A pozitív pszichológia személyiségfelfogása: erények és erősségek.

Az áramlat-élmény személyiségfejlődésben
betöltött szerepe és a komplex személyiség.

A poz. pszichológia ennél az anyagnál sokkal több, ez csak a személyiségfelfogása. Van még pl fejlődéskoncepciója

Pozitív pszichológia:
- A jól-működés feltételeinek megismerésére törekvő tudományos áramlat
o Az emberi természet jó oldalát hangsúlyozza:
▪ szabad akarat,
▪ autentikus poz. érzelmekkel rendelkezik,
▪ autonóm módon választ célokat,
▪ és ezekkel kontrollálni tudja neg. érzelmi állapotait.
▪ Ill önmaga képes előmozdítani, hogy minél több poz. élménye legyen
o Fontos előzmény, eredmény: a poz. és a neg. érzelmek egymástól függetlenek. Attól, hogy
megakadályozzuk a neg. érzéseket NEM jönnek automatikusan a poz. érzelmek, boldogság
+ Ez az irányzat társadalmi szinten is kutatja a választ arra, hogy milyen társadalmi feltételek pl. család,
vezetés, munkafeltételek kellenek ahhoz, hogy elégedettek legyünk az életünkkel, boldogságot és flowt
éljünk meg
- „új évezred pszichológiája” 🡪 1998 ill. 2000 a mozgalom zászlóbontása
o 1998: Az Amerikai Pszichológia Társaság elnöke lett: Martin Seligman 🡪 a székfoglaló beszédébe
veszi bele Maslow poz. pszich. terminusát
o 2000: Amerikai Pszich társ. folyóirata (American Psychologist): megjelentet Poz. pszich. néven egy
különszámot/kiáltványt (Seligman és Csíkszentmihályi): mit jelent, milyen célkitűzések, témák,
szerzők összegyűjtése akik kapcsolódó témákban dolgoztak (~aff. pszich. megjelenése)
- Újítás: alapfogalmak és célitűzések terén
o alapfogalmak:
▪ újra feléleszti a karakter fogalmát (Seligman. Karaktererősség, amelyek segítenek a
megküzdésben. DE nem értékelő, nem jobb az egyik, mint a másik.)
▪ Középpontjában a szubjektív élmény.
▪ Új konstruktumok: flow, érzelmi intelligencia, erősség, virágzás/flourishing
● Flourishing: Martin Seligman fogalma. A „flourish” az emberi működés optimális
intervalluma 🡪 magába foglalja, hogy mi kell a boldog, tettrekész, energiával telt
élethez. Egy kívánt állapot, amihez többek között kreatív időtöltésekkel juthatunk el:
🡺 amelyben a legjobbat hozzuk ki magunkból
🡺 amely növeli a produktivitást
🡺 elősegíti a fejlődést
🡺 megerősíti a mentális ellenálló-képességet, segít megbirkózni a nehéz
helyzetekkel
o célkitűzések: A pszich. nem csupán a patológia, hanem a kiválóság tudomány is: munka, nevelés,
belátás, szeretet, növekedésről is szól.
- Legismertebb fogalmak, kutatási területek:
o szubjektív jóllét (+ pszichológiai + szociális + objektív)
o boldogság savoring
▪ savoring: mik azok a tényezők, amelyekkel a boldogságot fenntartani, fokozni lehet. Boldog
pillanatok felismerése és prolongálása – élvezet. Folyamat és állapot.
o éveken át tartó tanulás és komplextiás
▪ komplex személyiség (Csíkszentmihályi) mikor lesz komplex a személyiség
o öregedés
o bölcsesség
o Reziliencia: szélsőségesen nehéz körülmények ellenére történ ő jó alkalmazkodás (vö szalutogenezis
egyik eleme. A másik: koherenciaérzék - Antonovsky)

Történeti előzmények
Humanisztikus pszichológia a legjobban hasonlító megközelítés: ugyanaz az emberképz, célkitűzés
 o legnagyobb eltérés: humanisztikusok a terápiára és a személyiségfejlesztés gyakorlatára helyezik a
hangsúlyt
o míg a pozitív pszichológia elsősorban tudományosan alátámasztott, empirikus kutatásokra épülő
elméleteket alkot

Pléh szerint 3 filozófiatörténeti előfutár:

o John Stuart Mill (elsőként említ olyan tényezőket, amelyeket nem a haszonelv magyaráz pl. szeretet
vagy tudásvágy)
o William Stern (személy megértéséhez az egyéniséget és individuumot kell előtértbe állítani)
o Karl Büchler (minden viselkedés érdemteli és saját kezdeményezésű)

