kiemel, hansúlyoz valamit, a lényeget közelíti meg/mutatja be

a dráma reprodukálja a legjobban a cselekvő embereket

tragédia = egy önálló, befejezett emberi cselekmény, dramatikus részvétel és félelmet keltő
eseményekkel szabadít meg e kettő érzelemtől
|
v
katarzis = megtisztulás
-> érzelmi felfokozottság, felszabadít az alantas valóságtól
-> átérezzük a hős tragédiáját, mi is beleéljük magunkat a szerepbe
túlzások megfékezése, középút pontosabb belövése?

a komédia ugyanígy megtisztít, erényesebbé tesz

! Hellénisztikus filozófiák | Arisztotelész után

3 iskola
-epikureizmus
-sztoicizmus
-szkepticizmus

főbb kérdésük: hogyan lehet boldogan élni -> terápiás filozófia

városállamok -> birodalmi szerkezet -> individualizáló világ (?)

terápiás vs theóriás f.
|
v
lélek meggyógyítása, boldogabbá tétele: alapból boldogtalanok vagyunk, ezért ki kell kurálni
magunkat

epikureizmus:
Epikuros nevéhez fűződik
a kert önfenntartó gazdálkodása
emberi boldogtalanság, téves hitek miatt van, minden fejben dől el.
téves hiedelmek: pl.: istenekkel kapcsolatos, lélekkel kapcsolatos, az élet célje

fő elmélkedési térgya: a halál, ami sok szorongás alapja

a test atomokból áll -> a lélek is
nem kell félnünk a haláltol, mert nem veszünk el csak átalakulunk -> felbomlanak,
fájdalommentes folyamat
“ameddig élünk, nincs a halál itt, mikor meghalunk, mi nem vagyunk már ott.”

élet értelmes céljai: sok baromságot csinálunk, egy értelmes: a jó gyönyör elérése ->
fájdalom és félelem megszűnése -> nem gyönyörhajszolás, nem mindegy, hogy milyen
sztoicizmus (Cicero, Seneca, Marcus Aurelius, Epiktitos(?))
alapvető gondolata: nem számít az ember rangja, hiszen belül szabad
természet összefüggő egész -> predetermináció (istenek irányítanak)
|
v
hogyan lehetünk mégis szabadok? determinizmus és szabadság dilemmája
-> tegyünk különbséget belső és külső okság között
pl. egy ember a háborúban -> a szituáció megköti, nem tudja befolyásolni, a szabadságunk
az ,hogy hogyan reagálunk pl harc, menekülés, sérültek ellátása stb.
Ne akarjuk a világot megváltoztatni, hiszen az úgyse fog sikerülni.

A belső szabadság kialakítása a fontos.

Mai fogalom szerint sztoikus ember is ilyen
apatheia vagy túlzó, rossz emóciók megszűntetése, nem érzelemmentesség, csak az
uralkodás a szenvedélyes indulatokon ->tudatosan csökkentik “mit tenne most egy sztoikus
bölcs”,
a boldogság egyénileg átalakítható

szkepticizmus:
semmilyen igazságban nem hihetünk
a boldogtalan ember, aki elhisz minden ellenőrizetlen igazságot
.
! Középkori filozófia:
kötelező olvasmány Szt. Ágoston az időről.

keresztény filozófia a teológia szolgálólánya

2 korszak:
patrisztika (Kr. u 2-7 század):
a kereszténység világvallássá válik
egyházatyák kora, a kereszténység kiemelkedett a szekták közül
teológia alapja vagy vagy borzasztóan bonyolult filozófia

skolasztika (Kr. u 9-13/14 század):

iskolák, egyetemek megjelenése

zsinatok: hittudományi viták, rögzítették az alapvető tanításokat, pl (325) níceai zsinat, az

Atya és a Fiú egylényegű.

neoplatonista gondolat a szentség -> az isten egyszerre egy és három atya fiú szentlélek ->
az egy kiárad -> létrehozza a szellemet -> abból létrehozza a lelket
Krisztus kettős természetű isten és ember egyszerre ezért tudott mágváltani

Szent Ágoston (354-430)

legfontosabb szerző, életimádat, apologéta vagy hitvédő, megtérését írja le
gondolatai pl.: mit csinált Isten a teremtés előtt? -> gondolatmenet az idő természetéről -> a
múlt már nincs, a jövő még nincs, a jelent sem tudjuk denifiálni, pontszerá, folyamatosan
változik
megragadhatatlan ezen a ponton billen át a jövő a múltba

kozmológiai idő vs pszichológiai idő

idő midnig van vs az idő csak ott van ahol van megfigyelő

Szent Ágonston:
az idő az emberi lélek kiterjedése -> az ember előtt nem volt → nincs értelme a kérdésnek

03.28
Paul Ricceur: Idő és elképzelése c könyv
szerinte sem a kozmológia sem a pszichológiai idő nem pontos definíció
az idő narratív konstruktúra

narratív identitás elmélete:

az énünket nem tudjuk leírni, egyrészt, mert változunk, másrészt viszont ugyanolyanunk
vagyunk
pl én ua. vagyok, mint 6 éves énem? Igen, ua de közben már telejesen más.

narratív identitás: önmagunkról mesélt élettörténet -> hozzátesszük a karakterhez,

tulajdonságokat, tapasztalatokat

Ugrás vissza Szt. Ágostonhoz:

pogányokkal viták: pl.: a kereszténység miatt bukik meg a Római bir
Ágoston válasza: az ember városa a történelem nem értelmetlen eseményhalma, az idő
nem ciklikus -> halad, van kezdete és csúcspontjai, valamint hanyatlása

