KÖZHASZNÚ

ESMERETEK TÁRA
A'

SZERÉNT

MAG Y A R O R S Z Á G R A

ALKALMAZTATVA.

TIZEDIK KÖTET.
Q —SN^DERS

PESTEN,
KÖNYVÁHOS W I G A N D OTTÓ SAJÁTJA.

1 8 3 4.
N Y O M T A T T A T O T T B U D Á N A' K. KÖVETEM EKrüivEf,.
 Q

\£. A' latin abc 16-dik betűje, melly ugy hangzik mint együtt kv,
's utána — íiuha felesleg — mindig u áll.
Q U A D O K , német nép, inellynek legrégibb lakhelyei a' Dunánál
keletre a' Tiszáig nyúltak 's éjsz. a' Kárpátoktól határoztattak. A'
Rómaiakkal, névszerint Marcus Aureliussal (:nh. 180) véres hadaik
voltak , mig az 5 száz. nevekre nézve elenyésztek.
Q.UADRAOESIMA, Q U A R E S I M A , 1. HÚSHAGYÓ KEDD.
( j l J A D R A N S , 1. K E R E K N E G Y E D .
Q U A D R A T R I x-nak hivatik a' magasb földmérésben az a' traus-
cendentalis görbeség, mellyet Dinostrates, későbben Tschirnhausen
ts használt, hogy a' közt közelítőleg négyszegesithesse.
Q I I A D R U Í . E , vidám charakterü franczia táncz , 4 párra. Nó­
tája két ismételt fogatból, 's S tactusból áll. Időmértéke §, moz­
gása eleven. Van illy nevű kártyajáték is.
, Q U A K E R E K (reszkedők) 17 száz. közepén Angliában támadt,
's Ejszakamerikában főképen megszaporodott vallásfelekezet t a g j a i ,
kiknek buzgósága, szerkeztetésök elején, ajtatoskodások közben rán-
gatodzások, \s reszkedés által szokta magát jelenteni 's szerzőjük Fox
György (szül. Dretonban 1628 , mh. 1(581) , azt monda egykor a'
törvényszék előtt: „Reszkessetek az ur szavai e l ő t t . " Ezen egyesület
magát barátság keresztény társaságának nevezé ; mivel a' barátság­
nak 's egyenlő érzetnek kötele, a'szerzőjekhez ragaszkodókat, tulajdon
az angol egyháztól elvált községekben egyesitette. Fox 1049 kezde
Istentől (mint monda) nyert nyilatkoztatásokat közleni. Ezen tudo­
mányos pallérozotságtól egészen üres vargalegénynek merészsége,
mellyel minden rendű személyek ellen kikelt, a' papságot megtámad­
ta , a' tudóságot, és oskolai tudományokat szükségtelennek hirdette,
a' hivőket egyházi adózások megtagadására felingerlette, — az együ­
gyű népnél olly tetszést nyert, hogy véleményei minden üldözések
ellenére is gyorsan elterjedének. Valesben , és Leicesterben formálá
magát az első quakerközség; egy másik Londonban 1654 támadt,
és Fox 165S tárta első közgyűlést Bediordban. Némelly ezen fele­
kezethez ragaszkodó tudósok , mint Fischer Sámuel, Keith György ,
PENN VIM.IAM (1. e.) ki legbuzgóbb tag volt, és kivált Barclay Rob.
kinek Apológia theologiae vére C7iristianae-ja. 1676 a' Quakerek val­
lását legalaposabban előterjeszti, adának Írásaik által szerzőjük za­
varos mondásinak először határozotságot 's esmértetek meg felekezet­
iek tudományát. Alap elvek azon vélemény', hogy a' sz. léleknek
minden buzgón könyörgő ember közvetetlenül részesül isteni uyilat-
koztatásokban, mellyeknek csirájit az emberi lélek magában foglal-
 2 QUÁKEKEK

ja. Az embernek ezen vele született tehetségét, melly vélemények

szerént, a' sz. lélek indítása által, az isteni nyilatkoztatásoknak,
és közönséges vallásos igazságoknak niegfoghatásával bir, nevezik em­
beri szivekben lakozó Krisztusnak, belső világosságnak, vagy igének,
's az irás eleibe méltatják. Ezt ők csak amannak alávetett hitszabá-
lyoknak tartják , 's tőle a' tökéleteségnck , és a' közönséges használ-
hatásnak tulajdonit az ujabb időkben megtagadják. A'megváltás mun­
káját valamelly lelki cselekedetnek nézik, melly minden igaz keresz­
tény belsejében megújul ; ugy a' szentségek is csak belső elmebéli
cselekedetek; innen nálok sem keresztség, sem ur vacsorája, sem
más egyházi külső szokások nincsenek. Isteni szolgálatjok egyszerű­
sége meghaladja minden más keresztény felekezetét. Gyülekezetjek
helyén sem o l t á r t , se szónoki széket nem láthatni, sem ének, se
musika zengését nem halhatni. Harangszó nélkül gyűl öszve a' köz­
ség, és halgatva, fedett fővel várja a' sz. lelket; ki attól magát meg­
szállottnak é r z i , fohásszal jelenti lelkesültséget, 's midőn beszél,
vagy imádkozik , mindnyájan , a' férjíiak fedetlen fővel 's állva hal-
gutják azt. JS'émellykor többen is beszélnek egymás után : midőn sen­
ki sem érzi magát megszállottnak, órákig tartott várakozás után is
szétoszlattak a' nélkül, hogy csak egy szó hallatszott volna. Külö­
nös papi rend a' Quakereknél nints, gyülekezetjekben szabad mind
l'érjliakiiak , mind asszonyoknak szólani, 's imádkozni, mivel vélemé­
nyek szerint a' sz. lélek még most is, mint hajdan az apostolokban,
ugy minden keresztényben, a' belső igét felindítja. Csak ujabb idők­
ben ajánlá a' község némelly tagoknak, kik magokat beszédjeikkel
megkülömbözteték, az igének hirdetését, 's őket a' közönség szolgái­
nak nevezé, a' nélkül, hogy valakinek szónoki szabadságát, ha ma­
gát lelkesítve érzené , korlátolná: illy szolgák azonban megmarad­
nak müveiknél, és csak szükségekben nyernek a' községtől segedel­
met. Beszédjeik együgyűek , 's szántszándékkal kerülik a' más val­
lásos felekezeteknél szokásba vett mesterszavakat. A' quSker közön­
ség alkotmánya demokratikai. Minden hónapban gyűlést tartanak ,
mellynek tárgyai az oskolai, 's jótevő intézetek , a' megtérek felvé­
tele , erkölcsi íenyiték, a'-vétkes tagoknak büntetése, melly egyedül
kiküldésben, 's bezáratásban á l l , és a' házasulás a' legöregebbek előtt
tett házassági Ígérettel köttetik. Ezen hónapos gyűlés az egyes ta­
goknak pörlekedéseiben is első ítéletet hoz, az egyházi számadáso­
kat viszi, és olly tisztviselőket választ, kik minden fizetés nélkül a'
rendnek fentartására , 's a' szegényekre ügyeljenek, választ szolgá­
k a t , és minden évnek negyedelj tartandó gyűlésekre követeket. Ezen
gyűlések egy kerület közönségének követeiből állanak , és egy na­
gyobb zsinatot képeznek, melly a' hónaposnak végzeteit megerősíti,
jelentéseit az évi gyűlések eleibe terjeszti , másod rendű folyamodá­
sokat elfogad , azokra Ítéleteket hoz, és a' kerületnek képviselőit az
évi gyűlésekre kinevezi. Az évi gyűlés az egész quSker közönségnek
legfőbb törvényszéke, törvényhozó hatalommal bir a' fenyítésben, 's
kormányszerkeztetésben, a' tanítás terjesztésére missionariusokatha-
talmaz , 's minden visszálkodásokban végső Ítéletet hoz. lllyr közönsé­
ges évi gyűlések, azon hét tartományoknak mindegyikében , mellyek-
re oszlott a' felekezet, ugyan azon egy időben tartatnak : nevezete­
sen az amerikai Quakerek Ujangliában , mellyhea tartozik Ujhamp-
s h i r e , Massachusets, Khode-ísland, és Konektikut, Virginiában, éj­
szaki , "s déli Carolinában , Georgiában, 's az európai Quakerek Lon­
donban. Erkölcsi tanítások tiltja minden kivétel nélkül az esküvést
hadiszolgálatokat, adózásokat, 's minden testi gyönyörűséget: azért
minden nyilvános mulatságot, néző-, 's szerencsejátékot, vadászatot,
tánczat , vendégeskedést, idogálást, minden neniü fényűzést, sőt a*
fényűzésre 's hadra szolgáló minden nemű fényportékát is tilalmaz-
 QUAKEREK 3
zúk, a' szép mesterségeknek gyakorlását is legalább ártalmasnak
tartják. A' bibliának ezen mondása u t á n , ne vigyázz a' személy te­
kintetére , magokat a' szokásos tisztelkedésektől felszabadítják, min­
den embert, bármelly rangú legyen is te-znek , kalapjokat senki
előtt se veszik le, törvénj'eseu meghatározott ruházattal, melly csak a'
szükségesig terjed, élnek. A' férjfiuk széles, lefüggő karimájuka­
lapokat , setét szinü goiubtalau köntösöket ; asszonyaik fekete főta-
karót , 's zöld kötényt viselnek. A' hónapokat, 's hetek napjait nem
római nevekkel, hanem szám rendel jegyezik. Hly sok különössége­
kért a' Quakerek gun3'olvattak , 's üldöztettek. Angliában, mivel es­
küdni nem akartak, 's egyéb törvény elleni cselekedetekért, tömlöcz-
be, vagy bolondok házába rekesztettek. Németországban még kevés­
bé szolgált nékik a' szerencse, mert Hamburgban, 's Dánczigbanalig
kezde tudományok terjedni, felsőbbi parancsolatok által kitiltattak.
Nagyobb sikerrel szaporodtak Hollandban : mert 1658 Frieslandbah,
későbben pedig Hollandnak nevezetesebb várasiban támadott közönsé­
geik maiglan fentartják magokat. Angliában Oomvell és II Károly
alatt váltótag majd kimehettek, majd ismét nyomorgattattak, mig
végre 1689 a' türedelmi törvény nékik tökéletes egyházi szabadsá­
got engedett. Ezzel él egy angol apostol által 178(i szerzett quaker
közönség l'3'rmontnál Friedensthalban. Angliában f)0,000 számok ;
csak Londonban 32 imádságházaik vannak. Még Hollandban 's Nor­
végiának kereskedő várasiban találtatnak Európában quiiker közön­
ségek. A' hol megszenvedtetnek, puszta igéretjek , 's bizonyítások
eskü helyett szolgál minden törvényszék előtt. A' katonai szolgá­
lattól bizonyos adóval megváltják magokat. Legkönnyebben terjedtek
Ejszakamerikáhan. 16CO telepedtek le először Ujjerseyben. 1681 szá­
mosabb gyarmatok költözének oda, Penu Vili. nékik engedvén az
angol kormánytól nyert delevári földet. Maga Penn is elment 1682
Pensilvauiába, 's ott Angliából, Hollandból 's Németországból ki-
költözettekből gyorsan öregbedő quaker közönségek alkotmányát ala-
pitá. Ez idő olta Éjszakamerika egyesült Státusinak majd minden
tartományiban ugy szaporodtak, hogy számok 300,000 meghaladná.
Itt tökéletes polgári, 's egyházi szabadsággal bimak : az Ejszakame-
rikát Angliától elszakasztó had alkalmával támadt köztök az ugy nev.
szabad, vagy hadakozó quaker osztály, mellyből több jeles férfiak,
's hadvezérek álltak elő, mint Matlock , Green és Mifflin ; a' régibb
rendszerű Quakerek ellenben, kiknél minden erőszakos oltalmazás
tilalmas, hazaszereteteket csak a« éléstárakhoz adott gabonával bi-
zonyiták. A' szabad Quakerek a' régiektől katonai szolgálat - visel-
hetéssel különböznek ; ezek az éjszakamerikai Quükereknek mintegy
| teszik. Jó erkölcsökre nézve a' Quakerek minden más keresztény
felekezeteket felyülmulnak; szorgalmok , emberségek, rendszerete­
tek, 's életmódjok egyszerűsége viseleteknek komolysága, és há/.i
erkölcsiségek , mellyet majd minden kivétel nélkül tapasztalhatni
házaiknál, nyilvános becsültetést érdemel. Gonosztevőket köztök
ritkán találhatni : öngyilkolások nálok halhatlanok ; koldusaik, csa*
vargóik nincsenek. A' szegények és szűkölködők számára helyes jn-
tézetjeik vannak , mellyekben más vallásbélieket is ápolnak. Ember­
baráti fáradozásaiknak tulajdoníthatni a' rabszolgákkal kereskedésnek
eltöröltetését, és az egyesült státusokban a' Szerecsenek felszabadit­
tatását. Tudományokkal, 's mivészséggel nem foglalatoskodnak, az
egy orvoslást kivévén. Többnyire kereskedést vagy kézimesterséget
űznek: kulümben most kevésbé durvák, mind liajdan voltak. Kik régi
egyszerűségektől eltértek , és szerkezetjek ellenére nagy világhoz al­
kalmaztatják magokat vagy fényűzők, nedves Quakereknek neveztet­
nek ; ezek a' hónapi gyűlésekből kitiltatnak. Az ó hitű Quakerek­
nek , kik szárazaknak neveztetnek, száma mindég kissebbedik.

I *
4 UUAESTOHOK QUANOT

Q u i e s i o a o K , azon tisztviselők a' Romaiaknál, kik a' Sa-

turnus templomában tartatott köz kincstárra (aerarium) ügyeltek 's
a' közönséges pénzt bevették és kiadták. Eleinte a' királyoktól, azu­
tán a' consuloktól 's 307 olta a' néptói (in comitiis tributis) vá­
lasztattak. Először kettő volt számok. 333 ezeken kivül, kik a'
városban maradtak, még kettő választatott a' cousulok segélésére
hadban, Róma egész Olaszországot hatalma aiá hajtván , még 4 jött
azokhoz; Sulla alatt 20 's Caesar idejében 40 voltak. Későbben ön­
kényes volt számok; de magában Rómában csak 2 lakott, kik meg-
külömböztetés végett Quaestores urbani, a' többiek pedig Quaestores
provinciales vag}' militares nevet viseltek. A' quaestorság legutolsó
Tolt a' főbb hivatalok közt 's utat tört a' tanácsba ; de néha cousul-
ságot viseltek is felvállalták ezen hivatalt.
Q O A G L I O , egy müncheni mivész nemzetség neve. Jósef , az ap-
j o k , udvari játékszini festő volt. Idősb fia Angelo jeles tehetségű
mivész, ifjontan meghalt. Második fia Dominik , szül. Münch. Jan.
1, 1786. épitményfestő; 1804-től fogva bajor udv. színház festő,
az építkezési rajzolatokhoz szükséges linealperspestiva esmeretét
atyjánál tanulta. Olajfestésben maga képzé magát. Salzburgon, Ba­
jor- és Olaszországon 'sat. keresztül tett utazásaiban a' régi német
vagy ugy nevezett goth épitkezés-módot tanulta, a' festői ábrázola­
tokhoz alkalmas régi építményeket lerajzolta. Festeményeiben a' for­
mák igazságát a' színezés harmóniájával szerencsésen párositá- Ter­
mészetes világításra nézve sokan Canaletto elibe teszik. A' fő tárgy­
hoz igen ügyesen tud mellékes miveket is ragasztani. Több festemé-
nyei p. o. Burghausen kastély , a' regensburgi székesegyház 'sat. a'
bajor király birtokában vannak ; a' müncheni k. képtárban van tőle
a' nürnbergi S. Sebaldus templomának oldaltoruácza. Továbbá még
olajfesteményei közt emlékezetesek: a' székesegyház Comobau az
öreg templom Bambergben 'sat. Legújabb képei közt dicsértetnek :
a' freiburgi templom (Quaudt ur birtokában), az asszonyok temploma
Münchenben , a' brüggi csatorna , a' müncheni élelempiacz , az an-
dernachi városkerités 'sat. A' müncheni és schleiszheimi kir. képtár
kiadásához több kőmetszést készített; kiadta továbbá Die Dciikinii-
ler der Vaukutist den Mittelallers im küiiigreioh Baiern czimü mun­
káját. Öccse Lóriucz, szül. Münch. Dec. 19 1793 eleinte épitmény-
festésre száná magát, utóbb a' müncheni k. academiában történet­
es arczképf'estést tanult. G3'akorIá magát tájfestésben és kőremetszés-
ben is. Rajzolásbeli ügyességét a' luücheni és schleiszheimi k: kép­
tárban több darab bizonyítja.. Bánás módja lágy, szorgalmas; mivei
rendkívül kidolgozottak. Festeményei hátulatain 's mellékmivekbei*,
az ügyes épitményfestő , kivált régi német szabásban, kiesmerhetó.
Összeállításai vagy szerzeményei , igazsággal 's érzéssel teljesek. A'
házi jelenetek természetes együgyűséget 's az emberi élet érdekes
viszonyait szinte annyi valódisággal, mint érzéssel ábrázolni érti. 11-
Iyenek : az erdő szélében egy cser alatti 'feszület előtt imádkozó re­
metéje ; egy templom ajtónál alamizsnát szedő kolduscoportja; berch-
toldsgadeni ebédelő paraszt háznépe , 'sat. A' legiffjaob testvér Si­
mon szül. Münch. Oct. 23. 1795. 1812 ugyanott udv. játékszini
festő l e t t , szinte atyjának tanítványa. Eleinte csak vizi festékkel
dolgozott. Epületrajzait, p. o. a' florcnczi Palazzo Vecchíot igen
becsülik.
Q U A N D T (Joh. Gottlob von) hires műesmerő és í r ó , Drezdá­
ban míígyüjteményeive1 sok érdemet szerzett. Szül. Lipcsében Apr.
9, 1787. Atyja kereskedésre száná : "de tanítója, llochliiz tanácsos,
kedvet gerjeszte benne a' szép müvek iránt, 's jelesen a' képírásra
chevalier de Renty kiköltözött Franczia buzgó műbarát kecsegteté , ki
atyja házában lakék. Még mint gyermek, olly kedvvel nézegeté Woollet-
 QUANTZ

nek esmeretes 3 jutalomdarabjait , hogy ezeket a' tulajdonos végren­

deletében neki hagyná. 12 éves korában már kezdé a' rézmetszeteket
gyűjteni. Későbben mivészi utakat t e t t , ezekben a' leghiresb mivé-
szekkel megesmerkedett, egyszersmind a' mivészet történetét nagy
szorgalommal tanulta. Olaszországba tett első utjának ( I 8 J 1 ) gyü­
mölcse: Streifereien im Gebiele der Kutist cziniü i r a t a , melly po­
litikai okok miatt csak a' franczia háború után jött ki Lipcsében
1818. Azóta a' weimari, lipcsei, dresdai, tübingeiii folyóirások-
ban , ugy "VVendt, Schorn , Böttiger műleveleiben, Kind Miisájúban ,
Ersch és Gruber Encyhlopaediájál/an, és a' hálái Alig. hit. Zeit.
újságban, inivészeti tárgyakról és történetekről különféle értekezé­
seket közlött. Atyja halála után (Dec. J819) egészen Dresdában te­
lepedék meg. 1820 másodszor utazott Olaszországba. Itt a' régi
mesterek, és az ujabb német képiró oskola müveire ügyelve, nem
csak a' mivészet történetére nézve fontos képeket vévé össze , hanem
több testeményekct saját ideája szerint is készíttetett. Azért talál­
tatnak gyűjteményében (!) szoba) részint több régi ritka képek , p.
o. Ficsole, Fiitpepi máskép Sandro, Francia, Eranach 's mások­
t ó l ; részint még élő német mivészek legjelesb darabjai, p. o. Ju­
dit, Veith Fülöptől; 2 tájfestemény ; egy jégsik a' földsarki tenge­
ren , Fridriechtől ; a' dél természeti képe, Hohdentől ; egy tengeri
szélvész , Cateltől ; egy olasz tájék Steinkopftól; egy tyrolisi vidék
Dahltól; a'freiburgi székesegyház Quagliotól ; Sz. Katalin Eggerstől;
Sz. lirsébet Náke prof'essortól; egy carton Overbecktől ; többek
Schnorr , Őhme , Kichter , Hasenflut 's másoktól; Göthe büsztje ca-
Tari márványból Kauchtól , 'sat. Ezenkívül vannak szép gipszöntevé-
nyei, p. p. Venus Melostól. Mütörténetileg elrendelt rézmetszeti gyűj­
teményében , többek közt Dürer Albertnek valamennyi munkája meg­
van, 4 lapot kivéve, 's ezek legritkábbjai jó kinyomatokban ; Me-
cheln (Meckenen) Israel miveit is ritkán találhatni olly tökéletesen
és szépen, mint itt. Gyűjtött Q. még sok rajzolatot is , különösen
ujabb mesterektől. Gyűjteményének magas értékét, főkép nyilvános­
sága teszi. Legnemesb közérzettel engedi itt meg a' tulajdonos nem
csak Bűvészeknek restemén yei és gipszöntevényei lemásolását, hanem
maga házában mivészek és műbarátok előtt a' mivészetről 's ennek
történetéről leczkéket is tartott. E' leczkékből származott a' Ge-
schichte der Knpferstecherhunst (Leip. 1827)- Q. vala indítója annak
is, hogy a' lipcsei tanács könyvtárában a' régi német képek össze­
gyűjtetnének, mellyeket külön templomokban maga keresett össze,
's kiigazításokra maga ügyelt. L. Zeit. f. d. elég. Well 181 7. Q. még
mint a' köz jó és polgári boldogság munkás előmozdítója is dicsér­
tetik.

Q u A N x z (.lohann Joachim) , szül. Oberschadenben Hanoverá-

ban Jan. 30, 1697 's atyja, kovács, saját mesterségére szánta. De mi­
vel gyermek korában a' parasztoknak gyakran gordonozgatott, 's ez
életmódot inkább megszerette, atyja halála után, 10 éves korában ,
tanulás végett nagybátyjához, merseburgi városmuzsikushoz, ü l e p e ­
dig Drezdába ment, hol város sipösa volt. 1718 az ugy nevezett
lengyel hangászkarral, mint hoboista, Varsóba ment, hol a' flautát
szorgalma fő tárgyává tévé. Az akkor esmeretes Bufíárdintól vőn
leczkéket. 1724 a' lengyel követ kísérőivel Olaszországba u t a z o t t ,
itt (1725) a' híres Ilasseval Nápolyban találkozott, ki azöregScar-
latti Alessandróhoz bevezette. Több utazásai után (mert Parist és
Londont is meglátogatta) végre Drezdában a' kir. hangászkarba véte­
t e t t , míg 1741 JI Fridrik , ki már koronaörökös korában gyakran
bízott rá egyetmást, 2000 tall. fizetés, és más nyereséges feltételek
mellett Berlinbe szólütá. Itt maradt aztán e' királynál, kit Hantára
is tanított, mind halálig (Jul. 12. 1773). — Q. nem csak mint a'
f> QUARANTAINE QUATRE-BRAS

flaután mester, hanem mint annak megjobbítója is , nagy erdemek­

kel bir. Már utazása közben, Parisban (1726) próbált a' flautára
még egy csapót alkalmazni; 1739 tetemes haszonnal miga kezde
eladó ilautákat készíteni, 's 1752 feltalálta a' ki- és betolható főt,
melly a' flauta közép darabjainak változtatása nélkül fél hangái fe­
lébb vagy lejebb igazittathatik. Antveisung, die Flöte tú spielen ,
czimü munkája több kiadást ért. Mint szerző , csak nem egyedül ta­
nítványának , a' nagy Fridriknek élt , kinek számára — mint mond­
ják — 299 concértet és 200 solot i r t , mellyek közül csak kevés
jött közre. Mivei a' korabeli szerzemények szabados charakterét bi­
zonyítják. Egyébiránt milly gyöngéd szorgoskadással volt legyen
iránta a' király? megtetszik abból, hogy végső betegségében mellet­
te orvosi szolgálatot tett, szükséges ápolásáról gondoskodott, 's hol­
ta után sírját szép emlékkel diszesitteté.
QUARANTAINE, 1. V E S Z T E G H A Z .
Q U A R T E T T , Q U A D R O , Q u A T u o i t : 4, többnyire versenyező
vonószerszámokra , t. i : két hegedűre, brácsára és kis gordonra ,
vagy négy énekszóra, szeres muzsika kísérettel vagy a' nélkül ké­
szült hangdarab. A' szeres quartettekben HAYDN (1. e.) u | pályát
nyitott, 's a' hangászat tisztelői előtt csupán ez is halhatatlanná
tenné, öt követék Mozart, Beethoven , a' Rombergek, Spohr., Ries;
Onslow, Feska. A' quartett olly arányban áll a' teljes orchestrumi
muzsikához , mint a' tökéletes rajzolat a' festemény tarka szinpom-
pájához. A' harmóniának és melódiának egyszerű kecse a' quartett-
ben legtisztábban hat. Ezért valódi hangászatesmerőket 's barátokat
kivan. Mennél önállóbban dolgozik a' 4 hangzat, a' quartett annál
nagyobb értekü. Valamelly hangzatnak uralkodásából a' kisebb be­
csű soloquartett származik.^ Gyakran a' vonós quintetteket 's sevtet-
teket is a' quarteltmuzsikához számla ják. A' quartettben van ren­
desen egy allegro, egy adagio vagy andante, (néha variátiokkal),
egy menüett trióstul, melly helyett ujabb időkben a' scherzót tevék,
's berekesztésül egy rondó vagy presto.
Q U A R Z , 1. K V A R K.
Q U A S I M O D O G E N I T I N E K neveztetik a' húsvét után legközlebb
jövő vasárnap. Nevét 1 Pét, 2, 2 czik-től kapta, melly ezen sza­
vakon kezdődik „Mint mostan született gyermekek 'sat." mivel ezzel
kezdődött az emiitett vasárnapon az istentisztelet.
Q U A S S I A (surinami keserű fa), orvosi szer, mellyet a' főkép­
pen Surinamban és Cayenneben számosan növő quassiafa ad.
Q U A T E R N O , 1. L O T T E R I A .
Q U A T R E - B R A S I ütközet és lignyi csata 16 Jun. J815. —
Ezen két csatázást ugy lehet tekinteni, mint a' Waterlooi nagj' üt­
közet-darabnakelső felvonását, mellj'el, mint magok közt i s , szoros
öszvefüggésben vannak. Napóleonnak 1815-ki táborozásakor plánja
a' volt, hogy a' szövetséges sereg részeit egyenként támadja meg ,
mivel, hogy az egészei megmérkőzhessek, lehetetlennek látá. Jnnen
meg kellett azokat előznie , minekelőtte egyesülnének. Oroszország­
nak és Austriának hadi népe t. i. csak most nyomult a' Rajna felé;
's "Wellingtonnak britanuiai -németalföldi - braunschweigi 102,000,
's Blüchernek 120,000 főből álló seregei, mellyek a' franczia ha­
tároknál Brüssel és Lüttich közt állottak, élelem - szerzés nehézsége
miatt szétszórva voltak , egyesülve pedig meghaladták Napóleon ka­
tonáinak számát, melly franczia tudósítások szerint legfeljebb 115,000
ment. Meg kellett tehát Wellington és Blücher egyesülését akadá­
lyoznia 's külön mindeniket megtámadnia. Némelly környülállások ,
mellyeket szokott mód szerint szerencsésen használhatni reményit,
bizonyos jó következéssel biztatták őtet. Hlyen volt a' t. k. hogy
poutosai^ esmérvén a' helyet, kiszámolhatta, mennyi idő legyen
 QUATRH-BRAS *

szükséges az ellenség egyes osztályainak az egyesülhetésre, mel-

lyet t. i. legszerencsésebb esetben is 2 nap alatt hajthatlak végre
Wellington és Hliicher. Blücher, mint hevesebb, volt először meg­
támadandó és a' Rajnáig visszaverendő 's ekkor a' fontolgatóbb Wel­
lington meggj'őzetése könnyűnek látszott. A' számolás helyes lehe­
t e t t , de ellenkezőképpen ütött ki. — Napóleon 15 Jun. reggel az el­
lenséget tetszőleges mély nyugodalomban találta. Gyors előrenyo­
mulása 3 oszlopban a' Satnbren keresztül Charleroi felé meglépés­
hez hasonlított. Azonközben a' Zicthen vezérhadnagy alatt lévő első
porosz seregcsapat , melly tette neminemüképpen Blücher előőrjét,
a' vett utasítás következésében éppen oily ügyességgel, mint el­
szántsággal , noha nem csekély veszteséggel, Fleurusba vonult vissza,
's a' sereg többi részének kivívta az egyesülésre 's Fleuruson tul
hadrendbe állásra szükséges időt. Délfelé, Charleroiban , Napóleon
plánját környüláilásosabban kifejthette, Cliarleroitól éjsz. irányban
egy országút visz 14 óra alatt Brüsselbe. E' mellett feküsznek Gos-
selins, Frasnes , Quatre-bras \major formájú csak néhány házból
álló h e l y , hol hasítja a' Nivellesből Namuiba vivő út a' brüsselit
délkel, irányban), Jemappes és Waterloo. Ezen országúton kellett
Neynek a' sereg 1 és 2 csapatjaival 's lovasságával (42,000 enib.)
Quatre - brasig előnyomulni , mindent mit útjában talál , leverni 's
Wellingtonnak , ki Brüssel felől váratott, közelgetését és egyesülé­
sét akármelly árron akadályozni. Nej - e' szerint a' franczia sereg
hal szárnyát igazgatta 's formálta a' britanniai és porosz seregeket
elszakasztó kőzfalat, Napóleon maga Blücherre rohanni akarván. Ney
szerepje, mint a' felette folyt panaszokból és mentségekből kijő ,
súlyosnak látszik , mivel nem lévén a' teendők pontosan meghatároz­
va , Ney azon kellemetlen helyezetbe tétetett, hogy csak az előjövő
környülállások szerint cselekedjen , 's ha a' plán rosszul üt k i , a'
vád súlya egészen őtet terhelje. Ney a' vett parancsot betű szerint
végrehajtá, azaz, 15 Jun Frasnesig 's előőrje a' helységen tul
Quatra - brasig nyomult, de itt Orania örökös heruzegének csapatjá-
ra akadt, mellyet Bernhard weimari herczeg küldött előre Qualre-
brasból. Kz a' csapat rettenhetetlenül viselte magát; az éj belépe 's
nem engedé annak szorosabb vizsgálatját, mi legyeu megette? Ney
egész nap jobb felől, 's hátul tüzes ágyúzást-hallott (e' Vandamme,
Grouchy és az első porosz seregorsztály közt volt Fleurus körtéé-
kén) , melly a' Francziák nem igen gyors előhaladhatására mutatott.
Ez a' környülállás vigyázóvá tette őtet 's Frasnesnél maradt. Az
emiitett porosz csapat vitéz ellenállása , mellyet Vandamme és Grou­
chy nem háríthattak el elég gyorsan , kétségkívül váratlan és bo-
szantó történet volt Napóleonra nézve. Talán azt reménylte , hogy
főseregével már 15 tul nyomulhat Fleuruson. Mig azonban 15 és 10
közt éjei a' britanniai seregosztályak , áldatván Napóleon tulajdon­
képp! támadáspontját, szálasaikból felkerekedvén, a' brüsseli utón
Qnatre-bras felé vonultak, hogy a' Poroszokat segítsék , Blücher
Fleurustól éjszakra 1, 2 és 3 dik osztályainak harezmezőt választott,
az Angolokat jobb szárnya felől 's 4-dik osztályát Bülow alatt Lüt-
tichből teljes bizonyossággal várván. Öszveszorult félkörlen 's hal­
mokon állása, melly gyengén védetett a' Lignypataktól, a' szem
közt lévő St. Amand , Ligny , Tongrines és Sombref faluk birtoká­
tól függött és a' Quatre - brasból Namurba vivő ut által hátulról ált-
vágatott. Napóleon lö-ban reggel megszemlélte azt 's délutánra tá­
madási plánját elintézte. Ney újra parancsot kapott, hogy Quatre-
bras felé nyomuljon, az egyenként érkező angol csapatokat szét­
szórja, a' Poroszok háta niegé vigyázatot rendeljen, végre Erlon
20,OOO-ből álló csapatját, tehát erejének csaknem felét, tartalékul
Frasnesnél hagyja, hogy e' szükség esetében őtet (Neyt) vagy Na-
8 QUATRE-BRAS
-
polcont segíthesse. — Nej a' Francziák részéről késedelmezéssel vá­
doltatott , de mentetett is (Gourgaud 1815 táborozás ez. műnk. Ga-
mot és Mai'chand által megczái'o Itatott). A' bizonyos, hogy erejét
csak délutáni 4 ór. fejtette ki valódilag 's támadta meg Quatre-brast,
hova az oraniai berezegnek a' németalföldi hadi erővel, a' braun-
schweigi herczegnek a' magáéval 's a' hanoveri és angol seregnek
(Altén és Picton alatt) megérkezni 's hadrendbe állani idő engedte­
tett. Ha elmaradt is e' napon Wellingtonnak 's Bluchernek egyesü­
lése , de Ney iparkodása is hasonlóul füstbe ment , bár eleinte több
lovassága 's ágyuja (mellyek nélkül amazok egészén szűkölködtek)
volt, 's bár katonái bámulást érdemlő vitézséggel harczoltak is. A',
nivellesi utón, jobb szárnyával Quatre-brast és a' weimari Bern-
hardtól védett erdőt, ballal pedig Piermoiit falut érintve, Welling­
ton Neyt annyira visszatartotta, hogy ez estve , mindég több angol
csapatok érkezvén, végre visszavonulni 's a' harezmezőt az Angolok­
nak engedni kéntetenittetett. Mind két fél vesztesége igen egyenlő
volt 's mintegy 5000-re ment mindeniké. Az elestek közt volt a'
braunschweigi herczeg is. — Egészen más következéseket várt Na­
póleon Neytől, midőn délutáni 3 órakor 2 oszlopban a' Poroszokra
csapott. A' 3-dik franczia seregosztályt Vandamme a' porosz jobb
szárny ellen 's St. Amandra vezette ; a' 4-dik Gerard alatt Lignynek
tartott. Grouchy a' lovassággal a' porosz bal szárnyat foglalatos-
kodtatta Thielemann alatt Sombrcfnél. Vandamme megtámadása ele­
inte nem volt sikeretlen , de 5 óra felé olly erősen tartatott vissza ,
hogy Napóleon félben szakasztatá azt 's mivel Nej' csapatja se je­
lent meg várakozása szerint á' Poroszok háta megé , figyelmét Lig-
nyre fügeszté. Ezen kedvezőleg épült falunak megtartása eleitől fog­
va igen fontos tárgy volt a' Poroszokra nézve. Itt dühösködött leg­
inkább 's szó teljes értelmében a' csata. Hogy a' falunak egyik fe­
l é t , inellyet has. nevű patak választ el a' másiktól, elfoglalhassa,
Gerard csaknem egész osztályát feláldozta. Tovább nem mehetett;
de a' Poroszok is Injában iparkodtak őtet visszaverni. Ha e' pilla­
natban a' 4-dik porosz osztály megérkezett volna, eldűlt volna a'
nap sorsa; de útközben némelly akadályok által feltavtatott. Azon­
közben Napóleon a' porosz sereg jobb szárnyára ütésben késedelmes­
kedvén , a' porosz fővezér minden segéd - seregeit oda rendelte; Na­
póleon ellenben véletlenül Ligny felé fordult 's pihent testörzőivel,
kik a' falunak jobb 's bal oldalain áltmentek a' patakon , annyival
könnyebben elérte czélját, mivel az elvágatással fenyegetett Poro­
szoknak se tartalékjuk, se ellendolgozó ágyúik voltak. Híjában pró­
bált Bliicher mintegy 1000 könnyű lovassal a' válogatott franczia
pánczélosoknak (cuirassier)ellenállni; maga is veszélyben forgott,melly-
ből csak fél csuda és a' setétség mentették ki (1. BLÜCHER). Nem
volt hát egyéb h á t r a , mint Lignyből kitakarodni 's az 1 és 2-dik
seregosztályakkal Wavrébe visszavonulni , hova őtet éjfél után a'
3-dik osztály is követte. Napóleon nem ment utánok a' Poroszoknak,
talám mivel az ő katonái is elfáradva voltak 'a pihenniek kellett ,
hogy Wellington ellen vezettethessenek. Csak 17-ben kaptak Grou­
chy , Vandamme marsallok 's Excel mans és Pajol vezérek parancsot,
hogy a' Poroszokat 35,000-rel űzzék , mindazáltal elejénte elvesztet­
ték ezeket szemek elől, melly környülállásnak, mint Grouchy wav-
rei próbatételének is , nagy befolyása volt a' Waterlooi történetekre.
A' Poroszok számokkal í'eljülmulták a' Francziákat a' lignyi csa­
tában; mintegy 20,000-ret 's 15 ágyút vesztettek e l , részint szűk
helyezetek miatt. Napóleon legfeljebb 60,000-ret vezetett ütközetbe,
mert 0-dik osztálya csak alkonyodtkor ért Fleurusba 'a az első
munkátlanul indult el (mi okból ? nem bizonyos) Frasnesből 's ment
vissza oda. A' Francziák Lignyncli veszteségeket 6 — 7000-re teszik.
 QUATltEMÉRE QUEBECK 9

— Megtudván W e l l i n g t o n a' lignyi csata k i m e n e t e l é t , 17-ben d é l

előtt Quatre - b r a s b a visszavonult; N a p ó l e o n u t á n a .
Qu AT RE M ú R E-D E-Qu11* c Y (Antoine Chrysostome), a' felira­
tok párisi academiájának t a g j a , 's a' Journal des savans s z e r k e z t e ­
t ő j e , elébb a" Chatelet törvényszékénél ( P a r i s b a n ) t a n á c s o s , a z u t á n
párisi követ volt a' törvényhozó g y ű l é s n é l , m é r s é k l a t t e n g o n d o l k o ­
zott 's a' monarchiái a l k o t m á n y ellen b e s z é l t . T u l é i t e a' számkive-
téseket 's a' terroristákat u t á l v á n , vezére l e t t V e n d e m i a i r e 1 3 - k á n
(1795) azon l á z a d á s n a k , m e l l y e t B o n a p a r t e n y o m o t t e l p á l y á j á b a
felléptekor. 18 Oct. 1 7 9 5 , mint az e m i i t e t t lázadás k ö z s z e r z ő j e , ka­
tona törvényszéktől h a l á l r a Í t é l t e t e t t , d e e l s z a l a d t , hanem 1 7 9 6 ,
változván a ' k ö r n y ü l á l l á s o k , midőn egy j u r y azt n y i l a t k o z t a t á k i , h o g y
1 7 9 5 éppen nem volt l á z a d á s , ismét megjelent 's 1 7 9 7 a' Seinede-
p a r t . követé lett a' törvényhozó gyűlésnél 's az 50O-ak t a n á c s á n á l .
De majd a' Clichy p á r t h o z szított 's P r a c t i d o r 18-kán t ö b b e k k e l
száuikivettetett, de még is megmenekedett a' Ca3'enneba v i t e t é s t ő l 's
18 Brumaire u t á n visszahivatott. E k k o r a' Seinedep. közönséges
tanácsának tagja 's titnknokja lett és a' feliratok acadeiniájától 1 7 8 3
megkoronázott Mémoire sur V état de V architecture chez les Egy-
ptiens e t c . " 's más m u n k á i é r t az i n s t i t u t u m b a bevétetett. D e n o n
leköszönvén, XVI11 Lajostól Q. a' Louvre mnseumáuak ideigi főigaz­
gatójává neveztetett k i . T ö b b i m u n k á i : Le Jupiter olympien 1 8 1 4 ;
Essais sur la nature, le but et les moyens de V imitation dans les
beaux árts, 1 8 2 3 ; Hist. de, la vie et des ouvrages de Rafael, 1 8 2 4 ;
Monutnens et ourages d' art antique restitués d' aprés les descrip-
tions des écrivains grecs et latins , 1 8 2 9 ; és Hist. de la vie et des
ouvrages des plus celébres architectes de 1 0 5 0 á 1 8 0 0 . — Öccse
QuATREMKRE-DiSJONVAt, (Oeiiis B e m a r d ) s z ü l . P a r i s b a n 4 Aug. 1 7 5 4 ,
hires ezen j u t a l o m i r a t j á r ó i Examen chimique de V indigó 1 7 7 7
és Découverte de sels triples 1 7 8 4 , tagja lett az a c a d e m i á n a k ,
s z o l g á l t a ' hollandi hazafiak kös.t, e l f o g a t o t t , vizsgálta a' p ó k o k a t ,
Aranéologiát i r t ( 1 7 9 7 ) 's több jeles modellek készítésével t ü n t e t é
ki magát.
Q U U R E C K , b r i t a n n i a i k o r m á n y k e r ü l e t , melly K e l e t i • és Alsó-
canadát ( 6 8 0 0 nsz. mf. 's 6 2 3 , 0 0 0 lak.) foglalja magában 's 1 7 6 3
engedtetett által Francziaországtól Angolországnak. N é p e s s é g é t neve­
lik az Európából kivándorlók. 1 8 2 9 1 8 , 0 0 0 k i v á n d o r l o t t szált ki
partjára, ezek közt 10,000 I r l a n d i , 3 5 0 0 A n g o l ' s 2 5 0 0 Scot. 1 6 0 8 a l k .
fővárosa, legjelesebb minden É j s z a k a m e r i k á b a n lévő b r i t a n n i a i v á r o s
k ö z t , bájolólag fekszik az i t t egy ór. széles Sz. L ő r i n c z - f o l y ó n a k ,
mellybe ömlik a' Sz. Karolj'- (St. Charles) f o l y ó , bal p a r t j á n 's a'
350 1. magas Gyémáutfok mellett. Déli , még magas fákkal s ü r j e n
fedett p a r t j á n a k , sok öblök \s fokok romános t e k i n t e t e t a d n a k , 's
éjsz. partján a' h á z a k , mennyire csak szem l á t h a t , o l l y s ű r ű e n á l l ­
n a k , hogy az egész környék csak egy falunak l á t s z i k . Quebeck igen
erős h e l y , fellegvár á l t a l is védetik 's 5 t e m p l o m a , 4 k l a s t r o m a ,
1 kath. universitása, 1 k a t h . és angol püspöke , f e g y v e r t á r a , 2 1 0 0
h á z a , 's 18,000 l a k . v a n , kiknek \ F r a n c z i á k m a r a d é k a i . Az a l s ó ­
városban laknak legtöbb k e r e s k e d ő k ; a' felsőváros m e r e d e k h a l m o n
fekszik, mellyre kősziklákba vágott lépcsőkén mennek fel. I t t pom­
pás épületeket 's egy négyszegletű k a s t é l y t l á t h a t n i , mellyben a' k o r ­
mányozó l a k i k , ki egyszersmind b r i t a n n i a i K j s z a k a m e r i k á n a k fő­
h e l y t a r t ó j a . Quebeck a' p a r l a m e n t és feljebbviteli törvényszék h e l y e .
Mint minden canadai p o r t é k á k p i a c z a , fontos kereskedést és h a j ó z á s t
üz '% bátorságos kikötőjében 100 hajó fér el. Legközlebbi k ö r n y é k é t
sok m e z e i , k e r t i és mulató - ház teszi. Nem messze t ő l e 2 p o m p á s
vízesés is van , a' Montmorency - folyóé , m e l l y 50 1. szélesen és 2 2 0
1. magasságról ömlik alá 's a' la C h a u d i é r e é , m e l l y 2 3 0 1. szélesen,
 10 QUEDLINBURG QUEVEDO

100 1. magasságról rohan le. Közel Qucbeckhez van Adam hires tér­
sége, mellyen halt meg győzedelmesen Wolf angol vezér 13 Sept.
175!).
Q U E D L I N B U R C , hajdani I Henrik német királytól ! ) 3 2 — 9 3 0
alk. asszonyi intézet, Haibersfadt és Anhalt közt, mellynek 153!)
olta luth. abtissája a' birodalmi rendek közé tartozott 's a' rajnai
főpapi gyűlésben szava 's széke volt, 2 nsz. mf. feküdt 15,000 lak.
Az intézet kapitányságát 's a' helyfarlóságot Saxonia, Lauenburg-
hoz, Sevekenberghez és Gersdorfhoz való jusával együtt, 1697 Bran­
denburgnak 300,000 tall. eladván, a' porosz király itt intézeti ka­
pitányt tartott, ki közvetetlenül a' berlini legfőbb kormányszékektől
i'ügött. Az abtissának mindazáltal tulajdon kormány kamarája, consisto-
riuma volt. utolsó fejedelmi abtissája, 'Sofia Albertina, XIII Károly
svéd király testvére volt. 1802 Quedlinburg kártérítésül a' porosz
királynak adatott. — Q U K D L I N B U R O (Klopstock szül. helye)
most kerületi város a' magdeburgi kor. kerületben (Poroszorsz. szász
tartományában), a' város előtt két ágra oszló Hődénél fekszik, mel-
lyek közt a' nagyobb (vad Bode névvel) a' város déli 's kel. oldalát
körülfolya, 's a' kisebb vagy Mühlgraben az ü és Újváros közt
határt von. 8 temploma, 6 kórháza, 1 gymnas. 1680 ház. 's 12,000
lak. van , kik részint gyapjumivek 's vászon készítésével, pálinka­
főzéssel, sertés-hizlalással, serfőzéssel, részint marha-, gabona-
és gyümölcs-kereskedéssel tartják fen életeket. "Westendorf nevű kül­
városában , magas kősziklán , feküsznek a' hajdani apátság épületei,
1 Henriktől, kinek 's feleségének Mathildenek tetemei itt nyugosz-
nak , épített szép templommal, 's könyvtárral. Ezen prépostságba
tétetett által 1825 az Ascherslebenben Hoyertól alkotott árváknak
's gonosztevők gyermekeinek mentő intézete. Fél órány. a' várostól
vasrészes forrás van, melly ferdének használtatik. L. D. J. H. Fritsch
Geschichte des vormal. Reichsstifts und der Stadt Quedlinburg (Quedl.
u. Leipz. 1829).
Q U E S N A Y (Ferencz) XV Lajos udvari orvosa, academicus, szül.
1 6 9 4 , a' seborvosi és gyógytudományokra száná magát és Parisban
nagy gyakorlása volt, mig nem mint udvari orvos a' király szolga­
latjába lépett, ki őt „gondolkozójának" nevezé 's igen becsülte.
Hires mint szerzője, vagy legalább buzgó előmozdítója a' PHYSTOKRA-
TI RENDSzER-nek (1. e.), melly majd egy időben az encyklopoediá-
val f tehát az előbbi század közepén, a' közvéleményt figyelmessé tévé
az ország - gazdálkodásabeli szükséges újításokra. Q. Mirabeauval
(az atyával) együtt e' darabot irá azon tárgyról : Elinteni de la phi-
losophie rurale (1768, 12) Azon kivül több orvosi és seborvosi iro­
mányt készite. Meghalt Dec. 16. 1774. Lásd róla és rendszeréről
Labarp e' munkáját: Cours de littérature (14 köt.) —j—a.
QUEVEDO Vir.r.EGAS (Don Francesco de) költész és i r ó , szül.
Madridban 1580, tanulása helye Alcala de Henares. Régi nyelveken
kivül tanult nőtudományt, gyógyászságot , és bölcselkedést, mert
kenyérkereső tanulmánnyá egyik magányos tudományt sem a kara
tenni. Kiterjedt esmeretei sok elménczséggel 's észsajátossággal pá-
rosulának. Egy párviadalban ellenét leszúrván, Olaszországba iutott,
hol fontos szolgálatai által a' nápotyi al király Don Pedro Giron
ossiinuai berezegnek meghitt barátságába jutott. Majd déli Német-és
Franciaországot látogatá-meg. Spanyolországba visszatérte után ,
mint a' kegyelemből kiesett herezeg meghittje kérdőre vonatott, 's
La Tőrre de Jüan nevű mezei jószágán fogva t a r t a t o t t ; szabadságát
csak három év múlva nyeré meg, de az udvar kegyét többé nem.
Gyengélkedő egészsége helyrehozása végett beutazá Spanyolországot,
azután mezei jószágán tartózkodék, 's alkalmasint itt irta a' fíacca-
íaureus de Tőrre munkáit. Megelégedék IV Fülöp titoknokának czi-
 QU1BER0N 11
mével. 1634 Bernardo de Cabra albarazini e'rsek húgával kelé össze,
de ezt néhány év múlva elveszte. Még inkább elvonult hat a' világ­
tól , 's társalkodását csak néhány jó barátra szoritá. 68 éves ősz
vala, midőn egy Olivarez minister ellen irt könyvecske miatt , tuel-
lyet minden nyomozás nélkül neki tulajdonítanak , másod izben töni-
löczözék. Két évi fogsága alatt egészsége sokat szenvedett. Az ud­
vartól száműzetve ismét niezei jószágára vonult , mellyet fogsága
alatt több izben kiraboltak. Végtére nyavalyája kiépülés végett Vil­
la nueva de los Iní'antes-be menni kinszerité : de megérkezte után
miitgyárt kimúlt, 1645. Munkái sokféle tartalmúak. Költeményei
közt a' hmnoristicuinok tréfával, elménczséggel, 's elmés lelemé­
nyességgel jeleskednek. Prózai mivei többnyire szeszéJy-és guny-
ömlenge'sek. Az utóbbiak által külföldön is esmeretes lett, nevezete­
sen ,,Suetinos y discursos1' és ,,Gran Tacanno" első olly nemű ro­
mánja á l t a l , melljet a' Spanyolok koldusregének neveznek. Epicte-
tus „Enchyridio?ijút" spanyol versekben fordita. — Iratai Brüssel-
beu 1660 és 1670 3. k, 4. és későbben is több izben megjelentek.
Q U I B E R O N has. nevű félszigetnek, melly a' tengerbe nyal, fő­
városa, mintegy 2000 lak. a' lorienti ker. Morbihan nevű dep-
ban. Nevezetessé lett ez a' sziget a' franczia lázadás idejében ott
történt szerencsétlenségek miatt. Ugj'anis a' franczia kivándorlottak
1795 mindenünnen öszvegj'ültek Angliában , és ezeredekre felosztván
magokat áugol zsoldba és szolgálatba léptek , azt kívánván vezérjeik,
hogy egy angol hajósereg védelme alatt tétessenek ki Francziaor-
szág partjaira , honnan könnyen eljuthassanak a' vendéi királyi se­
reghez , vágj" pedig a' chouanokhoz. Az angol ministcriuni , neveze­
tesen P i t t , javalta nekik a' várakozást, míg nagyobb erő gyűl öszve,
de Puysaye és Hervilly vezérek nem nj'ughattak , inig kéréseket meg
nem nyerték. Elkísérte tehát őket egj' angol hajósereg , mellj' Brid-
port admiral_ vezérlése alatt megvervén Villaret Joyeuse franczia
admiralt Lorientöl nem messze, kirakta Quiberon partjára a' 3036
főből álló franczia katonaságot 23. Jun. 1795. Éz a' kis csapat
sebesen nyomult előre, sokan hozá állottak még az útban, ugj' hogy
szinte tízezerre nevekedett száma. De csak hirtelen eleibe vág Ho-
che hadvezér 25000 emberrel a' köztársaság részéről, mielőtt egj'esül-
hettek volna a' fegj'veres chouánokkal. Penthievre nevű erőséget,
melly a' félszigetet egybeköti a' szárazzal, elfoglalták a' kivándorlot­
tak, 's onnan előnyomultak ugj'an, de a' nagj' erő ellen nem boldo­
gulhatván, kenteiének voltak e' félszigetbe visszavonulni, hol megve-
hetetlen állásokból kirontottak a' szárazra, de czéljokat nem érhették.
Megsebesíttetvén végre gróf Hervilly, Sombreuil lett heljette a'
fővezér, ki 1174 főből álló segedelemmel érkezett meg. Azonban
Hoche némely árulókkal egyetértvén, kik a' penthievrei erőségben
őrizetül voltak, 's kik az árulással életeket akarták megmenteni,
mivel szökött hadi foglyok voltak, Jul. 20-dikát megelőző éjszakán
reáront a' nevezett erőségre, mellyet 4000 ember védett 's elfoglalja
200 emberrel. Hoche katonáit magok a' külső őrök vezették egy
magas kősziklán keresztül a' várba , 's a' vár igazgató agyon lövet­
vén, 800 ember fegyverét letette, tisztjeit, kik azt ellenzettek, fő-
belövőldözvén. Az órsereg igy minden vezér nélkül maradván , zűr­
zavarba j ö t t , sokan mindjárt átallották a' támadókhoz, 's azokat,
kik nem akarták magokat megadni, felkonczolták. Sombreuil nem
tudván mást mint tenni , megmaradt katonáit hajókra ü l t e t t e , 's
két hatalionnal maga fedezte a' hajókra kőltözkö-iőket, még pedif*
olly bátorsággal , mellyen maga Hoche is elcsudálkozott. Ajánlot­
ták neki az egyezést i s , csak katonáit ne szállítsa hajókra, de ő
minden feltételt megvetett. Egy része a' kitett katonaságnak elevezett,
maga Sombreuil utoljára maradt, és mint hadi fogoly megadta ma-
 12 QUIET1SMUS
gát. Más része a' seregnek a' Penthievre várbői magas kősziklákra
vonult, de ott vagy levagdaltattak, vagy foglyokká tétettek, Damas
egy bátor tiszt lovastól a' tengerbe ugrott le. Az angol hajókról
való ágyúzás még rettenetesebbé tette a' zűrzavart, ugy hogy a' ki­
rályi sereg veszteségét 5274 főre tették, megszabadultak mintegy
2234, kik közt voltak Puysaye és Hervilly is. A' győző fél sok
hadi zsákmányra tett szert , 's a' Parisiak rágalmazlak Pittet, hogy
a' kivándorlottakat szántszándékkal tett ki a' veszedelemnek. Iloche
azokat, kik fegyveres kézzel fogattak e l , Vannesbe vitette, hol
28 Jul. agyon lövettek. Sombreuil gróf és a' dolli püspök az illy
szerencsétlenek közé tartoztak. Sombreuil csak 2S észt. volt, szép
termetű, 's vitéz katona, már 22 észt. korában jelét adta bátorsá
gának, mikor 1789 barátját Polignac Júliust a' (elmérgesedett por­
nép kezeiből kiszabadította: azután burkus szolgálatba lépett, hol
az 1792—1794 közt folyt háburuban jelesen viselvén magát, burkus
érdemkeresztet is kapott. Attya 's legifjabb testvére gilotin alatt
vesztek el. Halálra bátran ment 's vállait találván a' golyóbisok, fel­
kiáltott Kérleli: végezzetek ki már egyszer.
Q U I E T I S M U s-nak neveztetik némelly szerzetes rendeknek, kü­
lönösen a' Jesuitáknak, 's Dominikánusoknak, egészen kifelé intézett
hierarchiai szelleme, mellyel a' Katholikusok ajtatoskodását, 's is­
teni tiszteletét a' 17 száz. csaknem egészen mechanismussá változta­
tók. Ennek befolyása által a' formás imádságoknak elmondása, az
olvasózás , böjtölés , gyónás, a'töredelmességnek némelly gyakorlá­
sai , a' szorgalmatos búcsújárás, az isten aunyának és szenteknek
segítségül hivása, alamisnálkodás , nevezetesen a' külső isteni szol­
gálatokban a' legaprólékosb formákra feszült figyelem, — valódi
kegyességnek tartattak. Azért némelly jámbor elmék , kik az ajta-
tosságról józanabb ítélettel voltak, ellene dolgoztak ezen vélemény­
nek. A' lelki útmutató, Guida spirituálé, egy épületes könyv, mellyet
Molinos Mihály spanyol pap 1675 Komában közre bocsátott, ezen
hijányt kipótoló. Molinos ebben az istenben egészen elmerült lélek­
nek nyugalmáról beszél, melly minden más gondolatoktól, 's érze­
tektől ment, semmi külső hatalomtól nem háborgattatik, 's egyedül
az isten közel létét érzi gyönyörűséggel. Az ő tanítása szerint egye •
dül ezen elmebéli nyugalmat keresik az ajtatoskodók (quies , innen
a' Quietismusnak 's Quietistáknak nevezetjek; görög. Hesychasták).
A* franczia udvar kivitte a' pápánál, hogy Molinos hibáit vissza­
vonja, és holtig töredelmes gyakorlásokban egy romai dominikánus
monostorban élni kéntelenitessen (mh. 169Ü). Ezen erőszakos lépés
mindazáltal nem akadáh'oztatá a' Quietismus terjedését. A' lelki út­
mutató Német- 's Francziaországokban, hol az elmék Pourignon, Poi-
rets , és a' Pietisták írásai által elkészülve valának , nagy szorga­
lommal használtatott, és hasonló szellemű számos léleképitő könyve­
ket nemzett. Már a' 14 száz. szerzeteseknek egy nemét Hesychiasták-
nak (vagy umbilianimi) nevezek," kik Athos hegyén valamelly. Simon
apáttól szerzett szabályok szerint szüntelenül imádságokban fogla­
latoskodtak. Legnevezetesebb pártfogója volt a' franczia. Quietismus­
nak egy a' XIV Lajos udvarában kedvelt szép, 's gazdag özvegy,
Bonfier Maria de la Mothe Gayon, ki Guyon madame név alatt, mint
szeretetre méltó rajoskodó, képzelő tehetségéről inkább mint elmé­
jéről nevezetes l e t t , kinek példája, imádságban eltöltött óráji, hal-
samos irási , és gyóntató attyónak Lacombenák fáradozási, annyi kö­
vetőket szerzettek, hogy ez által a'papság figyelmét felébreszté , s
valóban sokan eszelősnek tárták az asszonyt, ki magát azon terhes as­
szonynak lenni véle, kiről sz. János titkos látásának 12 rész. 2 v. van
szó, 's önéletírásában magát gyakran a' kegyelemnek olly nagy
mértékével betöltöttnek állítja, hogy a' szónak rendes értelmében
 QWN 13

