2023. 05. 22.

9:47 A vita tanítása IKT-eszközök segítségével

 A
A vita tanítása IK T- e sz közök se g í tségével

A vita tanítása IKT-eszközök

segítségével

Káplár-Kodácsy Kinga
Budapest

Absztrakt.
A NAT és a kerettanterv elvárásai szerint a magyar nyelv és irodalom tantárgyon belül a tanulóknak el kell sajátítaniuk az érvelés
technikáját. A készség többféleképpen tanítható: kizárólag elméletben (például tankönyvből) vagy a gyakorlatban is (például a
formális vita módszerével). Hogyan lehet azonban egy nagyobb létszámú osztályban 45 perc alatt hatékonyan fejleszteni a
vitakészséget, a kulturált eszmecserét, véleményformálást, véleménykérést, kérdésalkotást? Ehhez a cseppet sem lényegtelen
problémához adhat segítséget az IKT-eszközök alkalmazása a tanórán és azon kívül is. A vita tanulásának folyamatában élményszerű
és hatékony kiegészítés lehet egy-egy számítógépes vagy webes feladat, melynek előzményeit vagy eredményeit a tanórán is fel lehet
használni.

1. Bevezetés.
Jelen tanulmány célja felvázolni egyfelől a vitamódszer és az IKT-eszközök világának összeegyeztethetőségét
és szükségességét, másrészt ezen írás olyan digitális feladatokat, gyakorlatokat, tananyagokat mutat be,

www.kre.hu/ebook/dmdocuments/oktatasi_segedanyag/chap_9.html 1/9
2023. 05. 22. 9:47 A vita tanítása IKT-eszközök segítségével

amelyek könnyebbé, életszerűbbé és nem utolsósorban igen élvezhetővé teszik a retorika vitaanyagának
elsajátítását.

2. A vita és a disputázás lehetőségei a tanórán és azon kívül.

A vita módszertana időről időre kidolgozottabban és bővebben jelenik meg a magyar oktatási rendszerben.
Ez részben köszönhető az egyre sürgetőbb és az új alaptantervvel megvalósulni látszó
oktatáskorszerűsítésnek, és annak a felismerésnek, hogy a diákoknak versenyképes tudásra és felhasználható
ismeretekre van szükségük az életben. Ugyanakkor a vita módszerének terjedésében nagy szerepe van
azoknak a szervezeteknek, amelyek kitartóan kínálják fel a disputázás különböző lehetőségeit, vonzó és jól
hirdetett versenyekkel keresik a fiatalok figyelmét, amelyek divatot teremtenek, és ami még fontosabb,
kedvet csinálnak tanár és diák számára (legfőképp magyar és angol nyelven folyó, Karl Popper formátumban
zajló) vitaeseményeken való részvételre. A versenyek népszerűsége természetesen felkeltette az iskolák
érdeklődését, és bár az érvelés technikájának elméleti és gyakorlati ismeretét a korábbi alaptanterv is
elérendő célként tűzte ki, a 2013-ban érvénybe lépő NAT több helyen is tartalmazza a vitamódszer
tanításának gyakorlati szükségességét.

Az új Nemzeti alaptanterv az előzőre alapozva, de azt megújítva olyan irányadó célokat fogalmaz meg,
amelyek a vitamódszer alkalmazásának elérendő céljaival, a fejlesztendő kompetenciákkal még inkább
összhangban van, mint a korábbi. Ezek a szándékok a következők:

„[…] a Nemzeti alaptanterv (a továbbiakban: NAT) a köznevelés feladatát alapvetően a nemzeti műveltség, a
hazai nemzetiségek kultúrájának átadásában, megőrzésében, az egyetemes kultúra közvetítésében, az
erkölcsi érzék és a szellemi-érzelmi fogékonyság elmélyítésében jelöli meg. Feladata továbbá a tanuláshoz
és a munkához szükséges képességek, készségek, ismeretek, attitűdök együttes fejlesztése, az egyéni és
csoportos teljesítmény ösztönzése, a közjóra való törekvés megalapozása, a nemzeti, közösségi összetartozás
és a hazafiság megerősítése. Célja továbbá, hogy a családdal együttműködve cselekvő elkötelezettségre
neveljen az igazság és az igazságosság, a jó és a szép iránt, fejlessze a harmonikus személyiség
kibontakoztatásához szükséges szellemi, érzelmi, erkölcsi, társas és testi képességeket. Ezáltal járul hozzá
ahhoz, hogy a felnövekvő nemzedék

a haza felelős polgárává váljék;

