálásáml megoldható röbb rdkiirrész - pétdául mélyhűtő raktáa
hútő raktár, zöldség g}tinölcs rakit frissáru raktár hútése, áz éPiilet iítése, klimatizálása, valamint
a raktári dolgozók hásznátxti úe]e8 víz e]látása, Á rétegliz á te]jeseD zárt r€ndszerú hasznósitlist
kövctőcn, öszetételében változidanul, szennyezettség nélkül, nyeletó kutakon kereszól vjsszijut
a tdaj ugyanazon rótegébe, anonnin kitermelésre került, A ráktár" energiaj8én}€ egy há
'Zóld
8yományos rcndszerú létesitményhez képest -,10% kat alácsonyabb.
folyamatokban teszik
laftartásban, a számítógépes íaktáriráflyítási rendszerek pedig a raktári belsó
tehetóvé a PapíralaPú bianylatok meüózését,
A ielenl€g ervfrve. megl,Jfuoza, J hLi]3d,k fosJm,l lgen jol Lófllti íeg d $/kollal e, ,Z
,*,)*,.".^.-|g"t. i, :000, e, i XLll l, rörer, me8h,láloz-á , mi,/e" nl,,hu]]Jddk bínely,
,""'-"", ,, n-elea.,e wennLl k"tegariák v,]áípl}ikebe ldlLoe rü§ ag} aí}Es, aTelylöl
',
birtokoi megválik, megyá]ni szándékozik vrgy úegváni köteles"'A hulladékok tétels F8yzékét
, hultadekokleglzekeá1 szóló 1612001, (vII.18,) KöM rcndelet tartalmazza, Ez ajelenleg
ér
i,|", e*Opii.H.Uaer. ratalóg s (EuJopean Waste Citalogue, röviden EWC) alapján készült
hutladékjegyzék,
HJmaz.]1aDot Ve!int
Fol}rkúny I lsztrP"zerú Gáznemú
Tele
fiistje
pülési
iPari meléktermékek
szennFződik a talaj felszine, majd z anyagok bekeriilrek a tatájüzbe, ahol az ármlás révéng)€kan
j€lentős vizbázisokat reszélyeztetnek,
752
9. A raktározás kölny€rétvédéLtfi i követetményeí
Á hu adék szeres és szervetlen alkotói a csápadékvizzel kilúgozódE, kiilöníéle sók klorid, nitrát,
szu]fát srb, nehézféfuek, szénhidrogének és nehezen bomló e8yéb szerves nikíosannyez6k fo!-
májában kdaetve á vizhinőség romlását okozzák,
A levegó szennyezódése: A szery€sanyag tartalmú hulladék bomlása során jelegzetes búző§
8ázok keletkeznek (ammóniá, hidrogénvulfid stb,), a kealé§ nákiili hu]ladékhalmok nnom Porát,
iletye nagyobb darabjait (PáPir, műan}28 fólia) azonbxn a szél va8y kisebb légmozgás is á l§eaó-
be emeli, Á hulladélderákókón önsFüadás miatt vagy a hulladékok nyílt téri (tjttott!) égeté§ekor
keletkezó égéstermékek(fiistgáz, korom, pernye, dioxinok, Póliüomás szénhidlogének) köaedennl
szenn}tzik a levegót. Nem elhányagolható a hu adéklerakók úvegházhatást növeló metán és szén-
dioxid-kibocsátása sem,
el-
153
1O. Tárolóeszl<özöl<
(ral<tári áttványok)
létesítése,e[[enőrzése
és l<arbantartása
A nktári állvinyok t táJolás ataPeszközei, a raktáJban tárólt ánk teherhodó szerkezetei, Létesíté
súk és haszn e;k különös góndo$á8ot igén}tl, nivel meg ke felelniük
a tárolási köVetelmények
155
10.Tárotóészközök ettenőí!éséé9 kárb,ítartá5,
(ráktári áttvá.yok) tétésitésé,
reve az adótt
e) a tárolóeszközök eLendezési alaPrajzát és a téíbeüelhelyezkedését, ho8y ngyelembe
ídn!1 ./ íu^ elhellf/óehe/ e§ kilf|,|éhf,
jegendó uvLo/l leh,, fn len,7ni
ljmcno relicn
rl , r,",,"a: ",,"*.",g"ro ltmi** lleloaul J lál8ón" ,lPG^ thl Th^l"_,e],o]l,'Jl,
-arolo" lellelele[el ld l,goncá
zkolokkel kapc,olllo,
,ugJ,ik,, d n Ukoof,re7
'ordJli,i
.