neki megrepednie , 's köntöseit feleresztetnie k e l l , 's a z o k r a ára-

dandana a' kegyelemnek ezen t e l j e s s é g e , k i k ezen m u n k á k a n n é k i
szolgálnának. L a c o m b e , mint c s á b i t ó j a , b e z á r a t o t t , és fogházban
h m . 1702 P a r i s b a n . Guyon pedig maga rövid ideig t a r t o t t b e z á r a t á s
után s z a b a d s á g á t visszanyerte. E k k o r m á r a' p e r t bevégezve lenni
gondolák , midőn Fénélon Guyonban l e l k i r o k o n á t feltalálni v é l t e .
Guyoimal l e t t egyetértése i l l y jeles e m b e r n e k , kinek ájtatos k ö n y ­
veit Francziaország nagy lelkesedéssel fogadá, a' quietisinusnak uj
r u g ó t , és a' franczia theologusok vívójának Bossuetnek a l k a l m a t a d a ,
azon vetélkedőt szégyenbe e j t h e t n i . Bossuet 1 6 0 9 a' p á p á t ó l brevet
eszközle ki , melly F é n é l o n könyvének 23 á l ü t m á n y á t , mint hibá­
sakat k á r h o z t a t t a ; de azon R o m á b a n is csudált szelídsége, m e l l y e l
magát m e g a d á , a' győzedelem gyümölcsétől ellenségeit ugy rneg-
fosztá , hogy nem azon e r ő h a t a l o m , m e l l y t ő l G u y o n ( m h . 1 7 1 7 ) is­
mét rövid fogságot szenvedett, hanem e g y e d ü l a' m e g v á l t o z o t t idő
lelke felejteté el észrevehetetlenül a' quietismust , m e l l y t u l a j d o n k é ­
pen bizonyos felekezetet ugy is soha se t e t t . F é n é l o n könyve leg­
világosabban adja elő a' q u i e t i s m u s t , mint valamelly b u t l a n és gond­
talan r a j o s k o d á s t , m e l l y r e csak a' képzelkedő feszült lelkek a l k a l ­
matosak. Az igaz, és hamis csudálatosan vegyítve van benne ; t i s z t a
szeretetet k i v a n , mell}' félelem, 's r e m é n y n é l k ü l , az ég , 's p o k o l
iránt hidegvérű önmegtagadással egyedül Istenhez t ö r e k s z i k , mivel
ez azt akarja. T a n í t á s a szerint szükséges e ' m e l l e t t a' testet zabolázni,
minden világi gondolatoktól kitisztulni, jó cselekedeteknél önerejében a'
bizakodást eltávoztatni és a ' l e l k e t szenvedő á l l a p o t b a helyezni, melly-
ben öntehetősége megszűnik, 's az isten muukálódik egyedül benne. Ezen
á l l a p o t , mellyben a' sziv egészen istennel e g y e s ü l , nem e g y é b , ha­
nem olly nyugalom , vagy o l l y szünetlen belső i m á d s á g , o l l y isten­
re irányzott maradandó ügyelem , mellynél az ember s e m m i t nem
ó h a j t , semmit istentől nem k é r , hanem m a g á t egészen r e á b í z z a .
Ámbár a' quietismus ezen l e i r t képe r i t k á n valósult a' közönséges
életben , mivel sem az emberi lét s z ü k s é g e i n e k , sem a' t á r s a s á g i he­
lyezetek kivánatainak nem felelt m e g , az ujabb m y s t i c u s o k t a n í t á ­
sában mégis g y a k r a n megjelent. Ezen nevezettel j e l e l i k az i n d i a i
braininok vallását i s , kiknek igyekezetek minden t e s t i , 's l e l k i
indulatoknak megfojtana á l t a l boldog á l l a p o t r a j u t h a t n i és B r a h m á -
val egyesülhetni. L. Guyon asszony é l e t é t tulajdon Írásiban, ném. f o r d .
Monteuglaut asszony (3 k. Berlin. 1 S 2 6 ) .

Q I M N (James) s z í n é s z , szül. 1(393 L o n d o n b a n , egy I r r l a n d u s

lia, ki állítólag olly özvegyet véve el, kinek első férje hosszú t á v o l ­
lét után visszatért, 's nejét visszakívánta. Q. e' szerint törvényes szü­
letését elveszte , 's atyja halála után semmi vagyon sem m a r a d a r á .
Igy a' szükség 21 éves korában a' dublini s z í n p a d r a vivé. E g y jó
b a r á t j a , nagy észtehetségét megesmérvén, azt t a u á c s l á n e k i , h o g y
Londonba m e n n e : itt 1715 a' D r u n y l a n e színhez á l l o t t ; e t t ő l azon­
ban két év múlva a' Táncoln's luu színhez s z e g ő d ö t t , m e l l y n é l 17
észt. maradt. SzomorjátéKbau, méltóságos és férfias szerepekben ,
mint G'iito és Coriolanus, — vígjátékban a ' c s í p ő s szeszélyü a l a k o k b a n ,
mint F a l l s t a l F , V o l p o n e , és Sir John Brute t ü n d ö k l ö t t . A z o n b a n
még is nemi egyhangúság vala j á t é k á b a n : az a k k o r i b a n kedvelt pom­
p á s módosság szerint r e c i t á l t . Ingerlékenysége a' s z í n i g a z g a t ó k k a l
g y a k r a n visszálkodásba keveré. E' mellett a' társaságot és jó a s z t a l t
igen szerette. Nemes szivuségének példáját azzal a d á , h o g y T h o m ­
son költészt, ki bizonyos adósság m i a t t b e z á r a t o t t , azon p i l l a n a t b a n
100 ft. sterlinggel segité. Ez á l t a l szoros b a r á t s á g b a j ö v é n e k , 's
Thomson ,,Cattl'e of indolence" czimii m i v é b e n , nemes szabaditójá-
nak mind kettejeket dicsőítő emléket emelt. G a r r i c k feltünte a' k ö ­
zönséget Q. i r á n t egykedvüve tévé', ki 1753 a' szinészségről le is
 14 QUINAULT QUINTILIANUS

mondott. Ezentúl többnyire Bathban lakott, hol 1766 meghalt. Gar-

rick először vágytársa, utóbb barátja lőn.
Q U I N A U L T (Philippe), a' Francziák legjelesb operaköltője,
szül. 1635. egy sziaész nemzetségből, nevelést nem igen gondost
nyert. Azon utasításon kivül, mellyet neki a' verselésre Tristan l'
Hermite adott , szellemes miveltségót csupán saját szorgalmának 's
észtehetségének köszöné. Még 20 éves kora előtt több színdarabjait
játszák-el 's drámai munkákkal hosszabb ideig foglalatoskodék,
mellyek alkalmasint köz tetszést találtak. De épen ezen tetszés
iuditá Boileaut az e' munkákban uralkodó rósz izlés miatt gúnyra,
ki a' fiatal költészt olly sok epével támadá meg , hogy végtére
majd saját hírének is ártott. Mert Q. ki a' szomorjátékkal, mellyre
teremve nem volt, felhagya, Lullyval operairásra állott össze 's a'
lantos muzsikai költészetben olly mesteriséget fejtett ki, hogy min­
den vetélkedő társait felül haladná , 's a' legjobb mübirák XIV La­
jos korának legkitűnőbb férfiai közé számlálják. Franczia nyelvben
áriáinál 's szerelmes beszélgetéseinél gyöngédebb, nyájasabb és el­
mésebb nincsen. Boileau 's más gáncsolói a' köz tetszést egyedül
liiilly muzsikájának tulajdoniták, azonban ez már felejtve van, de
Q. verseit még mindig örömmel olvassák. Armida (1686) és Atyt
operái, a' magok nemében remekmivek. Q. ki egyszersmind az élet
foglalatosságiban is jártas volt, egy kereskedőnek dolgait is rendbe
haza , 's holta után annak özvegyét elvévé. Ez által tetemes vagyon
birtokához j u t o t t , 's 1761 a' számvevő kamaránál (Chambre des
comptes) auditorságot vett. Ez után nem sokára a' francz. academiá-
ba lépett, 's annak nevében a' királyt az 1675 és 1677 táborozás­
ból visszatértekor megköszönté. Operái élőbeszédében a' királynak
hizelkedék, 's ezért fizetéssel jutalmaztatott. Bizonyos búskomorság,
melly alkalmasint egészsége hanyatlása által származott, nem enge-
dé , hogy szerencséjével egész mértékben élhessen. Ugy látszik, já-
tékszini munkáit vakbuzgóságból megbánta , 's erejének maradványát
Isten és király tiszteletére fordítani határozá. A' protestantism.ua-
nak Francziaországban kiirtására kezdett egy versezetet, melly azon­
ban csak hirét károsítandó vala. Megh. 1688. Társalkodásban ked­
ves , finom és megelőző volt; kellemesen beszélt és recitált. Szín­
darabjain kivül számos alkalmi verseket i r t , mellyek közt némellyek
kitűnők. Oszves munkái kijöttek 1739 és 1778 5 köt. Életrajza
ezek előtt találtatik.
Q U I N Q U A O E S I M A , 50-dik nap húsvét e l ő t t , a z a z , farsang
utolsó napja előtti vasárnap , melly Esto mihinek is neveztetik.
Q U I I I Q Ü E H H H I M , 5 esztendei időköz.
Qu i N T E S S E N T i A (való , velő), a' quinta essentiá-től j ö n ,
melly alatt a' pythagoreusok az éthert érték, a' mostaniaknál a'test
vagy dolognak chemiai mivészség által kivont, megsürüsitett és leg­
jobb erejét jelenti, 's innét a' dolog velejét javát értjük alatta.
Q U I S T E T T szeres vagy énekszói muzsikára készült hangdarab,
mellyhez amannál 5 öuállásu hangszerszámi részlet, ennél (többnyire
szeres muzsika kiséret mellett) 5 versenyező énekszó kívántatik.
Egyik vagy, másik hangzat kettőztetése még quintcttet nem szül. Mi
a' quarlettról mondatott, ide is értetik.
Q U I N T I L I A N U S (Marcus Fabius) az első században virágzott,
szül. Calagurisban , Spanyol-országban, 's onnan ifjú koróban Ro­
mába kerülvén , itt először mint ügyvéd , utóbb mint ékesen-szóllási
tanító elhiresedett. A' legnevezetesebb Rómaiak tanítványi voltak.
Domitianus császár ót consulságra emelte , 's ennek uralkodása alatt,
élete utolsó esztendeiben irta De inslitutione oraloria czimíi neve­
zetes munkáját, niellyben az ékeseu-szollás theoriáját adta-elő. Meg­
esmérni benne a' gyakorlott mestert, a' finom pallérozottságu lelkes
 QU1NT0LA QUIItOGA 15

fe'rliut, 's Cicero méltó követőjét. — Kiváltképen érdekes 's a' l i t e -

r a t u r a h i s t ó r i á j á r a nézve fontos a' lOdik k ö n y v , hol ő s z i n t o l l y
éles elmével m i n t szabatossággal ( p r a e e i s i o ) a' görög és r ó m a i i r ó k
feletti ítéletét kimondja. Ezen kivül bizonyos g y a k o r l á s végett t a r ­
t o t t beszédek (declamationes) nagy g y ű j t e m é n y é t t u l a j d o n í t a n a k Quin-
tilianusnak ; de e' munka közel sem o l l y é r d e k e s , mint a m a t h e o -
r i á j a , a z é r t is azt hiszik némellyek , hogy a' m u n k a nem t ő l e e r e ­
déit. Végre Quintilianusnak t u l a j d o n í t a n i ; e' következő m u n k a is
De oratoriOus sive de causis corruptae eloquentiae, de nr.uiellyek ezt
T a c i t u s n a k , mások más Írónak t u l a j d o n í t j á k . Sz. E.
Qu i rí r O L A öt hangból álló k o t t a - vagy hangfigura , m e l l y e t
összctüggóleg kell j á t s z a n i , ' s u g y t a r t a n i , m i n t 4 h a s o n é r t é k ű h a n g o t .
Q U I K T U S C A I . A B E R vagy S i n y r n a e u s , görög k ö l t ő , k i n e k
időkora éppen olly kévésé esmcrétes , mint születésének h e l y e . Mel­
léknevei a r r a m u t a t n a k , hogy versezete C a l a b r i á b a n t a l á l t a t o t t meg ,
mellyben t a r t ó z k o d á s a helyének S m y r n a e m l í t t e t i k . H i h e t ő l e g K. u.
a ' 4 d i k s z á z . é t . I/aqai-eiTiofitvu' Ojiijqov ( P o s t h o m e r i c a ) czimii versezete
lliasnak f o l y t a t á s á t foglalja m a g á b a n , mellyben H o m e r o s t követi
u g y a n , de kellemetes együgyüségében 's régiességében nem é r i e l .
Legújabb c r i t . kiad. T y c h s e n t ő l , j e g y z e t e k k e l H e y n e t ó l , a ' z w e y -
briickeni társaság á l t a l b o c s á t t a t o t t közre ( S t r a s b . 1 8 0 7 , 2 k ö t . ) .
Q U I P P O S , festési vagy képes i r á s , m e l l y a' P e r u i a k n á l , t a r ­
t o m á n y o k n a k P i z a r r o á l t a l a ' l ö d i k században t ö r t é n t e l f o g l a l á s a
e l ő t t , irás gyanánt s z o l g á l t : nálok t . i . több színű fonalak e g y
sinórra sorban felakasztattak , 's ezekbe csomók k ö t t e t t e k ; '» i g y
ezen quipposok á l t a l nem csak a' számadások v i t e t t e k , hanem a' nép
regéji , történeti emlékek és törvények f e n t a r t a t t a k , 's k ö t ö t t szö­
vetségek 's szerződések feljegyeztettek. Minden városban v o l t a k h i ­
vatalbéliek, kik ezen quipposokra gondot viseltek. H i á n o s s á g a i k a t
szóbeli t r a í i t i ó k 's kis versezetek üték h e l y r e . — E' quipposokhoz ha­
sonlít a' guianai írásmód i s , hol a' lakosok e r r e szinte f o n a l a k a t és
csomókat használnak. Sz. E.
Q U I R I K I (Angiola M a r i a ) tudós c a r d i n á l s z ü l . 1 6 8 0 's egy ne­
mes venecziai nemzetségből szármozott. Szent Benedek rendjébe l é p ­
vén , utóbb klastroma professorává l e t t . Beutazta N é m e t - o r s z á g o t ,
H o l l a n d i á t , Angoly és F r a n c z i a ő r s z á g o t . Visszatértével X I I I l n n o -
czencz őtet coríiii érseknek nevezte k i : i t t i r t a ő tudós m u n k á j á t :
l'rimordia Corcyrae ex antiquissimis monumentis iliustrata. XIII
Benedek c a r d i n á l l á t e t t e , minekutánna bresciai püspöknek kinevezte.
Később a' valicani könyvtár tárnokává l e t t , 's nem szűnt meg halá­
láig a' literatura ügyében m u n k á l k o d n i . Mh. Bresciában 1 7 5 5 . E g y h á z i
munkájin kivül egy utazási leirást 's a' m a g a élete l e í r á s á t h a g y t a
maga u t á n . Sz. E.
Q U I R I N U S , Marsnak mellékneve a' R ó m a i a k n á l ; azután R o m u -
lusé is , kinek ez a' név istenittetése u t á n a d a t o t t . A' Quirinus név
Quiris vagy Curis sabinumi szótól jó , m e l l y n y á r s a t (szorosan véve
bajnokot) teszen. Innen származik a' R ó m a i a k Q u i r i t e s neve , mel­
lyel a' Sabiiiiimiakkal lett egyesülések o l t a é l t e k , 's m e l l y a' r ó m a i
polgárok niegszólitutásábau h a s z n á l t a t o t t . Innen neveztetett R o m u l u s
inuepe 's R ó m a hét hegycinek egyike Q u i r i n a l i s n a k .
H t i B o c * (Antal) a ' León szigetében feltámadt k a t o n a i csoport­
nak l e j e , melly J a n . 1 8 2 0 ü t ö t t e fel a ! lázadás l o b o g ó j á t , h o g y a'
C'oitesek 1812-ki constitutióját ismét é l e t r e hozza. Szül. Gallicziábaii
Betanzos ncvii helységben 1 7 8 4 . Származását vette r é g i nemes fami-
Jiából , kölönösön mathesisre a d t a m a g á t , azután tengeri k a d é t lett ,
de már 1808 a' szárazi katonaság közé á l l o t t , 's m i n t t i s z t jelesen
viselte magát a' F r a n c z i á k k a l folyt n é p h á b o r u b a n , 's k a p i t á n y a lett
Morillo vezérkedése a l a t t . Az 1 8 1 4 kötött béke után ezeredes - hely-
16 QUISTORP QUITO

tartó 's Lallave generálnak titoknoka l e t t , ki a' curumiai haditör­

vényszéknek elölülője volt. Porlier generalmajor öszveesküvése el­
nyomatván 1815 Saint Maré generál öszveesküvést tárgyazó jelenté­
sét Quiroga által küldötte meg az igazgatásnak , melly osztán őt az
Amerikába szállundó seregnél ezeredesnek nevezte ki. Látván a' ka­
tonaság meg nem elégedését , tudván a' tiszteknek is gondolkodás
módját; feje lett az 1819 gróf Abisbál generál befolyása alatt kiü­
tött öszveesküvésnek , mellyet maga Abisbál bejelentvén , Quiroga több
tiszttársaival 8 Jul. elfogatott, 's fogságra vettetett, melÍvbőlKiego
ezeredes helytartó szabadította ki , mikor a' constitutio mellett baj-
nokoskodó katonaságnak vezére l e t t , hirdetményeket küldött szerte­
szét az országban leoni főhadi szállásából. VII Ferdinánd végre elfo­
gadta a' constitutiót Mart. 1820, 's Quirogát generalmajorrá tette,
Galliczia tartománya pedig az országgyűlésre követnek nevezte ki.
Ezen országgyűlésben , melly 1820 állott öszve, Quiroga hazaszerete­
tének és maga mérséklésének sok jeleit adta. A' nép féketlenségét ,
mint az önkényü hatalmat nem szenvedhetvén, mindegyik feletttüzes
beszédeket t a r t o t t , a' köv. észt. pedig ugyan csak Gallicziában fő
hadi kormányozónak neveztetett ki. A' Cortesek háládatosságbói fekvő
birtokkal akarták megajándékozni , a' mit, tekintvén a' népszege'ny-
ségét 's köz szükségeit nem fogadott el. Moréna Guerra egyik orszá­
gos követ sértő leveleket irván hozá, kettős viadalra adott 1822
o k o t , mikor a' sors húzás Quirogának kedvezvén, hogy először lőjön , Q.
pisztolyát a' levegőbe lőtte ki. Madridból későbben Gallicziába vette
magát, 's az 1823 folyt háborúban részt vett, főhadivezér Morillo
alatt állván , a' ki semmit sem mozdít ván a' franczia sereg ellen , sőt
alkudozásba is ereszkedvén, Quiroga tőle elpártolt, 's Cornnnába
m e n t , hol a* várvédsereg Morillo szándékának ellene szegezte magát.
Kevés erővel sokáig oltalmazta Quiroga az erőséget, hol Sir Kobert
"Vilson is jelen volt, de végre szárazon vizén egyaránt megtámadtat­
ván , másnak adta a' főkormányt, maga pedig Angliába evezett tit­
kon , honnan pénzbeli segedelmet küldött a' megszorult őrizetnek,
azután Cadixba vette magát, de ott se maradhatván sokáig, vissza
ment Angliába , hol magánosságban é l , miolta VII Ferdinánd ha­
tártalan hatalmát újra visszakapta.
Q U I S T O R P , világszerte hires tudós nemzetség neve. Q u i s -
t o r p J á n o s (szül.. 1584 mh. 1048) mint rostocki theol. profes-
sor, supcrintendens és prédikátor Nahum próféta nyilatkoztatását
adta ki. Fija J á n o s (sz. 1624 nih. 1000) szinte rostocki professor
és prédikátor 's később rector magnificus lett, és több irati által ér­
demesítette magát. Ennek íija M i k l ó s szinte professor volt llo­
stockban. F r i d r i k (sz. 1718) szinte ottani professor és superin-
tendens volt svéd Pomeránia és Ríígeu felett, kisebb iratokat 'a pré-
dikátiokat adott ki. T h e o d o r J á n o s (szül. 1722) llostockban,
Lipcsében tanult, 's 1744 ügyvéddé felesküdvén Viismárban proká-
torkodott. 1780 az ottnni tanács tagja lett. Irt phil. törv. és törté­
neti értekezéseket. — K e r e s t é l y J á n o s szül. 1737 llostockban.
23 észt. korában ezen akkori fontos kérdésről értekezett: U t r u m
u n u s t e s t i s f a c i a t t o r t ú r á é l o c u m ? Elébb rostocki pro­
fessor, 1772 büczovi törvénytanító, 1774 meklenburg - sverini igaz­
ság-, 1780 főtörvényszéki tanácsos lett 's 1792 nemesi rangra emel­
tetett. Mh. 1705. Munkáji közt a' büntető törvényről irtak legneveze­
tesebbek. Sz. E.
Q U I T O , először Perunak, azután az ujgranadai vicekirályság-
nak tartomán3-a, most Aequator (Ecuador) névvel a' colombiai köz­
társaságnak departamcnt - ja , a' magas Andesbérczen fekszik, jól
épült 's éjsz. tájékai arannyal gazdagok. 9854 nsz.iuf.-én 550,000
lak. \ a n , kik nagyobbára Peruiak. Has. nevű városa csaknem az
 0

QU1X0TTE RABATT 17

egyenlítő a l a t t f e k s z i k , kellemetes v ö l g y b e n , 8 8 8 0 1. magasan ten­

ger felett ( t e h á t legmagasabb város a' földön) , 6 0 , 0 0 0 lak. univerzi­
t á s s a l , f a b r i k á k k a l és kereskedéssel. Püspök lakja. Quito völgyében,
melly földindulásoknak igen kitéve van, örök tavasz u r a l k o d i k ; mind­
azáltal a' 4 F e b r . 1797 történt rettenetes földindulás o l t a a' levegő
sokkal durvább lett. 29 mváros és falu fekszik b e n n e , i n d i g ó , p a ­
m u t , c z u k o r n á d plántálmányok , 's c/.itrom, pizáng és ponipelmus
erdöcskék k ö z t , mellyeket gyümölcsösek , eleven sövényei b e k e r í t e t t
termékeny szántóföldek és számos c s o r d á k k a l 's n y á j a k k a l fedett gyö­
nyörű legelők váltanak fel.
Q u i x o T x E (Don) , 1. C E R V A N T E S .
Q U O D L I B E T (quod libet , a' mi tetszik) j e l e n t m i n d e n t , a' ini
rend és egybenkötletés nélkül , vagy legalább tetszóleg készakarva
egymás mellé van téve. Lehet illyest k é p t ö r e d é k e k b ő l , sőt m u z s i k a i
darabokból is üszverakni , mellyek t a r t u s o k r a 's m e l o d i á j o k r a né/.vc
különbözők , \s ez utúbbikat muzsikai p o t p o u r r i s n a k is szokás nevezni.

K.
MA") a' diák abc 16 b e t ű j e ; kiejtése nyelvünk hegyének a ' s z á j p a d l á s
felé reszkettetése á l t a l történik.
R Á B A , folyó, S t e y e r m a r k b a n ered és Vas , Sopron és G y ö r v á r -
megyéken k e r e s z t ü l h a t v á n , G y ő r városa falai a l a t t a' Dunába szakad,
mielőtt a' Rabczával a' Rábaközt formálta volna. Arize k e s k e n y , de
m é l y , z a v a r o s , ivásra nem i g e n j ó , sokhelyen n á d a s , feneke isza­
p o s : azon vidékeknek, mellyeken keresztiilfoly, sok k á r o k a t okoz ára­
dásával. A' hajdani Pannonok á l t a l R a b o - nak , az a z o k a t meghó­
doltató llomaiak által R a b o n a - n a k , a ' Dunába folyásánál é p ü l t
város pedig először m u n i c i p i n m ad R a b o n a m - nak , későb­
ben megrövidítve ad r a b o n a - n a k , végre A r r a b o n a - n a k ne­
veztetett.
R A K Á R B A K A a ' kétszikesek o s z t á l y á b a , a ' c z i k s z á r o s o k (poly-
goneae) közé tartozó növény n e m ; Diószegi 's F a z e k a s n á l a' kilencz-
himesek és háromanyások közt így i r a t i k le : csészéje nincs , bokré­
tája 6 metszésű , állandó ; metszései váltogatva kisebbek ; magva 1 ,
háromszegii. Több honi és idegen fajai közül azt emiitjük c s a k ,
melly a' leírandó \s hatalmas orvosságul szolgáló r a b a r b a r a g y ö k e r e t
adja és hihetőleg ez a' Rheum anstrale Don. mellynek levelei kerek-
fled-szividnmnak , szélen és a l ó l érdesek. E r e d e t i honja Asia ( C h i n a ,
Tiiibet , Bucharia) , hol :">—6 lábnyi magasságra felnői. A' néha több
fontot nyomó g y ö k é r , b a r n a - s á r g a , belől v c r e s v o n a l o k k a l ' s erős cse-
mei'indító izü. A' legjobb r a b a r b a r a g y ö k é r chinai T a t á r o r s z á g he­
gyein nevekszik 's Oroszországon á l t a l jön hozunk szározon. Keve­
sebbé jó a' Keletindiából tengeren jövő ; legroszabb pedig az á l t a l ü l -
•tetett ( e u r ó p a i , amerikai) növénytől származó. Orvosi hajtó és erő­
sítő hasznán kívül festésre is h a s z n á l t a t h a t i k . Hajdanában a' nemé­
nek Rha volt a' neve 's ezen két fajjal birt : ponticum és barbarum ,
melly utolsóból Rhabarbara szármozott. —-j—a.
R A B A T T (olaszul disconto , sconto). í g y neveztetik kereskedői
nyelven azon pénzlevonat, mellyet a' vevő némelly p o r t é k á k á r á b ó l
magának megtart , ha azokért az eladót rövid időn 's készpénzbe:!
elégíti ki. A' r a b a t t mennyisége majd minden kereskedési hetven kii-
2
1S RABAUT RABBI

lönbözik. Hamburgban és A m s t e r d a m b a n 100-ra 61 számíttatik, azaz

10(5£ t a l l é r é r t é k ű p o r t é k á é r t , nyomon 's kész pénzben, csak 1 0 0
t a l l é r fizettetik ; ezen a r á n y t a r t a t i k meg i t t nagyobb summáknál is.
Leipzigban és az olasz kereskedő helyeken pedig százba s z á m í t t a t i k ,
's így 1 0 0 for. á r u p o r t é k á é r t csak 9 3 J for. olvastatik az eladó
kezébe,
R A B A U T S T . E T I B N N E (János Pál) a ' franczia revolutionak
első l e i r ó j a , szül. 1 7 4 2 N í s m e s b e n , régi p r o t e s t á n s f a m í l i á b ó l , ha­
zájában papi hivatalt v i s e l t , midőn 1 7 8 9 követté választatott a ' r e n ­
dek gyűlésére. Mint törvényes szabadság b a r á t j a , mindég békessé­
get és egyességet ajánlott a' gyűlésnek ; p á r t o l t minden ollyan sza­
b á l y t , m e l l y e t az igazság és okosság helybenhagy., különösen har-
czolt a' vallás szabadságéit. 1 7 9 0 elölülővé választatott. A' tör­
vényhozó gyűlés összehívásáig a' revolutio históriáján d o l g o z o t t ,
m e l l y a' revolutio t ö r t é n e t é r e mindég megbecsülhetlen kincs fog ma­
r a d n i , mert igaz kútfőitől m e r i t t e t t e k , és egyenes szívvel a d a t t a k elő
a' benne lévő tudósítások. A' nemzeti gyűlésben is a' mérsékelt sza­
b á l y o k n a k volt p á r t f o g ó j a , m i é r t számkivetés és h a l á l fenyegették
ő t e t . Mind e' mellett is egész erejével ellenek szegezte magát a' dii-
hösködőknek. Nyilván ellenmondóit: a' XVI Lajos ellen elkövetett tett­
n e k , és a' z a b o l á t l a n s á g n a k , 31 Mai. 1 7 9 3 többekkel e g y ü t t , kik a'
r e t t e n t é s n e k gátot a k a r t a k vetni, h a l á l r a í t é l t e t e t t , elszökvén számki­
v e t t e t e t t , h o l felesége is részt vett szomorú s o r s á b a n ; de majd el-
á r u l t a t v á n , h a l á l l a l büntettetett 1 7 9 3 Dec, Felesége kétségben esté­
ben egy kútba u g r o t t , hol megholt. Í r á s a i között nevezetesek: Le
vieux Cévénol (London 1 7 7 9 , uj kiad. Boissy d' Anglastól 1 8 2 1 ) és
l'récis de V liist. de la revolut. franc. k i a d . a' szerz. éltével Boissy
d' Anglastól Paris 1822).
R A B B A.S i T Á K , vagy RABBIKITÁK , TAIJMUDISTÁK is, 1. ZSIDÓK
és TALMUD.
R A B B I , R A B B I N E ' K (zsid, t a n í t ó , m e s t e r ) , zsidó törvényta­
n í t ó , főképpen zsinagóga elöljárója. A' r a b b i n i s m u s r a , mint c s a k í a l -
mudi p h a r i s a e i s m u s r a nézve l. SOPHRONIZON 11 köt. 5 füz. 1829,
R A B B I N Y K L V é s L I T E R A T T J R A . Midőn a ' rabbik a z Ara­
b o k á l t a l B a b y l o n b ó l , a' zsidó tudósságnak a k k o r i h o n y á b ó l , kiű­
z e t v é n , E u r ó p á b a n , jelesen Spanyolországban telepedtek meg 's al­
k o t t a k o s k o l á k a t , az Arabok az arab nyelvre nézve t e t t tudós -és
alapos nyomozások á l t a l felébresztették őket tulajdon nyelveknek ,
m e l l y régi zsidóból r o m l o t t chaldaeai beszédmóddá fajult , hajdani
t i s z t a s á g á b a visszahelyezésére. T e h á t a' bibliai zsidó nyelvet irók
nyelvévé a k a r t á k tenni, de a' g r a m m a t i c á b ó l minden chaldaeai szólás­
f o r m á k a t nem i r t h a t t a k ki , mivel az erre vezető siuórmérték már
régen e l v e s z e t t , és a' szavak tulajdoni jelentésére nem s z ó l í t h a t t á k
m a g o k a t , m e r t a n n y i uj megfogat kijelelésére többé nem voltak sza­
vaik elég számmal. Így á l l o t t elő egy ujabb zsidó írói. nyelv , mel­
l y e l éltek a' r a b b i k Spanyol-, Olasz-, Németországokban és Portugál­
ban 's m e l l y ezért rabbinyelvnek neveztetett. Megtanul hatására gram-
m a t i c á k , szókönyvek 's más segédeszközök ( C e l l a r i u s t ó l , R e l a n d t ó l ,
v. d. H a r d t ó l , T y e h s e n t ő l , Buxtorftól 's másoktól) k é s z í t t e t t e k , 's
a' r a b b i l i t e r a t u r a , mellyet a' t. k. B u x t o r f , Bartoloccius és Wolf
m u n k á i k b ó l esmérni l e h e t , gazdagsága valóban m e g é r d e m l i , hogy
t a i m l t a s s é k . — A ' középkor virágzó időszakából csak néhányat emlí­
t ü n k . Mint n y e l v t a n í t ó k híresek Aben E s r a , Dávid Kimcbi (iirh 1 2 3 2
k ö r ü l ) , sokáig class. tekintetben lévő Zsidó és Elias l e v i t a , többször ,ki-
n y o m t a t t a t o t t t a l m u d i szókönyvéről, Nathan Ben Jechiél ( 1 1 0 0 ) . Első ,
ki Aben E s r á n a J t , Maimonidesnek (szül. 1 1 3 9 ) , Salomo J a r c h i n a k és
Dávid Kimchinek n y o m o z g a t á s a i u t á n , a' pentateuchust szorosabb eri­
ticai áltnézés a l á , m e l l y foglalatosságában a' Masora szolgált siuór-
 RABCZA RABSZOLGAKERESKEDÉS l!)

m é r t é k ü l , v e t t e , a' 13 száz. elején Meyer H a l l e v i ( H a r a m a h ) volt

Toiedoból; ezt Mei.ahem d e Lonzano rabbi ( k i n e k O r T o r a h - j a
a' S c h e t e J a d o t h - a l j ö t t ki Venecz. 1 0 1 8 ) , ezt ismét Sulomo
Norzi követte, kinek munkája kiterjedésével 's alaposságával az előb­
bieket felyülmalja. Az ó testamentom m a g y a r á z ó i közt legjelesebbek :
a' nyelvtudományban j á r t a s , de homályos Aben E s r a , a' h o m á l y o s
és nyelvesiiieretben szegény Salomo J a r c h i ( 1 1 8 0 k i i r i i l ) , Jos- Kim-
ebi ( 1 1 0 0 k ö r . ) , egy a' legtudósabb Zsidók közt és fia a' többször
emiitett Oavid K i m c h i , Levi Ben Gerson ( 1 3 7 0 e l ő t t ) és Arbarbaiiel
Izsák ( 1 5 0 8 előtt). Maiinonides, ki a' zsidó szent könyvek f o g l a l a t ­
j á t philos.-theologiai nyomozások á l t a l igyekezett kifejteni , és R a -
schi , legkitetszőbbek a' számos m a g y a r á z o k közt. H i t e k védésére
i r t a k : nevezett Levi Ben Gerson és Lipwian M ü h l h a u s e n b ó l ( 1 3 9 9 ) .
— A' közép időbeli földleírásra nézve u t a z á s l e i r á s o k á l t a l érdemesí­
tették m a g o k a t : Moses Petachia Regensburgból ( 1 1 8 7 e l ő t t ) , t u d a l a i
Benjámin ( 1 1 0 0 olta) és Perizol Avignonból (15f)0 k ö r . ) . A' uiathe-
sis, a s t r o n o m i a , pbilosopbia és orvosi t u d o m á n y i s , lóképpen az
Arabok spanyolországi o s k o l á i b a n , n a g y szorgalommal t a n í t t a t t a k a'
Zsidóktól, de munkáik közül kevés nyomatván k i , meg kell eléged­
nünk a' többször említett Maimonides e m l í t é s é v e l , k i , m i n t p h i l o s o -
phus , Aristoteles és Plató pliilosophiáját a' Kabbalabval és Tahitiid­
dal ösxvekeveri , orvosi munkáiban (Aphorismi és De r e g i m i n e sani-
tatis inunk.) pedig Galenushoz ragaszkoriónak látszik.
R Á B C Z A , f o l y ó , ered a ' S o p r o n vármegyei b á n s á g b ó l , K a p i n á l
Győr vármegyébe foly b é , 's a' g y ő r i Újvárost , és Sziget püspöki
varost egymástól hasítván , a' püspöki k a s t é l y a l a t t a' Kábával egye­
sül , 's ezzel a' Dunába szakad. Áradásával sok k á r t tesz 's G y ő r
várni, már több ízben felmérette és m e g v i z s g á l t a t t a , hogy m i k é p le­
helne rendesebb folyásra venni , hogy k á r t é t e l e i t ő l m e g m e n e k e d h e t ­
nék a' vidék. Az is volt már tervbei) , hogy a' F e r t ő tava ezen f e l y ó
által csapoltassék l e , mellynek folyása egyenesre v é t e t v é n , M e c s é r
és Örvény sziget közt folyjon a' Dunába. A' Kába vizével az ugy ne-
vezett Kábaközt formálja. Mivel sem az Antoninus l t i n e r a r i u m á b a n ,
sem Peutinger íöldabrnszán nincs róla emlékezet ,- ugy lehetne véle­
k e d n i , hogy azokban az időkben ínég talán nem is volt m e g , hanem
a' f e r t ő 's a' hanság a' barbár népek itt lakta a l a t t nevekedvén meg
annyira , azokból későbben r o n t o t t ki 's vált folyóvá.
K A is K r, A i s (Ferencz) humoristicus-satyricus, a' ííargantna ésl'an-
tagruelsY.er7.6je, szül. Chinonban , Touraineban 1 4 8 3 . Utóbb mint vi­
lági pap Montpellierbe ment orvosi t u d o m á n y i t f o l y t a t n i , hol doctor-
rá lévén , az orvosi tudományt t a n í t o t t a 's g y a k o r o l t a . M h . P a r i s b a n -
1553. Sz. E.
R A B E N E R (Gottlieb Vilhelm) s a t y r i c u s , szül. 1 7 1 4 , V a c h a u -
ban Lipsia mellett. 1741 a' leipzigi kerület a d ó r e v i s o r á v á , 1 7 5 3
Dresdában íóadótitoknokká , 's a' hét észt. háború végeztével a d ó t a n á ­
csossá l e t t , 's ezen hivatalában megmaradt 1 7 7 1 - i g , m i k o r szélütés­
ben mh. Több satyricus munkáji közt nevezetesebbek : Iielnstigungen
det X'ert-tandet und Wilzes ; — SatyritehtJBriefe; — Vrcundscliaflliche ,
lirirfe 's a' t. Kabener mint ember és tudós t i s z t e l e t r e méltó volt. 1 + í
Sohase elegyített ő satyráiha személyeskedéseket; gazdag elméssége,;'
linóm éxzrevevő t e h e t s é g e , vidámsága, mellynek azonban mindég k o ­
moly morál volt a l a p j a , könnyű 's érdekes előadási t e h e t s é g e , 's
Írásmódjának csinos tisztasága , legtöbb e g y k o r ú t á r s a i n felyüleine-
lik ölet. Sz. E.
R A B K É P E K (Atlantes) az épitésmesterségben l'érjfiat ábrázoló
oszlopok , mellyek valami kiállót t a r t a n a k (Vö. K A U Y A T I I I X K ) .
II A B s •/. o r, fi A K E R E s K E i) É s. K a b s z o 1 g a s á g. Rabszolga­
ság, általában olly j o g nélküli állapotját jelenti az embernek, melly-
20 RAISSZOLGAKERESKEDES

ben más h a t a l m a s a b b , az ő s z e m é l y é t sajátja gyanánt t e k i n t i , 's vele

u g y b á n i k , mint lelketlen dologgal. Ez á l t a l az emberi méltóság p o r
t é k á v á a l a c s o n y i t t a t i k l e . A' kereskedő , terehordó vagy h i z l a l t mar­
h á h o z hasonlólag hajtja őt v á s á r r a , hol egyszersmind ifjakat és szüzeket
vesz 's a d , mint buja ingerek kielégítésére szolgálandó eszközöket.
A' hölgyeknek csupa á l l a t o k k á l e a l á z t a t á s a , ha a' legfényesb s e r a i l n a k
volnának Is szép j á t é k s z e r e i , legundokabb következése a' F e l á z s i á b ó l
(nem Indiából) sarjadzott r a b s z o l g a s á g n a k , m e l l y a' keleti t a r t o ­
m á n y o k a t á t o k g y a n á n t n y o m j a , 's melly A f r i k á t t a l á n örökös szen­
n y e l fertézteté «meg. Az i l l y állapot törvényes lehetőségének meg-
czáfolására ezen egy szó , , e m b e r " elégséges. Mig ugyanis e' nevezet
a l a t t ésszel 's lélekkel b i r ó t e r e m t m é n y t gondolunk , lehetetlen ő t e t
puszta dolog g y a n á n t t e k i n t e n i , 's nem csak p o l g á r i , hanem t e r m é ­
szeti j o g a i t ó l is megfosztva , idegen kény igazságos eszközének mon­
dani. Az embernek olly kevéssé szabad az emberi méltóságot magá­
r ó l l e v e t k e z n i , mint másnak ő t a t t ó l törvénytelenül megfosztani.
V a n n a k ugyan j o g o k , m e l l y e k r ó l lemondani egyedül az embernek ön-
tetszésétől f ü g , de vannak ollyanok is , mellyeket másra á l t r u h á z n i
nem egyéb v o l n a , mint önnön lételével ellenkezésbe jőni 's a' t e r m é ­
szet örök szentségü p a r a n c s o l a t i t bódult elmével földre t a p o d n i . De
nem csak egyes emberek h a t a l m a gyakorolja igazságtalanul a' rabszolga­
ságot ; igazságtalanul gyakorolja azt bármelly más közhatalom is. A' mi­
nek egyes emberek előtt sérthetetlennek kell l e n n i , azt ezereknek össze­
vett gonosz szándéka sem r o n t h a t j a meg a' n é l k ü l , hogy igazságta­
lanság ne követtetnék el á l t a l a . Lehet ugyan a' statusnak h a t a l m a
bűnöst h a l á l r a í t é l n i , mert önvédelem esetében egyes ember is el ve­
heti é l e t é t megtámadójának ; de örökös rabszolgaságra k á r h o z t a t n i
soha sem. A' s t a t u s még a' g á l y a r a b o t sem t e k i n t h e t i sajátja g y a n á n t .
Büntetésének h a t á r a t vannak-, 's ezen h a t á r o k egyszersmind az ő j o ­
gai. É p e n i l l y kevéssé t é t e t h e t i k rabszolgává a' hadfogoly i s , m e r t
a' h á b o r ú csak mint védelem m o n d a t h a t i k igazságosnak , a' m e n n y i r e
t. i. az á l t a l csak az ellenségnek á r t a l m a s ereje gyengittctik m e g ;
ellenben m i h e l y t ragadozással van összekapcsolva, tüstént igazságta­
lanná válik , m e r t e k k o r csupán csak a z é r t f o g l a l t a t i k el az ellenség
vagyona v. s z e m é l y e , mivel ellenséges t á r g y , nem pedig , mivel annak
á r t a l m a s erejét kellene g á t o l n i . A' rabszolgaságra nézve nem kevés
felvilágosítást n y ú j t o t t a' kereszténységnek a' vallás ; és mégis o l l y
lassan esmérték meg annak örök fényét ; olly vonakodva kezdek szi­
vükre venni józan parancsait 's követni ezt : szeressed e m b e r t á r s a d a t ,
m i n t m a g a d a t . Az emberiség b a r á t j a mélyen tiszteli az i l l y p a ­
r a n c s o t , mellyből számos rabszolgaság ellen küzdő alapigazságokat
lát kifejleni , 's csudálkozik , mint f o l y h a t t a k le e/.eredek o l l y dur­
v á n , o l l y s e t é t e n , hogy ezen égi igazság sugarának boldogító me­
lege a' szivek j e g é t fel nem olvasztható. Azonban e l ő í t é l e t e k , öuha-
szonlesés , származás és h a t a l o m , még ma is igen sokaknál küzde­
nek ezen undokság feninaradás.iért, melly m é l t á n emberiség öngyil­
kosságának neveztetik. — A ' rabszo'gák állap'otja , m e l l y t ő l g y a k r a n
egész status boldogsága fiigött, már régi időkben fontos részét t e t t e
a' p o l g á r i törvényhozásnak , mellyben magát a' nemzeteknek szelleme
és c h a r a c t e r e fejezé ki. Az Athenéiek szelíden bántak tulajdon rab­
s z o l g á i k k a l , a' S p á r t a i a k ellenben és Romaiak k e m é n y e n , sőt néha
k e g y e t l e n ü l . A' romai törvény azt p a r a n c s o l á , h o g y , ha valamelly
ur m e g g y i l k o l t a t o t t , mind azon r a b s z o l g á k , kik vele fedél alatt lak­
t a k , vagy o l l y közel v o l t a k , hogy k i á l t o z á s a i t h a l l h a t t á k , h a l á l r a
ítéltessenek. Az u r a k t ó l k o r l á t l a n h a t a l m a k , m e l l y szerint a' r a b ­
szolgának élete és h a l á l a egyedül kezekben v o l t , csak az Antoninok
a l a t t K. u. 2százban v é t e t e t t e l , 's lett felsőség joga. Ha a' rab­
szolgán egy h a r m a d i k követett el i g a z s á g t a l a n s á g o t , az aquiliai tör-
 RABSaOLGAKKRESKEDÉS 21