kifejlődjék benne a hazafiság érzelemvilága;
reális önismeretre és szilárd erkölcsi ítélőképességre tegyen szert;
megtalálja helyét a családban, a szűkebb és tágabb közösségekben, valamint a munka világában;
törekedjék tartalmas és tartós kapcsolatok kialakítására;
legyen képes felelős döntések meghozatalára a maga és a gondjaira bízottak sorsát illetően;
váljék képessé az önálló tájékozódásra, véleményformálásra és cselekvésre;
ismerje meg és értse meg a természeti, társadalmi, kulturális jelenségeket, folyamatokat;
tartsa értéknek és feladatnak a kultúra és az élővilág változatosságának megőrzését” (110/2012. [VI. 4.]
kormányrendelet a Nemzeti alaptanterv a köznevelés feladatáról és értékeiről).

Az új alaptantervben meghatározott fejlesztési területek és nevelési célok között szerepel az

állampolgárságra és demokráciára nevelés. A demokratikus nevelés feltételeként jelenik meg három fontos
fejlesztési terület: a kreatív, önálló kritikai gondolkodás, az elemzőképesség és a vitakultúra fejlesztése.
Ugyanakkor az erkölcsi nevelés, mint megkívánt nevelési cél az életszerűségének fontosságát hangsúlyozva
eszközként jelöli meg a vitát: „Az erkölcsi nevelés lehetőséget nyújt az emberi lét és az embert körülvevő
világ lényegi kérdéseinek különböző megközelítési módokat felölelő megértésére, megvitatására” (110/2012.
[VI. 4.] kormányrendelet a Nemzeti alaptanterv a fejlesztési területekről és célokról). Fontos tehát kiemelni,
hogy az új NAT a világ megértéséhez szükségesnek tartja a diákokban és tanárokban felmerülő kérdések
megvitatását is.

www.kre.hu/ebook/dmdocuments/oktatasi_segedanyag/chap_9.html 2/9
2023. 05. 22. 9:47 A vita tanítása IKT-eszközök segítségével

Az anyanyelvi kommunikáció mint első számú kulcskompetencia van jelen az alaptantervben. Az anyanyelvi
kompetencia alatt az alaptanterv nem csupán jól megtanult tényeket, vagy kifejtetlen érzések szóbeli és
írásbeli kifejtését érti, hanem önálló vélemény kinyilvánítását vagy annak megértését is. Így az
anyanyelvtanítás során kiemelt szerepet kap az anyanyelvi kompetencia fejlesztése és ennek egyik
lehetséges eszközeként az intézményes oktatás megkezdésétől a csoportos beszélgetés, majd a szervezett
vita. Az első osztálytól évfolyamonként egymásra épülő tanterv a saját vélemény szóbeli kifejtésétől jut el a
vitában való részvételig a középiskolában; ekkor a diák már képes saját véleményt formálni és alátámasztani,
vélemény korrigálni és más véleményét cáfolni.

A formális vita módszerének elsajátítása már az általános iskola felsőbb évfolyamaiban megkezdődhet, sőt ez
megkívánt ahhoz, hogy ez a tanulási forma tantárgyi kereteken belül is alkalmazható legyen később,
elősegítse az elsődleges cél megvalósulását, vagyis a demokráciára, állampolgári felelősségvállalásra való
nevelést. Azonban be kell vallanunk, hogy az anyanyelv órán csiszolt részképesség komplex alkalmazására a
jelenlegi kerettantervi tartalmak elsajátítása miatt csak ritkán nyílik lehetőség. A diákok többségének világról
alkotott képe, önismeretük, kombinációs képességeik, kritikai gondolkodásuk 14-15 éves korukra fejlődik
olyan szintre, ahogy azt egy szervezett vita egy előre meghatározott vitatémában megkívánná. Az anyanyelvi
óraszámok nem teszik lehetővé a tanulási forma következetes és összetett gyakoroltatását, csak egyes
részképességek fejlesztését, rövidebb feladatok elvégzését.

Az óraszámok és az idő korlátozottsága mellett a másik probléma, hogy az oktatásban alkalmazott formális
vita sémáit és a didaktikai módszereket a magyar közoktatás többnyire nyugati államok oktatásából vette át,
leginkább a vitázás hosszú hagyományával rendelkező Egyesült Államokból (Hunya 1998: 11). Azonban az
eltérő irányelvekkel és fundamentumokkal rendelkező amerikai oktatás már a ’60-as évek idején jóval
nagyobb teret engedett a vitának, hiszen az oktatás struktúrája és lehetőségei időben, térben egészen
másképpen alakultak, mint a magyaré. A magyar közoktatás erősen megszabott időbeli és fizikális tanórai
keretei gyakran nem adnak lehetőséget arra, hogy a tananyag elsajátítása beolvadjon egy vita keretébe. Azt
mondhatjuk tehát, hogy a fizikai megvalósulás, vagyis egy szervezett vita kivitelezése csak ritkán lehetséges
a tanórán.

