A növénytermesztési technológiák

és a mezőgazdasági vállalatok
komplex tervezése számítógéppel

I. kötet
Egyszerű számítógépes eljárás.

Dr. Tóth József

Debrecen
2004

2
 TARTALOM

Előszó

1. Növénytermesztési döntésmegalapozás és tervezés egyszerű módszerrel

1.1. A növénytermesztési technológia alapváltozatának kidolgozása
1.2. Technológia készítése adott növényre.
1.3. Technológiai változatok készítése:
1.4. Technológiai változatok készítése újabb növényekre:
1.5. A Növénytermelési technológia táblázatrendszere.

2. A növénytermesztés komplex tervének elkészítése.

3. Elméleti vizsgálatok és Gazdaságpolitikai döntések megalapozása.

Irodalom (Publikációim jegyzéke.)

3
 Előszó

E könyv első kötetében, amelyet most közreadok, a fő célom, hogy a matematikában járatlan
gazdák számára nagyon egyszerű számítógépes módszert adjak a mezőgazdasági vállalati,
termelési döntések megalapozásához, a növénytermesztési technológiák és technológiai válto-
zatok kidolgozásához, elemzéséhez és ennek alapján hatékonyabb döntések meghozatalához,
majd ezekre alapozva a növénytermesztés hatékony szerkezetének a meghatározásához, s
végül a növénytermesztés komplex tervének elkészítéséhez.
Az itt közreadott eljárásra alapozva megfelelő feltételek esetén, olyan adatbázist és egyszerű
számítógépes rendszert lehetne megalkotni, amelyet az Internet igénybevételével minden
mezőgazdasági vállalat jól használhatna, s amely még egyszerűbben tenné lehetővé a mező-
gazdasági vállalatok számára az adott körülményeik között hatékony termelési technológiák
kidolgozását és a komplex vállalati termelési terv elkészítését.
Bizonyos, hogy egy ilyen rendszer nagyban segíthetné a mezőgazdasági termelés hatékony-
ságát, s e mellett a számítástechnikai kultúra elterjesztését is a mezőgazdaságban. Ha pedig
egy ilyen rendszerhez egy célszerűen megszervezett internetes szaktanácsadási rendszer is
társulhatna, amely valamennyi növény technológiai tervének elkészítéséhez megfelelő
adatbázist, vagy alaptechnológiát is szolgáltatna, annak jótékony hatása szinte felmérhetetlen.
Jelenleg mezőgazdaságunk nagy kérdése, hogy merre haladjon? A magukra hagyott, egy-
mástól elszigetelten, egyénileg és kínkeservesen gazdálkodó kisparaszti gazdaságok, vagy a
korszerűen vezetett, korszerű eszközökkel gazdálkodó, s a szorosan vett mezőgazdasági
tevékenységet is messze meghaladó, a mezőgazdasági termékek tárolását és feldolgozását, sőt
ipari és kereskedelmi tevékenységeket is végző tőkeerős vállalatok irányába. Utóbbi esetben
pedig az a kérdés, hogy ezek a nagyvállalatok egy-egy ember magánbirtokai, illetve magán-
vállalatai legyenek, vagy részvénytársasági, illetve más formában társult gazdaságok
magántulajdonainak társulásával létrejött közös vállalatai.
Nagy kérdés, hogy mit kezdjen az ország a mezőgazdasági termelésből kivonandó egymillió
hektárnyi területtel, s mit, milyen szinten és mennyiségben termeljünk a mezőgazdasági
termelésben megmaradt területen.
A kert Magyarország illúziója már rég szertefoszlott. A paprika, tokaji bor, és más un. Hunga-
rikumok nem elégségesek ahhoz, hogy mezőgazdaságunk távlati felemelkedését biztosítsák.
A turizmus és különösen a gyógyvízturizmus, sem ad egymagában teljes megoldást. Keresni
kell, és találni kell más lehetőségeket, a piacon eladható termékeket. Biztosan vannak is ilye-
nek. Ízletes, versenyképes késztermékek. Milyen jól el lehet adni a földimogyoró termés egy
részét csokoládéba és már termékekbe csomagolva. Ennek pedig az ember egészségére való
hatását is megkérdőjelezik. Mi pedig az ízletes, egészséges magyar termékeket nem tudnánk a
piacon értékesíteni? Persze! Ha csak búzát, kukoricát, napraforgót, s néhány, ha úgy tetszik,
kommersz növényt termelünk, és azt is drágán, mit várhatunk a piactól?
A könyv második kötetében, amely jelenleg van megírás alatt, és közreadására a későbbiek-
ben kerül sor, a matematikában járatos gazdák számára kívánok ismereteket nyújtani.
Először arra gondoltam, hogy a két kötetet, mindkét kötet elkészülése után, együtt adom
közre. Tekintve azonban, hogy egy ilyen könyv megírása a jelen körülményeim között igen
időigényes, viszont az első kötet önállóan is hasznos lehet a mezőgazdasági vállalatok
számára, úgy döntöttem, hogy az első kötetet közreadom, még akkor is, ha a második kötet
megírásának még mintegy harmadánál tartok, s jelentős idő eltelte után tudom közreadni.

4
A könyvben leírtak egy része (az első kötet anyaga lényegében teljes terjedelmében) most
kerül először publikálásra, más része (főleg a második kötetben) már megjelent könyveimben,
szakcikkeimben. Ezek a könyvek és szakcikkek azonban már nem kaphatók, mások által
történő közlésük pedig hivatkozással, vagy a nélkül hozzájárulásom hiányában szerzői
jogsértést valósítana meg.
Tekintve, hogy régebbi publikációim a könyvkereskedelemben már nem kaphatók, de ma és
különösen a jövőben időszerűek lehetnek, célszerűnek látom az Interneten történő közreadá-
sukat, hogy a mezőgazdasági vállalatok a korszerű eljárásokhoz hozzáférhessenek.
Másrészt a rendszerváltás következtében megváltoztak a mezőgazdasági vállalatok körülmé-
nyei. Természetes, hogy az új helyzetnek megfelelően több, korábban kidolgozott módszer
tekintetében is követni kell a változásokat, s különösen fontos lehet néhány elméleti követ-
keztetés újból történő megfogalmazása, illetve a jelenlegi körülmények között érvényesülő
elméleti tételek kidolgozása. Munkámban tehát megfogalmazok elméleti tételeket, törvény-
szerűségeket is, amelyek között vannak olyanok, amelyek előbbi munkáimban is
megtalálhatók, meg olyanok, amelyeket most írok le először.
Tekintve, hogy a jelen munkám közreadásának a célja a mezőgazdasági vállalatok segítése,
természetesen hozzájárulásom adom ahhoz, hogy a gazdák, - amennyiben rendelkeznek
az ehhez szükséges képzettséggel és elszántsággal, - a leírt módszert saját gazdaságukban
alkalmazzák. Ehhez szívesen adok segítséget is az Interneten a cadmas@chello.hu e-mail
címen.
Nem járulok azonban hozzá, hogy írásbeli engedélyem nélkül bárkik a módszert, vagy
arra alapozva készített, vagy készítendő módszert, vagy szoftvert, térítésért, vagy akár
térítés nélkül, publikálják, vagy mások gazdaságába alkalmazzák. Ez a szerzői jog
megsértésével járna.
Jelen második kötet megírásával tehát célom az is, hogy eddigi munkásságom részbeni
összefoglalását adjam. Természetesen nem lehet célom a közel fél évszázadon keresztül
végzett tudományos kutatási munkám eredményeinek teljes körű összefoglalása, csupán
ízelítőt kívánok adni azokból, hogy felkeltsem az agrárszakemberek érdeklődését a döntés-
megalapozásban alkalmazható matematikai eljárások, kidolgozott alkalmazási módszerek és
megfogalmazott elméleti tételek, törvényszerűségek iránt. Akik viszont részletesebb
ismeretek iránt érdeklődnek e területeken, irodalomjegyzékként közre adom megjelent
könyveim és cikkeim jegyzékét.
Ezek a könyvek és szakcikkek kellő kutatási tevékenységgel általában még fellelhetők
könyvtárakban, vagy archívumokban, vagy régebben végzett agrármérnököknél. Publikációim
jegyzékének közreadása segít abban is, hogy az érdeklődő szakemberek a könyv második
kötetének megjelenéséig is ismereteket szerezhessenek a matematikai modellezés egyes
területeiről, valamint azok alkalmazása során megfogalmazott tételekről és törvényszerű-
ségekről.
Azt pedig, hogy a matematikai modellezés jól alkalmazható elméleti vizsgálatok elvégzésére,
s elősegíthetik elméleti tételek és törvényszerűségek megfogalmazását, jól bizonyítja többek
között az Interneten megjelent két könyvem, illetve ezekben megfogalmazott elméleti tételek
és törvényszerűségek. (Ezek egyszerűen megkereshetők és elolvashatók az Interneten, e kötet
végén az Irodalomjegyzékben 7. és a 8. szám alatt megadott könyveknél található linkre
kattintva.)

5
A könyv első részében közreadott módszer lényege tehát az egyszerűség, az áttekinthetőség, a
rugalmasság, s az, hogy a gazdákat mentesítse a sok vesződséggel járó számolási feladatoktól,
s az egyszer kidolgozott táblázatokat gyorsan és rugalmasan tudják az állandóan változó
feltételeknek megfelelően átdolgozni.
Bármikor megváltozhatnak az árak, a növényvédelem szükségessége, vagy elkerülésének a
lehetősége, stb. Megváltozott feltételek esetén az egyes növények technológiáját ennek
megfelelően gyorsan át lehet dolgozni.
Adott évre és adott táblára, területnagyságra, stb. elkészített növénytermesztési technológia a
következő évben más táblára, más árakkal, stb. gyorsan átalakítható.
Sőt, ha egy növényre kidolgozzunk egy technológiát, abból igen gyorsan, újabb és újabb
technológiai változatokat készíthetünk.
Ha egy adott növénytermesztésre kidolgozunk egy technológiai változatot, abból újabb és
újabb növényekre tudunk, gyorsan, gyakran kevés munkával megalkotni technológiai válto-
zatokat.
Régen volt, amikor a matematikai tervezés a mezőgazdaságban kezdte virágkorát élni. Ez a
kezdeti virágkor rövid ideig tartott, mert a mezőgazdaságban végbement változások, különö-
sen a rendszerváltást követően, a valamikor virágzó termelő szövetkezetek és állami gazdasá-
gok tönkremenése, illetve tönkretétele, széthullása, privatizációja következtében a minden-
napok bajaival küzdő mezőgazdaság nem is gondolhatott korszerű ökonómiai eljárások
alkalmazására.
A mezőgazdaság széthullása előtti időben több, a mezőgazdasági vállalatoknál alkalmazható
modellrendszert dolgoztam ki, s modellezési vizsgálatokat végezve számos gazdasági
törvényszerűséget sikerült megfogalmazni.
A gyakorlatban leginkább a komplex vállalati tervezési és a technológiai tervezési eljárások
kerültek alkalmazásra, melyek közül a legfontosabbak a következők voltak:
A termelési szerkezet és a termelési források egyidejű optimalizálásának a modellje. (Annak
idején célrealisztikus modellnek neveztem el, tekintve, hogy e modell megalkotása során
derült ki, hogy az addig alkalmazott matematikai modellek a célfüggvény vonatkozásában
félrevezetők voltak, s ebben a modellben a célfüggvény reális megfogalmazását sikerült
biztosítani).
A termelési szerkezet, a termelési technológiák és a termelési források egyidejű optimali-
zálásának a modellje.
A termelési szerkezet, az átlaghozamok, a termelési technológiák és a termelési források
egyidejű optimalizálásának a modellje.
Valamennyi modell esetében felmerült a vegyes - egészértékű programozás, mert a nagy
értékű gépek tekintetében csak az egészértékű megoldások a valósak.
Valamennyi modellel kapcsolatban felmerült a több célfüggvény alkalmazásának a lehetősége
és szükségessége.
Az átlaghozam optimalizálását is megvalósító modellben viszont különösen felmerült a nem-
lineáris célfüggvény alkalmazásának a lehetősége, s a problémát hiperbolikus programozással,
vagy a szakaszos linearitással oldottuk meg.
A modellszámítások során megfogalmazott gazdasági törvényszerűségek igen sokirányúak
voltak. Különösen lényegesek voltak a munkaerő sűrűség és a jövedelem kapcsolata, a
gépsűrűség és a jövedelem kapcsolata, a termőföld gazdasági értékelése és hasznosítása,

6
valamint a termőföld, a munkaerő ellátottság, a termelési eszköz ellátottság, és a jövedelem
komplex kapcsolata, valamint a takarmányozással kapcsolatban feltárt törvényszerűségek, stb.
Lényegesnek tekintem a termelési technológiák optimalizálására szolgáló modellt, valamint
abból kiindulva egy speciális modell költségtakarékos megoldására vonatkozó munkámat is.
A gyakorlati alkalmazás szempontjából a legfontosabb és széles körben alkalmazott, (sőt
külföldön is alkalmazott) eljárás az automatizált döntésmegalapozási és tervezési rendszer
(Computer-Based Agricultural Decision Making and Analising System, rövidítve CADMAS)
volt.
Mindezekről a kérdésekről részletesebb ismeretek szerezhetők az irodalomjegyzékben meg-
adott munkáimból.
Ma már messze vagyunk attól az időtől, amikor több ezer hektáros állami gazdaságok és
termelőszövetkezetek számára külső szakemberek csoportja készített a CADMAS rendszerrel
komplex éves, vagy többéves fejlesztési, vállalati terveket.
Ezek a gazdaságok általában sokféle növényt termesztettek, s sokféle termesztési technológiai
változat alkalmazási lehetőségei közül választhattak, többféle állatot tartottak, és többféle
tartástechnológiai változat közül választhattak, kereskedelmi, ipari és szolgáltató tevékeny-
ségeket folytattak, s különösen többéves fejlesztési terv készítése esetén a gépparkjukat is
igen jelentősen változtathatták, stb.
Egy ilyen gazdaság tervének elkészítése igen nagy munka volt, s még az automatizált
tervezési rendszer alkalmazásával is több ember több napi munkáját igényelte.
De egy ilyen gazdaságnak akkor nem jelentett problémát az, ha néhány százezer forintot
kifizetett a tervezésért, ami aztán a jövedelem több millió forintos emelkedésével járt, már az
első évben is, majd még inkább növekedett a jövedelem a további években.
Ma viszont a mezőgazdasági vállalkozók általában kisebb területen, esetleg 100-500 hektáron
gazdálkodnak (nem beszélve a néhány hektáros, nyilvánvalóan jövő nélküli gazdaságokról),
3-4 növényt termesztenek, gyakran állatot egyáltalán nem tartanak, legfeljebb gépi munka-
szolgáltatást végeznek, vagy vesznek igénybe, tehát jelentősen leegyszerűsödött a termelési
terv készítése.
Másrészt attól is messze vagyunk, hogy kisteljesítményű, igen ritkán fellelhető monstrum
számítógépekkel kelljen dolgozni. A mai PC-k már kisebb mezőgazdasági vállalkozóknál is
megtalálhatók és egyszerűen kezelhetők.
Sajnos legtöbb vállalkozó ennek ellenére nem készít tervet, nem vizsgál lehetséges döntési
alternatívákat.
Termel a megszokott módon. Márpedig jelenleg is lehet különböző döntéseket hozni, s ezek
közül a megvalósításra legcélszerűbb változat kiválasztása nem lehetséges a döntési alterna-
tívák kidolgozása és elemzése nélkül. S milyen jó, hogyha a tervezés bármely alapadata
megváltozik, azt átírva azonnal egy új tervet kapunk, amelynek adatai már átszámításra
kerültek az új feltételek alapján.
E cél megvalósítására dolgoztam ki a most közreadásra kerülő egyszerű eljárást, illetve
felvázolom a további lehetőségeket, a termelési szerkezet optimalizálásának a lehetőségét is,
amelynek megvalósítása azonban mindenképpen bonyolultabb.
Törekedtem arra, hogy az első kötetben, az egyszerű eljárás leírása, a számítástechnika
legalapvetőbb ismereteinek birtokában is könnyen érthető és követhető legyen.