vény csak a' tulajdonosnak engedett panaszt 'g követelést k á r t é r í t é s

végett, a' rabszolga személyén végbe vitt m é l t a t l a n s á g kérdésbe sem
j ö t t ; de Athénében mindenkor, 's néha halállal is b ü n t e t t e t e k az ol-
lyau. Az uj törvényhozás részint a' rabszolgáknak u r a i k rosszul- bá­
nása elleni védelmét, részint felszabadittatásokra i r á n y z o t t j o g a i k a t
vévé tekintetbe. Ezen határozások azonban , mellyek a' g y a r m a t i g a z ­
gatásnak alaprészét teszik , mint ezt az afrikai egyesület" tagjai állít­
ják , mégis csak igen tökéletlenül j a v i t á k a' r a b s z o l g á k á l l a p o t j á t .
A' Pieton T h . trinidadi brittus h e l y t a r t ó ellen lefolyt per , o l l y fer-
telmességeket hozott napfényre , mellyeket a' m i - i d ő k o r u n k b a n lehe­
tetlennek kellett volna, t a r t a n i . Általában az Angolok és É j s z a k a m e r i -
kaik mozdítottak az ő j a v o k r a legtöbbet;, a' mi ez utóbbi t a r t o ­
mányban csak az a m e r i k a i lázadás után t ö r t é n t . B r í t t A m e r i k á b a n
1784 hozatott azon t ö r v é n y , melly a' rabszolgákkal* kegyetlenke­
dést tilalmazza, 's kemény vagyis inkább kinzó b ü n t e t é s e i k e t m i n t
p. o. vas n y a k k ö t ő k k e l , nyomatékkal és lánczokkal való t e r h e l t c t é s c -
1
ket megszüntetni parancsolja, sőt azt is rendeli , hogy ha egy í e j e r
valamelly feketét megöl, a k á r sajátja, a k á r másé lett légyen a z ,
tettéért élete vesztésével lakoljon. A' megcsonkítás 100 f. st. fize­
téssel és 12 havi fogsággal b ü n t e t t e t e t t , 's az olly r a b s z o l g a , k i n
illy vagy más e'féle kegyetlenségek t ö r t é n t e k , szabadságot 's éven­
ként fizetést nyere. A' rabszolgák vétkeit 's hibás cselekedeteit a'
felsőség 's az esküdtek törvényszéke vizsgálá meg , 's. a' bűnös 39
ütésnél többel nem fenyíttethetett meg. Dolgozáso.k ideje reggeli 5
órától esti 7 óráig (tataroztatott,, reggelire f é l , ebédre pedig k é t
óra engedtetvén. 14 nap közül egy saját földjök mcgmivelésére ha­
gyatott nekik , mellyhez még a' vasárnapok is j á r u l t a k . Olly r a b n ő k ,
kik hat gyermeket neveltek , minden m u n k á t ó l f e l o l d o z t a t t a k . A' bí­
róság nem fogadá el tanuvallásokat hiteles g y a n á n t . Ezen törvény
soká m e g t a r t a t o t t , 's minél t o v á b b , annál szigorúbban. Minden ke­
mény rabszolgatulajdonos ellen idegenkedőnek n y i l a t k o z o t t a' közvé­
lemény. Ez óta jobb karba helyezhető magát a' rabszolga ön s z e r z e -
ménye á l l a l ; nejével \s gyermekeivel együtt a' törvények és e m b e r i ­
ség hathatós védelme a l a t t állott. Még fnntosabh azon igyekezetek, me l | y
a' negerkereskedés eltörlését tárgyazá. Mivel azonban a' n e g e r k e r e s -
kedés megszűnése , v. a' feketéknek a' keresztényi rabszolgaság a l ó l
leendő felszabadittatása, a' fejérek g j a r m a t k e r e s k e d é s é t 's gazdálkodá­
sát egészen megváltoztatná, az mindeddig nagy a k a d á l y o k r a t a l á l .
A' negerkereskedés a' 16 száz. kezdetétől fogva először a ' P o r t u g á l o k ,
azután minden g y a r m a t t a l biró keresztény h a t a l m a s s á g o k á l t a i gya­
k o r o l t a t o t t , sőt lehet m o n d a n i , i t t \s ott maiglan is g y a k o r o l t a i k .
1503 vitettek a' Portugálok által elsőben afrikai rabszolgák az ame­
rikai spanyol gyarmatokba. A' gyenge alkotású A m e r i k a i a k ir á n t i
szánakodásból , kiket a' Spanyolok baromi m u n k á k k a l t e r h e l t e k , azt
javaslá de las Casas Bartolomeus Ximenes c a r d i n a l n a k , hogy ezen­
túl rendesen Afrikaiak szállíttassanak t a r t o m á n y a i k b a . Ximenes félre
veté ezen j a v a l a t o t , de későbben még is elfogadtatott a z , a' s p a n y o l ,
franczia és angol országiások á l t a l , mivel azon jó o l d a l r ó l á b r á z 0 i -
taték n e k i k , hogy a/. Amerikába vitt Négerek az afrikai d e s p o t ; s .
mustéi e' szerint megmenekednének. A' kinszeritő kereskedést azo u -
han ellenzé E r z s é b e t , angol k i r á l y n é . S p a n y o l o r s z á g b a n , L a s C a s a s
indítványára, 1517 rendeltetett el szabályok szerint. V K á r o l y k i ­
záró negerkereskedést engedett az ő kedvenczének Lebrafának , m e l l y
szerint ez , évenként 4 0 0 0 rabszolgát a d h a t a el , leginkább a' G e .
nuaiaknak. Nem sokára az ü l t e t m é n y i gyarmatokban is divatozni
kezdett a' rabszolgakereskedés és pedig kitetszóleg kezde divatozni ,
minthogy i t t sokkal több vidéken és sokkal számosabb N é g e r r e volt
szükség, m i n t a ' bányászgyarmatokban, Így lett status rendszerré a'
22 RABSZOLGAKERESKEDÉS

negerrabszolgaság , melly a' társas élet minden kötelékeit szétszag­

gató háborúkra 's ellenségeskedésre szolgáltatott okot; mert ezentúl
minden hatalmas Néger azon igyekezett, hogy minél több rokonait
adhassa el az Európaiaknak holmi játékeszközökért vagy szeszes ital­
ért. E z o k o z á , hogy midőn a : franczia zendülés következésében az
emberkereskedés megcsökkent , a' dahomei király fiát és testvérét
kiildé 1790 követségül Lissabonba , hogy ama kereskedést visszaállit-
íiák, 's Portugállal a' többi európai gyarmatok ellen szövetségre lép •
nének. Sőt a' mi több , a' Timbuktuk minden 4dik héten vadászatot
tesznek szomszéd tartományaikba, hogy a' vásárra embereket raga­
dozhassanak ; mert rabszolgák legnyereségesebb portékáik. A' Né­
gerek tehát csak tvzért tanuíák esmérni az Európaiakat, hogy ezek
által lerészegittetve , ragadozási vad indulataiknál fogva, egymást
örökös harcz és rabszolgaság által emésszék. Azt mondják ugyan,
hogy nemi tekintetben csak azért is menthető a' negerkereskedés,
minthogy emiek divatozása óta, azon népek hadi foglyaikat többé
meg nem öldösik ; azonban egyik gyalázatos tett soha sem igazolhat­
ja a' hasonlót, 's a' hirtelen életvesztés sem mondathatik olly ke­
gyetlenkedésnek , mint a' lassan sorvasztó holtiglani rabságra hur-
czolás. —
Európa rabszolgavásárjai közt legjelesbek voltak (sőt fájdalom ,
még roaig is azok) : a' Guinea partján fekvő Bonny és Calabar. In­
nét 300 év óta 4 niill. több Néger vitetett rabszolgaságba. Ameri­
kába átszállittatásokkor, minden száz közül 7—8 halt meg, mivel
a' férjft rabszolgák kettőnként összebilincselve olly szoros helyre zá­
rattak , hogy egynek alig volt 5 lábnyi hosszú 's 2 1. és 2 von. ma­
gas térsége. Sokan közülök már itt is kétségbeeséssel vivtak. Gyak­
ran még uz evésre is verés által kellett őket kinszerifeni , sőt olly
nemét gondolták ki az öngyilkosságnak, mellyet semmikép nem le­
hetett meg akadáljozni , le nyelték t. i. saját nyelveket 's . fuladás
által vetettek véget leendő legkínosabb életeknek. Ugyanis a' már
természete szerint tunya Néger vas vesszővel kinszeritteték serény
munkásságra, 's nem volt neme a' kegyetlenkedésnek, mellyet né-
melly kőszívű felvigyázótól szenvedni ne kellett volna. Hogy pedig
minden birtokos megválaszthassa önnön rabszolgáit másokéitól , tüzes
vassal bélyegek 's holmi esmertető jegyek süttetének azoknak testé­
re. Az elsők, kik ezen szánakozást gerjesztő állapoton könuyitni ,
sőt azt égészen eltörölni igyekeztek, az angolhoni és éjszakamerikai
Quakerek voltak. Miután ezek rabszolgáikat szabadon bocsátották 's
a' vélek való kereskedést magok között 1751 végkép eltiltották , töb­
bekben is megszólalt a' természet szava , 's győzödelmeskedni kez­
dett a' szelídebb érzés. Augolhonban is elfogadtatott 1772 azon
franczia okfű , hogy az Angliába érkező rabszolga ez által szabad­
ságot nyerjen. 1783 kérelemlevelet nyújtottak a' rabszolgák baráti
az azokkali kereskedés eltörlése végett a' parlamenthez. De az angol
nép nem érett még meg akkor ezen tárgyra nézve egészen , 's a'
mindenek közt legláradhatlanabb Clarkson Tamás nem láthatá ezen
ügyben munkásságának illő gyümölcseit , mellyeket csak későbbi idő
nyujta. Az első elválasztó lépést Éjszakamerika tévé. I t t , a' 9 éjsz.
és közép tartományok , szabadságok kivívása után eltilták a' negerkc-
reskedést ; mihez azonban a' déli tartományok Marj'land , Virginia,
Carolina és Georgia nem járultak , minthogy melegebb éghajíatjok
a l a t t , u' ris - és dohánymive,lésére nézve, a' Négereket elmellőzhetle-
neknek gondolák. Angolhonban, számos pártolók ellenére is hossza­
san elnyomva tartá a' Négerek ügyét a' kereskedői irigység és elfo­
gult elme, mig azonban Francziaország 1794 Pebr. 4. a'nemzeti gyű­
lésben, minden Négernek 's más rabszolgának, sőt minden gyarmatai­
nak is szabadságot hirdetett 's őket Angolhon ellen fegyverkezteté.
 ItABSZOLGAKERESKEDES 23

Hosszas vitáz&tnak lön t á r g y a ismét az angol alsó és felső házban is

a' rabszolgaság eltörlése. Végre győzött az emberi érzés a' r a b s z o l ­
gavasár gyalázatos védőinek szivtelenségén. F o x minister k i n y i l a t -
koziatá 180(i J u n . 10 a' h á z n a k , hogy az emberiség ezen szent ü g y é t
a' nemeslelkü Wilberíorce nevében folytatja 's védelmezi. „ G y á s z o l n i
fogom" ezek voltak többek közt- szavai , „ h o g y p o l i t i c a i é l e t e m e t
szinte 40 év óta haszon nélkül töltöttem , ha ezen ü g y e t végre nem
hajthatom. 1" Szavai sok másokéival e g y ü t t foganatosak lettek ; 114 szó
állt 15 e l l e n , 's az alsó ház meghatározá a' rabszolgaság eltöröltc-
tését , mellyben a' felső ház is megegyezett. De ezen h i r e s Aholition
Act of slawery ez. végzés , csak 1807 F e b r . 5 és 6 j u t h a t o t t t ö k é ­
letes megerősítésre. A' törvény 1811 Maj. 4 e r ő s í t t e t e t t meg a' par­
lament végzése á l t a l , melly azt r e n d e l i , h e g y a' negerkereskedésben
tudva résztvevő 14 észt. bizonyos helyen m a r a d á s r a v a g y k e m é n y
közmunkákra karhoztassék. De Canningnak azon ajánlása , h o g y ,
valamint az egyesült s t a t u s o k b a n , Angliában is tengeri r a b l á s gya­
nánt tekiutessék a' negerkereskedés , 's mint iIlyen büntettessék meg ,
a' ket háztól csak 1824 elején fogadtatott e l , a' k i r á l y á l t a l pedig
Mart. 21-kén erősíttetett meg. — A' többi g y a r m a t o s fejedelemségek
politicájára. is nagy behatással volt Britanniának ezen l é p é s e , m e l l y
a' Négerek ügyét szüntelen szivén h o r d o z á , 's annak köz pártfogo-
lására mindeneket elkövetett , a' hol csak ezen t á r g y a t é r i n t h e t é .
Mindenütt elnyomatott a' nyerekedésre vágyók t i t k o s ellenállása ; a'
magános érdekek alája vettetének az emberiség közboldogsága okfe-
jének , 's a' Négerekre naponként ujabb, életőröm 's miveiődés haj-
uala d e r ü l .
A' fejérek rabszolgasága, mellynek megszűnését olly hossztfideig
késedelmeze Európa eszközölni , a' tengeri rablások következése volt.
Már a' Görögök és .Romaiak megzabolázák a' tengeri r a b l ó k a t , de
őket tökéletesen soha sem tudák k i i r t a n i . Mióta pedig a' vallási r a -
joskodás a' kereszténységet az islam ellen keresztes h á b o r ú k r a lázi-
t á , 's egymás ellen dühös c s a t á k r a fegyverkezteté, a z ó t a a' T ö r ö ­
kök és Maurok a' kereszténységen iszonyú kegyetlenségeket követtek
el. A' fejér rabszolgákkal bánás egészen sajátosaik ö n k é n y é t ő i füg ,
niellyet viszont azoknak természeti indulatja , 's k ö r ü l m é n y e i h a t á ­
roznak meg. Néhány száz pálezát rabszolgájának t a l p á r a ü t t e t n i ,
a' leggyengébb büntetések közé t a r t o z i k . A' keresztény r a b s z o l g a
naponként ki van téve a ' p ó r n é p csufolódásainak , sőt g a r á z d á l k o d á s á ­
nak is. Ezen gyalázatot 's vakmerőséget nem t ü r h e t é E u r ó p a , 's vá­
gyott ki szabadítani azon szerencsétleneket, kiknek száma 1 8 1 5 ösz-
ggesen 4í),000-re 's magában Algierben mintegy 1000-re inent. A'
végre már 1270 szent szövetséget k ö t ö t t Angolhon és F r a n c z i a o r s z á g ,
a' barbárok megzabolázására. F i l e p még a« Angolok elérkezése e l ő t t
megtámadá azoknak akkori fő l a k h e l y é t T u n i s t , 's ezt minden ke­
resztény fogoly kiadására és nagy pénzbeli fizetésre k i n s z e r i t é . 1 3 8 9
ujabb táborozást tettek az Angolok a' F r a n c z i á k k a l , G e n u a i a k k a l és
Velenczeiekkel egyesülve, gróf D e r b y (későbben a n g l i a i k i r á l y IV
Henrik névvel) vezérlése a l a t t , mellynek az elsőhez hasonló szeren­
csés kimenetele lön. De midőn az Almiravidák m e g b u k á s a u t á n a'
nagy algieri birodalom több részre o s z l o t t , Oran , Algier , T u n i s és
T r i p o l i s , 1494 óta fő foglalatosságokká tevék a' tengeri r a b l á s t ,
Jeginkább bo-szuállú szándékból , mivel a' Maurok és Zsidók S p a n y o l ­
honból kiűzettek. Hasztalanok voltak F e r d i n á n d n a k , V K á r o l y n a k ,
V Filepnek 's későbbi fejedelmeknek , ellenek intézett minden vállal­
kozásai. Nem sokkal valának szerencsésebbek az Angolok. C r o m w e l l
a d a n r á l j í , K l a k i , elpusztitá ugyan 1 6 5 5 a ' T u n i s i a k ' s Algiriak egye­
sült hajóseregét, és sok fogolyt megszabadita ; de 1(369 és 1 6 7 0 hí­
jában lövöldözteté II Károly angol k i r á l y , a' Németalföldiekkel egye-
24 RABSZOLGAKERESKEDÉS

sülve, Algiert. Éppen illy sikeretlenüi ágyuzák ezt 1 0 8 2 , 16S3 és

1688 a' Francziák is. Minden keresztény fejedelmek lealázák tehát-
magokat 's pénzen vásárlottak békeséget a' barbároktól. Csak maga
Francziaország állott vélek jobb viszonyban. Anglia, 1002 Algierrel,
Tunissal és Tripolissal , 1721 pedig Marokkóval olly egyességre lé­
p e t t , melly szerint soha egy angol alattvalót sem szabad rabszolgává
tenniek , még akkor se, ha mint utazó, ellenséges hajón találtat­
nék. Minden admirallev'éllel (elkészült angol hajó megvizsgál tatás
nélkül evezhetett a' tengeren ; a' fenakadt hajó terhe nem íoglaltat-
haték e l , a' rajta találtató személyek nem vitethettek rabszolgaságra,
's a' brittus hajók minden barbár kikötőben szabadon szerezhettek
élelmet a' nélkül , hogy ezért hzetniek kellett volna. Azonban Ma­
rokkón kívül, a' többiek csak addig tárták meg ezen egyeség pont­
j a i t , meddig nékik tetszett. Austria csak nem régiben kapott Kon­
stantinápolyban védlevelet adófizetés nélkül ; mellyet későbben köz-
bejárása által Toscana részére is kieszközölt. Hasonlót nyere Orosz-
és Poroszország is. Svéd és Dánországok pénzen vásárlottak meg a'
békét. Lübeck és Bréma csak 1 SOö kötöttek Marokkóval egyességet;
de mégis nagyobb részint fel kellett hagyniok a' középtengereni ha­
józással. Amerika becsületét a' vitéz Decatur fentartá. Ez olly ha­
talmasan löveté 1815 Algier falait, hogy ennek béke idején sérthet-
lennek kellett esmérnie az egyesület lobogóját. Ezen időtájban ala-
pita Sir Smith Sidney , nem sokára az 1814 párisi béke után , ugyan­
ezen városban egyesületet, mellynek munkássága a' fejér rabszolga­
ság és a' tengeri rablás eltörlését tárgyazá ; de 1818 ismét felbom­
lott, így járt más hasonló egyesület Hamburgban. Angolhon legsi­
keresebben munkálkodott ön magáért 's szövetségeseiért. Exmouth
lord ugyanis egyezetre lépett 1815 Apr. 17 Mahmud tunisi deyel,
melly ben ez megigéré , hogy a' foglyokkal nem ugy fog bánni, mint
rabszolgákkal, 's hogy a' béke megköttelése alkalmával, váltság­
pénz nélkül bocsátaudja őket vissza. Angolhon akkor szövetségesei­
nek , Sardiniának és Napolnak ügyét is magára vállalá a' Barbares-
kek ellen , és békét eszközle Sardinia's Algier, és későbben Napol ,
Algier, Tunis és Tripolis közt. De a' nápoli király mindenik elrab­
lott alattvalójáéit 1 0 0 , (is észt. 24,000 piastert kéntelenittetett fi­
zetni , a' szokott ajándékokon kivül, adó gyanánt ; Sardinia pedig
minden fogolyért 500 piastert. Timis a' sai;diniai foglyokat ingyen
adá vissza , a' nápolyországiakat pedig csak fejenként fizetendő 300
piasterért. Későbben Tripolis és Tunis kinyihukozlaták , hogy ké­
szek a' keresztényi rabszolgaságot eltörleni. Algier vonakodott ezt
cselekedni 's Exmouth másod izben jelent meg 1816 Maj. 15 Algier
előtt, hogy a' deyt az európai népjogoknak megesmerésére kinsze-
ritse. A' dey divánjával együtt ellene volt 7
ezen kívánságnak , mivel
kormányzási 's vallásbeli oklejeikkel eg} iránt ellenkezett. Az ad-
mirál 6 hetet engede a' sultán akaratjának bevárására,, 's Maj 20
visszatért Angolhonba. De eg}' hasonlithatlan hivtelenség mindent
megváltoztatott. A' dey t. i. lord Exniouthal volt alkudozásai közben
gyorskövetet külde az orani és bonai parancsnokokhoz , azzal a' meg­
hagyással, hogy azok minden ott találtató Angolokat befogjanak 's
hajóikat zár alá vegyék. Ez a' legkegyetlenebbül teljesittotett. Maj.
23 megtámadák az algieri török és maur katonák egy jellövésre a*
359 olasz hajón találtató népet, kik koraihalászatra már az előtt en­
gedelmet váltván, angol lobogó alatt nyugalmasan voltak a* bonai
kikötőben. Az angol cousulo'n méltatlanságok vitettek véghez , 's a'
magokat védelmező keresztények közt nagy vérontás támadt . m e l l y e t
csak a' deynek a' békekötés után küldött izenete szüntethetett meg.
Midőn ennek híre Angolhonba eljutott, a' nemzet méltó boszura gerjedett,
"s az alsó házban, lord Castlereaghon kivül, mindenki a' barbárok
 RART1USTA RABUTIN 25

megzaboláztatását kívánta. 0 5 0 0 katonaságból , 7 0 2 á g y á b ó l 's 22

hadi hajóból álló tengeri sereg jelent meg annak következésében 27
Aug. reggelén az algieri öbiil e l ő t t , hol azonközben a' dey mindent
elkészített 's 5 0 , 0 0 0 embert gyűjtött össze a' legmakacsabb ellentál­
lásra. Nem jővén felelet lord Exmouthnak Írásbeli felkérésére 's bé­
ke a j á n l a t i r a , beevezett a' hajósereg az öbölbe , ' s k é t óra múlva hor­
gonyt vetett az ágyusánczok, előtt egy p i s z t o l j l ö v é s n y i r e . Az ágyú­
zás délután 2 órától i)-ig t a r t o t t , melly a' megtámadok r é s z é r ő l o l l y
j ó l i n t é z t e t e t t , hogy általa egy -1000 ágyúval felkészült hajócso­
port egészen haszonvehetlenné t é t e t e t t , 's 8 ó r a k o r majdnem fél Al-
gier 's egész hadi hatalma végkép e l p u s z t í t t a t o t t . Másnap ismét felszó-
l i t á lord Exmouth a' deyt , 's a' békeség m e g k ö t t e t e t t , m e l l y sze­
rint az elfogatott consul bilincsei m e g n y i t t a t t a k , minden k e r e s z t é n y
foglyok szabadon b o c s á t t a t t a k , 's az elsőnek 3 0 0 0 p i a s t e r a d a t o t t
kárpótlásul ; továbbá a' Sardinia és Napol á l t a l fizetett 3 8 2 , 5 0 0
piaster visszarendeltetett, az ajándékok e l t ö r ö l t e t t e k ' s a t . Ezen bé­
kekötést 28 Aug. 1810 Omar b a s a , Angolhon és Németalföld i r á k
a l á , mellynek erejénél fogva a' fejér rabszolgaságnak meg k e l l e t t
volna szűnni ; de nem sztine m e g , 's továbbra is k e g y e t l e n ü l 's il­
letlenül bántak a' Barbareskek a' keresztényekkel , mig a ' F r a n c z i á k
1828 fellépvén az emberiség ü g y é b e n , a' r a b l ó k főfészkét, A l g í r t ,
1830 meg nem vették (I,. BARBARKSKEK). —no—
B U U I . I S T A , (türvénycsavaní). A ' törvénytudománynak a ' kö­
zönséges életre való a l k a l m a z á s a , igen g y a k r a n visszás i r á n y z a t b a n
mutatkozik , sőt néha magoknak a' törvényeknek is egyenesen e l l e ­
ne dolgozik. Ezt leginkább azon okból lehet s z á r m a z t a t n i , hogy n é -
nielly nemzeteknél a' törvénytudók igen szigorú , -'s betűszerinti kút­
főkből merítik esmereteiket; ennél fogva a' törvénytudó m a g a s a b b
értelméről 's kitűzött polgári czéljairól nem igen eszmélődnek , 's
gyakran olly különböző eseteket is ugyan azon törvény a l á a k a r n a k
vonni, mellyek ennek h o z a t á s a k o r , t a l á n senkinek sem j u t á n a k eszé­
be. De vannak ollyan országok is, mellyekben a' törvénycsavárás nem
annyira a' t u d o m á n y , mint inkább magok a' törvények h i j á n o s s á g á -
ból származik. Ott az igen nagy m e g h a t á r o z o t s á g , a' t ö r v é n y e k n e k
leleitél)b való szabatossága, itt pedig a.' m e g h a t á r o z o t l a n s á g 's a'
véleményeknek nyílt mezeje okoz visszaéléseket. A' törvénycsavarás
hibájába mely belátásit 's valódi tudományos férj fiak is e s t e k , ha va-
lamelly törvBiiyczélzatnak felfogásánál, vagy a' t ö r t é n e t í r á s t (és ez­
zel együtt az ország a l k o t m á n y á t és vallását, szokásait, belső 's kül­
ső viszonyainak esmcretét) segédül nem vették, vagy azt csak a' t ö r -
vénytudoiuány egyes részeinek felvilágosítására, nem pedig a' törvény­
hozás alapokfejénelí kinyomozására használták. Olly férj fiu, ki a ' t ö r ­
vénynek csak szavait t u d j a , de lelkét felfogni e l é g t e l e n , mint h a j ­
d a n , ugy ma i s , igen gyakran legulejus-nak ( k o n t á r jogász) nevez­
tetik. De vannak az emberiség ezen osztályában a' törvénytudók közt
olly alacsony keblüek , kik (fájdalom!) a' becsiiletérzés szent suga-
latát nem követve, szántszándékkal lesznek t ö r v é n y c s a r a r ó k k á ; 's
hogy haszonkcresési viszketegségeknek eleget tehessenek , a' reájok
bizott ügyet a' törvény szavainak számtalan elforgatása 's é r t e l m é ­
nek megzavarása á l t a l , sokszor szinte a' perlekedő felek h a l á l á i g ké-
sedelmeztetik , sőt az egyenes lelkű b i r ó t is e l t á n t o r í t j á k az i t é l e t -
hozásban. • —no—
H A I I U T I S , bussi gróf. R a b u t i n Rogerius szül. E p i r y b e n 1 0 1 8 ,
unokája gróf bussi Rabutin Fcrencznek , ki 11 Henrik és V K á r o l y
császár közt folyt hadi dolgokról könyvet is i r t . J ó k o r k a t o n a i szol­
gálatra adta m a g á t , mellyet a t t y a ezeredében kezdett el. T a g j a l e t t
a' frattczia academiának 1 0 6 5 's kiadta Hisloire amorense des fiau-
/fi-ét, mellylicn két udvari fődámának szerclmeskedcseit adja e l ő .
26 RACINB (JEAN)
A' csinos előadás e's elmésség kedveltették a' könyvet, de XIV La­
jos máskép fogadta azt , 'a az irót elébb bastilleba záratta , azután
jószágába küldte, hogy lakhelyéről el ne távozzon. Eleget kérte a'
királyt leveleiben eiigesztelődésért, de siker nélkül. Végre 17 észt.
magánosság után megnyerte a' szabadságot, hogy a' fővárosba me­
hessen , hanem a' király hideg lévén eránta, visszament Charenbe,
elébbi magánosságába, hol az akkor élt asszonyságok képrajzainak
megszerzésével töltötte idejét, 's a' képek alá csípős emlékirásokat
ragasztott.
R A C I N E (Jean). E' nagy franczia szomorjáték költő szül- Dec.
21 1039 Ferté - Milonban, Parishoz néhány mértföldnyire; szüleit
gyönge ifjúságában veszté e l , 's a' Port-Itoyal desChanips apátság­
ban neveltetett. Szellemének későbbi iránya, a' hajdaui drámai köl­
tészet kedvelésében már itt mutatkozék. Euripides vala kedvencze.
Port - Royalból a' Harcourt coUegiumba ment, hol tanulását végzé.
Írói pályáját egy XIV Lajos menyekzőjére irt ódával kezdé , mel-
lyért Colbert közbenjártára (Utóbb 2000 lírára nevekedett) évi fize­
tést , 's 100 Lajos - aranyat nyert. Ettől fogva Parisban mint Boile-
au hiv barátja, 's egészen a' költészségnek élt. La Thebaide, ou les
frércs ennemis szomorjátéka 1004 jelent meg, 's noha későbbi mi-
veinek tökéletességeitől igen távol vala, különösen kedveltetett. Eb­
ben mustraképül Corneille-t vévé, de az utóbbiakban inkább saját
utján járt. Alexanderje ( 1 6 0 6 ) , mellyet Corneille nem kedvezőleg
birált meg, Parisban csaknem közönségesen tetszett, 's Andromache
(1668) még inkább. E' darabból, minden gyöngeségei 's következet­
lenségei mellett is ki lehete látni, miket szülhetend idővel a' költő
ereje. Most földijei az eddig utólérhetlennek tartott Comeillenél
majdnem általáuyosan többre becsiilék, mit leginkább könnyebb 's
kedvesebb hangzatu verselése, \s darabjaiban a' nyájas szerelemnek
szembeötlőbb ábrázolása okozott, melly azonban korának \s környül-
méuyeinek bélyegét viseli. Andromachejének Crequi marschall és Olon-
ne gróf irta sajtalan birálatjára egyetlen egy epigrammával felelt
meg. Nehezebb csatája volt St - Evremonttal, ki akkor Francziaor-
szágban az izlés főbírói hivatalát nem nagy dicsőségére vivé. 1608
jött ki Les plaideurs kis vígjátéka , melly Aristophanes garázsain
alapul. Ez azon óhajtást gerjeszti, hogy bár szerzője több tréfás szín­
darabot is irt volna. Britannicusuban (1670) a' történeti ábrázolás
leghelyesebb. Berenice (1671) és Bajazelh (1672) legkevesebbé sike­
rültek , 's történetileg sem helyesek. Milhridat (1673) csak egyes
tökéletes jeleneteket és alakokat mutathat. Phaedra (1677) mellyet
Schiller németesitett, nem igen felel meg a' várakozásnak. Ugyan
ezt mondhatni a' két évvel előbb megjelent Iphigviiárúl is, melly-
ben a' görög hőskor még piperésebben 's mostanisabban mutatkozik,
(mértékesen németesitette Peucer Class. Thealer der Franzoscn Leipz.
1823). Allialiában (1691) , melly előbb Francziaországban legke­
vésbé tetszett, II. egész költészsége kiterjedését feltünteté. 1673 az
Academie franchise tagja lett; néhány év elteltével XIV Lajos, or­
száglása történeteinek leírására szólitá , 's kir. történetírónak neve-
zé ; de ebben nem messzire ment. Midőn utóbb , egy balul értett
ájtatosság a heves dráma irót ösvényéről eltérité, 's arra Mainte-
non asszonyság unszoltából visszalépne, ugy elbotlott, hogy az Es-
thert irná. Mégis rendkívüli tetszést nyert e' darab az akkor ke-
gyeskedésbe süllyedt udvar előtt, midőn azt 1689 a' Maintenon ala­
pította nemesi nevelőház nevendékei St - Cyrben előadák. — Valamint
eddig az udvari kegy sugaraiban tündökölve folyt It. élete, szinte
olly homályos Iőn a' vége felé, 's az ugy szólván egyedül királya
kegyelmében élt költész, elemétől megfosztatva mondhatni, szivre-
pedésben holt meg. E' szerencsétlenségét Maintsnon okozá, ki arra
 RAC1NE (LOUIS) RACZKEA'I 27

sarkalta , hogy a' Lajos hiúsága 's p a z a r l á s a a l a t t nyögő nép ter­

heit egy értekezésben festené l e ; mi a' csupán tömjénezéshez szo­
kott k i r á l y t természetesen haragra l o b b a n t a . K. megholt Apr. 22
1 6 0 9 . — M u n k á i t Boisgermain ( P a r . 1 7 6 7 . 7 k.) pontosan k i a d t a .
Miveinek illendő méltánylására szükséges , hogy darabjainak azon
h i j á n y a i t , mellyek általányosan a' francz. színészet l é n y é t ő l eredtek
(A'ö. F r a n c z . L i t t e r . é s S z í n é s z e t ) , a z o k t ó l , mellyek egye­
nesen neki tulajdonithatók , szorosan megkülömböztcssük. E g y bizo­
nyos feszesség és hidegség, egy a' r o m a i , g ö r ö g , 's más ós k o r b ó l
Tett, franczia udvarisággal és simultsággal ábrázolt t á r g y , egy szo­
ros szíihúlyu t o n n a , melly minden szabadabb l y r i c a , sőt a' roman-
ticának mázza nélkül is s z ű k ö l k ö d ö t t , az ebből származott Ízetlensé­
gek, hézagok és h i b á k , — R. érdemét nem hogy k i s e b b í t i t e k , s ő t
nevelik. A' francz. tragicusnák h a g y o t t szűk j á t é k k ö r t nagy mester­
séggel tudá ő az érzelem és cselekvés emelésére használni , gyönge
szerelem - festései mesterieknek nevezhetők ; az ellenkező szenvedé­
lyektől betegülten háborgó indulat e p e d é s é t , előtte vagy utána senki
találóbban nem ábrázolá. E' felett kellemesen zengő verselésben 's
kecses kifejezésekben felülmulhatlan volt. S.
R A C I N K (Louis) az előbbinek ifjabbik fia, s z ü l . P a r i s b a n ,
Nov. 2 1 6 9 2 . Boileau lebeszélé a' verselésről. Még is i r t k é t költe­
ményt : De la Heligion és De la Grace , mellyek ha nem magas köl­
tői leiilengéssel is , de valóban könnyű és csinos verseléssel j e l e s ­
kednek. Az eleinte választott papságot későbben mint atyja elha-
g y á , 's pártfogójának F l e u r y cardinálnak közbenjárására a' statug-
jüvedelmck kormányánál nyert hivatalt. I r t még ezután is több ódát
és didacticai verseket, mellyek leleményességre m u t a t n a k ; l e í r t a a t y ­
ja éltét, 's drámáiról hosszasan értekezett ; végre f o r d i t á M i l t o n
„Elvesztett p a r a d i c s o m á t " is. Mgh. Jan. 29 1 7 6 3 miután e g y r e -
ménytele fiának vesztét több évekig gyászolta. C h a r a k t e r é n e k dicsé­
retes vonása szemérmesség, 's at\'ja i r á n t i magas tisztelet. E g y k o r
ujjával Phaedrának eute helyére mutatva festeté m a g á t ; Moi , fila in-
oonnu d' un si glurieux pere. Munkái kijöttek Amsterdamban 1 7 5 0
ti köt.
I U C K N I T Z (Jos. F r i e d r . F r e i h . z u ) , 17 évében szász válfejd.
katonai szolgálatba á l l o t t , 's az 1761 és 1 7 6 2 táborozásokban j e l e n
volt. A' musákkal szorosabban megbarátkozván 1 7 6 9 e l h a g y á a' h a ­
di szolgálatot, 's 1774 k a m a r á s , 1 7 9 0 a h á z i - , később u d v a r i . m a r -
schall l e t t , ekkor egyszersmind a' hangászkar és j á t é k s z í n igazgatá­
sát is v i t t e , utóbb íőasztalnok, végre 1 8 0 9 első udvari m a r s c h a l l i
méltóságra emeltetek. Mgh. Apr. 10 1 8 1 8 Dresdában. — Legjelesb
iratai: 1) liricfe über Karhbad und die Nalurprodukte der Gegend
(Dresd. 1 7 8 0 ) ; 2) Bricfe iiber dieKunst an eine Freundiu (rezek­
kel 1792 fol. 4 ) ; 3) Darstellung und Geschichte des Geschmacks der
vorzüglichUen Völker , in Eeziehung auf die innere Auszierung der
'/Aminer und auf die Baukunst (Leipz. 1 7 9 6 4 sok derék rezekkel ;
bő olvasást, Ítéletet és iz ést bizonyító m u n k a ) ; 4) Skizze einer Ge­
schichte der Künste, besonders der Materei in Sachsen (Dres. 1 8 1 2 ) .
H Á C Z K E V I , Pestvárm. Csepel szigete alsó része f e l é , a n n a k
bal partján fekvő m város.: l a k o s a i , M a g y a r o k , N é m e t e k , R á c z o k ,
hitvallásokra nézve pedig K a t h . Óhitűek és R e f o r m . ; számok 4 0 9 1 .
A' szigetben kevés földjük van , hanem a' szigeten kivül p u s z t á k a t
haszonbérelve gazdálkodnak. H a l l a l , gyümölcsei bővölködnek : a' P e s ­
tieknek kenyeret hordanak árulni. A' város mellett 3 szigete v a n ,
u. m. az a n g y a l i , becsei és somlói. A' Ráczkevi uradalomhoz t a r t o ­
z i k , 's annak főhelye, mellynek mostani u r a s á g a , a' felséges ns.
és kir. ház. Eredetét a' város 1 4 5 0 vette V L á s z l ó k i r á l y a l a t t ,
azon R á c s o k t ó l , kik Serviából a' Törökök elől e l f u t o t t a k , 's kiknek
' 2S RÁCZOK RÁDAY

a' király megengedte, hQgy mind addig ott tartózkodhassanak, mig

honyokha ismét visszatérhetnek , de ebből semmi sem lett, mert mái
napig a' Törökök uradalmok alatt van.
R Á C Z O K , slav törzsökből származott ne'p , mellynek Serviában
's lllyriában voltak lakhelyei, most pedig Slavoniában (Tótorsz.) ,
Alsó - Magyarországban , Erdélyben , Moldvában és Oláhországban is
elterjedtek. A' 9 száz. tétetik először rólok említés, mint kicsiny
népről. 1 Leopold sok Ráczot fogadott be magyar tartományaiba,
hol puszta földeken telepedtek meg. Sokan kath. hitre mentek által
's most unitusoknak (egyesülteknek) neveztetnek ; kik a' görög val-
lásszerlartások mellett hiven maradtak, Óhitűeknek nevezik mago­
kat , 's vallásdolgaikbau a' karloviczi melropolita alatt vannak.
R A D Á N (Bálás) 16 száz. élt magyar tudós. Debreczeni refor­
mátus pap is volt, 's ezen hivatalt több más helyen is viselte; a'
magyarországi reformátorok egyike volt. Az 1552 beregszászi zsi­
natnak tagja 's egyszersmind odavaló prédikátor volt , hol vallásá­
ért megöletett. A' Reformátusok régi énekkönyvében egy éuekje ta­
láltatik , melly igy kezdődik: Buzgó sziveel te fiaid : a' neve Bla-
sius Radán a' versfókben van.
R Á D A Y régi 's nevezetes magyar nemes, most grófi nemzetség :
Nápolynak Caserta városából származott Ráthöltnevü fő embertől ve­
szi eredetét, ki Kálmán idejében 1098 jött Magyarországba. Ennek
unokája volt az 1175 élt 11 Rátholt, Eejérkő várának 's Bárkány-
nak ura III Béla vezérje, ezen nemzetségnek pedig törzsöke. Ezen
törzsökből eredt a' Hasznost és Pászthói nemes nemzetség , mellynek
Kakas nevű tagja igen munkás eszköz volt abban , hogy Venczel ma­
gyar király legyen, mellyet is A^enczel 1301 Aug. 12, Várkonyt a'
a' tételi collegiata ecclesiától elvevén neki ajándékozta: ettől eredt
a' Kazay nemes nemzetség. Testvére volt Dózsa vagy Domonkos,
Ottó magyar király kedvencze , kitől Elep nevii falut kapott. I Ká­
roly királynak is kedves embere, 's 1322 már nádor volt; annak
pedig János fija I Mária királyné és Zsigmond király alatt ország
bírája. Az említett Rátholt unokája, az 12!)5 meghalt Bálás volt,
kitől származik egyenes rendsorban következve a' Itáday nemzetség,
mellyből Pál II Rákóczy Ferencz hires cancellárja volt, kinek bizodal­
mát annyira megnyerte, hogy azt 1704 Oct. Selmeczre küldötte az
I Leopold császárral kötendő békesség végett; öt észt. későbben pe­
dig Xll Károly svéd királyhoz Benderbe , mivel a' franczia udvar
Rákoczyt tette a' XII Károly és Nagy Péter közt kötendő béke köz-
birájává. Az 1711 szathmári békekötésre nagy befolyása volt. Le­
csendesedvén a' háborgó Magyarok , a' király hűségére hiteket letet­
ték , 's azok közt Ráday Pál is. 111 Károly Pált a' kir. törvényes
tá.bla birájává tette, későbben pedig az 1715 posonyi országgyűlé­
sen rendeltetett ugynevazett pesti systematica és vallási kátléle biz­
tosságok tagjává, melly üléseit 1720 kezdette; azon alkalommal me­
részen és hathatósan mozdította elő hitsorsosa (Ráday reform, volt)
ügyöket, mellyért is azoknak örökös hálájokat érdemlette. Beuderi
útját latinul i r t a i é . Arcana sui lemporis-a, Lelki Aúdoíás-a jeles hirt
és nevet szerzettek neki. Pál fija Gedeon volt, ki Péczelen 1713 Oct.
szül. tudományos jeles neveltetést nyert, mellyet a' frankfurti és más
külföldi egyetemekben nevelt. Attyának 1733 történt holta után, 3
észt. tartott tudományos utazásaiból hazatérvén, a' közönséges hivata­
loktól magát elvonva egészen tudományuknak élt. Zrínyinek fele-
dékenjségbe ment lelkes munkáira ő tette figyelmetessé a' ma­
gyar közönséget; különösen pedig arról lehet dicsérni, hogy a' né­
met példányokat utánozva , a' magyar versköltésben ő kötötte öszve
a' szótagok mértékét a' rímekkel legelőször, a' honnan a' versek
illyes nímét Ráday vcrsneinének nevezték. A' Magyar Muta, Or-
 RADEGAST RAD1CALREF0RMEREK 29

pheui, és Magyar Mnsevm folyóirásokban elszórva j ö t t e k ki me­

séi , és idegen nyelvből m a g y a r r a fordított k ö l t ő i d a r a b j a i ; mun­
káinak nevezetesebb és nagyobb része elveszett. 11 József csá­
szár b á r ó i , II Leopold pedig grófi méltóságra emelte ó ( e t , 's m a r a -
dékit 1 7 9 0 . M h . az 1792 0 Aug. Pécsselen 79 észt. k o r á b a n . P é -
czelen igen jeles és költséges könyvtárt á l l í t o t t , melly t u d o m á n y o s
pallérozódását 's Ízlését bizonyítja. — Ennek ismét Gedeon fi ja v o l t ,
cs. k. belső titkos t a n á c s o s , 's a' hétszemélyes fótörvényszék b í r á ­
j a , szül. 1 7 4 5 . Gedeonnak Gedeon fija, annak pedig a' most élet­
ben lévő Gedeon unokája volt.
RADKOAST, R K D E G A S T , R I E D E G A S T , hajdani éjszaki
istenség, melly lóképpen az O b o t r i t á k n á l (mai M e r k l e n b u r g i a k n á l )
tiszteltetett 's közönségesen fejen m a d á r r a l , mejjén ökörfóvel, 's ke­
zében paizsal és dárdával képeztetett.
RADICALREFORMEREK ( a l a p u j i t ó k ) . A* p á r t o s k o d á s szel­
leme Angliában, leginkább pedig ennek g y á r o s o k k a l és kézmivesek-
kel pezsgő városaiban, a' szegényeknek a' gazdagok ellen 's a' fe-
htkezetekbeiieknek az előjogokkal biró püspöki egyház ellen viselte­
tett gyülölségc áltai ingereltetek fel leginkább az uj időkben. De
ennek előbbi k i t ö r é s e i , p. o. az e r ő m ü r o n t ó k é , kiterjedésére, vadsá-
gára , előre elintézett 's vakmerően végrehajtott m i n ő s é g é r e ' s a} benne
részt vevőknek indulatosságára nézve nem voltak olly f é l e m i i t ő k , mint
1819, midőn a' vak csoportot a' r a d i r a l r e í o r m e r e k p á r t j a kezdé vezérel­
ni. A' szegényebbek, a z é l e t f ő b b szükségeinek kielégítésére megkíván­
tató t á r g y a k d r á g a s á g a , a' közterhek nyomó súlya és a' kereskedés
akadozása miatt panaszokra fakadtak'; a' gazdagabbak pedig az e r e n ­
ként emelkedő jövedelmi adónak nagysága ellen zúgolódtak. A' sze­
gényeknek a' gazdagok ellen mindinkább felingerlett g y ü l ö l s é g e ,
csak hamar örvendetes támasza lön némelly népszónokok ú j í t á s r a
czélzó politicai tervének. Több több whigek mentek ált az a l a p u j i t ó k
p á r t j á r a , kik Wilson Róbert, Hobhouse , B u r d e t t F r a n c i s és az 1 8 1 9
Ejszakamerikából Angolhonba visszatért Cobbet á l t a l g y á m o l i t t a t v a
's írások által serkentetve, évenkénti közönséges és szabad p a r l a m e n t -
választást k é r t e k , azt gondolván, hogy azután a' taksáknak megki-
sebbitése 'sat. önként fog következni. E' végre kiküldöltségek nevez­
tettek , végzések hozattak , kérelem - levelek készíttettek ' s a t . Mint­
hogy azonban minden lépések foganatlanok voltak , az elkeseredett­
séggel együtt a' vakmerőség is naponként üregbült. Részes egyesü­
letek t á m a d t a k , mellyek a' tea- és kávéivásról 's több hasonló czik-
kelyekkeli élésről lemondtak, csak hogy az adó megkevesülése á l t a l
az uralkodást zavarba hozhassák. Magok az asszonyok közt is kép­
ződtek ujitó csoportok. Végre felfegyverkezés j ö t t s z ó b a ; a' nép n é ­
melly pártos férjfiak , m i n t : H u n t , Watsou , Thistlevvood , P r e s t o n
's mások által hadi fordulatokban g y a k o r o l t a t o k . H u n t , 1 8 1 9 A u g .
1 6 , mintegy 100,000 embert seregeltetett össze Manchester k ö r ü l .
Ekkor az ors/.áglás keményebb véd szerekhez f o l y a m o d o t t , 's h o g y
lluntot segédtársaival együtt elfogathassa , a' lázadási acta felol­
vastatása u t á n , katonaságot külde e l l e n e k , k i k a' nép közül soka­
kat felkonczoltak és megsebesítettek. Hunt 's 14 m á s személy min­
den ellentállás nélkül vitetett fogságba, A' v é r o n t á s , mind London­
ban , mind az egész tartományban e' vad k i á l t o z á s o k r a fakasztá a'
népet : Fegyverre ! Koszuállás a' manchesteri m e g g y i l k o l t a k é r t ! T ö b b
liellyen t a r t a t t a k népgyűlések, mellyekben a ' v é r e n g z ő eset törvényes
megvizsgáltatása forgott leginkább közajakon. Azonközben H u n t és
t á r s a i , mint az ország törvényeit hatalmasan megváltoztatni szándé­
kozó összeesküdtek , vádoltatának. A' polgárok közül sokan idegen-
kedőnek nyilatkozatiak minden lázadásbeli népmozgásokra n é z v e ,
mert ők a' consfitutio erőszakos változtatásában önnön b i r t o k a i k 's
30 RAD1CALREFORMEREK