Oláh: pozitív pszichológia megszületésének pszichológiai előzményei:

o fontosabb szerzők: Maslow, Allport, Rogers, White, Rotter, Atkinson, Terman és Lazarus
o Maslow: mind személyiség tanulmányozásában mind a terápia és személyiségfejlesztés területén
pozitív szemléletet követett, elméletének központjában az érett és egészséges ember tanulmányozása
állt
o Allport: áttekintette a mentális egészséggel kapcsolatos pszichológiai elméleteket és összefoglalta az
érett személyiség jegyeit 🡪 ezek közül pl. karaktererősség fontos fogalma lett a poz.pszichológiának
o Rogers: jól funkcionáló ember megértésére törekedett, teljességgel működő személyiség jellemzőinek
leírásával jelentős hatást gyakorolt a pozitív vonások rendszerbe foglalására törekvő pozitív
pszichológiákra
o White: elméletének középpontjában az effektancia és kompetencia motívum fogalma állt, ez a
személy azon törekvéseit ragadj meg, hogy hatékony interakciókat alakítson ki a környezetével. 🡪 azt
feltételezte, hogy ennek a motívumnak az énhatékonyság és kontrollképesség kialakulásában és a
fejlődésben jelentős szerepe van. White gondolta először úgy, nem a frusztráció motiválja a
folyamatot (Freuddal ellentétben), hanem a siker.
o Rotter: kontroll-hit pozitív hatásaival foglalkozott, ezen fogalmak alapvető jelentőségűek a pozitív
pszichológia emberképének alakulása szempontjából
o Terman: longitudinális kutatások, tehetség és életbeli sikeresség összefüggéseiről
o Lazarus: stressz és a megküzdés, mint az ember legpozitívabb erőfeszítése (lásd korábbi tétel)

Pszichológiának a II. világháború előtt 3 fő küldetése volt

o (1) lelki betegségeket meggyógyítani
o (2) emberek életét termékenyebbé és kiteljesedettebbé tenni
o (3) fejleszteni a tehetséget

II. vh. után: lelki betegségek gyógyítása jó időre a központba került 🡪 gyakorló pszichológusok tömegei kezdtek el
ezzel foglalkozni, legtöbb kutatási téma is ide kapcsolódott
o Fordulat/Váltás: azokra az emberekre fókuszáltak, akik a szörnyűségek után is mentálisan
egészségesek tudtak maradni 🡪 felvetették a kérdést, hogy milyen jellegzetességekkel, erőforrásokkal
bíznak ezek a személyek, hogy meg tudták őket védeni a károsodástól

Pozitív pszichológia mozgalom indulása lényegében egy kiáltvánnyal indult 🡪 Seligman & Csíkszentmihályi
megfogalmazták az „Új évezred pszichológiájának” küldetését és feladatait - 2000
o tágabb cél: pszichológiának meg kell értenie és empirikusan elemeznie kell a pozitív humán működés
mechanizmusait (evolúciós eredettől, fiziológián át egészen a társas magatartással és közösségi léttel
való összefüggésekig)
o kérdésmegfogalmazások: pl.
▪ milyen evolúciós előnyök kapcsolódnak a pozitív érzelmekhez,
▪ mi okozza a boldogság pillanatait,
▪ milyen pozitív érzelmi állapotok könnyítik meg az intellektuális működést,
▪ milyen pozitív vonások szavatolják a stressztűrő képességet,
▪ az egészségfenntartás…
 ▪ a pszichológiai jóllétet…
▪ és a társas szempontból kívánatos magatartást

A boldogság pszichológiai vizsgálata eleinte nem töltött be fontos szerepet, illetve túl bonyolultnak találták ahhoz,
hogy empirikusan kutatható legyen. A humanisztikusok már kifejtették elképzeléseiket a jelenséggel kapcsolatban
(szükséglet-, cél-elégedettség elméletek), ám kutatásokat nem végeztek. Amit viszont a boldogság tudományos
kutatásából levonhatunk, hogy az, ahogy az emberek észlelik a világot, sokkal fontosabb, mint az objektív
körülményeik

Képviselők:
Csíkszentmihályi Mihály: legfőbb munkássága: Flow, azaz áramlatélmény
⮚ milyen körülmények között éljük át életünk legboldogabb és legörömtelibb pillanatait?
⮚ kezdetben interjúk olyan pl. sakkozókkal, táncosokkal, sziklamászókkal, akik csak az örömért végezték azt,
amit
⮚ új módszer: ESM (Élmény-mintavételi eljárás) – minden résztvevő kap egy készüléket, random
időközönként jelez, akkor ki kell tölteni (éppen mit csinálnak, hogyan érzik magukat)
o világon mindenhol interjú (kb. 8000), ESM (kb. 250.000) 🡪 ezek alapján fogalmazta meg az
áramlatélmény megélésének feltételeit
o később ezeket kiegészítette evolúciós szempontokkal is
⮚ foglalkozik kreativitással is

