12.

Tétel
Az intellektuális képességzavar logopédiai specifikumai
A nyelvnek, mint kognitív rendszernek a működése és a fejlődése során is együtt kell működnie más, nem nyelvi
megismerő rendszerekkel. Hogy mennyire független a nyelv ezektől a megismerő rendszerektől, ennek
meghatározása nem egyszerű feladat. Az általános információfeldolgozó funkciók – mint az emlékezet, az észlelés
–, továbbá a gondolkodás, a téri tájékozódás gyakran sérülnek értelmi fogyatékosság esetén, márpedig ezek
jelentősen befolyásolják a nyelvi produkciót és megértést. Így az értelmi fogyatékkal élők nyelvi teljesítménye
még szelektíven érintetlen nyelvi képesség esetén sem szükségszerűen egyezik meg a tipikus nyelvi
teljesítménnyel.

MBNYFZ órai jegyzet

A nyelvfejlődés késleltetését okozó tényezők (Hirschberg, 2013, 20)
Környezeti okok: 1. Ingerszegény környezet
2. Rossz, hibás beszédpélda
3. A beszédprodukció túlzott erőltetése
Individuális okok: 1. Az analizátorok problémája (halláscsökkenés, látászavar)
2. A központi idegrendszer károsodása (akusztikus agnózia, ért. fogy., apraxia)
3. A motórium károsodása
4. A perifériás beszédszervek rendellenességei
5. Konstitucionális, familiáris beszédgyengeség
6. Pszichés zavarok, autizmus
7. Nyelvi, nyelvtani rendellenességek, zavarok
8. Egyéb tényezők, ismeretlen okok
9. A beszédfejlődés zavarának specifikus formája, primer okok kizárhatók
IKZ személyek nyelvfejlődési sajátosságai
 Down-szindróma
 Williams-szindróma
 Fragilis X-szindróma
 Magzati alkoholszindróma
 Rett-szindróma
A személyek többségénél a nyelvfejlődés mintázata megegyezik a tipikussal, de előfordul, hogy megrekednek egy
bizonyos szinten, sokaknak nehézséget okoz a nyelv elsajátítása. Értelmileg akadályozott személyeknél az
információ feldolgozási folyamatban bárhol lehet probléma, ha kapcsolódik hozzá szenzoros érintettség is, akkor
már a recepció is kárt szenved. Előfordul, hogy ezek a szenzoros területek rejtve maradnak, fontos, hogy értelmi

1
akadályozottság esetén is ezek a szenzoros területek is kivizsgálásra kerüljenek. Ha nem is érintett a hallás látás
mégsem tudják megfelelően feldolgozni auditív vagy vizuális benyomások észlelését. A beszéd és a nyelv
elsajátításának akadályai lehetnek: motoros kontroll, szociális akadályozottság, érzékelés, észlelés és figyelem. A
szociális interakciók jellemzői az IKZ személyeknél: gyengébb mimikai utánzás. Lelassult fejlődés, gyengébb
kommunikációs szándék, beszédpercepció zavara. Sokszor nem foglalkoznak ezzel a szakemberek, mert úgy
gondolják, hogy az alapproblémához kapcsolódik, de fontos a részképességeket is fejleszteni, mert lehet, hogy
mozgásban is akadályozva vannak, és ezzel sem tud kompenzálni a gyermek. Nyelvi szinten a fiziológiás
beszédhibák kitolódnak: sokkal magasabb számban, későbbi életkorban is jelen vannak a tipikusnak tekinthető
tévesztések, cserék.
Különösen gyakori beszédzavarok: beszédfolyamatosság, artikulációs zavar, rezonanciazavar. Minél
alacsonyabb az intelligenciaszint, annál súlyosabb lesz a verbalitást érintő problémák. Hangképzésük sok esetben
erőtlen, dünnyögő, elmosódott, alacsony dinamizmus, rekedtes hangszín, túl mély vagy túl magas hanghordozás.
Szinte minden esetben megjelenik a beszédpercepciós nehézség is, amely akár az értelmi vagy a hallás
érintettségének következményében jelenhetnek meg. Fontos meghatározni a hátteret, hogy tudjuk, a terápiában
mire kell inkább fókuszálni. Mind a lexikai mind a morfológiai-szintaktikai területen érzékelhető elmaradás. Az
írott nyelv elsajátítása sokszor nehezített, vagy egyáltalán nem lehetséges. HA meg is tanulnak írni, olvasni, akkor
is fontos tudni, hogy milyen szintű szövegeket tudnak feldolgozni, tehát a szövegértés szintjét is figyelembe kell
venni.
Értelmileg akadályozott személyek beszéd- és nyelvfejlődése
Általános jellemzők:
 lelassult fejlődés o a gyenge kommunikációs szándék
 a beszédészlelés és beszédmegértés zavara
 a hangok képzési torzítása o a tartalmi kifejezés szegényessége
 szűkős szókincs
 diszgrammatizmus
 megrekedés alacsony közlési formáknál
 a szavak szimbolikus értelmezése gátolt, ez nehezíti a szótanulást
Értelmileg akadályozott személyek beszéd és nyelvi sajátosságai
• A korai anya-gyermek interakciók sérülhetnek
• Az ÉA-gyermekeknek több ismétlés kell ahhoz, hogy megtanulják, cselekvésükkel hathatnak a környezet
viselkedésére
• Ha az ÉA-személynél mozgássérülés is fennáll, akkor a testtel, testmozgással való kommunikáció is
nehezített
• Nehezebb a közlések megértése a kontextus nélkül
• Jellemző a nonverbális kifejezésformákra támaszkodás