drágaságaik elvesztésétől rettegtek. De Hunt, ki kezesség mellett

csak hamar szabad lábra állíttatott , annál dicsőitettebb hőse lön a'
nagy népcsoportnak. Sept. 13 tartá diadalmi bemenetelét Londonba,
melly alkalommal az ujitók több zászlókat is vivének, 's köztök egy
veresét, a' szabadsági csalmával és ezen felírással diszesitve : sza­
badság vagy halál. A' nép azonban minden törvény elleni cselekedet­
től megtartóztatá magát 's az egész innepélyesség lakomával végző­
dött. Mig az uralkodás a' manchesteri történet megvizsgáltatását
halogatá , addig az ujitók fejei Hunt, Watson és Thistlevood meg­
hasonlanak egymás között. Az elsőnek mejjszobra összetöretett az
alapujitók á l t a l , minthogy ő társai heves indulatainak ellenállott.
Ezentúl Hunt ritkábban is láttatá magát közhelyeken, elvonulva ká­
vét 's theapotlékot készítendő gyár felállításával foglalatoskodván's
valamint Cobbet , a' mértékletességről és néperkölcsiségről tanításo­
kat adva" , mig pere végződtével 1820 Mart. fogságba kellett zárat­
nia. Több nemes lelkű nagjok és whigek szollaláuak fel azonközben
a' nép ügyéért. Hlyének voltak a' Norfolki hérczeg, gróf Fitzwilli-
am , Egremont lordok , Dundas, Milton és gróf Albemarie. lízek
gyakortább részesültek a' nép gyűléseiben, 's jóknak találák azon
végzéseket , mellyek a' véres manchesteri esetre nézve hozattak. Most
a' ministerium nagyobb elhatározottságot és erőt mutatott. Gróf
Fitzwilliam , Angolország első pairje, a' 14 Oct. tartatott yorki nép-
gyülésbeni részvevésért, lordlieutenanti hivatalától elmozdittatott.
Az uralkodás 10,000 emberrel szaporitá seregét, 's a' lovas yeo-
manrykat mindenütt felkelésre szollitotta. Az oppositio legjelesebb
férj fiai, mint lord Grenwille és Grey 's Tierney is a' ministerek fe­
lére látszottak hajolni ; de az ujitók azért nem szűntek meg minden
városban népgyüléseket tartani. Még lrlandban is viszont ébredezni
kezdett a' szövetséges férjfiak (1. WHITEBOYKK) pártja, mellynek ok-
feje az angol radicalismus és vallási buzgólkodás volt. <jk sem tizedet
nem akarának fizetni, sem Protestánsokat magok közt megszenvedni,
'B 1821 kitört dühöknek csak fáradságosan lehetett akadályt vetni.
Angol-, Scotországokban , hol a' nép ritkábban zavara meg a' csen­
dességet, számos polgárok egyesültek a' rend további feltartására.
A' repülő irományok annál vakmerőbb kifejezésekkel bővelkedtek;
miért Hobhouse, egy parlamenti tag fia Newgateben fogságba is tétetett.
Most a' ministerek öt bilit vivének a' parlamentbe , mellyek a' gyors-
levelek bélyegzését, a'politicai és vallási gunyirományokat, a'népgyű­
lések korlátolását, a' katonai gyakorlatok eltiltását, és a' fegyve­
reknek a' házakbani elszedetését tárgyazák. Ezek Dec. 30 királyi
jóváhagyást nyertek. A' parlament egyszersmind a' szegény kiván­
dorlók 's otthoni nyomorultak sorsáról is kezdett gondoskodni, melly
tekintetből 1822 pénzgyüités is rendeltetett; sőt némelly egyes
gazdag birtokosok elengedek haszonbérlőik adósságait magok részé­
ről. Azonban mielőtt még mind ezeknek kitűnő sikere lehetett vol­
na , kétszeres dühvel fordult az alapujitók gyülőlsége a' ministerek
ellen. Ekkor képződött azon borzasztó szövetkezet, mellj' 1820
Febr. 23 mind a' 14 ministert meggyilkolandó vala lord Jlarrowby
házában , kihez azok ebédre éppen az napon hivatalosok valáuak.
Azonbtm a' mondott nap reggelén tudósittatik lord Harrowby a' ve­
szedelem iránt egy levélben , mellyet esmeretlen személy adott kéz­
hez. A' lord nyomon megmutatá ezt a' ministereknek, kik ekkor olly
ügyesen intézték rendszabásaikat a' kikémlelésre nézve , hogy még
ugyan azon nap , az együtt lévő összeesküdtek, a' Cato utszában ,
nem messze lord Harrowby házától, nem csak felfedeztettek, hanem
9 en el is fogattak. Epén akkor ütöttek rajtok a' polícziaszolgák és
gárdakalonák , midőn azok gránátok töltésével 's lőszerek készítésé­
vel foglalatoskodtak. A' védelem erős és elszánt vala; pisztoly és
 RADVÁNYI 31
kard volt a' pártosok fegyvere, mellyek egy polieziatisztet h a l á l o ­
san , több katonát pedig és policziaszolgát inkább vagy kevésbé ve­
szedelmesen sebzének. Legelői küzdött T h i s t l e w o o d 's keresztül vág­
ta magát ellenségein. 0 kívüle még 15-en szabadulának m e g , k i k
azonban vele 's több másokkal együtt másnap ismét elfogattak. A'
nálok t a l á l t irományokban az újítás legvadabb szellemével k é s z ü l t
tervek foglaltattak u g y a n , de ezek közül igen s o k , nem p o l g á r i lá­
zadásra , hanem csak zendülésre és g y i l k o l á s r a czélozott. T ö b b n y i r e
miveletlenek és szegények v o l t a k ; csak egy schilling készpénz sem
t a l á l t a t o t t egynél is. Semmi nevezetes férjfiuval sem t a p a s z t a l t a t t a k
.összeköttetésben lenni , 's ugy látszik csupán p o l i t i c a i g y ű l ö l s é g b ő l
és szükség miatt szándékoztak olly fertelmes g y i l k o s s á g o t elkövetni.
16 Apr. per indíttatott ellenek a' grandjuri e l ő t t , m e l l y b e n 2 6 - b a n
Thistlewood ötödmagával mint hazaáruló h a l á l r a . Í t é l t e t e t t 's 1 M a j .
1820 felakasztatott, a' többiek pedig részint B o t a n y b a i b a száműzet­
tek , részint egy ideig előbbi fogságokban m a r a d t a k . A' n y o m o r ú s á g
és inség súlyának időnkénti könnyebbülése , 's más egyéb k ö r n y ü l ­
á l l á s o k , mint a' királyné p e r e , a' k i r á l y m e g k o r o n á z t a t á s a 1 8 2 1 ,
Londoiulerrynek öngyilkossága 'st. elvonák a' n y u g t a l a n k o d ó elméjű
szegényebb csoport figyelmét az alapujitók t e r v e i r ő l , ú g y a n n y i r a ,
hogy H u n t , midőn Oct. 1 8 2 2 ilchesteri fogságából e l b o c s á t t a t o t t ,
az előbb pártján voltaknát csak kevés részvételt gerjesatett.
R A D V A K Y I vagy R A D V Á N S Z K Y , Zólyom várm. r é g i neve­
zetes nemes nemzetség. Vakmerő Boleslo lengyel fejedelem 1 0 6 2 az
akkor Roxolánoiaiak nevezett Oroszok ellen háborúskodván , seregé-
nek'vezérévé Radván nevű vitéz t e t t , ki az Oroszok t á b o r á t m e g t á ­
madván, először megzavarta ugyan a z t , de azután az Oroszok öszve-
szedvén magokat, Kadvánt megverték. I t a d r á n egy a' csata h e l y h e z
közel feküdt templomba szaladt , onnan a' szent zászlót k i r a g a d t a ,
's azzal ismét az ellenség közé r o h a n t ; e k k o r megesmérvén e m b e r e i
Radvánt, újra neki b á t r o d t a k , 's az ellenségre r o h a n t a k , m e l l y az
uj zászlót látván, azt g o n d o l t a , hogy az egy újonnan é r k e z e t t l e n ­
gyel csapat, 's m e g s z a l a d t , mellynek következésében az Oroszok igen
megverettek. Sok f o g l y o k k a l , zászlókkal és z s á k m á n n y a l térvén vis­
sza a' táborba Radván , ezen dolog emlékére Boleslo fejedelem , e g y
hegyes kopjáról függő keresztes templomi zászlót adott c z i m e r i l R a d -
vauuak. Ezeket Okolszky lengyel iró Oríiix Polonicu.s czimü m u n ­
kájában lehet olvasni. — Ezen Radván m a r a d é k i későbben L e n g y e l - ,
Cseh-, Silesia-, Morva-, é s M a g y a r o r s z á g o k r a s z á r m a z t a k e l , n e ­
vezetesen egy Radván Dienes nevű IV v. Kun László idejében Ma­
gyarországba j ö t t , 's a' Morva vize mellett O t t o k á r cseh k i r á l y , a'
csongrádi Hood tava mellett pedig a' pogány Kunok ellen h a d a k o z ­
ván, vitézségének nagy jeleit a d t a , m e l l y é r t is Kun László 1 2 8 7
per manut disereti viri Magistri Theodnri Episcopi Tibinensis au­
láé Vice-Cancellarii (mint az oklevél befejező szavai v á g y n a k ) ki­
adatott oklevele s z e r i n t , Zólyom várm. egy d a r a b földet a d o t t R a d ­
ván Dánielnek , mellyet e' már az előtt is b í r t , m e l l y szerint nem
igaz hát az a' rege , hogy ezen nemes nemzetség törzsöke b i z o n y o s
Iván nevű juhász volt volna, ki Mátyás k i r á l y n a k János fija s z ü l e ­
téséről örvendetes h i r t vivéu , annak a k k o r a d a r a b földet a j á n d é k o ­
zott , a' mekkorát kecske nyájával egy nap b e k e r ü l h e t e t t . Ezen B a d -
vántól vette nevezetit, az á l t a l a b i r a t o t t föld. Ezen Radván ü i e n s s
Gurk (ija, már 1254 zólyomi főispány volt. A' 14 száz. utolján é l t
György 's ennek Boldizsár hja a' 15 száz. e l e j é n : m i n d k e t t ő vitéz
ember volt, mint a' radványi templomban ináig is l á t h a t ó sírköve­
ken való felírások mutatják. G y ö r g y 1 5 0 9 ; 111 G y ö r g y 1 5 5 7 ; F e -
rencz 1 5 9 8 , és ismét 1615 zólyomi ulispány volt. — J á n o s , Ca-
32 RADZ1VIL RAEBURN

raffa császári generál parancsolatjára 1086 Eperjesen megilletett, en­

nek László íija pápai kapitány lévén , a' királyi kanczellaria által
az 1059 országgyűlésre küldetett, mint Veszprém vármegyei követ,
de a' melly dolognak a' vármegye, mint törvénytelennek, ellene mon­
dott. Másik János, a' 18 száz. elején zólyomi alispány volt; Besz-
terczebánya városa ennek köszönheti a' Rákóczy zendülésekor lett
megtartatását. Ugyanis 1703 Oct. 0 Rákoczynak Zabreczky vezére
a' városhoz közelgetett egy sereggel, 's már akkor Lipcse városát
's várát feldúlta, mellyért is a' városbeliek igen aggódtak. Radvansz-
ky János alispány tehát a' vármegye és város elejét, a' királyi ka-
mára tisztviselőit , és a' jesuiták rectorát öszvegyüjtvén , a' város
megtarthatása eránt tanácskozott azokkal. Midőn senki sem tudott
valamelly hasznos dolgot tanácsolni, Radvánszky maga tervjét elő­
adta, hogy t. i. tettessék azt, mintha ők Rákoczyhozköveteket küldöt­
tek volna egy levéllel , mellyben a' várost annak kegyelmébe aján­
lották , Zabreczkyhez pedig Lipcsére valósággal küldjenek követeket,
kik azt tudakolják tőle , hogy a' Rákoczyhoz minapában küldött kö­
veteik a' Beszterczeieknek nincsenek é az ő táborában 's valyon nem
ótet küldötte é Rákóczy a' város védelmére. A' mint Zabreczkyhez értek
a' követek, 's a' követség foglalatját megértette, először igen felindult
azon, mert Besztercze városát, mint gazdag zsákmányt ugy tekin­
tette , de azután magába térvén, nyájasan viselte magát a' követek­
hez , 's a' város védelmét megígérte, mivel azt hitte, hogy a' már
ugy is Rákoczyé. Ezen történetecskéből megtetszik, hogy néha egy
okos ember többet ér egy rósz hadi seregnél. Ezen uri nemzetség
most is virágzik.
R I D Z I V I L régi lengyel fő família, melly eredetét Rarsimuml
litthvaniai nagy herczegtől hozza l e , 's 1 Maximiliantól már 1515
németországi berezegi rangra emeltetett. Régi Lengyelországban, ki-
váltképeu pedig Litthvaniábau nagy kiterjedésű herezegi birtokai vol­
tak a' familiának , p. o. Slutick, Niesvics , Birze, Dnlimki , Kletzk,
Olyka 'st. mellyek 4 ágra oszlottak. Radzivil Mihály a' kleczki ág­
ból sok főhivatalt viselt, birtokosa volt Nieborownak i s , melly öt
postajárásnyi távol van Varsótól. Ennek második fia Anton Henrik
(szül. 1775) feleségül vette 1796 Louisa foherczegnét, Ferdinánd
burkus herczegnek egyetlen leányát, 's a' királytól 1815 a' poseni
na-gyherczegség f'őkormányozójának neveztetett ki.
R Á E B U R N (Sir Henry) arczképfestő , az edinburgi academiának
elölülője, a' londoninak és több tud. társaságoknak tagja, szül. 1756
Stockbridgeben Edinburg mellett. A' jókor árvaságra jutottat , báty­
j a , ki atyja mesterségét folytatá, gondosan nevelte, \s 15 évében
tanulás végett egy edinburgi aranyműveshez adta. Csak hamar minia­
tűr festésben kezdé itt magát gyakorlani, még pedig minden utasitás,
sőt minden mustra nélkül. E' próbák figyelmet gerjesztenek. Meste­
re alkalmat nyujta neki Martin Dávid festeményei szemlélhetésére ,
mellyek, noha Martin csak középszerű mivész volt, mély benyomást
tőnek az iffjura. Festagete ezután is miniaturban , de csak hamar
olajfestéshez kapott; Martin adott .ugyan neki másolás végett képe­
ket, de tanítással nem segité. Nem sokára félbenhagyá R. a' kézmű­
vesség tanulását, és egészen arczképirásra adá magát; 's 22 éves
korában egy meglehetős vagyonú asszonnyal kelvén össze, magas-
sab miveltség megszerzése végett Londonba ment. Josua Reynolds
megesmeré a' fiatal mivész nagy tehetségeit, Olaszországba- utazás­
ra serkenté , 's legjobb ajánló levelekkel látá el. Olaszországban töl­
tött két esztendejét szorgalmasan használta , R. mint kész mester
tért vissza, "s vetélkedő társát Martint hamar elhomályositá. Festés­
módjának erejét és méltóságát alkalmasint a' nagy olasz mesterek
mivei esméretének tulajdonithatja ; de egyébiránt eredeti. Képei meg-
 RÁESMERÉS RAFAEL 33

szólald hasonlatossággal jeleskednek , de a' c h a r a k t e r elme's kifeje­

zése beesőket még inkább emeli. K i k e t f e s t e t t , m i g ü l t e k , legked­
veltebb t á r g y a i k felől beszélteié , 's i g y k é p e i k n e k legerősebb kife­
jezését foga í e l . Rajzolata hibátlan , színezése gazdag , ecsetje me­
rész és szabad. A' mellékdolgokkal a ' r e d ő z e t e k b e n szinte mint a ' t á j ­
képekben elmésen bánt , de igen nagyon soha sem dolgozta k i . Ál­
latokat k i v á l t lovakat n a g y hűséggel á b r á z o l t , 's lovagképei legjobb­
j a i közé tartoznak. Igen s e b e s e n , de mint mondjuk k ö n y v n é l k ü l ,
vagy m a g á t ó l soha sem d o l g o z o t t , hanem a' m e l l é k t á r g y a k a t is t e r ­
mészet után másolta. Skotziának csaknem minden nevezetes férfiait
lefesté , kik az utolsó 40 esztendőben éltek. S z ű n idejét erőiniv és
természeti t u d o m á n y o k r a , 's k é p f a r a g á s r a forditá. T á r s a l k o d á s b a n
nem kevésbé t i s z t e l e k , mint mivészi k ö r é b e n , 's miveiben kitetsző
sajátságait, a' k ö n n y ű s é g e t , e g y s z e r ű s é g e t , és erős férfias lelket i t t
sem tagadhatá el. A' k i r á l y , midőn S k o t z i á t l á t o g a t n á , lovagnak
's udvari képirónak nevezé a' hires művészt. H i r t e l e n h a l á l l a l m ú l t
ki Jul. 8 1 S 2 3 .
R Á E S M E K É S (törvényes é r t e l e m b e n ) , k i n y i l a t k o z t a t á s , m e l l y -
nél fogva bizonyos s z e m é l y , i r o m á n y , vagy más t á r g y , u g y a n an­
nak lenni á l l í t t a t i k , m e l l y r ő l a' törvényes kérdés fenforog. R á e s m e r
az ember p. o. olly s z e m é l y r e , kivel valamikor érintésbe j ö t t , holt­
ra, kit mint élőt g y a k r a n l á t o t t , t á r g y r a , melly sajátja volt ' s a t .
l l l y ráesmerés a' körülmények s z e r i n t , vagy mint á l l í t á s , v a g y m i n t
megvallás nyilatkozik k i . Az első esetben m i n d e n k o r b e b i z o n y í t á s t
vár , sőt esküvel is e r ő s í t t e t i k , hogy annál nagyobb hitelességet n y e r ­
j e n . Az itélőszékeknél a' ráesmerés leginkább a' bünperekben , (1.
SZJEMBESZÁLMTXS) , és a' kötelezőlevelekre nézve az adósságiakban
jó elő leggyakortább ; 'a ez utolsókban különösen a k k o r , ha az , ki
a' kötelező levél' kiadójának lenni á l l í t t a t i k , annak valóságát v . t ő l e
származását egyenesen tagadja. E k k o r bizonyságokat kell gyűjteni ,
kik a' panaszlott fél Írását esmérvén, a' kétes i r o m á n y t megvizsgál­
j á k , hogy a r r a , a' dolog miben volta s z e r i n t , vagy r á e s m e r h e s s e -
n e k , vagy azt egy h a r m a d i k idegen kéz i r a t á n a k lenni e r ő s í t h e s s é k .
Ha pedig éppen semmi tanuk nincsenek , kik egyik vagy másik pe­
res fél állítását vallomásaik által t á m o g a t n á k , a' tagadó fél nem ol-
doztatik lel a' kereset t e r h e alól önnön p u s z t a szavára , hanem tisz­
tító esküvéssel kell azt e r ő s i t n i e , hogy a' kérdésben lévő i r o m á n y t
sem nem i r t a , sem nem i r a t t á .
R A F A E L S A -N z 1 o , T agy D E ' S A K T I , a' mivészet ujabb sza­
kának legnagyobb, vagy mint némellyek a k a r j á k , a' r é g i n e k leg­
utolsó k é p í r ó j a , szül. TJrbinoban, N a g y p é n t e k e n M a r . 8. 1 4 8 3 ,
mgh. Romában Nagypénteken Apr. 7. 1 5 2 0 . Atyja, Giovanni Sanzio,
csekély k é p í r ó , egy gyermek - Jézust t a r t ó Madonna k é p r ő l , m e l l y e t
R. az apai ház wlvarfalara minden idegen segély n é l k ü l festett "(ez
idővel azon darab fallal e g y ü t t , m e l l y r e festve v o l t , e' ház e g y i k
szobájába tétetett és még most is szemlélhető) , á l t l á t á j h o g y saját
ereje fiának további kiképzésére elégtelen ; siete h á t azt nagj'obb
mester oskolájába vinni. K é r e l m é r e P i e t r o (Vanucchi) Perugino fel­
véve tanítványai közé az ifjú Rafaelt. Számos t a n u l ó t á r s a i t h a m a r meg-
haladá lt., sőt rövid idő a l a t t tanítójának festésmódját is ugy u t ó i é r ­
te , hogy ez időszakbeli miveiket a l i g lehet megkülönböztetni. T a ­
nuk e r r e R. első nyilvános m u n k á i : T o l e n t i n o i Sz. Miklós megko-
ronázfatása, egy megfeszített idvezitő két a n g y a l k ö z t , egy szent
háznép , Mária eljegyezfetése, de mindenek felett Mária m e g k o r o n á z -
tatása (V Sz. Ferencz klastrom s z á m á r a P e r u g i á b a n ) , mind a n n y i a n
15—18 évebeli munkák. Ez idő közben R. egyik előbbi t a n u l ó t á r s á r a
Pinturicchiora a' sienai főtemplom könyvteremének kifestésé b i z a t é k .
Ez Rafaelt is segédül hivá a' m u n k á h o z . E' végre Rafael m á r a"
3
 34 \RAFAEL

kartonoknak nagy részét el isVvégzé, midőn megérté, hogy An-

gelo és da Vinci akkori legnagyobb mesterek cartonai , niellyeket
ezek egy a' florenzi fő tanács által feltett jutalom következeiében
készitének , nyilvános szemléletre állíttattak ki. Ezek látásának -vá­
gyától égve Florenzbe sietett. De nemcsak e' cartonok ; hanem ma­
ga Florenz is, akkoriban minden szépnek 's jelesnek fészke , mélyen
hatott az ifjúi indulatra, 's több ottani fiatal mi vészek, mint Ghir­
landajo , A. S. Gallo, 's mások esmeretsége is jótékony befolyással
munkála rá. Életirói nem mondják ugyan világosan , hogy II. Flo­
renzben a' korábbi nagy mesterek , Cimabue , Masaccio , Giotto, Ve-
rocchio, Ghiberti miveit, mint Michel Angelo és Leonardo da Vin­
ci tevék, szorgalmasan tanulta volna ; de azért még sem lehet rajta
kétkedni, ki is tűnik ez ott készített képeiből, mellyek közt egy
Madonnát a' gyermek-Jézussal már Vasari rendkívül dicsér. — Szülei
halála hirtelen visszahívd, 's míg Urbinoban örökségi dolgait rendbe
hozná, szünóráiban több festeményt végze e l , p. o. két Madonnát,
egy Sz. Györgyöt, 's hihetőleg ennek párját Sz. Mihályt is (most
Parisban van), továbbá a' kertben imádkozó Kristust (Parisban) és
1504 Maria eljegyzését (lo Spozalizio, most Majlandban). Perugiába,
mellyet mint másod szülőhelyét szerété, visszatérvén, hirét több
festemények által neveié ; ezek közé tartójának egy Madonna a' Fra-
ti de' Servi templom számára, egy mater dolorosa, melly fölibe egy
másik képben az Atya-Istent ábrázolá (most Honidban a' Colonna pa­
lotában), 's egyéb festőálláson (Staffelei) készült képeken kívül egy
Kristus az Atya-Istennel, több szentektől körülvéve, a' Camalduli
barátok kis klastroma számára, első Fresco-festeménye. Mind e'
munkák még tanítója festésmódjával határosak, 's nem mutatják ké­
sőbbi miveiiiek nagyságát, nemességét és erejét, de érzelemmel 's
indulattal korábbi oskoláknak sajátságival jeleskednek. Bővebb mi-
veltségre törekvése másodszor is Florenzbe vonzá. Itt a' fenébb em­
lített régi mesterek tanulását serényen folytatá. A' csaknem hozzá
hasonlítható F r a Bartolomeoval esmerkedése a' színezés szilárdabb
elveire vezeté. Általában ugy látszik, hogy egész itt mulatása idejét
maga mivelésére forditá ; legalább tudva van , hogy Florenzben csak
néhány arczképet 's a' Kristus sirba eresztéséhez szolgáló cartont ké­
szítette. Magát a' képet Perugiában festette, honnan utóbb Honiába
a' Borghese palotába jutott. E' festemény az összeállítás vagy szcr-
köztetés, rajzolás és kifejezés csudamive , mellynek jelességét kevés
későbbi munkája haladd meg. Ennek végeztével harmadszor is Flo­
renzbe ment, hol ismét tanulás vala fő foglalatossága , legalább ez
időből határozattan csak két munkája , egy dicső Madonna (la bella
Giardiniera, még Parisban) és egy másik Madonna az egyházi atyák­
kal (Briisselben) nevezhető , ezeket sem maga végezte be. — Bafaei-
nek Florenzben több izbelí mulatása mind magára, mind a' mivészet
egész uj szakára nézve legnagyobb befolyású lett. Atyja és Peru-
gino vezetése alatt a' mesterség csupa mivalkati részét tanulá meg,
e' szükséges előesmeretekkel lépé Olaszország Athenejébe, 's itt vé­
vé észre, hogy Cimabue, Giotto, Fiesole és az akkor élő florenzi
mivészek , tanítójával a' mivészet minden részében nemcsak vetélked­
hetnek , hanem némellyek , mint Masaccio, Fra Filippo L i p p i , Ma-
riotto Albertinelli , Ghirlandajo és Fra Bartolomeo , jól elrendelt
összeállításokkal, helyes rajzolatfal, és eleven színezettel főiül is
múlják. Ghirlandajo 's mindenek fölött Massaccio miveiben megta­
l á l t a , mire leginkább törekvék , az a l a k , ruházat és körrajzbéli na­
gyobb stylt. Valamint már előbb az egész Komagna akkori nagy
mestereinek jelességeit sajátjaivá teve , ugy most a' florenzi oskoláéit
is megszerzé ; 's innen az iránti nagy tisztelete. E' tiszteletnek szem­
betűnő példáját adá töhbek közt, midőn Massaccionak ke't alakait,
 RAFAEL 35

mcllyek a' florenzi Carmeliták templomában ma is l á t h a t ó k , minden

változtatás nélkül l e m á s o l t a , t. i. Ádámot e's É v á t , k i k e t az a n g y a l
a' paradicsomból iiz. — Idő közben I I . J ú l i u s p á p a a' P é t e r t e m p l o m a
uj építésének 's a' vaticani p a l o t a diszesitésének első ideáját l i r a m a n -
te által eszközlőbe véteté. Bramante i n d í t á s á r a 1 5 0 8 R o m á b a h i v a -
ték R. A' p á p a k e g g y e l , Roma mivészei pedig legnagyobb tisztelet­
tel fogadák. I t t a' Constantin teremé m e l l e t t második , Stanza d e l l a
Segnatura nevű szobában , egy kőfalra az e g y h á z i a t y á k szóvitáját
ábrázolá le. E' festeménye és sirba eresztése közt még n é m i hason­
latosságot t a l á l h a t n i ; ini későbbi munkáinál többé nem t ö r t é n t . A'
csoportozásban még elődei styljéhez t ú r t a m a g á t . De a' D i s p u t a
sokkal tökélyesebb, minden c s u p a é l e t , m o z g á s , c s e l e k v é s , a' cha-
racterek változása á l m é l k o d á s r a méltó , minden vonás jelentéssel, lé­
lekkel , szellemmel teljes. Ha R. m u n k á i r a nézve több s z a k o k a t ve­
szünk fel, 's közülök az elsőbe a' k o r á b b i , még P e r u g i n o módja sze­
rint készülteket, másodikba az Vrbinóban, F l o r e n z b e n 'st. végzetteket
helyezzük , ugy a' Disputában áltmenetelt t a p a s z t a l a n d u n k egy h a r ­
madik m ó d o s s á g r a , melly az athenei oskolában, e' szoba második
fő iesteményében még h a t á r o z o t t a b b a n k i t ű n i k . E' kép (mellyet hi­
hetőleg a' l'arnassus, ugyan e' szoba h a r m a d i k fő festeménye, megelő­
zött) a' bánásmódban s o k k a l több szabadságot, férfiast és erőst mu­
t a t . De ez á l t a l ugy is megnyere R. a' p á p a k e g y é t , hogy m á s
mivészek frescoiesteményeit a' Vaticánban csaknem mind l e t ö r ö l t e t ­
né , 's a' szobákat csak l t . á l t a l ékcsittetné. Ezek h e l y e t t R. az em­
lített szobában a' hittudomány , bölcselkedés , igazság és költészet
allegóriái alakult, a' padolat szögleteibe Ádám esetét, a ' c s i l l a g t u d o ­
m á n y t , Apollót és M a r s y á s t , és Salamon Í t é l e t é t , m i n d n y á j o k a t a'
négy fő képre vitclesen á b r á z o l á ; végre a' negyedik fő falra az
okosságot, mérsékletet é s e r ő t , a l a t t a J u s t i n i a n c s á s z á r t , k i a ' r ó ­
mai törvényt T r i b o n i á n n a k , továbbá X G e r g e l y t , ki a' d e c r e t a l i s o -
kat egy szentszéki ügyvédnek nyújtja, 's ez a l a t t Mózest és egy fel­
fegyverzett allegóriái alakot f e s t é k . — 1 5 ] 1 az első szobában minden
munka elkészült. E z u t á n Vasari á l l í t á s a szerint több , nem u g y a n
annyira nevezetes, de szinte derék fresco festeményeket d o l g o z o t t ,
millyenek Jesaiás Sz. Ágostonnál, a' próféták és sybillák S t a - M a r i a
della pace templomban , 's csmeretes Madonnája di F o l i g n o a' V a t i ­
cánban. — Milly óriási e r ő i é i emelkedett R. sajátságos styljében ,
Ileliodorusnak a' templomból kiűzetése bizonyítja. I t t a' styl s o k k a l
komolyabb, n a g y o b b , m e r é s z e b b , e r ó s e b b , a' bánásmód s o k k a l el­
mésebb, mesteribb. Ezt követé az uj pápa X Eco u r a l k o d á s a a l a t t
Attilája, kit Nagy Leo Rómától e l t á v o z t a t ; Péternek a' tSmlöczbol
szabadulása, \s e' szoba p a d o l a t j a , melly Mózest égő b o k o r b a n , a'
bárka é p í t é s é t , Izsák á l d o z á s á t , 's J á k o b álmát ábrázolja. Csaknem
egyidejíik ezekkel imez álláson k é s z ü l t mivei : a' híres Madonna del
Pesce (az líscorialban) , a' szinte illyen szép Cecília , m e í l y r ő l azt
t a r t j á k , hogy Giulio Romano végezte volna e l , egy szent háznép
la Perla név alatt (az Escorialban), Ezechiel álma, több Madonnák
közt a' deli' Impannato n e v ű , a' keresztvitel (lo Spasimo di Sicilia
név a l a t t , most Madridban), K.ristus mennyei dicsőségben, szentektől
körülvéve, — i cinque Santi , saját arczképe (most Münchenben), X
E e o arczképe (Parisban) 's a' t. Azt mondják , D ü r e r Albrecht R.
h í r é t ő l indíttatva, ekkoriban b a r á t s á g á t levele által önkényt ajánlot­
t a , és saját kezével beétetett rézlapjait és avezképét k ü l d ö t t e volna
n e k i , 's ajáudékul Rafaeltől számos saját kézi rajzokat k a p o t t volna.
A' Borgo égésével (Incendio del Korgó), mellyet — mint hiszik —
Leo köii3 - örgésével oltott el, kezdé R. a' vatican h a r m a d i k szobáját.
E' festetnény a' kifejezés ereje és valódisága, az a l a k o k szépsége , a'
csoportozatok választása és t a r k a s á g a á l t a l igazi metteriiuv l e t t .

3 *
36 * RAFAEL

Ezt követé Nagy Károly koronázása, III Leónak Károly előtt igazo­
lása , IV Leónak a' Saraceneken Ostiánál vett győzelme, mellyen
azonban R. tanítványai az ő- rajzolatai után sokat dolgoztak, Ezután
elvégzé a' Bramante által készitetlen hagyott folyosókat , mellyek
a' vatuani palota szobáit összekötik , 's elkészité az ezek diszesité-
sére szolgálandó festemények és stucco-munkák rajzait. A' festemé-
nyek közül maga csak négyet dolgozott, a' többit Giulio Romano
's más tanítványi, a' stuccaturákat pedig Udinei János által dolgoz-
tatá. Így keletkezek egy sereg mestermiv, melly minden mivésznek
örök időkre mustrául szolgáland, 's a' vaticani palotát mivészetek
szent helyévé emelé. — Az e' munkák jelessége által elragadtatott
pápa , még egy teremnek a' szentek és apostolok képeivel leendő
f'elékitését bizá Rafaelre, 's a' vatirani palota minden diszesítéseire
fő ügyelőnek nevezé , 's tiszteletekkel halmozá. Ez idő közben sok
más derék munkát készite R. p. o. Romában 's más olasz várasok­
ban épült paloták rajzait , 's madonnáját a' piacenzai S. Sixtus
templomához (most Drezdában), melly kétségkívül ecsetjének egyik
remek mivé. Azon magasság, méltóság és fenség, melly e' képben
kellemmel, szelídséggel és szépséggel párosulva uralkodik, nehezen
les* valaha elérhető. E' korbeli munkái továbbá: Sz. Mihály, ugy
Ferrarai Beatrice, kedves Fornarinája, Carondolet (most Angliában),
gróf Castiglione 's a' bámulandó szép aragoniai Johanna (mind kettő
Parisban) arczképei. — Az utolsónak két olly jeles másolatai vannak,
hogy gyakran a' nagy mester eredeti miveinek tartatnak, egyik
gróf Friesnél Bécsben , másik Wocher képirónál, Baselben. Ide tar­
toznak a' farnesinabéli frescofestemények is , mellyek Psyche életét
12 képben, és Galatheát ábrázolják, ez utolsót kivéve mindnyájan
tánitványitól végeztetve, továbbá a' Psyche meséjéből 3 8 , amazoktól
igen eltávozó rajzolat , 's Madonna della Seggiola (Parisban). — Hi­
hetőleg Sta-Maria del Popolo egyik kápolnája építésének 's diszesi-
tésének rajzait Ghigi Ágoston számára 's a' világszerte hires car-
toriokat a' Vatican egyik szobája szőnyegeihez X Leónak később készite.
E' szőnyegeket azután a' Vaticanban minden űrnapján kitették, de
legújabb időkben eltévelyedtek; mi annál inkább sajnálható, mivel
ezeket az összeállítás, charakter fensége, kifejezés, csoportozatok ,
állások 's t. különfélesége miatt gyakran a' rafaeli szobáknál is több­
re bécsülték. A' negyedik szoba, Constantin teremé kifestéséhez,
(olajban), csak néhány rajzot, jelesen Constantin és Maxentius üt-
közetébez hag3-a R. melljeket Giulio Romano 's más tanítványai ,
kikre utóbb á' munka bizaték , hasznaidnak. Azonban az igazság és
nyájasság képei e' teremben alkalmasint saját keze mivei. Ugy lát­
szik , ez időszakból több fesíőgyámolon készült darabjai is vannak ,
többek közt János a' pusztában (ennek több egyaránt jó 's egymds-
hoz csaknem egészen hasonló másolatai találtatnak Florenzben, Lon­
donban , Grleans herczeg képtárában, Bécsben és Darmstadtbán, 's
innen az eredetit nem is esmérik), továbbá egy Madonna a' kis Jézus­
sal , mellyre egy angyal virágot hint, 's sz. Margit. R. utolsó 's
egészen el seín végzett munkája, Kristus megdicsőülése, ismét a"
Vaticanban van. Ha bár ez ellen a' birálgalók azt vetek i s , hogy
„magában két fő tárgyat fog'.al , 's két képből á l l " , még is kényte­
lenek megegyez ii abban, hogy ez a' legtökéletesb remek munka,
mellyet az ujabb keresztién mivészség szült._ Az összeállítás olly
nemes, a' rajzolat olly tökéletes, a' kifejezés olly fenséges és ko­
moly, a' cliarakterekben olly nagy küiönféleség uralkodik, a' színe­
zés, mennyiben Rafaeltől származik, olly igaz és erős, hogy e' je-
lességeket illy mértékben R. egy munkájában sem tapasztalhatni.
tjgy mondják ,"a ! dicsőült Kristus feje, mellyben ez egyesületet leg­
inkább csudálják, 1 végső munkája. Egy kemény hideglelés ágyba
 RAFAEL 37

snjtá, 's fonák bánásmód által e l g y e n g i t r e élte v i r á g á b a n , 37 érében

kiinula az ulólérhetlen derék inivész. — ,,A' f á j d a l o m , mellybe e'
hirre egész Róma m e r ü l t , mondhatatlan , t a n í t v á n y i n a k szomorúsága
h a t á r t a l a n volt. Ezek atyjokat 's b a r á t j o k a t veszték benne , kinek
jóakaró szive mindnyájokat egy törekvésre lelkesite. Múlt teteme
tanuló termében, megdicsőült Kristusa e l ő t t , pompás g y á s z a l k o t m á n y -
ra á l l í t t a t o t t , 's ünnepélyes h a l o t t k i s é r e t t e l a' S t a - M a r i a Kotornia
templomba (különben Pantheonba) örök n y u g a l o m r a v i t e t e t t . Csont­
jai most is ott lekúsznék , kaponyáján kivül , m e l l y utóbb a' S. Lu-i
oa acadeiuiáha á l t t é t e t e t t . Sírját; N a n d i u i á l t a l kfcszitett, 's M a r a t t i
által felállított niejjképe , Hembo c a r d i n á l n a k e' versével t ü n t e t i k i :
lile hic est R a p h a e l , t i m u i t quo sospite vinci
Magna r e m i n parens , et moriente mo.ri.
Mindén egykorú i n í k ugy festik K a f a e l t , m i n t felette j ő s z i v ü ,
megelőző, szolgálatra k é s z , szemérmes és s z e r e t e t r e méltó « m b e r t ,
kit nagyok és kicsinyek e g y a r á n t tiszteltek, kedveltek. Szép t e r m e ­
t e , arczának n e m e s , bizodalmat gerjesztő vonásai első t e k i n t e t r e is
hozzá édesítenek. Nőtelen halt m e g , de a z é r t az asszonyok i r á n t
épen nem volt kegyfelen. H a g y o m á n y a , végrendeletéhez k é p e s t ,
(.'iulio Roniano és F r a m e s c o Penni kedvencz t a n i t v á n y i r a s z á l l o t t . —
l l a K. festeményeinek rendkívüli számát t e k i n t j ü k , ( b á r h a valódisá­
gukra nézve szigoruknak kell lennünk)., alig hihetjük , hogy ezek
készítésére egy teljes emberkor elég legyen. Ez á l t a l E. lángesze
t e r m é k e n y s é g é t , 's munkabeli könnyűséget világosan m e g m u t a t t a ,
lla még e' lelett meggondoljuk, hogy R. számos m u n k á h o z , mellye-
ket tanítványi dolgozának ki, rajzokat k é s z í t e t t , n a g y o b b festemé-
nyeibez pedig (mint a' madonnák, athenei o s k o l a , e g y h á z i verseny-
gés s' t. sok vázlatai bizonyítják) sokfélekép k é s z ü l t , 's h o g y g y a k ­
ran az a l a k o k a t , a' ruházat hajlásainak "s ránczaiuak az á l l á s o k h o z
annál inkább idomithalása v é g e t t , először meztelenül r a j z o l t a , hogy
továbbá a' P é t e r temploma építésére felügyelt 's számos m á s t e m ­
plomok és paloták alaprajzainak készítésével 's több i l l y m e l l é k e s
munkákkal f o g l a l a t o s k o d o t t : ugy lángeszének csudálása válóban leg-
magasb lókra hág. — Kleinte rajzolatja az a k k o r i idő Ízléséhez 's a'
v e t t oktatáshoz képest feszes és száraz v o l t ; k é s ő b b , m i u t á n a' t e r ­
mészetet 's az anlikeket szorgalmasan t a n u l t a , egy i d e á l t t e r e m t e
magának, mefly a' természethez 's az emberihez vonzódása á l t a l ér­
dekli az emberi indulatot, ha bár a' görög ideál jobban győz is fen­
ségével. Férfi korában rajzolatja s o k k a l szabadabb lön ; a l a k j a i b a n
minden é l t , minden mozgott. Ruházatai mindenkor egyszerűk , kön­
n y ü k , kivált későbbi munkáiban a' nagy tömegeket igen i d o m í t j á k ,
és nlly helyesen vannak elrendelve, hogy a' meztelenség általuk el
nem fedeztetik. Rövidítésekben g y e n g e , 's p e r s p e c t i v á b a n kevésbé
tökéletes volt. Színezésben előbb szinte s z á r a z , míg F r a l i a r t o l o m e o
tanítására egyedül a' természetet kérdezé. Ha a' mivészet e' részé­
hen Tizianboz és Correggiohoz nem e m e l k e d e t t , m i n t h o g y színezete
mindenkor nehéznek 's ált nem látszónak tetszik , még is észrevehet-
»i Sz. Jánosában (Florenczben), a' Forr.arisiában , és d i c s ő ü l é s é b e n ,
mennyire vitte e' részben : 'a csupán ezekből is Ítélhetni ; m e r t töb­
bi képeit jobbadán mind tanítványai dolgozták k i , maga legfplebb
kiigazgatta. Az á r n y é k és világ elosztását igen j ó l é r t e t t e , de a'
világos homályra nézve az e m i i t e t t legnagyobb színezékhez nem ha­
s o n l í t h a t ó . Fílenben az összeállítás és kifejezés volt a z , m e l l y e t
mintegy kizáró sajátjának kell t e k i n t e n ü n k , 's m e l l y b t n méltó ve­
télkedőt nem talált. Á b r á z o l a t a i b a n m i n d e n k o r a' cselekvés azon
pillanatát választá , melly a' cselekvő személyek elmeindnlatját leg­
világosabban kifejezé. E' m e l l e t t minden hasztalan e r ő t é k o z l á s t
minden megterhelést e l k e r ü l t , 's egyedül az ábrázolandó t á r g y a l '
 38 RAFFINIROZÁS RAGADÁS

foglalatoskodva, csupán annyi mozgást iparkodott adni a' cselekvő

személyeknek, mennyi szükséges volt. Ez az oka, hogy nála gyak­
ran egészen egyenes, csaknem együgyű állásokat találhatni, mellyek
még is magok helyén olly szépek , 's a' belső ábrázolására olly tág
mezőt engednek. Ő más képírókkal ellenkezőleg, először mindig az
egész ábrázolandó történetet, azután a' kifejezés általányos bélyegét
gondolta meg, ekkor az alakokra 's végre ezek eg3'es részeire ment
által. így képei csupa érzelem és lélek valának, 's olly harmóniát
nyertek , melly után sok más mivészek hasztalan törekedtek. Güthe
igen szépen mondja róla : Er machte das, was allé andre wiintchien
gemacht zu habén. — Legjelesb tanítványai: Giulio Pipi Romano,
Franc. Peiini il fattore , Polidoro Caldara di Caravaggio , Benvenuto
Gerofalo, Giov. da Udine, Bartolomeo Ramenghi il Bagnacavallo.
Ezek, 's ezeknek tanítványai és később utánazói képzik a' R. alapí­
totta romai oskolát, melly azonjelességek által, mellyek kivált ala­
pitójának tulajdonai valának, mások felett mindig kitündöklék , ha
bár ezek néha Rafael derékségének csak gyenge sugaraiként jelen­
nek is meg. — R. életrajzát legújabban kiadák Braun (Wiesbaden
1815); Füszli (Zürich 1815), és Quatremére de Quincy (Paris 1825,).
Münchenben, Mainzban , Berlinben 1820 több mivész, sőt a' berlini
mivész academia is meginneplé halála háromszázados napját. Vö :
Tőiken : Rede bei der Gedáchtniszfeier Rafael* , welclie zu Berlin
den 18 Apr, 1820 von der Ákademie der Künste und des Gesanges
und dem Künstlerverein begangen wurde (Berl. 1820, 4). Marc.
Antonio (Reimondi Ant.) R. rajzolatait rézre metszé , 's mint mond­
ják néhány lapon R. maga metszette a' körrajzokat. Egy Catalngue
des estampes gravées d' aprés Rafael, par Tauriscus Euboeus (gróf
Lepell) megjelent Ménusi Frankfurtban 1819, és Etudes calguées
et dessinées d' aprés 5 tableaux de Rapli. accomp. de la gravure au
Irait et et de noticet ?iist. et cril. Dávid Imrétől Parisban 1822
(144fr.) Ez öt darab , az Agnus Dei, la Perle , la Visitation (azóta
már Desnoyers is metszé), la Vierge au poisson és lo spasimo , 1813
Franczianrszágba vitetett, ott ki igazíttatott, de ISI 5 ismét Spa­
nyolországba visszatért. Rehberg Frdr. kiadá Rafael Santiö (München
1824 nagy fol. R. és elődei miveinek kőre irt lapjaival). Szellemmel és
érzelemmel teljes versezet Förster Károlytól Rafael's Knnst und Kiinst-
lerleben (Raf. képei után készült rezekkel Leip. 1827.) Koporsója
folyó 1833 évi Sep. 14 Romában a' S. Maria della Rotonda tem­
plomban (hajdan Hantheon) megtaláltatott , a' saját végrendeléséből
készült Madonna szobra alatt ; csontváza , melly még meglehetős
épségben volt, 10 napig nyilvános szemléletre kitétetett; hossza 5
párisi láb, 1 hüv. 10^ vonal. J.
R AF.P.I N i ivo zÁ s némelly anyagok finomítását, tisztítását és
higgasztásat jeleuti a' cheiniában. Főképen használtatik e' kifejezés
a' ezukor, kámfor és tinkál vagy veres borax higgasztásánál, vala­
mint a' bányász-nyelven az aczélkészitésnél. —j—a.
R A K F I . E S I A P A T M A , ugy látszik egy Brovrn RafFlesia
Arnoldi-jával, melly a' külnövetüek vagy kétszékes növények osz­
tályában a' ,,Pistolochiueae-k közé tartozik. Kétlaki , az áz egyik nö­
vény csupa hím, másik csupa nő virágokkal bír. Viráglepe egyle-,
velü , öthasábu , torkának koszorúja gyürüidomu. 35—40 ülő porhona
egysorban. — Szára egyvirágu , igen rövid; a' levelek helyett kerek­
ded murvák vannak cserepesen feküdve. Sumatra szigetén él. A' leg­
nagyobb esmért virág, 3 angol lábnyi átmérőjű, zöldes, setétbarna
hálóképü erekkel. Ugy látszik élősdi. Nevét Raffles igazgató tiszte­
letére n3'eré, ki Java szigetjéuek történeteit irá le. Blume a' Dille-
niacea-khoz számlálá.
RAGADÁS 1. ADHAESIO.
 RAGADÓ NYAVALYÁK RAGASZKODÁS 39

R A G A D Ó N Y A V A L Á K azok , mellyek a ' beteg embertől (e's ál­

lattól) más egészséges emberre (vagy á l l a t r a ) átvitetve ott u g y a n azon
betegséget szülik vagyis magokat újra nemzik. Közönségesen a' k ó r ­
szülemény á l t a l történik az átvitel 's innét sok r a g a d ó k ó r csak a k k o r
ragadványos, midőn annyira kifejlődött, h o g y tulajdon r a g a n y a g p t
készithete. Némelly betegségnél érintés kell ezen r a g a n y a g h o z , h o g y
az elragadás megtörténjék, m i n t a ' senyédéit , bujakór és e b d ü h n é l ;
másoknál a' levegő által is megtörténik az e l r a g a d á s , m i n t a' skar­
l á t l á z n á l , kanyarónál (veres), az európai pestisnél. Ezen termesze-
töknél fogva a ' ragadványok k ö t ö t t e k é s s z á l l ó k nevezetét
nyerek meg. Az elragadáshoz mindég v a l a m e l l y hajlandóság kívánta­
t i k az egészséges személy r é s z é r ő l , m e l l y hajlandóság a' k i á l l o t t k ó r
után bizonyos betegségeknél e l t ü n u g y , h o g y azon betegség többé
vissza néni t é r , millyen a' h i m l ő , kan3'aró s t b . m á s o k n á l pedig e g y r e
tart és innét az embert többször is megtámadhatja , m i n t a' r a g a d ­
ványos láz (typhus) , s e n y e d é k , bujakór stb. N é h a e g y i k r a g a d ó
nyavala a' másikra való hajlandóságot e l r o n t j a ; , illyen a ' t e h é n h i m l ő ,
mellynek beoltása az emberhimlótól megvéd. Áltáljában a' gyengé- t
debb bórü testrészek hajlandóbbak a' ragadvány felvételére , m i n t a'
durva b ő r ű e k ; méghajlaiidóbbak pedig a' sebes r é s z e k , a' fclbőrtőL •
nem fedettek. A' levegő á l t a l közölhető ragadvánvoKtól nehezen l e h e t
magát védelmezni ; segíthet azonban a' beteg légkörének lehetséges
eltávoztatása , a' nagy t i s z t a s á g , a' nem félés , legjobban pedig a'
poliezia czélirányos rendelései. Kedvezőbb k ö r n y ü l á l l á s van o t t , h o l
az elragadás a' raganyag közvetetten érintése á l t a l t ö r t é n i k ; i t t a ' t i s z ­
taság , az étel - és ital-edényekre való v i g y á z á s , a' hangaeszközök és
p i p á k , ágyak és ruházatok k ö r ü l való szemesség előbb szolgál o l t a l -
inul. Védő gyógyszer nincsen a' ragadó nyavalák e l l e n , n o h a nem
ritkán árultatik kontárok á l t a l . — Nem lehet eléggé szívökre k ö t n i
az ép gyermekeket nemző ép szülőknek , hogy a' s z o p t a t ó k n a k , d a j ­
káknak gondatlan felválolása á l t a l gyermekeiket a' r a g a d v á n y veszé-
lyinek ki ne t e g y é k ; naponkint l á t n i a ' legszomorúbb p é l d á k a t , m i n t
lön az ép gyermek az illy gondatlanságnak vagy együgyüségnek ö r ö k r e
nyomorult áldozatja. j—a.
R A G A D Ó Z Á S ( r a b l á s ) ; valamelly ingó idegén vagyonnak , tulaj
(Ionosa személyén elkövetett hatalmaskodással összekapcsolt eltolvaj-
lása, akár valóságos erőszak , a k á r fenyegetés és közvetlen kinszeri-
lés által történjék ez. Ha az erőszak egyszersmind a' sajátosnak éle­
tére is irányoztatik , a' rablás zsiványkodássá , azaa , ölve-rablássá,
válik. A' ragadozásnak, valamint minden más v é t k e k n e k i s , elkövet-
tetése módjához k é p e s t , három fokát lehet m e g k ü l ö n b ö z t e t n i , mel­
lyek szerint a' szándéklottra, kezdettre és végzettre o s z t a t h a t i k . B ü n ­
tetése , hazánk nyersebb századaiban hozott törvények t a r t a l m a sze­
rint, kerék v. karó ; de a' szelídebb idő általános szokása több évekig
t a r t ó fogságot, kötelet vagy pallost a d , a' vétek n a g y s á g a és a ' v é t ­
kező személyes különbsége szerint. A' személyek eltolvajlása nem
ezen észfogat alá tartozik ; e r r ő l 1. SZKMÉLYLOPÁS.
R A G A S Z K O D Á S : ( t ö r v é n y e s , adhaesio j u r . ) a l a t t honi törvé­
nyeinkben , valamelly perlekedő félnek azon á l l h a t a t o s s á g a é r t e t i k ,
melly szerint a' már egyszer előadott vádat vagy védelmet folyvást
igazságosnak 's eldönthetlennek lenni á l l í t v á n , a' m e l l e t t tovább is
megmarad, a ' s z e r i n t óhajtván egyszersmind intéztetni ü g y e kimene­
telét is. Törvényesen ragaszkodhatik t e h á t valaki p. o. m á s n a k köte­
lezése által vagy örökösödés utján n y e r t mindennemű j o g a i h o z , a'
bírói í t é l e t h e z , a' felsőbbség á l t a l k i a d o t t p a r a n c s h o z , a' törvénj'nek
világos szavaihoz, általános rendeléseihez 'sat. és ha ebbeli ragasz­
kodása helyesnek e s m e r t e t i k , annak jó következését minden bizon­
nyal tapasztalandja , holott ingadozó elmével, azaz törvényes ragasz-
 -10 RAGUSA RAJNA
kodás n é l k ü l , gyakran egészen megváltozik az ügy, sőt néha még csak
nem is álmodott fordulást vesz magára. —no—
R A G U S A , slav eredetű hajdani kicsiny szabad status régi 11-
lyriában , az adriai tengernél ; K. u. 056 alapíttatott, 25 nsx.mf. nagy
volt, 00,000 lak. 's 1427—40-ig virágzott. 1358-tól 1520-ig ez a'
köztársaság magyar királyok védelme alatt volt. De török védelem
alá is adta magát 's észt. adót fizetett. Végre a' Francziaországból
eredt erőszakos mozgásoknak áldozatja lett. E' kicsiny, nagyobbára
hegyes tartomány lakóinak vallása a' római kath., nyelve a' tótnak és
olasznak keveréke. Az ors^áglási alkotmány ,n»«llynek feje egy Rector
volt, ki minden hónapban változott, aristocratiai és a' veuecziaihoz
hasonló volt. Bonaparte Egyiptomba menvén, 70,000 aranyat csi­
kart ki tőle. 1,800 Lauriston franczia vezér Ragusát, bár a' köztár­
saság szorosan figyelmezett a' nentralitasra, megrakta katonáival,
mellyért az Oroszok és Montenegroiak ellenségként bántak a' város­
sal 's tartományai. 1811 Napóleon Rágását az 1809 alkotott illyriai
fő kormánykerülethez kapcsolta. 29 .Ián. 1814 a' város az austriai
seregnek megadta magát. Most Dalmatiának része. — A' hajdani Epi-
daurus, melly K. e. 589 görög gyarmat által hozatott létre, most
Ragusa veehia nevet visel, K. e. 164 római gyarmat lett. 650 K. u.
Slavok hajták hatalmok alá a' gyarmatot 's leronták Epidaurust,
mellynek lakói alkoták a' mai Ragusát. Döghalál ( 1 5 4 8 , 1502) és
földrengés (1607) semmisítek a' köztársaság elébbi fővárosának 's a'
slav literatura első ápolójának virágzását. Megerősített hely 's ma­
gas, kopasz, meredek hegynek tövében fekszik, az adriai tenger fél­
szigetén. Széles, rendes utszái, 1 pompás palotája (hajdan a' Rector
lakhelye), 1200 ház. 'a 7000 (régen 40000) lak. van, k i k , néhány
selyem-, posztó-, bőr-, és rosolis fábrikán kívül, hajóépitéssel 's
kereskedéssel (300 tulajdon hajóikon) foglalatoskodnak. A' városnál
lévő kikötő kicsiny, d.e annál tágasabb az éjsz. eső gravosai kikötő.
A' város vizet csatorna által kap. Van érsekje, gymnasiuiiia és Pia­
risták tanitrf intézete (Licco Convitto).
RAIMAR, (Freimund), 1. RÜCKERT.
R Á J Á T S Z Á S (Allusio) Rhetoricában beszéd figura, melly va­
lami általányos gondolatot vagy képzetet egy esmeretes egyes tárgy
által jelel k i , hogy annak nagyobb élénkséget adjon. E' tekintetben
a' rájátszás az elménczség mivé, 's a' két képzeletnek jól felfogott
hasonlatossága által tetszik , p. o. prometheusi merészség ; az egy
második C a t o . ' s a t . E' képes rájátszástól még kell még azon saját­
ságost különböztetni, melly által olly valamire czélozunk, mit nyil­
ván kimondani nem akarnánk , hanem rá gondolni a' másikra hagy^
juk. Mind a' két nem az észképek társasitásán alapul, 's a' képző
mivész is élhet velők, de vigyázóbban, mint a' szónok.
R A J AH (olv. JRadsa) , a' Hindu néptörzsökök fejedelmei, kik a'
Mongolok hódítása előtt 's részint akkor is , most pedig nagyobbára
Európaiaktól fügve , igazgatják Hindostannak egyes tartományait. A*
Zsettrik vagy Ksetrik osztályából (Kaste) valók ( L . KASTOK és H Í N -
BUSOK). A' keletindiai szigeteken, főképpen belsejekben, hova ide­
gen hódítók fegyverei még nem hatottak be, sok egészen fügetlen
Rajahk vannak. — A' porta is R a j a h k n a k nevezi nem török alatt­
valóit, főképpen az Örményeket.
R A J N A (Rhein, Rhenus) egy Némotországnak főfolyói közt,
melly szép és borral 's gabonával gazdag földet öntöz. Helyetiának
Graubündten nevű cantonjában ered 3 forrásból. Churnál hajózható.
Rorschach és Fuszach közt nagy zuhogással a' Bodeutóba ömlik, mel-
lyet Stiegen és Eschenz közt ismét elhagy 's folyását Scliafhausen és
Basel felé folytatja , miután több vízesést (1. RAJNA ESÉSEI) formált
volna. A' Bodentótól Baselig, hol 750 1. széles, árka kősziklás. Ba-
 RAJNA 41

géltől sok sziget van r a j t a , mellyek m i n d a z á l t a l n a g y o b b á r a föveny­

es kavirstorlások , 's egy helyről elmozditlatván , másutt ü l e p e d n e k
le. Breisachtól lefelé több cserjés és mivelt szigetet találni r a j t a .
Strasburg és Germershcim közt fekvő szigeteit b o k r o k fedik. S t r a s -
burg és Speier közt 1 0 0 0 — 1 2 0 0 , Mainznál 1 5 — 1 7 0 0 és Schenken-
schanznál, h o l Németalföldre foly b e , 2 1 5 0 1. széles. Mélysége 5 — 2 8 ,
's Düsseldorfnál 50 1. Schenkenschanznál 2 á g r a oszlik ; a' déli 'Waal-
nak neveztetik 's a' Maassal kétizben egyesülvén , M e r w e névvel a'
német tengerbe ömlik. PJjsz. ágának sok k a n y a r o d á s a volt ; h a n e m
1720 a' Waaltól Pannerden falunál c s a t o r n a á s a t o t t , m e l l y á l t a l a'
folyónak régi árka nagyobbára k i s z á r a s z t a t o t t . W e s t e r v o o r t o n f e l y ü l
ismét eloszlik 's az ugynev. uj Ysselt formálja. A' folyónak ezen
osztálya tulajdonképpen az a' c s a t o r n a , mellyet Drusus á s a t o t t , a'
mennyiben a' vizek az ó Ysseliel e g y e s ü l n e k ' s végre a ' z u y d i tóba foly­
nak. Onnan, hol a' most emiitett D r u s u s csatornája a' R a j n á t ó l el­
szakad, ezen utolsó Arnheim felé f o r d u l , 's nevét m e g t a r t j a , m i g
Wageningent és Rlieuent elhagjfván, Lech nevet vészen fel és W y k by
Duurstedenek t a r t . Innen ezelőtt a' Rajna egész vize U t r e c h t b e f o l y t ,
de most csak igen csekély ága van m e g , m e l l y görbe R a j n á n a k n e ­
veztetik. A l á b b , Vianen k e r e s z t ü l , már több észt. e l ő t t a' L e c h b ő l
csatorna á s a t o t t , melly Utrechtbe megyén 's közönségesen V a a r t n a k
neveztetik. Utrechtből a' hajók A m s t e r d a m b a evezhetnek r a j t a . Via­
nen alól egy kicsiny ág a' L e c h b ő l e l s z a k a d , Yssel n é v v e l , m e l l y
Rotterdamon felyül 1 mf. a ' M e r w é b e foly. A ' L e c h Vianentöl Schoon-
hofenbe megyén 's Crimpen op de Leken alól a' Maassal e g y e s ü l . A'
Rajna Utrecht felé hempelygó vizéhől ismét elszakad e g y ág V e c h t
névvel, melly 8 ór. futása után Muydennél a' z u y d i t ó b a m e g y é n .
A' többi Rajna IJtrechttől Leydenbe f o l y , hol csaknem á r o k h o z h a ­
sonló. Innen 3 ór-ra K a t w y k o p Rhinhez é r , inellytól fél ó r - r a még
e' Másad elején homokban veszett e l , de most e l t ű n ő vize c s a t o r n á b a
egyesittetik, mellyen az éjszaki tengerbe f o l y , 2 7 7 ó r . futása u t á n .
Graabündtent keresztülfolyván, a' vorarlbergi k e r ü l e t és H e l v e t i á n a k
St. Gallen cantonja közt h a t á r t von ; azután , a' Bodentót e l h a g y v á n ,
a' h a t a l i nagyherczegséget H e l v e t i á t ó l , Baseltől kezdve , hol éjsz.
felé fordul , az említett nagyherczegséget és felső-'s alsórajnai fran-
czia departament-kat és Bajorországnak rajnai k e r ü l e t é t választja e l ;
ekkor a' hcsseni nagyherczegséget, nassaui h e r c z e g s é g e t , Alsórajna és
Kleve-Kerg porosz t a r t o m á n y o k a t 's végre Németalföldet folyja keresz­
tül. Jelesebb bele ömlő folyók : az A a r , 111, K i n z i g , M u r g , N e -
ckár , M a i n , Nahe , M o s e l , E r f t , R u h r és L i p p e . P a r t j á n sok neve­
zetes város fekszik, a' t. k. Helvetiában 's N é m e t o r s z á g b a n : Kon-
stanz, .Srliatrhausen , B a s e l , Alt-Breisach , Speier , Manheim , W o r m s ,
Ma inz , Bingen , K o b l e n z , N e u w i e d , B o n n , Köln , Düsseldorf, \Vesel
és Enimerich. H a l l a l a' Rajna igen gazdag. S z á m t a l a n szigetein *s
partjain temérdek 's gyakran r i t k a nemű vad m a d a r a k t a r t ó z k o d n a k .
Fövényében a r a n y is t a l á l t a t i k , m e l l y részint H e l v e t i a , részint
Schwarzwald hegyeiből j ő . — Különösen fontos a' R a j n a , főképpen
nyűg. Németországra nézve, hajózásért. Churtól ( G r a u b ü n d t e n b e n )
hajózható; Schaffhausenen alól kezdődik az alkalmasabb h a j ó z á s ; ha­
nem nagyobb t e r h e l r a k o t t hajók csak Speiertől eveznek. S t r a s b u r g -
tól Maimig 2 0 0 0 — 2 5 0 0 , Mainztól Kölnig 2 5 0 0 — 4 0 0 0 's K ö l n t ő l
H o l l a n d i g 6 0 0 0 — 9 0 0 0 mázs. portékával t e r h e l t hajók mennek r a j t a .
Veszedelmes helyek a' hajózóknak f ő k é p p e n : a' Bingerloch ; Bacha-
rach t á j é k a ; az ugynev. st. goari t o r l á s , részint viz a l a t t lévő kő­
sziklák c s o p o r t j a ; 's a' nagy és kicsiny Unkelkő Unkel városánál ,
ama mindazáltal a' F r a n c z i á k urasága a l a t t k i h á n y a t o t t . — A ' r a j n á n i
hajózásról kézi könyvet irtak : Lange (Mainztól Düsseldorfig) , Schrei-
ber Alajos és Ch. A. F i s c h e r Xeuealer Wegweiser von Mainzbit Köln
42 RAJNA ESÉSEI RAJNAI SZÖVETSÉG