Martin Seligman: tanult tehetetlenség, depresszió, karakter és optimizmus

⮚ optimizmust hozta összefüggésbe azzal, hogy a személyek hogyan magyarázzák a velük történő eseményeket
o optimizmus, mint személyiségre jellemző magyarázó stílus
o optimista az, aki rossz eseményeket külső, instabil és specifikus okokra vezeti vissza 🡪 ha jó történik
az a személyisége állandó jó tulajdonságait tükrözi, ha rossz az balszerencse
o TANULT optimizmus
⮚ „Autentikus boldogság” című könyve 🡪 beemeli a karaktert újra a pszichológiába 🡪 nem értékelő
minőségében használja 🡪 optimista nem jobb, mint a pesszimista
o optimizmus-vonás, mint karaktererősség, ami jól használható nehézségekkel szemben
⮚ Karaktererősségek osztályozása, Petersonnal együtt, alapja: DSM III volt 🡪 VIA projekt (később)
o céljuk egy olyan osztályozási rendszer létrehozása volt, amely leírja és rendszerezi azokat az
erősségeket és erényeket, amelyek lehetővé teszik az emberi fejlődést, növekedést
o rendszerezi azokat az erősségeket, amelyek a mentális egészséggel kapcsolatban jelentenek hasonló
kiindulási alapot, mint mentális betegségeknél a DSM
⮚ További képviselők:
o Christopher Peterson: optimizmus, egészség, karakter és jól működés
o Paul Baltes: optimális fejlődés és öregedés, Berlini bölcsességparadigma kidolgozója
o Ed Diener: jóllét kutatás, pozitív pszichológiát megalapító triumvirátus egyik tagja
o Carol Ryff: jóllét többdimenziós modelljének és kérdőívének kidolgozója
o Barbara Fredrickson: boldogság kutatása