2
 • A beszédkészség széles skálán mozog: „a környezethez kötődő beszédet megelőző kommunikációs
képességtől az egyszerű beszédértésen át a szinte normális nyelvhasználatig” (Radványi, 2009, 179).
 Fiziológiás beszédhibák kitolódnak
 Magasabb számú beszédhiba háttere:
- impresszív (bemeneti): hallási, látási, taktilis-kinesztetikus észlelés zavarai
- expresszív (kimeneti) zavarok: a beszédszervek organikus elváltozásai, valamint az esetleges centrális
károsodás
• Nincs egységes, homogén beszédkórkép
• Nincs olyan beszédzavar, ami nem fordul elő ÉA-k esetén
• Különösen gyakoriak:
o az artikulációs hibák
o a dadogás és a hadarás
o az orrhangzós beszéd
• A problémák kiterjedése és módja egyénenként nagyon eltérő képet muta
Értelmileg akadályozott személyek beszédének jellemzői az artikuláció tekintetében
• Az artikulációs-fonológiai zavar előfordulása: 75%-98%
• A beszédhiba és az értelmi fogyatékosság súlyossága között szignifikáns az összefüggés
• Vegyes pöszeség (artikulációs zavar): többféle jegy keveredik beszédükben
• Jellemzői:
o hangkihagyás
o egész szótagoknak, szavaknak a hangzási eltorzítása (ún. szópöszeség)
o érthetetlen beszéd

Értelmileg akadályozott személyek beszédének jellemzői a folyamatosság tekintetében

• Gyakoriak ÉA-személyeknél a beszéd folyamatának zavarai
• A dadogás és a hadarás hatszor annyi, mint tipikus fejlődésmenetű populációban
• Hadarás-dadogás együttes fennállása jellemző
Beszédpercepciós nehézségek értelmileg akadályozott személyeknél
Gyakoriak a beszédészlelési és beszédmegértési nehézségek Beszédpercepciós nehézségre utaló tünetek:
 nem adekvát válaszok
 hibás feladatmegoldás
 teljesítési bizonytalanság
 viselkedési problémák
 túlzott játékosság
 lassabb beszédfejlődés
 szűkös szókincs, átlagosnál jobban torzított szavak