(Frankf. a M. 1827). L. Topograph. Charte des Il/ieinstroms und

seiner Lfer von Hüningen bis Lauterburg (19 1. 1829) Herdernél
Freiburgban, kész. a' badeni nagyherez. országlásbiztosság bureau-
jában. Képes leiratok : Der Rheintauf von dessen Quellén bis zu
seinen Ausflilssen, rajz. Primavesi (1818); Fanorama des HJieins von
Mainz bis Köln nach der ISalur aufgenommen, rajz. Delkeskamp ,
metsz. Richter Dresdában (80 lap. Frankfurt a M. 1825) ; és Hist.
statist. Fanorama des Rheinslroms von Bingen bis Koblenz, Dahl-
tól (Heidelb. 1820).
R A J N A E S É S E I . 1) Schaffhausentől 1 ór-ra a' laufeni , melly
80 1. magasságról, közel bóditó 's csendes éjei 2 mf-re hallható zu-
hogással ömöl alá , kőszikláról kősziklára esvén, 300 1. szélesen.
Nem messze az eséstől , a' folj'ó közepén ház á l l , inellyhez felvonó
hid visz. Innen az esést egész szélességében lehet látni. 2) A' Zur-
zach alatti , mellyel egy a' Rajnán keresztülmenő kőszikla-gát okoz.
3) A' laufenburgi, csak a' viz sebes folyása, mellyen a' hajók kö­
teleken 's emberektől bocsáttatnak alá, de éltek veszedelmeztetésé-
\el. 4) A' rheinieldeni , melly Höllhakennek 's Gewildnek is hivatik.
R A J N A I R O R O K . Ezen erős és egészséges német borok honya
a' Rheingau, Mainz és Bacharach közt. Mindazáltal a' hochheimi és
nierensteini borok is a' legjobb rajnai borokhoz tartoznak , bár nem
az emiitett helyen teremnek. Legjelesebb rheingaui borok a' Rüdes-
heim körül 's a' Johannisbergen termők, mellyek után a' felsőpfal-
ziak jőnek. Kevésbé kerestetik most a' bacharachi , mellynek édeses
ize van. Az itt termő jó veres* bor, ha néhány észt. á l l , fojtóságát
elveszti. Nem kevésbé hires a' Kostheim környéki bor, Mainznál.
Említtethetnek még bortermesztésekért: Affenstein , Hambach, Pfef-
fersheim , Wormsgau, Laubenheim , Bodenheim , Markbrunn 's m.
Kiváltképpen jó bortermő észt. voltak 1748, 1760, 1762, 1766,
17 7 6 , 1779 , 1780, 17S1 , 1 7 8 3 , 1811 's 1822. —B l e i eh é r t é n e k
azon szép veres rajnai borok hivatnak, mellyek részint Argenfels
kastély körül (Trierben) részint a' hajdani kölni érsekségben (főkép­
pen az Aar melléki kedves izü borok) teremnek. A' l o r c h i bor
hasonlóul jó veres b o r , mellyel Lorch termeszt Nassauban. Hasonló
éhez az asmannshauseni, melly Nassaunak Asmannshausen nevű fa­
lujában terem.
R A J N A I S Z Ö V E T S É G . AZ I805-ki Austriára nézve szeren­
csétlen had alkalmával déli Németországnak több fejedelmei kinsze-
rittettek a' környülállások hatalma által Francziaországgal egyesül­
ni. Az ezt követett posonyi béke (26 Dec. 1805) ada legközelebbi
alkalmat a' német birodalom telyes szétbomlására , a' bajor és wür-
tembergi választókat királyokká tevén 's Badennek független fejedel­
mi hatalmat adván. Erre (28 Maj. 1806) az első német választó , a'
birodalom főkanczellárja, azt jelenté a' birodalmi gyűlésnek, hogy
— a' mi az alkotmán}' ellen volt — Fesch cardinalt, Napóleon nagy-
báttyát, nevezé ki segédjévé és követőjévé. Végre 16 német fejede­
lem kereken kinyilatkoztatá elszakadását a' császártól és -birodalom­
tól , a' 12 Jul. 1806 Bajorországnak 's Würtembergnek királyai, a'
választó-birodalomkanczellár, a' badeni választó , Kieve-Berg uj her-
czege (Murát Joakim) , a' hessen-darmstadti landgróf, nassau-usin-
geni és nassau-weilburgi , hohenzollern-hechingeni és hohenzollern-
sigmaringeni , salm-salmi és salm-kyrburgi fejedelmek , az ahrembergi
herczeg , az isenburg-birsteini és liechtensteini fejedelmek 's a' leyeni
gróf által Parisban aláirt és 1 Aug. 1806 a' birodalomgyülésnek be­
adott szövetségactában. Elszakadások okának a' német birodalom al­
kotmányának fogyatkozásait mondák 's meghivak a" többi birodalmi
rendeket i s , hogy szövetségekbe lépjenek. Bacher íranczia követ még
 RAJNAI S Z Ö V E T S É G 43

«' nap azt n y i l a t k o z t a t ó k i , hogy császára többé a' német b i r o d a l m a t

nem esnierendi meg. 11 Ferencz t e h á t ö Aug. m é l t ó s á g á t , m i n t a
német birodalomnak feje, letevé., Az e m i i t e t t a c t a s z e r i n t , m e l l y
Liechtenstein berezeg nevében is a l á í r a t o t t , b á r semmit se t u d o t t r ó l a ,
a' választó-lökanczellár fejedelem-primas czimet , a' badeni választó ,
hessen-darmstadti landgróf és bergi herczeg nagyherczeg czimet nyer-
tek királyi j u s o k k a l , Nassuü-Usingen herczegi 's L e j e n fejedelmi
méltóságra emeltettek. A' franczia császár m a g á t rajnai szövetség vé­
dőjének nevezte.—Ezen szövetség l é t r e j ö t t e á l t a l elveszték p o l i t i c a i
függetlenségeket: Nürnberg b i r o d a l m i város , m e l l y Bajorországé lett,
F r a n k f u r t , melly a' prímásnak , a' J o a n n i t á k rendjéhez t a r t o z ó I l e i -
tersheim fejedelemség, melly B a d e n n e k é s a' friedbergi b u r g g r ó f s á g ,
melly Ílessen-Darmstadtnak a d a t o t t . Továbbá mediatisatio á l t a l N a s -
saunak 's Oranien-Fuldának fejedelmei , H o h e n l o h e , S c h w a r z e n b e r g ,
Löwenstein , Leiningen , T h u r n és T a x i s , Salm-Reiferscheid-Kraut-
heim, Wied-Neuwied és Wied-Itunkel , Öttingen , F u g g e r , M e t t e r ­
nich, Truchsesz , F ü r s t e n b c r g , Solms fejedelmek, a' hessenhomburgi
landgróf, Looz-Corswarem és Croy h e r c z e g e k , sok b i r o d a l m i grófi
és minden nemesi nemzetségek a' r a j n a i szövetséget a l k o t ó fejedelmek
alá adattak. A' mediatizált birodalmi r e n d e k n é l csak ősi b i r t o k a i k
és tulajdon v-agyonok, első és második b í r ó s á g , feudális és bánya-
jusok 'sat. h a g y a t t a k meg ; elveszték ellenben azok a' törvényhozás ,
legfőbb birói , hadizenési, szövetség- 's békekötési , policziai és adó­
vetési jusaikaN;, mellyek a' felettek lévő szövetséges fejedelmeknek
a d a t t a k . — Ezen szövetségnek czélja külső és belső béke v o l t , F r a n ­
cziaország és a' rajnai szövetség tagjai eg3'másnak kölcsönös segít­
séget í g é r t e k , a z a z , ha valamellyiket köztök had fenyegette , a ' p r o -
tector felszólítására minden szövetséges, további tanácskozás n é l k ü l
fegyvert fogni 's á' fenyegetettnek segítségére sietni k ö t e l e z t e t e t t . —
A'szövetség actaja szerint Napóleon a' r a j n a i szövetségnek védője , de
feje nem volt , kinek t. i. az eg} es statusok u r a l k o d ó i alávetve voltak
volna. A' közönséges gyűlések helyévé F r a n k f u r t (main-inelletti) t é ­
t e t e t t , hol a' rendek két osztályban t a n á c s k o z t a k , u. m. a' k i r á l y i ­
b a n , mellybeu a' nagyherczegeknek is volt ü l é s e k , 's a' fejedelme­
kében. A' gyűlésnek közönséges és a' k i r á l y i o s z t á l y n a k különös
elölülőjévé a' fejedelem-primas , a' fejedelmi osztályévá pedig a' nas-
saui herczeg rendeltetett. A' szövetség tagjainak m á s u t t , mint a ' s z ö ­
vetségesek és az ezekkel szövetséges fejedelmek statusaiban , nem en­
gedtetett meg szolgálatba lépni és egynek se volt s/.abad fejedelemsé­
gét másként, mint valaniellyik szövetséges hasznával másnak engedni.
A' szövetség tagjainak pereit a' gyűlés intézte el és a' szövets'ég t a g .
jai ellen teendő panaszok eligazítására 2 törvényszék á l l í t t a t o t t fel.
De se ez , se a' gyűlés nem jőve l é t r e . Végre K a t h o l i k u s o k n a k 's
Protestánsoknak minden szövetséges s t a t u s b a n egyenlő p o l g á r i j u s o k
adattak. — lg}' lépett a' német nemzet csaknem ] OOO esztendős b i r o ­
dalma helyére ama szövetség , melly , b á r némelly t e k i n t e t b e n m ú ­
lékony jelenet volt i s , mindazáltal a' hajdani német b i r o d a l m i rendek
és alattvalóik statusjusi visszonyaiban teljes és m a r a d a n d ó változást
szült s mellyet helytelenül itél meg a z , a' ki csak idegen u r a l k o ­
dásvágy szüleményének 's nem a' b i r o d a l m i megavult a l k o t m á n y b e l s ő
megoszlása múlhatatlan kifej lésének t e k i n t . M á r 25 S e p t . 1 S 0 6
tagja lett a' szövetségnek a' w ü r z b u r g i yálasztó i s , mint n a g y h e r ­
czeg; ellenben P o r o s z o r s z á g , F r a n c z i a o r s z á g a' szövetség nevekede'se
által nagyobbodó hatalmának k o r l á t o l á s á r a , tulajdon védelme a l a t t
hasonló szövetséget a k a r t felállitni az éjszaki német fejedelmekből.
De ez a' plan az 1806—7-ki had á l t a l s e m m i s i t t e t e t t 's m á r ezen h a d
folytában belépett a' szász választó , m i n e k u t á n a P o r o s z o r s z á g t ó l el-
ssakadt 's a' F r a n c i a o r s z á g g a l Posenben (11 D e c 1 8 0 0 ) k ö t ö t t be-
44 RAJNÁNI KERESKEDÉS

kében királyi czimet vett volna fel, a' rajnai szövetségbe. ]5 Dec.
J806 az 5 szász berezeg, a' 1 3 Apr. 1807 Varsóban aláirt egyezések
által a' két schvvarzburgi , 3 anbalti, lippe-detmoldi
1
és lippe-schaum-
burgi 's a' i-euszi fejedelmek is tagok leltek a szövetségben. A' meg­
hódított porosz és más statusokból Bonaparte Hieronynius számára
felállított westl'aleni királyságot is hasonlóul szövetséges statussá ha­
tározta a' franczia császártól 15 Nov. 1807 megerősített alkotmány;
végre még a' ineklenburg-strelitzi (18 Febr. 1808), mecklenburg-
schwerini (22 Mart. 1S08) és oldenburgi berezegek, lübecki fejede­
lem (14 Oct. 1808) tagoknak felvétettek, ugy, hogy a'szövetség ek­
kor 5916 nsz.mf-en 14,608,877 lak. számlált 's a' szövetség serege
ezen nevekedés által az eleinte meghatározott 63000 emberről 119,180-
ra ment. Hanem maga a' védő, ki a' szövetséget a' külső békének
és a' szövetségesek függetlenségének bátorságositására alkotta , .sérlé
meg először rajnai szövetségeseinek bátorságát és íügetlenségét ' s l O
Bee. 1810 költ végzete á l t a l , mellyben a' Sebeidé, Maas , Rajna,
E m s , "Wcser és Élbe torkolatjait Franeziaországhoz kapcsolta, kö­
vetkező szövetséges fejedelmeket fosztott meg politieai létektől 's a'
szövetség actája által bátorságositott íügetlenségektől : 1) az oldeiv-
burgi herczeget, kitől herczegségét elvette 's csak a' lübecki feje­
delemséget hag} ! ta meg nála; 2) az ahrembergi herczeget, kinek bir­
tokából egy rész Franeziaországhoz , a' többi pedig a' bergi nagy-
herczegséghez köttetett; 3) a' salm-salmi és salm-kyrburgi fejedel­
meket , kiknek tartományai hasonlóul elfoglaltattak Francziaország
számára. A' bergi nagyherczegsegbol és Wfstfaleni királyságból is
jó darabokat elcsípett Napóleon a' franczia birodalomhoz. Ezen el­
szakasztott tartományok öszveséggel 532 nsz.mf. tettek 1,1 33,057 lak.
e' szerint a' szövetségnek még 5384 nsz.mf. maradt, 13,475,820
lak-al. Éppen olly kévésé emlékezett meg Napóleon a' szövetség al­
kotásakor tett azon ígéretéről, hogy a' szövetséges fejedelmeknek fő-
urokká magát soha se fogja tenni és belső visszonyaikba nem avat­
kozik. Ezen büszke védőnek oltalma alatt lévő szövetséges status (vé­
dője nagy hatalmának, határtalan uraságvágyának és hajthatatlan aka­
ratjának , önnön bátorságára , semmit se állithatván ellene) kezdeté­
től fogva semmi volt. Mindenütt csak Napóleon munkájának 's esz­
közének tekintetvén, 's belső bátorságosittatása nem lévén, kívülről
se lehetett állandósága. 1813 elenyészett. A' meeklenburg-schwerini
és meeklenburg-streliczi nagyherczegek, kik helyezetektől kénszerit-
tetvén , legutoljára álltak be a' szövetségbe, legelőször szakadtak el
ettől, midőn Poroszország Oroszországgal öszveszövetkezett Napóleon
ellen. Ezeket majd a' bajor és würtembergi királyok, 's több kisebb
német fejedelmek is követték. Mások késedelmeztek , részint tarto­
mányaik fekvése, részint más visszonyaik által gátoltatván akaratjok
szabad kinyilatkoztatásában. Hlyének voltak: a' szász király , frank­
furti nagyherczeg, a' szövetségnek közalkotója 's elölülője. Ama tar­
tományának felét, e' mindenét elveszte. Hasonló sorsa volt a' west-
faleni királynak \s bergi nagyherczegnek (a' hollandi volt király fiá­
nak). Ezen okból mediatizáltattak a' bécsi congresz végzetei által
az isenburgi és leycni fejedelmek , kik a' rajnai szövetségnek füget-
ien fejedelmei voltak, tartományai. A' szövetség többi tagjai, áznb-
remhergi herczegen és salmi fejedelmen kívül, ismét beléptek , mint
íügetlen fejedelmek, a' német szövetségbe. A" rajnai szövetséget elő­
állító okokra 's politieai fortélyokra nézve olv. Mein Anlhcil an der
Volilih Gagerntől (Stuttgart 1 8 2 3 ) ; Histor. Entwickelintg der Ur-
taclien und Wirhungen des Rheinbundes , Luchsenitől (olaszból ford.
Haléin, Leipz. 1 8 2 1 ) ; és Pahl Volitische Lectionen fiir die Deiitschev.
R A J N Á $ i K K R E s K E D K s. Ez a' gőzhajózás olta, melly főkép­
pen könnyű fabrikai miveket gyorsan szállít, igen nevekedett. Hol-
 RAJNÁNI KERESKEDÉS 45

(and a' Rajnán következő főportékákot k ü l d : p a m u t o t , f e s t ő f á t , fii-

szereket, b ő r t , h e r i n g e t , i n d i g ó t , t á b o r i e s z k ö z ö k e t , o l a j a t , p a p i ­
r o s t , s z u r k o t , borsot , l i b a t o p p o t , p u s k a p o r t , r i s k á s á t , m a í o z s á t ,
szagot, s a l é t r o m o t , s ó t , s z a r d e l l á t , b ű d ü s k ö v e t , s z a p p a n t , m u s t á r t ,
lisztet, t ő k e h a l a t , s u m a c h o t , d o h á n y t , t e r p e n t i n t é s t e r p e n t i n o l a j a t ,
t e á t , k á t r á n t , h a l z s i r t , gáliczkövet, g á l i c z o l a j a t , idegen b o r t ' a ége­
tett vi/.et, c z i n k e t , czukrot 'sat. 1 mii. mázsát 's 3 0 — 4 0 m i i . l o r .
erűt. Ennek T £ Holland határától Klevebe , Wiestfaleube, J ü l i c h b e é s
Bergbe Kölnig'; T'B innen az E i f e l r e , B e r g b e , N a s s a u b a , a' Moselre ,
4
T r i e r b e és a' Hundsrückre ; T35 Kölnből F r a n k f u r t b a ; T 5 Mainzba ,
Pfalzba , Bajorország rajnai k e r ü l e t é b e , a' N e c k á r r a , H e i l b r o n n b a ,
Manheimba, Schröckbe , Freistiidthe , Kehibe és S c h w e i z b a , T ' B F e l s ő -
pfalzba és Strasburgba s z á l i t t a t i k . A' Rajna 's mellékfolyói követke­
zőket adnak : a) Felsőrajna : épület-'s a s z t a l o s f á t , g y ó g y s z e r e k e t déli
F r a n c i a o r s z á g b ó l , égett v i z e t , b o r t , o l a j a t , e c z e t e t , k e n d e r t , bű­
zért llagenauból ; gyümölcsöt és gabonát , főképpen g e s z t e n y é t 's
maiidőlát Speier t á j é k á r ó l ; r i s k á s á t , schweizi s a j t o t , d o h á n y t , k a l m á r ­
portékát és száraz mamifakturamivcket T i r o l b ó l , Schweizból és S c h w a .
benből. b) A ' N e c k á r : épület-és a s z t a l o s f á t , tűzi f á t , h a m u z s i r t , cser-
h é j t , gyógyszereket , k a l m á r p o r t é k á t 's manuf'acturamiveket, gyümöl­
csöt és gabonát, r i s k á s á t , é p ü l e t k ö v e k e t , sót (Wimpfenből) , gipszet,
meszet, m a l o m k ö v e t , d o h á n y t , o l a j a t , e c z e t e t , b o r t sat. c) Lejebb
a' rajnai környékek : pfalzi b o r o k a t , gyümölcsöt és g a b o n á t , gesz­
t e n y é t , d o h á n y t , o l a j a t , főképpen "Worins t á j é k a , fanemeket 'sat.
d) A' M a i n : f a n e m e k e t , á r b o c z f á k a t , h a m u z s i r t , g y ü m ö l c s ö t , gabo­
nát , r i s k á s á t , frankeni b o r o k a t , g y a p j ú t , gyógyszereket , k a l m á r ­
port, és száraz man.mi veket, ü v e g e t , r e z e t , vasat és öntött vasat ,
p l é h e t , czinket, s á r g a r e z e t , ó n a t , é p ü l e t k ö v e k e t , n y o m t a t ó köve­
ket , sütő kemenczeköveket 'sat. e) A' Mainon alóli rajnai k ö r n y é k e k :
gyümölcsöt és g a b o n á t , len-és l ó h e r c m a g o t , b o r t , főképpen rajnai
b o r t , eczetet, p i p a a g y a g o t , palakövet Kaubból , s z u r k o t H e s s e n b ő l
' j a ' H u u d s r ü c k r ó l , fazékagyagot 'sat. f) A' L a h n : ásványos v i z e t ,
fantmeket, cserépedényt, vasat és öntött v a s a t , gyümölcsöt és ga­
b o n á t , cserhéjt, fenyőmagot 'sat. g) A'Mosel : f a n e m e k e t , c s e r h é j t ,
hamut és h a m u z s i r t , k'őszenct a' Saartól , m e s z e t , g i p s z e t , sót , pa­
lakövet, köszörükövet, üveget, g y ó g y s z e r e k e t , b ű z é r t , s z e s z e k e t ,
olajat, b o r t , gyümölcsöt, fenyőmagot 'sat. h) A' Moselen a l ó l lévő
rajnai környékek : külümbféle k ő n e m e k e t , p a p i r o s t , ónat , ónas e r ­
ezet az Eifelról , v a s a t , 's vas edényeket Rendőriből és N e u w i e d b ő l ,
rezet Waldbriedbachból , fazekakat 's cserépedényeket , p i p a a g y a g o t ,
len-és lóheremagot, gyümölcsöt 's g a b o n á t , b o r t , a a r i b o r t , blei-
éhert-bort 'sat. üveget és porczelánt L u x e m b u r g b ó l , épület-'s faragó-
köveket Königswinterból , h a m u t , h a m u z s i r t és fenyőmagot 'sat. i)
A' Sieg : hajófát és pipaagyagot bőven, k) Az Erft : ó n a t , ónas er­
ezet és gabonát. 1) A' Ruhr : a c z é l t , rezet , v a s a t , minden nemű fabr.
mivet Rergből , d o h á n y t , hajófát, t ű z i f á t , faszenét, h a m u z s i r t , sok
kőszenet, nielly a' Rajna egész környékének elég , m e s z e t , épületkö­
vet , gabonát , fenyőmagot, m) A' Lippe 's a' Rajna melyeke H o l l a n d
h a t á r á i g : külümbféle é p ü l e t l á t , s ó t , kőszenet, fedél-palakövet, cser­
h é j t , hamut és h a m u z s i r t , meszet, t é g l á t , külümbféle é p ü l e t k ö v e t ,
fazék-, pipaagyagot , kalloföldet, fövényét, fenyőmagot 'sat. Ezen
több mii. tevő terményeknek 's fabr. miveknek fele a' Rajna melye­
kén fogyasztatik e l , mintegy 2 m i i . pedig észt. H o l l a n d b a vitetik,
mellyek közt legfőbb az épület-és asztalosla. — A' rajnáni és maineni
kereskedést előmozdítják a' strasburgi , niaini és kölni bátorságositó
társaságok. A' két utolsó egymással öszveköttetésben van. A' Necká-
rou evező k a l m á r p o r t é k á k a t , mint a' Rajnán lévőket i s , feárorsago-
sitja a' párisi nagy bátorságositó t á r s a s á g . A' ki Németország ezen
46 RAJNIS

nevezetes folyóján íizött kereskedést és hajózást hívebben esmérni

akarja, olv. l)Hermann Samlung der seit dem lieichsdeputalionshaupt-
schluss von 25 Febr. 1803, in Bezúg aufRheinhandel und Schiffahrt er-
schienenenGeselze , V erordnungen undallgemeinen Insi rurl iorien(\lHinz
1820). 2) Nau Beilrage zur Kenntniss und Befürderung des Handels
und der Schiffahrt (Mainz 1 8 1 8 — 2 5 , 5 köt.). 3) A'etíe Organisalion
der Schiffahrt8-und Handelsverhaltnisse auf dem Bheinslrome (Basel
1822). 4) Az Adreszhandbuch der Bheinschiffahrtsrerwaltung-nuk
4dik észt. foly. Hermáimtól ( 1 8 2 5 ) , melljben a' Hajnaliak jeles to-
pographiáját láthatni. 5) Uber die Handelsschiffahrt auf dem Bhein-
ttrome, besonders in Beziehung auf das Königreieh der Niederlande
(Heilbronn 1827).
R A J N I S (József) az 1741 4 Jun. szül. Kőszegen, hol német
eredetű városi tanácsnok volt. Miután othon az alsóbb oskolákat elvé­
gezte , 1757 a' Jesus társaságába állott, 's 2 észt. alatt a' próbaidőt
kiáltván, Leobenbe küldetett, hol a' görög nyelv tanulását szorgal­
matosan űzte , 's a' régiek alagyás vers mértékét legelőször psobálta
a' magyar nyelvben használni. Hazájába vissza térvén , az alsó os­
kolákat Esztergomban tanította 1761 , 1763-ig a' bölcselkedés tudo­
mányát halgatta Kassán, az ugynev. humaniorákat l767ig Győrben és
Posonban tanította, azután Nagyszombatba ment istentudomány ta­
nulására, hol 1771 szent Írásmagyarázó doctor lett, 's a' papi fel­
szentelést megnyerte. I784ig mathesist tanított Győrben, ott az aca-
demia temploma felügyelője lett, melly hivatalában egész 1800-ig
megmaradt. Magyar Helikonra vezető kalauzában , a' magyar hang-
mérték eleit alapította. Győri ágostai vallású prédikátor Rath
Mátyás igen jeles magyar literátor által több tárgyakért megtá­
madtatván, kalauzához toldalékot adott k i , melly ben Ráth ellen
igen mosdatlan kifejezésekkel élt, 's kötekedő természete jelenségét
árulta el. Ezeknek következésében eltökéllette Virgiliusnak mértékes
magyar fordítását, így jött létre 1 7 8 9 , számos jegyzésekkel vi­
lágosítva, Magyar Virgilius-a., 1 dar. Poson. Ehcz ragasztott egy
sisakos és paizsos mentő írást e' ez. alatt : A' kőszegi poétának
mentő irása, mellyben Bárothi megtámadásaira felelt , 's a' for­
dítás mesterségéről értekezett. Bacsányi támadásai ellen a' nyelv­
tudománnyal bővöiködő Apulejus tükrét i r t a , de ellenségének sze­
rencsétlenségét hallván , a' dolgot abban hagyta , 's Virgilius geor-
giconának magyarra fordításához fogott , mellj'et mint gróf Fe­
stetics György keszthelyi georgiconának scholarchája végzett el.
Itt kezdett Aeneis fordításához i s , de abba bele holt 1812 Sepl. 2 3 .
Ezen utóbbi fordítást, 'g Rajnis életét, holta után Pokateleki Kondé
József Benedek adta ki e' ez. alatt : Magyar Virgilius, 2 dar.
Pest 1814. Rajnis több latin verseket, németülés magyarul, mathe-
maticat hagyott maga után, kéziratban pedig, melly Főtiszt, pré­
post és pesti egyetem könyvtániokja Fejér György ur birtokában
van, Apulejus tükrén kivül, kalauzának félbenmaradt uj kidolgozá­
sát Magyar Parnassus ez. alatt , mell}' magában foglalja Rajnis
minden verseit, görögből és latinból több költői fordításait és Plau-
tus után jambusokban szabadon készült : Az ikerek ez. nj játékát ót
felvonásban. — Becsületes, jó és egyenes lelkű ember volt Rajnis,
de marakodó természete mindent elidegenítetett tőle.
R Á J O S K O D Á S a' léleknek beteg állapotja, mellyben magunk­
nak némi viszonyokat , tapasztalatokat és következményeket ugy ál­
lítunk elő , mint valóságosokat és elérhetőket, noha azok csak kép­
zeletben vannak és soha sem valósulhatnak meg. A' barátság és sze­
relemben rajoskodó a' szeretett személjek iránti viszony tisztaságá­
ról , gyengédségéről ugy álmodozik, mint az egy fenebbi lelkesülés
órájában érezhető , de a' melly a' szellemből és érzekiségből álló 's
 RAJZ RAJZOLÓ M E S T E R S É G 47

testi szükségektől függő emberben á l l a n d ó nem lehet. Az e r k ö l c s i

rajoskodó magasb erkölcsi tökélyt képzel m a g á b a n , mint a' legerősb
lelkű 's legerényesb embertől Tárhatni. A' p o l i t i c u s és p h i l a n t h r o p i -
cus rajoskodó a' p o l g á r i és közönséges emberi t á r s a s á g o l l y képzelt
állapotján tépelődik , millyen sem a' többség miveltségi foka , sem
az uralkodók és alattvalók szenvedélyeinek ereje , sem a' népek köl­
csönös p o l i t i k a i helyezetek szerint meg nem v a l ó s u l h a t . Az illy r a -
joskodók többnyire jó s z i v ü e k , 's ábrándozásuk inkább m a g o k n a k
mint másoknak á r t . Rendesen a' közélet súrlódásai á l t a l g y ó g y u l n a k
meg. Többszőr megcsalódva t a p a s z t a l n i fogják , hogy a' dolgok kép­
zelt és óhajtott állapotja nem valósulhat m e g ; e k k o r b o s z o n k o d n a k ,
's lelki tehetségükhöz képest két ut n y í l i k előttök. A' kis l e l k ű e k ,
k i k e t a' világgal többé semmi meg nem b é k i t , áldozatjai lesznek szép
álmaiknak. Az erős l e l k ű e k , n>iután szemeikről a' h á l y o g l e e s i k ,
mint bölcsek lépnek elő a' valósággal k ü z d ö t t c s a t á b ó l , v i g y á z ó b b a k ,
helyesebben Ítélők lesznek , az életen u r a l k o d n i t a n u l n a k , 's mivel
kevesebbet kivonnak és reményiének , a' tökéletlen világ j a v í t á s á r a
annál többet tesznek. — Sokkal veszedelmesebb 's nehezebben gyó­
gyítható a' vallásos r a j o s k o d á s , m e r t olly á l l í t á s o k b ó l indul ki , mel-
lycket belső meggyőződés t á m o g a t . Ez könnyen FANATISMUSRA (1. e.)
fajul.— Minden rajoskodásnak gyenge itélő t e h e t s é g 's ezzel össze­
kötött erős képzelcdés és érzékenység az o k a ; i t t a' lélek r e n d e t l e n ü l
munkálkodik , 's az indulatok és képzelődések elnyomják az okossá­
got. L. liie schwiirmerische Griiuclscenen der St. Gallér Wiedertau-
fer etc. (1. F. F r a n z . 1 8 2 4 ) , és l'ers. e. Geich. der relig. Schwar-
merei im Herioglhume Berg (I. Ad. E n g e l s ; Schwelm 1826). Leg­
hathatósabb óvd szerek a' rajoskodás el len. az alapos és t á g esmere-
t e k , a' világban élénk f o r g á s , 's az ó h a j t o t t n a k az elérhetővel csen­
des összehasonlítása.
R A J Z ( é p í t m é n y i ) , a ' felállítandó épületnek kis m é r t é k s z e r é n t i
ábrázolatja , melly az egésznek és minden részeinek f o r m á j á t , elren­
dezését és elszerközését mutatja , 's inelly u t á n az épület k é s z í t t e t i k .
l l A J Z o r . , ó M E S T E R S É G . Mint önálló m e s t e r s é g , a' k é p í r á s
idősb testvére , 's később a' földméréssel szövetkezik. Á l l peVlig lát­
ható formáknak és idomzatoknak világ és á r n y é k á l t a l , egyenes la­
pon ábrázolásában. Minden rajzolás vonalokkal k ö r ü l í r á s o n , és azon
próbán .kezdődik , hogy a z t , mit a' természetben gümbölyeg formák­
ban látunk , egy lapra leképezhessük. A' Görögöknél az á r n y é k n a k
vonalokkal körülírását S k i a g r a p h i á n a k nevezek. Kégi görög rege sze­
rint rajzolás és képezés egy időben t a l á l t a t o t t , m e r t D i b u l a d e s leá­
n y a , ki elváló szeretője oldalképének á r n y é k á t a' falon k ö r ü l i r t a , 's
azt atyja kivágván , agyagból m i n t á z t a , — legelső rajzolónak á l l í t ­
tatik. A' rajzolás ámító mesterség ; j e l e n e t e k e t a k a r elibünk varázs­
lata, mellyek valóban nincsenek o t t ; csak szellemes é r z é k , csak
szem által szól hozánk ; nem lehet megfogni , a' t a p i n t ó é r z é k n e k
idegen marad. A' formákat vonalkörrajzok és á r n y é k o k á l t a l , az
ábrázolandó t á r g y a k közel-vagy távollétét a' perspectiva segélyével
határozza meg. — A' rajzolás-legkorább p r ó b á i n á l már* külön idősza­
kokat vehetni f e l , mellyek minden nemzetnél i s m é t e l t e t n e k . 1) A'
tárgyakat csak d u r v a , idomtalan vonalokkal jelelék , p, o. a' főt egy
tojáskerek vonallal 'sat. 2) H o g y az illy rajzok inkább szembe t ű n ­
jenek , a' korrajz t e r é t bemázolák fekete vagy más s z í n n e l , a z u t á n a'
s z e m e k e t , szemöldököket, o r r á t , s z á j á t , é s h a j a k a t l e j é r r e l r á i r k á ­
lok. Az illy képekhez még nevet és áltáljában m a g y a r á z ó szavakat
írónak , mini a' régi edényeken t a l á l h a t n i . E' szokás a' Görögöknél
még a' rajzolás virágzó idejében is d i v a t o z o t t , mert a' P o l j g n o t u s
nagy fesleményeinek figurái i s , a' delphi-i b ö r z é b e n , f e l ü l í r á s o k k a l
valának bélyegezve. H a r m a d i k időszakban az a r n y é k t a l a n rajzolato-
48 RAJZOLÓ MESTERSÉG

kat már szineagetni kezdek , megadák t. i. a' ruházatok különféle szí~

neit, de mind egészen laposan. Így hímezek Homér énekeiben He­
léna és Andromaehe szőnyegeiket. Negyedik időszakban e' lapos fes­
tésnél észre vevék a' gömbölyüség hijányát. Ardices és Telephanes
(hihetőleg költött nevek) kezdek a' testek kerekségét apró vonások­
ból áiló árnyékok által kifejezni, llly móddal Polidoro di Caravag-
gio ujabb időkben több frescomunkát készite Romában , ő egy szín­
nel beérte , de az árnyékot vonásokkal fejezte ki. E' festeményeknek
al sgrafito vagy peintures hachées a' neve. Azonban a' mód igen ne­
héz volt. Philocles és Cleantes feltalólák a" monochrom vagy egy szí­
nű festést, mellyuél a' színek fejérrel elegyittettek, 's így ez azon
módossághoz hasonlított, mellyet ma en camayen neveznek. Ez teve
az áltmenetelt a' rajzolásból a' valódi képírásba, melly a' rajzolat­
tól a' hátulatnak vagy szinfenéknek teljes befedése által különbözik.
A' Görögök igen szigoruk és pontosok valának a' rajzoktatásban ;
Pamphilus , Apelles tanítója azt kívánta , hogy tanítványai tíz évet
töltsenek nála. A' tanításnak három fokait vehetjük fel : elsőn , a'
tanulók kezökben 's a' vonásokban szilárdságot nyertek, íróvesszővel
kellé viasszal borított táblákra rajzolniok ; másodikon a' vonások fi­
nomságát tanulák, ekkor íróvesszővel, sima puszpángfa-táblákon ,
néha hártyákon , vagy kikészített 's viasszal bevont cfüatbőrökön dol­
goztak ; harmadikon könnyűséget és szabadságot kellé szerezniök , itt
már íróvessző helyett ecsetet vevének 's ezzel fejér táblákra fekete
vagy veres vázlatokat, feketére pedig fejérekét írtak. E' végre gyak­
ran krétával vagy gipszel borított táblákat is fordítanak. A' vonal­
rajz legmagasb tökélyre vitetett, 's ebben dicsőitek diadalaikat a'
legnagyobb mesterek. Esmeretes Apellesnek és Protogenesnek vetél­
kedése az illy rendkívüli finomsággal és könnyűséggel oda vetett vo­
nalokban , mellyek a' mesterkezet azonnal elárulok. De csak a' kör­
rajznak a' finomsága és tisztasága is minden hirés edényfestemények
fő érdeme; az illy körrajzokra készült festeményekben mindig ma­
radt valami kemény és száraz, 's méltán állithatni, hogy e'rajzolás
mód a' bizantiumi oskolának nyugoti Európára befolyása által okozta
a' régi olasz és régi német oskolák száraz és ösztövér styljét is. —
Rajztanulásra ajánlhatók Schnorr és Kleinknecht rajzkönyvei, és Rams-
auer '/eichnungulehre (2. r. Stuttg. 1821). Ha az ujabb időkbeli
rajzolásmeste-rséget tekintjük, három fő nemet veszünk észre,u. m.
pennával, krétával és tussal. A' rajzolás vagy színes vagy fejér pa­
pirosán történik; amazon a' világosság fejér krétával tétetik fel, ezen
pedig megkíméltetik, azaz, maga a' tisztán hagyott fejér papiros adja
a' legfőbb világosságot. A' pennarajzban mindig van valami kemény
és kelletlen , de a' kéznek biztosságot és könnyűséget ad ; különösen
a' tájrajzolónak használ. Két módja van a' pennarajznak , t. i. vagy
apró húzásokkal erősíttetik a' rajzolat árnyékoldala , vagy pedig csak
a' körrajz készíttetik pennával, 's az árnyék gyenge tussal adatik.
Ez főkép építkezési rajzokra, történeti vázlatokra alkalmas. A' kré­
tarajz lcgdivatözóbb , 's minden tanulónak legkönnyebb, mivel itt a'
hibák kitörölhetek 's elfedezhetók. Használnak hozzá mind fekete
mind veres krétát, 's ha az alap színes, a' világok fejér krétával ra­
katnak fel. Ha a' krétát levakarjuk, 's e' port kis papiros-'vagy bőr­
tekercs törlő által e' rajzolaton eldörgöljük 's mintegy elmossuk , az
illy rajz lágy és tetsző lesz , ha bár nem igen szorqs határozottsága
is. E' módosság , melly a' törlőnek franczia neve után á V estompe
neveztetik , különösen alkalmas a' széles tömegek és árnyékok , ugy
a' világos homály kilételére , 's a' világosság összeillő sikerének ki­
fejezésére. Vannak olly krétarajzolatok i s , meltyekbcn áz ábrázolt
tárgyak fő színei tarka krétákkal könnyeden kijeleltetnek; ezek kü­
lönösen arczképckre alkalmasak. Ide tartoznak még a' rajzónnal
 KAJZOLÓ M E S T E R S É G 49

fplajbász) és rajzezűstel papirosra vagy "])ergahicnre készült rajzola­

tok i s , mellyek a p r ó tárgyak gyöngéd á b r á z o l á s á r a a l k a l m a s a k ; eze­
ket eraj on-pla jbászrnjzolatnknak nevezik, 's n é h a valami száraz szín­
nel igen lágyan összekeverik.—A' tusolás e c s e t t e l , lejér p a p i r o s r a ,
megkímélt vagy kihagyott világokkal történik ; h a s z n á l t a t i k pedig
hozzá vagy chinai t u s , vagy sepia ( t i n t a h a l epéje) indigóval és car-
niinnal keverve, li' rajz mód legnagyobb t ö k é l y r e vihető 's az ábrá­
zolandó tárgyak minden különféle nemeire f o r d í t h a t ó . A' rajzolatok­
nak öt osztálya van, u. ni. gondolatok vagy előleges á b r á z o l a t o k ,
kidolgozott rajzolatok, t a n u l m á n y o k , a c a d e m i á k , és r a r t o n o k . Kló-
leges rajzok azon első ötletek , mcllyeket a' mivész p a p i r o s r a t e s z ,
hogy czélba vett munkáját azok szerint hajtsa végre. Ezek vázlatok­
nak (vagy eroquis) neveztetnek , czéljok csupán a z , hogy á l t a t o k az
első nyers gondolatot m e g t a r t h a s s u k ; 's bár ezekben szoros szaba­
tosságot vagy gyöngédséget nem v á r h a t n i , még i s , ha a' m e s t e r
ésszel és merészséggel veté oda , igen n a g y r a becsülteinek. E z e k t e ­
szik «' kézi rajzolatok gyűjteményének legfőbb g a z d a g s á g á t . — K i d o l ­
gozott rajzolatok a z o k , mellyek minden apré>ságok kijelelésével szor­
galmasan bevégeztettek. Tanulmányok a l a t t a' t á r g y a k egyes részei
értetnek, mellyek vagy természet vagy kerek mivek után (d' aprcs la
innsc) r a j z o l t a t t a k , mint fejek , k e z e k , l á b a k , k a r o k , néha egész,
alakok. I d e t a r t o z n a k a' bonezludományhoz való csontvázak, inak ' s t .
után készült rajzok is. A' mivész r u h á z a t o k b ó l , á l l a t o k b ó l , i á k b ó l ,
növényekből, virágokhói 'st. in készít t a n u l m á n y o k a t , m e l l y e k n e k
utóbb a' kivitelnél nagy hasznukat veszi. Academiáknak vagy á r i á k ­
nak nevezik alton figurákat, meliyek a' képiró academiákban eleven
mintákról rajzoltainak. A' m i n t a , lámpavilág melleit mindenféle á l ­
lásba (étetik, 's tgy a' tagok mesterséges helyzetekbe , r ö v i d í t é s e k b e
és nehéz fordulatokba j ó n e k , 's az o k t a t ó k felvigyázata a l a t t ezek
lerajzolásában g y a k o r o l t a t n a k a' tanítványok. I l u h a h a j l a t és öltözet
tanulás végett, eg3' fa figurát ( m a n n e q u i n ) , m e l l y n e k minden izei
mozognak, szokás felöltöztetni, 's e' szerint rajzolni ; g y a k r a n vizes
ruhákat is adnak r á , hogy annál jobban a' formákkoz s i m u l j a n a k ,
's azokat kitüntessék. CARTONOK (1. e.) szürke p a p i r o s r a k é s z ü l t épen
olly nagyságú rajzolatok , mint a' szerintük á b r á z o l a n d ó festemény.
Használnak még a' mivészek más segédeszközöket is a ' f e s t e m é n y k ö r ­
rajzának más vászonra á l t t é t e l é r e , ha azt igen híven m á s o l n i , vagy
rajzolatjukat ugyan azon vásznon , m e l l y r e a' kép festendő , ismételni
akarják. Jla a' másolatot nagyit ni vagy kisebbitni kell , mindenik
tábla, felett fonalból kimért négyszegű r o s t é l y o z a t s z o k o t t készíttetni ,
s akkor könnyű mindenik négyszögbe azt rajzolni , mi Ugyan abban
az eredetin áll. í l a épen hasonló nagyság k í v á n t a t i k , a' körrajz egy
kifeszített fekete fátyo'on keresztül vétetik l e , ' s e k k o r l e n y o m a t i k ;
ez ugyan határozott formákat nem ad , de a ' h e l y e k e t , m e l l y e k r e m i n ­
den résznek jőni k e l l , pontosan k i m u t a t j a , és sok időt megkímél, ( f a
a' formákat szoros meghatározottsággal akarják lemásolni , egészen
áltlátszó papirosát vesznek, ezt a' k é p r e b o r í t j á k , finom rajzónnal a'
korrajzot rá í r j á k , a k k o r a' papiros másik oldalát k r é t a p o r r a l bedör­
gölik , 's ez oldalával azon t á b l á r a fektetik, m e l l y r e a' másolat-leste-
mény készületül, üt a' körrajzon még egyszer végig f u t n a k , \s aa
már a' táblán látható lesz ; e' módot francz. calque nevezik , innen
német, calkiren. Nagy mesterek kézi rajzolatai mindenkor igen be­
csülteinek , mert ezekből azon t ü z , mellyel egy ötletet f e l f o g t a k ,
legvilágosabban kitetszik. Mivel pedig ezekben mindent azon futó
könnyüség l e s z , mellyel az ötlet k i f e j e z t e t i k , s o k k a l nehezebb az il-
lyeket csalólag lemásolni , mint a! kidolgozott festeméuyeket. A'
nagy k é p í r ó oskolák épen ugy különböznek a' rajzolásban, mint ma­
gában a' k é p í r á s b a n , 's a' g y a k o r l o t t szem szinte o l l y könnyen meg-
 50 RAJZOLÓ MÜVÉSZSÉGEK

különbözteti a* mestereket rajzaik , mint festeményeik u t á n . Az egé­

szen r é g i olasz oskoTa r a j z o l á s m ó d j a — é p e n olly k e m é n y , száraz és
s i l á n y , mint a' régi N é m e t e k n é l , csak h o g y amott nemesebb és szebb
a l a k o k , 's helyesebb idomzatok tűnnek k i , i t t pedig g y a k o r t a egy
sokat j e l e n t ő 's i n k á b b k ö l t é s z e t r e , mint képző mivészségekre hajló
m é l y gondolkodás. Később O l a s z o r s z á g b a n , Rafaelnek a' szép és
c h a r a k t e r t c l j e s formák i r á n t i tiszta érzete 's az ó mivek t a n u l á s a ál­
t a l , a' római oskola lett a' szebb rajzolás valódi tanítója 's m e g t a r ­
tója ; a' llorenczi o s k o l a épen ebben kiváná megelőzni , de bár tudósság
és szoros boncztanulmányával elibe hágott is , veszte tulságai á l t a l .
!•>. oskola mesterei g y a k o r t a merészen rövidített á l l á s o k a t választa­
nak , csak hogy in-esmeretöket fitogtathassák. A' R o m a i a k n á l min­
den ecsetvonás egyszersmind festett és rajzolt. A' F l o r e n z i e k az ecse­
t e t néha csak ugy használják , m i n t h a csupán száraz rajzoló vessző
volna. A' lombardi oskolában , varázsló s/.inolvasztványon egy gyön­
gén é r z e t t rajzolat c s i l l á m l i k keresztül , de inkább természet és ér­
zelem, m i n t szoros t u d o m á n y o s s z a b á l y szerint. A' velenczei oskolá­
b a n g y a k r a n szinparázs teljében enyészik el a' r a j z o l a t , 's b á r né­
h á n y mesternél merészen és erősen k i t ű n i k , még is inkább csak kö­
zönséges természet alakjai a z o k , mélyebb érzelem , nemesség és mél­
tóság n é l k ü l , 's csak vakmerő valóságuk és buja teljességük á l t a l
h a t ó k . A' Velenczeiek olasz Németalföldieknek nevezhetők , mert
ezeken 's oskolájokban épen hasonló jelességeket vehetni é s z r e , csak
h o g y még sokkal nemtelenebb aljassággal párosulva. A' franczia os­
kola Pottssin idejében a' rajzolatban igen h i b á t l a n volt , 's e' mestert
méltán is nevezek franczia Rafaelnek ; utóbb a' s t y l rendkívül módos
l e t t , csak Dávid hozta a' helyes és tiszta r a j z o l a t o t 's az ó mivek
s z o r o s t a n u l á s á t vissza; ez utóbbi 's igen szilárd rajzolat á l t a l külön­
bözteti meg magát az uj fra»cz oskola. A' most élő német mivészek
különféle s t y t t követnek u g y a n , de m e l l y annál inkább saját érze­
lemből 's a' természetnek és a' n a g y mestereknek saját t a n u l á s á b ó l
k e l e t k e z e t t ; bár sok német ifja mivész az ó német oskola i r á n t i vak
t i s z t e l e t á l t a l az egyenes ú t r ó l él ne c s á b i t t a t n é k . — Hazánkban a'
a' r a j z t a n í t á s igen rész lábon á l l . Vannak ugyan számos a p r ó b b os­
k o l á i n k m e l l e t t fizetett Tajztanitók , k i k n e k építkezési , helyszíni \s
virágzajzolást t a n i t n i kötelességök , de ezek közönségesen sem a' ma­
g y a r , sem a' diák nyelvet nem é r t v é n , nem képesek o k t a t á s t adni a'
különben is a p r ó kezdőknek. Azonban szóbeli t a n í t á s r a nincs is ó r a
s z á n v a , de boni nyelven r a j z t a n í t ó könyveink nincsenek i s ; 's i g y
minden o k t a t á s Csak annyiból á l l , hogy a' nevendék az említett h á ­
rom ág v a l a m e l l y i k é b ő l elibe á l l í t o t t mustrarajzot minden m a g y a r á ­
zat nélkül lemásolni i p a r k o d i k , de h o g y p. o. a' nagy ü g y e l bajjal
l e c z i r k a l m o z o t t j ó n i a i , római s t . oszloprend mellett mit jelentenek
a' t ö m é r d e k k i t e t t számok és betűk , a r r ó l semmi fogalma sincs és
igy némellyik az egész helybeli rajzoskolának minden mustra képeit
lerajzolta több évek folyta a l a t t a' nélkül , hogy a' rajzolásmester­
ségének t a l á u "csupa nevéről is legkisebb felvilágitó o k t a t á s t nyer­
h e t e t t volna. A 1 m e s t e r l e g é n y e k r e nézve u g y a n , k i k mesterségük t á r ­
g y a i n a k rajzolásával f o g l a l a t o s k o d n a k , több foganatja látszik lenni
a' r a j z o s k o l á k n a k , n o h a ezekre nézve is a' szóbeli o k t a t á s fogyat­
k o z á s a m i a t t teljes s i k e r t épen nem várhatni. — Á l t a l á b a n még eddig
a' képző mivészségek nálunk nyilvános intézetben nem t a n í t t a t ­
nak ! A' niesternév szellemét m i n d e n k o r a' rajzolat h a t á r o z z a - m e g ,
a' szinadás i n k á b b a' t e s t e t 's annak kifejezését képezi 's az u t o l s ó
kidolgozás lelket lehel belé.