VIA – kérdőív:
- A karakter erősségek osztályozási rendszerének megszületése a VIA (Values In Action, Működő
Értékek) projekt keretei között zajlott.
- A VIA egy non-profit szervezet, amely a pozitív pszichológia tudományának fejlődését, valamint a kutatási
eredmények gyakorlati alkalmazási lehetőségeit támogatja.
- Az intézet feladatai:
o (1) az emberi erősségekre vonatkozó tudományos ismeretek gyarapítása,
o (2) a fiatalok és felnőttek körében alkalmazható mérőeszközök létrehozása, valamint,
o (3) összekötő funkció betöltése a gyakorlati alkalmazás irányában.
A kérdőív:
- 3 kulcsfogalom van benne 🡪 FONTOS, hogy ne keverjük
 o Erény: magasabb, átfogóbb faktor 🡪 High Six
o Karaktererősség: mérhető, megfogható, konkrét tartalmak. Azok az utak, amelyek mentén az
erények gyakorolhatóak 🡪 24 erősség
▪ vö. Powers hierarchikus önszabályozás: énkép (~erény) 🡪 Elv (~karaktererősség) 🡪 program
▪ Fogalom eredete: Allport érett személyiség egyik jellemzője
o Személyes erősségek: A 24 felkínált karaktererősség közül mi az, amivel a személy leginkább
azonosul 🡪 a lista elején levő 3-5 erősség
- Azoknak a személyeknek lesz magas a pszichológiai jóélléte, aki az saját, rá jellemző erősségeit alkalmazni
tudja az életben
o NEM az számít, mi van a lista alján, hanem az, hogy minél inkább használjuk a lista tetején levő
kvalitásokat
- kapcs. Big5, hasonlóságok és különbségek
o Hasonló:
▪ a VIA ugyanazt csinálja, mint a BIG5 csak az poz. emberi vonások vonatkozásában
▪ hierarchikus szerkezet
o Különbség:
▪ Big5 személyek közötti összehasonlításon alapul. (Akk lesz vki extravertált, ha a vele egy
korú, státuszú… (megfelelően illesztett) személnyél extravertált)
▪ VIA: nincs hasonlítás. Minden embernek vannak erősségei, ezért személyen belül rangsorol:
Mi a 24 felkínált karaktererősség közül az, amivel a személy leginkább azonosul. NEM a
többiekhez képest mennyire pl kedves”, hanem önmagához (többi jellemzőjéhez) képest hogy
áll e vonás mentén
Megalkotása:
- A kutatás kezdete: erények keresése
o A kutatás első lépéseként a résztvevők Katherine Dahsgaard vezetésével elolvasták a jelentősebb
vallások és fontosabb filozófiai alapművek erényről szóló írásait. (Közel kétszáz „erény-katalógust”
tekintettek át :pl. Arisztotelész, Platón munkáit, Aquniói Szent Tamás, Szent Ágoston, Konfucius,
Buddha, Lao-ce, Benjamin Franklin írásait, az Ótestamentumot, a Talmudot, a Bushidot, vagy a
Koránt).
o Azt vizsgálták, hogy azonosíthatóak-e olyan általánosan elfogadott erények, amelyek szinte minden
kultúrában megtalálhatók.
- Eredménye: High six 🡪 Erények(~Big5)
1. Bölcsesség és tudás
2. Bátorság
3. Szeretet és emberiesség
4. Igazságosság
5. Mértékletesség
6. Spiritualités és transzcendencia
o Character Strenths and Virtues könyv: a DSM kiegészítő irodalmaként szánta Seligman és Peterson: a
rossz működésekhez hasonló pontossággal azonosítsák az erősségeket is
- Erősségek definiálása:
o Mivel számtalan módja lehet annak ahogy az egyes erények kifejeződhetnek illetve érvényre
juthatnak, szükség volt az erények mellett az erősségek fogalom bevezetésére:
o Erősségnek azokat az utakat nevezték el, amelyeken keresztül az erények kialakíthatók.
- Erősségek jellemzői:
o Egy olyan absztrakciós szintet képviselnek, amely lehetővé teszi a fogalom mérését, illetve a
fejlesztési, befolyásolási útvonalak megnevezhetőségét.
o Az erősségek egyben az erények markerei is, vagyis olyan pszichológiai változók, amelyek
mérhetők.
o Az erősségek abban különböznek más pozitív vonásoktól (például az adottságtól), hogy bár
többé-kevésbé állandóak, nem megváltozhatatlanok, hanem fejleszthetők és formálhatók, valamint az
erősségek alkalmazása többnyire tudatosan történik.
- Erősségek meghatározása.
o Elsőként a VIA intézet tanácsadó testülete szervezett olyan vitanapokat, ahol a tagok közösen
átgondolták, hogy az egyes erényekhez milyen lehetséges erősségek tartozhatnak (az emberi
erősségeket tartalmazó lista).
 o Később ezt a listát különböző pozitív pszichológiai konferenciákon a résztvevőkkel
véleményeztették és a javaslatok alapján folyamatosan módosították.
o A beszélgetések mellett a VIA projekt kutatói áttekintettek számos a jó karakterrel foglalkozó
művet ideértve filozófiai, pszichiátriai, pszichológiai írásokat, de népszerű dalok szövegeit,
graffitiket, tarot-kártyát, sőt még a Pokémon szereplőinek jellemzőit is áttekintették.
- erősségek kritériumai (Seligman, 2002)
1. Az erősség vonás jellegű pszichológiai jellemző, amely sokfajta helyzetben jelenik meg és időbeli
stabilitást mutat
2. Az erősséget önmagáért értékeljük, a cselekvés amelyre késztet önmagában jutalmazó jellegű
3. Az erősségek gyakorlása emelkedettséget, pozitív élményállapotot eredményez és másokat is
követésre sarkall
▪ nem csak a cselekvő éli át a poz. állapotot, hanem az őt megfigyelők is, ezért sarkall
követésre
4. Az erősség az a jellemző, amelyet a szülők univerzálisan kívánnak az újszülötteiknek
5. A kultúrák szerepmodelleken, rituálékon, példabeszédeken és alapvetően a gyermekmeséken
keresztül fejlesztik az erősségeket
6. A különböző kultúrák szerepmodelljei és ideáljai igen meggyőző képviselői az egyes erősségeknek
(pl. Deák Ferenc a bölcsesség magyar reprezentánsa, Mátyás az igazságosságé)
7. Az erősségek legfontosabb kritériuma az univerzalitás
- további kritériumok 2005:
8. Az erősség hozzájárul az egyén és mások boldogságához
9. Az erősségnek van egyértelmű negatív ellentéte
10. Az erősség sikeresen mérhető, mint egyéni különbség
11. van szórás, Gaus görbe szerű eloszlás (~normál eloszlás?)
12. Az erősség megkülönböztethető, vagyis sem fogalmilag sem tapasztalatilag nem redundáns a többi
karakter erősséggel
13. Az erősségnek vannak konszenzuson alapuló, egységesen elismert mintaképei
14. Az erősségek csodagyerekek testesítik meg: az erősség néhány gyereknél vagy fiatalnál már korán
megjelenik (a vártnál korábban)
15. Az erősség szelektív hiánya is megfigyelhető: néhány embernél egy adott erősség teljes mértékben
hiányzik
TEHÁT A KARAKTERERŐSSÉGEK:
I. Bölcsesség, tudás
1. Kíváncsiság és érdeklődés a világ iránt
2. A tanulás szeretete
3. Ítélőképesség/kritikus gondolkodás/nyitottság
4. Leleményesség/eredetiség/gyakorlati intelligencia/hétköznapi bölcsesség
5. Szemlélet: az, amit a hétköznapi értelemben bölcsnek nevezünk. Vki a többiekhez képest más,
különleges látásmódban közelíti meg a dolgokat
II. Bátorság
6. Hősiesség és merészség
7. Kitartás/buzgalom/szorgalom
8. Integritás/hitelesség/becsületesség
9. Lelkesedés/szenvedély/rajongás
III. Emberiesség, szeretet
10. Kedvesség és nagylelkűség
11. A szeretet és a szeretet elfogadása
12. Szociális intelligencia/önismeret/érzelmi intelligencia
IV. Mértékletesség
13. Megbocsátás és könyörületesség
14. Önkontroll
15. Óvatosság/megfontoltság/körültekintés
16. Alázatosság és szerénység
V. Igazságosság
17. Csapatmunka
18. Méltányosság
 19. Vezetői képesség
VI. Spiritualitás, transzcendencia
20. A szépre és kiválóságra való fogékonyság
21. Hála
22. Remény/optimizmus/előretekintés
23. Spiritualitás/az élet értelmének felfedezése/hit/vallásosság
24. Játékosság és humor