3
Nyelvi jellemzők értelmileg akadályozott személyeknél
• Szókészletük korlátozott
• Értelmezésük pontatlan
• Konkrét fogalmakhoz ragaszkodnak
• Szinonimák hiánya
• Szintaktikai és a grammatikai szerkesztés nehezített
 Teljesítményük a kor előrehaladtával egyre jobban elmarad a tipikustól
Értelmileg akadályozott személyek olvasás és írás elsajátításához szükséges készségei
• „A mentális érintettség – a súlyossági foktól függően – kihat az analizálószintetizáló funkciókra a beszéd
vonatkozásában is” (Gósy, 2007b, 231).
Írott nyelv elsajátításához szükséges készségek érintettsége ÉA esetén:
 nyelvi fejlettség
 nyelvi tudatosság
 az észlelés akusztikai és fonológiai szintje
 auditív differenciálás
 figyelem
 a szeriális észlelés,
 a szövegértés
Down.szindrómás személyek verbális fejlődése
Kevésbé stabil gagyogás – a környeztet, sem tudja megfelelően megerősíteni. Mivel kevésbé válaszkészek is az
anya verbális stimulációjára, ez meg inkább fokozzák a fejlődés lassulását, érintettségét. Ezért fontos a korai
felfedezés, hogy a környezet még több nyelvi inputot vigyenek be.
Preverbális és korai nonverbális kommunikáció • A magán- és mássalhangzók produkálásának frekvenciája és
variációja hasonló, mint tipikus fejlődésmenet esetén • A gagyogás később jelentkezik, és kevésbé stabil • Hasonló
arányban használnak gesztusokat, de ezek kommunikációs funkciója eltér • A verbális utánzások és gesztusok
megjelenése el is maradhat • Kevésbé válaszkészek az anya verbális stimulációira • A szemkontaktus felvételében
és fenntartásában körülbelül egy hónappal elmaradnak
Verbális fejlődés • Az első szavak megjelenése késik • Lassabb a szókincsgyarapodás • Az első konzekvensen
használt szavak ritkán jelennek meg három éves kor előtt • A beszélt nyelv elsajátításának prognózisa jó • A
háromévesek 90%-a és az ötévesek 94%-a produkál egy vagy több szót • A többszavas kombinációk megjelenése
is késik, kitolódik 4 éves korra. Iskoláskorban • Mondataik közepesen hosszúak, jelen idejűek • A
morfoszintaktikus normákat nem tartják be • Nyelvhasználatuk leíró és gyakorlati jellegű • Nehezen értik meg a
szóban elhangzott mondatokat, amennyiben azok o hosszúak o tagadóak o alárendelőek o szenvedő szerkezetűek

4
Serdülőkorban Folytatódik a nyelvi fejlődés: • A nyelvük funkcionálisan gazdag, de nyelvtanilag szegényes •
Sokkal többet értenek meg, mint amennyit maguk is ki tudnak fejezni • Nem, jelzik, ha nem értenek meg egy
információt

Beszédzavarok
• ÉA-gyermekeket vizsgálva a DSZ-gyermekeknél találtak a legnagyobb arányban beszédzavarokat: o artikulációs
zavar 95% o hangképzési zavar 72% o dadogás 45%
• Jellegzetes beszédhiba-együttes:
o az artikulációs hibák mellett jellemző a megakadás, a habozás, az ismétlés és a sietség
o a DSZ-személyeknél észlelt dadogás inkább a hadaráshoz áll közelebb, hisz ők inkább magánhangzóknál
akadnak meg, míg a dadogók a mássalhangzóknál
Beszédzavarok és okok
Majdnem minden gyermeknél jelen van az art. zavar. Van egy magas art. hibázás, motoros sietség, inkább
magánhangzóknál akadnak meg.
Gyakori a hallászavar, amit feltétlenül vizsgálni kell, sokszor egy szűk hallójárat miatt nem hall rendesen, sokszor
egy tubus behelyezésével orvosolható a probléma, és legalább az auditív csatorna érintettségét lehet csökkenteni
ezáltal. A nyelvtest nagyobbnak tűnik a szájüreghez képest, gyakran szájlégzők. Kognitív képességek: szerialitás.
Vizuálisan igen erősek ezek a gyerekek. Szociális készség: akár autizmussal is társulhat, de többen vannak, akik
szociálisan még érzékenyebbek. Fonológiai fejlődés egy nagyon gyenge lemaradást mutat, ami hozzájárul ahhoz,
hogy ennyire nehezen érthető a beszédük. Sokszor izoláltan képesek a hang ejtésére, de már szóépítésre nem
tudják használni.
Nyelvi képességek: fonológiai, szintaktikai és pragmatikai szint egyenletlen egymáshoz képest. A csökkent
készlet, amivel rendelkeznek, megfelelően tudják igazítani nyelvileg a szituációhoz képest.
Sajátos nyelvi profil
• Receptív nyelvi készségük tipikusan erősebb, mint az expresszív oldal
• Nem jellemzők a deviáns szerkezetek, az atipikus fejlődési mintázatok
• A tipikusan fejlődő kisgyermekek korai nyelvi hibáit követik el
• Nyelvi készségük elmarad a kognitív képességek, az intelligencia és a nonverbális képességek alapján
elvárhatótól
A fonológiai, szintaktikai és a pragmatikai szint számos aspektusa sajátos fejlődést mutat
• Egyenetlen képességprofil
• A szókincs és a morfoszintaktikai fejlődés késik
• A pragmatika viszonylag megfelelő
• A fonológia és a nyelvi képességek gyengék