A kulturált és komplex vita megvalósulásának előfeltétele, hogy a formális vitához szükséges

kompetenciákat külön-külön is fejlesszük. Mivel a szükséges részképességek fejlesztése rövid és
megszakított időkeretben is lehetséges ez jelentősen megkönnyíti a tanár helyzetét, amikor a körülmények
megteremtésén dolgozik. A tanár munkáját segíti továbbbá, hogy a vita több más szempont mellett a
differenciált tanulásszervezést is lehetővé teszi, ezért a jól szervezett vitaóra egyszerre, viszonylag rövid idő
alatt igen sok területen fejlesztheti a diákot. A hatékony vitatanítás a tanuló belső motivációját fokozza, egy
jól megválasztott vitatéma és a vita kereteinek megadása előmozdítja az önszabályozó funkció fejlődését is.
A vita minden esetben a diákok közötti kooperációra épít, a spontán alakult csoportokat a közös érvelés vagy
cáfolás csapattá formálja, a csapatban pedig minden tanulónak megvan a lehetősége arra, hogy aktívan részt
vegyen a véleménycserében. A vita előzetes ismeretre épít, legyen az jóval korábban vagy célzottan a vitára
való felkészülés során megszerzett tudás. A vita lehetőséget ad interdiszciplináris tudás alkalmazására és az
esetleges tévedések, tudásbeli hiányosságok kijavítására. A jól megszervezett vita pedig mindenekfelett a
konstruktív problémamegoldást támogatja a már eddig felsorolt alapokon (Szivák 2010: 25). A jól
megszervezett vita kellő körültekintéssel ugyan beszorítható az adott idő- és fizikai korlátok közé, de
leggyakrabban csak részképességekre összpontosító feladatok megoldása valósul meg a tanórán (Hunya
2002: 114−128). „Az érvelés szóban és írásban, valamint a vitázás az Anyanyelv és irodalom műveltségi
területen tananyag. Alapjaiban e terület – tantárgyainak – keretében kell megtanulniuk a diákoknak, hogyan
gyűjtsenek információt, és hogyan használják fel azt. El kell sajátítaniuk a véleményformálás és -kifejezés
kulturált módját, a manipulációs szándék felismerését, mások véleményének tolerálását, tiszteletét. Ez azt
jelenti, hogy az információszerzéssel és -felhasználással kapcsolatos technikai ismeretekkel, valamint az

www.kre.hu/ebook/dmdocuments/oktatasi_segedanyag/chap_9.html 3/9
2023. 05. 22. 9:47 A vita tanítása IKT-eszközök segítségével

érvelés és cáfolás technikájával is ezen a műveltségi területen belül kell felvértezni a tanulókat. Csak így
képzelhető el, hogy a más műveltségi területeken megkívánt alkalmazás hatékony lesz.” (Hunya 2002: 128),

3. Az IKT és a vita érintkezési területei.

A feladat tehát az lehet, hogy a teljes és komplex vita beépülését a tanórai keretek közé megvalósítsuk, az
időkorlátot és a fizikai kereteket maximálisan kihasználva létrehozzuk a vitázás képességének teljes
gyakoroltatását a tanórán. Azonban a sokféle szempont és feltétel megteremtése olykor lemondásra készteti
a mindenre kész pedagógust és egyszerűbbnek tűnő, könnyebben megszervezhető módszerekkel próbálkozik.
Ezekben az esetekben segíthetnek az IKT-eszközök.

Nézzük, hogyan egyeztethető az alapvetően nyelvi kreativitásra, szóbeli kommunikációra épülő vita
módszere, az időigényes tervezést, utánajárást, virtuális írásbeliséget és bonyolult megértést megkövetelő
IKT világával. Mielőtt számba vesszük a vitamódszer és az IKT lehetséges érintkezési területeit, érdemes a
Nemzeti alaptanterv IKT-ra vonatkozó egyes szándékait is megvizsgálni. A digitális kompetencia az új NAT-
ban kulcskompetenciaként jelenik meg. Az információs és kommunikációs technológia ismerete és önálló
használata elvárás a diákok felé, ami a NAT szerint a következő készségeken alapul: „az információ
felismerése (azonosítása), visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; digitális
tartalomalkotás és megosztás, továbbá kommunikációs együttműködés az interneten keresztül” (110/2012.
[VI. 4.] kormányrendelet a Nemzeti alaptanterv a kulcskompetenciákról).