7
Természetesen az első terv elkészítése némileg időigényesebb. De megéri az időt és a
fáradtságot, mert a továbbiakban ezt a tervet korlátlan ideig használhatjuk, mert igen kevés
munkával gyorsan az aktuális feltételekre adaptálhatjuk. Sőt ha rendelkezünk egy kiinduló
tervváltozattal, akkor már az első terv elkészítése is igen egyszerű, gyorsan, kevés munkával
megvalósítható.
Más kérdés, hogy a már említett, megfelelő feltételek esetén kidolgozható rendszer még több
segítséget nyújthatna a mezőgazdasági vállalatoknak, nem is beszélve arról, ha ez egy
internetes szaktanácsadási szolgálattal lenne összekapcsolva.

8
 1. Növénytermesztési döntésmegalapozás
és tervezés egyszerű módszerrel

1.1. A növénytermesztési technológia alapváltozatának kidolgozása

A növénytermesztési technológia alapváltozatának kidolgozása módszerének leírásánál a

következő alapelveket tartottam szem előtt:
1. A termesztési technológiát (és a későbbi tervezési folyamatot is) táblázatos formában
készítettem el.
2. A táblázatokban vastag piros betűtípussal, illetve számmal jelöltem azokat a szövegeket és
adatokat, amelyeket csak egyszer kell megadnunk, s a továbbiakban állandók maradnak,
illetve azokat a szövegeket, amelyeket a számítógép másol át, illetve azokat a számokat,
amelyeket a számítógép számol ki, vagy a feltételek megváltozása esetén a számítógép
számol át a gazda helyett. A vastag betű, illetve szám alkalmazását azért tartottam
célszerűnek, hogy amennyiben nem színesben olvassuk, vagy nyomtatjuk ki az anyagot,
akkor a vastagon szedett betű, illetve szám jelezze azokat a feliratokat és számokat,
amelyeket általában nem kell megváltoztatnunk.
3. Fekete normál vastagságú betűtípussal és számmal jelöltem azokat a szövegeket és
adatokat, amelyeket bármikor, a megváltozott feltételeknek megfelelően meg kell, illetve
meg lehet változtatni.

Általános leírás:
A növénytermesztési technológiai tervezési és elemzési rendszer (és a további rendszerek is)
igen egyszerű, áttekinthető, sokoldalú és rugalmas rendszer.
A rendszer alkalmazásához elegendő a Microsoft excel táblázatszerkesztő legfontosabb
alapjainak az ismerete. Ennek megtanulása egyébként igen egyszerű, a szükséges ismeretek a
számítástechnikában járatlanok számára is pár óra alatt elsajátíthatók.
Természetesen meg lehetne alkotni egy szoftvert is a rendszer működtetésére, azonban
jelenleg ezzel nem rendelkezünk, annak elkészítése munkaigényesebb, drágább lenne, s nem
biztos, hogy a számítástechnikában járatlan gazda egy ilyen szoftverrel, sokkal jobban boldo-
gulna.
Ennél fogva egy egyszerű rendszer kidolgozását tartottam célszerűnek.
Az alkalmazó által kidolgozott, vagy floppyn, vagy Interneten megkapott technológiát
célszerű lementeni a saját merevlemezre és külső adattárolóra (pl. floppy, CD) is hogy az a
gép, illetve a szoftver meghibásodása (pl. vírusfertőzés) esetén is újra rendelkezésre álljon.
Azok számára, akik saját maguk kívánják a technológiát kidolgozni, közreadok egy minta
technológiát, amely vezérfonalul szolgálhat a saját technológiai tervező-elemző rendszer
kidolgozásához, s amihez Interneten segítséget kérhetnek. Akik a technológiai rendszer
kidolgozására önállóan nem tudnak vállalkozni, azok kidolgozott rendszert, (szükség esetén
oktatási segítséget) kérhetnek Interneten, vagy floppyn.

9
A táblázatban pirossal jelzett információkat lehetőleg ne változtassuk meg, (a piros tilos!)
azok számítás, vagy másolás eredményei. A többi információ szabadon változtatható.
Ha a gazda mintalemezen már kidolgozott technológiához jut, a nem pirossal jelzett adatokat
felül kell vizsgálni, és a helyi viszonyoknak megfelelően megváltoztatni.
Munka közben időnként, és a munka befejezése előtt mentsük le a változtatásokat.

1.2. Technológia készítése adott növényre.

Tételezzük fel, hogy a kiinduló alapot, a jelen munkában közreadott mintatechnológia

elkészítése, vagy egy már elkészült, és Interneten, vagy floppyn megkapott mintatechnológia
képezi, s ebből kiindulva készítjük el a saját gazdaságunk részére az alaptechnológiai válto-
zatot.
Ennek során:
Különösen figyelni kell a fekete színnel szereplő számokra, amelyek igen változékonyak
lehetnek.
Megváltoztathatók a terület nagysága, az átlaghozam, a termék, illetve a felhasznált anyagok,
termelési eszközök, szolgáltatások mennyisége, illetve ára, stb.
Beszúrhatunk, vagy törölhetünk, vagy átnevezhetünk munkaműveleteket, gépeket, eszközö-
ket, a helyi feltételek szerint. (Ebben az esetben esetleg a piros színű szövegek, formulák,
vagy/és adatok is változtathatók)
Megváltoztathatók a teljesítmény adatok.
Ha minden szükséges változtatást elvégeztünk, akkor mentsük le a technológiát, s ez
képezheti az alaptechnológiai változatot. (A mentés történhet, az adott növény nevén, pl. őszi
búza, kukorica, stb.)
A legtöbb munkát (mint látni fogjuk) a gépszükségleti terv elkészítése jelenti. Ezt azonban
nem feltétlenül kell kidolgozni, csak akkor, ha komplex tervet kívánunk készíteni, amely a
gépi munka mérleget is magába foglalja, vagy ha a termelési szerkezetet optimalizálni
kívánjuk.

1.3. Technológiai változatok készítése:

Ha rendelkezünk egy alaptechnológiával, akkor ebből igen gyorsan és egyszerűen lehet

technológiai változatokat készíteni.
Megváltoztatjuk azt az adatot, vagy adatokat, amelyik változtatásával új technológiai válto-
zatot kívánunk készíteni, s máris átszámításra kerül az adott technológia minden érintett
adata.
Így megváltoztatható a terület nagysága, pl. ha egy másik táblán, ugyanezen a növény
termelésére technológiát kívánunk készíteni.
Megváltozhat itt természetesen az átlaghozam is.

10
Lehet, hogy változnak az árak. Akkor azokat változtatjuk meg.
Változhatnak a gépek, vagy a gépek teljesítménye, a szállítási távolság.
Kíváncsi lehetünk arra, hogy hogyan változnak a költségek, vagy a jövedelem stb. az átlag-
hozam változásával, a termékárak, illetve termelésben használt anyagok árának a változása,
stb. esetén.
Se szeri, se száma a változatképzés lehetőségeinek.
Ilyen szempontból, mint arról még szó lesz, az eljárás gazdaságpolitikai döntések megala-
pozására, tudományos elemzésekre, törvényszerűségek megfogalmazására is alkalmas.
A változatok képzését tekintve van egy olyan lehetőségünk is, hogy adott, végrehajtásra
elfogadott technológiai tervet elmentjük valamilyen névvel (pl. őszi búza tény névvel), s
ebben folyamatosan elvégezzük azokat a változtatásokat, amelyeket a tényleges megvalósítás
során megtenni kényszerülünk. Ez azt jelenti, hogy a termelési folyamat végén rendelkezni
fogunk két termesztési technológiai változattal, az egyik a megvalósításra elfogadott tervet, a
másik pedig a ténylegesen megvalósított változatot jelenti. Ezek összehasonlítása igen érdekes
lehet, s elemezhetjük, hogy a változás milyen okok miatt következett be, pl. időjárási ténye-
zők, árak, biológiai tényezők, stb. változása, vagy eleve rosszul terveztünk. Utóbbi esetben a
következő évi tervezés során a hibát kijavítjuk, s egy reálisabb tervvel dolgozhatunk.
Az természetes, hogy a mezőgazdasági termelés során a tervezett termelési folyamat a
valóságban mindig eltér a tervezettől, mert az időjárás hatása soha nem látható előre pontosan.
De amennyiben a tervezett és a tényleges termesztési technológia összehasonlítására módunk
van, akkor azt is meg tudjuk állapítani, hogy az eltérésből milyen negatív, vagy pozitív hatás
következett be.
A kidolgozott technológiai változatokat különböző névvel, illetve bármilyen lehetséges és
lehetőleg kifejező névvel lementhetjük. Kézenfekvő lehet például a növény neve után írt
számmal menteni az egyes változatokat, (pl. őszi búza1, őszi búza2, stb.), vagy menthetjük a
növény és a tábla nevével, illetve számával, amely táblára az adott technológiát készítettük,
vagy terv és tény megjelöléssel, stb.
A változatok természetesen egy adott excel ablakon belül a munkalapokra is menthetők. Ez
igen előnyös, mert gyorsan lehet a technológiai változatokat áttekinteni, és azok között
váltani.

1.4. Technológiai változatok készítése újabb növényekre:

Adott növény technológiai változatából igen gyorsan és egyszerűen lehet újabb és újabb
növényekre technológiai változatokat készíteni.
Mindenek előtt az adott, alapul felhasználandó technológiát mentsük le más néven, (pl. az új
növény nevén).
Az így megnyílt új ablakban írjuk át a növény nevét és a fájl nevét, majd megvizsgáljuk, hogy
az adott technológián milyen változtatásokat kell elvégezni. (A növény nevét egyszer kell
átírni, a legelsőt, amelyik fekete betűvel van írva, a többi automatikusan átírásra kerül.)
Elvégezzük ezeket a változtatásokat (tudjuk, hogy általában a fekete színű szövegeket és
adatokat kell változtatni, és új sort is beszúrhatunk, stb.

11
A számítógép elvégzi a számításokat, tehát már kész is az új technológia.
Természetesen az új technológiát azonnal elmentjük.
Ez a technológia ismét alapul szolgál az adott növény újabb és újabb technológiai változa-
tainak a kimunkálásához, mint azt az előbbiekben már láttuk.

1.5. A Növénytermelési technológia táblázatrendszere:

A továbbiakban tekintsük meg a növénytermesztési technológia táblázatrendszerét. A

táblázatrendszerben - mint arról szó volt - egy őszi búza mintatechnológiát is közreadok.
Hangsúlyozni kell, hogy mintáról van szó, nem pedig bármely gazdaságban alkalmazható őszi
búza technológiáról (bár az valójában konkrét gazdaság számára készült el néhány évvel
ezelőtt), s az adatok is akkor voltak érvényben, amikor a mintatechnológia készült. Ezek az
adatok, azóta már jelentősen megváltozhattak, de egyébként is gazdaságonként eltérőek.
Annak érdekében, hogy a táblázatrendszert megfelelően szemlélhessük, a táblázatokat nem
mindig pontosan olyan formában jelenítem meg (bár törekszem erre), ahogyan azok az excel
technológiai táblázatokban valójában vannak, hanem esetleg kénytelen vagyok szétdarabolva
megjeleníteni. Az excel táblázatok megjelenítése ugyanis a word-ben igen kis betű és szám
méretet igényelne, ezért olvashatatlan lenn.
A növénytermesztési technológiát célszerű 100 ha-ra készíteni, majd ezután átszámítani a
tényleges termőterületre. Ez azért célszerű, mert ez esetben egyszerűbb különböző tábla-
nagyságokra, illetve területnagyságokra átszámítani, a komplex tervet elkészíteni, illetve adott
esetben egyszerűbb így a matematikai modellt is elkészíteni.
1. táblázat

Költség, hozam és jövedelem terv.

Cég neve,
Növény megnevezése: Őszi búza székhelye: Valaki Valahol

Általános adatok:
Terület alap, ha: 100 Összes termés t: 430
Átlagtermés t/ha: 4,3 Eladási ár Ft/t 24000
Gázolaj visszatérít Ft/l 64,16
Tényleges terület 150

Pénzügyi terv:
100 ha-ra Össz ha Mezei leltár
150 Megnev Ft
Termelési érték Ft 10320000 15480000 Vetőmag 2449050
Anyagköltség 3811770 5717655 Egyéb ag 1216605
Műveleti költség 2160291 3240437 Műveleti ktg 2001026
Nyereség 4347939 6521908 Összesen: 5666681
Állami tám. Ft/ 100 ha földalapú 300000 450000
Gázolaj támogatás Ft/100 ha 577440 866160
Össz nyereség 5225379 7838068

12
Amint látjuk az 1. táblázatban alig kell megadni adatot. Ezek közül is a gazdaság megnevezé-
sét (Cég neve, székhelye:) egy gazdaságban csak egyszer kell megadni. A termelés éve adatot
évente egyszer kell változtatni. A növény nevét adott növény technológiai tervének elkészí-
tése során csak egyszer kell megadni, legfeljebb változatképzés estén kell a változat jelét a
növény után, vagy máshol jelezni.
Gyakrabban kell változtatni a tényleges területet, attól függően, hogy hány hektáron termeljük
az illető növényt, vagy ha táblaszintű tervezést végzünk, akkor annyiszor ahány táblára a
technológiát tervezzük.
Ugyanez a helyzet a terméshozamot illetően.
Az egységárat mindig az érvényes ár szerint kell megadni.
Hasonlóképpen az állami támogatásokat az érvényes rendeletek szerint adjuk meg.
Az anyagköltség, a műveleti költség és a mezei leltár más, a továbbiakban sorra kerülő táblá-
zatokból kerül átmásolásra.
A táblázat többi adata a számítógép által kerül kiszámításra.
A terület alap 100 ha, a tényleges technológia, ahány hektáron az adott növényt termeljük
esetünkben 150 ha.

2. táblázat
Anyag felhasználási terv

Megnevezés m.egys. mennyiség Egys. ár Ktg. össz. 150 Mezei lelt

Vetőmag T 29 56300 1632700 2449050 2449050
Műtrágyák:
Power 16-os T 7,8 54900 428220 642330 642330
Power 4-os 6,5 58900 382850 574275 574275
Ammonnitrát T 25 40000 1000000 1500000

Növényvédőszerek:
Granstar Kg 1,5 160000 240000 360000
Danacetát L 80 1600 128000 192000
Gombaölőszer L
Egyéb anyagok:
Összes anyagköltség 3811770 5717655 3665655

Az anyag felhasználási terv táblázattal kapcsolatban a következőket kell megjegyezni:

A mintapélda adatai (ismét hangsúlyozzuk) nem általános érvényűek, tehát azokat minden
esetben felül kell bírálni.
Minden esetben a ténylegesen felhasználni tervezett anyagokat kell a táblázatba
Beírni, azok mértékegységét és egységárát kell megadni. A mértékegység megadható úgy is,
hogy a 100 ha-t adjuk meg és a mennyiség 100 ha-ra szükséges mennyiséget jelenti. Itt lenne
egy továbbfejlesztési lehetőség, amikor az anyagfelhasználást a termésátlag függvényében
matematikai formulával adjuk meg. Ez esetben az anyag mennyiséget tehát nem kellene
megadni, az a termésátlag alapján automatikusan kiszámításra kerülne.

