8.

Prózapoétikai újítások Móricz Zsigmond Az Isten háta mögött című regényében

Jelentősége

 magyar író, újságíró, szerkesztő

 a 20. sz.-i realista prózairodalom egyik legjelentősebb alakja
 irodalmunk egyik legnagyobb regényírója, novellistája
 parasztábrázolásáról híres

Élete

 1879- 1942
 Tiszacsécse- Budapest
 parasztcsaládból származik-> korán megismerte a nélkülözést
 apja keményen dolgozott-> ennek köszönhetően lehetőség a tanulásra
 Tanulmányok: Debrecen, Sárospatak, Kisújszállás, Debrecenben és Pesten egyetem-> nem
fejezi be
 újságírásból, írásból élt
 1911-ben házat vett Leányfalun
 1937-ben ide is költözött, haláláig itt élt
 agyvérzésben halt meg
 Feleségei: Holics Eugénia- 20 évig élnek együtt-> halála után Simonyi Mária-> 11 év együtt,
elválnak
 1936-ban magához veszi Littkey Erzsébetet (Csibe)-> több művének is ihletője

Művei

• Sárarany
• Isten háta mögött („magyar Bovaryné”)
• Nem élhetek muzsikaszó nélkül
• Légy jó mindhalálig (1920) → Nyilas Misi
• Tündérkert (Bethlen Gábor)
• Úri muri (1927) →dzsentri – téma
• Barbárok (novellák)
• A boldog ember
• Árvácska (1941)
• befejezetlen trilógia Rózsa Sándorról
Műveinek jellemzői
• kiemelkedő témák: dzsentri, parasztság
• jellemző műfajok: elbeszélés, novella, regény
• fontos: falusi, vidéki élet-> sajátos látásmód
• felhasználja saját emlékeit ►személyes érintettség
• megjelenik a bűn, az „élet sötét oldala”-> nem csak az idill, bukolika
  parasztábrázolás
o parasztok önálló látásmóddal rendelkeznek
o negatív vonásokra is hangsúlyt fektet
o változatos képet ad a társadalmi réteg életéről
o főként novelláit jellemzi
o életképszerű jelenetek
o naturalizmus
o nyers valóságot igyekszik bemutatni
 dzsentri
o elszegényedett nemesség
o látszat fenntartása fontos
o morális megkérdőjelezhetőség
o carpe diem → „túlélés” → nehézségek elfedése, nem néznek szembe a valósággal
o boldugulás eszközei változatosak
o az útjuk legtöbbször kudarcra van ítélve → bukás (halál, öngyilkosság)
o végül: nyers valóság leleplezése, bemutatása
 naturalizmus
o 19. század második felében alakul ki
o társadalmi valóságot hűen akarja visszaadni
o természettudományos módszereket is alkalmaz
o hiányzik a szépítés
o kevés tabu
o idillikusság és önámítás megtörését célozza
 elbeszélésmód
o elbeszélő érdekelt a történetben
o hitelesség
o E/1 narrátor: emlékezésszerű történetmondás
o E/3 narrátor: nem egy adott karakter nézőpontját alkalmazza
o lehetőséget ad arra, hogy az olvasó belelásson az ösztönszerű történésekbe; rejtett
o indítékok bemutatása
o szatirikusság
o kritikus jelleg
o esetenként a szereplők az önirónia eszközével élnek
 jellemzők
o ösztön az ember sajátja, elválaszthatatlan „része”
o szereplőkben belső hajtóerő munkál
o gyakori az érzékiség, erotika
o szereplők szembefordulnak környezetükkel
o meghatározó a DETERMINÁLTSÁG
o ►öröklött tulajdonságok
o ►környezet hatása
o kiemelkedő:
o • tudósít a társadalom peremvidékén élőkről

Az Isten háta mögött-> a kisváros siváráságának regénye

 egy magyar kisváros elmaradottságának regénye
 helyszín: Ilosva
 körülmények: füst és por mindenütt, a szürke megannyi árnyalata, piszok, szemét,
pálinkaszag, trágyabűz
  emellett erkölcsi széthullás jellemzi a várost-> pletykák, áskálósáaok, tanárok, papok
képmutatása-> Ilosva=pletykaváros, pletykafészek, utálatos hely,erkölcstelen-> szereplők
szavai szerint
 Erőteljes érzékiség-> testi tünetekkel szemléltetve- piros szín kitüntetett szerepe->
szexuális vágy jelzésében fontos szerep
 Veress tanítóné válsága-> fontos jelentésréteg- érzéki krízis

Prózapoétikai újítások

1. Intertextualitás
 fontos rétegét képezi a műnek a Bovarynére (Flaubert műve) való utalás
 pl. az albíró rendszeresen Bovary úrnak szólítja Veres tanítót
 Bovaryné és Veressné-> sokban különböznek, mégis párhuzamba állíthatók-> menekülés a
férjhezmenetel, de boldogtalan házasság
 Bovaryné Leon és Rodolphe karjaiban rövid ideig megtalálja a boldogságot, míg Veressné
csak a lehetőségek küszöbéig jut el
 Bovaryné mérget vesz be és meghal, Veressné öngyilkossági kísérletet tesz, de az sem sikerül
neki
 hasonló sors, de Veressné visszamarad Bovaryné mellett
 Mindez a magyar kisváros elmaradottságát hangsúlyozza a franciához képes
2. Színjátékszerű szerkesztés
 13 jelenetében több történet fut egymás mellett-> mindegyik a kisváros világába illeszkedik
o Veres tanítóné meghiúsul házasságtörése
o Veres Laci és Víg tanya diákjainak pere a gimnáziumban
o Az albíró és a közjegyzőné tragikus házasságtörése
 A történetek párbeszédes jelenetekbe épülnek be
 sok párbeszéd-> gyorsnak érződik a szöveg de a cselekményben keveset halad, a szereplők
lelki élete van középpontban-> színpadszerűség
3. Belső nézőpontok
 a narrátor háttérbe vonul, jelenléte alig érzékelhető
 narrátor-> tárgyias és perszonális viselkedés jellemzi-> ellenben a Bovadynéval- végig
érzékelhető a narrátor iróniája
 Móricz belülről mutatja meg a kisváros sivárságát-> bírálatát beépíti a regény világába->
„karikatúra karikatúrája”