R A J Z O L Ó M Ü V É S Z S K G E K N E K neveztetnek mind azon mü-

vészségek, mellyekhen rajzolás a' l á t h a t ó formák a l a p j a , p. o. kép­
írás , szobrászat , é p í t k e z é s , rézmetszés ' t a l .
 RAJZÓN RÁKÓCZI 51

R A J Z Ó N (plajbász)» 1. PLAJBÁSZ.
K A J M ' A H l ' ü ^ S ) m&tuiomúnyi. Ebben f o g l a l t a t i k 1) a' g y a ­
korló mathematicai rajztanítás, mint előkészítés a' h e l y l e i r á s i , hely-
fakti , várerősitési, h a d i , pattantyui és erőmfii r a j z o l á s r a . 2) A'
helyfekti rajztanítás vagy azon u t a s í t á s , mint kelljen gazdasági ,
egyes h e l y i , vízmérői, í ö l d i r á s i , hadi és sziklai a b r o s z o k a t felvenni
és 'rajzolni. 3) A' sajátságos várerősitési, építkezési , perspektívái ,
pattantyui és erómfli rajztanítás. Főfő m u n k a e' t á r g y b a n a' I l a r d e -
gen (müncheni kir. pattanty. acad. prof.) á l t a l kiadott: l'rakt.'/.eich-
nungslehre zur Selbstiibtaig fiir Militair - und Civilpersonen (3 r é s z .
Bfl réam. Miinch. 1825). Általányos o k t a t á s t ad a z : Elementanverk
fiir den• Zeichnungsunlerricht (4 oszt. B a s e l , 1 8 2 9 ) . A' rajamódok­
ra nézve ajánlhatók a' Schr.orr, K l e i n k n e c h t , és R a m s a u e r Zeich-
nungslehre czimü munkáik is (2 rész. S t u t t g . 1 8 2 1 ) .
R Á K (betegség), annyit tesz mint FKNE (1. e.)
R Á K (természeti). Linné után F ö l d i n é l a ' bogarak közé t a r t o z ó
álíatneni , az ujabbaktól 's nevezetesen Cuviertől a' tizlábu kérgesek
között (Crustacea decapoda) i r a t i k le igen számos fajaival, inellyek
részint s ó s , részint édes vizekben l a k n a k . A' r á k n a k 8, r i t k á n 6 ,
10 lába van , ezen felül két ollós keze. F a l á m j a (i , szeme 2 , távol
álló, legtöbbeknél s z á r a c s k á s , k i n y ú l t , m o z g a t h a t ó . R á g ó j a szaru
nemű, ajaka hánnos , farka ízes , fuláuktalán. A' r á k o k tenyész ereje
csmcretes és különös ügyeimet érdemel ; kérgöket vagy h a j ó k a t min­
den évben e l v e t i k , midőn egyszersmind uj g y o m r o t is n y e r n e k . Nagy­
ságok igen különböző, a' tengeriek áltáljában n a g y o b b r a n ő i n e k . —
Legesnieretesebb nálunk a' folyúvizi rák, mellynek dereka sima , o r r a
oldalast fogas, a' tövéén minden felől egy fog. E u r ó p á n a k folyó vi­
zeiben és tavaiban l a k i k ; éjeleuként a ' r é t e k r e is kimegy. F ő z é s á l l a l
megtérésül, de van barnán maradó alfaja is. E l é l 20 évig 's a k k o r
jó nagy. —j—a.
R A K É T A , tűzi mesterségben papirosból készült e s ő , Dielly pus­
kaporral töltve, hosszú botra fügőlegesen k ö t t e t i k , 's meggyújtva
néha több ezer lábnyira egyenesen száll fel a' levegőbe. Congreve
rakétái pléhcsőből á l l a n a k , 's szinte bothoz köttetnek , de nem te-
tőponíosan szállanak , hanem hatalmas robajjal viziráuyosan r e p ü l ­
nek. Azonban ezek végén egy bizonyos gyujtríszerrel t ö l t ö t t , likacsos
golyóbis van, ez mihelyt m e g g y ú l t , olly tüzet köpköd maga k ö r ü l ,
nii'íly mindenüvé tapad , e l o l t h a t a t l a n és mélyen beég. Ha ezen szer
kifogyott, maga a' golyó i s , mint a' g r á n á t , szélyel p a t t a n . E' t a ­
lálmányt eleinte igen fontosnak t á r t á k , azonban a' t a p a s z t a l á s meg­
m u t a t t a , hogy e' r a k é t á k , szél vagy más t ö r t é n e t e s ok m i a t t i r á ­
nyoktól gyakran e l t á v o z t a k , sőt vissza is fordultak. Készitésök sem
olly megfejthetetlen t i t o k , mint közönségesen hiszik , m e r t az aíis-
t r i a i , szász és más pattantyúsok már utánazták , sőt az elsők t ö k é ­
letesítették is.
R Á K Ó C Z I . E z a' neves.et még a' 14-dik évszáz. e l ő t t R á k ó c z
Zemplén vármegyei faluról r a g a d o t t egyik á g á r a ama régi B o g á t -
lUdván nemzetségnek, mellynek t ö r z s ö k a p j a i , Bogát és Radván, K é -
za Simon szerént Csehországból szakadtak a' m a g y a r földre. K é t
Bogát - Radván nemzetségbeli testvér , L u k á c s és Pósa , megosztozott
1 2 4 7 . Lukácsnak három üa vala , R a j n a i , Lukács és Osvát , a' R á ­
kóczi , Morvái 's Körtvélyesi nemzetségek törsökeí. Rajnai fia lehe­
tett Rákóczi Mihály , a' kinek fia, Bálás , az e g r i k á p t a l a n n a k e g y
1327-ki levele szerént, kikapta a' nevezett k á p t a l a n levéltárából h i t e ­
les inássát amaz őt is illető örökös vallomáuynak, mellyben IV L á s z l ó
király engedelmével a' Bogát - Radván nemzetségbeli Gopol fia, a'
gyermektelen Pál gróf, minden b i r t o k á t az apja t e s t v é r é n e k , Illés­
nek, liaira hagyta. A' Rákóczi neiuaetség isnrét k é t á g r a o s z l o t t ,
 52 RÁKÓCZI

minekutána Rákóczi Sigmond 1517 F e l s ő Vadász helységet Abaúj

vármegyében magáévá tette , 's e' b i r t o k r ó l vett jelelménnyel kezdet­
te vala magát különböztetni. A' Rákóczi Rákócziak J 7 5 0 vagy 64
holtak ki Rákóczi Andrásban (Szirmai Antal Notit. Com. '/.cinplin.
Rákóczi András h a l á l á t a' 00 lapon 1 7 6 4 - r e , a' 390-diken 1750-re
t e s z i ) ; a' Felső Vadásziak eltűntek ugyan a' magyar földről 17 J1
de k i h a l t a k e , vagy n e m , bizonytalan (1. RÁKÓCZI GYÖRGY I I I ) . Ezek
közül emlékesekké t e t t é k m a g o k a t :
1 ) R Á K Ó C Z Í S i g m o n d , E r d é l y fejedelme 1007 é s 8 . E g r i
v á r n a g y vala ő, midőn Bocskai István fegyverre kelne 1 6 0 4 , és t ö b b
felső m a g y a r o r s z á g i u r a k k a l melléje á l l o t t , 1005 pedig ő rá bizta
B o c s k a i fejedelem E r d é l y i g a z g a t á s á t , inig magát Magyarországban
t a r t ó z t a t n á k nyomatos foglalatosságai. Bocskai István h o l t a után
H o m o u n a i B á l i n t , a' k i t az elhunyt fejedelem maga helyébe ajánlott
vala az E r d é l y i e k n e k , számos fegyveres c s a p a t t a l késéré a' h ó l t tes-'
tel Erdélybe , refnénylvéh , hogy o t t a n i megjelenése eléreti veié jó­
a k a r ó j a 's a' maga kivánatját. De másfelől Bátori Gábor is t ö r e k e ­
dek a' fejedelmi méltóságra , 's nem csekély befolyású p á r t f o g ó k r a
t a l á l t Betlen Gáborban és lmrefi Jánosban. E r r e nézve az e r d é l y i
r e n d e k , a' fejedelem választás függetlenségét fentartani kívánva, h i r ­
telen öszvegyültek Kolosváratt , és 1007 F e b r . 8 a' koros és kösz­
vényes Rákóczi Sigmondot választották fejedelmükké, 's a' vonako-
dót és magát könyezve mentegetőt unszolásaik á l t a l rávették a' fel-
esküvésre ; a' Bátori G á b o r mellett munkálódott Betlen Gábort p e ­
dig vasra verették. E z t az uj fejedelem azonnal szabadon bocsátotta ;
a' közelgő H o m o n n a i n a k pedig t u d t á r a a d t a a' t ö r t é n t d o l g o t , és fel­
szólította ót követei á l t a l , hogy a' h o l t t e s t t ő l m a r a d n a el fegyve­
reseivel eg5'ütt. Homonnai engedett a' felszólításnak, és Goroszló-
t ó l , a' hol á l t a l a d t a a' hólt testet néhány keserűknek, Kővár és Huszt
felé fordult e m b e r e i v e l , és ezen v á r a k a t , Bocskainak bennt t a l á l t a ­
t o t t minden vagyonával e g y ü t t , a' m a g a kezére k e r í t e t t e . Bocskai
hólt teste m á r most F e j é r v á r r a vitetett és ott e l t a k a r i t t a t o t t ; R á ­
kóczi Sigmond pedig mind a' török s z u l t á n t ó l , mind Rudolf császár­
tól fejedelemnek e s m e r t e t e t t . í g y lévén a' dolog , Homonnai Bálint
is elment Rákóczi Sigmondhoz F e j é r v á r r a , 's azzal egyezetre l é p e t t ,
ki bocsátván kezei közül az elfoglalt v á r a k a t , Bocskai pénzbeli ha­
g y o m á n y á t pedig megtartván ; melly egyezet annál könnyebben ment
v é g h e z , m i n t h o g y Homonnai Sigmond fejedelem l e á n y á t , E r s é b e t e t ,
t a r t á feleségül. M i n d a z á l t a l m á r 1008 M a r t . 3 lemondott Rákóczi
Sigmond a' fejedelemségről B á t o r i Gábor u n s z o l á s á r a , a' k i , enge­
dékenysége b é r é ü l , megvette számára Magyarországon Csáki István
özvegyétől Sárost és Szádvárt. Ugyan azon a' napon B á t o r i Gábor ,
időközben megnevekedett p á r t j á n a k eszközlése által ', fejedelemmé vá­
lasztatott ; R á k ó c z i Sigmond p e d i g , m a g y a r o r s z á g i jószágaira köl­
tözvén , még u g y a n abban az esztendőben, Dec. 5 megholt Felsőva­
dászon , 64 észt. korában , és Szerencsen t e m e t t e t e t t el. Az ó sege­
delmével j ö t t vala ki Visolyban 1589 az egész szent irás m a g y a r u l ,
K á r o l y i G á s p á r , gönczi egyházi t a n í t ó , fordítása szerént. H á r o m
fia m a r a d t Sigmond fejedelemnek : György, Sigmond és P á l . Az utói-
só II F e r d i n á n d a l a t t országbíró lett 1 0 3 2 , de sem ő, sem Sigmond
b á t t y a nem h a g y o t t m a r a d é k o t . — 2 ) R á k ó c z i G y ö r g y I , Sig­
m o n d It'gidősebbik fia, E r d é l y fejedelme 1 6 3 0 — 4 8 . Rávetetvén
B r a n d e n b u r g i K a t a l i n , Bet en G á b o r özvegye , (1. KATALIN , BRAN­
DENBURGI) hogy az e r d é l y i fejedelemségről l e m o n d a n a , Betlen Ist­
v á n , Gábor testvér ö c c s e , kívánt volna ugyan a' megürült fejedelmi
székre e m e l t e t n i , de óhajtása teljesedését nem reményié. Annako-
k á é r t a ' í i á t , I s t v á n t , é s a ' vejét, Z ó l y o m i D á v i d o t , Sáros P a t a k r a
k ü l d ö t t e R á k ó c z i Györgyhöz , és ezt felszólittatta , hogy menne be
 RÁKÓCZI 53

Erdélybe, megbiztatván őt a' maga 's a' r e l e t a r t ó k g y á m o l i t á s á r a l a'

fejedelmi méltóság elnyerésére. Rákóczi G y ö r g y ö t t . i . , a' kinek már
Ketlen Gábor fejedelem sok hasznát vette vala mind hadakozásban ,
mind követségekben, a' ki Lorándfi Susannával kötött házassága á l ­
tal a' sárospataki uradalommal bővítette vala különben is tetemes
b i r t o k á t , a' ki a' Hajdúknál nagy kedvességben v a l a , 's a' helvét
vallástételhez buzogva ragaszkodék , minden más válos elejébe teen­
dőnek itélé , 'a ügyekezék benne lekötelezni maga i r á n t jövendő fe­
jedelmét. Az alatt a' kolosvári gyűlésen , mellyen Brandenburgi Ka­
talin valósággal lemondott, Betleu Istvánra halmozódott , minden re­
ményén felül, a' válszavak többsége. Azonnal utánok ü z e n t t e h á t kö­
veteinek , hogy hagynának fel a' rajok b í z a t o t t dologgal , és térné­
nek ő hozzá vissc.a. De már a k k o r elindult vala R á k ó c z i G y ö r g y ,
fegyveres hajducsapat elején, E r d é l y felé, 's bevezettetett vala az u j a b ­
bik Betlen Istvántól, mint v á r n a g y t ó l , N a g y v á r a d r a . I t t megállapo­
d o t t , minekutána értésére esett volna a' dolog m i b e n l é t e ; K e s e r ű i
Dajka János , egyházi felügyelő, 's Geleji K a t o n a Jstváu, udvari p a p ,
pedig rá bírták Betlen István fejedelmet, hogy békés egyezet á l t a l
intézné el a' dolgot Rákóczival. Meghívta t e h á t Botlen R á k ó c z i t ba­
rátságos öszvejövetre , mellyben a' választolt fejedelém és a' fejede­
lemségre vágyó abban egyeztek meg , hogy az erdélyi rendek uj sza­
vazása döntse el a' dolgot. Rákóczi az öszvcjifvetről visszatért .Nagy­
váradra; Betlen pedig Segesvárra hivta öszve a' r e n d e k e t , a' h o l ,
főképen Brandenburgi Katalin és Kemény János munkálódása á l t a l ,
Rákóczi György választatott fejedelemmé, a' k i , t u d ó s í t t a t v a a' do­
l o g r ó l , bement már most E r d é l y b e , és G3iilafejérváratt 1031) Sept.
20 felesküdött. A' fényes kapu már 1031 elején helyben, h a g y l a a'
választást, II Ferdinánd ellenben hadakat i n d í t o t t E s z l e r h á z i M i k l ó s
nádor alatt Rákóczi György e l l e n ; de minekutána a' nádor előbada
Zólyomi Dávid és ifjabbik Betlen Istvántól R a k a i n a z n á l megverette­
tett vala, fegyvernyugat ajánltaiott R á k ó c z i n a k , m e l l y e t az elfoga­
d o t t , és olly híven m e g t a r t o t t , hogy a' svéd k i r á l y , Gustáv Adolf,
németföldi győzedelmet, a' császárnak ezekből következett szorongá
sa 's a' proteFiantismus dicső hősének sürgető felszólítása sem bír­
hatnák ót annak megszegésére. A' lützeni csata után t e h á t á l l a n d ó
békét kötött II Ferdinánd Rákóczival Nperjeseu 1 6 3 3 , mellyben a'
bécsi ezt követett békekötések m e g e r ő s í t t e t t e k , Munkács vára pedig
örökösen általadatott Rákóczinak olly kötmény a l a t t , hogy Branden­
burgi Katalinnak 2 0 0 ezer forintot fizessen é r e t t e . Alig b i z t o s í t o t t a
vala e' részről fejedelmi méltóságát Rákóczi G y ö r g y , midőn a' fé­
nyes kapu ellen kellé azt ismét védenie. N a g y hiba vala t. i. Rakó-
czi tulajdonságában a' szerfelett való b i r t o k v á g y , m e l l y őt g y a k o r ­
ta gyűlöletes eszközletekre ösztönzé, 's több előkelő e r d é l y i nemzetsé­
geket felborzonta ellene. Már 1 6 3 4 a n n y i r a elidegenítette t ő l e a'
megbántatott Székely Móses a' nagy u r a t , hogy ennek engedelmével
török hadat vezérelhetne a' fejedelem ellen. E z t visszanyomta ugyan
R á k ó c z i ; de kevéssel azután nagyobb zivatart gerjesztett ellene az
idósebbik Betlen István. Mert minekutána ennek kisebbik h a , P é t e r ,
valamelly tisztjét haragjában agyon ütötte volna , nem engedé a' fe­
jedelem , hogy az éltevesztett apja egyezetre lépjen az ü l ő v e l , ha­
nem bünpert rendelt ellene. Betleu P é t e r licsedre menekedett az ap­
jához , ez pedig a' budai basához j á r u l t segedeleméit , a' k i , ellent
nem állván a' fejedelem követsége a' fényes k a p u h o z , és ennél be-
nyujlafott ajándékai, parancsot vett lslambulból, hogy Betlenék mel­
lett fogjon. Rákóczi György t e h á t , védelemre k é n t e l e n i U e t v e , K o r -
nis Sigmnndot elejébe küldötte a' közelgő budai b a s á n a k , a' kinek
elóhada Szalontánál 1630 Oct. 1 öszvetalálkozolt és megverekedett
Kornis esapatjával. Mind a' két viaskodó fél meggyőzetettnek vél-
 54 RÁKÓCZI
ván magát, alkony után hátra vonult a' csatahelyről; minekutána
pedig maga a' fejedelem is egyesült volna Kornissal , alkudozásra
kelt a' dolog, mellynek kerekedményét azután a' fényes kapu is hely­
benhagyta. K' szerént Betlenéknek minden jószágaik vissxaadattak,
é.« kölcsönös jóakarat fogadtatott mind a' két részről. Az alatt, Gus-
táv Adolf eleste után is (Lüczeimél 1632 Nov. 6 ) , folyt vala Német­
országban a' háború, változó szerencsével. Torstensolin , svéd fő­
vezér, 1642 Olmüczig előnyomult, és innen szorgalmaztatta Rákó­
czi Györgyöt, hogy kelne fel ő is a' vallásszabadság ügye mellett.
Rákóczi, a' ki addig sikeretlenűl ügyekezett vala, intvények által
szerezni foganatot a' bécsi békekötésnek , és a' kiben e' felett nagy
iielieztelést gerjesztettek vala ama gunyiratok és mondák , mellyek
a' felesége 's ő felöle a' császári párt emberei között kerengenék,
megnyervén a'fényes kapu helybenhagyását, szövetségre lépett 1643
a' Svédekkel, és 1644 ;>lkezdette a' hadakozást 111 Ferdinánd ellen,
Febr. 17 kibocsátott nyilatkozványa szerént , az evangyéliom követő
hitvallás szabadságának helyreállítására. Már ekkor a' morva föld­
ről Holsteinig távozott vala Torstensohn , az ellenséggé vált dán ki­
rály ellen ; Magyarországon pedig a' császári hadak vezére, Puch-
liaim, ügyesen és gyakor sikerrel munkálódék az erdélyi fejedelem
ellen : de még is a' lett ezen első táborozás kerekedménye, hogy Rá-
kóczi legderekabb vezére, Kemény J á n o s , Gömör és Turócz várme­
gyékben foglalna téli szálast. Mivel pedig az alatt Torstensohn is
győztesen visszafordult vala a' császári birtok felé, alkudozást nyit­
tatott meg 111 Ferdinánd llákóczi követével Nagyszombatban , melly
Mart. 28-ig 1645 folylattat t t ; ekkor pedig annak hirére, hogy a'
svéd vezér elhatározott hadi szerencséje a' császárt Prágából Bécsbe,
házanépét pedig innen a' stájer földre szalasztotta, szétoszlott az ösz-
vejövet,'és Rákóczi, minekutána Munkácson Apr. 22 pénzsegedelem
iránti alkut kötött vala a' franczia udvarral, Posony környékéig elő­
nyomult , és cseklészi főhadiszállásáról , Kemény János , Bakos Gá­
bor és a' maga kisebbik íia, Sigmond, alatt elküldötte hadainak egy
részét Brünn alá, mellyet Torstensohn már bekerített vala. Brünn
ugyan kiállotta. a' vivatást; de az egyesült hadak, a' Morva folyam
mentiben Bécsfelé nyomulva, Korneuburgot és a' Tábor melléki véd
hányatokat elfoglalták, llly aggodalmas helyezetben megkerestette
Rákóczit a' császár Tőrös János á l t a l , és külön békülésre nőgattatá
őt. Rákóczi , tekintetbe vévén a' fényes kapu szembetűnő elidegene­
dését , mellyet a' császár isiámbuli követei eszközölni ügyesek valá-
nak, és a' melly igen világosan kifejezte vala magát a' háború foly­
tatását tiltó több rendbeli parancslevelekben, olly fenyegetés mellett,
hogy különben török hadak boritandják el Erdélyt , tanácsosnak, sőt
szükségesnek tartá elfogadni Tőrös ajánlatait, és külön békét köt­
ni a' császárral, mellynek kötményei a' Linczben 1 645 Dec. 16 költ
császári diplomába foglaltattak, a' honnan l i n c z i b é k e k ö t é s ­
n e k szokott az neveztetni. E' békekötésben magára 's nemzetségé­
re nézve a' tokaji uradalmat és Regécz várát nyerte Rákóczi örökös
joggal; ezenkívül holta napjáig ama 7 magyarországi vármegyéket,
mellyek már 1621 Betlen Gábornak is általengedtettek vala ugyan azon
határozattal, és a' mellyeknek ketteje , Szabolcs és Szatmár , Rákó­
czi fiainak is leköttetett éltök végéig; az evangyéliomkövetők vallás­
szabadsága pedig az előbbi békekötések értelme szerént újra niegál-
lapittatott , és ezeknek kétes kifejezniényei szorgosabban meghatá-
roztattak. E' békekötés után, mellynek tartalma az 1647 országos
végzésbe felvetetett, az erdélyi fejedelemnek általa megnövekedett
birtokára nézve, feljebb kívánta a' fényes kapu emelni a' szokott
évenkénti adót, és 10 ezer arany helyett 15 ezerét kivánt Rákóczi­
tól. Ez nem csak a' kivánt pótlékot vnnakodék megadni , hanem az
 RÁKÓCZI 55
addig j á r t oltalomdij füzetesével is h á t r a m a r a d a , 's ez á l t a l a' fé­
nyes kaput kemény fenyegetésre nigerié maga ellen , mellynek t e l ­
jesedését ez ultal csak az hárította e l , hogy Ibrahim szultán 10 17
megfojtatott, De a' mit a' fényes kaputól sajna la R á k ó c z i , azt het­
ven költötte a' lengyel korona megszerzésére, Lengyelországban t. i.
IV Wladislaw halálával Ki 18 királyválasztásra k e r ü l t a' dolog. R á ­
kóczi Mellen Ferenczet temérdek summákkal Varsóba k ü l d ö t t e , válsza-
vakat vásárolni az ő r é s z é r e : de e'beli i p a r á n a k foganatját nem lát­
h a t t a , mert ugyan abban az esztendőben Oct. 11 magát is u t o l é r t e
a' halandók sorsa. Kitűnő vala ó benne a' hitbuzgalom és a' pénz
szeretet, melly utolsó , j ó l l e h e t n é m e l l y k o r dísztelen és gyűlöletes
téteményekre birá ö t , meggyőzettetett még is g y a k r a n az e l s ő t ő l ,
a' mennyiben s z e n t e g y h á z a k r a , o k t a t ó i n t é z e t e k r e , külföldön t a n u l ó
ifjakra örömest adakozók, és az öreg G r á d u á l névü egyházi énekes
könyvet maga költségén k i n y o m a t t a 1 6 3 0 , és a n n a k p é l d á n y a i t a'
helvét vallást t a r t ó gyülekezeteknek ingyen s z é t o s z t o t t a , bele irván
mindegyikbe a' maga nevét e' válmondással : A'«w est currenlis , ne-
que vtilentis, sed miserentis Dei. Az ó szövetség könyveit 13-szor ,
az újét 32-szer olvasta á l t a l . E g y é b i r á n t a' hit dolgában az á l l a p i -
tottban való veszteglés b a r á t j a , a' haladásnak és újításnak ellensége
v a l a : mert a' dési országgyűlésen 1 6 3 8 kémén)' végzések és eszköz­
letek által ügyekezék elnyomni 's k i i r t a n i a' Sidózók vagy Szom­
batosok felekezetét és a' Davidismust ( I . D A V I D I S ) ; a' s z a t m á r n é m e t i
nemzeti sinatou pedig 1646 a' helvétvallásu hitfelekezetböl k i t i l t o t ­
ta a' P u r i t a n i s m u s t , mellyet abba T o l n a i J á n o s , tokaji h i t t a n i t ő ,
a k a r t vala behozni , 's az ugy nevezett Gelejiféle egyházi törvények
által (canones Gelejianij megállapította benne az i g a z g a t á s rendsze­
rét. Két (ia m a r a d o t t , György és S i g m o n d , melly utolsó 1 6 5 2 him­
lőben hólt el 2!) észt. korában , minekutána fiatat nőjét , H e n r i e t t é t ,
a' Rajnanádnri házbői, három hónappal a' menyekzó után elvesztette
vala. — 3 ) R á k ó c z i G y ö r g y I I , még a z apja, I R á k ó c z i G y ö r g y ,
éltében erdélyi fejedelemmé választatott 1 6 4 2 a' fényes kapu h e l y ­
benhagyásával; 1 6 4 3 feleségül vette Somlyai B á t o r i Soliát. 1648
pedig , az apja holta után , beállott a' fejedelemségbe , 's azonnal
megküldvén Istambulba a' három esztendőtől ólta e l m a r a d o t t a d ó t
fejedelmi ajándékokkal e g y ü t t , olly kedvességet n y e r t IV Muhamed
szultán, vagy inkább a* mindenható n a g y v e z é r , K i u p e r l i Mehmet ,
e l ő t t , hogy ez által nem csak megerősíttetnék az e r d é l y i fejede­
lemségben , hanem a' szomszéd moldvai 's havasalföldi vajdák is alá­
ja rendeltetnének. E' r á r u h á z t a t o t t h a t a l o m n á l fogva m e g t ö r t e 's
méltóságából kivetette ő 1 6 5 3 az ellenszeges moldvai v a j d á t , Bazilt,
és ennek k o r l á t u n k a t , I s t v á n t , t e t t e h e l y é b e , a' ki a' fényes kapu
tói megerősíttetett. 1655 pedig a' havasalföldi v a j d á t , Konstujitint,
a' ki egy ellene t á m a d o t t p á r t t ó l fogságra vettetett vala , kiszabadí­
t o t t a 's visszahelyezte , 's a' fegyverrel levert t á m a d ó k t ó l f e l á l l í t t a ­
t o t t ellenvajdát k i v é g e z t e t t e ; melly t e t t e i 's foganatjai által nagy
tekintetre kapott mind az E r d é l y i e k , mind a' külföldi h a t a l m a k e l ő t t .
A' lengyel királyszéken e k k o r Kazimir J á n o s ü l e , az e l h u n y t IV
Wladislaw testvér ö c c s e , a' k i , a' nemzet többségétől 1 R á k ó c z i
György elmellóztetésével meghivatva , 's egyházi bibornok l é t é r e ,
a' pápától e'beli kötelezményei alól f e l m e n t e t v e , világivá l e t t , és
1 6 4 8 hanyatlatán az uralkodást általvette vala. E z , mint férj fi iva­
d é k a a' svéd királyháznak , ellenese vala Gustáv K á r o l y k é t h i d i pa­
lota grófnak , a' ki az Adolf Gustáv hajadon leányának , K r i s t i n á -
nak , lemondása által m e g ü r ü l t svéd k'irályszékre m e g h i v a t t a t o t t vala.
Gusláv Karolj- fegyverre! ügyekezék elnémítani Kazimir J á n o s köve­
t e l é s é t , és 1655-től fogva győzedelmesen hadakozók ellenesével
a' lengyel földön. Kazimir János t e h á t külföldi segedelem után j á r a -
50 RÁKÓCZI

t o t t , és pártfogókra talált az orosz izárban, a' török nagy vezérben,

III Feriiiuand császárban és a' brandenburgi választó fejedelemben.
Az erdélyi fejedelem is segedelmezésre kéretletett tőle 's a* lengyel
rendektől, a' kik Kazirair János gyermektelen voltára nézve , ollv-
biztatvánnyal gyáinoliták kérelmöket, hogy annak holta után Rákó­
czi Györgyöt vagy ennek fiát, Ferenczet, választannak királyokká.
De Gustáv Károly is (igyekszek a' maga pártjára vonni Rákóczit ,
oda Ígérvén neki Leng3'elországnak a' Visztulától keletre terjedő ré­
szét királyi czimmel. Rákóczi , a' kire a' lengyel koronavágy örök­
ségül maradt vala az apjáról, és a' kinek tudtára esett, hogy az
orosz czár ugjran azt a' biztatást vette a' lengyel rendektől , a' mel­
lyel őt ügyekezének megnyerni , biztosabbnak tartá a' győzedelmes
svéd király ajánlatát , és a' nagj'vezér megbatározott tilalmának el­
lenére is 1057 elején 25 ezernyi hadsereggel Lengyelországba meut,
és Krakóuál egyesült a' Svédekkel. Ezen lépte által ugy látszék,
mintha el volna döntve Lengyelország sorsa, midőn nyugat felől hir­
telen nagy ború kerekedett, melly veszéllyel feuyegeté vidor remé­
nyeit, A' dán király t. i . , III Fridrik hasznára akarván fordítani
a' svéd haderő távollétét, a' brösembrói békekötés által (1045) el­
vesztett tartományok visszanyerésére váratlanul háborut üzent a'svéd
királynak. Ez, Krakót és Bresket az Erdélyieknek általadván , siet­
ve Dánország felé indította egész haderejét; Rákóczi pedig, magára
hagyatva, közbe szoríttatott a'Lengyelektől és szövetséges társaiktól,
ugy hogy kudarczos alku által kéntelenittetnék kibontakozni a' ve­
szélyes kelepczéból. Olly kötmények a l a t t , bogy a' svéd szövetség­
ről lemondjon , Krakót és Bresket kiürítse , megengedtetett neki a'
haza térés. E' szerént Apaíi Istvánt és Gyerófi Györgyöt kezesekül
hagyván, a' hadsereg vezérletét Kemény Jánosra bizta ; maga, csak
300 embertől késértetve, legrövidebb utón sietve Magyarországra
jött , a' hol Munkács környéki jószágait Lubomirszki által feldúlva
találta. Kemény János, minekelőtte Erdélyt elérhette volna, sere­
gestül tatár fogságba került (1. KKMÍJNY JÁNOS) ; Rákóczival pedig,
közel egy időben érkezett Erdélybe a' török nagyvezér kemény pa­
rancsa a' rendekhez , bogy azonnal más fejedelem választáshoz fogja­
nak az engedetlen helyébe. A' rendek esedezésére lemondott Rákóczi
György Nov, 1 a' gyulafejérvári gyűlésen, és helyébe Rédei Ferenc/,
választatott olly kötelezménnyel, hogy amannak ismét által adja a'
fejedelemséget, mihelyt megengesztelheti az maga iránt a' fényes ka­
put. Eltávozott tehát Erdélyből Rákóczi magyarországi jószágaira,
's innen járata követei által a' nagyvezér megengeszíelődése után. Ue
midőn c'beli igyekezete sikert nem mutatna , 's tudtára esett volna ,
hogy némelly előkelő várak, nevezetesen Nagyvárad és Boros Jenő,
parancsnoki 's őrseregei vonakodnának, kötménytelen hűséget esküd­
ni az uj fejedelemnek : elszánta magát, erőt szegezni a' török hata­
lom ellen; bement 1G5S elején fegyveres csapattal Erdélybe, 's a*
kötménytelen eskükivánat által felbontatottnak állítván az alkut, vis-
szaállitatását sürgette. — A' Megyésen egybegyűlt rendek Jan. 25
engedtek kívánságának , és Rádeit elbocsátván , újra fejedelemiiek es­
mérték őt. A' nagyvezér, megtudván a' dolgot, parancsot küldött
egyfelől a' tatár khánuak ós a' moldvai 's havasalföldi vajdáknak,másfelől
a' budai basának, hogy az Erdélyiek engedetlenséget kemény Iskolá­
sai büntetnék meg; sőt maga is megindított Erdély felé egy 100 ezer­
nyi hadsoreget. Rákóczi, mindenre elszánva, a' közelgő budai basa el­
len vezérelte hadait, és ezt megverte Lippánál; de az alatt keletről
és délről számtalan t a t á r , oláh 's moldvai csapatok boriták el Er­
délyt, és iszonyú kegyetlenséggel dúlák és pusztiták azt; maga a'
nagyvezér is megérkezett Temesvárhoz. Illy temérdek hatalom elől
kéntelen vala Rákóczi megvonni magát bérezek és erdők rejtekeibe;
 RÁKÓCZI 57
M erdélyi rendek pedig kérfelő követséget k ü l d ö t t e k a' nagyvezérhez,
a' ki BOTOR J e n ő t , Lúgost és Karánsebest m á r elfoglalta vala. A'
követség feje, Barcsai Á k o s , annyira megtetszett a' nagyvezérnek ,
hogy kész volna levenni Erdélyről a' büntetés o s t o r á t bizonyos köt-
mények a l a t t , mellyeknek egyike a' vala , hogy azontúl Barcsai le­
gyen fejedelem (1. BAKCSAI Á K O S ) . Szorult és Ínséges állapotjok el­
fogadtatta az Erdélyiekkel e' súlyos kötményeket és a' nagyvezér
parancsára haza takarodtak már most a' zaklatok , m i n e k u t á n a Gyu-
lafejérvárat a' fejedelmi palotával, szentegyházzal 's a' Betlen Gá­
bortól alapíttatott könyvtárral és nag3' számú e r d é l y i 's szomszéd
magyarföldi helységekkel együtt f e l é g e t t é k , és m i n t e g y 1 0 0 ezer­
nyi minden korú 's nemű lakosokat vagy megöltek , vagy r a b s á g r a
liurczoltak magokkal temérdek z s á k m á n n y a l e g y ü t t . A' nagyvezér is
eltávozott már most seregével: de m e g h a g y t a a' temesvári b a s á n a k ,
hogy Barcsait minden erejével védelmezze R á k ó c z i ellen , a' k i r ő l
feltette, hogy nem fog még nyugodni. Ugy is lett a' dolog. M e r t
105!) második felében Magyarországról Barcsai ellen indult R á k ó ­
czi, 's ezen évi táborozásának kerekeditiénye Szeben megszálása l e t t ,
a' hova beszorult a' Rákóczi erejével nem bíró B a r c s a i . De 1 6 6 0 ki­
indult Temesvárról Szejdi (Ambát) basa tetemes erővel , és B i h a r
vánnegyéu által pusztítva E r d é l y n e k t a r t o t t . Közeledése h i r é r e ab­
ban hagyta Rákóczi Szeben inegszálását , és elejébe indult. Kolosvár
tájján , Gyalu 's Fene* közt csatára k e l t a' dolog J u n . 2 (mások
szerént Maj. 22) , ineüynek foganatja, ellent nem állván a' T ö r ö k ö k
felülhaladó száma , már gyözedéiemmel kecsegteté a' M a g y a r o k vi­
tézségét, midőn R á k ó c z i , hevétől e l r a g a d t a t v a , 's vezéri t i s z t j é r ő l
megfelejtkezve, által ugratott egy á r k o n , és a' viaskodók tolongvá-
nyába vegyült, üe mivel az ugratás rugalma lelökkentette vala fe­
j é r ő l a' s i s a k o t , és ö ezzel nem gondolva, fedezetlen fővel h a r c z o l a ,
csak, hamar négy kemény vágás esett a' koponyáján , és t e h e t e t l e n n é
tette ót mind a' v i a s k o d á s r a , mind a' vezérlésre. Olly jó k a r b a n
vala még ekkor a' csata d o l g a , hogy szekérre t e h e t n é k és a k a d á l y
nélkül Nagyváradra vihetnék a' sebhedtet h í v e i ; de a' vezérétől meg­
fosztatott seregben megcsökkent a' bizodalom és bátorság , és szala-
dásra bomlott a' magyar csatarend. Nagyváradon J u n . 8 megholt s e ­
bei miatt Rákóczi György 40 esztendős k o r á b a n . H ó l t teste S. P a ­
takon temettetett e l , 1 6 6 1 . Az annya , Lorándíí S u s á n n a , n é h á n y
hetekkel előbb múlt vala k i . Életben m a r a d t a k utána : az özvegye ,
Sotnlyai Bátori Soíia , 's 15 esztendős íia , P e r e n c z . E r d é l y i jószá­
gai országbirtokká t e t e t t e k h o l t a után a' r e n d e k t ő l , és résszerént a"
lengyelföldi táborozás következeiében foglyoskodók k i v á l t á s á r a , rés­
szerént országos érdemek j u t a l m a z á s á r a f o r d í t t a t t a k . S i k e r n é l k ü l
sürgette Bátori Soha 1605 visszaadatásokat. —
4 ) R á k ó c z i F e r e n c i I , született 1 6 4 5 , ' s már 1 6 5 2 , a z ap­
j á n a k , 11 Rákóczi G y ö r g y n e k , s ü r g e t é s é r e , E r d é l y fejedelmévé előre
megvalasztatott 17 válkötmények a l a t t , mellyeknek egyike a r r a szo-
ritá ő t , hogy a' helvét hitvallásban megmaradjon, különben feloldd
a' rendeket a' bódulat eskü alól. Ezt a' k ö t m é n y t a z é r t gondola szük­
ségesnek a' fejedelmi a p a ; mivel B á t o r i Sóíia, Ferencz a n u y a , csak
külsőképen tartá magát a' helvét vallás szeréuti hitíelekezetiiez, szí­
vében pedig a' közönséges római szentegyházhoz hajloirga , mellyhez
tartozék az ő lengyel születésű annya ; 's mivel észre vette , hogy
Jézus szerzetbeli a t y á k környékezik álöltiizetben napát és l e l e s é g é t ,
és hacskája lelkét is- magokhoz ügyekeznek édesgetni. Féltése alapos
voltát megmutatták Bátori Sólia utóbbi l é p t e i . Mert férje szerencsét­
len kimúlta után a' liával együtt nyilván a' közönséges r ó m a i szent­
egyház kebelébe t é r t , és a ' s á r o s p a t a k i 's egyéb rákócziféle jószágbei i
ref. gyülekezetek és oktató intézetek számára még IVrényi Gábortól
 6S RÁKÓCZI

és későbben Lorandíi Susánnától r e n d e l t e t e t t jüredelmet l e f o g l a l t a t t a .

Egyszersmind pedig e l h a g y t a azt az országos felekezetet is , melly-
nek leje vala egy időtől lógva férje nemzetsége, 's egészen I Leopold
császár és k i r á l y oltalmába 's kegyelmébe z á r k ó z o t t , a' kinek nem
csak á l t a l a d t a Szabolcs és S z a t m á r vármegyéket , Kalló 's Szalmái-
várakkal e g y ü t t , hanem a' fiának örökös v á r a i b a , Keséd, T o k a j ,
P a t a k és Ónodba is császári őrsereget fogadott bé. így a' közönsé­
ges római hitvallásban és a' császár iránti bódultságban növekedvén
fel Rákóczi F e r e n c z , o l l y méktékben birá Leopold bizodalmát és ke­
g y e l m é t , hogy ennek istámbuli követsége abban munkálódnék 1 0 6 5 ,
j ó l l e h e t s i k e r e t l e n ü l , a' fényes kapunál , hogy ez I Apafi Mihály e l ­
mozdításában és helyébe R á k ó c z i Ferencznek az erdélyi fejedelemségre
emeltelésében megegyezne. Mindazáltal a' veselényiféle öszveesküvés
fejei is R á k ó c z i F e r e n c z r e vetek szemeiket, mint igen t e h e t ő s birto­
k o s r a , 'a ügyekezének őt magokhoz kötelezni. Zriuyi P é t e r leánya
l e t t ezen öszveköttetés k a p c s a ; 's ugyan azon esztendő n y a r á n elje­
g y e z t e t e t t Rákóczi Ferencznek a' treucsényi fürdőben Z r í n y i I l o n a ,
a' kivel J 6 6 6 S. P a t a k o n kelt egybe. Veseléuyi Ferencz nádor h o l t a
után ( 1 6 0 7 ) Zrínyi P é t e r , már horvátországi bán , vette á l t a l a ' t i t k o s
v á l l a l a t k o r m á n y á t ; és az ő i r á n y z a t a a' v a l a , hogy magát M a g y a r ­
ország , vejét pedig E r d é l y fejedelmévé tegye a' fényes kapu sege­
delmével. Hogy a' magyarföldi protestánsok g y á m o l i t á s á r a is t a r t ­
h a t n a számot e' s z á n d é k , ki a d a t t a Z r í n y i Rákóczival a' lefoglalt
papi 's t a n i t ó i jövedelmeket ; maga pedig , jóllehet két esztendeig si­
k e r nélkül j á r a t o t t török segedelem u i á n , azt i r t a még is 1669 felső
M a g y a r o r s z á g r a , hogy kívánt véget é r t a' fényes k a p u n á l alkudozása,
's hogy a' veje 's a' vele t a r t ó k fognának haladék nélkül erőszakos
eszközletekhez. R á k ó c z i Ferencz t e h á t , minekutána 8 ezer l o v a s , 4
ezer gyalog fegyveres embert szerzett volna öszve , 1 6 7 0 elején ven­
déglet színe a l a t t magához hivatta S. Patak,ra S t a r h e m b e r g g r ó f o t ,
a' tokaji p a r a n c s n o k á t , több tisztekkel e g y ü t t , és őket fogva t a r t o t ­
t a ; T o k a j ' s némelly egyéb várak a l á p e d i g , mellyekben császári őrö-
zet v a l a , h a d a k a t k ü l d ö t t , mellyek Tokajjal ugyan nem b í r t a k , d e
Ó n q d o t , Szendrőt és K a l l ó t megvették. Az a l a t t Z r í n y i P é t e r a' só­
gorával , F r a n g e p á u i Ferenczel e g y ü t t m á r a' császár h a t a l m á b a ke­
r ü l t v a l a , a' kinek h a d s e r e g e , Spork vezérlete a l a t t , közeige már a'
felföldi támadás köréhez i s , és o l l y császári hirdetvényt t e r j e g e t e ,
m e l l y b e n Rákóczi p á r t ü t ő n e k b é l y e g e z t e t e k , és a' tőle elállandókiiak
bocsánat Ígértetek. Ez a' h i r d e t v é n y , Z r í n y i Péter és F r a n g e p á u i F e ­
rencz elfogattatások h í r e , egy rákócziféle lovas csapat megszalasz-
t a t á s a , 's a' biztosan várt török segedelem e l m a r a d á s a , a n u y i r a m e g -
szeppentették Rákóczi f e l e s e i t , hogy némellyek E r d é l y b e meneked­
n é n e k , a' többiek házaikhoz oszolnának szét. Rákóczi F e r e n c z , i l l y
aggodalmas helyezetben , k i a d a t t a Sporknak Starhemberget és fogoly
t á r s a i t , T o k a j megszálatását abban h a g y a t t a , hadait szétbocsjjtotta,
m a g á t pedig a' munkácsi várba vonta meg az annya özvegyi lakába.
B á t o r i Sóíia , a' ki mindenkor ellenezte vala fia v á l l a l a t j á t , egy meg
h i t t szerzetest küldött B é c s b e , a' ki tetemes pénzbeli áldozattal ke­
g y e l m e t t u d o t t az ő fiának n y e r n i , o l l y kötmény a l a t t , hog3'minden
váraiba császári órözetet fogadjon. Míg azután támadása t á r s a i bün­
tettetnének és üldöztetnének , a' k o r m á n y eszközleteinek szigorúsága pe­
dig uj békételenséget és lázongást gerjesztene az o r s z á g b a n ; rendesen
és visszavonultan t ö l t e Rákóczi Ferencz n a p j a i t ; és 1 6 7 6 J u l . 8 meg­
h o l t Makoviczán 31 esztendős k o r á b a n . Az erdélyi fejedelmi czimet
mindenkor viselé, 's az sírkövére is rá vésetett. Gyermeke kettő ma­
r a d o t t , egy 4 esztendős l e á n y , Juliána , 's egy 5 hónapos Hu, F e ­
rencz. Az özvegyét, Z r í n y i I l o n á t , későbben Tököli Imre vette fe­
leségül. — 5) R á k ó c 7. i F e r e n c z I I , F e r e n c z és Zrínyi Ilona lia ,
 RÁKÓCZI 59