13
A mezei leltár oszlopba kell azokat az anyagokat, illetve azokat az anyagköltségeket bevenni,
amelyek még az ősz folyamán kerülnek felhasználásra, tehát a mezei leltár részét képezik.
Ezek az adatok (illetve ezek összege) kerülnek be automatikusan a 2. táblázatba. A rendszer
továbbfejlesztése itt is lehetővé tenné, hogy a mezei leltár automatikusan meghatározásra
kerüljön.
Ebben a táblázatban - mint látjuk - a technológia alapváltozatának elkészítésekor jelenleg még
az alapadatok jelentős részét meg kell adni, (a továbbfejlesztett változatban már alig, vagy
egyáltalán nem kellene adatot megadni), s csak a számított adatokat készíti a számítógép, de
ez is igen nagy könnyítés. Ezeket az alapadatokat azonban a továbbiakban már nem kell
megadni a változatok képzése során, illetve a következő években, csak a tényleges
változásokat kell átvezetni. Ez lehet, hogy csak az árak változását jelenti, esetleg egy-egy
anyagot más anyagra cserélünk, stb. Ez pedig igen nagy könnyebbséget jelent a tervezés
során.
A táblázatban a mezei leltár adatait feketével adtuk meg. Megadhattuk volna pirossal is,
hiszen ha egyszer elkészítünk egy technológiát, ahol tulajdonképpen a mezei leltár adatok
másolás során kerülnek meghatározásra, a továbbiakban, ha technológiai változatot készítünk,
a mezei leltár adatai is átírásra kerülnek, ha azokat a technológia változtatása érinti.
(Továbbfejlesztett változat esetén e tekintetben semmi tennivalónk nincs, mindent a
számítógép határozna meg.)

3. táblázat

Munkaügyi adatok
Munkabér+közt Ft/hó 58200
Ledolg óra/hó 198
Ft/óra 294

A 3. táblázatban munkaügyi adatokat adtunk meg, amelyek a későbbi számításokhoz

szükségesek lesznek. Havi munkabérből indultunk ki, megadtuk a havonta ledolgozható
munkaórák számát, s ebből kiszámításra került az órabér.
(Továbbfejlesztett változatban ez is egyszerűsödik.)

14
 4. táblázat

Munkaműveleti terv

Növény megnevezése: Őszi búza

Üzemanyag ára Ft/l 170

Munkaműveleti terv Meny Erő- Mka Tel- Segéd Idő Üza Üza. költs. Ft össz Gé- Segédm Mbér Ft/óra
Művelet megnevezése m.e. Nyi Gép gép jesitm munka hó,nap Felh ktg bérm pész m.óra 294 Bérmka Bérmunka
Ség me/óra Fő Lit/ha Ft/ óra Ft/ó+Üza Mezei lelt esetén esetén
100 ha +bérmunk Ft/100 ha Össz. Ter.
Középmély lazító ha 50Rába lazító 1 8 15 127500 0 50 0 142197 142197 6500 9750
Szántás ha 50Rába eke 0,8 10, 11 45 382500 0 63 0 400871 400871 12000 18000
Nehéztárcsázás ha 100Rába ntárcsa 1,8 9, 10 18 306000 0 56 0 322330 322330 5000 7500
Középtárcsázás ha 100Rába ktárcsa 3,8 10 14 238000 0 26 0 245735 245735 4000 6000
Vetés ha 100MTZ IH 6200 1,5 2 10 5 85000 0 67 133 143788 143787,9 4000 6000
Műtrágya szállítás ha 50MTZ pótk 3 2 8, 9 3 25500 0 17 33 40197 40196,97 218 327
Műtrágyaszórás ha 50MTZ szóró 3 8, 9 4 34000 0 17 0 38899 38899 1350 2025
Műtrágya szállítás ha 100MTZ pótk 3 2 3 3 51000 0 33 67 80394 0 300 450
Fejtrágyázás ha 100MTZ szóró 3 3 4 68000 0 33 0 77798 0 1400 2100
Gyomirtás ha 100MTZ permet 3 2 4, 5 3 51000 0 33 67 80394 0 2200 3300
Kombájnolás ha 100TX62 komb 2 7 18 306000 0 50 0 320697 0 13000 19500
Szemszállítás ha 100MTZ pótk 0,7 7 5 85000 0 143 0 126991 0 3000 4500
Rostálás ha 100 bérmunka 0 0 0 0 140000 0 0 140000 0 1400 2100
Összesen 137 1759500 140000 587 300 2160291 1334017 54368 81552

15
Természetesen a word táblázatban helyszűke miatt kénytelenek vagyunk a szövegeket
rövidíteni, de ezt a gazdálkodók megértik. Az excel táblázatban, valamint a 12-es betűnagyság
helyett 10-es betűnagyságot alkalmazva erre kevésbé kényszerülnénk, de akkor meg kevésbé
lennének láthatók a megnevezések és az adatok.
Másrészt ebben a táblázatban kétféle lehetőséget tüntettem fel. Egyik lehetőség, amikor a
gazda önmaga, vagy alkalmazottja végzi el a munkát (Mezei leltár előtti oszlopban), a másik
lehetőség, amikor mindent bérmunkába végeztet (utolsó két oszlopban). Természetesen
lehetőség van ezek kombinálására.
Természetesen az 1. táblázatban ennek megfelelő kell, hogy legyen a műveleti költség.
Mint látjuk, itt is sok számolási munkát takaríthatunk meg.
A művelet megnevezésében felsorolt munkaműveleteket ugyan feketével jelöltük, azonban
ezeket adott gazdaságban az egyszer kidolgozott technológián csak ritkán kell változtatni,
azaz mondhatnánk, hogy ezek a szövegek „majdnem” pirosak. Ugyanez vonatkozik a munka-
gép és az erőgép megnevezésére is. Vagyis a táblázatok fekete adatai sem változnak minden
esetben, csupán azt jelzik, hogy ezeket az adatokat meg kell vizsgálni, mert lehet, hogy azokat
meg kell változtatni. Ez vonatkozik minden táblázatra.
A mennyiségi egységnek a ha-t adtuk meg, ezt a gazda is könnyebben meg tudja adni, és
könnyebben tudja értelmezni is.
A teljesítmény természetesen a gép életkorától, állapotától, a talaj típusától, stb. függően
változhat, tehát a fekete jelzés indokolt, bár az egyszer kidolgozott technológia esetén adott
gazdaságban ez sem mindig változik. (Csupán megjegyezném, hogy a szállítási munkák
teljesítménye finomítható lenne az által, ha azt a szállítandó mennyiséghez (pl. átlagtermés,
műtrágya mennyiség, stb.) kapcsolnánk. De lehetőség lenne további adatok kiszámítására is
képletek megfogalmazása, olyképpen, hogy a gazdának alig kellene adatot megadni a
tervezéshez. Ez hihetetlen módon automatizálná a mezőgazdasági tervezést. Sajnos a jelenlegi
feltételeim ennek megoldását nem teszik lehetővé.)
A munkavégzés hónapja általában nem változik, tehát lehetne pirossal is jelölni, de hagytuk
feketének, legyen lehetőség felülbírálni, és erre a fekete jelzés hívja fel a figyelmet.
Az üzemanyag felhasználási normatívára ugyanaz vonatkozik, mint a teljesítményre.
Fel kell hívni a figyelmet a táblázat első sorában vastag számmal jelölt üzemanyag árára. Ezt
minden esetben a tényleges árnak megfelelően kell változtatni.
Végül felhívom a figyelmet a bérmunka költségekre. Egyrészt bizonyos munkákat eleve bér-
munkában végeztetünk. Pl. a terményszárítás, hacsak nincs a gazdának szárító üzeme, ami ma
még elég ritka. De e mellett megteremtettük a lehetőséget arra, hogy a rendszert az a gazda is
használhassa, aki esetleg minden munkát bérmunkában végeztet.
Ami pedig a mezei leltár adatait illeti, erre azért van szükség, mert ezek az adatok, illetve ezek
összege kerül át a 2. táblázatba.

16
5. táblázat
A növénytermesztési technológia gép,
munkaerő és munkabér szükségleti terve
Havonta óra/100 ha

Munkaműveleti
Terv óra/100 ha
terület
időszakonként
Növény megnevezése: Őszi búza eszközönként

Megnevezés Hó Gépidő Segédm Márc Ápr Máj Jun Júl Aug Szept Okt Nov Évi
Rába 8 50 0 50 50
Rába 10,11 63 0 31 31 62
Rába 9, 10 56 0 28 28 56
Rába 10 26 0 26 26
Rába össz: 194 0 0 0 0 0 50 28 85 31 194
MTZ 10 67 133 67 67
MTZ 10 10 0 10 10
MTZ 8, 9 33 67 17 17 34
MTZ 8, 9 17 0 8 8 16
MTZ 3 33 67 33 33
MTZ 3 33 0 33 33
MTZ 4 33 67 33 33
MTZ 4 33 0 33 33
MTZ 4, 5 33 67 17 17 34
MTZ 6 33 67 33 33
MTZ 7 143 0 143 143
MTZ összesen: 470 467 67 83 17 33 143 25 25 77 0 470
TX62 7 50 0 50 50
Segédmunka 0 67 100 33 67 33 33 133 0 466
Szakmunka 200 266 67 133 336 183 139 457 62 1843
Szak és segédmunka össz 2309

17
Ennek a táblázatnak a kitöltése kívánja jelenleg a legtöbb munkát. (E miatt is ésszerű lehetne
a rendszer továbbfejlesztésére alapozva egy célszerű szoftver megalkotása!)
Egyrészt azonban a technológiák e nélkül is sokat mutatnak és jól használhatók, másrészt erre
a táblázatra csak akkor van szükség, ha a növénytermelés komplex tervét úgy kívánjuk
elkészíteni, hogy az a gépszükségletet havi, (dekád, vagy heti) ütemezésben is magába foglal-
ja, vagy ha a termelés szerkezetét optimalizálni kívánjuk.
A táblázatot a 4. táblázat adatainak a felhasználásával, egy kis munkával összeállíthatjuk.
Természetesen megvan a lehetősége annak is, hogy a segéd munkaerő felhasználásának tervét
havi bontásban készítsük el. A szakmunkás munkaerő havi terve lényegében megvan,
tekintve, hogy ide az erőgépvezetőket soroljuk. Az erőgépek havi ütemezésével pedig
rendelkezünk.
A segédmunka felhasználásának a tervét a 4. táblázat alapján, (ahol megadtuk, hogy mely
munka műveletekhez kell segédmunkaerő és hány fő) könnyen meghatározhatjuk.
Természetesen lehetőség van arra is, hogy amikor valamely munkát két hónapban végezzük,
tehát a munkavégzés átnyúlik a következő hónapra is, akkor ezt az 5. táblázatban is, meg-
felelő megosztásban két hónapra tegyük át, tehát valós képet nyerjünk.
A technológiai változatképzésről már volt szó. Célszerű azonban megjegyezni, hogy
amennyiben a technológiai változatnál olyan tényezőt is érintünk, (Pl. teljesítmény norma-
tíva), akkor (és csak akkor) azt az 5. táblázatban is korrigálni kell. Egyébként az 5. táblázat
nem változik.

18
 2. A növénytermesztés komplex tervének elkészítése.
A továbbiakban azt vizsgáljuk meg, hogy hogyan lehet az elkészült növénytermesztési
technológiák alapján a növénytermesztés komplex tervét elkészíteni.
E célra ismét táblázatos formát használunk, a következők szerint
6. táblázat

A növénytermesztés paraméterei 100 ha-ra

Megnevezés A paraméter értéke
Termőterület ha
Össztermés tonna
Árbevétel
Anyagköltség
Műveleti költség
Nyereség
Állami támogatás
Gázolaj (és egyéb) támogatás
Összes nyereség
Vetőmagvak:
Őszi búza
.
.
Műtrágyák

Növényvédő szerek

Egyéb anyagok

19
A táblázat sorainak száma szükség szerinti, s a gazda döntheti el, hogy milyen adatokat
tartalmazzon a táblázat.
Elkészíteni és kitölteni egyszer kell, aztán pedig csak a változásokat kell benne átvezetni.
Kitöltéséhez az előbbi táblázatok adatai rendelkezésre állnak. (A rendszer továbbfejlesztése
estén ez a táblázat is automatikusan készülhetne el.)
A táblázat kitöltését mellőzzük, hiszen ezek az adatok az előbbi táblázatok alapján
értelemszerűek, s a táblázat kitöltése nem kíván különösebb képzettséget.
A továbbiakban azonban célszerű egy lépést tenni a matematika alkalmazása irányába.
Ettől nem kell megijedni a matematikában kevésbé járatos gazdáknak sem, most még csak
jelzést adunk, hogy ami most következik, az már a matematika körébe tartozik.
A matematikában járatosabbak eltekinthetnek ennek a (nagyon iskolás) résznek az elolva-
sásától.
A 6. táblázat számoszlopa (vagy annak egy része, illetve minden rendezett számoszlop) egy
oszlopvektor. Ezt vastagon szedett latin kisbetűvel, mondjuk a-val jelöljük. Az a vektor
elemeit, vagyis az egyes adatokat normál vastagságú latin kisbetűvel, pl. aj-vel szimbolizál-
juk, ahol a j futóindex, (j=1,2,…,n) s az a vektor első, második, és így tovább, n-edik elemét
szimbolizálja.
Ha különböző növények adatait (sőt azok különböző technológiai változatait) egymás mellé
helyezzük, akkor az így nyert oszlopokat megkülönböztetésként a1, a2, a3, … , an-nel jelöljük.
Így már van egy számtáblázatunk, amelynek oszlopai a különböző növények és technológiai
változatok adatait tartalmazzák, az oszlopokat vastagon szedett latin kisbetűvel (aj) jelöltük, s
a mellette lévő szám, index (index = mutató) azt mutatja, hogy hányadik oszlop adatáról,
hányadik oszlopvektorról van szó.
Magát a táblázatot mátrix -nak nevezzük, és vastagon szedett latin nagybetűvel, pl. A betűvel
jelöljük. A mátrix elemeit aij-vel jelöljük, ahol i futóindex (i=1,2,…,m) arra utal, hogy az
adott elem a mátrix hányadik sorában, j futóindex (j=1,2,…,n) pedig arra utal, hogy az adott
elem a mátrix hányadik oszlopában van. Az adott mátrix tehát m sorból és n oszlopból áll,
ahol m és n tetszőleges számok.
Most egy számoszlopban megadjuk, hogy az egyes növényeket és/vagy azok technológiai
változatait hány hektáron kívánjuk termelni, úgy, hogy az első oszlophoz (tehát az a1-hez)
tartozó terület képezi az oszlop első adatát, a második oszlophoz tartozó terület az oszlop a
második adatát, és így tovább, akkor szintén egy oszlopvektort kapunk eredményül, mégpedig
a növények és technológiai változatok területi vektorát. Jelöljük ezt a vektort x-el, melynek
elemei xj (j=1,2,…,n)
Mármost ha az A mátrixot megszorozzuk jobbról az x vektorral (az egyetemet végzett, így a
mátrixalgebrában járatos gazdák tudják, hogy oszlopvektorral mátrixot mindig jobbról
szorzunk, sorvektorral pedig balról), akkor az egyes a1x1 stb. oszlopok az adott növény, adott
technológiai változatához tartozó területtel felszorzott technológiai adatait tartalmazzák,
illetve a Ax szorzás eredményekét e felszorzott oszlopok összegét kapjuk, ami már az adott
paraméterek vállalati szintű értékét adja. Az így nyert oszlopot (oszlopvektort) jelöljük
vastagon szedett b - vel, azaz Ax=b.