Jóllét (jó funkcionálás) aspektusai

1. Szubjektív jóllét (Diener) = önbevalláson alapuló boldogság 🡪 szubj. élmény, NEM obj állapot
o Diener háromdimenziós modellje:
▪ I. A pozitív érzelmi állapotok gyakori jelenléte
▪ II. A negatív érzelmek relatív hiánya
▪ III. Az élettel való általános elégedettség 🡪 kogn. aspketus
o Boldogság= érzelmi jól-lét (I. + II. komponens)
o savoring fogalma (Bryan és Veroff): folyamat és állapot 🡪 poz. érzelmek felismerése és fenntartása
(meghosszabítása) (élvezési stratégia, élvezet állapota)
2. Pszichológiai jóllét – Ryff és Keyes: multidimenzionális modell
- Személyiségelméletek alapján megszabott kritériumok alapján
1. Önelfogadás (önmagunk és az élet poz. értékelése) 🡪 EZ a jól működés alapja
2. Személyiség fejlődése (folyamatos fejlődés, növekedés érzése)
3. Értelmes (és céltudatos) életbe vetett hit
4. Poz. emberi kapcs.ok (minőségi)
5. Környezeti kontroll (világ hatékony irányításának érzése)
6. Autonómia (önmeghatározás)
- Pszich. VS szubjektív:
o szubjektív: a személy önbeszámolása, saját standardjai alapján 🡨🡪 pszich.: személyiségelméletek
alapján megszabott kritériumok alapján mér
o Ezek korr. ~0,2 🡪 nagyjából független
3. Szociális jóllét – Keyes:
o TÁRSAS ELFOGADÁS (a közösséghez való pozitív viszonyulás: nem támadásra, hanem
támogatásra számít)
o SZOCIÁLIS MEGVALÓSITÁS (környezetünk jól-létéért való munkálkodás)
o SZOCIÁLIS INTEGRÁCIÓ (a közösséghez való tartozás tudata, + fontos, hogy legyenek olyan
céljaink, amelyek kapcsolódnak valamely közösséghez)
o SZOCIÁLIS KOHERENCIA (annak tudata, hogy a körülöttünk lévő világ értékes, kiszámítható és
befolyásolható).
- Szociális, pszich. és érzelmi jóllét elkülönülnek (lehet, hogy egyik van, másik nincs), de nem teljesen
függetlenek egymástól (közepes korr)
o Diener (szubj) és Ryff (pszich) jóllét elképzelésében közös: fontos célok és azok elérése érdekében
tett cselekedetek a jóllét alapja
4. Optimális jóllét (Globális) – Keyes, Shmotkins és Ryff: érzelmi (boldogság) + pszich. jóllét
o különböző jóllét integrálása
o Ha egy személynek mind az érzelmi jól-léte, mind a pszichológiai jól-léte magas szinten áll.
o Általában a magasabb életkorú, magasabb iskolai végzettségű, az extroverzió és a
lelkiismeretesség magas szintjével és a neuroticizmus alacsony szintjével jellemezhető személyek
számolnak be optimális jól-létről. (fiataloknál magas pszich., alacsony érzelmi jóllét)
o TEHÁT: a személyiség a boldogság, jóllét szempontjából is meghatározó tényező 🡪 ez jó is meg
rossz is

