A hidegháború kibontakozása

I. 1945–1947 között a Szovjetunió politikai térnyerése:

 Köztes-Európában
o a Szovjetunió, az általa uralt (elfoglalt) európai országokban gyorsította a helyi
kommunista erők hatalomátvételét
 a győztesek által megszállt területek ellenőrzésére ún. Szövetséges
Ellenőrző Bizottságokat (SZEB) hoztak létre (Németországban
Szövetsége Ellenőrző Tanács)
 az bizottságokban mindegyik győztes képviseltette magát, de a tényleges
vezetés a SZEB elnökéé volt, a közép-európai régióban a SZEB elnökök
szovjetek voltak…  itt szovjet érdekeket szolgál a SZEB
 Nyugat-Európában
o több nyugat-európai országban (Franciaország, Olaszország, Németország)
megerősödött a kommunista párt
o a demokratikus keretek között 1945–1947 között lehetőség nyílt a
hatalomátvételre  ezt politikailag gátolták
 háborús feszültségek
o Irán
 stratégiai szempontból fontos (olaj, közlekedési útvonal)
 a szövetségesek még a 2. világháború alatt megszállták
 a háború után a megadott határidőig ki kellett vonulniuk  a szovjetek
nem vonultak ki
 az ENSZ elé kerül az ügy  nyomásgyakorlás  kivonulnak
o Görögország
 a náci megszállással szemben már külön szervezkedtek a polgári és a
kommunista erők
 németek 1944-ben kivonták az erőiket az országból  polgárháború
kezdődött a polgári erők (USA és Nagy-Britannia támogatja őket) és a
kommunisták (Szovjetunió támogatja őket) között
o a tengerszorosok (Boszporusz és a Dardanellák)
 a Szovjetunió szerette volna megszerezni, a nyugatiak elutasították
 Sztálin a török kormányhoz fordul  közös szovjet-török erődrendszert
akar létrehozni a Dardanellákban
 korábbiakban ilyenkor Nagy-Britannia lépett fel hagyományosan a
térségben  a britek meggyengülése miatt erre már nem képes
 amerikai flotta érkezik a térségbe

II. a Szovjetunióhoz való viszony átértékelése nyugaton

 George F. Kennan „hosszú távirata” (1946. február)
o moszkvai amerikai nagykövetség diplomatája
o elemzi Szovjetunió céljait, bemutatja valódi arcát
o jelzi, hogy a Szovjetunió már rövidtávon sem tekint barátként a nyugati hatalmakra
 Churchill fultoni beszéde (1946. március 5.)
o ekkor épp nem miniszterelnök, a fultoni (USA) egyetemen mondott beszéd
o felemelte hangját szovjet térnyeréssel szemben  vasfüggöny kialakulását említette,
amely a szabad, polgári demokráciáktól hermetikusan elzárta a szovjetek által
formálódó Keleti Blokkot (közép- és kelet-európai államokat)
 „A Balti-tenger mellett fekvő Stettintől az Adriai-tenger mentén fekvő
Triesztig vasfüggöny ereszkedik le Európára”
o ezt Sztálin barátságtalan lépésnek tekintette  elmélyült a feszültség az antifasiszta
koalíción belül
III. a hidegháború kibontakozása (1947)

 Truman-doktrína, a feltartóztatási politika (1947. március)

o Henry Truman amerikai elnök (1945-1953)
o az USA az 1947-ig szovjet befolyás alá területekért nem indít harcot
o dominó-elv / tintafolt-effektus
 a kommunista térnyerés egy országban a szomszédos országok politikai
biztonságát is fenyegeti  megerősödnek a szovjet támogatással
hatalomátvételre törő baloldali erők
 félő, hogyha akár csak egy országban is kommunista fordulat lesz, akkor az
láncreakciószerű szovjet befolyást von maga után
o a feltartóztatás elve
 meg kell akadályozni, hogy a kommunizmus és a Szovjetunió új területeket
vonjon befolyása alá
 a már szovjet befolyás alá került területekért nem indítanak harcot

 Marshall-segély (Marshall-terv) meghirdetése (1947. június)

o Marshall az USA külügyminisztere
o az USA segélyprogramja az európai gazdaság újraindítása érdekében
o célok
 része volt a feltartóztatás politikájának
 a gazdasági hanyatlással együtt járó szegénység erősíti a
kommunizmus terjedését  a nyomort kell leküzdeni
 az európai demokráciák megszilárdíthatták gazdasági, politikai
rendszerüket, megakadályozva az esetleges kommunista
hatalomátvételt
 az USA az első világháborúból indult ki  önállóan akkor sem tudott
megerősödni Európa  gazdasági-politikai válság lett
 az USA számára biztosítani az európai piacot
 mezőgazdasági terméket csak USA-ból lehetett vásárolni, ezeket csak
amerikai hajók szállíthattak
 a segély felhasználását az USA felügyelhette, ezért lehetősége nyílott e
területek politikai befolyásolására is
o hivatalos elnevezése: Európai Újjáépítési program
o megvalósulás
 1947–1952 között közel 15-17 milliárd dollárt osztottak szét: nagy részét
segélyként (90%), kisebb részét hitelként
 a legnagyobb mértékben Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország és
a nyugati német zónák részesültek belőle
 nem nemzetállami keretekben kapják, hanem közös irányítás alatt, egy
közösen koordinált csomagban kapják
 az európai integrációhoz is hozzájárul
o elméletileg egész Európában szólt,
 de a Szovjetunió elutasította (így a befolyása alatt álló kelet-közép
európai országok is, köztük Magyarország)
 veszélyesnek ítélte az amerikai gazdasági behatolást
 piacgazdaságot erősíteni
 Zsdanov-doktrína: „a két tábor elmélet” meghirdetése (1947. szeptember)
o a Kominform megalakítása
 1947 szeptemberében szovjet vezetéssel megalakult a Kominform
(Kommunisták és Munkáspártok Tájékoztató Irodája)
 összefogta a Keleti Blokk és más (akár nyugati) országok kommunista pártjait
 gyakorlatilag a Komintern utódszervezete
o a „két tábor elmélet”
 a Kominform első kongresszusán Zsdanov (a szovjet „főideológus”)
megfogalmazta, hogy a világ két, egymással ellentétes táborra szakad:
 az USA vezette „imperialista tábor” és a Szovjetunió irányította „béketábor”
o ez a Marshall-tervre adott szovjet válasznak tekinthető  ezután felgyorsítják Kelet-
Közép Európa szovjetizálását