20
A b vektor (melynek elemei b1,b2,…,bm) tehát a vállalat összterületét, árbevételét, anyag-
költségét, stb. adja, mindazokat az adatokat, amelyeket táblázatunk, az A mátrix tartalmazott.
Arra természetesen vigyáznunk kell, hogy ne adjunk össze olyan adatokat, amelyek összege
értelmetlen, pl. ne adjuk össze a búza, a kukorica, a napraforgót, stb., mennyiségét, mert
akkor azokat Hamupipőke galambjai sem tudják szétválogatni. De összeadhatjuk egy adott
hónapban e növények által igényelt munkaórák számát, gépi munkaórák számát, illetve e
növények által nyerhető árbevételt, nyereséget, stb.
A 6. táblázathoz hasonlóan foglalhatjuk táblázatba a különböző gépek iránti havi (vagy akár
heti, dekád) igényeket, munkanapban, vagy munkaórákban, illetve a szak és a segédmunka
iránti igényeket, azaz bármit, ami számunkra szükséges, azaz az A mátrix minden számunkra
fontos technológiai elemet magába foglalhat. Így aztán az A mátrix x vektorral történő
felszorzása valamennyi számunkra fontos paraméter vállalati szintű értékét adja meg.
Most térjünk vissza az egyszerű táblázatos vizsgálathoz. Az előbbiekben a matematika
nyelvén kifejtetteket az excel táblázatban nagyon egyszerűen tudjuk megoldani. Úgy járunk
el, hogy a 6. táblázat adatait oszloposan egymás mellé helyezzük, a táblázat baloldalán lévő
megnevezés oszlopba beírjuk az adott technológiai paraméter nevét, az oszlop fejlécébe pedig
a növény és technológiai változat nevét, (pl. őszi búza1, őszi búza2, stb., kukorica1,
kukorica2, stb., stb.) s a táblázat adatai a 100 ha területre kidolgozott adatokat tartalmazzák.
Most a táblázat első sorába az egyes növények és technológiai változatok területének század
részét írjuk be, hiszen az adatokat 100 ha-ra vonatkoztatva adtuk meg. Az így elkészült
táblázatnak adhatjuk címül „A technológiai adatok 100 ha-ra vonatkoztatva”. (7. táblázat)
Ezután elkészítünk egy másik táblázatot (8. táblázat). Ez tulajdonképpen másolás kérdése
csupán) Ebbe már az előbbi táblázat oszlopainak a területtel történő felszorzott adatai tehát az
a1x1, a1x1, stb. szerepelnek, és a táblázat jobb oldali oszlopában az oszlopok adatainak az
összege, tehát a b vektor lesz.
Természetesen a fenti elveket követve, a valóságban a táblázatot több táblázatra bontva is
elkészíthetjük. Az alábbiakban egy javasolt megoldást mutatunk be, mintafeladattal, három
növény, őszi búza, kukorica és napraforgó termelését feltételezve.

21
7. táblázat

Technológiai mátrix (100 ha területre vonatkoztatott paraméterek)

X1 X2 x3 x4 x5 x6 x7 b
Megnev Őszi b. Kukorica Nforgó Rába MTZ Kombájn Merő óra
Ter 100 100 100 0 0 0 0 340
Rábaápr 0 77 50 -160 0 0 0 0
Rábaaug 50 0 0 -264 0 0 0 0
Rábaszept 28 0 0 -200 0 0 0 0
Rábaokt 85 100 100 -180 0 0 0 0
Rábanov 31 0 0 -120 0 0 0 0
MTZmárc 67 0 0 0 -120 0 0 0
MTZápr 83 144 100 0 -160 0 0 0
MTZmáj 17 100 0 0 -160 0 0 0
MTZjun 33 36 33 0 -200 0 0 0
MTZjúl 143 0 0 0 -264 0 0 0
MTZaug 25 0 0 0 -264 0 0 0
MTZszept 25 0 143 0 -200 0 0 0
MTZOKT 77 259 0 0 -200 0 0 0
Kombájnjúl 50 0 0 0 0 -200 0 0
Kombájnszept 0 0 40 0 0 -200 0 0
Kombájnokt 0 50 0 0 0 -300 0 0
Merő 714 766 466 0 0 0 -1 0
Mbér400 FT/ó 285600 306400 186400 0 0 0 0 0 778400
Jöv 4880700 9682300 5086300 -980000 -596000 -7500000 0 max.
Jöv(sajátmka) 1596859 5489027 2668080 -980000 -596000 -7500000 0

22
Pirossal jelöltük, hiszen az előbbi táblázatokban, minden adattal és fogalmi megnevezéssel
rendelkezünk, csupán az egyes növények, és az un. Forrás-változók fölé írtunk xj értékeket. A
táblázat tehát tulajdonképpen másolás kérdése.

8. táblázat

A termelési terv (I. változat)

Vetésszerk.I 1,74 0,86 0,8 1 2 0,43 2274

Megnev Őbúza Kukorica Nforgó Rába MTZ Komb Merő Összes
Rábaápr 0 66,22 40 -160 0 0 0 -53,78
Rábaaug 87 0 0 -264 0 0 0 -177
Rábaszept 48,72 0 0 -200 0 0 0 -151,28
Rábaokt 147,9 86 80 -180 0 0 0 133,9
Rábanov 53,94 0 0 -120 0 0 0 -66,06
MTZmárc 116,58 0 0 0 -240 0 0 -123,42
MTZápr 144,42 123,84 80 0 -320 0 0 28,26
MTZmáj 29,58 86 0 0 -320 0 0 -204,42
MTZjun 57,42 30,96 26,4 0 -400 0 0 -285,22
MTZjúl 248,82 0 0 0 -528 0 0 -279,18
MTZaug 43,5 0 0 0 -528 0 0 -484,5
MTZszept 43,5 0 114,4 0 -400 0 0 -242,1
MTZOKT 133,98 222,74 0 0 -400 0 0 -43,28
Kombájnjúl 87 0 0 0 0 -86 0 1
Kombájnszept 0 0 32 0 0 -86 0 -54
Kombájnokt 0 43 0 0 0 -129 0 -86
Merő 1242,36 658,76 372,8 0 0 0 -2274 -0,08
Jöv 2778535 4720563 2134464 -980000 -1192000 -3225000 0 4236561,88

A 8. táblázat a 7. táblázat és a termelési szerkezet beírása alapján jött létre, tulajdonképpen az

A mátrix és az x vektor szorzataként, vagyis tulajdonképpen a vállalat növénytermesztési
szerkezetéhez tartozó adatokat tartalmazza.
A gép és a munkaerő adatai negatív számokként szerepelnek, s az összesen oszlopban a
rendelkezésre álló kapacitás kihasználatlanságát, felesleges kapacitását (negatív érték), vagy
kapacitás hiányát kapjuk (pozitív érték).
Az adott táblázat azt az esetet mutatja, amikor 174 ha - on őszi búzát, 86 ha-on kukoricát, 80
ha-on napraforgót termelünk, s rendelkezésünkre áll 1 db Rába és 2 db MTZ traktor és 0,43
kombájn. (utóbbi résztulajdon, vagy igen elhasználódott stb. miatt lehetséges), s a ledolgoz-
ható munkaóra 2274.
Amint látjuk ez a táblázat sem igényel számolási munkát.
Természetesen célszerű a komplex tervet megfelelő táblázatokba foglalva, áttekinthetővé
tenni. Éppen ezért célszerű megfelelő tervtáblázatokat elkészíteni:
Ez előtt azonban nézzünk meg még tervváltozatokat:

23
 9. táblázat
Termelési terv (II változat)
Vetésszerk.II 1,74 1,66 0 1 2 0,43 2513
Megnev Őbúza Kukorica Nforgó Rába MTZ Komb Merő Összes
Rábaápr 0,00 127,82 0,00 -160,00 0,00 0,00 0,00 -32,18
Rábaaug 87,00 0,00 0,00 -264,00 0,00 0,00 0,00 -177,00
Rábaszept 48,72 0,00 0,00 -200,00 0,00 0,00 0,00 -151,28
Rábaokt 147,90 166,00 0,00 -180,00 0,00 0,00 0,00 133,90
Rábanov 53,94 0,00 0,00 -120,00 0,00 0,00 0,00 -66,06
MTZmárc 116,58 0,00 0,00 0,00 -240,00 0,00 0,00 -123,42
MTZápr 144,42 239,04 0,00 0,00 -320,00 0,00 0,00 63,46
MTZmáj 29,58 166,00 0,00 0,00 -320,00 0,00 0,00 -124,42
MTZjun 57,42 59,76 0,00 0,00 -400,00 0,00 0,00 -282,82
MTZjúl 248,82 0,00 0,00 0,00 -528,00 0,00 0,00 -279,18
MTZaug 43,50 0,00 0,00 0,00 -528,00 0,00 0,00 -484,50
MTZszept 43,50 0,00 0,00 0,00 -400,00 0,00 0,00 -356,50
MTZOKT 133,98 429,94 0,00 0,00 -400,00 0,00 0,00 163,92
Kombájnjúl 87,00 0,00 0,00 0,00 0,00 -86,00 0,00 1,00
Kombájnszept 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 -86,00 0,00 -86,00
Kombájnokt 0,00 83,00 0,00 0,00 0,00 -129,00 0,00 -46,00
Merő 1242,36 1271,56 0,00 0,00 0,00 0,00 -2512,92 1,00
Jöv 2778535 9111785 0 -980000 -1192000 -3225000 0 6493319,48

A 9. táblázat a II. sz. tervváltozatot mutatja, amikor 174 ha-on őszi búzát, 166 ha-on kukoricát
termesztünk. A 10 táblázat azt az esetet mutatja, amikor csak kukoricát termelnénk
monokultúrában.
Ha összehasonlítjuk a három tervváltozatot, látjuk, hogy a technológiai szinten kimutatott,
tehát itt még egyáltalán nem valóságos jövedelem igen különböző. Az első tervváltozatban
(kerekítve) 4,2, a másodikban 6,5, a harmadikban 13,3 millió Ft.
10. táblázat.
Termelési terv (III változat)
Vetésszerk.III 0 3,4 0 1 2 0,43 2514
Megnev Őbúza Kukorica Nforgó Rába MTZ Komb Merő Összes
Rábaápr 0 261,8 0 -160 0 0 0 101,8
Rábaaug 0 0 0 -264 0 0 0 -264
Rábaszept 0 0 0 -200 0 0 0 -200
Rábaokt 0 340 0 -180 0 0 0 160
Rábanov 0 0 0 -120 0 0 0 -120
MTZmárc 0 0 0 0 -240 0 0 -240
MTZápr 0 489,6 0 0 -320 0 0 169,6
MTZmáj 0 340 0 0 -320 0 0 20
MTZjun 0 122,4 0 0 -400 0 0 -277,6
MTZjúl 0 0 0 0 -528 0 0 -528
MTZaug 0 0 0 0 -528 0 0 -528
MTZszept 0 0 0 0 -400 0 0 -400
MTZOKT 0 880,6 0 0 -400 0 0 480,6
Kombájnjúl 0 0 0 0 0 -86 0 -86
Kombájnszept 0 0 0 0 0 -86 0 -86
Kombájnokt 0 170 0 0 0 -129 0 41
Merő 0 2604,4 0 0 0 0 -2514 90,4
Jöv 0 18662691,8 0 -980000 -1192000 -3225000 0 13265692

24
A továbbiakban az első tervváltozat részletesebb kidolgozása alapján mutatjuk be a tervtáblá-
zatokat.

11. táblázat

Termelési érték, költség és jövedelem terv.

100 ha területre és az egyéb tevékenységre

Megnev Őszi búza Kukorica Nforgó Egyéb tev

Árbevétel 10320000 16800000 10000000 6000000
Anyagktg 3811770 4605000 3114150 0
Művelet ktg 2160342 5476900 2942200 4500000
Földbérlet 1080000 1080000 1080000 0
Össz ktg 7052112 11161900 7136350 4500000
Nyereség 3267888 5638100 2863650 1500000
Támogatás föld 300000 300000 300000 0
Gázolajtámogat 577440 551776 577440 0
Össz. Támogatás 877440 851776 877440 0
Nyereség 4145328 6489876 3741090 1500000

Most is alig néhány adatot kell az előbbi táblázatokból megadni, illetve ez is megoldható
másolással, de jelenleg még ezt nem építettem be a feladatba.
Jól látható, hogy a 100 ha-ra vonatkoztatott adatok a különböző növényeknél igen eltérőek.
A táblázatban az egyéb tevékenység oszlopba vettük azokat a bevételeket és költségeket,
amelyek az egyéb, tehát nem növénytermesztési tevékenységből származnak.
A 12. táblázat önmagáért beszél. Részletesen tartalmazza a terv adatait, a rendelkezésre álló
területre vonatkoztatva, az első tervváltozat szerint.

12. táblázat

Költség és jövedelemszámítás az I. tervváltozat összterületére

Költség és jövedelemszámítás összterületre, ill. tevékenységre
Terület: 174 86 80 100
Megnev Őszi b Kukorica Nforgó Egyéb tev Összes
Árbevétel 17956800 14448000 8000000 6000000 46404800
Anyagktg 6632480 3960300 2491320 0 13084100
Művelet ktg 3758995 4710134 2353760 4500000 15322889
Földbérlet 1879200 928800 864000 0 3672000
Össz ktg 12270675 9599234 5709080 4500000 32078989
Mezei leltár (tervezett) 5798942 2199184 545753 0 8543879
Marad 2001 évi költség 6471733 7400050 5163327 4500000 23535110
Nyereség (Term-i) 11485067 7047950 2836673 1500000 22869690
Támogatás földalapú 522000 258000 240000 0 1020000
Gázolajtámogat 1004746 474527 461952 0 1941225
Össz támogatás 1526746 732527 701952 0 2961225
Eredm.ágazati 13011813 7780477 3538625 1500000 25830915
Amortizáció 6000000
Általános költség 8000000

25
Profit (eddig) 11830915
Előző évi adózott eredmény 2204000
Készletek értéke 4416000
Követelések 10824000
Értékpapírok 3500000
Pénzeszközök 68000
Összesen (profit-pénzeszk.) 32842915
Jövő évi term. mezei leltára 8543879
Marad 24299036
Kötelezettségek a tervévben 10823986
Marad 13475050
Beruházásra (kötelezettségek)

Ha most megváltoztatjuk a táblázatban a terület adatokat, mert egy új tervváltozatot kívánunk

megvizsgálni, akkor azonnal átszámításra kerül a táblázat és megkapjuk új tervhez tartozó
adatokat.
Természetesen bármikor változtathatjuk a feketével szedett számadatokat is.
A 13 táblázat két kalkulációt tartalmaz. Az első táblázatrész azt mutatja, hogy 100 ha-területre
mennyi árbevétel, költség és jövedelem számolható. A második rész azt mutatja, hogy
amennyiben a teljes területen 340 ha-on egy-egy növényt termelnénk, mennyi lenne az
árbevétel, a költség és a jövedelem. Az utolsó sor mindkét esetben azt mutatja, hogy 1 Ft
költséggel hány Ft jövedelem érhető el.