A poz. pszichológia fejlődéskoncepciója

- Leginkább a saját tetteink formálják a fejlődésünket, és elsősorban rajtunk múlik, hogy elérjük-e az optimális
fejlődési kimeneteleket.
 - Az egyéni erősségek egy egész életen keresztül bontakozódnak ki (az egész életen át tartó tanulás
folyamán válhatunk egyre komplexebb személlyé).
- A fejlődés lényege, hogy közben egyre komplexebbé válunk.
- Meghatározhatók a fejlődés optimális módjai (azaz a felnőtt fejlődés ideális kimeneteleihez
hozzárendelhetők bizonyos tulajdonságok, amelyek nagyjából azonosak a különböző kultúrákban).
- Az optimális fejlődési folyamata:
o A fejlődés izgalmas és örömteli folyamat. Az öröm a fejlődés kiváltója és fenntartója.
▪ A fejlődés kiváltója, fenntartója az öröm ~White, 🡨🡪 Freud
o A fejlődés színhelye az én és környezet közötti folyamatos kapcsolat, motorja az asszimiláció és
akkomodáció közötti állandó egyensúlykeresés.
o A fejlődés legalapvetőbb feltétele, hogy egyensúly alakuljon ki az asszimilációs és akkomodációs
alkalmazkodási folyamatok között. Sem az asszimiláció túlsúlya (túldifferenciáltsághoz vezet), sem
az akkomodáció túlsúlya (túl integráltsághoz vezet)nem jár együtt a fejlődés tapasztalatával.
▪ vö. Flow élmény: egyensúly képességek és a feladat nehézsége között (asszimiláció:
képességem elég ahhoz, hogy alkalmazzam a helyzetre, akkomodáció: képességek fejlesztése
új feladattal (kihívásokkal) Vigotszkij – legközelebbi fejlődési zóna?)

Komplex személyiség (Csíkszentmihály és Rathund)

- Autotelikus személyiség: olyan emberek, akik jobban képesek arra, hogy mindennapi tevékenységeiket is
Flow állapotban végezzék el (asszimilációt és akkomodációt, képességeik és kihívások közötti egyensúlyt
megtalálni)
- Komplex az a személy, aki képes kifejleszteni és felhasználni az emberi képességek minél szélesebb
tárházát.
- Nemcsak egy kognitív vonás, magába foglal érzéseket és cselekedeteket is.
- Komplexnek lenni azt jelenti, hogy tudatában vagyunk a bennünk rejlő lehetőségeknek, és kontroll alatt
tartjuk azokat, ezáltal képessé válunk összhangba hozni céljainkat és vágyainkat, illetve érzéseinket és
tapasztalatainkat.
- Komplex személy jellemzői:
o egészséges, jól működő személyiség a poz. pszichológiában, Csíkszentmihályinál 🡪 a komplexitást
hangsúlyozza
o 7 polaritást határoz meg, amelyek jellemzik a komplex személyiséget (példa: tanulás majd buli)
▪ tud extravertált és introvertált is lenni
▪ egyensúly a környezetre irányuló elfogadó és irányító viszonyulás között
▪ tud energikus és nyugodt is lenni
▪ tud játékos és fegyelmezett is tud lenni
▪ képes szenvedélyes befektetésre és leválasztó távolságtartásra
● megérzi, mibe és mikor íri meg energiát fektetni
● pl. alkotás ha ír egy könyvet, nagyon bele tud feledkezni az alkotásba (alkotás=én), de
ami után kész lett, akk le tudja választani magáról pl. az azt érő kritikát
▪ Képes divergens és konvergens gondolkodásra
▪ hagyománytisztelő és hagyományromboló attitűd is jellemzi a munka iránt
▪ 🡪 ezekben a komplex személyiség el tud igazodni, tudja a helyzethez igazítani