Ami a vitamódszer szempontjából mégis kiemelten fontos és a digitális kompetencia egyik pillére, hogy a
megszerzett, elcserélt, megosztott és a világ felé kibocsátott információt a diák képes legyen kritikusan
értékelni. Meg tudja ítélni érvek és ellenérvek mérlegelésével, tanárai, társai, családja bevonásával az adatok
relevanciáját és értékét. Az információ befogadása és előállítása ideális esetben csak ezt a lépést követhetné.
Természetesen a felelősségteljes alkalmazás nem mindig ellenőrizhető, de a diákok kritikai gondolkodásának
fejlesztésével talán egyre közelebb kerülhetünk a kívánt cél eléréséhez, azaz az IKT-eszközök segítségével
egy kulturális, társadalmi és szakmai célokat szolgáló jó érvekkel dolgozó és kritikus közösség
megteremtéséhez.

Beláthatjuk, hogy a vita és az IKT egyik és talán legfőbb érintkezési területe az a feltétel, hogy a diákok
legyenek képesek kritikusan gondolkodni elvont fogalmakról, jól tudjanak megítélni fogalmakat, eszközöket,
kérdéseket, képesek mérlegelni veszélyeket, hátrányokat, valamint hasznos és értékes tulajdonságokat. A
kritikai gondolkodás tehát elengedhetetlen feltétel. A kritikai gondolkodás a készségek egységének is forrása,
az egyszerű befogadáson túl lehetővé teszi az információ aktív, proaktív és interaktív alkalmazását. A kritikai
gondolkodás képessé tesz az ismeretek összevetésére, viszonyok meghatározására, következtetés levonására
és új érvek, fogalmak teremtésére. Ahhoz, hogy a fiatalabb tanulók is képesek legyenek kritikusan
gondolkodni fogalmakról, már korán elkezdődhet a komplex fejlesztés, akár a vita módszerének segítségével
is (Pethőné 2007: 42–43). A kritikai gondolkodás együtt fejlődik az érvelési készségekkel, a hatásos érvek, a
reális értékelés, a kérdésekre adott válaszok megalkotásával (Galambos – Grohe – Kiss – Mikó – Takács –
Vajnai (szerk.): 2010: 9–10).

A kritikai gondolkodás támogatásában a tanárnak nagy szerepe van, a bátorításon, a tolerancián, a tiszteleten
és az ezt támogató értékrenden kívül az is, hogy időt biztosítson a diák számára a gondolatok szóbeli
kifejezésére, az előzetes ismeretek feltárására. Türelemmel kell kivárnia, hogy a meglévő tudást szóban
kifejezze a diák, hogy a tanár és a társak reflexiói, a továbblépés megtörténhessen (Steele 2001: 4; Pethőné:
i. m. 43–47.).

Egy másik lehetséges közös terület, ahol az IKT és a vitamódszer találkoznak a kooperáció, vagyis a tanórai és
órán kívüli együttműködés lehetősége. A vitázás csapatmunkára épít, ahol résztvevőknek együtt kell
dolgozniuk egy-egy feladaton. A csapattagoknak lehet önálló kutatási területük, de ezeknek eredményeit meg

www.kre.hu/ebook/dmdocuments/oktatasi_segedanyag/chap_9.html 4/9
2023. 05. 22. 9:47 A vita tanítása IKT-eszközök segítségével

kell osztaniuk, segítséget kell kérniük, és a csapattársakkal együtt kell a komplexitáshoz jutniuk. Így alakul a
vita egy projektté, amelynek megvalósításához a csapat a stratégiát közösen és demokratikusan dolgozza ki.
A kooperációnak pontosan az a különlegessége: nem kell mindenkinek mindenhez hiánytalan tudással
rendelkeznie, de arra szükség van, hogy saját területükön otthonosan mozogjanak, a rájuk bízott feladatot
elvégezzék és legyen rálátásuk a többi a csoporttag munkájára (Kagan, S. – Kagan, M. 2001). A tanórai munka
során egymás munkájának szemmel tartása nem nehéz, mivel azonban a hatékonyabb és gyorsabb munka
miatt az időkeretek kitágítása elengedhetetlen, az egyik célunk, hogy a csoport projektjével tanórán kívül is
foglakozzon. Ahhoz pedig, hogy szívesen együttműködjenek a csoport tagjai olyan kommunikációs csatornát
kell biztosítanunk számukra, amely az élőbeszédhez hasonló gyorsasággal és hatékonysággal működik.
Ráadásul a kutatást, az egyéni és csoportos ismeretszerzést leggyakrabban a virtuális térben végzik a diákok,
tehát ésszerű, ha az ismeret megosztása, felosztása is itt történik nagyobb részt.

