Móricz Zsigmond újszerű parasztábrázolása

Móricz Zsigmond Tiszacsécsén született 1879-ben Móricz Bálint és Pallagi Erzsébet fiaként. Anyai ágon
egy ősi, de elszegényedett nemesi család, apai ágon pedig jobbágyok leszármazottjának sarja volt. A
debreceni Református Kollégiumban teológiát tanult, majd jogra járt, végül pedig Pesten
bölcsészhallgató lett, de egyiket sem fejezte be. 1903-ban az Újság című lapnál dolgozott újságíróként
egészen 1909-ig. Az I. Világháború alatt haditudósító volt. 1929 végére a Nyugat című folyóirat prózai
szerkesztője lett. 1905-ben feleségül vette Holics Eugénia tanítónőt (Jankát), aki depressziós hajlamai
miatt 1925-ben öngyilkos lett. Ebből a házasságból három lánya és egy fia született, aki azonban nem
maradt életben. 1926-ban újra megnősült, ezúttal Simonyi Máriát vette nőül, majd 1937-ben elvált
tőle. 1936-ban találkozott Littkey Erzsébettel, Csibével (1916-1971) aki fogadott lánya lett. Róla
mintázta Árvácskát az azonos című regényében. Csibe gyerekkori történeteiből 28 novellát írt, majd,
mint később Móricz Zsigmond naplójából kiderült a lány nemcsak fogadott lánya, de szerelme és
szeretője is volt. 1942-ben halt meg agyvérzésben.

 a Nyugat 1. nemzedékének prózaírója

 írásainak jellemzői:
 realizmus
 ösztönszférát feltáró naturalizmus
 lélektani elemzések
 történetelvűség
 lineáris idővezetés
 metaforikus elemek megjelenése
 az anekdota az atmoszférateremtés és a karakteralkotás eszköze
 szabad függő beszéd (átélt beszéd)
Parasztábrázolás:
 Szakít az irodalmi és kultúrtörténeti hagyományokkal.
 Műveiben a vidék, a falu nem a harmónia és az idilli boldogság világa, mint a romantikus
művekben
 Jókainál a paraszt romantikus zsánerfigura.
 Mikszáth a vidéki világba betörő külvilági hatásokat ábrázolja, de még romantikusak az
alakok.
 Móricz paraszti világa hierarchikus rendet mutat; áthidalhatatlan távolságok vannak a paraszti
rétegek között.
 A falu a „lelkek temetője”; a kielégítetlen vágyak színtere.
 A vágyak, energiák, törekvések az ösztönök szintjén tűnnek fel.
 A hagyománynak nemcsak értékőrző szerepe van, hanem fogva is tartja a parasztságot,
lehetetlen a felemelkedés.
 Az ábrázolás jellegzetes eszköze a naturalizmus.
 A biológiai és szociológiai szempontból determinált hősök ösztönléte kerül előtérbe (pl.
szexualitás).

Barbárok
  a Barbárok c. novelláskötetében jelent meg (1932)
  műfaja: elbeszélés
- rövidebb epikai mű
- terjedelmesebb, mint a novella, közelít a kisregényhez
- a novella egyetlen cselekménymagot bont ki, az elbeszélés
cselekménysorozatot ábrázol
- több szereplő, hosszabb idő, több helyszín
- nézőpontváltások jellemzik
  stílusa: realista, naturalista elemekkel
 Szerkezete: 1. a gyilkosság
- Bodri juhász és fia a pusztán
- látogatók érkeznek
- gyilkosság
 2. a keresés
- a feleség érkezése
- keresés, vándorlás
- „felfedezés”
3. a leleplezés
- Veres juhász a bíró előtt
- a rézveretes szíj
- beismerés
  népmesékkel kapcsolatos elemek:
- keresés
- a nyáj 
- elveszett férj, gyermek
- igazság
  motivikusság elemei:
- szíj: kabalisztikus tárgy (maga a lélek)
1. ürügy a gyilkossághoz
2. bűnjel; tárgyi bizonyíték
3. a ráhatás eszköze
- asszony (fekete hajú, fehér ruhában) – gyász, tisztaság
  drámaiság jellemzi
- sűrített, feszült
- szerkesztett
- párbeszédesség – jelenetezés
- témaválasztása
  balladaiság jellemzi
- kihagyások
- szaggatott előadásmód
- ismétlődések
- színhatások (világos – sötét kontrasztja)
  az elbeszélő személytelen, háttérben marad (tárgyilagos, nem magyaráz, nem értelmez)
 időviszonyok:
- jelöletlen az idő – nem tudjuk, mikor játszódik, ezért példázatszerű
- szaggatott, tempóváltások jellemzik:
1. rész: alkonyattól holdkeltéig (pár óra)
2. rész: nyár elejétől a következő év nyarának végéig (1 év)
3. rész: a vallatás utolsó percei (kb. negyedóra)
  térviszonyok:
1. rész: a puszta egy pontja
2. rész: a puszta és a Dunántúl
3. rész: a tárgyalóterem
 nyelvezete: 
- tájnyelv (betűrealizmus)
- kihagyások, ismétlések
- hiányos válaszok, mondatok – a szereplők megformálását erősítik
- elhallgatások, csöndek – növelik a feszültséget
  metanyelvi üzenetek:
- puli ugatása
- érdeklődés a feleség várható érkezéséről
  értelmezését a cím és az utolsó sor értelmezése adja:
- lehet tárgyilagos megállapítás – a pusztai világ és a pusztai ember távol van a
civilizációtól, a kultúrától
- ez a magyar valóság legmélyebb rétege
- lehet ítélkezés (a bíró, az író szubjektív véleménye) – a pusztai ember
kegyetlenségét, embertelenségét fejezi ki