5
• Serdülőkori DSZ-fiatalok expresszív nyelvi képességei ritkán haladják meg a 3-5 éves tipikus fejlődésmenetű
gyermekekét
Szókincs
A receptív szinten ellentmond a szakirodalom. Expresszív szinten leginkább az igék területén teljesítenek
szignifikánsan gyengébben.
Morfológia: kiemelten gyenge terület, au, expresszív szinten, minél idősebbek, annál gyengébben teljesítenek.
Szintaktika: itt van a legjelentősebb késés és a leggyengébb teljesítmény. Megértés is lassabban fejlődik, majd
visszaesik serdülő korban.
Spontán beszéd: szintaktikai szinten mutatnak nagyon jelentős elmaradást, általánosan 2 szavas mondatokat
használnak, míg a más értelmi fogyatékossággal élők 4, a tipikus fejlődésűek pedig 6.
Szintaktika • A kognitív szint alapján elvárthoz képest is számottevő a szintaktikai késés • A szintaxis gyengébb,
mint a szókincs • A kétszavas kombinációk megjelenése késik • Későbbi megnyilatkozásaik rövidebbek és
kevésbé komplexek, mint a nonverbális mentális korban illesztett tipikus fejlődésmenetű gyermekeké • A
szintaktikai megértés lassabban fejlődik vagy visszaesik serdülőkorban és korai felnőttkorban
Hibatípusok: leginkább hanghibák jellemzik a beszédüket, de az adatok alapján úgy tűnhet, mintha jobban
teljesítenének morfológia és szintaktikai szinten, de ez csak azért látszik így aza adatokon, mert nem elemezhető a
beszédük ebből a szempontból.
Pragmatika • Képesek egy beszélgetés során a témát fenntartani és képi megsegítéssel mesélni • A kérés
kivételével a DSZ-gyermekek a kommunikációs funkciók (magyaráz, válaszol, tiltakozik) ugyanazon variációit
használják, mint a nyelvi vagy fejlődési szintben illesztett tipikus fejlődésmenetű gyermekek
Írott nyelv elsajátításához szükséges készségek érintettsége DSZ esetén
• Verbális rövidtávú memória
• Nyelvi területek
• Fonológiai tudatosság
• A hallás utáni szekvenciális memória gyenge
• Az ismétlés mechanizmusa sérült
• A számsorozatok megjegyzése és elismétlése nagy problémát jelent
• Nehezen ismerik fel a fogalmak közti kapcsolatot
Az írás-olvasás tanulás a hagyományos szóelemző olvasással és a fonológiai érintettség miatt nagyon nehéz. Mivel
vizuálisan jók, meg lehetne tanítani számukra az olvasást szókép leírás alapján, de sokat nem tudnak ezzel
kezdeni, mert a szóösszeolvasás is nehezített lesz számukra a fonológiai feldolgozás miatt.
Williams-szindróma
Ritka genetikai rendellenesség, aggódó és túlzottan barátkozó személyiség, sokszor párhuzamba állítják őket a
Down szindrómásokkal.