élettörténeti séma,
az idő megismételhetetlen,
semmi sem ismétlődik teljesen pontosan uúgy, nem fordul vissza az idő
Niebsche: örök visszatérés elmélet, nem sokkal ezután megőrült

Carlo Rovelli fizikus:

szerinte nincs objektív idő, csak antropomorf gondolat
nem azért, mert szubjektív, fizikai jelenség miatt: egy hegy tetején illetve alján gyorsabban ill
lassabban telik az idő
az univerzumban sem tudjuk hogy pontosan ugyanúgy telik az idő
(Interstellar film)

Skolasztika (középkori filo)

11 sz-ból
7 szabad művészet
-3 nyelvtani triviális / alapvető, 4 quadrilium (matek)
13 századtól filozófia
később a teológia
tanukás: lektion (előadás), szemináriumok
kérdései, feladatai a szkolaszitkának:
rendszerező korszak, 3-as széma, gótika 3-as beosztás
ha létezik isten, lehet-e bizonyítani?

Aquinti St. Tamás és Canterbury St. Aurelius vitája: logikai érvek kellene Aurelius szerint
Aurelius: ha képesek vagyunk elgondolni azt, aminél nagyobb nem gondolható el, akkor
létezik -> isten fogalma vezet el isten létezéséhez

Tamás: az emberi elme nem elég jó az elképzeléshez: tapasztalati érvek kellene, miből van
a természet, mitől harmonikus, volt egy tervező, aki siten

Descartes | újkori filozófia

tőle számítjuk az újkori filot, Galilleitől meg az újkori fizikát, kortárs, gondolkodásuk illegális
volt
tehetséget matematikus, 54 évesen halt meg, öngyógyításképp eret vágott, tanulság, ne kelj
korán??
szerinte a tudás: ami a jözan ész alapján elérhető, tapasztalható
szakít a skolasztika summájával és a keresztény eszmékkel
1619 Cogito, ergo sum

1)a tudásnak megrendíthetetlen alap kell -> ennek az alapnak eléréséhez módszer kell ->
matematika
2)analízis elve: a problémát le kell bontani
3)szintézis elve: a problémát újjá kell építeni
4)teljes felsorolás elve: nem lehet példákat kiragadni

értekezés a módszerrőlé
elmélkedés az első filóról (kötelező olv.)
módszeres kételkedés
empirizmus -> érzéki tapasztalat
másnak a tapasztalata -> tudományok
az elménk véges -> tévedhetünk

álomargumentum vagy álom érve

biztos, hogy a valóságot éljük meg? most nem álmodunk?

gonosz démon argumentum:

egy gonosz isten hiteti el velünk, hogy a valóságot éljük (Mátrix)

Egyetlen biztos: hogy kételkedkedem s vagyok? cogito, ergo sum

szkepticizmus
hagyományos: mindenben kételkedik
Descates szerint vagy egy bizonyossága, isten valszeg nem akar becsapni -> valóság de
ebben sosem lehetünk 100%-ig biztosak, szerinte létezünk, csak fontos, hogy kételkedjünk
nem a fejünkben gondolkodunk, milye na kapcsolat a fizikai és a szellemi elme között (elme
és agy)
Gondolkodom, tehát vagyok -> Forráskód c film
Descartes
hét új probléma a filozófiában

1)ideának a tárgyhoz való viszonya

transzcendencia probléma
azt látom am ia valóság?
az elmémben lévő képzet a valóság?
Descartes szerint isten nem létezik
velünk született ideák (3):
1én és Isten ideája, 2.matematika logika, 3.fizikára vonatkozó okság -> ezeket nem
tapasztalat útján tanuljuk, minden ezekre épül, elmlében képek Camera obscura

2)test és lélek kapcsolata

goldolkodó dolog a lélek, ami belül van
a térben van a test, nem biztos hogy létezik
hogyan kell szétválasztani?
mi közünk vagy egymáshoz?

XX. sz naturalizmus szerint csak a test létezik, a lélek nincs, de gondolkodás van -> biológiai
folyamat
dualizmus szerint mindkettő létezik, fizika + mentális világ.
két külön világ ami párhuzamosan létezik
pánpszichisták(?)
könnyű probléműk (D. Chalmers elmélete)
ami az elmében történi össze lehet kötni az aggyal, fájdalomérzet = C rostok folyamatai

nehéz kérdés: miért tudunk a mentális folyamatainkról m

Descartes szkepticista -> Racionalizmuis = Empirizmus -> Kant (“megoldás”)

empirizmus: minden igaz ismeret csak és kizárólag az érzéki tapasztalatokból származik,

nincsenek velünk született ideák (Locke)
innátizmus szembe megy ezzel, az ember nem tudna soha megtanulni beszélni ha az
agyában nem lennének veleszületett ?

külső belső tapasztalás (Locke)

reflekció - tudat
egyszerre dolgozik több érték

(jelenség) a dolog a tulajdonságait tapasztaljuk, de magát a dolgot nem

csak a jelenséget tapasztaljuk
honnan tudjuk, hogy létezik?
létezés = érzékelve levés
ha épp nem érzékelem, akkor nem létezik? nem lehet tudni, inneltve olyankor isten észleli a
dolgokat
Racionalizmus:
Spinoza:
1.bibliai kritika 17sz elején
radikális tanok -> szembe kerül az egyházzal, az emberekkel -> kiátkozzák,
nem pesszimista filozófista
boldogság: isten mindenben ott van
alapvető emberi emociók: öröm vágy szomorúság
öröm -> lelki erő -> meg kell találni a megfelelő örömöket -> öngerjesztő folyamat -> jön
velünk a többi öröm
ezt hogy?
legyünk urai az érzelmünknek,
vetkőzzök le a szenvedélyeinket