Az IKT-eszközöket és faladatokat ért leggyakoribb kritika, hogy pontosan ezt a kooperatív tevékenységet nem
képesek támogatni, holott a jól és célorientáltan használt eszközök felpörgetik és elősegítik a jobb
együttműködést. Természetesen csak a megfelelő eszköz megtalálása esetén érhető el a kívánt eredmény, de
ha tudatosan és nem céltalanul nyúlunk IKT-s segítséghez, akkor olyan kooperatív tevékenységek is
megvalósulhatnak, amik az eszközök nélkül lehetetlenek lennének (Nádori – Prievara 2012: 8–9). Az IKT-
eszközök elsősorban meggyorsítják a feladat kivitelezését, a csoportok munkáját és kommunikációját; a
digitális apparátus segédeszközként van jelen, hogy egyszerűsítse a diákok és a mi munkánkat is. Az
osztálytermen kívüli együttműködést ma már számtalan eszköz segíti, a legtöbbek által használt webes
eszközök, mint a Skype, Twitter, Facebook és a különböző levelezőrendszerek. Ezen platformok használata a
diákok számára teljesen természetes, napi tevékenységük részét képezi. A virtuális eszmecsere
elengedhetetlen egy-egy összetett vita megtervezéséhez, a tételmondat kidolgozásához, a feladatok
kiosztásához, vagy egyszerűen az elvégzett feladatok ellenőrzéséhez. Beláthatjuk tehát, hogy a NAT egyik
célkitűzése, hogy a diák később „megtalálja helyét a családban, a szűkebb és tágabb közösségekben, valamint
a munka világában” mindenképpen megköveteli a tanórán kívüli együttműködést. Ahhoz, hogy a diák tudjon
hatékonyan együtt dolgozni másokkal elengedhetetlen a virtuális kapcsolattartás. A munkatárs, társ
bevonását a megszülető döntésekbe a legtöbb munkahely ma már megköveteli.

A web 2.0-es eszközök, vagyis a közös megosztáson alapuló technikai háttér teret ad olyan tartalmak
megjelenésének az interneten, amelyek a csoportban dolgozókat további fejlesztésre, előrehaladásra
ösztönözhetik. A megosztás lehetővé teszi az internetes kapcsolattal felszerelt gépeken az azonnali
információcserét, megosztást, amivel egy projekt, például egy adott vitatéma kidolgozása jelentősen
felgyorsul. A webkettő világában az információ forrása nem egyedül a tanár vagy a projekt vezetője lehet,
hanem a társak vagy a külső megosztók is. A többcsatornás rendszer persze az információ torzulásának
veszélyét is magában rejti, ezért ismételten szükségszerű a digitális kompetencia és a kritikai gondolkodás
párhuzamos fejlesztése.

Összefoglalva tehát a vitamódszer és az IKT világának két legelőnyösebb, a fejlődés szempontjából

legígéretesebb területe a kritikai gondolkodás fejlesztése és az osztálytermi és tanórán kívüli kooperáció
lehetőségének felgyorsítása és egyszerűsítése.

4. Gyakorlatok.
Ebben a részben olyan sikeresen megvalósult, kipróbált gyakorlatokat mutatok be, amelyek a módszer és az
eszköz eredményes használatát bizonyítják. A gyakorlatokat 8−12. évfolyamos diákok végezték el, részben
anyanyelv órához kapcsoltan, részben egy vitakör keretein belül. Elöljáróban meg kell említenem, hogy nem
minden próbálkozás zárult sikerrel, amikor a vitamódszer alkalmazásakor IKT-eszközök használatával
kísérleteztünk, hiszen a vita erősen szóbeli kontaktusra épít. Ugyanakkor az esetleges kisebb sikertelenségek
vezettek el odáig, hogy a kényes egyensúlyt megtaláljuk a virtuális és a valóságos eszközök használatában,

www.kre.hu/ebook/dmdocuments/oktatasi_segedanyag/chap_9.html 5/9
2023. 05. 22. 9:47 A vita tanítása IKT-eszközök segítségével

így a digitális eszközök nem lassították, hanem felgyorsították, eredményesebbé tették a közös munkát.
Ebben a fejezetben terjedelmi korlátok miatt csak olyan gyakorlatokat közlök, amelyek mind a tanár, mind a
diákok számára eredménnyel zárultak.

4.1. Részkészségek fejlesztése

4.1.1. Kreativitás és elfogadás. Ebben a gyakorlatban arra kértem a diákokat, hogy az kivetítőn látható képről
mondják el véleményüket (1. ábra). A következő egyszerű kérdéseket tettem fel nekik: mit ábrázol a kép?; mi
lehetne a kép címe;? hasonlít-e a kép, olyan alkotáshoz, amit már korábban látattok?; szép ez a kép? A
kérdések sorrendje kép tartalmától függetlenül változtathatatlan, hiszen a kérdésekre adott válaszokkal
feltételezünk egy magasabb belátást.