6
Jellemzők:
 Jellegzetes arcberendezés
 Szívpanaszok
 Ízületi bántalmak
 Emésztési problémák
 Hiperérzékeny hallás
 Rekedt, érdes hang
 Fejlődési elmaradás (magasság, testsúly)
 Aggódó és túlzottan barátkozó személyiség
 Értelmi fogyatékosság
 Megismerő képesség jellegzetes mintázatot mutat
Kognitív jellemzők: jó az arcfelismerés, hiperszociabilisek, intelligencia 50 körüli tartományban,
problémamegoldás és sorba rendezési problémák, hiperaktivitás, ragaszkodnak a már ismert útvonalhoz.
Nyelvi képességeik jobbak, az intelligenciaszintükhöz képest. Késve és lassan indul el a beszédfejlődésük,
iskoláskorra folyékony lesz és gyakorivá válik a fecsegési kényszer. Van egy egyenetlen képességprofil, ami
fordított a DSZ-hez képest. A nyelvtani szabályok, megtartottabbak tűnnek, de nem megfelelő szóhasználat
jellemző rájuk. Gyakran irreleváns, neologizmusokkal tűzdelt a beszédük. A procedurális emlékezeti rendszer jól
működik, de a deklaratív igen nagy részben érintett.
Kutatás: nem mennyiségi eltérés van a lexikában, hanem minőségi. Leginkább olyan hibázásokat mutatnak, ami a
tipikus nyelvfejlődésben is előfordulnak.
A nyelvi képességek az általános kognitív képességekhez mérten figyelemreméltóak, de nem érintetlenek,
egyenetlen képességprofil:
▪ Produkció és percepció közötti jelentős különbség
▪ Nyelvtani szabályok és a lexikális folyamatok disszociációja
▪ Kivételesen ragozott alakokhoz nem férnek hozzá, de a szabályos alakokat megfelelően képzik
▪ Nyelvtan viszonylag tipikusan fejlődik, de fejletlen a lexikális rendszer
▪ Nyelvtanilag helyes, de lexikális furcsaságokkal tűzdelt beszéd
A beszéd gyakran irreleváns, sablonos, előfordul neologizmusok használata
Kutatások jelentős része azonban a komplex szintaktikai feldolgozásban is talált eltérést
Spontán beszédük nem tipikus o Az életkor alapján elvárthoz képest: ▪ Alacsonyabb átlagos mondathossz ▪
Kevesebb felhasznált szavak száma ▪ Gyakori nyelvtani hibák
Fragilis X szindróma
Értelmi fogyatékossággal járó és genetikai betegség, férfiaknál gyakoribb, ami befolyással van a beszéd-nyelvi
teljesítményre. X kromoszóma egy génjének mutáns változata okozza Jellemzői:

7
Jellegzetes külső jegyek (nagy fül, hosszúkás arc)
o Hipotóniás izomzat
o Gyakori középfülgyulladás
o Szájtéri anatómiai eltérések
o Hiperaktivitás
o Szorongás
o Perszeveráció
o Autisztikus viselkedés
o Epilepszia
o Alvászavarok
o Kognitív képességek nagy variabilitás
Perszeveráció – megtapadás, gyakori ismétlés hang, szó vagy mondat, vagy akár téma szintjén is.
Kihat a nyelvelsajátításra: o Hipotóniás izomzat o Gyakori középfülgyulladás okozta hallásveszteség o Szájtéri
anatómiai eltérések o Autizmus társulása
Beszédjellemzők: o Beszédtempó: lassú szakaszok és hirtelen gyorsítások o Hangcserék, -kihagyások, -torzítások
o Perszeverációk: hangok, szavak, frázisok, mondatok szintjén is jelentkezik o Echolália o Artikulációsan összetett
szótagsorok (pl.: pataka) megismétlése és spontán produkciója nehezített o Beszédük nehezen érthető
Nyelvi jellemzők
Lexikális fejlődés elmaradást mutat ▪ Mértékéről és minőségéről eltérőek a kutatási adatok ▪ Életkorhoz képest
jelentős az elmaradás, de mentális korhoz képest magasabb/annak megfelelő teljesítményt találtak
Morfoszintaktikai fejlődés is elmaradást mutat az életkorhoz képest ▪ Receptív oldal a nemverbális mentális
kornak megfelelő ▪ Expresszív oldal vizsgálati eredményei ellentmondásosak ▪ Spontánbeszéd elemzése során
mért átlagos mondathossz alapján a legtöbb kutatásban nem találtak elmaradást a mentális korban illesztett
kontrollcsoporthoz képest o Pragmatikai zavarok jelenléte ▪ Inadekvát válaszok, nonverbális jelek ▪ Okai:
autisztikus tünetek, perszeverációs hajlam
Beszédtempó változása sokszor független a szövegkörnyezettől.
Pragmatikai zavarok jellege nem csak a lexikális szinten jelenik meg, hanem a prozódiában, a gesztusok szintjén
is. A perszeverációs hajlam magyarázata: egyrészt a deficitek leplezése (bár mentális korban illesztett szinten nem
jellemző elmaradás), túlzott aktivitás, nem képes legátolni az ismétléseket, nem megfelelő a végrehajtó funkciók
működése.
Kutatás: mindhárom vizsgált területen a TF teljesítettek a legjobban, a FX szindrómás fiúk jobbak a szintaxis
szintjén, illetve az autizmus nélküli FX szindrómás fiúk jobban teljesítettek pragmatikai szinten, mint az ASD-vel
társuló FX vagy DSZ fiúk.
Magzati alkoholszindróma

8
Az alkoholizmus súlyossága hatással van a szindróma kiterjedtségére. A nyelvi képességek ugyanolyan szinten
sérülnek, mint a nem nyelvi képességek.
Várandós anya alkoholizmusa okozza • Vezető oka az értelmileg akadályozottság kialakulásának • E gyermekek
IQ-ja nagy szóródást mutat (20-100)
Tünetei:
 Kisméretű, fejletlen test
 Arckoponya jellegzetes fejlődési rendellenessége
 Központi idegrendszer működészavara
 Figyelemzavar
 Hiperaktíivitás
 Verbális és téri memória és tanulási zavar
 Változatos beszédfejlődési problémák
 Hallási funkciók fejlődése késik
 Visszatérő középfülgyulladás
Változatos beszédfejlődési problémák: o Érthetetlen beszéd ▪ Diszartria ▪ Artikulációs és fonológiai zavar ▪
Dadogás o Nyelvi elmaradások: ▪ Szótalálási nehézség ▪ Fonológiai feldolgozási zavar ▪ Szóértés ▪ Grammatika ▪
Szemantika ▪ Pragmatika
Nincs sajátos nyelvi profil: o Az egyes nyelvi funkciók nagyjából azonos szinten szenvednek zavart o Nincsenek
erősségek és gyengeségek o A nyelvi képesség elmaradást mutat az életkor alapján elvárt szinthez képest csak úgy,
mint a nem verbális területek
A nyelvfejlődési elmaradás oka kettős:
o A hallásprobléma
o Értelmi képességek zavara
Rett-szindróma
Kizárólag lányokon jelenik meg, folyamatosan hanyattló képességek, leépülés.
Tünetei:
o Finommozgások zavara
o Autisztikus viselkedés
o Mentális hanyatlás
o Nyelvi képesség elvesztése
o Egyre súlyosabb mozgászavarok
Nyelvi jellemzők:
o Nyelvi fejlődés kezdete tipikusnak mondható
o Első életév vége felé megjelennek az első szavak

9
o A mentális és mozgászavarok fokozott megjelenésével párhuzamosan eltűnnek
o A későbbiekben csak nagyon redukált nyelvi képesség marad meg:
▪ kb. 40 szó ▪ Csak 14%-uk képes kétszavas megnyilatkozásokra
Ahogyan a mozgászavarok megjelennek, a nyelvi képességek is redukálódnak. A terápia célja a folyamatos
szinten tartás, és a hanyatlás kitolása.

10