Ady Endre Szerelmi költészete

Ady nemcsak szép versek írója kívánt lenni, hanem egy új élet hírnöke, aki a magyarságot
európai helyzetének önszemléletére akarta ráébreszteni.

Versek jellemzői

 Szimbolista alkotások (egy-egy szó nagybetűvel írva=szimbolista jegy): általában az

egész versen végigvonul
 Mondanivalóját a hangulatával sejteti
 Sajátos kötetszerkesztése: záró vers is van, ciklusok tematikus egységet alkotnak (1. és 3.
párhuzam, 1. és 2. ellentét (pl. halál ↔élet)), a versek címe legtöbbször három tagból áll
 A szimbolista látásmódot a szecessziós és a romantikus vonások is kiegészítik:
 személyiség áll a központban → uralkodó szerepe lesz a személylírának
 költői feladatvállalás
 1913-tól változás a költészetében:
 ok: Csinszkával való kapcsolata, beköszönt az első világháború
 tematikai változás: háború ellen szítás
 forma: leegyszerűsödés, forradalmi hangulat, szókimondóbb stílus
 stílusjegyek: expresszionizmus hatásai: mozgalmasság, dinamizmus (sok ige)

Perdita-költészet

 Elindítója Vajda János (Gina-szerelem).

 Szabadabb erkölcsű társasági hölgyhöz, szeretőhöz vagy züllésbe taszított lányokhoz
szól.
 Nem a lelki harmónián, hanem a gyötrő, égető szerelmi-testi szenvedélyen van a
hangsúly.
 A nő nem menyasszony vagy feleség, hanem szerelmi partner, nem élettárs,
hanem ellenfél, ki inkább kínzó szenvedést okoz, mint megnyugtat.
Léda-versek

 Ady életformájában, szerelmi ügyeiben is más értékrendhez igazodott, mint az emberek

többsége: a polgárokat riasztó feltűnésvágy, a perdita-kultusz volt a forrása.
 1903-ban Nagyváradon ismerkedett meg Dióssy Ödönné Brüll Adéllal, akit verseiben
Lédának szólított.
 Léda férjes asszony volt, ráadásul idősebb is a költőnél.
 Lázadás volt ez a szerelem: Ady nyíltan vállalta a megbotránkozást kiváltó házasságtörő
kapcsolatot.
 A nagy szenvedély s az áhítatos életvágy szólalt meg.
 Benne rejlett ebben a szerelemben a menekülés vágya, az egyéni megváltódás óhaja is:
Léda is, Ady is túl sokat várt ettől a felfokozott érzéstől.
 A csalódás rövidesen diszharmonikussá változtatta a kezdetben lázadó, ünnepi érzést, s
napirenden voltak közöttük a féltékenykedések, perpatvarok.
 Szerelmükbe a hiányérzet fészkelte be magát, állandó kísérője lett a hiábavalóság tudata s
a halálhangulat.

Jellemzői:
 női test leírása → életszeretet, evilágiság
 érzéki testi szerelem
 azt, hogy szeretlek, nem mondja ki
 gyakori gesztusok: hódolás, könyörgés, fenyegetés és megbánás, de az együttlét
öröme hiányzik belőlük

Léda:
 Ady-líra kiváltója: tiltakozás az úri Magyarország erkölcse, előítélete ellen
 méltó társ
 igazi egyéniség → érzés ambivalenciája
 kemény, határozott személyiség

Héja-nász az avaron: (1905)

 diszharmonikus szerelem: vergődő nyugtalanság, örökös mozgás, gyötrelmes

fájdalom
 ragadozó héjapár=szerelmesek
 szerkezet:
 1. vsz.: bántó hanghatások kísérik a szerelmi vágyat
 2. vsz.: nem csupán két meghatározott ember sajátos kapcsolatáról van
szó, hanem szerelmi érzésről általában, mindenfajta szerelem közös
sorsáról ír
 3. vsz.: boldogság → boldogtalanság, ifjúság → öregség, út egyre gyorsul:
igék változnak, gyorsuló rohanás vége: megállás
 4. vsz.: megállás=halál, hiábavalóvá lett a korábbi mozgás
 mondanivaló: hiábavalóság sejtetése, emberség, gyengéd jóság fájdalmat okozó
érzése
 Lédával a bálban: (1907)

 kétféle szerelem ellentétére épül: víg párok ↔ Adyék: a régi idillt és a mai

diszharmóniát jeleníti meg
 hangulat: baljós, szomorú
 sejtelmes vízió: boldogtalanság, ifjúság és szerelem elmúlásának tragikuma
 szerkezet:
 1. vsz.: harmónia, szerelemnek még örülni tudó gyanútlan párok
 2. vsz.: testet öltött boldogtalanság → rettenet, közvetve az ember
legnagyobb létbeli ellenfelével, az idővel szembesít
 3. vsz.: csend és némaság, győz a szomorúság → fenyegető elmúlás
 mondanivaló: nincs igazi öröm, nincs megváltást jelentő szerelem, a boldogság
mögött mindig ott lappang a boldogtalanság

Csinszka-versek

 Lédával való szakítás első hírére valósággal ostrom alá vették levelekkel a belé szerelmes
nők.
 Az átlagos levélírók között feltűnt egy fiatal kislány, aki egészen más hangon szólt a
költőhöz: Boncza Berta.
 Ő voltaképpen Ady távoli rokona volt, Erdély nyugati részében élt, a festői környezetű
Csucsán.
 1914-ben látogatta meg Ady először az akkorra már fiatal úrnőt. Aggályai is támadtak,
hogy okos dolog-e egy majdnem 20 évvel fiatalabb lányba beleszeretni. 1915-ben mégis
megtartották az esküvőt és utána a csucsai kastélyban éltek.
 Csinszka Ady egyetlen támasza volt, biztosította számára a menedéket: élet szépségei →
szimbólum.

Jellemzői:

 nyoma sincs a Léda-versekre jellemző vívódásnak

 hétköznapibb stílusban írta: egyszerű dalforma
 szépség és idill őrzése
 letisztult szerelem → védte a humánumot, a tegnapot
Őrizem a szemed: (1916)

 az öregedő férfi szerelmi vallomása: elsősorban egy társban szeretné megtalálni a

vigaszt, Csinszka háttérben marad
 szerkezet:
 1. vsz.: nyugalom: az egymást fogó kéz és az egymásba néző szem képe,
megismételt „vénülő”: az öregség és a szerelem ellentétének feszültsége
 2. vsz.: a kozmikussá váló kép („világok pusztulása”), a sor elején lévő
metafora („ősi vad”), a rímek eltűnése a háborús rettenet, a riadalmat
közvetíti
 3. vsz.: megismétli az első strófát, amiért az érzelmi hangulati háttér
megváltozott, nemcsak a biztonságérzetet sugall, hanem a kozmikus
pusztulás hatására a riadt egymásba kapaszkodást is
 4. vsz.: kérdésekre (miért, meddig) nincs és nem is lehetséges a válasz, a
világ és az egyén sorsa egyaránt kiszámíthatatlan, de a boldogság, a
szeretet igénye itt is megjelenik