Az okostáblán kivetített kép előnye, hogy a képen látható objektumok azonnal mozgathatók, így miután
feltettük a fenti kérdéseket, a képet azonnal átrendezhetjük. Ekkor arra kérjük a diákokat, hogy
vonatkoztassanak el a korábbi ötleteiktől és próbáljanak valamilyen, az előző gondolattól minél távolabbi
absztrakciót találni, amikor a képre néznek. Ennek a feladatnak az a célja, hogy a diákok meg tudjanak
szabadulni a korábbi feltételezéseiktől, gondolatikat gyorsan frissíteni tudják és más szemszögből is képesek
legyenek azonosnak látszó fogalmakat, ismerteket, információkat feldolgozni. A gyakorlat a gyors
nézőpontváltáson kívül lehetőséget ad a kreativitás, a kreatív gondolkodás fejlesztésére.
A feladat következő lépcsőjén már arra kérjük a diákokat, hogy a harmadik
kialakított kompozíciót próbálják meg „eladni” párjuknak. Ekkor már nem
csupán befogadják és értelmet adnak a látszólag értelmetlen kompozíciónak,
hanem a kép lehetséges értelmezéseit is közvetítik társuk felé, akinek a
feladata az, hogy a kép értékét megcáfolja. A feladat ezen részében már a
meggyőzés technikái, az érvelés, a kompromisszumkészség is hangsúlyt kapnak.

4.1.2. Kritikai gondolkodás. A gyakorlat célja, hogy a médiában futó reklámkampányok leggyakrabban
használt érveit kritikusan hallgassák a diákok, és azokra ne mint programozott közönség, hanem tudatos
vásárló válaszoljanak. A gyakorlatot megelőzően arra kértem a diákokat, hogy a gyűjtsenek olyan reklámokat,
amelyek szerintük tartalmazzák azokat a sztereotípiákat, amelyek időről időre megjelennek bizonyos
termékek hirdetésében. A gyűjtést a már korábban kialakított Facebook csoportban kértem, ahol csak a
webkettes alkalmazások linkjét kell csak megadni. Azzal, hogy azt kértem tőlük, a gyűjtést a virtuális
közösségi térben osszák meg, időt nyertünk, hiszen az órai elmesélés helyett a diákok már korábban vizuális
tapasztalatot nyernek, másrészt már a zárt fórum felületén megindulhat a források véleményezése. Az órán
már csak azok a reklámok kerültek elő, amelyek a legnagyobb érdeklődést váltották ki a diákokból a fórumon,
vagy valamilyen szempontból hasznosnak találtam kiemelésüket. Miután közösen megnéztük ezeket a
rövidfilmeket, arra kértem a diákokat, hogy egy T-táblázatban szedjék össze az egyes reklámok pozitívumait
és negatívumait, vagyis mi az, ami a reklámban a terméket eladhatóvá, vonzóvá teszi, és mely momentumok,
amelyek komolytalanok, vagy elcsépelt érvekkel manipulálnak. Az eddigi gyakorlat azt mutatja, hogy a jól
kiválasztott téma a közös megbeszélés során mindig vitát gerjesztett. Voltak, akik kifejezetten jónak láttak
egy-egy reklámot és voltak, akik nevetségesnek.

A vita e korai szakaszában nem érdemes rendezni a támogató és ellenző oldalt, elég, ha egy, a tanár által
kézben tartott közös vitát teremtünk. Ez a vita gyakran válhat indulatossá, mégis az ilyen típusú vita jó
alkalmat ad arra, hogy megismerjük diákjaink érvelési képességeit a tantárgyi keretektől elrugaszkodott
témában. A feladatot projektmunkává is alakíthatjuk, amennyiben arra kérjük a kialakított diákcsoportokat,
hogy az órán megnézett és az interneten megosztott reklámok nyomán készítsék el saját hirdetésüket egy
véletlenszerűen kiosztott termékről. Érdemes olyan termékeket választani, amelyek a leggyakrabban
fordulnak elő a médiában: dezodor, üdítőital, biztosítás, mosópor stb. A csoportok vegyék fel videóra
reklámjaikat és osszák meg a webes fórumon. Ha szeretnénk, díjat is adhatunk a legtöbb ’like’-ot kapott videó
készítőinek.
www.kre.hu/ebook/dmdocuments/oktatasi_segedanyag/chap_9.html 6/9
2023. 05. 22. 9:47 A vita tanítása IKT-eszközök segítségével