Flow - Csíkszentmihályi 1997

- Alapfeltevések:
o Cs. alapfeltevése: képesek vagyunk…
▪ a figyelmünket mindig teljes mértékben az adott feladatra fókuszálni,
▪ maximálisan koncentrálni
▪ és képesek vagyunk úgy feladatot választani, hogy azok megfeleljenek képességeinknek,
▪ és hogy abba bele tudjunk feledkezni ill. kihívás legyen
🡺 ez egyrészt flow élményhez vezet: Csúcsélmény: amikor az ember olyan tevékenységet
csinál, amiben összeolvad azzal, amit végez
🡺 másrészt, minél többször vagyok Flow állapotban, annál komplexebb lesz a
személyiség, annál inkább fejlődik
o TEHÁT:
▪ az egyén képességeinek és az őt érő kihívásoknak egyensúlyra kell törekedni
 ● túl alacsony: unalom
● túl magas. szorongás
▪ Az embernek tenni kell azért, hogy flow állapotba kerüljön: kihívásokat keresni, képességeket fejleszteni
▪ a fejlődés fő mozgatórugója, hogy keressük ezt az egyensúly (vö. Asszimiláció és akkomodáció között)
- Intriznik motivációval kapcsolatos elméletek egyike
- Az áramlat-élmény akkor születik meg, amikor a képességek (amik lehetővé teszik az asszimilációt) és a
kihívások (amelyek az akkomodációt indítják be) egyensúlyba kerülnek egymással (nagyon jutalmazó
pozitív élmény).
o Túl-asszimilált működési mód: ilyenkor a képességek jóval meghaladják az előttünk álló
kihívásokat (unalom). 🡪 túldifferenciáltság
o Túl-akkomodációról beszélünk, amikor az előttünk álló kihívások képességeink felett állnak
(szorongás). 🡪 túlintegráltság
- FONTOS: A flow egy DINAMIKUS egyensúlyi állapot. Folyamatosan változó személy-környezet
interakcióban alakul ki 🡪 ezért folyamatosan meg kell dolgozni érte: meg kell találni az egyensúlyt a
képességek és a kihívás között
o Az én és a környezet közötti összhangot kell megteremteni (alkalmazkodással) 🡪 Komplex személyek
önszabályozással (belülről irányított folyamatokkal) képesek szinkronba kerülni a környezetükkel
o vö autotelikus személyiség ezt az egyensúlyt tudja megtalálni
- Flow és jóllét kapcsolata: Legmagasabb boldogságszint: ha vki gyakran él át Flow élményt ÉS azt több,
változatos területeken képes átélni
o 🡨🡪 egydimenziós élet: ha vki csak egy területen él meg flowt, csak arról szól az élete függővé válik)
- Annál inkább járul hozzá a flow a boldogságok, minél komplexebb feladatokban éljük át
o mikro VS makro flow élmény
o makro: pl sok előzetes tanulás kell hozzá 🡪 jelentős személyiségfejlesztő hatás
- A személyiség-vonatkozásai csak egy mellékvágánya az elméletnek:
o Fő irány, hangsúly: a flow átélésének feltételei, körülmények (pl visszajelzés, megfelelő képesség
illeszkedés, idő-tér élményből kiesni, éntudatosság csökken)
▪ ilyen helyzetek klaszikus péládi: sebészet, hegymászás
o Kiegészítés, nem annyira hangsúlyos: a flow átélésének személyiségfaktorai 🡪 komplex személy

Az áramlat élmény és a szelf fejlődése (Nakamura és Csíkszentmihályi, 2002)

- Az áramlat-élmény önjutalmazó természete miatt az élmény megismétlésére ösztönzi az egyént, ami pedig a
pszichológiai működésen belül egy fejlődési mechanizmust indít el.
o az áramlat fenntartása érdekében folyamatosan újabb, komplexebb kihívásokat kell találni
- Az áramlat-élmény ezen a mechanizmuson keresztül válik a személy céljainak és érdeklődési körének
kiterjesztésére irányuló erővé, ami egyben a meglévő érdeklődésre vonatkozó képességeket is serkenti.

Komplexitás és család (Csíkszentmihályi és Rathund)

Korai családi tapasztalatoknak nagy jelentősége van a felnőttkori komplexitás tekintetében
- két alapállítás:
(1) környezet, amely ösztönzően hat a komplexitás fejlődésére 🡪 ugyanolyan dialektikus tulajdonságokkal
bír, mint maga a komplexitás
(2) szülő-gyerek kapcsolat kiemelt jelentőséggel bír a komplexitás fejlődése szempontjából
o ennek fejlődését inspirálja: komplex családi környezet
o legfontosabb jellemző: egyszerre nyújt kihívásokat és támogatást a gyerekek számára

Empirikus kutatások: ilyen környezetben nevelkedett gyerekek több időt töltenek flowban, tetteiket
kontrolláltabbnak érzik, közérzetük jobb és több pozitív tapasztalatról számolnak be produktív tevékenységeik során
o pl. tanulás

Szülő-gyerek kapcsolatnak miért van kiemelt jelentőséggel a komplexitás fejlődése szempontjából? 🡪 ez az

interakció az, ami lényegében irányítja az asszimilációs és akkomondációs folyamatok elsajátításának folyamatát
o erősebb személlyel való interakció: akkomondáció, gyengébbel való: asszimilációs törekvések
o megtanítás feladata 🡪 apa: erősebb, anya: gyengébb (hagyományos családmodellben)
 ▪ anya: gyengébb 🡪csecsemő kívánságaira és vágyaira reagál, lényegében akkomondál
miközben a gyerek asszimilálni tanul
▪ apa: szülő ebben a felállásban az erősebb 🡪gyerek kényszerül akkomondációra, neki kell
leutánozni a szülő cselekvéseit
- Sikeres fejlődés természetesen sok más útvonalon is elképzelhető:
o család túlgondoskodó és nem ösztönzi az asszimilációs irányú alkalmazkodási folyamatokat 🡪 iskola
betöltheti ezt a szerepet (ehhez azonban kell: intellektuálisan és fizikailag is szigorú és magas
kihívások állítása a gyerek elé)
o kihívó, de támogatást nem nyújtó szülőket kompenzálhatja egy távolabbi családtag vagy más, a
gyerek számára fontos személy gondoskodása 🡪 amennyiben itt a gyerek gyakorolni tudja az
akkomondációs alkalmazkodási mintákat