13. táblázat

Monokultúrás termelés kalkulációja

Kalkuláció monokultúrára 100 ha-ra
Megnev Ő. Búza Kukorica Nforgó
Árbevétel 10320000 16800000 10000000
Költség 2160342 5476900 3312089
Jövedelem (ágazati) 5225328 7569876 4821090
Jöv/ktg 2,42 1,38 1,46

Kalkuláció 340ha-ra
Megnev Ő. Búza Kukorica Nforgó
Árbevétel 35088000 57120000 34000000
Költség 7345163 18621460 11261103
Jövedelem (ágazati) 17766115 25737578 16391706
Jöv/költs. 2,42 1,38 1,46

A 14 táblázat összehasonlításképpen a legfontosabb mutatókat, a kukoricatermesztéshez tarto-

zó adatok százalékában fejezi ki. Jól látható, hogy a kukorica adja a legtöbb árbevételt. Az
őszi búza ennek csak a 61, a napraforgó pedig a 60 %-át adja
A kukorica kívánja a legnagyobb költséget. Az őszi búza ennek a 39, a napraforgó pedig a
60 %-át teszi ki.
A kukorica a legjövedelmezőbb növény, az őszi búza ennek a 69, a napraforgó ennek a
64 %-át adja.

26
 14. táblázat

Viszonylagos jövedelmek

A kukorica %-ában
Megnev Ő. búza Kukorica Nforgó
Árbevétel 61 100 60
Költség 39 100 60
Jövedelem (ágazati) 69 100 64

Ez az összehasonlítás igen jó viszonyítását adja a különböző növényeknek.

A következőkben kommentár nélkül (hiszen a táblázatok és adatok önmagukért beszélnek) a
gép és a munkaerő szükségleti táblázatokat mutatjuk be, a szükségleteket havi bontásban adva
meg. (15. táblázat)

15. táblázat
Gép és munkaerő szükséglet

Rába Márc Ápr Máj Jun Jul aug szept Okt nov Évi össz
Őszi búza 87 48 148 54 337
Kukorica 66 86 152
Nforgó 40 80 120
Összesen 0 106 0 0 0 87 48 314 54 609
Óra/nap 8 10 12 10 8
Nap össz 0 13 0 0 0 9 4 31 7 64
Tehát: csak okt-nov-ben kihasznált. Évi 64 munkanap mellett az amortizáció igen magas!
Amortizáció kb 344,828Ft/ó
3281,25Ft/nap
MTZ Márc Ápr Máj Jun Jul aug szept okt nov Évi össz
Őszi búza 116 145 29 58 249 46 46 133 0 822
Kukorica 0 57 86 31 0 0 0 209 0 383
Nforgó 0 80 0 27 0 0 114 0 0 221
Összesen 116 282 115 116 249 46 160 342 0 1426
Óra/nap 8 10 12 10 8
Nap össz 0 35 0 0 0 5 13 34 0 87
Tehát lényegében 1 traktor ellátná a feladatot.

Kombájn Márc Ápr Máj Jun Jul aug szept okt nov Évi össz
Őszi búza 0 0 0 0 87 0 0 0 0 87
Kukorica 0 0 0 0 0 0 0 43 0 43
Nforgó 0 0 0 0 0 0 0 32 0 32
Összesen 0 0 0 0 87 0 0 75 0 162
Óra/nap 8 12 10 12 10 8
Nap össz 0 0 0 0 7 0 0 8 0 15
Tehát lényegében csak 162 órában 15 nap van kihasználva
Amortizáció: 23333Ft/óra
256271 Ft/nap

27
Szkmka: Márc Ápr Máj Jun Jul aug szept okt nov Évi össz
Rába 0 13 0 0 0 9 4 31 7 64
MTZ 0 35 0 0 0 5 13 34 0 87
Kombájn 0 0 0 0 7 0 0 8 0 15
Összesen 0 49 0 0 7 13 17 73 7 166
Óra/nap 8 12 10 12 10 8
Nap össz 0 6 0 0 1 1 1 7 1 18
Tehát 1 fő sincs kihasználva

Segédm Márc Ápr Máj Jun Jul aug szept okt nov Évi össz
Őbúza 116 174 58 116 0 58 58 232 0 812
Kukorica 0 57 115 115 0 287
Nforgó 0 107 0 53 0 0 0 0 0 160
Össz 116 338 173 169 0 58 58 347 0 1259
Óra/nap 8 8 8 10 12 12 12 10 8
Nap össz 0 42 0 0 0 5 5 35 0 87
Tehát 2 fő sincs kihasználva, kivéve áprilist

Lehetne még további táblázatokat és elemzéseket készíteni, azonban a gyakorlati gazdának

általában még az eddig közöltekre sem mindig van szüksége, vagy nem készíti el ezeket az
elemzéseket. Éppen ezért ezzel az egyszerűsített döntésmegalapozási, tervezési rendszer
ismertetését befejezzük.
A célból pedig, hogy a könyv második kötetének a megjelenéséig az érdeklődő vállalatok
hozzájuthassanak eddigi munkásságomhoz, - mint arról már szó volt - irodalomjegyzékként
közreadom publikációim jegyzékét. Ezek közül - mint említettem - egyik-másik ugyanis még
megszerezhető régebben végzett agrármérnököktől, vagy könyvtárakból.

28
 3. Elméleti vizsgálatok és gazdaságpolitikai
döntések megalapozása.

Messze vezetne, és igen terjedelmes lenne, ha az előbbi adatok alapján kívánnám elvégezni a
lehetséges elméleti vizsgálatokat és a gazdaságpolitikai döntések megalapozása során
lehetséges számításokat és az így nyert adatokat, és grafikonokat is közreadnám. Éppen ezért
e helyütt csak összefoglalom a lehetőségeket, illetve a lehetőségek egy részét.
Mindenek előtt azt kívánom megjegyezni, hogy az lenne a jó, ha megvalósulhatna az
elképzelésem, s lehetőség lenne az itt leírtakra alapozva egy még tökéletesebb rendszer és
szoftver megalkotására. Ez esetben a termőtalaj paramétereinek ismeretében matematikai
képletekkel határozhatnák meg, hogy adott átlagtermés eléréséhez mennyi műtrágyára és
vegyszerre van szükség (vagy fordítva). Ugyancsak matematikai számítással határozhatnánk
meg a munkaműveleteknél elérhető teljesítményeket és üzemanyag fogyasztást, stb., még-
pedig pl. a szállítási szükségletet a termésátlag, illetve az össztermés, valamint a szállítási
távolság a függvényében, stb. Egy ilyen megoldás már igen aprólékos és szakmailag is
részletekbe menő lenne.
De nézzük inkább röviden, szinte felsorolásszerűen, hogy a fenti eljárások milyen elméleti
vizsgálatok elvégzésére alkalmasak és mennyire használhatók gazdaságpolitikai döntések
megalapozására.
Ha pl. termelési technológiák vizsgálata során az átlaghozamot változtatjuk, mondjuk 10 %-
os, vagy 10-20 kg-os lépésközökkel, és vizsgáljuk a termelési érték (árbevétel), a termelési
költség és a technológiai szintű jövedelem mennyiségét és azt táblázatba foglaljuk, akkor
képet kapunk arról, hogy hogyan változik az árbevétel, a termelési költség és a jövedelem a
terméshozam változásának a függvényében.
(Technológiai színtű jövedelem alatt azt a jövedelmet értem, amely még nem tartalmazza az adott
technológiánál alkalmazott gépek és eszközök amortizációs költségét. Ennek meghatározás
ugyanis a termelési szerkezet ismeretét feltételezi, amit még itt, a technológiai tervezésnél nem
ismerünk.)
Ha a technológiai tervezés rendszerét úgy alkotjuk meg, hogy az anyagfelhasználás és a
terméshozammal kapcsolatos munkaműveleti költségek a terméshozamhoz kapcsoltak, tehát
annak függvényei, akkor vizsgálhatjuk azt is, hogy hogyan alakulnak a költségek (esetleg a
különböző költségek) a terméshozam változásának a függvényében. (E probléma nemlineáris
kezelése is lehetséges. Ennek bővebb kifejtését az irodalomban találjuk meg. )
Természetesen ezek az adatok grafikonon ábrázolhatók, illetve a rendszer eleve elkészíti
ezeket a grafikonokat.
Vajon milyen görbéket nyerünk egy ilyen vizsgálattal. Hol van (ha van) a terméshozam
optimuma? Természetesen ez a vizsgálat talajtípusonként, sőt különböző időjárási feltételeket
alapul véve is elvégezhető.
Egy ilyen elméleti vizsgálat sok tekintetben érintheti az agrárpolitikát is.
Mely növényeket érdemes termelni, adott talajtípuson? Milyen terméshozam elérésére
célszerű a vállalatoknak törekedni. Célszerű-e adott növény termelését bármilyen (és milyen)
formában támogatni és ösztönözni? Esetleg szükséges lenne-e a termelési költségek egyes
elemeit befolyásolni? Szükség volna-e esetleg az adórendszer változtatására? És így tovább!

29
Hasonlóképpen vizsgálható az árak változása, illetve az előbbi gazdasági mutatók változása a
termék árának a függvényében? Itt lényegében az előbbivel azonos kérdések vethetők fel.
Igen érdekes lenne, pl. egyidejűleg vizsgálni, hogy hogyan alakulnak az előbbi (és esetleg
más) gazdasági mutatók a terméshozamnak és a termék árának a változása függvényében? Az
így nyert adatokat a rendszer háromdimenziós ábrák segítségével szemléltetné, ahol az x
tengely a termésátlagot, az z tengely a termék egységárát az y tengely pedig az árbevételt,
költségeket, illetve költségelemeket, a jövedelmet, ábrázolná.
Ismeretes, hogy általában a termék ára függ a termés mennyiségétől. Ha valamely termékből
kevesebb terem annak ára magasabb, ha több terem annak ára alacsonyabb. De vajon milyen
matematikai összefüggések állnak itt fenn. Milyen terméshozam emelkedés milyen árcsök-
kenést bír el, és viszont. Milyen termékek kompenzálhatják egymást az ár és a termésátlag
változása során. Ha ugyanis az egyik termék számára kedvezőtlen időjárás egy másik termék
számára kedvező, vagy kevésbé kedvezőtlen lehet, akkor ezek árarányuk a függvényében,
bizonyos szinten egymást kompenzálhatják. A Kompenzáció mértéke természetesen terület-
arányuk függvénye is. Még további, számos kérdésre lehetne itt választ keresni, és választ
kapni, amely válaszok jelentősen segíthetnék a vállalati és az agrárpolitikai döntések megala-
pozását is.
Vizsgálhatnánk a különböző költségelemek változtatásának a hatását is a fenti gazdasági
mutatókra. E tekintetben számos összehasonlításra lenne lehetőség, pl. a különböző anyagok
és a különböző gépek alkalmazását illetően, valamint a munkaerő és a munkabér hatását
tekintve.
A fenti vizsgálatok természetesen bármely növény termelésére elvégezhetők. Sőt az egyes
növények adatainak az összehasonlítása lehetővé tenné annak az eldöntését is, hogy adott
termőhelyen (a piaci viszonyokat is figyelembe véve) mit érdemes termelni. De a különböző
növényekre vonatkozó elemzések összehasonlítása számos kérdés vizsgálatát is lehetővé
tenné, és sok hasznos alapot adhatna a vállalati, az agrárpolitikai, sőt általában a gazdaság-
politikai döntések számára.
Csakhogy egy-egy mezőgazdasági vállalat nem csak egy növényt termeszt, hanem általában
néhányat, egyrészűk állatot is tart, sőt szolgáltatási tevékenységet végez, vagy vesz igénybe,
tehát el kell készíteni a mezőgazdasági vállalat komplex tervét.
Ez, mint láttuk megoldható, sőt célszerű különböző változatokat készíteni, és azok közül
kiválasztani a legkedvezőbbnek látszó változatot.
De a komplex tervezés nem csak adott vállalat számára jelent lehetőséget, hanem az elméleti
vizsgálódások és az agrárpolitikai, a gazdaságpolitikai döntések számára is.
Különböző talajtípusok és egyéb feltételek mellett, különböző termelési szerkezetek és külön-
böző technológiai változatok alkalmazása vajon hogyan változtatja az árbevételt, termelési
költséget, illetve költségelemeket, valamint a jövedelmet. Hogyan változik a munkaerő
felhasználás, milyen hatással van mindez a munkabérekre, stb. Se szeri-se száma az
elvégezhető vizsgálatoknak.
A vizsgálatok kiterjeszthetők regionális szintre, vagy vállalatok közötti kooperációk szintjére
is. Valamikor a matematikai eljárások felhasználásával foglalkoztam az üzem, illetve vállalat
méretének és hatékonyságának a kapcsolatával, a termőföld minőségének az értékelésével, a
munkaerő és a gépfelhasználás hatékonyságával és jövedelmezőségének kölcsönhatásával.
Véleményem szerint ezek a kérdések ma is nagy kérdései a mezőgazdaságnak.