4.1.3. Véleménykifejtés, nyilvános beszéd. Hasonlóan az előbb ismertetett feladathoz itt is a fórumcsoportban
működő virtuális közösségre építünk. A nyilvános beszéd gyakorlásának egyik legjobb módszere, amikor a
diákok önmagukat filmezik, és azt később visszanézik. Minden esetben saját magukkal szemben a
legkritikusabbak és legőszintébbek, ezért az ilyen feladatok igen látványos fejlődést eredményeznek. Ez a
feladat egyénileg vagy csoportban is elvégezhető tanórán kívüli feladat, de az eredmények bekerülnek a
közösségbe, akár a világhálón, akár tanórai vetítés során. A feladat fejleszti a diákok önbizalmát, önismeretét,
empátiáját, az érvelési készséget, metakommunikációt és a kutatási készségeket is. A gyakorlat többféle
feladatot ölel fel, amik lépésről lépésre egyenként vagy részfeladatként is elvégezhetők. Nem kérünk mást a
diákoktól, csak hogy filmezzék le magukat vagy társukat a követező feladatok közben:

egy híres ember bemutatása folyamatos és monologikus szövegben (3 perc),

egy kedvenc tárgy bemutatása kiemelve a beszéd hármas tagoltságát: bevezetés, kifejtés, befejezés (3
perc),
egy híres beszéd felolvasása megfelelő mondat- és szövegfonetikai eszközökkel, ügyelve a
szemkontaktusra és a mimikára,
egy saját tárgy eladását célzó rövidfilm (3-5 perc),
egy teljes beszéd megtartása motiváló üzenettel (5 perc),
egy humoros videó készítése, stand-up comedy.

A videókat zárt videó megosztókra (pl: YouTube) töltsék fel a diákok, ahol lehetőséget kapnak egymás
videóinak véleményezésére felkészültség, megformáltság, előadásmód szerint.

4.1.4. Az érvelés. Az érvek és ellenérvek megítélése, értékelése, vagy szabad, de bizonyított és jól felépített
véleményalkotás talán a legnehezebb a diákok számára. A fiatalok gyakran meg tudják mondani, hogy egy érv
sántít vagy tautologikus, de ritkán tudják megállapítani, hogy hol csúszik el az érvelési struktúra. Ugyanez a
probléma a saját érvek megalkotásakor is. Az érvek gyorsan és spontán módon jönnek, de a bizonyítás, a
rendezés, a szelektálás, a logikus összekapcsolás sok esetben csak hosszas gyakorlás után valósul meg. Ezt a
folyamatot gyorsíthatja fel az a pár internetes játék (magyar nyelven egyelőre csak néhány elérhető),
amelyek pontosan ezekre az imént felsorolt készségekre összpontosítanak, és azokat gyakoroltatják. Én
számonkéréshez, tanórai és otthoni gyakorláshoz használtam ezeket a feladatokat, de a legnagyobb hasznát
mégis akkor láttam, amikor a diákok már elért pontszámaikat összehasonlítva kezdtek versenybe otthon.

Az első ilyen feladat a tételmondat, érv és ellenérvek helyes elrendezését célozza meg. A megadott kártyák
közül a diákoknak ki kell választaniuk, hogy melyik kártyán látható a bizonyításra szoruló tételmondat, a
tételt igazoló érv és a példaként, adatként, tényként megjelenő bizonyíték (2. ábra).1
Egy másik feladatban az érveket a megfelelő ellenérvekkel kell
összepárosítani. Az érvek és ellenérvek nyelvtani helyességén túl
igazságtartalmukra is oda kell figyelni (3. ábra). A megadott érvekre releváns
cáfolatot kell választani a gép által felkínált lehetőségek közül.2

Végül ebben a témakörben egy olyan játékot mutatok be, amelyben a

megadott érvek ésszerűségét kell megítélni. A választott szerepben (művész
vagy rajongó) kell az illegális zeneletöltés vagy a legális hanghordozó mellett érvelni egy beszélgetés
keretein belül (4. ábra). Amennyiben nem sikerül a beszélgetésben az érvrendszert jó válaszokkal felépíteni,
úgy a kedvenc énekes sem ad majd autogramot a rajongónak.3