Bölcsesség
- a sikeres öregedés egyik alapvető jellemzője
- bölcsesség 🡪 lényeglátás, holisztikus gondolkodásmód + közös jó elérésének szándéka + derű, ami
képessé teszi az idősödő személyt, hogy örömet találjon a mindennapokban
- időskor markere
- van implicit és explicit megközelítés (tk. 574, de szerintem ez részletesebben nem kell)
- model pl. Baltes bölcsesség berlin paradigmája
o bölcsesség= az élet alapvető (pratikus) kérdéseiben megmutatkozó magas szintű tudás, ítéletalkotó
képesség
o 2 alapkritériuma és 3 metakritériuma van
▪ alapkritériumok:
● Gazdag deklaratív tudás az emberi természetről
● Gazdag procedurális tudás az élet alapvető feladataival kapcs.ban (életfeladatok
megoldása, élettervezés)
▪ Metakritérium:
● élet-kontextualizmus (élet kül területekein és helyzeteiben fennálló problémák, azon
kölcsönviszonyai és kult. variációi, élet idői perspektívájának figyelembevétele)
● értékek és prioritások viszonylagossága
● bizonytalanság elismerése és kezelésének képessége

Sikeres fejlődés SZOK modellje (Baltes és Baltes):

- Sikeres fejlődésről akk beszélhetünk, ha a személy az élete során maximalizálni tudja nyereségeit és
minimalizálni veszteségeit
- 3 életvezetési stratégia:
o szelekció: célok kiválasztása
o optimalizáció: megfelelő utak megtalálása a célok elérésére
o kompenzáció: akadályok esetén új célelérési mód
- A modellt fejleszti: Freund és Krampe

Reziliancia:
- kezdetben gyerekek vizsgálatával
- = szélsőséges környezeti körülmények között is jó adaptáció
- a figyelmet a fejlődés protektív tényezőire irányította: olyan faktorok, amelyek káros hatások jelenlétében is
garantálni tudják az optimális fejlődést 🡪 segítenek, hogy a nehézséget kihívássá alakitsuk
o individuális jellemzők:
▪ kogn. jellemzők, szem. vonások (intelligencia, énhatékonyság, hatékony problémamegoldás,
stresszhez való alkalamzkodás, önértékelés, vallásosság, humor, poz. kapcs.ok kiépítése)
▪ segítik a hatékony problémamegoldást és a stresszhez való alkalmazkodást
o Családi tényezők(SES, légkör, szeretet)
o Családon kívüli társas kapcs.ok
o Kulturális, vallási hagyományok
I. Sikeres öregedés
- Williamson: életkor megnőtt, egyre tovább élünk, de erre sokan problémaként tekintenek, pedig a
hosszabb élet lehetősége egy jelentős vívmány
- Csíkszentmihályi és Rathunde: kapcsolat a sikeres öregedés és az egész életen át tartó tanulás
között
o kutatásaikban sikeres öregkort megélőket kérdeztek 🡪 miként voltak képesek egész életükön
át fenntartani az érdeklődésüket és lelkesedésüket
o 6 feltétel a komplex felnőttkor és időskor szempontjából 🡪 vezérfonalként szolgálhatnak az
optimális fejlődés időskori szakaszához és a gyermeki fejlődés gyökereinek felfedezésében is
(1) Fizikai jóllét
(2) Intellektuális kíváncsiság megőrzése
(3) Elhivatottságérzés folyamatossága 🡪 fontos hogy az idősödő ember involvált és
elkötelezett tudjon maradni bizonyos szerepben vagy szerepekben
▪ új vagy régi tevékenységek iránt
▪ érzelmi jelentőség
(4) Családdal és barátokkal való kapcsolat megőrzése
(5) További szerepvállalás akár politikai, társas, vallási vagy/és kulturális viszonylatban
(6) Összességében fontos: nyugdíjazás után is maradjon aktív, szellemi kíváncsiság
megőrzése, kihíváskeresés, tanulásvágy, új élmények és új tapasztalatok keresése
o Öregedés nem áll kapcsolatban a szubjektív jóllét csökkenésével
o Élettel való elégedettség akár nőhet is az életkor előrehaladtával