./:ik\eoe, ks/oIgd]o lo\o,ofu voaálkolo kdvete|íénLeket]
,/r'kj e'ó,d,o\"l
,, r,t i'^*.a"'.".," + iL",dIo-g,á volá-ko/o m!
", aln"k reghar,roz,di-, hofl.l,,olóes/kö/ök
ir o,,/-/eFl,,et lJ ,ég!?/e
Iio*"r.;.y"ttei-terezenjövóbeni vátoztatások hme,t iníormációit
'j' ".i."iar'
éledm,íFhózhJl, ha , l,chrolocM, ,
MeA ke jcg}.7ni, \og] J 'ell -/na]o,/aT;r" [edvc/obb
ve,ó Leg-i, mivel lg! bizto, i|haló J/
, ii,,, r,"i',a.a..,,*. ,elezen rcladJlok,l c8v gcaelal,el
..",","g,'r"ro"w".gl^,,\oZ kiPcqolodd ldkl j-: e,7közdk Lö/ör,
156
1o. T6rolóésrkörök (laktáfi áttványok) tétesítése,€tL€nőrzésé& karbantartása
757
1o. TáloLóeszközök (r.ktárj áLtváíyok) tét€iíté5e, ett€nőrrés. és kórbántartásó
Valamely hossztartó, konzottartós íIvány E8y pólc nilterh€ltíek tekinthetó, ha maradó deformáció
foldult eló, illetve hx a tchajlása nagyobb, mint a negengedett leh.jlás mértéke,
Jelenző 1ehajlási határértékek lehetnek a következők:
158
10. Tárotóeszközök(raktári átLvÉnyok) Léte9itése, ettenóEé5é é5 karb.ntartá9.
tól nló eltérés ]egfeljebb 1/200 éftékűlegyen, Bárnety ezt a mértéket meghahdó elmózdulás esetén
íC kcU hnnra .z.llrlo ígr-lne,J jp e7ÉeUp ,ol/p\ilc,
Az áí{ínykeretek luggőlegestől való eltéréséresokkal éúéken}€bbek áz ún, keskeny fo!rcsós
és az automalizá]t tároló rendszerek,ltt a megengedelt értéketa géPi eszközök szátlitója határozza
159
10, Tárolóe5zközök(r.ktári áttványok) tétesitése,étténórzé5eés karbónt.rtás.
Méretek mi]liméterben
Mérőho$z 1000
")
b)
Rakodólapos
")
j
11. A ral<tár tájél<oztató és
fi gye [m e ztető fe li ratai
hogy a nk
A raktárak nunkevédelmi és tj^é.lelmj kóvetelményeinck érvénycsítésemegkivánja,
tirbiD óLyi! tájékoztatóés figl€lneztető íeliratokdt, jellemzó piktogramok tirtámMó táb]ák
Az állvány terhelhetősége:
1000 kg egységra komá nyon ként
163
11, A r.ktár tájékoztató é, f tyeLín€ztetó f €lirátái
A polcok terhelhetősége:200 kg
egyen letesen megoszló terhelés
@@ W
nillItsl lrelI -
E
hátósága. Ezért ezeket a a tűzoltó készülék,a tűzcsap valamint
a kézi tűzjelzó készülék helyét jelöli me8.
W
@ @
]]4 nbra |éLyme8jetóló tábtá (
164
11, A raktár tójékoztató é§ fi tyétmQztétő f étilatái
iffi
]E,,H,rl,§§]
MÉEB ._*"-,-,--"-l
11,5 dbld Tú7olló kérütéie ( óLkaLOdásál bemuclótábLák
,165
11, A raktár tájékoztótó é5 ítyetmeztető f eLi16t6i
A tillást köaetítő táblák hasonlóan a kózúti közlek€dés tjlró tábl,áihoz piros színúkörben a tiltott
revékcnységáthúzott Piktógrdmjávd1 v,lamiít felinttal jelzik a tiltott tevékcn}§é8et. Ezekból mutat
be példát az alábbi ábra,
FELEMELT
DoHÁNYozNl TEHERALÁ
TlLosl ALLNlTlLos!