született 1 0 7 0 . Minekutána az annya , a k k o r m á r Tököli I m r e fele­

sége, feladta vala 1 0 8 8 Munkács várát Caraffának (1. ZRÍNYI Ir.oxA) :
a' feladás egyik kötménye szerént a' 1 2 esztendős Ferencz I L e o p o l d
császár és k i r á l y remlelinénye alá került , a' ki Kollonics L e o p o l d
győri püspök és egyházi bibornokot nevezte ki gyáninokká. Kollonics
Rákóczi F e r e n c z e t , az annyától elválasztva , a' Jézus szerzetbeli a t y á k
nevelésére bizta , a' kik őt Csehországban, előbb a' neuhausi , azutáu
a' prágai oktató intézetekben t a r t o t t á k . Elvégezvén t a n u l á s á t , L e o ­
pold császár engedelmével bejárta Olaszországot; azután pedig a' ltajna
mellett táborozó császári hadsereg m u n k á l a t a i n a k szemlélésére m e n t .
I t t mulattában megesmerkedett Kölnben K á r o l y hessen-rheinf'elsi fe­
jedelem leányával, Karolina A m á l i á v a l , és azt feleségül v e t t e , a'
császár tudta 's helybenhagyása n é l k ü l , a' kit m i n d a z á l t a l meg t u d o t t
ezen lépte iránt engesztelni, 's a' kinek jóváhagyásával á l t a l v e t t e m á r
most örökös jószágainak k o r m á n y á t . Ezen t a r t ó z k o d é k ő, midőn 1 0 9 7
Tokaji F e r e n c z , Tököli a l a t t szolgált h a j d ú , 's egy Szalontai nevű
paraszt lázadást gerjesztettek a' g a r á z d á l k o d ó császári katonák ellen,
Kuruczoknak nevezvén magokat és követójiket. R á k ó c z i e' l á z a d á s
kiütése után mindjárt Bécsbe t á v o z o t t , és ott , minden g y a n ú elmel-
lőzésére , németesen ő l t ö z k ö d é k , és csak németül beszéle ; sőt ma­
gyarországi jószágait örökös nénietföldiekért cserébe ajánlá az udvar­
nak. A' Kuruczok támadása h a m a r e l n y o m a t t a t o t t ugyan ; de a' kar-
loviczi békekötés 1 0 9 9 , melly a' m a g y a r nemzet részesülte n é l k ü l
készült vala , *s annak késéretében az udvartól s ü r g e t t e t e t t fegyver­
jog és u j k e r e s e t , háborodást gerjesztenek a' M a g y a r o k l e l k é b e n , o l l y
időben, mellyben 11 Károly spanyol k i r á l y m a g t a l a n k i m ú l á s a nem
sokára bekövetkezendő , 's uj és kemény öszveütközést szülendő vala
a' frauczia 's austriai udvarok között. Esmeré a' franczia u d v a r a'
Magyarországon lengő szellemet, és élni k i v á n a vele a' m a g a szán­
dékainak elósegélésére. Rákóczi Ferencz ismét honi j ó s z á g a i n l a k o ­
zok , midőn az istambuli franczia követ levele á l t a l , segedelem pénz
ígérete m e l l e t t , felszol l i t t a t o t t , hogy á l l a n a a' békételenek e l e j é r e .
H i h e t ő , hogy hasonló 's g y a k o r serkentések é r d e k l é k ót a' belföldi
békételenek részéről i s , a' kik ő nála g y ü l e k e z é n e k , ó hozzá t á m a s z -
kotlának, llly behatmányok a l a t t tét és h í r v á g y r a g y u l a d a a' fiatal
kebel , és L o n g u e v a l , egy belga születésű 's a' császári h a d a k közt
szolgáló k a t o n a t i s z t , a' ki engedelem mellett L ü t t i c h b e vala menendő
rokoninak l á t o g a t á s á r a , egy 1 7 0 0 Nov. 1 k ő i t ü z e n e t i r a t o t vett á l t a l
Rákóczitól, m e l l y n e k a ' franczia k i r á l y kezébe s z o l g á l t a t á s á t fogadta,
de a' mellyet ő útjában bemutatott a' bécsi országló széknek. Bécsben
a' küldiromáiiy csínnal felbontatott , és elolvastatva visszaadatott
Longuevalnak azzal a' m e g h a g y á s s a l , hogy j u t t a t n á azt végtűzetére ,
a' váratható választ pedig szintúgy közölné a' m e g h a g y ó k k a l . N é h á n y
hetek múlva visszatért L o n g u e v a l , Barbesier franczia o r s z á g ü g y n ö k
Dec. 18 költ válaszával, m e l l y e t , a' bele kandit ott bécsi k o r m á n y -
emberek utasítása szerént, elvitt R á k ó c z i n a k , minthogy mélyebben
kivána még az országló szék bele tekinteni a' keletkező t á m a d á s szö­
vevényébe, 's megesmérni annak főbb részeit. Első léptének vélt t i ­
tokban maradtánál fogva bátrabban halada Rákóczi tűssé te f e l é , \s
1701 Febr. 11 k ő i t levelével ismét Parisba i n d í t o t t a L o n g u e v a l t ; a'
k i , bemutatván ezt az irományt is Bécsben , tovább utaztában Lincz-
nél elfogattatott , midőn már eléggé felvilágosítottnak t a r t a n á m a g á t
a' császári kormány. R á k ó c z i , abban b i z a k o d v a , hogy k ü l d ö t t j e , a'
vett utasitmányhoz képest, elsikkasztotta a' nála lévő i r o m á n y o k a t , az
elfogatás hirére is n y u g o d t a n m u l a t a S á r o s o n , midőn Maj. 29 S o l a r i
hadvezértől fogollyá t é t e t e t t , és N é m e t u j h e l y r e v i t e t e t t . Vele e g y
időben több előkelő Magyarok is e l f o g a t t a k ; Bercsényi M i k l ó s , Rá­
kóczinak leg meghittebb barátja ,• neszét kapván a' d o l o g n a k , még
 60 RÁKÓCZI

j ó k o r L e n g y e l o r s z á g b a menekedett. Híjába kivárni Rákóczi Fercncz ,

hogy honi 's nemzeti törvényszék elejébe á l l í t t a t n é k . E g y csupa Né­
m e t e k b ő l szerkezteiéit k i r e n d e l t bíróság fogta fel, császári rendelet­
nél fogva , ü g y v i s g á l a t á t , JBucellini gróf és austriai u d v a r i k o r l á t -
nok d ő l ülte a l a t t . Rémes sajditást gerjeszte ez a' dolog a' fogoly
l e l k é b e n , mellynek oszlatására nem szolgáihata az a' k ö r ü l m é n y ,
h o g y u g y a n ezen négy fal között kellé várnia ü g y e eldiiltét , m e l l y ­
nek szorosából 30 évekkel az előtt az ő n a g y a p j á n a k , Zrínyi P é t e r ­
n e k , csak a' v é r p a d r a n y í l t vala kimenet. Megvesztegette tehát L e h -
m a n n t , a' fogházbeli ő r n a g y o t ; és ennek segedelmével Nov. 7 ki­
szökvén , L e n g y e l o r s z á g b a menekedett. Az a l a t t k i ü t ö t t vala 11 Ká­
r o l y holta után a' spanyol örökségfeletti h á b o r ú , 's a' császári ha­
dak mind e l t a k a r o d á n a k a' m a g y a r földről , a' Debreczen k ö r ü l ta­
nyázó Montecuculi hadtetemén kívül ; az ország lakosinak nelieztelése
pedig a' k o r m á n y i r á n t , a' növekedő vallásüldözés és adószedés m i a t t ,
magasabb^ fokra emelkedék. .Két m a g y a r hadtetein is á l l í t t a t o t t fel 1 7 0 2
a' császári haderő ö r e g b í t é s é r e ; de midőn ezek 1703 k i i n d i t t a t u á n a k
a' h o n b ó l , e l m a r a d t a k tőlök Kis Albert és Esze T a m á s , és a' beregi
erdőkbe rejtezve , számos békételen , dologtalan és zsákmányra vágyó
embereket gyűjtöttek öszve magok k ö r ü l ; a' föld népe is a z o n a ' kör­
nyéken , az egyházegyesitéssel meg nem elégedett Rusznyákok , hoz-
zájok szita. E' gyülevtíny, melly ismét m a g á r a ruházá a' Kurucz ne­
v e z e t e t , követeket k ü l d ö t t Lengyelországba Rákóczihoz és Bercsényi­
h e z , és vezérletre hívta ő k e t . Rákóczi Ferencz , minekutána a" dolgok
h e l y e z e t é t M a g y a r o r s z á g o n kikéinél tette v a l a , néhány zászlókat kül­
dött a' Kuruczoknak e' r á í r a t t á l : F. R. de F. V. S. R. 1. P. ( F r a n -
ciscus R á k ó c z i de Felső V a d á s z , Sacri R o m a n i I m p e r i i Princeps)
p r o D e o , P a t r i a et L i b e r t a t e , " és hirdetvény á l t a l intette őket , hogy
h a d i fenyítéket t a r t s a n a k , és előkelőleg azon legyenek , hogy vala-
m e l l y v á r a t kezökre keríthessenek. Ezek m i n d a z á l t a l , ellenkezőleg a'
vett u t a s í t á s s a l , zabolátlan ragadozásra vetemedének , és a' nemesek
mezei jószágait p u s z t i t g a t á k . E k k o r K á r o l y i Sándor , szatmári fő
i s p á n y , néhány szomszéd vármegyék nemességével rajok ü t ö t t Dol-
háiiiil , és szétvervén a ' g a r á z d á k a t , négy zászlójikat e l v e t t e , mellyek-
k e l maga felment Bécsbe , tudósítani a' k o r m á n y t . A' szétfutainod-
t a k azonban újra együvé s e r e g l é n e k ; és R á k ó c z i Ferencz , megtudván
az ő rá Bécsben Apr. 30 k i m o n d a t o t t j o g v e s z e t e t , végmerészletre
s z á n v a , bejött Munkács k ö r n y é k é r e , a' Kuruczok elejére á l l o t t , és
k i b o c s á t o t t a J u n . 8 költ n y i l a t k o z v á n y á t , mellyben fel valának hord­
va a' m a g y a r nemzet fegyverre költő neheztelményei a' kormány el­
len. E n n é l fogva m á r komolyabb minőséget öltött magára a' támadás ;
de vezéri p á l y á j á t tetemes botlással , és ennek következtében bal sze­
rencsével n y i t o t t a meg R á k ó c z i . Mert midőn három ezernyi gyakor­
l a t l a n hadnépével Munkácsváraljára szállott volna , ezen , a' császári
őrsereget t a r t ó vár szomszédsága m i a t t , veszélyes helyezetben meg­
lepette magát N i g r e l l i császári h a d v e z é r t ő l , a' ki 12 száz monteru-
culiféle lovasokkal véletlenül ott teremvén , szétszórta a' Kurucz csa­
p a t o t , és R á k ó c z i ezüstjét és egyéb becsességeit kézbe k e r í t e t t e .
M i n d a z á l t a l Z á v a d k á r ő l , beregvármeRyei végfaluról , a' hová meneke­
dett vala , rövid idő múlva ismét elő m e r t nyomulni Rákóczi : mivel
hozzá j á r u l t vala egy részről Bercsényi Miklós lengyel csapatokkal
és franczia segédpénzel, más részről pedig a' tiszamelléki békéte-
l e n e k t ő l felállíttatott derék mag3 ? ar lovasság. A' T i s z a vidékére nyo-
m u l t á b a n kívánatosabb foganat követte l é p t e i t ; az útját álló Csáki
Istvánnak Bereg és Ugocsa megyei nemesekből és két száz rendes ka­
tonákból szerkeztetett serege Tisza-Becsnél m e g s z a l a s z t a t o t t ; Iluszt,
K a l l ó , Nagy K á r o l y és egyéb várak e g y m á s után feladattak a' Ku­
r u c z o k n a k . Ezen előmenet h í r é r e sebesebben kezde mindenfelé ter-
 RÁKÓCZI 01

jedni a' t á m a d á s ; K á r o l y i S á n d o r , a' k i t j u t a l o m nélkül h a g y a t á s a

's telte'nek kevésre becsültetése e l k e d v e t l e n í t e t t , 's a' kinek felesége
's gyermekei N a g y Károllyal együtt a' K u r u c z o k hatalmába k e r ü l t e k
v a l a , Tokaj a l a t t Rákóczihoz á l l o t t , é s vezérséget vállalt a l a t t a ;
Ócskái László Nyitráig vitte a' támadás z á s z l ó j i t ; Bercsényi 's Ká­
rolyi , Forgács Simon és Sehlick császári vezéreket P o s o n y i g vissza­
tolták , és a' Morva vizén á l t a l k e l v e , Bécset is fenyegetek ; a ' k u r u c z
hadak h á t a megett hagyatott felföldi várasok és v á r a k egymás u t á n
feladatának ; sőt Erdélyben is a n n y i r a h a l a d o t t rövid idő a l a t t a' t á ­
madás , hogy Rabutin császári hadvezér . kéntelen volna h a d a i v a l
együtt Szeben falai közé zárkózni , a' hol szem és kéz a l a t t t a r t á az
erdélyi kormányszéket és a' fejedelemség fő embereit. A' következett
1704 esztendőben a' dunántúli vidéket is e l b o r i t á k a' K u r u c z o k , és
közel járának a ' h o z , hogy az egyesült franczia-bajor h a d s e r e g g e l ,
melly győzelmesen munkálódék Németföld délszakán a ' c s á s z á r i h a d e r ő
e l l e n , kezet fogjanak; T o k a j r á r o h a n á s á l t a l m e g v e t e t e t t ; F o r g á c s
Simon Rákóczihoz á l l o t t . Heister és Pálfi J á n o s császári hadvezérek
munkálatai a' Kuruczok ellen nem valának u g y a n minden s i k e r nél­
kül ; de még is olly aggodalmasnak látszók az országlószéknek kivül
belül a' dolgok helyezete , hogy a' kalocsai é r s e k e t , Szécsényi P á l t ,
alkuimlitásra meghizná. Szécsényinek többszöri szó-'s írásbeli közle-
tei azonban , mind Károlyival és B e r c s é n y i v e l , mind magával R á k ó ­
czival, foga-.iatlanok v a l á n a k , fegyvernyugatot és a l k u k e z d é s t eszkö­
zölni , mind a d d i g , mig Eugén és M a r l b o r o u g h győzedelme a' hoch-
stádti fő csatában Aug. 13 k e t t é r.em vágta R á k ó c z i büszke r e m é n y e i t .
Ez által hajlandóbbá lett ó az a l k u d o z á s r a , "s megegyezett October
közepén a' selmeczi öszvejövetben , a' hová B e r c s é n y i t k ü l d ö t t e né-
• hány követtársakkal, maga a' vihnyei fürdőbe fordult el. De mivel
az alkudozás ideje a l a t t Kassa 's más felföldi várasok h a t a l m á b a ke­
rültek , és a' franczia udvar sem m u l a t t a el őt A l e u r e nevű k ü l d ö t t j e
által b i z t a t n i ; a' császári követek pedig igen csekély engedékenysé­
get mutatónak : foganat n é l k ü l eloszlott a' selmeczi öszvejövet N o ­
vember elején és Rákóczi Érsekújvárt és L e o p o l d v á r t b e k e r í t e t t e .
Innen mindazáltal Heister elejébe vezérelte h a d a i t , m i n e k u t á n a t u d t á ­
r a e s e t t , hogy a z , németföldi h a d a k k a l g y a r a p í t v a , feléje t a r t . Ge­
rencsérnél , N. Szombat v i d é k é n , c s a t á r a k e l t a' dolog D e c . 20 ,
mellyben pattantyushadának felülhaladó volta á r o s győzedelmet szer­
zett Heisternek : mert nem csak sok népe h u l l o t t el m a g y a r k a r d é l t ő l ,
hanem magát is csak Czobor M á r k j ó l i r á n y z o t t lövése m e n t e t t e meg
a' h a l á l t ó l , mellyet már nyakához mére egy vérengző k u r u c z k a r .
Egyébiránt nyomatos következése nem lett e' c s a t á n a k : m e r t R á k ó ­
czi Kis-Tapolcsánnál h a m a r öszveszedte elszéledt h a d a i t ; és K á r o l y i ­
tól 6 ezer emberrel g y a r a p í t v a , ismét t e k i n t e t r e m é l t ó lábon á l l a .
Heister tehát téli szálasra t e t t e h a d a i t N. Szombat k ö r ü l ; a' K u r u ­
czok a' Vágmellékén telelének ; maga R á k ó c z i E g e r b e n . De t é l ide­
jén sem némult el a' fegyverzörgés. F o r g á c s Simon S z a t m á r i fela­
dásra kénszerítette 1 7 0 5 J a n . 1 ; onnan pedig E r d é l y b e ment R a b u t i n
ellen, de a' hol kevés s i k e r r e l munkálódék. K á r o l y i , Bójtelőhavában
a' Duna jegén általkelvén , Bécs alá h a t o t t , és k é n t e l e n í t e t t e H e i s -
t e r t , lovasságával a' császári l a k h e l y védelmére s i e t n i ; Bercsényi pe­
dig ennek hátra hag3'atott gyalog h a d a i t Böjtmáshavában N. Szom­
b a t , Modor, Bazin és Sz. G y ö r g y b ő l kiverte. í g y lévén a' d o l o g ,
Szc'csényitől újra ajánlatok t e t e t t e k R á k ó c z i n a k a' császár nevében
békülés i r á n t ; de minekelőtte ezeknek valami foganatjuk l e h e t e t t
volna, megholt I Leopold Maj. 5 ; és I Jósef azonnal k i n y i l a t k o z t a t t a
békülésre hajló szándékát nem csak n á d o r i körlevél , hanem az á l t a l
i s , hogy n' g y ű l ö l t Heistert visszahívta , 's h e l y e t t e H e r b e v i l l e r e bízta
a' had vezérséget M a g y a r o r s z á g o n , és hogy a' tengeri h a t a l m a k kos*
62 • RÁKÓCZI

benjárását elfogadta. Midőn ez Rákóczinak is tetszenék , békés egyez­

kedés utján vala reménylhető a' belhálior lecsilapitntása. Mindazál­
tal , minekelőtte elkezdődnék az alkudozás , szükségesnek lartá Rá­
kóczi , egybegyűjteni társait, megállapítani velők a' közős végtűze-
t e t , és meghatározni az irányos eszközleteket ; és e' végre közgyű­
lést hirdetett Sept. 1 napjára, Szécsényre. A' hadi munkálatok azon­
ban félbe nem szakadtak; Hevbeville mindenek előtt Erdélyt ügye-
kezék elérni hadseregével, a' szorongó Rabutin gyámolitására; 'í
minekutána az útját álló Rákóczit l'udmericznél Alig. 11 visszaverte
vala, nyomonként halada ugyan tűzele felé, de nagyon lassítva Ká­
rolyi pusztításai által azon a' vidéken , a' merre menendő vala. Ha­
ladásának akadályos volta 's lassúsága időt hagyott a' szécsényi gyű­
lés megtartására. Ezen a' fegyverre kelt magyarok szövetkeztek nevét
vették fel ; vátlalmányok végtűzetének a' magyar nemzet megcsonkí­
tott szabadságának helyreállítását vallották ; Rákóczit a' szövetkezet
fejévé 's vezérévé választották ; melléje 25 főből álló tanácsot ren­
deltek ; őt és a' tanácsot békekötésre leihatalmazták ; a' három keresz­
tény hitfclekezet egyenlő vallásszabadságát kimondották; választott
fejőknek hűséget esküdtek , és ettől viszonyos esküt fogadtak. Ezek­
nek elintéztetésök után Szé< sényivel , a' ki a' gyűlés alatt is nála tar­
tózkodott vala, megegyezett Rákóczi abban, hogy Oct. 27 követ-
gyülés tartassék N. Szombatban; maga, a' nyugati vidéken vezérke­
dő Pá Ifi János ellen Bercsényit rendelvén, Erdélynek tartott hadai­
val, és Herbevillet megelőzve, útját állotta neki Zsibónál; de itt
Mov. 11 megverettetvén, tetemes veszteséggel vissza húzta magát
Magyarországra. Az alatt megnyittatott vala N. Szombatban Oct. 27
a' követgyülés. Jelen valának a' császár és király részéről Szécsényi
Pál kalocsai érsek és Wratislaw Venczel csehországi korlátnok ; a'
szövetkeztek részéről Bercsényi Miklós és Csáki István ; a' közben­
járó hatalmak részéről pedig Sunder'audi Károly gróf és Stepney
György angol , és Rechtern Adolf báró 's Mamel Bruyninx hollandi
követek. Hosszas előleges vitatások után 1706 Maj. 11 fegyvernyu-
gatra lépett a' két alkudozó fél ; a' követek száma mind a' két rész­
ről szaporittatott ; és már most felvetettek az alkudozás derektárgyai.
A' szövetkeztek 23 bökctre szedték követelményeiket, mellyekiiek
három elseje olly minőségű vala , hogy kizárná az egyezet lehetősé­
gét. Ezekben t. i. az erdélyi rendek válszabadságát és Erdélynek az
austriai háztól elszakasztatását, az arany bulla rekesztvényének hely-
reállittatását , az 108 7 megállapittatott korona-öröklet eltörültetését,
és a' tengeri hatalmakon kívül több más eurórai hatalmaknak is nem
puszta közbenjárását, hanem biztosítását, sürgetek a' szövetkeztek:
követelvények , mellyekiiek kielégítése által szerezni meg az országiak
megelégedését és a' belcsilapot , szer felett áros vásárlat vala az or-
száglőszék szemei előtt. Jul. 22 tehát felbomlott az alkudozás ; I
Jósef Starhemberg Guidót Olaszországból a' magyar földre, hívta ; 's
alája rendelvén a' Rajna mellől néhány hadtetemet Rabutin hadseregé­
nek nagyobb részével együtt, rábízta a' hadi munkálatok igazgatását a'
szövetkeztek ellen. Rabutin mindazáltal , Bercsényitől és Károlyitól
akadályoztatva, csak a' következett esztendő elején egyesülhetett
Starhemberggel, a' ki Esztergom megvételén kivül egyéb emléke­
zetre méltót az alatt nem végezhetett; Tige báró pedig , az Erdély­
ben maradott alszámu hadnép vezére, nagyon megszorult, és alig
tarthatá magát Szebenben. E' helyezete a' dolgoknak Erdélyben ked­
vezőnek látszék Rákóczi előtt ama tűzet elérésére , inellytől Zsihnnál
elesett vala. Annakokáért 1707 elején bement Erdélybe, egy behívta
a' rendeket Maros Vásárhelyre Mart. 28dikúra , 's tőlök fejedelemmé
választatott. E' gyűlés végzetét elküldötte ő Peliri Lőrincz által
Szebenhe , de a' hol azt Tige hóhér által elégettettc ; a' kormányszék
 RÁKÓCZI 03

pedig véduyilatkozványt adott ki ellene. T ö b b r e nem m e r t Rákóczi

terjeszkedni E r d é l y b e n , sürgetésnek ítélvén a' m a g a j e l e n l é t é t Ma­
gyarországon. Minekutána tehát követeket r e n d e l t volna , a' k i k vá­
lasztatását a' fényes kapunál bejelentenék, e l h a g y t a E r d é l y t , és
Ónodra s i e t e t t , a' hova Maj. 16'dikára közgyűlést h i r d e t e t t vala. Az
ő távollétében Okolicsányi Kristóf és Hakovszki M e n y h é r t a' t u r ó c z -
megyei rendeket olly felszólitványra bírták vala a' többi megyékhez,
hogy a' legközelebb tartatandó gyűlésen velők e g y ü t t a' béliülést sür-
gettetiiék küldöttjeik á l t a l , a' háború folytatását e l l e n e z t e t n é k , m i ­
velhogy ez által már utolsó Ínségre j u t o t t volna a' föld népe. K ö ­
zölték vala ezen felszó litván yt néhány megyék Rákóczival , a' ki a z t
az ónodi gyűlés negye.lik ülésében felolvastatta, 's oda n y i l a t k o z o t t ,
hogy il/y bujtogatásnál fogva ő lemond a' szövetkezet k o r m á n y á r ó l .
Midőn a' (nróczi követek, Okolicsányi 's Rakovszki , felszólaltak volna
megyéjük mentésére: felkiáltott a' g y ü l e k e z e t , hogy haljanak meg
inkább ók , mint hogy megfosztassék m i a t t o k fejétől a' szövetkezet ;
és kardot r á n t v a , Bercsényi 's K á r o l y i l e g e i ü l , a' turóczi követek­
nek esett. Rakovszki helyben agyon v a g d a l t a t o t t ; O k o l i c s á n y i , j ó l ­
lehet megsebeztetve, k i t u d o t t t o l a k o d n i a ' g y ű l é s b ő l , d e m i n d j á r t
fogságra v e t t e t e t t , és az ötödik ülésben h a l á l r a ítéltetve , h á r o m nap
múlva kivégeztetett. Ugyan ezen ülésben T u r ó c z vármegye a' m e g y é k
sorából k i t ö r ö l t e t e t t , zászlója e l t é p e t e t t , földje a' szomszéd m e g y é k
közt felosztatott. Azután elvégeztetett a' m a g y a r nemzet elszakadá­
sa az austriai h á z t ó l ; az ország k .i-ályszünetben lenni n y i l v á n í t t a ­
tott ; Rákóczi , a' rendek további h a t á r o z t á i g , időközi o r s z á g l ó n a k
esmertetett; és e' végzetek, valamint egyéb k ü l h a t a l m a k n a k , u g y
különösen a' franczia udvarnak Vitéz László á l t a l m e g k ü l d e t t e k .
A' 15dik üléssel bevégeztetett J u n . 22 az ónodi g y ű l é s . A' h a d i
munkálatok ebben az esztendőben csekély érdeküek valának ; R a b u t i n
visszatére Aug. 4 E r d é l y b e , 's helyre á l l í t o t t a benne a' császári had­
érő felső bbségét; Starhemberg változó foganattal viaskodék N y i -
tra vármegyében Ó c s k á i v a l ; P á i f i t , a' ki a' Dunán t ú l parauesola ,
annyira megszorítók B a t t y á n i 's Bezerédi , hogy S t a r h e m b e r g kén-
telenittetnék egész erejével általkelni a' Dunán g y á m o l i t á s á r a , 's az
örökös német tartományok védelmére. Midőn a' küllöldön sem foly­
na ez időben kívánatosan a' d o l o g , országgyűlést h i r d e t t e t 1 Jósef
F e b r . 29dikére 1 7 0 8 , 's a r r a a' szövetkezteket is m e g h í v t a . A' ná­
d o r , Eszterházi P á l , a' szövetkezetben fő rendeknek és v á r m e g y é k ­
nek szóló királyi meghívó leveleket Rákóczihoz u t a s í t o t t a , a' ki azo­
kat nyitatlanul küldötte vissza, az országgyűlésre menetet minden
feleseinek m e g t i l t o t t a , 's könnyű hadait k i b o c s á t o t t a a' j á r a t g á t l á ­
sára. Megtartatott még is az országgyűlés Lichtenstein Ádám h e r -
czeg biztossága a l a t t Posonyban; de midőn a t t ó l , tetemes csonkja
miatt, kivánt foganatokat várni nem lehete, már M a r t . 12 e l o s z l a t t a
's alkalmasabb időre h a l a s z t o t t a azt 1 Jósef; egyszermind pedig a'
szövetkeztek makacsságának megtörésére a' kemény H e i s t e r t r e n d e l t e
ismét ellenök tetemes erővel. Ez T r e n c s é n y n é l megverekedett Aug.
1 Kákoczival és Bercsényivel, és teljes győzedelmet n y e r t : mert an­
nyira megbomlott e' csatában a' szövetkeztek h a d s e r e g e , h o g y csak
az Ipoly partján Szécsénynél tudná Bercsényi öszveszedni a n n a k m a ­
r a d v á n y a i t , jobbára csupa lovasságot, mert, a' g y a l o g s á g csaknem
egészen oda veszett vala. E' szerencsétlenség következtében Ócskái
L á s z l ó , Rákóczinak legfürgébb e l ő h a d n a g y a , 9 0 0 lovasokkal a' csá­
száriakhoz á l l o t t ; Bezerédi is a l a t t o m b a n alkudozásba e r e s z k e d e t t
Pattival , de elárúltatva , még szándéka végrehajtása előtt elfogatta­
tott Kőszegen Horvát Istvántól , és azután Sáros-Patakon fejét vesz­
tette ; Heister pedig N y i t t a t és a ' h á n y avatásokat elfoglalta. Más felől
Károlyinak sem szolgált a' saeieucse munkálataiban : m e r t E r d é l y b e
 64 ItÁKÓCZl

küldetve Rabut'in e l l e n , Szászvárosig nyomult Ugyan e l ő ; de o t t

t a l á l t a K r i e c h b a u m hadvezért, a' ki e'pen a k k o r érkezeit vala oda nj
h a d a k k a l , és a' beteg R a b u t i n t felváltván , felülhaladó erővel ismét
k i t o l t a K á r o l y i t E r d é l y b ő l . E' szorultságában ] Fridiik porosz k i r á l y ­
hoz k ü l d ö t t e R á k ó c z i Dobosi Istvánt, és k é r e t t e őt, hogy ügyekeznék
az angol és hollandi országló széket békülésre birni a' F r a n c z i á k k a l j
h o g y í g y azután a' p r o t e s t á n s h a t a l m a k e g y ü t t foghatnák a" dolgot
az a u s t r i a i ház ellen, és kénszerithetnék ezt Magyarországnak és Er-
d é l y n e k k i b o c s á t á s á r a . De a' porosz k i r á l y e' dologba ereszkedni
nem a k a r t . Mig a z u t á n ebben és a' következett 1 7 0 9 esztendőben
H e i s t e r és Pálfi nyomonként előbbre vinnék a' császári zászlókat a'
m a g y a r földön, uj országgyűlést n y i t o t t meg 1 Jósef Maj. 15 Po*
sonyban. Ez a' g y ű l é s , m e l l y r e híjába hivattatott vala meg ismét
R á k ó c z i , döghalál m i a t t , m e l l y a ' hadi m u n k á l a t o k a t i s tetemesen
t a r t o z t a t á , eloszlott J u l . 1 4 , minekutána egyik határozatában Rá­
kóczit és Bercsényit ország ellenségeinek bélyegezte , követőjiknek
pedif* egy h ó n a p n y i , időt engedett: volna megtérésre. Ez a' h a t á r o ­
z a t azonnal h i r d e t v é n y á l t a l köztudomásra b o c s á t t a t o t t , és ezen idő­
t ő l fogva n a p r ó l n a p r a többen jelenének meg a' szövetkeztek közül
H e i s t e r n é l , hűséget esküdni a' császárnak. Hasonló foganatja Jön
a m a p á p a i b r e v é n e k , luellyet az esztergám! é r s e k , Krisztián .Ágost
Sachsen-Zeitzi b e r e z e g , Oct. 3 h i r d e t t e t e t t ki, 's a' melly a' szövet­
k e z e t e l h a g y á s á r a inté különcsen az e g y h á z i a k a t . Míg az udvar ezen
e s z k ö z l e i e k t ő i várná a' szövetkezet izeirkénti felbomlását, élesztvénvt
n y ú j t a R á k ó c z i reményének a' pultavai csata ( 1 7 0 9 J u l . 8.), melly-
ben P é t e r orosz czár m e g t ö r t e az addig győztes svéd k i r á l y , X I I
K á r o l y h a t a l m á t . A' P a r i s b ó l h a z a i é r t Vitéz László á l t a l t. i. a"
franczia u d v a r t ó l felszólittatva, békúlési ügyekezék Rákóczi szerezni
a m a k é t fejedelem k ö z ö t t , h a t h a t ó s g y ó m o l i t t a t á s t várván tőlök köz­
b e n j á r á s a b é r é ü l . A n n a k o k á é r t a ' t i t o k n o k á t , Kádai P á l t , XII Ká­
r o l y h o z K e n d e r b e , Nedeczki Sándort és Vitéz Lászlót pedig a' r z á r -
hoz k ü l d ö t t e : de egyike sem volt hajlandó a' két fejedelemnek a' bé­
k ü l é s r e 's a' közbenjárás elfogadására. E' remény elenyésztével magához
v o n t a R á k ó c z i a' svéd k i r á l y vert hadainak a' m a g y a r és l e n g j é l föld
szélein b o l y o n g ó csapatjait^ és végküzdósre elszánva, előnyomult
N ó g r á d v á r m e g y é b e Romhánj'ig. I t t csatóra kelt a' dolog 1 7 1 0 J a n .
22 a' Sickingen a l a t t V a d k e r t k ö r ü l tanyázó császári hadsereggel.
És j ó l l e h e t a' m a g y a r , svéd és lengyel gyalog hadak r o n t a l m a s elő­
n y o m u l t a keményen s z o r o n g a t n á a' császáriak bal s z á r n y á t és gyó-
zedelemmel kecsegtetné a' szövetkezet zászlójit : k i c s i k a r t a még is
R á k ó c z i k e z é b ő l a' v i a d a l s i k e r é t Meiezer császári fő ő r n a g y óldal-
vásti v á r a t l a n és zajos m e g t á m a d á s a . Mert midőn az a l a t t az ellen­
séges ágytigöinbÖIyök sűrű zápora megzavarta 's a' Lókos mocsáriba
s z a l a s z t o t t a volna a' szövetkezeti lovasságot : a' véletlen megtámad-
t a t á s á t ó l megdöbbent és o l t a l m a t kereső g y a l o g s á g , midőn a' lovas
h a d a k t ó l e l h a g y a t v a l á t n á magát , bomlott szaladásra vetemedett. Ez
v a l a u t o l s ó fegyverküzdése R á k ó c z i n a k ; és a' császáriak ezen g\ ő-
z e d c l m e végetvető v a l a : mert azon év folytában É r s e k ú j v á r , E g e r ,
L ő c s e , S z e p e s v á r , B á r l f a , E p e r j e s , S z a t m á r é s Szolnok feladatlak
a" c s á s z á r i a k n a k , a' k i k ú g y foglaltak téli s z á l a s t , hogy Kassa bo
lenne á l t a l o k kerilve ; R á k ó c z i pedig S. P a t a k r ó l vala kéntelen íesz-
tegelve nézni e' h a l a d á s o k a t . P é t e r orosz czár, újra megkerestetve Rá­
kóczitól , közbevetette ugyan e k k o r magát mellette a' bécsi udvarnál,
de békülési j a v a s l a t a i el nem f o g a d t a t t a k . Mindazáltal nem idegeokedék
I Jósef a ' s z ö v e t k e z t e k szelidséges b é k i í é s é t ő l és u ' k e g y e t l e n vérengző
H e i s t e r r ő l a' hazaii lelkű Pálfi J á n o s r a vitte á l t a l a ' fővezérséget és a' bé-
k i t é s m u n k á j á t . Pálli J á n o s mindenek előtt K á r o l y i Sándort vette irány­
z a t b a ; 's ennek őszinte hajlandóságát t a p a s z t a l v á n a' békülésre, köz-
 RÁKÓCZI 65

ben/árasa á l t a l s z ó l a l k o í á s r a bírta R á k ó c z i t , m e l l y Szabolcs vármegyé­

ben, Vaján t a r t a t o t t 1 7 1 1 , Jan.'liO. E' szólalkozás k e r e k e d m é n y e l e t t
Rákóczi bóduló levele a' királyhoz ; inellynek á m b á r több kifejezményei-
hen megütközött Pálli, felküldötte azt még is ő felségéhez; a' ki L i u -
denheimi Loctier Károly hadi titoknokát rendelte Pál fi mellé az alku­
dozás f o l y t a t á s á r a , 's mind a' kettejek á l t a l teljes b o c s á n a t o t Ígér­
teiéit R á k ó c z i n a k , h a , ősi birtokainak m e g t a r t á s á n k i v ü l , minden
egyéb követelményeiről l e m o n d , hadait szétbocsátja , a' még kezén
lévő várakat feladja , 's a' hűségesküt minél előbb leteszi. R á k ó c z i
az alatt Ugocsa vármegyében , Salánkon , tanácsot t a r t o t t , és midőn
ennek véleménye oda ütött volna ki , hogy a' nagyszombati követel­
ményektől elállani nem k e l l e n e , a' tanácsnokok j a v a s l a t a szerént bá­
torságnak o k á é r t , Lengyelország'bá távozott v a l a , K á r o l y i r a bizván
Felír. 20 Alsó Vereczkén kőit levele á l t a l a' fővezérséget és a' to­
vábbi alkudozást. K á r o l y i mindazáltal M a r t . 14 l e t e t t e l'álíi e l ő t t
Delircrzenben a' h ű s é g e s k ü t , és á l t a l v e t t e ennek a' fentebi) k i t e t t
királyi ajánlatokat és kiváltatokat közlő' levelét R á k ó c z i h o z , hogy
ezt szeméivesén felkeresse, 's szóval is azoknak elfogadására ösztö­
nözze. Csak S l r y lengyelföldi helységben a k a d h a t o t t K á r o l y i R á k ó ­
czira , a' ki időnyerés v é g e t t , m i n t h o g y B e r c s é n y i t ő l és D o l g o r u k i
herczegtól a' czár gyámolitásával b i z t a t t a t o k , bővebb világosítást
kívánt Pálfitól a' k i r á l y i leltételekre nézve , egyszersmind pedig szö­
vetkezeti gyűlést rendelt H u s z t r a . E' szóbeli választ a z u t á n í r á s b a n
i s megküldötte P á l i i n a k , írótisztsége i g a z g a t ó j a , R á d a i P á l , á l t a l .
De l'álíi J á n o s , nem látván e' válaszban készséget az e g y e z k e d é s r e ,
K á r o l y i közbenjárásával a' szövetkeztekhez kívánt fordulni ajánla­
taival. Károlyi tehát Huszt helyett S z a t m a r r a hivta a' szövetkezte-
ket öszve ; a' hol midőn egybegyűltek v o l n a , elejékbe terjesztette a'
királyi feltételeket, mellveknek elfogadására ők készséget m u t a t t a k .
Híjába kéretett és intetett Rákóczi mind a' s z ö v e t k e z t e k t ő l , mind
K á r o l y i t ó l , küldöttség és üzenetirat á l t a l , hogy h a g y n a fel szerte­
len követelményeivel , vagy oldaná fel híveit az eskü a l ó l . E z e k
mindazáltal, a' további ellenszegülésben veszélynél e g y e b e t nem lát­
ván, fejők ellenére is végegyezetre léptek Pál fival S z a t m á r o n 1 7 1 1
Apr. 2 9 . melly7 egyezet, 1 .lósefnek azonközben Apr. 17 t ö r t é n t h a l á l a
után, ennek annyától, Eleonóra Magdolnától, mint időközi o r s z á g i é t ó l
Maj. 2 0 , későbben p e d i g , 1 7 1 2 M a r t . 3 0 , I I I K á r o l y k i r á l y t ó l i s
megerősíttetett. A ' szatmári egyezet kötményei á l t a l , v a l a m i n t a '
szövetkezteknek á l t á l j á b a n , ú g y Rákóczi Ferencznek is különösen
királyi bocsánat és kegyelem , és j ó s z á g a i n a k m e g t a r t á s a biztosítta­
tott , ha három hét a l a t t minden várait általadandja , 's a z u t á n , ha
mindjárt későbben is , leteendi a' hűségesküt. Es j ó l l e h e t R á k ó c z i
e' kötményekhez alkalmazkodni nem a k a r t , h e l y r e á l l o t t még is a'
szatmári egyezet által a' b e l c s i l a p , és végképen b e r e k e s z t e t e t t a'
p o l g á r h á b o r ú , melly hosszú évsorban szaggatta vala a ' m a g y a r h o n t
és már csak enyésző szóhagyomáuyokban teng még a' föld népe kö­
zött a' Jcurucs világ emlékezete, felélesztve néha a' t á r o g a t ó síp ke­
serves h a n g j a i t ó l , midőn Rákóczi nótájával ébreszti a' Bodrog p a r t ­
j a i n szunyádé viszhangot. Mert e' beszék és hangzatok hőse , R á k ó ­
czi F e r e n c z , felekezetétől és az orosz czárban vetett r e m e i d é t ő l
e l h a g y a t v a , mintegy 5 0 személynyi k é s é r e t t e l , mellyhez t a r t o z á n a k
Bercsényi Miklós, F o r g á c s S i m o n , E s z í e r h á z i A n t a l , Csáki M i h á l y ,
Vaji Ádám , Márjási Ádám , Mikes Kelemen és egyebek, Danczigbaii
hajiíra ü l t , és FiUHrziaországba vette m a g á t , a' hol csekély évpénzt
nyert az udvartól. Parisból 1 7 1 7 M a d r i t b a u t a z o t t , Alberoni bibor-
noktól és spanyol fő kormánysegédtől h i v a t v a , a' ki őt valamelly
bizomániiyal Istauibulba k ü l d ö t t e . A ' n a g y ú r , I I I A k h m e t , szíves­
séggel fogadta Rákóczii:, és b i r o d a l m á b a n m a r a s z t o t t a ; a' hol öszve-
00 RÁKOS RAKOVSZKI

sereglének körflltc bajtársai. Elsőben, 1718—20, Jenikoj vala a' ma­

gyar honvesztesek lakhelye, azután -pedig Rodostó, mellynek nevét
Ostorod-ra bötűzte által Bercsényi. I t t , a' Marmora tenger partján,
olvasással, írással, esztergályos és asztalos munkával fejté le Rákó­
czi egyszerűen napjait, naponkénti 70 piaszterből, mellvet a' nagyúr
juttata , elégítvén az egész társaság szükségeit, inig utói nem érte
őt 1735 Apr. S a' halandiik sorsa. A' felesége már 1722 múlt vala
ki Parisban. Bercsényi, Eszterházi 's egyéb bajtársai is előbb elhal­
tak vala mellőle. Mikes Kelemen, a' ki l758ig é l t , és utolsó elöl­
járója vala a' társaságnak, tudósitgatá időnként honi buraijait a' hon-
vesztesek állapotjárói és viszontagságairól. Az ő elhunytával szét
oszlott a' telep. Üzenetiraljait egybeszedve kiadta Kulcsár István
(Törökországi jevelek. Szombathely. 1 794). Rákóczi Ferencznek két
fia maradott , György és Jósef (1 alább). Ugyan ő franc/fa emléki­
ratot tett fel, hihetőleg a' franczia földön mulattában , magyarorszá­
gi hadakozásáról ; melly emlékirat az ő holta után kijött nyomtatás­
ban. T. i a' Histoire de Revolutions de Jlongrie czimü nyonitat-
mánynak , mell}' 2 negyedrétkötetben jelent meg Ilágban 1739, má­
sodik kötetje magában foglalja, líetlen Miklós emlékiratjával együtt
Memoires du Prince Francois de Rákóczy sur la guerre de Hongrie
depuis 1703 jusqu' á lufin, és ugyan annak 1732 kőit végrendele­
tét. Nyólczadrét kiadásban is megjelent e' munka ugyan akkor és
ugyan ott, VI kötetekben, mellyeknek ötödikében fordul elő Rákóczi
Ferencz e m l é k i r a t j a . — 6 . ( R á k ó c z i G y ö r g y 111, Ferencz fia, Bécs­
b ő l , a' hol vigyázat alatt t a r t a t é k , etlopódott 1727 Francziaprszág-
ba. Innen meglátogatta az apját Rodostóban, a' honnan 1732 vis­
szatért Francziaországba. További viszontagságai nincsenek tudva.
— 7.) R á k ó c z i J ó s e f , Ferencz fia, elillant Bécsből 1734 Rómába.
Innen 1736 Rodostóba ment. Midőn ezután 1737 háborút üzent volna
111 Károly, Magyarok királya,, a' fényes kapunak, Istambulba hivatta­
tott Rákóczi Jósef, és a' szultántól Erdély fejedelmévé neveztetett;
1738 tavasszán pedig hadsereg adatott alája, mellynek elején nyilat-
kozváiiyt bocsátott ő ki 111 Károly ellen Viddiuből. De foganat nél­
kül maradt erőködése : mert a' királytól jogveszethe, a' pápától
egyházveszetbe tetetve, megholt 1738 Nov. 10 Csernavodán , 38 esz­
tendős korában. Fúbri Pál.
R Á K O S (mellyben nincs rák) Gödöllő felett eredő 's Óbuda irá­
nyában a' Dunába ömlő folyó. A' róla neveztetett Rákos mezején
l'est városa mellett tartották a' Magyarok legtöbb országgyűléseiket
1 Ferdinánd királyig.
R A K O V S Z K Y , nevezetes és régi magyar nemzetség, mell}' ere­
detét Thurocz vármegyéből veszi. IV Béla király Márton papnak ,
hűséges káplányának , 's ennek Lászlá testvérének 1242 Rakowot
vagy mint hajdan nevezték Zaluzán,földjét ajándékozta. A' birtokos
nemzetség ezen földről nevezte magát, 's Rakowszky nevet vett fel.
F^zen birtok egy részét említett László eladta 1 2 8 0 , mellyeladott
rész azontúl Kisrákonak, máskép Lchotkának neveztetett, mellyel most
a' Lehoczky nemes nemzetség bir, 's mell} tói vette elneveztetéset
is. Ezen nemes nemzetségnek sok jeles tagjai voltak, mint: György
hires törvénytudó, 's k ö l t ő : munkáji 154Ö jöttek ki; György elő­
ször Révay Ferencz nádorispány titoknokja, 1543 a' zólyomi vár
kapitánya , 1550 Vernher György királyi kamara igazgatójával Zá­
polya lsabella hitveséhez követ volt, azután alnádorispány lelt, a'
Zápolyával Nagy Szöllösön köttetett béke alkalmával királyi biztos,
's a' lengyel királyhoz követ volt ; 1555 ismét mint királyi biztos Len­
gyelországba küldetett, 1558 kir. udvarnok l e t t , 's 1564 újra 11
Maximilián király biztosa volt ; Márton pedig a' magyar királyi ka­
mara mestere és irnokja , jó versköltő és tudós ember volt, ilyen
 RALE1GH 67

f;»imü munkákat h a g y o t t maga u t á n : Ad Serenisshnum l'tineipem el

Dominum Dominum Maximilianum ele. lAbellus de partibus Rei-
publicae el cauiis mutationum regnorum , Impe-riorumgue in pleris-
que ad imitationem Arislotelis , seriptus carmine per M. Martinum
Rakovszkyum , mellyhez van ragasztva Encomium Spectabilis el il/«
gWtfei Domini l'alatini Regni Hungáriáé ele. ejaculatio ad Magni-
fcKin Dominum Magistrum Curiae ele. Viennae Austriae excudebat
Haphael Hofhulter 1560 in 4. — M e n y h á r t t h u r o c z y t á b l a b í r ó , ki
1707 az Ónodi zajos gyűlésben életét veszté.
K A I , K I G H (Sir Walter) , régi nemzetségének Bodleynél lévő j ó ­
szágán szül. Devonshireben 1 5 5 2 , Oxfordban 's Londonban t ö r v é n y t
t a n u l t , 1560 Erzsébet a' H u g e n o t t á k n a k segitő sereget adván , ezzel
Frunrziaországba ment 's azután a' Németalföldiekkel a' S p a n y o l o k
ellen csatázott. Londonba visszajővén, m o s t o h a öccsével H u m p h r e y
Gilberttel 1579 Kjszakanierikába u t a z o t t uj földet keresni , de s i k e r
nélkül. Midőn 1 5 8 0 lrlandban a z Angolok ellen lázadás ü t ö t t k i ,
niellyet a' S p a n y o l o k , katonaságot k ü l d v é n , segítettek, gróf'Ormond
seregében kapitányságot k a p o t t , 's ugy k i t e t s z e t t e' h a d b a n , h o g y
későbben corki helytartóvá t é t e t e t t 's s z o l g á l a t i n a k j u t a l m á u l n a g y
jószágokat k a p o t t l r l a n d b a n . llaleigh sok ügyességgel b i r t , szép
külseje volt 's lovagi viseletével E r z s é b e t figyelmét m a g á r a vonta.
Midőii egyszer a' k i r á l y n é sétálása közben mocsáros h e l y t ő l feltar­
t a t o t t , R. drága köpenyegét levetette 's l e t e r í t e t t e , h o g y E r z s é b e t
áltinehessen azon. Midőn az anjoui h e r c z e g e t , ki a' k i r á l y n é kezét
kérte, de nem nyerte meg, Németalföldre v i s s z a k í s é r t e , egyszersmind
titkos követ volt az oraniai herczeghez. 1 5 8 3 , h o g y m o s t o h a öccsét
Neuf'undlandba k i s é r j e , tulajdon költségén hajót á l l í t o t t ki.; de a'
hajó népe közt kitört döghalál m i a t t visszatérnie k e l l e t t . 1 5 8 4 szabad­
ságot nyert esmeretlen földek keresésére és g y a r m a t o k t e l e p í t é s é r e ,
Éjszakamerikának még keresztény h a t a l m a s s á g o k t ó l el nem foglalt
részeiben. 11. volt első A n g o l o r s z á g b a n , ki az A m e r i k á b a n t e l e p í ­
tendő gyarmatok plánját t e t t e 's fő figyelmét E j s z a k a i n e r i k á r a for­
dította. Az udvarnál és kereskedők közt csak h a m a r t á r s a s á g o t szer­
z e t t , melly 2 hajót á l l í t o t t ki. Ezek 1 5 8 5 B a r l o w és Amidas k a p .
a l a t t Éjszakáméi-lkába eveztek, a' roenoquei öbölben kiszáltak és az
itteni vadaktól cserélt p o r t é k á k k a l Angolországba visszajöttek. Kó'v.
észt. 7 hajó küldetett oda \s g y a r m a t t e l e p í t t e t e t t , de a' m e l l y a ' l a ­
kók hibája miatt nem sokára elenyészett. — R. 1 5 8 4 devonshirei
követte választatott a' p a r l a m e n t b e , 's kevéssel ezután a' k i r á l y n é t ó l
lovaggá neveztetett k i . Még jövedelmesebb volt azon p á t e n s , m e l l y
az egész országban őtet hatalmazá meg a r r a , hogy a' kisebb b o r k e ­
reskedőknek engedelemleveleket adhasson k e r e s k e d é s r e . Ezenkívül
lrlandban nagy jószágok a j á n d é k o z t a t t a k n e k i . 1 5 8 6 a' c o r n w a l l i s i
és exeteri herczegségek seneschalljává 's a' czinbányák l o r d w a r d e n -
jévé (főfelügyelőjévé) t é t e t e t t ; sőt a n n y i r a á l l o t t E r z s é b e t kegyelmé­
b e n , hogy ennek első kedveltje gróf Leicester n y u g t a l a n kezdett len­
ni 's gróf Essexet segélé fel , ki Raleighnek ellene dolgozzék. R.
1587 a ' k i r . testőrnek k a p i t á n y a é s c o r n w a l l i s i vezérhadnagy l e t t . Mi-
dón a' spanyol sereg Angolország partján m e g j e l e n t , tulajdon hajó­
seregével segítségére j ö t t a' k i r . hajóseregnek és sokat t e t t az ellen­
ség meggyőzetésére. Azután a' k i r á l y n é t i t k o s tanácsossá nevezte ki
's nagy jövedelmeket a d o t t neki ; m e r t mint dicsőségszomjuző , fény­
űző 's adakozó ember, minden a l k a l m á n k a p o t t az u d v a r keg}'elmé-
nek h a s z n á l á s á r a , a' honnan egyszer a' R. k é r é s e i t ő l o s t r o m o l t ki­
rályné igy szóla hozá : Sir Walter, mikor utiin meg már koldulni*
Mikor felséged megsüin jótevő lenni , felele R. Az a j á n d é k o k k a l i
megvesztegeltetéstól se i r t ó d z o t t l é l e k e s m e r e t e . Még az egyházi bir­
tokokat is kezére tudta ke-ritni, de a z é r t olly kedveltje m a r a d t a'

5»
 68 HALEIGII RALLENTANDO

népnek , mint a' királynénak. 1502 többek társaságában hajósereget

állított ki , Panama, megtámadására 's egy spanyol hajósereg elfo­
gására. De a' feltételnek, egy gazdag spanyol hajó elfogatásán kí­
vül más következése nem volt. —•> A' Guianáról (iiélszakamerikában)
tett nagyító leírások, mellyek szerint a' valóságos aranybányájuk
(Eldorádó) rajzoltatott , annyira megbájolták a' nagy próbatételeire
nézve fogadékony Raleighet, hogy eltökélé oda evezni. 1595 hajóra
ülvén, elfoglalta Trinidad szigetét 's az üronokon felfelé ment; de
a' reménylett kincseket nem találván, csak hamar visszatért, mind­
azáltal tudósításai által megerősítette az emiitett tartományról szár­
nyalt hamis hirt. A' Cadiz elleni (1596) táborozáskor gróf Essex
alatt vezérré tétetvén, vitézsége 's okossága által kitünteté magát 's
a' köv. észt. Essex fővezérsége alatt contreadmiralja lett egy hajó­
seregnek, melly a'Nyugotindiából jövő spanyol hajóseregtiek elvevésé­
re küldetett. Megtámadván az ellenséges hajókat, Essexet magára
haragitá 's hatalmas barátinak szószólása nélkül megfosztatott volna
hivatalától , bór megtámadását győzedelem koszornzá. Későbben jer-
seyi helytartóvá neveztetett ki. Tanúképpen lépett fel nagy ellensége
Essex ellen, kinek L kivégeztetését illetlenül siettette 's a' fegyvertár
ablakából nézte. — I Jakab nem tűrhette Raleighet, mivel a' kir.
hatalmat korlátolni akarta, a' honnan elmellőzte őtet, másokat emel­
vén fel. Azzal vádoltatván, hogy a' király ellen koholt öszveesküvés-
ben részes, törvényszék elibe állíttatott; de olly győző ékes szólás­
sal védte magát, hogy halálra méltónak nem találtathatott, 's a'
Towerbe fogságba tétetett. • Itt irta világhistóriáját (History of ihe
ívorld), mellyet messze terjedő plán szerint kezdett, de már a' ró­
mai história közepén félbenhagyott, folytatását a' történetek meg-
mutathatásának lehetetlenségéből származott boszuságában elégetvén.
12 észt. múlva kapta vissza szabadságát. Hogy vagyonja roncsolt ál-
lapotján segíthessen, ismét Guianába menni szándékozott, hol arany­
ban} ákat találni reményit. Sok részvevőt talált 's kir. engedelemle-
velet nyert arra , a' nélkül, hogy Jakab az említett hamis vád miatt
reá kimondott Ítéletet visszahúzta volna. 1617 minden vagyonát fel­
áldozván, 12 hajóval elevezett. A' Spanyolok, megtudván szándékát,
a' neki kimutatott tájékon megtelepedtek 's bányákat nyitottak. R.
betegen érkezett meg az Oronoko torkolatjához 's feltétele füstbement.
Midőn 1618 Angolországba visszajött, Pl3'mouthban a' király paran­
csolatjára elfogatott. Híjában igyekezett Francziaországba illatitani.
A' neki tetszőleg adott megkegyelmezésrtti hivatkozása sikeretlen
Tolt 's még a' se engedtetett meg, hogy szerencsétlen feltételekori
Tiseletét védhesse. A' halálos ítélet kimondatott reá 's 29 Oct. vég­
rehajtatott. Férjfiasan 's erős lélekkel tarla beszédet a' néphez, az­
után megtekinté a' bárdat 's megvizsgálá élét, mondván: Kemény
orvosság , de bizonyos szer minden rósz ellen. Kérdeztetvén , a' tus-
kónak mellyik oldalára akarja fejét tenni, felele : Ha a' szív tiszta,
mindegy, akárhol feküdjék a' lő. Így esett el R. feje éltének 60
észt. igazságtalan Ítélet által, melly nyilvános tanuja 1 Jakab gyen­
ge characterének. R. nagy , merész lelkű férjfiu volt , de a' kit sok
hiba is nyom. Irományai költői, földleirási, politicai , katonai,
philos. és históriai tartalmúak. Költeményei, többnyire dallok, ak­
kor becsesek voltak , mindazáltal mint költő nem fénylett. Világhis­
tóriája., mellyet nem végzett el 's a' mi időnkre nézve többé haszna­
vehetetlen, nagy lelkének bélyegét viseli. Ö volt első az ujabbak
közt, ki pragmatica históriát irt. Legújabb kiad. annak J736 jelent
meg. Elegyes irományainak (Miscellaueous works) 2 kötél je Londonban
adatott k i " l 7 4 8 .

