1. A környezeti elemzés előnyei és folyamata.

Makro- (STEEP) és mikrokörnyezet

(Porter) vizsgálata, a SWOT elemzés.

A környezeti elemzés előnyei és folyamata:

Előnyök:
 Stratégiai információk: A környezeti elemzés lehetővé teszi a vállalat számára, hogy részletes
információkat gyűjtsön a külső környezetről. Ez stratégiai döntések meghozatalához szükséges, mivel
segít az erőforrások hatékonyabb felhasználásában és a versenytársak előnyeinek felismerésében.
 Előrejelzés és alkalmazkodás: A környezeti elemzés segít az előrejelzésekben és a változások
megértésében. Ezáltal a vállalat jobban felkészülhet a piaci változásokra és gyorsan alkalmazkodhat a
környezeti kihívásokhoz.
 Versenyképesség növelése: Az alapos környezeti elemzés lehetővé teszi a vállalat számára, hogy
meghatározza a versenyképes előnyeit és kihasználja a piaci lehetőségeket. Ez segíthet a vállalatnak
jobban pozícionálni magát a versenytársakkal szemben és meghatározó szerepet játszani az adott
iparágban.
 Kockázatcsökkentés: A környezeti elemzés felismeri a lehetséges kockázatokat és veszélyeket, amelyek
befolyásolhatják a vállalatot. Ez lehetővé teszi a proaktív lépések megtételét a kockázatok minimalizálása
vagy elkerülése érdekében.
 Fenntarthatóság és társadalmi felelősségvállalás: A környezeti elemzés segít felismerni a
fenntarthatósági kihívásokat és lehetőségeket. Ez lehetővé teszi a vállalat számára, hogy tudatosan kezelje
a környezeti hatásait, és betartsa a társadalmi felelősségvállalással kapcsolatos elvárásokat.

Folyamata:
A környezeti elemzés folyamata általában az alábbi lépésekből áll:

Információgyűjtés: Az első lépés az adatgyűjtés és információgyűjtés a külső környezeti tényezőkről.

Ez magában foglalhatja a piaci kutatást, az

üzleti elemzéseket, a piaci trendek és fogyasztói preferenciák elemzését, valamint az iparági jelentések
és statisztikák áttekintését.

Makroelemzés (STEEP): A makroelemzés során a vállalat felméri és értékeli a szélesebb környezeti

tényezőket. Az egyik elterjedt modell a STEEP modell, amely a társadalmi, technológiai, gazdasági,
politikai és ökológiai tényezőkre fókuszál. Ezen tényezők elemzése segít megérteni a külső környezet
hatásait a vállalatra.
Mikrokörnyezet elemzése (Porter): A mikrokörnyezet elemzése a vállalat közvetlen környezetét
vizsgálja. Porter öt erő modellje gyakran használt eszköz ehhez. Ez az elemzés segít az iparági
verseny, a vevők, szállítók, új belépők és helyettesítő termékek hatásainak azonosításában.

SWOT elemzés: A környezeti elemzés végén gyakran alkalmaznak SWOT elemzést. Ez a vállalat
erősségeinek (Strengths), gyengeségeinek (Weaknesses), lehetőségeinek (Opportunities) és
veszélyeinek (Threats) azonosítására szolgáló módszer. Ez segít a vállalatnak meghatározni, hogy
hogyan használhatja ki a külső lehetőségeket, és hogyan kezelheti a veszélyeket és kihívásokat.

Fontos megjegyezni, hogy a környezeti elemzés egy folyamatos folyamat, amelyet időről időre
frissíteni kell. Ez lehetővé teszi a vállalat számára, hogy lépést tartsanak a változó környezeti
tényezőkkel, és alkalmazkodjanak az új helyzetekhez.

A környezeti elemzés:

A környezeti elemzés olyan folyamat, amely során a vállalat vagy szervezet áttekintést készít a külső
környezetről, amelyben tevékenykedik. Ennek a folyamatnak az elsődleges célja az, hogy azonosítsa és
megértse a környezeti tényezőket, amelyek befolyásolhatják a vállalat működését és teljesítményét. Ez
lehetővé teszi a vállalat számára, hogy jobban felkészüljön a környezeti változásokra és kiaknázza az
előnyöket, valamint minimalizálja a veszélyeket és kockázatokat.

Makroelemzés (STEEP):

A makroelemzés az olyan szélesebb környezeti tényezőket vizsgálja, amelyek hatással vannak a

vállalat tevékenységére. A STEEP modell gyakran használatos a makroelemzéshez, és az alábbi
tényezőkre összpontosít:

1. Társadalmi (Societal): Ez a tényező az emberi társadalom jellemzőit, értékeit és viselkedését

vizsgálja. Ide tartoznak demográfiai adatok, kulturális trendek, fogyasztói szokások és
preferenciák.
2. Technológiai (Technological): Ez a tényező az új technológiák fejlődésére és alkalmazására
összpontosít. Fontosak a technológiai innovációk, a digitalizáció, az automatizáció és a
kommunikációs eszközök fejlődése.
3. Gazdasági (Economic): Ez a tényező az gazdasági környezetet érinti. Ide tartozik a gazdasági
növekedés, az infláció, a munkanélküliség, a kamatlábak és a fogyasztói vásárlóerő.
4. Politikai (Political): Ez a tényező a politikai környezetre fókuszál. Ide tartozik a kormányzati
politikák, jogszabályok, adók, kereskedelmi korlátozások és politikai stabilitás.
5. Ökológiai (Ecological): Ez a tényező a környezeti fenntarthatóságot és az ökológiai hatásokat
vizsgálja