Az önismeret fokozatai

Minthogy összetett lények vagyunk, az önismeret több lépésből épül fel.

Vannak könnyebben hozzáférhető tulajdonságaink és nehezebben

feltárhatók; az önismeret fogalma mindezt magában foglalja. Az önismeret
első lépése többnyire ezeknek a könnyebben látható és hozzáférhető
képességeknek a feltérképezése. Ilyen például annak a felismerése, hogy mi
az, amiben jó vagy, mi az, ami érdekel, amivel szívesen töltesz időt, valamint
hogy hogyan bírod a nyomást vagy akár a felelősséget.

A következő lépésben már kénytelen vagy visszatekinteni a múltba, sokszor

egészen a gyermekkori hatásokig (p. belső gyermek munkával), és felidézni
céljaidat, vágyaidat és felfedezni a kapcsolatot azok és jelenlegi
tevékenységed, életviteled között. Sokszor előfordul például, hogy mire
felnövünk, a gyermekkori lelkesedéseink, életörömünk, vidámságunk
megcsappan, mivel a minket körülvevő felnőttek és körülmények hatására
egyfajta gátló mintákat (családi mintákat) alakítunk ki magunkban. Ezen
minták felismerése hatalmas lépés az önismeret útján, és boldogulásunk
tekintetében is.

Az önismeret és a Johari-ablak

A Johari-ablakot gyakran használják az önismeret fogalma kapcsán. Az ablak

négy, nem egyenlő méretű részből áll.
1. A nyilvános „én”, vagyis a nyílt terület tartalmazza a személyiség
azon elemeit, melyek mind az egyén, mind környezete számára
láthatóak.
2. A rejtett terület azokat az elemeket foglalja magában, melyeket
az egyén tud, de mások nem. Ilyenek például a jó viszony
érdekében elhallgatott dolgok.
3. Míg a vak területen azon elemek helyezkednek el, amit mások
látnak, de az egyén nem. Ilyenkor mondjuk azt, hogy valakinek
“vakfoltja” van. Például lehet valakinek a vakfoltja az, hogy
túlságosan aggodalmaskodó, ám ezt nem ismeri fel.
4. Végül az ismeretlen terület az én azon részeinek halmaza, melyek
sem az egyén, sem mások számára nem hozzáférhetőek. Ide
tartoznak például a rejtett családi mozgatórugók, az önsorsrontó
mintázatok, a szülőkhöz való sérült kapcsolódás, a tudatalatti
viselkedésmintázatok, mint amikor például mindig ugyanolyan
párt választ magának valaki, és így tovább. (Jómagam ide
sorolom a karmikus mintákat is.)
Az önismeret talán legnagyobb kihívása ezen terület
feltérképezése. Szükségessége viszont megkérdőjelezhetetlen a
belső egyensúly és a lelki béke megteremtéséhez.