30
Nagy kérdés az is, hogy a rendszerváltás után szétaprózott mezőgazdaság milyen utat járjon.
Valóban az (elaprózott) kisgazdaságok útját kell járnunk? Vagy talán végbe kell menni
(valójában megy is) a föld koncentrációnak? S ha a föld koncentráció a jövő útja, akkor azt
milyen módon kell megoldani?
Adják el néhányhektáros földjüket a tulajdonosok? De ne külföldinek drágán, hanem hazainak
olcsón? De ezzel nem éppen a szegény ember kényszerül arra, hogy „hazafias érdekből”
olcsón adja el „talpalatnyi” földjét? S a gazdagabb magyar „hazafias érzésből” olcsón megve-
hesse azt? Hazafias érzésből a szegény adjon a gazdagnak?
Vajon nincs más útja a földkoncentrációnak? Vajon helyes volt-e a termelőszövetkezetek
szétverése? Nem lehetséges, hogy van a földkoncentrációnak a termelőszövetkezetektől eltérő
útja is, amely azonban nem azt jelenti, hogy a szegény ember olcsón adja el földjét a
gazdagnak?
Vajon mi lenne, ha a mezőgazdasági vállalatok és általában a földtulajdonosok összefognának
valamilyen formában? (Esetleg részvénytársasági formában?) Nem lehetséges, hogy esetleg
ilyenképpen nagy és erős mezőgazdasági vállalatok jöhetnének létre, amelyek a EU pályá-
zatokon is sikeresebbek lehetnének? Nem lehetséges, hogy ilyen vállalatok közigazgatási
határokon (sőt országhatárokon is) átívelhetnének és az adott táj mezőgazdasági termelésének
a feldolgozását, értékesítését, szervezését is kezükbe vehetnék? Nem volna könnyebb ilyen
vállalatoknak EU-s támogatásokhoz jutni, mert megvolna hozzá a saját erő és a megalapozott
terv is? S még értelmes célokat is tűznének ki!
S mennyi megműveletlen terület van Magyarországon? Különösen a dombos, hegyes
vidékeken. Nem lehetne ezeket valamilyen formában ésszerűen hasznosítani? Biztos, hogy
ezek abszolút rossz földek, s nem lehet találni olyan hasznosítási módot, ami hatékony is
lehetne?
S ha már annyi mezőgazdaságot segíteni hívatott hivatal van jelenleg is, nem lehetne e
hivataloknak ezekkel a kérdésekkel foglalkozni? Megalapozott döntéseket előterjeszteni? Szó
sincs természetesen arról, hogy ezek a szervek, vagy hivatalok, vagy bárki közvetlenül
beavatkozzon a mezőgazdaságba. Mindig is az volt a baj, hogy megmondták a parasztnak,
hogy mit kell tennie. Most TSZ-be lépni, most kilépni, stb. Nem volna jó, ha hagynák a
parasztokat, hogy maguk döntsenek, hogy milyen formában kívánnak gazdálkodni. Kívülről
csak (!) megalapozott tanácsot kapnának! Nem volna szabad összekeverni a politikát és a
gazdaságot, a tulajdonviszonyokat és az üzemformákat.
Még a rendszerváltás hajnalán éppen a matematika segítségével kimutattam, hogy a mezőgaz-
daság nem, hogy felvenné az iparból kiszorult munkaerőt, hanem maga is munkanélküliséget
teremt. Matematikailag kimutatható, hogy az akkori és a jelenlegi árviszonyok mellett a
mezőgazdasági vállalatnak az a hatékonyabb, ha kevés munkaerő felhasználásával, 2-3 jól
gépesíthető növényt termeszt. 100-200 hektáros birtokon alig van szükség munkaerőre. Hol
vagyunk már attól, amikor 3-4 ha terület jutott egy termelőszövetkezeti dolgozóra, vagyis pl.
egy egész falú határát használó 4.000 ha-os termelőszövetkezet mintegy 1.000 tagot foglal-
koztatott és tartott el. Meg a nyugdíjasokat is segítette, stb. Ma ezen a területen elég legfeljebb
20-25 ember is. S a többi? Munkanélküli! Szociális segélyen élő! Vagyis tartsa el az állam!
Miből? A mi adónkból! Igaz szerény színvonalon!

31
Feltehetjük tehát ismételten a kötet elején megfogalmazott kérdést. Merre halad tehát mező-
gazdaságunk? A magukra hagyott, egymástól elszigetelten, egyénileg és kínkeservesen gaz-
dálkodó kisparaszti gazdaságok, vagy a korszerűen vezetett, korszerű eszközökkel gazdál-
kodó, s a szorosan vett mezőgazdasági tevékenységet is messze meghaladó, a mezőgazdasági
termékek tárolását és feldolgozását, sőt ipari és kereskedelmi tevékenységeket is végző
tőkeerős vállalatok irányába.
Nézzünk egy kis statisztikát a KSH adatai alapján. (Az adatokat a KSH honlapjáról vettem
le.)
Jelenleg a földterület 44,9 %- át az egyéni gazdaságok, 40,6 %-át gazdasági szervezetek, és
14,5 %-át egyéb szervezetek használják. A 765,6 ezer egyéni gazdaság 2000-ben átlagosan
2,74 ha, 2003-ban 3,33 ha területet használt. A gazdasági szervezetek által használt terület
átlagos nagysága 2000-ben 663 ha, 2003-ban pedig 503 ha volt.
Érdekes megfigyelni a 16. táblázat adatait. Az egyéni gazdaságok 94,1 %-a 10 ha alatti
területen gazdálkodik. Ugyanakkor a gazdasági szervezetek 88 %-a 300 ha feletti területen
gazdálkodik.
Elképzelhető, hogy a néhány százezer 10 ha alatt gazdálkodó parasztgazda versenyképes
termelést folytathat? Lehetséges, hogy ez a kisparcellás parasztgazdasági forma és nem a
nagyüzem lehet versenyképesebb. Az egyéni gazdáknak csak 2 %-a rendelkezett felsőfokú
végzettséggel, 6 %-a középfokú mezőgazdasági végzettséggel. A többi „többéves munka-
tapasztalataira” támaszkodva gazdálkodott.
Természetesen az a néhány egyéni gazdaság, amely az egyéni gazdaságok 0,4 %-át teszi ki, s
100 ha feletti területen gazdálkodik, s az egyéni gazdaságok területének 2,6 %-át birtokolja, s
ezek közül is a nagyobbak esetleg versenyképesek lehetnek. Nyilván itt találhatók a felsőfokú
képzettséggel rendelkezők is.

16. táblázat

A gazdaságok számának és termőterületének

megoszlása a használt terület nagysága szerint
Termőterület Egyéni gazdaságok Gazdasági szervezetek
Nagyság csoport hektár Száma területe % száma területe %
0-10 94,1 28,5 26,9 0,1
10-100 5,5 47,3 33,3 3,0
100-300 0,4 21,6 20,1 8,9
300 felett 0,0 2,6 19,7 88,0
Összesen 100 100 100 100

A statisztika szerint az egyéni gazdák 60 %-a kizárólag saját fogyasztásra termel. Az évi
ledolgozott munkanap ezekben a gazdaságokban, évi 2003-ban 82 nap volt.
Aligha csodálkozhatunk tehát azon, hogy a mezőgazdasági termékek bruttó termelési indexe
az 1986-1990 évek átlagának még a háromnegyedét sem éri el. (17. táblázat)

32
 17. táblázat.

A mezőgazdasági termékek bruttó termelési indexe

Évek %
1986-1990 évek átlaga 100
1993 65,3
1994 67,3
1995 69,1
1996 73,4
1997 73,0
1997 69,8
1998 68,8
1999 71,4
2000 66,9
2001 77,5
2002 74,2
2003 70,9

Kiszámolta már valaki, hogy hány milliárd forint elmaradt hasznot jelent ez Magyar-
országnak? Kiszámolta már valaki, hogy a termelőszövetkezetekben és az állami gazdaságok-
ban tönkrement épületek, gépek, eszközök, stb. hány milliárd forint kárt okoztak Magyar-
országnak? 15 évvel a rendszerváltás után a mezőgazdasági termelési érték még ma is a
rendszerváltás előtti 5 év átlagának a háromnegyedénél sem tart?
Kezembe akadt egy régi 1970-ben készült kiadvány. Ebben mintegy a szerző - mintegy
panaszként - azt írja, hogy „a mezőgazdaság termelése 1949-ben, az első ötéves terv
indulásakor nem érte el a háború előtti 1938-as termelési színvonalat.”. Kezembe veszem
Mocsáry József által 1994-ben írt cikkének megállapítását, amely szerint a mezőgazdaság „A
második világháborús pusztulásnál is súlyosabb helyzetben van. Mi másnak lehetne nevezni
azt, hogy az 1983-1987-es szarvasmarha-, és sertésállománynak 56, a juh - 48, a baromfi-
állománynak 52 százaléka van meg, kevesebb a tehén, mint a háború végén. Az öttonnás
gabonatermés tavaly három tonnára csökkent, és ez jellemzi általában a növénytermesztési
eredményeket. Tavaly még megtermett az ország kenyérgabonája, cukorból már behozatalra
szorultunk. Mi más ez, mint tragikusan súlyos helyzet, és még hátra van az igazi válság,
amelyet e négy év agrárpolitikája beprogramozott.” Mocsáry József: A legnagyobb magyar
földosztás. Népszabadság. Budapest, 1994. május 14.
Sajnos nem csak a négy év, hanem 15 év sem volt elég arra, hogy a mezőgazdaság elérje a
rendszerváltás előtti színvonalát. Mi lehet ennek az oka? Talán a rendszerváltás sokkal
nagyobb kárt okozott a mezőgazdaságban, mint a második világháború? Vagy talán a
rendszerváltást követő politika nem volt célszerű, hanem ebből a szempontból maga volt a
második világháború? Vagy a világgazdasági helyzet kedvezőtlen alakulása lenne a hibás?
Véleményem szerint az előbbiek együttesen, összhatásukként vezettek ehhez az áldatlan hely-
zethez. De nagy a valószínűsége annak, hogy a fő tényező a rendszerváltást követő politi-
kában keresendő. A meggondolatlan, a tulajdonviszonyokat és az üzem, illetve a vállalati
méretet és formát összekeverő politika a fő bűnös. Az pedig egyáltalán nem vigasztaló, hogy
a mezőgazdaság súlyos visszaesése árán néhány ember nagyon meggazdagodott! Jelenleg a
falusi lakosság nagy része „felesleges”, munkanélküli, eltartott. S ebből a helyzetből addig
aligha lesz kiút, (ha egyáltalán lesz kiút) amíg a gazdák célszerű összefogása alapján, nem

33
sikerül megfelelő, ha úgy tetszik regionális, vagy azt közelítő színtű, esetleg országhatárokon
is átívelő, vagy fejlettebb országok tőkéjét is bevonó vállalati, termelési és gazdálkodási
formákat kialakítani.
A mezőgazdaságnak mindenképpen szüksége lenne megfelelő, kellően megalapozott
országos, regionális és vállalati fejlesztési koncepciók kialakítására, amelyekből a gazdák, a
mezőgazdasági vállalatok kiválaszthatnák a Nekik legjobban megfelelő megoldásokat. Egy
ilyen koncepció tartalmazhatná a vállalati formák sokféleségét is, természetesen megengedve
az ettől eltérő formák kialakítását is.

34
 Irodalom
(Publikációim jegyzéke)

Könyvek:
1. A takarmánygazdálkodás matematikai tervezése. (A nagyüzemi gazdálkodás kérdései
sorozat.) Akadémiai Kiadó. Budapest. 1969. (165 p.)
2. A termelési tényezők felhasználásának optimalizálása a mezőgazdaságban. Közgaz-
dasági Kiadó. Budapest. 1973. (232 p.)
3. A takarmányadagok optimalizálása egyszerűen. (Társszerző: Varga Károly) (Nagy-
üzemi gazdálkodás kérdései sorozat.) Akadémiai Kiadó. Budapest. 1974. 121 p.
4. A mezőgazdaság műszaki fejlesztésének gazdasági kérdései. (Társszerzők: Gönczi
Iván, Kádár Béla, Matos Károly, Vadász László) Mezőgazdasági Kiadó. Budapest.
1979. 179 p
5. Mezőgazdasági Vállalatok automatizált tervezése. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest.
1981. 240 p.
6. Biologická a economická optimalizácia vyzivy hospodárskych zvierat. (Szerk: Michal
Kovác, Társszerzők: G.A. Bogdanov, J. Pitel, L. Kabát, M. Kovac) Priroda.
Bratislava. 1987. 422 p.
7. A gazdasági törvényszerűségek absztrakt matematikai vizsgálata. Szerzői kiadás.
Debrecen,.1998. Az Interneten megtekinthető az Országos Széchenyi Könyvtár,
Magyar Elektronikus Könyvtárában a http://mek.oszk.hu/01600/01621 alatt.
8. Az újratermelés dinamikájának szimulációs matematikai modellezése. Debrecen,
2004. Az Interneten megtekinthető az Országos Széchenyi Könyvtár, Magyar Elektro-
nikus Könyvtárában a http://mek.oszk.hu/02200/02202 alatt.

Egyetemi jegyzetek:

1. Segédlet a Mezőgazdasági Statisztika általános részének tanulmányozásához. Debreceni

Mezőgazdasági Akadémia. Debrecen. 1961.
2. Útmutató a Mezőgazdasági Statisztika tanulmányozásához. Debreceni Mezőgazdasági
Akadémia. Debrecen. 1963.
3. Matematikai alapok. Jegyzetpótló útmutató a vállalati programozás tanulmányozásához.
Debreceni Agrártudományi Egyetem. Debrecen. 1968.
4. Gazdasági matematika és számítástechnika. 1-2. kötet. Egyetemi jegyzet. GATE
Gödöllő. 1974. (403 p.) (Utánnyomások: Gödöllő. 1975. Debrecen. 1979., 1984.)
5. Útmutató a lineáris programozással megalapozott komplex vállalatfejlesztési tervek
készítéséhez. (Társszerzők: Nemessályi Zsolt, Ertsey Imre) Egyetemi jegyzet. DATE
Debrecen. 1978.
6. Gazdaságmatematika I. (Társszerző Szabó Mátyás) Egyetemi jegyzet. DATE. Debrecen.
1980.

35
7. Gépi adatfeldolgozás. Egyetemi jegyzet. (Társszerző: Drimba Péter) DATE. 1983.
8. Gazdasági rendszer- és információelmélet. (Társszerző: Tarnóczi Tibor) Egyetemi
jegyzet. DATE. Debrecen. 1984.
9. Gazdaságmatematika II. (Társszerző: Szabó Mátyás) Egyetemi jegyzet. DATE. Debre-
cen. 1984.
10. A számítástechnika alkalmazása az operatív irányításban. Egyetemi jegyzet. DATE.
Debrecen. 1987.
11. Operációkutatási ismeretek és mezőgazdasági alkalmazásuk. Egyetemi jegyzet. DATE.
Debrecen, 1988. 363 p.

Cikkek:

1. Az élő és holtmunka felhasználás összefüggése a termelőszövetkezetek jövedelmező-

ségével. Debreceni Mezőgazdasági Akadémia Évkönyve. Debrecen. 1960.
2. A szervestrágyázás hatása Hajdú-Bihar megye termelőszövetkezeteinek gazdálkodására.
Magyar Mezőgazdaság. Budapest. 1960. X. 17.
3. A takarmánynövények vetésterülete optimális arányainak meghatározása. Statisztikai
Szemle. Budapest. 1661. 12. sz.
4. Beszédes számok a fel nem osztható szövetkezeti alap növeléséről. (Társszerző: Kádár
Béla) Magyar Mezőgazdaság. Budapest. 1961. I. 11.
5. A takarmánytermesztés legkedvezőbb területi arányainak megállapítása. Mezőgazdasági
Akadémia Gyakorlati Szaktanácsadója. Debrecen. 1962. 4. sz.
6. A lineáris programozás alkalmazása különböző talajféleségekkel rendelkező üzemben a
takarmánynövények optimális vetésszerkezetének meghatározására. Debreceni Mező-
gazdasági Akadémia Évkönyve. Debrecen. 1962.
7. Az élő- és holtmunka ráfordítások hatékonysága a termelőszövetkezetekben. (A tiszán-
túli termelőszövetkezetek gépesítésének üzemgazdasági kérdései. 1961. XII. 14-15-én
megtartott Tudományos ülésszak anyaga.) DATE. Kiadványa. Debrecen. 1962.
8. „Krekó Béla: Mátrixszámítás” recesszió. Gazdálkodás. Budapest. 1964.
9. A takarmányadagok összeállítása a lineáris programozás módszerével. Gazdálkodás.
Budapest. 1964. 1. sz.
10. Uziti lineárniho programováni pri vytváreni nejacinnejsi struktury ve vyrobe krmiv.
(Lineáris programozás alkalmazása a takarmánytermelés szerkezetének meghatározásá-
ra.) Zemedelská ekonomika. Praha. 1964. 1-2. sz.
11. Pouziti lineárniho programováni pri reseni specializáce ve vyrobe krmiv. (Lineáris
programozás alkalmazása a takarmánytermelés szakosításának meghatározására.)
Zemedelská Ekonomiká. Praha. 1964. 5. sz.
12. A lineáris programozás alkalmazása a takarmánytermesztés szakosításának megoldására.
A Debreceni Agrártudományi Főiskola Évkönyve. Debrecen. 1964.
13. A takarmánytermelés programozása öntözéses gazdaságban. (Társszerző: Kádár Béla) A
Debreceni Agrártudományi Főiskola Tudományos Közleményei. Debrecen. 1965.
14. Optimális munkaerősűrüség és termelési szerkezet. Statisztikai Szemle. Budapest. 1966.
11. sz.

