A Kazinczy-féle nyelvújítás szóalkotási módjai

1. nyelvjárási szavak köznyelvivé, irodalmivá tétele: barangol, betyár, bucka, inda,

kelengye, modor, rimánkodik, róna, szikár
2. elavult szavak felelevenítése: lomb, fegyelem, rege, vihar, verseny, hölgy; Árpád,
Béla, Gyula, Zoltán
3. tulajdonnevek közszókká válása: Alag > alagút, -gyarmat utótagú településnevekből >
gyarmat ’colonia’ (pedig ez eredetileg törzsnévből létrejött földrajzi név volt)
4. idegen szavak önkényes átalakítása, „magyarosabb hangzásúvá” tétele: fr. pilier > m.
pillér, lat. balaena > m. bálna, ném. Leipzig > m. Lipcse, Koppenhága – Kappanhágó,
elégia >alagya, epigramma > purgoma
5. szóképzés: -mány / -mény (tokmány, orrmány), -szt (illeszt, fogyaszt), -g / -log / -leg
(érzeleg, hízeleg, társalog), -ng (ömleng, rajong), -ít (lazít, alakít, nyugtalanít), -ul / ül
(nősül, társul, teljesül), -alom / -elem (bántalom, érzelem, gerjedelem, szánalom), -
ász / -ész (bűvész, cipész, gépész, sebész, nyelvész), -ék (bizonyíték, készülék, érzék),
-at / -et (árnyalat, füzet, kormányzat), -ékony / -ékeny (változékony, előzékeny,
folyékony), régi képzők felelevenítése: -cs (uracs), -ár / ér (hordár, üzér, szakadár), - g
(adag); új képzőbokrokat alkottak: -zat / zet (alapzat, homlokzat, személyzet), -
hatatlan / -hetetlen (lakhatatlan, vízhatlan); új képzők: -c, -nc (lelenc, kegyenc), -da / -
de (szálloda, nyomda, cukrászda), határozószók, névutók továbbképzése: újráz,
fellebbez, utánoz, utáni, túli; ragos igéket is elláttak képzővel: láttamoz, éljenez
6. túlzás: nőstényítés – a nyelvújítók is elvetették: a nőnem formai megkülönböztetése a
szóalakon – szépné, jóné, őné, akiné
7. elvonás: ábráz > ábra, szomjú > szomj, gyámol > gyám, zúzmaráz > zúzmara, árnyék
> árny, derül > derű, rajzol > rajz, tanít > tan, romlik > rom, vizsgál > vozsga
8. szóösszetétel: balhiedelem, folyóirat, napfogyatkozás, sajtószabadság, földrengés,
betűrend, nagylelkűség; német mintára: vérszegény, vízbő, tiszteletteljes, szellemdús,
szolgálatkész

9. szóösszerántás: híg-anyag: higany, levegő-ég: lég, talp-alj: talaj, könnyű-elméjű:

könnyelmű, cső-orr: csőr, rovátkolt-barom: rovar

Meg nem honosodott szóképzések a nyelvújítás korából

 éleny (oxigén), köneny (hidrogén), széneny (szén), légeny (nitrogén), kéneny
(kén), lavany (lítium), bórany (bór), folyany (fluor), szikeny (nátrium), kesereny
(magnézium), timany (alumínium), kovany (szilícium), vilany (foszfor), halvany
(klór), hamany (kálium), mészeny (kalcium), kemeny (titán), fösteny (króm), kékleny
(kobalt), álany (nikkel), mireny (arzén), reteny (szelén), bűzeny (bróm), iblany (jód),
kadany (kadmium), sulyany (bárium), dárdany (antimon), keneny (bizmut), ónany
(ón), ólmany (ólom), seleny (volfrám), ólany (molibdén), itélany (palládium), éreny
(platina), neheny (irídium), szagany (ozmium), seleny (volfrám), irany (tellúr), pikeny
(ittrium)
 jegőc (kristály)
 szénéleg (széndioxid)
 körlég (levegő)
 csucsag (piramis)
 hignyugtan (hidrodinamika)
 forgony (elektromotor)
 bemeneny/kimeneny (anód/katód)
 zönglejtő (hangskála)
 hangbetűzet (kotta)
 popont (kettőspont)
 foltos nyakorján (zsiráf)
 fiahordó górugrány (kenguru)
 delej (mágnes)
 hosszáta (vonal)
 napirmány (napilap)
 szemintet (kacsintás)
 életfekvés (sors)
 nőtövény (palánta)
 táncadalom (bál)
 dalabáj zenér (fülemüle)
 lovanc (huszár)
 anybeszélet (anyanyelv)