A rtktáí tájékoztató, ngyelnezretó ós tiltó táblái szemléletes módon az ddott nunkaterületen segítik
elő a raktár nűködési .endjének betarlását, szüksé8Es, hogy azok á fuünkávédelemért, tűaédele
mért és x tárolóeszközök álaPotáért felelós szemé]yeknek d raktlir műkódési szabályzatában lcirt
idókózónként a belső elenóu éseik során meg ke]1 gylizódni árról, hógy a ráblák a hel)aikön vannak,
5zöw8ük egyértelmúcn olMsható és jelöléseik jól láthatóak,
a66
MeL[él<letel<
1, számú: Szállitólevél
8. számú: Leltáríelvéteü ív
6326002
l lJlM (irv, lúrbe, .h. B4 !aníól( r.ó li.i kriyfu#, ctq b:ib.,dl táfi
b.lt(!drn. .án. & ^
'l1.otMú,):
Szállí ólevél
M.qEúd6u.nbb'uorft&óh] tedqfu(d,furlúú)
P
3
B
9
l
p
d
á
E
a
silvíBdl' _ n ..dn fftlvr|tr.*
^'
'ZáLLilotevét
2. sz. mellél<let
zc658627
,
€
,!69
3. sz. met[éktet
AúhR@d NW ].b
**'fli 38351
Ár
]
Áíuátádá5|ótvétell bizonylöt
4, sz. mel,léklet
1,7 7
5. sz. me[[ék[et
vissáküldó fr .gd.V.zés9,.inF:
4é
Ál!Vi5ráVéleterén b zonyLil
6. sz. me[[él<[et
7, sz. me[[él<[et
zB M 7?801a
Leltárfelvételi jegy
zB N9 ?78014
8. sz. me[[ék[et
Leftártelvételi ív H
715
9. sz. me[téklet
FnY7óKÓNYv
k{íhl.l r.hjtd&éról, Lédéli.l&anól
Kewuk, ,, *,,,,,,, , ho ,,, nar-áí 3,,,,,
Bkláábú (hiúli h.lyi§é3ébm),
Ásd.t a\i B'mie llowibbi.lM, Bdsg] -.gál,,p j', rogJ |,len l(ftúbÉ
'!es haúköóe
\éFh;jbdót,.jti;l*e1de6mg.de,rzé€,,,,,,,
Alíir&ok]...,,,,,..,.,,,,,, _,,,,,,....,,,
A {l.ir-.i |.g}zsldnraB,óc,rlblial rcydéí.\, U sbb6n l.noml kvl,,rt
*l.,t;sá/léíak.lésd. illw. m.rmmiríé4Lló!áhagyom
tlHdekm a w\o6ok íytaLne\on bí{nö l.Anuhed,éL !naF, a
*leji.zésból hMosnhdó készldgk henosílásánák !égr.hjrájÁ.
j;;;i;i;ű; -
!eteltezés] leélté(eLé5ije8yróköny!
10. sz. meLtékLet
MEc.§EMl,ísfu fu I JEGyáXÓN!,Y
lüs..tt J.&7,óLó!F
,,.,,, je§BókóDy!í%tó
118
lroda[omjegyzé!<
dr Prezenszki]ózsei Logjsztika L (Bevczctő fejezetek) BNIE Mérnöktówibbképző lntézet 200]
Némon Zóltán Sebesryé! Lásztó Vörösmarty G}ón8yi: Logisztika lI. (Az anyagbeszerzó munka-
köl kóÉtelnényei) Kereskedelmi és Idcgenforgalmi Továbbképzó 2009
sebestyén Lliszló: Logisztika IV. (Veszé\rcs áruk iáro]ása, szillításr) Ketskedelmi és ldegenforgal
mi Továbbképző 2009
GeleiAndreá Kétszeri Dávid: Lo8isztiki információs rendszeÉk íelépítéseés fejlódési tendenciái,
Cofuinus Egyetem Vállalatgazdákodási Inté7et fuúhe\tdnulmány, 2007.
A+Cs Logisztikai Magaznr: Mobi] terminálos raktirmenedzsment 201213, szám
Kézikön}w a HACCP rendszer kizlakításához CoNSACT2003
Törvények,rendeletek,szxbvínyók:
1995, évi L]II törvén}, d kijrnyezetvédeleú szab,átyaiól
2000, évi xL]I] tór\éna ! hulladékgazdátkodásról
135/2004. (X]I. 1ó,) GKLI rendelet, az Enelógép Biztonsági szabá}zat kiadásáról szól.
,171999, (V]]I..1,) Gf, l rendelet fu ódo§itásáról.
Országos Túrcd€lmi Szdbilyzatról vóló 28/2011, (lX.6,) BM rendclet
MsZ EN 15635 (2012) He])hez kótótt lcél tárolórendszcrek. Tárolóeszközök álkalüiz]::
és karbantütás1
GyárrmáDyismertetők:
BCS Hungaly
GS-l Hungary
Junglteinrich
lss scháfer
,IllJilL||!llL||L]L|[l