4.2. Komplex vita. Egy teljes Karl Popper vita értékeléséhez a leghasznosabb, ha videóra vesszük diákjainkat.
Az okostáblával és esetleg kiegészítő eszközeivel felszerelt tanteremben a videó levetítése nem csupán egy
szaggatottan elindított-megállított-elindított felvétel, hanem valóban interaktív élménnyé alakítható
értékelés. A felvétel megtekintése előtt vagy közben bizonyos megfigyelési szempontokat határozunk meg,

www.kre.hu/ebook/dmdocuments/oktatasi_segedanyag/chap_9.html 7/9
2023. 05. 22. 9:47 A vita tanítása IKT-eszközök segítségével

ezeket kell egyes diákoknak, csoportoknak figyelniük. A csapatok korábban

megosztott vagy dokumentumkamerával kivetített érvrendszereit
összehasonlíthatjuk a megvalósult vagy hiányzó elemekkel a vitában. Osztott
képernyővel összehasonlíthatjuk az elhangzott érvet és annak cáfolatát és
értékelhetjük a hatékonyságot. Amennyiben szavazórendszer is
csatlakoztatható a táblához, lehetőség nyílik a vitázó csapatok egyszerű és
gyors értékelésére is.

5. Összefoglalás és értékelés.
Véleményem szerint az IKT-eszközök használata hasznos és ma már
elengedhetetlen az osztálytermekben. Az egyre változó és bővülő lehetőségek
gyakran elbátortalanítják a tanárokat és eleve kizárják bizonyos tananyagok
feldolgozásakor a digitális eszközöket. Kellő ismeret, a diákokét megközelítő digitális tudás nélkül valóban
nehezen tudják a tanárok összeegyeztetni az élő szóra, improvizációra alapozó módszereket ezekkel az
eszközökkel. Azonban tapasztalatom szerint a kutatás, egy rövidebb utánanézés százszorosan is meghozza
gyümölcsét. A diákok otthon is szívesen foglakoznak majd az eddig tanórához kötődő érveléstechnikákkal,
bátran szállnak vitába a virtuális térben, mert olyan eszközt vesznek a kezükbe, amelyet egyébként is nap,
mint nap használnak, de gyakran értelmetlenül. A céltudatos felhasználás meglátásom és tapasztalatom
szerint büszkeséggel tölti a felhasználót, amit szülei, tanárai és társai is értékelnek majd.

Hivatkozott irodalom
Galambos Rita – Adam Grohe – Kiss László – Mikó Gábor – Takács Viktória –Vajnai Viktória (szerk.): Dilemma,
Disputa, Demokrácia. Kézikönyv a vitakultúra fejlesztéséhez. Budapest, 2010, Demokratikus Ifjúságért
Alapítvány, 9–10.

Hunya Márta: A disputa program. Budapest, 1998, Soros Alapítvány, 11

Hunya Márta: A vitakultúra és a magyar oktatás I. Új Pedagógiai Szemle 2002. szeptember, 114−128.

Kagan, Spencer Dr. – Kagan, Miguel: Kooperatív tanulás. Budapest, 2001, Ökonet Kft.

Nádori Gergely – Prievara Tibor: IKT módszertan. Kézikönyv az info-kommunkiációs eszközök tanórai
használatához. Digitális kiadás, 2012, tanarblog.hu, 8–9.

Nemzeti alaptanterv. In. Magyar Közlöny, 2012. június 4. 10635–10848.

Pethőné Nagy Csilla: Módszertani kézikönyv. Budapest, 2007, Korona Kiadó, 42-47.

Steele, Jeannie L.: Reading and Writing for Critical Thinking Project: A Framework for School Change. In D.
Klooster, J. Steele, P. Bloem (szerk.): Ideas Without Boundaries:International Educational Reform through
Reading, Writing and Critical Thinking. 2001, International Reading Association, 4–5.
http://www.rwctic.org/The-Reading-and-Writing-for-Critical-Thinking-Project-2.pdf

Szivák Judit: A vita. Budapest, 2010, Gondolat Kiadó, 25.

Internetes hivatkozások
http://www.szoval.eu/jatek/vitacooltura-2 Utolsó elérés: 2012/10/28

http://www.szoval.eu/jatek/ervelo-2 Utolsó elérés: 2012/10/28

http://www.szoval.eu/jatek/cafolj-ha-tudsz-2 Utolsó elérés: 2012/10/28

Jegyzetek
www.kre.hu/ebook/dmdocuments/oktatasi_segedanyag/chap_9.html 8/9
2023. 05. 22. 9:47 A vita tanítása IKT-eszközök segítségével

1 Forrás: http://www.szoval.eu/jatek/ervelo-2

2 Forrás: http://www.szoval.eu/jatek/cafolj-ha-tudsz-2

3 Forrás: http://www.szoval.eu/jatek/vitacooltura-2

Károli Gáspár Református Egyetem © 2013. Minden jog fenntartva.

www.kre.hu/ebook/dmdocuments/oktatasi_segedanyag/chap_9.html 9/9