36
15. A termelési szerkezet, munkaerő és gépsűrüség, valamint a jövedelmezőség kapcso-
latainak vizsgálata matematikai programozással. Georgikon Napok Keszthely 1966.
szept. 1-3. Keszthely. 1966.
16. Az alaptakarmány és a pótabrak optimális arányának meghatározása teheneknél
matematikai módszerrel. Gazdálkodás. Budapest. 1967. 4. sz.
17. Adott tehénállomány optimális elosztása különböző technológiák között. Gazdálkodás.
Budapest. 1967. 12. sz.
18. Eine Untersuchung der Verteilung der Produktivkrafte unter den Betrieben auf Grund
matematischer Methoden und unter Berücksichtigung der Preispolitik. (A termelőerők
üzemek közötti megoszlásának vizsgálata matematikai módszerekkel, tekintettel az
árpolitikára.) Vortrang an der Wissenschaftl. Tanung, 1968. Martin-Luther Univ. Halle.
1968.
19. Stand und Ergebnisse der Anwendung der Programmierung in der Landwirtschaft von
Ungarn. (Programozás mezőgazdasági felhasználásának helyzete és eredményei a
magyar mezőgazdaságban.) Bedeutung und Methodik der Prognoseforschung und ihre
Stellung in ökonomischer Planung und Leitung der Landwirtschaft und Nahrungsfüter-
wirtschaft. Hrsg. AdL der DDR, Institut für Agrarökonomik. Neetzow. 1968.
20. Takarmányozás gazdaságossági vizsgálatok a Debreceni Agrártudományi Főiskola
gazdaságában lineáris programozással. (Társszerzők: Kocsis Sándor, Veress Imre)
Debreceni Agrártudományi Főiskola Tudományos Közleményei. Debrecen. 1968.
21. Hozzászólás „Az időjárás hatása a mezőgazdasági termelési eredmények alakulására.” c.
cikkhez. Statisztikai Szemle. Budapest. 1969. 4. sz.
22. A termelési Szerkezet és források optimumának meghatározása. Statisztikai Szemle.
Budapest. 1969. 5. sz.
23. A komplex közgazdasági elemzés fontossága az élelmiszergazdaság fejlesztésében Elő-
adások és hozzászólások az Első Országos Agrárgazdasági Konferencián. Gazdálkodás.
Budapest. 1969. 6. sz.
24. A műszaki fejlesztés ökonómiai problémái a mezőgazdaságban. Az 1969. márc. 12-13-
án Debrecenben megtartott vita anyaga. Kiad. az MTA Agrárgazdasági és Üzem-
szervezési Bizottság. Budapest. 1969. Agroinform. 6. (Hozzászólások az 54-57 és 95-97
oldalon)
25. A komplex szemlélet érvényesítése a tervezésben. (Előadások és hozzászólások az Első
Országos Agrárgazdasági Konferencián) Budapest. 1969.
26. A matematikai programozás alkalmazása a termelőszövetkezetek távlati tervezésében.
Debreceni Agrártudományi Főiskola Tudományos Közleményei. Debrecen. 1970.
27. Ein Versuch zur Annaherung wirtschaftlicher Konsequenzen der technischen
Entwicklung im Modell der LPG. (Társszerző: Gönczi Iván) Acta Econ. Budapest. 1970.
5. sz.
28. Korszerű módszerek alkalmazása a mezőgazdasági döntések megalapozásában. Vezetés.
Budapest. 1970. 2. sz.
29. A matematika felhasználása a közgazdasági tevékenységben. (MSZMP Hajdu-Bihar
megyei Bizottsága Oktatási Igazgatóságának kiadványa a decemberi jubileumi
tudományos ülésszakról. 1. kötet) Debrecen. 1970.
30. Matematikai módszerek felhasználása a mezőgazdasági üzemi tervezésben. (ATF. cent.
ünnepségei 1868-1968.) Debrecen. 1970.
31. Kísérlet a technikai fejlesztés gazdasági hatásának megközelítésére. Statisztikai Szemle.
Budapest. 1971. 4. sz.

37
32. A mezőgazdasági vállalatok tervezése célrealisztikus lineáris programozási modellel.
Vezetés. Budapest. 1972. 2. sz.
33. A célfüggvény néhány problémája a matematikai tervezésben. DATE tud. közl.
Debrecen. 1972. 17. sz.
34. A lineáris programozás felhasználása a mezőgazdasági vállalatok középtávú tervezé-
sében. Magyar Operációkutatási Konferencia, 5. Balatonfüred. 1973. okt. 1-4. Kiad.
Magyar Közgazdasági Társaság Matematikai Közgazdasági Szakosztálya. Budapest.
1973.
35. A termelés szerkezet, a termelési technológia és a termelési források egyidejű
optimalizálása egy gazdaságban. (Társszerzők: Acsay Ferenc, Balla Sándor) Vezetés.
Budapest. 1973. 10. sz.
36. A termelési szerkezet, a termelési tényezők és a termelési források egyidejű, összefüggő
optimalizálása. (Társszerzők: Acsay Ferenc, Balla Sándor.) Vezetés. Budapest. 1973. 2.
sz.
37. A célrealisztikus lineáris programozási modell gyakorlati alkalmazásának módszere.
(Társszerző: Balla Sándor) Kiad. Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet. Időszaki
Tájékoztató. Gödöllő. 1974. 1. sz.
38. Az egészértékű programozás egy alkalmazási lehetősége mezőgazdasági vállalatok
tervezésében. (Társszerző: Varga Károly) Szigma. Budapest. 1974. 1-2. sz.
39. A lucerna betakarítás műszaki megoldásának összehasonlító vizsgálata matematikai
programozással. (Társszerzők: Pfau Ernő, Varga Károly) DATE tud. kölzl. Debrecen.
1974. 19. sz.
40. A számítástechnikai oktatás helyzete, perspektívája és hasznosítási lehetőségei a
Gödöllői Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi Karán. (A számítástechni-
kai oktatás a hazai felsőoktatásban tudományos konferencián elhangzott előadások.
Visegrád 1974. máj. 13-14.) ESzK. Budapest. 1974.
41. Pouziti ekonomicky-matematickych metoda pri rizeni zemedelstvi. (Gazdasági-
matematikai módszerek felhasználása a mezőgazdasági irányításban.) Zemedelska
ekonomika. Praha. 1975. 21. roc. 10. c.
42. Hiperbolikus integer programozás alkalmazása a mezőgazdasági vállalatok tervezé-
sében. (Társszerző: Felleg László) Agrártud. Egyetem Közleményei. Gödöllő. 1975.
43. Optimális termékszerkezet, technológia és átlaghozamok. (Társszerző: Karlik Erzsébet)
Szigma. Budapest. 1976. 5. sz.
44. A műszaki fejlesztés döntésmegalapozásának néhány kérdése. DATE 1974 évi
nemzetközi tud. ülés előadásai. Kiad. DATE. Debrecen. 1976.
45. A technológiai tervezés matematikai programozással. (Társszerző: Király Endre)
Operációkutatás és számítástechnika a mezőgazdaságban 1. Országos Tud. Konferencia
előadásai. Gödöllő. 1976. ápr. 8-9. Kiad. GATE Gödöllő. 1976.
46. Operációkutatás és számítástechnika helyzete és perspektívái a mezőgazdaságban.
Operációkutatás és számítástechnika a mezőgazdaságban. 1. Orsz. Tud. Konf. előadásai.
Gödöllő. 1976. ápr. 8-9. Kiad. GATE Gödöllő. 1976.
47. Technológiai tervezés számítógéppel. (Társszerző: Kertész János) Operációkutatás és
számítástechnika a mezőgazdaságban. 1. Orsz. Tud. Konf. előadásai. Gödöllő. 1976. ápr.
8-9. Kiad. GATE Gödöllő. 1976.
48. Integer programozás mezőgazdasági alkalmazása. (Társszerző: Felleg László)
Operációkutatás és számítástechnika a mezőgazdaságban. 1. Orsz. Tud. Konf. előadásai.
Gödöllő. 1976. ápr. 8-9. Kiad. GATE Gödöllő. 1976.

38
49. Termelés szerkezet, források és termésátlag tervezése nemlineáris modellel. (Társszerző:
Karlik Erzsébet) Operációkutatás és számítástechnika a mezőgazdaságban. 1. Orsz. Tud.
Konf. előadásai. Gödöllő. 1976. ápr. 8-9. Kiad. GATE Gödöllő. 1976.
50. Számítógépes tervezés és döntésmegalapozás a mezőgazdasági vállalatoknál. Zalai
Műszaki és Közgazdasági hónap. Nagykanizsa. 1976. okt. 8-9. Kiad. Neumann János
Számítógéptudományi Társaság. Nagykanizsa. 1976.
51. Lineáris és hiperbolikus vegyes egészértékű programozással készített vállalatfejlesztési
terv tapasztalatai. (Társszerző: Kasza Miklós) Operációkutatás és számítástechnika a
mezőgazdaságban. 1. Orsz. Tud. Konf. előadásai. Gödöllő. 1976. ápr. 8-9. Kiad. GATE
Gödöllő. 1976.
52. Lineáris programozással készített középtávú mezőgazdasági vállalatfejlesztési terv
karbantartásának tapasztalatai. (VII. Magyar Operációkutatási Konferencia előadás-
kivonatok) Pécs. 1977.
53. Lineáris-hiperbolikus programozás alkalmazása komplex vállalati tervezésben.(VII.
Magyar Operációkutatási Konferencia előadáskivonatok) Pécs. 1977.
54. Tervkészítés programozással. Figyelő. 1977. 21. évf. 22. sz.
55. A mezőgazdasági vállalatok tervezésének fejlesztési, korszerűsítési lehetőségei. DATE
Tessedik S. Tiszántúli Mg. Tud. Napok. Debrecen. 1978. Kiad. DATE Debrecen. 1978.
56. A Debreceni Agrártudományi Egyetem szerepe a Tiszántúl mezőgazdaságának
fejlesztésében. DATE Tessedik S. Tiszántúli Mg. Tud. Napok. Debrecen. 1978. Kiad.
DATE Debrecen. 1978
57. Zárszó.DATE Tessedik S. Tiszántúli Mg. Tud. Napok. Debrecen. 1978. Kiad. DATE
Debrecen. 1978.
58. Voproszü podgotovki kadrov neobhodimüh dlja realizacii avtomatizirovannoj szisztemü
upravlenija v uszlovijah Vengerszkoj Narodnoj Reszpubliki. Doklad po probleme
„Razrabotka i vnedrenije matematicseszkih metodov elektronno vücsiszlitel´noj tehniki
v szel´szkom hozjajsztve. (Az automatizált irányítási rendszer megvalósításához
szükséges káderképzés problémái Magyarországon) Bjuletin´ Koordinacionnogo centra
sztrancslenov SZEV dlja naucsnüh iszszledovanij. 1978.
59. Egy mezőgazdasági termelőszövetkezet erőforrásainak értékelése lineáris paraméteres
programozással. (Társszerző: Ferenczi Zoltán) Operációkutatás és számítástechnika a
mezőgazdaságban 2. Orsz. Tud. Konf. előadásai. Debrecen 1978. szept. 13-14. DATE
Debrecen. 1978.
60. Mezőgazdasági vállalatok automatizált tervezése. Operációkutatás és számítástechnika a
mezőgazdaságban 2. Orsz. Tud. Konf. előadásai. Debrecen 1978. szept. 13-14. DATE
Debrecen. 1978.
61. A mezőgazdasági vállalatok automatizált irányítási rendszerének koncepciói. Operáció-
kutatás és számítástechnika a mezőgazdaságban 2. Orsz. Tud. Konf. előadásai. Debrecen
1978. szept. 13-14. DATE Debrecen. 1978.
62. Mezőgazdasági vállalatok automatizált tervezése. MÜSZI Információ 1978. 5. sz.
melléklete.
63. Operációkutatás és számítástechnika a mezőgazdaságban címmel tudományos
konferencia Debrecenben. MÜSZI Információ 1978. 4. sz.
64. A növénytermelési technológiák automatizált tervezése. (Társszerzők: Király Endre,
Szenteleki Károly) Gazdálkodás. Budapest. 1978. 10. sz.
65. A mezőgazdasági vállalatok és a számítástechnika. Magyar Mezőgazdaság. Budapest.
1978. 42. sz.

39
 66. Számítógépes tervezés mezőgazdasági vállalatoknál. Magyar Mezőgazdaság. Budapest.
1978. 52. sz.
67. Egy speciális elrendezésű modell költségmegtakarító megoldása. Statisztikai Szemle.
Budapest. 1978. 10. sz.
68. A mezőgazdasági vállalati irányítás számítástechnikai feltételei. Számítástechnika
alkalmazása Mezőgazdaság. Székesfehérvári Nyári Egyetem előadásai. Budapest. 1979.
69. A mezőgazdasági vállalatok automatizált tervezési rendszere. Rendszerelméleti Konfe-
rencia előadásai. Sopron. 1979.
70. Automatisierte planung und optimierung der technologie der pflanzenproduktion. II.
Mechanisierungstagung. Berlin. 1979.
71. A DATE tudományos kutatási tevékenysége és főbb eredményei. DATE „Tessedik
Sámuel” Tiszántúli Mezőgazdasági Tudományos Napok. Mezőtúr. 1979.
72. Egy mezőgazdasági termelőszövetkezet erőforrásainak értékelése lineáris paraméteres
programozással. (Társszerző: Ferenczi Zoltán.) Mosonmagyaróvári Mezőgazdaság-
tudományi Kar Közleményei. Mosonmagyaróvár. 1979.
73. A mezőgazdasági vállalatok automatizált tervezési rendszere és alkalmazásának
tapasztalatai. METESZ Neumann J. Számítógéptudományi Társaság I. Országos
Kongresszusának előadásai. Szeged. 1979.
74. Avtomatizirovannaja szisztema planyiroványija i opütü ee primenyija. IX. Mezsdu-
naraodnovo cimpoziuma sztran-cslenov SZEV po koordinovannoj probléme. Praga.
1980.
75. Számítástechnikai módszerek alkalmazása a mezőgazdaságban válogatott előadások az
„Operációkutatás és Számítástechnika a mezőgazdaságban” II. Orsz. Tud. Konf.
anyagából. Mérnök és Vezetőtovábbképző Intézet kiadványa. Budapest. 1980. (Szerk.
dr. Tóth József)
76. A mezőgazdasági vállalatok automatizált tervezési rendszere és alkalmazásának
tapasztalatai. Vezetéstudomány. 1980. 1. sz.
77. Modeliroványije szelszkohozjájsztvennovo proizvodsztva. Bulletin Koordinacionnovo
centra sztran-cslenov SZEV dljá naucsnüh isszledoványij. (Társzerző: Szabó Mátyás)
No 31/80. Prága 1980.
78. Automatisiertes System zur Planung in landwirtschaftlichen Betrieben und dessen
Andwendung in der Praxis. Halle (Saale) 1980.
79. A matematikai tervezés mezőgazdasági alkalmazásának távlati problémai. Magyar
Operációkutatási Konferencia előadásai. DATE: Debrecen. 1980.
80. Automatisiertes Planberechnungssystem für landwirtschaftliche Betriebe und ertse
Erfahrungen über seine Anwerdung. Martin-Luther Univ. Halle (Saale) 1981
81. A X. Magyar Operációkutatási Konferencia. Közgazdasági Szemle. Budapest. 1981.
82. A matematikai tervezés mezőgazdasági alkalmazásának problémai és távlatai.
Közgazdasági Szemle. Budapest. 1981.
83. Lineáris programozás a takarmánygazdálkodásban. (Társszerzők: Nemessályi Zsolt,
Kárpáti László) Magyar Mezőgazdaság. 1981. 6. sz.
84. Otázky Automatizácie Polnohospodárskeho Podnikového Planovánia a Organizácie
Podnikového Planovánia a Organizácie Vyroby. Teoria a Prax. Racionalizácia Operetiv-
neho Planovania Riadenia, Polnohospodárskej Vyroby. Prevádzkovo Ekonomická
Fakulta VSP V HALLE NDR Sopcialistická Akadémia CSSR ov v Nitre. Nitre. 19981
85. Az alaptakarmány optimalizálása. Magyar Mezőgazdaság. 1982. 1. sz.

40
86. Relationships between Subsystems of Agricultural Enterpreises by LP Models.
(Társszerző: Ertsey Imre) Új eredmények az operációkutatási módszerek mezőgazdasági
alkalmazásában konferencia előadásai. Salgótarján. 1982
87. Számítógépes mezőgazdasági rendszerek. (Számítástechnikai kiállítás és vásár: márc.
24-31.) Magyar Mezőgazdaság. Budapest. 1982. 9. sz.
88. A tudomány felelőssége a nukleáris katasztrófa elhárításában. Tud. Konf.
előadásai.Tudósok Korunkról. 7. füzet. Budapest. 1982.
89. Az alrendszerek kapcsolatainak vizsgálata a mezőgazdaságban. (Társszerző: Ertsey
Imre) Statisztikai Szemle. Budapest. 1982. 8-9. sz.
90. A Számítástechnikai Központi Fejlesztési Program és a mezőgazdaság. Magyar
Mezőgazdaság. Budapest. 1982. 51-52. sz.
91. Kié a Hortobágy? A Hortobágy és a gazdálkodás. Hajdú-Bihari Napló. Debrecen. 1998.
ápr. 4. sz.
92. Application of multiobjective method in foundation of the developing of agricultural
firms. (Társszerző: Szenteleki Károly) Karl Marx Univ. of Economics Budapest-
Applications- Tud. Konf. előadásai. Salgótarján. 1982
93. Studying the relationships between subsystems of agricultural farms bz LP models.
(Társszerző: Ertsey Imre) Karl Marx Univ. of Economics Budapest-Applications- Tud.
Konf. előadásai. Salgótarján. 1982
94. Komplex tervezési rendszer kialakítása. (Társszerző: Herdon Miklós) DATE 1981-82
évi kutatási eredmények füzete. DATE. Debrecen. 1983.
95. Mezőgazdasági vállalati célok elemzése kompromisszumos-programozás segítségével.
(Társszerző: Szenteleki Károly) Sigma. Budapest. 1983. 3. sz.
96. Vplyv plánovania a riadenia na ucinnost a diferenciáciu polnohospodárskych podnikov
Zbornik referátov z XI. spolckej vedeckej konferencie Vysoká Skola Polnohospodárska
v Nitre. Nitre. 1983.
97. Obucsenyie primenyenyiju vücsiszlityeljnovo techniki v debrecenszkom unyiverszityé-
tye szelszkohozjájsztvennüh nauk. Vücsiszlityelnaja technika szocoaliszticseszkih
sztran. Szbornyik sztatyej. Finanszü i sztatisztika. Moszkva. 1983.
98. Elnöki megnyitó. Pethe Ferenc élete és munkássága tudományos emlékülés. Bessenyei
György Tanárképző Főiskola kiadványa. Nyíregyháza. 1983.
99. Zárszó. Pethe Ferenc élete és munkássága tudományos emlékülés. Bessenyei György
Tanárképző Főiskola kiadványa. Nyíregyháza. 1983.
100. Automatizált rendszer a mezőgazdaságban. (Számítógépes automatizált
döntésmegalapozási és tervezési rendszer.) Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szervezés
Szakfolyóirat. Budapest. 1984. 4. sz.
101. DIE OPTIMIERUNG UND AUTOMATISIERUNG IN DER BETRIEBSPLANUNG.
Wissenschaftliche zeitschrift der Wilhem-Pieck Univ. Rostock. Jahrgang XXXIII - 1984
Naturwissenschaftliche Reich Heft 1 - 2. (Thünen-Symposiumi előadás anyaga.)
Rostock. 1983.
102. Automatizált tervezés - növekvő eredmények. Figyelő. Budapest. 1984. 14. sz.
103. The application of an automated technological planning system and linear programming
in the foundation of decisions relating to the utilization of machines. (Társszerző: Ertsey
Imre) Bulletin for Applied Mathematics, PAMM’ s 65 th Country Meeting, Debrecen
1985 jan. 16-20. BAMM kiadv. XXXVIII.

41
104. A new method for the determinátion of the optimal ratio of basic fodder and
supplementary food. (Társszerző Szabó Mátyás) Bulletin for Applied Mathematics,
PAMM’ s 65 th Country Meeting, Debrecen 1985 jan. 16-20. BAMM kiadv. XXXVIII.
105. The metod of automated agricultural company planning and the experiences of its
application. (Társszerző: Gyarmathi Attiláné) Bulletin for Applied Mathematics,
PAMM’ s 65 th Country Meeting, Debrecen 1985 jan. 16-20. BAMM kiadv. XXXVIII.
106. The work and effectivenes of practical applications of the computing laboratory of the
Agricultural Universiti of Debrecen. (Társszerző: Herdon Miklós) Bulletin for Applied
Mathematics, PAMM’ s 65 th Country Meeting, Debrecen 1985 jan. 16-20. BAMM
kiadv. XXXVIII.
107. Mezőgazdaság és számítástechnika. Debreceni Szemle. V. évf. 1. sz. Debrecen. 1985.
108. Számítástechnika a gyakorlatban, az oktatásban és a kutatásban. MÜSZI
Számítástechnikai Tájékoztató. Budapest. 1985. II.
109. Debreceno agrariniu mokslu universiteto Ekonomikos ir organizacijos instituto
direktorus. Vengrija - Lietuva. Mokslas ir gyvenimas. Vilniusz. 1985. 6. sz.
110. Számítástechnika alkalmazásának eredményei. Gazdálkodás. Budapest. 1985. 8. sz.
111. Számítógépes vizsgálatok és tervváltozatok Somogy megye termelőszövetkezeteinek
1986-1990. évi ötéves tervének megalapozásához. Mg.-i Termelőszövetkezetek Somogy
Megyei Szövetségének kiadványa. Kaposvár. 1985.
112. A számítástechnikai oktatás és gyakorlat a Debreceni Agrártudományi Egyetemen.
Fórum’ 85. Számítástechnika a mezőgazdaságban Tudományos Konferencia előadásai.
Szarvas. 1985.
113. Az irányítás automatizálása és a hatékonyság néhány kérdése a mezőgazdaságban.
Tudományos konferencia előadásai. Debrecen 1985. (DATE - Vilniuszi Agrárkutató)
Tudományos Közlemények. DATE kiadvány. Debrecen. 1985.
115. Automatizácija obosznoványija resenyij i effektivnosztyi szelszkohozjájsztvennovo
proizvodsztvo. Metod povüsenyija gyejsztvennosztyi faktorov intenszifikácii
szelszkohozjájsztvennovo proizvodsztvo. Gaszudarsztvennüj Agropromüslennüj
Komitét Litovszkoj SzSzR, Litovszkij Naucsno - Isszledovatyellszkij Insztitut
Ekonomiki Szelszkovo Hozjájsztva Reszpublikanszkoe Pravlenie NTO Szelszkovo
Hozjájsztva Dom Tedniki Lit. NTO. Vilniusz. 1986
116. Az állattenyésztés gazdasági elemzése. Takarmányadagok optimalizálása. Magyar
Mezőgazdaság. Budapest. 1987. 21. sz.
117. WIEDER NEUE ERGEBNISSE IN DER ANWENDUNG DER AUTOMATISIERTEN
SYSTEME FÜR DIE LANDWIRTSCHAFT. Bulletins for Applied Methematics BAM.
505 / 87 / XLVIII / ISSN 0133-3526. Belgrád-Rijeka Konferencia anyaga. BAM.
kiadv..Budapest. 1987.
118. Automatizált tervezés és operatív irányítási rendszer a növénytemesztésben.. (Társ-
szerző: Herdon Miklós) Elektronizáció az élelmiszergazdaságban tud. konf. előadásai.
Kaposvár. 1987.
119. Az automatizált tervezési rendszer alkalmazása a vállalati viselkedés elemzésében.
(Társszerző: Tőgyi Sándor) Kaposvár. 1987.
120. Vezetésorientált döntések számítógépes megalapozása. (Társszerző: Szenteleki Károly)
Gazdálkodás. Budapest. 1987. 7. sz.
121. Egy speciális mátrix és néhány tulajdonsága. Statisztikai Szemle. Budapest. 1987. 2 -3
sz.

42
122. Operációkutatás és számítástechnika a mezőgazdasági vállalatok irányításában. Operá-
ciókutatás és számítástechnika a mezőgazdaságban III. Országos Tud. Konf. előadásai.
DATE. Debrecen, 1988.
123. Függvényszámítások és modellezési vizsgálatok alkalmazása a takarmánygazdálkodás-
ban. (Társszerző: Drimba Péter) Operációkutatás és számítástechnika a mezőgazda-
ságban III. Országos Tud. Konf. előadásai. DATE. Debrecen, 1988.
124. Állattenyésztési technológiák automatizált tervezése. (Társszerző: Iván Béla)
Operációkutatás és számítástechnika a mezőgazdaságban III. Országos Tud. Konf.
előadásai. DATE. Debrecen, 1988.
125. Növénytermesztési technológiák automatizált tervezésének rendszere és felhasználása az
egyes ágazatok ökonómiai elemzésében. (társszerző: Sárvári Tibor) Operációkutatás és
számítástechnika a mezőgazdaságban III. Országos Tud. Konf. előadásai. DATE.
Debrecen, 1988.
126. A hatékonyabb vállalati gazdálkodás lehetőségének vizsgálata az automatizált tervezési
rendszer felhasználásával. (Társszerző: Tőgyi Sándor) Operációkutatás és számítás-
technika a mezőgazdaságban III. Országos Tud. Konf. előadásai. DATE. Debrecen,
1988.
127. Heady professzor magyarországi kapcsolatai. (Társszerző: Fekete Ferenc, Enese László)
Gazdálkodás. Budapest. 1988. 5. sz.
128. Operációkutatás és számítástechnika a mezőgazdasági vállalatok irányításában. MÜSZI
Információ. Budapest. 1988. 2. sz.
129. Döcögő szekér. Computerword Számítástechnika. (Nemzetközi informatikai hírlap)
Budapest. 1988. VI. 15. sz.
130. Computing sciences in the Agricultural University of Debrecen. Bulletins for Applied
Mathematics BAM 570 /88/L/ Pannonian Applied Mathematical Meetings Belgrade
1987. aug. 23 - 29) Budapest. 1988.
131. Demonstration of software developed at the Agricultural Universitz of Debrecen.
(Társszerző: Herdon Miklós) ORCS’88 Proceedings, Agricultural University Debrecen,
1988.
132. Some questions on the complex planning of agricultural companies. ORCS’88
Proceedings, Agricultural University Debrecen, 1988.
133. A termelési tényezők időbeli változásának és kölcsönhatásának vizsgálata. (Társszerzők:
Soós Csaba, Drimba Péter) XXXII. Georgikon Tudományos Napok KATE. Keszthely.
1990
134. A termelési tényezők közötti összefüggések elemzése a mezőgazdasági nagyüzemekben.
(Társszerzők: Soós Csaba, Drimba Péter) Georgikon Tudományos Napok KATE.
Keszthely. 1990
135. Különféle módszerek a takarmányozásban. Magyar Mezőgazdaság. (Melléklet) Buda-
pest. 1991. 4. sz.
136. Kísérlet a gazdasági törvények és vállalati magatartás tanulmányozására matematikai
modellezéssel. CAFPA’91 Szimpózium (1991. jun. 4 - 6.) előadásai. Budapest. 1991.
137. Szerkezetváltás, foglalkoztatás és a munkaerő hatékonysága. Közgazdasági Szemle.
Budapest. 1991. 7 - 8. sz.
138. Gondolatok a gazdasági törvények matematikai vizsgálatáról. MTA Szabolcs-Szatmár-
Bereg Megyei Tudományos Testületének Közleményei 1. Nyíregyháza. 1992.

43
139. Néhány gondolat a mezőgazdasági ágazatok versenyképességéről és az állam szerepéről.
MTA Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Tudományos Testületének Közleményei 11.
Nyíregyháza. 1993.
140. Dinamikus alma. HVG. Budapest. 1995. jan. 20. sz.
141. A statisztika válsága, vagy a válság statisztikája. Statisztikai szemle. 1995. jun. 445-451
old.

Egyéb:

1. Az üzemi takarmánytermelés optimális szerkezetének meghatározása lineáris programo-

zással. Egyetemi doktori értekezés. Debrecen. 1961.
2. A gazdaságos takarmánygazdálkodás matematikai tervezése. Kandidátusi értekezés.
Debrecen. 1967.
3. A termelési tényezők felhasználásának és elosztásának optimalizálása a mezőgaz-
daságban. MTA doktori értekezés. Gödöllő. 1976.
4. Gazdasági törvények matematikai vizsgálata. A mezőgazdasági ágazatok belső törvény-
szerűségeit kifejező matematikai összefüggések. Kutatási zárójelentés az OTKA 3041.
sz. kutatási témáról.
5. Továbbá mintegy 400 gyakorlati gazdasági elemzés, számítógéppel készített fejlesztési
és éves vállalati terv és más a gyakorlati szaktanácsadás során készített tanulmány.
kutatási jelentés stb.

Megalkotott számítógépes rendszerek

és irányításommal létrehozott szoftverek.
1. Adattárkezelő rendszer és szoftver a mezőgazdasági vállalatok tervezéséhez szükséges
adatok kezeléséhez.
2. Növénytermelési technológiai tervezési rendszer és szoftver
3. Állattenyésztési technológiai tervezési rendszer és szoftver
4. Nem mezőgazdasági tevékenységek tervezési rendszere és szoftvere
5. Vállalati komplex matematikai modellszerkesztő rendszer és szoftver
6. Tervtáblázat készítő és tervelemző rendszer és szoftver
7. Takarmányadag optimalizáló rendszer és szoftver
8. Alaptakarmány és pótabrak arányát optimalizáló rendszer és szoftver
9. Tehenészet gazdasági elemzési rendszere és szoftvere
10. Mezőgazdasági vállalatok automatizált komplex döntésmegalapozásának és elemzésé-
nek rendszere és szoftvere.
11. Termelési rendszerek (és tájak) információs és döntésmegalapozási rendszere.

44