R A r. L U N T A M ) p , R I T A R D A N D O vagy i/ K x r A N i) o (tartóz­
tatva , késleltetve') hangászatban azt teszi, hogy a' darabnak e' sza-
 RALLENTANDO RAMEAü 09

vakkal jelelt helyeit , kifejezés o k á é r t valamivel lassabban kell j á t ­

szani. Az előbbi m o z g á s , néhány t a c t u s után v a g y magától ismét
kiivetkezik , vagy pedig a tempó szavakkal világosan kijeleltetik.
R AM Ai A N A , hires epopaea s a n s k r i t nyelven. "Valmiki hajdani
indiai k ö l t ő n e k — v a g y (alám valamelly l é g i i n d i a i költői oskolának
ezen munkája, mellyben Rámának (1. KKI.KTINDIAI MVTHOLOGIA) t e t t e i
énekeltettek, A. W. Sehlegeltől latin fordítással k i a d a t o t t , mivel a' se-
ramporei k i a d . (1800—10) nem végeztetett el. H a s o n l ó ama p h i l o -
sopliiai, egész Indiában hires költeményhez , , B h a g a v a d - P i t a " - h o z , m e l l y
Krischuáuak és Argunának isteni dolgok feletti beszélgetését foglal­
ja magában 's hasonlóul Sohlegeltől a d a t o t t ki Bonnban 1 8 2 3 . Ezen
epopaea , a' Maha-I?haratával , azon első rendű m y t h o l o g i a i költemé­
nyek közé t a r t o z i k , mellyeket az Indiaiak P u r a n á n a k , a z a z , t r a d i -
tioknak, neveznek 's 2 4 0 0 0 distichonhól á l l . A' cselekedet e g y s é g e ,
a' hősi és p a t r i a r c h a i időkor élénk e l ő a d a t á s a , c s u d á l a t o s költési
gazdagsága és külömbfélesége, az indiai természet j e l e n e t e i , a ' e h a r a c -
terek és indulatok rajzolatjai, Schlegel ítélete szerint ezen költemény­
nek különös ingert adnak.
R A M A S A N , Ramadan , 9dik hónap a' T ö r ö k ö k n é l ; A' Moham­
medánok holdév szerint s z á m l á l v á n , évenként 11 nappal esik k o r á b ­
ban ésigy 33 eszi. a l a t t minden évszakát á l t l u t . Ezen h ó n a p b a n
vannak a' Mohammedánok nagy böjtjei minden nap nap feljöttétől
nap lementéig. Ez 's az ezt közvetlenül követő BAIRAM (I. e.) a' Mo-
hammed hitvallását t a r t ó népeknek két főinnepe.
R A M u K n. G (.Ián. I l e n r . ) , igen derék történetfestő és beszivató ,
szül. Hanoverában 1 7 6 3 , hol atyja udv. tanácsnok volt. K i r á l y i költ­
ségen küldetett L o n d o n b a , hol iteynold a l a t t 9 évig t a n u l t . Anglia
legügyesb rézmetszői Murphy és B a r t a l o z z i , R. rajzolatai után dol­
gozatlak. Rajzolásbeli gyorsaságát maga I I I G y ö r g y is g y a k r a n
örömmel tapasztalta, 's J 7 8 S Németalföldre és Olaszországba küldöt­
te. Inne.1 visszatért llanoverába 's udvari k é p i r ó lón. Kevés rajzoló
és képiró dolgozott a n n y i t , mint ő, de épen m u n k á i n a k g y o r s a s á g a
gátolá é.sztehetségének magasi) kiképzését. Tréfás torzképekben
különösen jeleskedik. AYieland munkái pompás kiadásához, sok zseb­
könyvekhez és számtalan egyéb rezekhez ő készite r a j z o l a t o k a t .
F i g u r á i ellen azon ki fogási teszik, hogy némi nemzetségi hasonlatos­
ságok van, szerzeményeiben pedig általában roszalják a' mellékes
tárgyak , p. o. kutyák , macskák halmozását. T a g j a R. a' p á r i s i
philoteclinica társaságnak. Munkáiról 1. Neumaud 1. C. Uber Ram-
óerg's Kunst und Kunstwerhe ( 1 7 9 2 . )
R A MK A u (Jean P h i l i p p e ) , hangász és m u z s i k a - s z e r z ő ; s z ü l . I ( i 8 3
Dijonban, itt tanulá a' hangászat első e l v e i t , 's egy k ó b o r l ó énekes
társaság mellett nem igen különös szerencsével g y a k o r l á . Utóbb
Olaszországba ment , hol klaviron o l l y ügyességet szerzett , hogy
a' hires Marchandhoz h i s o n l i t t a l n é k . Visszatérvén Clermontban or-
ganista l e t t , de ismét Parisba m e n t , 's Marchand buzgó t a n i t v á n v a
lőn. Itt Traiti de V harmonie ( P a r . 1 7 2 2 ) munkája á l t a l h i r é t ala-
pitá. Hippolyte cl Iricie o p e r á j a , mellyet a k k o r egészen uj stílus­
ban i r t , irigyei gúnyolása ellen is különösen t e t s z e t t , 's ettől fog­
va minden szerzeményét zajos tetszéssel fogadák. I r t 22 o p e r á t ; de
mi Ily kivánati voltak légyen a' muzsikai énekszerzésre nézve , meg­
tetszik azon nyilatkozásából , midőn azt monda : Qu' un me donne
la gazette a" Hollandé ct je la mettrai en musiejue. Már királyi kar­
mester , megnemesitett, 's épen Sz. M i h á l y rendét nyerendő vala ,
midőn 17fi4 a' halál megelőzé. F é n y e s temetéssel t a k a r i t t a t é k el
Parisban Sz. Eustach templomában 's l , n l l y mellé t é t e t e k . L. G e r b e r
Tonkünsllerlextcon.
 70 RAMLER RÁNCÉ

R A M r. K R (Károly Wilhelm) lantos költő és critícus szül. 1 725

Febr. 25 Colbergben , tanult Hálában, 's 1748 Berlinben aestheticát
tanított. 1790 lemondott e' hivataláról, 's a' nemzeti játékszínnek
igazgatását vállalta fel, mellyet 1796 öregsége miatt abban hagyott;
's 17,98 Apr. 18 mh. R. felléptekor nem nagy becse volt még a'
német lyrának , ő kezdte azt kedvesebbé tenni , hírét öszvecsatolván
nagy Fridrieh tetteivel, mellyekről énekelt. Horatius volt vezére ,
ki Augustus császárt dicsőítette. A' latin lyricusokból sok ódát fordí­
tott németre. Geszner idylliumait hexameterekbe vette, 's Lessing
némelly meséit versbe öntötte. Irt mythologiát, 's a' niivészek
számára az allegóriái személyekről értekezett. Batteuxnak bevezeté­
sét a' szép tudományokba lefordította, általánosan egész éltében
munkás férjfiu volt, 's a' német literaturát elébb mozdítani töreke­
dett. Halála után minden költeményei kijöttek 2 rész. Berlinben
1S00 és 1801.
R A M M E L S B E R G , 1820 1. magas hegye a' Harz lánczának, dél.
Goslar városától, melly alján fekszik; felseje a' braunschweigi her-
szegséghez tartozik, a' gyomrában lévő ásványok pedig közösek
Hanover és Braunschweig közt, az első azoknak f, az utolsó f ré­
szét kapván. Ez a' hegy jövedelmes báiiyáiért nevezetes. Észt. 10
mark aranyat, 3600 m. ezüstöt, 8200 mázsa gelétet, 5600 m. ónat,
2500 m. rezet, 5200 m. czinket, 650 m. fejér, 20 m. kék 's 1600
in. zöld gáliczot és 2200 m. büdöskövet ad. A' tiszta jövedelem 30000
tall-nál több. 12 bánya közül 4 Goslar városáé, melly a' nyert
érczeket bizonyos árron köteles a' bányatisztségnek eladni. A' hegy­
ről pompás kilátás van Alsósaxonia térségére. — A' bányák 963 fe­
deztettek fel Nagy Ottó idejében. Goslar és a' braunschweigi her-
czegek sokáig perlekedtek a' bányák felett. Az utolsók, kiknek
adatott a' rammelsbergi dézina 1235 II Fridriktől, Goslarnak elad­
ták azt 800 mark ezüstért, melly a' bányákra fordított nagy költ­
ségek miatt nem akarta későbben a' dézmát kibocsátani kezeiből,
míg hosszas per és had után Ifjabb Henrik herczeg a' várost 1552
olly egyezésre nem kénszeritette, melly szerint a' mostani közurada­
lom bírja a' bányákat 's a' város 4 bányáján is törvényhatósággal
és minden ásványt megvevő elsőségi jussai bir 'sat.
R A M S D E N (János) maliiéin, műszer készítő szül. 8 Oct. 1730
Halifaxban (Angolorsz). Attya posztós lóvén, ötét is ugyan annak
szánta, hanem űollond, kinek leányát feleségül vette, megtanította
őtet a' malhem. műszerek készítésére. Sok opticai.*és csillagászi
műszereket szerencsésen megjobbított, többeket feltalált, mellyek
közt nevezetes az ő részekre osztó erőműve. Lalande erről különös
munkát irt (Paris 1790). 1786 a' londoni kir. társaság tagja lett.
Sok fontos értekezését olvashatni a' Philosopliical transactions - ban.
Mh. 5 Nov 1800. Életét megírta Piazzi. S—s.
R Á N C É . Dominique Armand Jean le Bouthillier de Ráncé szül.
Parisban 1626. A' szép tudományokra már gyenge ifjúságában nagy
hajlandósága volt, hanem egyszersmind a' világi gyönyörűségeket
is vadászta, 's a' szerelem sokat kisértette. Idősebb lévén egészen
meg változott természete, birtokait eladta 300,000 fr. ezt a' pénzt
a' párisi nagy kórháznak ajándékozá, 1664 barát 's a' Cistertziták
priorja lett. Igyekezett, a' rendet mindenütt régi kemény és áhítatos
életmódra visszavinni. Irt is a' rendnek kötelességeiről és a' szen-
teskedésről, hogy annyival jobban felbuzditsa a' rend tagjait, végre
letette hivatalát, 's mh. hamuban feküve 1700. Azt beszélik r ó l a ,
hogy egy Montbazon nevű ritka szépségű személy szerencsétlen ha­
lála, kibe ifjú korábau szerelmes volt , adott első okot a r r a , hogy
a' világot megvesse, 's egészen szent élet folytatására szánja el magát.
 RÁNCZOK RANGOS URAK 71

R Á x c i O K , B Ú R R E » E K , esmeretes -tulajdoni a ' b ő r n e k . Van­

nak apróbb redek , az izmok gyakori h a t á s á t ó l szármozók, és v a n n a k
nagyobbak, l a z á b b a k , a' kövérségnek a' bőr a l ó l eltűnése m i a t t e r e ­
dők. Meg szók ránczosiilní a' b ó r , ha a k á r m i f é l e t e s t á l t a l s o k á
kiterjesztve t a r t a t i k és öszszehuzó ereje megcsökken. í g y a' g y a k o r i
terhesség után a' nők alteste redes lesz , nem különben csecsek. A'
meleg fürdők a' bőrt lazává tevén, nevelik a' r e d e k r e való hajlandó­
ságot.
RANG (számvetési) , I. POTENTIA.
R A N G , bizonyos r e n d , melly á l t a l egyiknek másik feletti első­
sége kijelentetik ; rangszabály , azon viszonyt meghatárzó i r o m á n y ,
mellvben az alattvalók o s z t á l y a i , a' t i s z t v i s e l ő k , az udvarnál megje­
lenő idegenek , különösen pedig más országoknak k ö v e t e i , ezen tekin­
tetben egymáshoz álljanak. Egy országban sincs a' tiszviselők osztá­
lyai és a' nép közönsége közt a n n y i r a m e g h a t á r o z v a a' r a n g , m i n t
Angolhonban. I t t az (a' k i r á l y i herczegeken kiviil) a' c a n t e r b u r y í ér­
seknél és lordcancellárnál kezdve 62 fokon száll a l á a' p u s z t a k é z m i -
vcsekig és napszámosokig. De egy b á r ó legidősb fijai mégis megelő­
zik a' titkos tanácsosokat 's egy b á r ó h ö l g y vagy lovagnemes g y e r m e ­
kei az ezredesek felett vannak , kik u t á n az a n g o l törvények docto-
rai (Serjeants of law) , a' facultasok ifoctorai , az e s q u i r e k , a' gent-
lemenek 'sat. következnek. Más t a r t o m á n y o k b a n a' 1 6 , 17 és 18
száz. volt a' rangszabályokról folyt vetélkedéseknek virágzó k o r a ,
(1. lltíi.i.BACH Handbuch dcs Rangrechts Ansbach 1 8 0 4 ) , mellyekben
a' minden önéi'dem nélküli alsorsu nemesnek n a g y o b b elsőségek en-
engedtettek , mint a' status előkelőbb t i s z t v i s e l ő i n e k , ha ezek n e m t e ­
len vérből származtak. Egyedül hazánk évkönyveiben nem t a l á l j u k
nyomát eldődeink rangbéli v i l l o n g á s a i n a k , midőn azok országos gyű­
léseiket 's egyéb köz tanácskozásaikat t a r t o t t á k . Es ezt a' viszál-
kodás pusztító szellemétől a n n y i r a ingerelt századokban m é l t á n csu­
dálnunk kellene, ha nem t u d n á n k , h o g y a' M a g y a r o k l e l k é b e n , sze­
mélyes érdekeken majdnem mindég győzedelmeskedett a' h a z a s z e r e t e t .
R A N G O S U R A K (Standesherren), E ' nevezet a l a t t mind azon fe­
j e d e l m e k , herczegek , grófok és lovagok é r t e t n e k , kik a' hajdani né
mét birodalom e g y e s , önállásu , közvetetlen részét t e t t é k , de 1806 ó t a
illyenek lenni megszűnvén, országos a l a t t v a l ó i helyezetbe l é p t e k visz-
sza. A' német szövetség actájának 6 és 14 czik. á l t a l á n o s rendelésé­
hez k é p e s t , 1) a' rangos u r a k a t személyi h e l y e s e t e k r e nézve nem a l -
országlók , hanem azon t a r t o m á n y o k b e l i országos a l a t t v a l ó k g y a n á n t
kell tekinteni , mellyekben b i r t o k a i k feküsznek. De a z é r t a' r a n g o t
és czimet egyenlően megosztják a' független fejedelmi h á z a k k a l , 's a'
herczegek a' kegyelmességed ( D u r c h l a u c h t , altesse) melléknevet kö­
vetelik magoknak. 2 ) B i r t o k a i k r a n é z v e , t e l l y e s sajátsággal b í r n a k ,
's még némelly mások feletti elsőségeket is n y e r t ü k . Különösen k i ­
tűnők a' rangos u r a k között a' poroszországiak. I t t 17 uj rangos u r a ­
ság (nemzetség) v a n , és pedig 1) 3 fejedelmi, u. m. 1) A r e m b e r g , 2)
Cro3', és 3) Looz-Corswaren ; 11) 10 herczegi , u. m. 1) B c n t h e i m -
R h e d a , 2) Bentheim-Ilentheim, 3) S a l m - H o r s t m a r , 4) S a l m - S a l m , 5)
Sayn-Witgenslcin-Berleburg, 6) Sayn-Witgenstein-\VitgensAin, 7)
Solms-Braunf'els , 8) Solms-Lich vagy Hohensolms , 9) W i e d , végre
10) Thurn és T a x i s ; I I I ) 1 g r ó f i , a' \\ almoden-Gimborn ; IV) 3
bárói , u. m. 1) Bömelberg , 2) G r o t e , és 3) Stein. — Austriában sok
hajdan fügetlen fejedelmi nemzetségek b i n i a k j ó s z á g o k a t ; de ezek a'
javak soha sem voltak fügetlen h e l y h e z t e t é s ü e k . Azonban a' m i n d j á r t
elszámlálandó nemzetségek tagjainak is egyenlő r a n g o t és czimet pa­
rancsolt adatni Ferencznek 1 8 2 5 Sept. 9 költ cabineti i r á s a . I l l y
nemzetség , a' következő 14 : Auersberg , Colloredo-Mansfeld , D i e t r i c h -
stein , Eszlerházy, Kaunitz-Rietberg , K h e v e n h ü l l e r , L o b k o w i t z , Met-
 72 RANZANLS PETEM RANZAU
t e r n i c h , Rosenberg , Schwarzenberg , Sohönburg, S t a r h e m b e r g , T r a u t -
mannsdorf és W i n d i s c h g r a t z ; a' többi 33 idegen országokban honol.
Bajorországban az előbbieknél több j o g o k k a l bírnak a' rangos urak, kik­
nek nemzetsége közül első a' fejedelmi Leuchtenherg ; ezután követ­
keznek a' hcrczegiek u. m. 1) g a l a n t h a i Eszterhá/.y, 2) Fugger-Ba-
benhauseu , 3) Hohenlohe-Sc-hilliiigsfurst, 4) Leiningen , 5) Löwen-
s t e i n - F r e u d e n b e r g , 6) L ö w . - K o s e n b e r g , 7) Üttingen-Öttingen , 8) (Jt-
t i n g e n - W a l l e r s t e i n , 9) S c h w a r z e n b e r g , ] 0) T h u r n és Taxis. Grófi
nemzetség 12 van.•'Würtembergben a' hajdan f ligetien birodalmi ber­
ezegek , grófok és nemesek , öszvesen 2 5 0 , 0 0 0 j o b b á g g y a l bírnak ;
de F r i d r i k k i r á l y rendelése szerint minden t ö r v é n y h a t ó s á g o k a t elvesz­
t e t l e k , l a k á s a i k a t pedig az ország h a t á r a i n belől kell v á l a s z t a n i u k ;
s ő t évenként 3 hónapig magában S t u t t g a r t b a n kell t a r t ó z k o d n i o k .
"Würtembergben 20 berezegi és 14 grófi uraság s z á m l á l t a t i k . Ila-
noverországban két fejedelmi és egy hercsiegi ; Baden nagyherczegség-
ben 6 herczegi és 2 grófi ; Hessen választóságban 1 herczegi és 3
g r ó f i ; Hessen nagyfejedelemségben 5 h e r c z e g i , 13 grófi és 1 bá­
r ó i ; Nassauban egy k i r . herczegi , 2 herczegi és 2 gróli ; H o h e n z o l -
lern-Sigmaringeuben 2 herczegi és 1 országlovagi nemzetség vau , m e l l y
hajdani országos fügetlenségét elvesztette. Oldenburgban csak az 1
grófi Bcntink nemzetség volt fügetlen á l l a p o t b a n , mellyet 1 8 2 5 sa­
j á t b i r t o k a i r a n é z v e , a' fejedelemmel t e t t egyeségénél fogva ismét
visszanyert.
R A N Z A N U S P K T R R , szicziliai s z ü l e t é s , lucerai püspök , 1 4 8 2
követ fővel j ö t t a' n á p o l y i k i r á l y t ó l , F e r d i n á n d t ó l , . 1 M á t y á s ma­
g y a r k i r á l y h o z , és ennek h o l t á i g nála m a r a d o t t . Ő vala egyik azon
szónokok k ö z t , kik 1 4 9 0 Székesl'ejérváratt h a l o t t i beszédet t a r t o t t a k
M á t y á s felett. Ugyan ő minden idők t ö r t é n e t e i t röviden öszveirogatta
tiO könyvben. Miután pedig B e a t r i x k i r á l y n é közölte volna vele ugyan­
azon t ö r t é n e t e s m e r e t i k ú t f ő k e t , mellyekből Móniin m e r í t e t t , egy 6 1 -
dik könyvet r a g a s z t o t t a' többihez , niellybon a' m a g y a r o r s z á g i t ö r -
. télieteket i r t a röviden öszve. E z t az utolsó könyvet k i a d t a először
S á m b o k i János , Bécsben 1 558 , és Maximilián fő berezegnek , 1 F e r ­
dinánd császár és k i r á l y fiának ajánlotta. Későbben felvette azt a'
m a g a gyűjteményébe S c h w a n d t n e r , 1 rész IV szám. Terjed a ' m u n k a
addig az i d e i g , mellyben már b í r t a M á t y á s Bécset és A u s t r i á t . Sám­
b o k i J á n o s , az első k i a d ó , t o l d a l é k u l 1 F e r d i n á n d és Z á p o l y a J á n o s
idejéig f o l y t a t t a azt.
R A N Z A U , r é g i nemzetség D á n o r s z á g b a n , Holsteinban és Meck-
l e n b u r g b a n . E r e d e t é t Cuno holsteini gazdag íöldes ú r t ó l hozza le.
W o l f , ennek ősunokája , a' r é g i M á r k s á g b a n nagy b i r t o k o k a t szerzett,
m e l l y e k balzsamos földnek neveztettek. Az u t ó b b i n a k u n o k á j a , II
W i p r e c h t , G r o i t z s c h grófsággal (Meiszenben) cserélte el a z o k a t . IV
H e n r i k a' hadakozó "VViprechtet 1 0 8 3 Leisznig burggrófjává t e t t e , ' s a'
lausitzi m á r k g r ó f s á g g a l ajándékozta meg. Az idősebb fiától szárma­
zott leisznigi burggrófok 1538 k i h a l t a k . "Wiprechtnek ifjabb fia pe­
d i g , I O t t ó , ki eredeti honyában H o l s t e i n b a n telepedett m e g , épité
a' r a n z a u i t ö r z s ö k h á z a t 's t ö r z s ö k a t t y a a' mostani Ranzau nemzetség­
n e k . - ^ H í r e s e k e b b ő l : 1 ) R . J á n o s (sz. 1 4 9 2 , mh. 1505) dán tá­
b o r n o k . N a g y u t a z á s a k a t t e t t 'S Jerusaleinbeu lovaggá ü t t e t e t t . Lu­
t h e r á l l h a t a t o s s á g á t , mellyel t u d o m á n y á t W o r m s b a n v é d t e , l á t v á n ,
fő előmozdítója lett a' reformationak JJánországban. 1 F r i d r i k e t okos­
ságával k i r á l y i székre s e g í t e t t e , a' k o r o n á t ó l megfosztott II Krisz­
t i á n t , ki Norvégiába b e ü t ö t t , többször megverte 's a' csendet ez or­
szágban h e l y r e á l l í t o t t a , V K á r o l y és I F c r e n c z ( F r a n c z i a o r s z . k i r á ­
l y a ) k í v á n t á k szolgálatjokba venni m de R. h o n j á h o z hív m a r a d t . —
2 ) R . H e n r i k gróf (sz. 152fi , m h . 1 5 9 9 ) , holsteini h e l y t a r t ó , e g y
a' t u d o m á n y o k regbuzgóbb előmozdítói közt 5 a' tudósokat igen bőké-
 RAOUL-ROCHETTE KAPP 73

üüleg jntalmazá , jeles könyvtárt s z e r z e t t , m e l l y e t közhasznúvá t e t t ,

\s több a s ^ o n o m i a i és a s t r o l o g i a i , orvosi és h a d i m u n k á t i r t . — 3)
R. D á n i e l gróf (sz. 1 5 2 0 ) , Wittenbergben t a n u l t , u t a z o t t , V K a ­
rolj' seregében, azután Dánországbau szolgált 's többször megverte a'
Svédeket 1503 és 1567. W a r b e r g (Hollandban) vívásakor eleseit 1 5 6 9 .
— 4) R. J ó s i a s gróf, Francziaország marsallja 's D ü n k i r c h e u kor­
mányzója , elébb svéd g e n e r á l , 1C35 ment P a r i s b a Oxenstiernával ,
Xlll Lajostól szolgálatba vetetett 's mint fővezér , n a g y t e h e t s é g é é r t
és személyes vitézségéért közönségesen c s u d á l t a t o t t . Szép ember, n a g y
lelkű 's ékes szóló volt és E u r ó p á n a k f<5 nyelveit é r t e t t e . M h . 1 6 5 0 .
— A' ranzaui grófság Holsteinban R a n z a u b ó l , Barmstedt és E l m s h o r n
mvárosokból 's 20 faluból á l l . F r i d r i k H o l s t e i n - G o t t o r p h e r c z e g e
1649 adta el R. Krisztiánnak 2 0 0 , 0 0 0 t a l l . F e r d i n á n d császár emelte
a' Ranzau nemzetséget grófságra. 1 7 2 1 gróf Detlev K r i s z t i á n öccsé­
nek ösztönözésére meglövetvén 's ez örökös r a b s á g r a b ü n t e t t e t v é n ,
1720 Dánország vette birtokába a' grófságot.
R AO ti L -R o c H RT T E (Désiré) , a' p á r i s i k i r . k ö n y v t á r a n t i k ­
és pénzgyüjteniényének főügyelöje, a' k i r . acad. t a g j a , p a l a e o g r a -
phus és nuniisinaticus, F r a n c z i a o r s z á g b a n közönségesen t i s z t e l t í r ó ,
szül. St. Amandbau 1 7 9 0 . Elébb a' csász. lyceumban t a n i t ó , a z u t á n
a' Faculté des lettres de Paris-nál az ujabb h i s t ó r i á t t a n í t o t t a G u i z o t
mellett. Hist. antique de V élablissement des colonies grecqties-e ( 1 8 1 5 ,
4 köt.) j u t a l m a t nyert. N a g y t u d o m á n y a i i r t a Antiquitcsgrecqucs du
liospore cíínmerten-jét ( P a r i s 1 8 2 2 , r é z t . ) , mellyhez neki két t u d ó s
orosz barátja adta a' hajdani emlékek rajzolatait ; m e r t ő maga soha
se látta a' pontusi statusokat. Schweizat b e u t a z v á n , i r t a Lettres sur
la Swtíic-jét ; azután Hisloire de la révolution helvélique de 1 7 9 8 a
1 8 0 3 , melly a' franczia l i t e r a t u r á b a n a' h i s t ó r i a i Írásmód r e m e k é ­
nek fartatik. De Ítélete g y a k r a n egyoldalú 's k e m é n y , a' h o n n a n
Charles JVÍonnard waadtlandi paptól az Observations sur V hisloire de
la révolut. helvét, de M. Haoul-fíochelle-hen m e g t á m a d t a t o t t . Hist.
d' Espugue-ja. se ment az egyoldalúságtól. 1S21 l e t e t t e h i v a t a l á t ,
mellyet m i n t á z a k k o r i könyvvizsgálat-biztosságnak tagja viselt. 1 8 2 6
archaeologiai u t a t t e t t Olaszországba, m e l l y e t Monumens inidils d'
antiquilé figuráé Greeque, Etrusque et Komaine-ya (Paris 1828)
követett.
R A p i> (János , gvóf) franczia vezér a' lázadó hadban , szül. 26
Apr. 1772 Elsaszban. 1 7 8 8 hadi szolgálatba l é p e t t . Mint Desaix ve­
zér segédje , jelen volt a' németországi és egyiptomi t á b o r o z á s o k b a n .
Desaix. Marengonál elesvén, R a p p U o n a p a r t e n a k , kinek ő a d t a t u d ­
tára ü. h a l á l á t , segédje lett. 1 8 0 2 követül k ü l d e t e t t S c h w e i z b a , m e l l y -
tol azt kívánta , hogy az ellenségeskedésektől szűnjön meg 's a' pár­
tok küzdésének , melly a' franczia seregek ott léte o l t a a' belső csen­
dességet megzavarta, eldöntésében F r a n c z i a o r s z á g eszközlését fogadja
el. A' Schweiziak alá adták magokat B o n a p a r t e ítéletének. Köv. észt.
R- az Élbe torkolatjaihoz k ü l d e t e t t , hogy az Angolok k i s z á l á s á n a k
gátlására sántzokat ásasson. Austriával 1 8 0 5 had ütvén ki , az auster-
liczi ütközet u t á n , mellyben az orosz g á r d á t lovasainak merész roha­
násával zavarba hozta 's Repnin herczeget elfogta , osztályos gene­
rállá tételett. A' porosz-orosz hadban is dicséretesen h a r c z o l t ' s 1 8 0 7
Ijefebvre generál helyébe Danzignak kormányzója l e t t , hol h e l y e z e -
tének kellemetlensége mellett is 7 eszt-ig ugy viselte m a g á t , hogy
legkisebb igazságtalansággal se v á d o l t a t h a t i k . A* moskaui t á b o r o z á s t
, e l l e n z e t t é , de azért részt vett a b b a n 's kitetszőleg. 1 8 1 4 D a n z i g o t
nagy észnek 's legfényesebb vitézségnek minden segédeszközeivel védte
's csak mindenből kifogyván és éhségtől kénszerifetvén , a d t a azt fel
bizonyos feltételek a l a t t . Mint hadi fogoly Kievbe v i t e t e t t . 1 8 1 4
Francziaországba visszajővén, a' királytól megkülönböztetéssel fo-
74 RAPP RASK

gadtatott '* Mart. 1815 az első" seregosztály vezérlése bizatott r e á ,

hogy Napóleon előhaladását akadályozza. Serege zászlóját'elhagyván,
maga is Napóleonhoz ment által, ki őtet a' rajnai sereg vezérévé tet­
te , melly a' Rajna mentében Hünitigenig terjedt. Néhány csatázás
u t á n , a' számosabb ellenség előtt, ágyuk kö/.t, Strasbr.rgtól vissza­
vonult. XVIII Lajos másodszor visszajővén Parisba , R. megtartotta
a' Napóleontól neki adott vezérséget, az 5-dik osztálynál Sept-ig,
midőn a' hadi nép elbocsáttatott. R. jószágába ment, de 1817 Pa­
risba j ö t t , Jul. 1818 ismét szolgálatba lépett 's pairré neveztetett ki.
Midőn Napóleon halálának hire megjött, éppen szolgalatja volt Rapp-
nak a' királynál 's a' tudósítás annyira szivére hatott, hogy érzetét
nyilván kifejezé. Én nem vagyok háládatlan, monda 's azonnal eltá­
vozók. A' király, értésére esvén R. nemes érzete, hivatá 's ezen sza­
vakkal fogadá : Kapp, tudom, hogy igen megindult a' vett hiren, a'
mi szivének becsületére válik , '» ezért én az urat még inkább szere­
lem és becsülöm, R. mint a' lovasság vezérhadnagya halt meg 2 Nov.
1821 Rheinweilerben (Badenben). Halála után jelent meg vonzó műnk.
Mentőire* du gén. Kapp, écrils par lui-méme (Par. 1823 I. Métn. de*
contemporains , 1 füz.). Ez az igazi munka ; az elébbi kiadatnak el­
lenmondóit az özvegy.
R A P P (hajdan Ropp) falu Nógrád várm. fiileki járásában, az
Ipoly folyóhoz közel, hol is jó malma van. A' földes uraságnak a'
parton szép kinézésű lakhelye van nagy négyszegű angol kertel. Ezen
falutól nem messze, kelet felé vagyon Renyik nevezetű hegy , melly-
nek végén éjszak felé, közel a' tetejéliez, egy elhagyott kőbánya
van, mellyben kővé vált tengeri csigák találtatnak. Népességéhez
képest (440 lakos) elegendő a' határja; földje jó. Tornyos kath. tem­
ploma van. R—y.
R A S K (Rasmus Christian), liter. hist. tanítója 's alkönyvtárnok
a' kopenhageni universitasban , a' scandinaviai, főképpen isiandi lite-
raturára 's általánosan a' linguisticára nézve nagy érdemű férjfiu,
1784 szül. szegény7 szüléktől Brendekildében Fyen szigetén. Tudós
Utazásokat tevén Svéd- , Oroszországokban 's Finnlandban , 1808 a'
kopenhageni universitas könyvtáránál hivatalt kapott, hol az éjszaki
história forrásival megesmerkedett. Nagj r észtehetségeire mutatnak e'
műnk. Anleitung zur Kenntnisz der islrindischen , oder altnordisthen
Sprache (Kopenhagen 1811), Angelsachsische Sprachlehre (Stockh.
1817), Vntersuchungen iiber den Vrsprung der altén nordischen,
oder isliindischen Sprache, mellyct a' dán tudós társaság megjutalma­
zott (Kopenh. 1818), st. Rask nyelvnyomozó czéllal 1819 beutazta
Oroszországot, Persiát, hol Taurisban, Teheránban, Persepolisban
és Shirasbau mulatott; innen Abuschekrből a' persiai öbölnél 1820
Bombayba ment 's 1822-ig Indiában és Ceylonban tartózkodott , hon­
nan 1823 Kopenhagenbe visszatért. Keletindiában 113 részint igen
régi és ritka keleti kéziratokat vett a' kopenhageni universitas számára ;
ezek közt 33 a' hajdani persiai literalurát, főképpen a'Zend-Avestat
érdekli; 19 zend- a' többi pehlvinyelven van irva. 24 kézirat a' haj­
dani indiai literatura eddig csaknem esmeretlen részéhez tartozik. —
Németországban az éjsz. nyelvre és literaturára nézve a' Wiener Jahr-
bücher 6-dik köt. közlött észrevételei 's Angolország előtt a' Bom-
bayban és Colomboban lévő társaságok emlékirataiban olvasható ér­
tekezései 's levelei által lett esmeretes. Visszajötte után kiad. niunk.
Spanyol grammatica (Kopenh. 1824) és Friesische Sprachlehre (Kop.
1825). A' zeudnyelv és Zend-Avesta régiségéről és igaziságáról irt
értekezéseit Hagen nem. ford. (Berl. 1826), mint Über die thrakische
Sprachclasse erim. értekezését Vatcr az 6 Vergleichungstafeln der
europ. Stammsprachcn und der südveslasial-jákan (ílalle 1822).
 RASKAY RASTADT 75

I Í A U . U , régi fő n e m e s , de már egy p á r száí észt. o l t a férjfi

Igen kínait nemzetség. Thuroczi azt h a g y t a emlékezetben , hogy a'
magyar Guthkelcd nemzetség t ö r z s ö k e , a' H e i n r i c h császárnál me­
nedéket keresett P é t e r magyar k i r á l y a i j ö t t hazánkba , \s a' svéviai
Sthoph (ma Stauffcn) előkelő nemes nemzetségből e r e d t . Ezen Sthopli
maradékai Salamon k i r á l y , 's L á s z l ó , és Geiza herczegek idejében
nagy méltóságokra emelkedtek, 's két felé v á l t a k , e g y i k á g , melly-
ból volt az esmeretes gaz Vid , Salamon k i r á l y rossz t a n á c s l ó j a ' , 's
bácsi föispány, a' k i r á l y a i , a' más ág pedig az e m i i t e t t herczegekkel
t a r t o t t . A' 12 száz. vége felé élt Gullikeled L o r á n d fi ja D e t r i c h v o l t ,
kiről 11 András királyunknak egy 1 2 0 9 k i a d o t t oklevelében van em­
lékezet, 's ki a' Zemplén vármegyében fekvő R a s k a várától vette ve­
zeték nevét; ez a' k i r á l y n é főpohárnokja volt. Bálás , a' budai vár
kapitánnyá, királyi k a m a r á s és t á r n o k mester M á t y á s és II Ulászló
királyod idejében. M á t y á s k i r á l y megeskette a r r a , h o g y h o l t a u t á n
a' budai k i r á l y i várat másnak nem adandja á l t a l , hanem csak az ő
János (íjának, melly esküvését m é g i s á l l o t t a ; de m i u t á n J á n o s a'
Csonthegynél m e g v e r e t e t t , annak helyben-hagyásával Aug. 0 11 Ulász­
lónak áltadta. Nagy t e k i n t e t ű fő ember v o l t , 's a' Verböczy h á r m a s
törvénykönyvét megerősítő k i r á l y i levélnek ő is alá i r t a m a g á t . R a s -
k a t , Ácsát, Sz. M i k l ó s t , C s ő v á r t , AMglest , S o l m á r t , K o v á c s i t , Bo-
rosjenöt, B a g h n t , Sz. L ő r i n c z e t , K á p o s z t á s t , N e s t y é t , F é l e g y h á z á t
birta. B a l á s n a k , Miklós t á r n o k m e s t e r , ennek pedig G á s p á r volt
fija, t á r n o k és fő kamarás , temesi és nógrádi föispány 1 5 2 0 . A ' m o ­
hácsi veszedelemben jelen v o l t , 's ő reá , T ö r ö k B á l i n t r a és K á l l a y
Jánosra bízatott a' k i r á l y személyének őrsége , de a' m e l l y köteles­
ségének nem felelhetett meg ; mert T o m o r i P á l őtet p a r a n c s o l t a el
alattvalóival a' megmozdult török sereg k i m l e l é s é r e , és á m b á r G á s ­
pár a' király személtjének védésével mentette m a g á t , T o m o r y sürgetésé­
nek végre engedett, hogy félénknek ne mondasson ; azért kevés csoport­
jával , a' Balibég belgrádi basa á l t a l vezérelt T ö r ö k ö k e t m e g t á m a d t a , de
megveretvén visszafordult, 's a' magyar sereghez é r t e k o r m á r ez is
Kavarodásban v o l t , a' k i r á l y pedig többé sehol sem t a l á l t a t o t t . Ist­
ván, Gáspár t e s t v é r e , Miklós fija, Bálás unokája 1 5 4 0 n ó g r á d i f ö ­
ispány v o l t , 's ezen év Api'. 12 Szaláiv.zy János kiiküllövári , H u -
nyady P é t e r dévai, JVagy Kristóf csicsoi , J á r o k y P á l solymosi és
lippai , Kornis János tokaji k a p i t á n y o k Isabella király né h ű s é g é r e
Budán ő előtte esküdtek fel, mivel Zápolya a' nevezett v á r a k a t és
uradalmakat feleségének h a g y t a . Z á p o l y a h o l t a után I F e r d i n á n d r é ­
szére állott. A t t y á r ó l reá szállott egyéb birtokjaiu kivül még a' fü^
leki várat és u r a d a l m a t is b i r t a . Istvánnak , G y ö r g y z e m p l é n y i alis-
p á n y , és Mihály fijai voltak , kik a t t y o k r ó l rajok m a r a d t egyéb bir­
tokaikon kivül még a' ledniczei várat és uradalmat is b i r t á k . A' most
emiitett István ága ezekben kihalván fi á g o n , leány ágon a' S a r k á n ,
Telekesy , Podmaniczky , Bodo , Mattyasovszky , Bocskay , és Asper-
mont nemes nemzetségekre szállottak b i r t o k a i : m i n d k é t testvér S á r o s ­
patakon temettetett el. Az emiitett G á s p á r n a k F e r e n c i , annak pedig
István fija v o l t , kiben a' Gáspár ága is k i h a l t fi á g o n , leányai u t á n
pedig a' Horváth-Murenich , Barkoczy és Istvánffy nemes nemzetsé­
gek lettek u r a d a l m a i n a k örökösei.

R A S T A D T , város 4 2 0 0 lak. a ' badeni nagyhercz. a ' M u r g n á l ,

K a r l s r u h e t ő l 2 mf. udvari törvényszék, k a t h . gymnasiunt , seminariuai,
fabrikák és kereskedés helye. F a v o r i t é szép kastélyában l a k t a k 1 7 7 1 - i g
Baden-Baden markgrófjai. A' r a s t a d t i congreszen 1 7 1 3 a u s t r i a r é ­
széről savoyeni herczeg Eugenius és F r a n c z i a o r s z á g részéről V i l l a r s
marsall kezdették el a' s z e r z ő d é s e k e t , mellyek a' s p a n y o l örökség
felett folyt hadat a' 6 Mart. 1 7 1 4 k ö t ö t t r a s t a d t i béke á l t a l elfoj­
tották. A' német birodalom n e m i é v é n befoglalva, második congresz
 76 RATIONALE RATIONALJSMUS

is tartatott Badenben (Svájczban) , hol 7 Sept. 1714 a' német biro­

dalom és Francziaország közt is megköttetett a' béke, melly Laii-
daut Francziaországnak adta, a' kölni és bajor választókat visszaál­
lította méltóságokba, az utreohti békét, azon czi'kelyekeu kivül, mel-
lyek Spanyolországot illetik , megesmertette , Mantuát , Mirandolát és
Commachiot Austriának engedtette. Spanyolország egyedül állott csa­
tamezőn Austria ellen.— A' 2-dik rastadti congresz 9 Dec. 1797,
Poroszország és Austria eszközlésére Francziaország és a' német biro­
dalom közt kötendő béke végett nyitatott'fel 's a' császártól 7 April.
J7Ö9 oszlatott szét. Vö. ÉG.IJEK Briefe- iiber die Aufliis. ies Rast.
Congr. (Braunschw. 1 8 0 9 , 2 köt.)
E A T I O S A I E (oknál fogva való) a' tudományban'az empiricum-
nak (durva tapasztalásnak) tétetik ellenébe 's azon esmerctet jelenti,
mell}' gondolkodás és okoskodás által születik. Az orvoslásnál ohns-
kodási bánásnak azt mondják , midőn az orvos a' tudomány tötvényei
és rendszeres okfejei szerint intézi gyógyítását; tapogató bánásnak
(empirismus) pedig a z t , ha a' szereket csak azért ajánlja a' betegjé­
nek , mivel már hasonló esetben hasznosnak találtaték. Azt kiki lát­
hatja, hogy a' tapogatás, és tapasztalás régibb az okoskodásnál,
mert ez amannak a' szülöttje. Celsus szépen rajzolja az okoskodási és
tapogató orvoslás viszonyaié az ő nyolcz gyógytudomúnyi hvnyvc-ben.
R A TI o N A t.i s M u s. A' bölcsek mindenkor igyekeztek a' vallás
szükséges voltát az okosság utján és okossági erőségeknél i'ogva meg­
mutatni. Timaeus, Anaxagoras , Sokrates , Cicero , Athanasius , Philo,
Bonnet , Linnéé, Reimarus a' természet rendéből mutogatták az isten-
léteiét, és lélek halhatlanságát. Mások, mint Plató , Kánt, Jacobi
az emberi természetbe mélyebben tekintvén, az ember lelki munkássá­
gaiból tettek következtetést az istenre , 's az isteni kijelentésnek fész­
kéül az ember lelkét tették. Az okosságnak megczáfolhatatlan vá­
gyánál fogva megkívánták mintegy az istenben és lélek halhatlan-
ságábau való hitet. Azonban azt bizonyítja a' história, hogy az okos­
ság hite se theoretice, se practice állandó behatással nem dolgozha­
tott az egész emberi nemre, sőt sokszor istentagadásra vezetett. A"
töbrek közt azok, kik szabadon gondolkoztak, illy ellenvetéseket gör­
dítettek az okosság hite ellen : Minek isten , ha a' természet maga
ad törvényt ? vagy azt nyilvánossá teszi ? és te mint szabad ember
törvényt szabhatsz magadnak? minek jövendő megjufalmazás , mikor
az erény maga magának jutalma ? Kánt oskoláiban mindenütt azt ta­
nították, a' jót magáért a' jóért kell tenni, az ember szabad felsé­
ges teremtés , autonómiával biró , vagy is maga szabja ki a' törvényt
magának. Miért kell hát istent a' 1természetben és az emberen kiviil
keresni, ha magunkban feltaláljuk'! A' mi magában is megállhat,
magában jó és igaz , annak okát magán kivül keresni felesleges. Mig
tehát csak sajditások, h i t , 's gyanakodások meilett maradunk, mig
az istennek rajtunk kivül léte tisztán nincs megmutatva, annak elfo­
gadása is idő előtt való. Az okosság szabályainak practinai kövelése
ellen pedig ezek a' nehézségek : Ha én erkölcsi törvényt logadok el ,
tigy meg kell győződve lennem , hogy teljesíthetem is azt. De mint­
hogy az okosság hite , vagy vallása csak gyanitásokban á l l , 's nem
nyújt bizonyost, ugy az nem is birhat elegendő erkölcsi rugókat. A'
testiség és külső világ ingerei ellen , mellyek a' legerősebb lelket is
megpróbálják, csupán a' philosophiai hit magában nem elég, hogy az
embereket erkölcsiségre birja. Socrates példát adott életével és ha­
lálával az erkölcsi életre, bámulták, tisztelték, mint rendkívüli erejű
embert ; de azért még is tanítványainak , Aristippusnak , és Epicu-
í-usnak számosabb követői voliak , mint az okossági vallás mártírjá­
nak. Az ujabb idő még több bizonyságot nyújt a r r a , hogy az okos­
sági hitnek nincs elég practicai ereje az emberi társaságokra nézve.
 RAT10NALISMUS 77

Rousseau, K á n t , F i c h t e , J a r o b i , Schelling és mások igyekeztek az

okosság vallását becsepegtetni az emberek s z i v é b e , de nem boldogul­
hatlak. Nagyon hibás vélemény a z i s , h o g y a ' p o l g á r i a l k o t m á n y o k ­
nak 's intézeteknek egyedül az okosság m u n k á i n a k kellene lenniek , m e r t
ennek a' h i s t ó r i a általánosan ellene m o n d , 's m e g m u t a t j a , hogy az
okosság szórszálhasogutásai, az erkölcsök és t á r s a s á g i szerkeztetéeek
hanyatlását magok után húzták. A' r a t i o n a l i s m u s t nem csak magá­
ban kell m e g t e k i n t e n i , hanem azon e l l e n t é t e es e g y b e k ö t t e t é s h e n is ,
niellybe.ii a' supernaturalismussal vagy i s t e n t ő l k i j e l e n t e t t v a l l á s s a l
kiváltképen azon időtől fogva á l l , m i ó l t a a' K r i s t u s vallása elterje-
dett. A' philosophia, a' mennyiben az a' vallás m i v o l t á t m e g m a g y a ­
rázni törekszik , vizsgálatra h ú z t a az e m b e r i lélek vallásos é r z é s e k r e
alkalmatos v o l t á t , a' miből a' r a t i o n a l i s m u s és k i j e l e n t e t t h i t közt
fennálló versengés kerekedett. A' R a t i o n a l i s t a ugy nézte a' v a l l á s t ,
m i n t á z ember belsőjétől el v á l h a t a t l a n t , m e l l y e t a' k ü l s ő d o l g o k
csak felserkenthetnek, f o r m á l h a t n a k , de nem t e r e m t h e t n e k , midőn a'
supernatuialiíita a' vallást külsőnek 's a d a t o t t n a k veszi. A' versengés
alatt a' két rész g y a k r a n merő ellenkezésben á l l o t t e g y m á s s a l , g y a k ­
ran pedig közbenjárók a k a r t á k ő k e t e g y e s í t e n i . Az okossági vallás­
nak két fő időszaka v a n , mcllyekben m i n t e g y győzedelmeskedni lát­
szott a' keresztyén v a l l á s o n , u. in. a' 16 században a' k é t Socinus
és a' IS században Kánt idejében. A' socinianismus , m i n t a ' r a t i o n a ­
lismus régibb formája nem terjedhetett u g y e l , mivel az idő l e l k e
nem volt ugy a r r a meg é r v e , mint 'Kánt idejében. M á r Ká.it e l ő t t
meg kezdették az Angolok theismusokkal és s c e p t i c i s m u s o k k a l , vala­
mint a' Francziák vastag epieiireismussal , 's r a t i o n a l i s m u s s a l a' val­
lásiul és erkölcsről való közönséges g o n d o l k o d á s módját v e s z t e g e t n i ,
ideáik más országokra is k i h a t o t t a k , nevezetesen N é m e t o r s z á g r a ,
h o l , kivált Burkusországban, a ' f ő b b rendek és á' berlini t u d ó s o k t e r ­
jesztek az angol és franczia bölcselkedést. Csak egy m é l y e n gondol­
kodó phi"losopbus kellé még , ki vizsgálatival t á p l á l a t o t is adjon az
uralkodni indult idő l e l k é n e k ; ez is m e g t ö r t é n t K a n t b a n , ki a k a r a t ­
ja ellen is tovább terjesztette a' veszedelmet. K á n t az o k o s s á g ha­
t á r p o n t j a i t ki a k a r t a k e r e s n i , hogy a' dogniaticum és scepticum sy-
stema h i á n y a i t annyival könnyebben felfedezhesse. Resultatumin k
tulajdonkép oda kellett volna vezetni az e m b e r e k e t , h o g y a' k i j e l e n ­
tett vallás előtt aláznák meg m a g o k a t ; de az idő l e l k e K á n t fegy­
verét a ' két s y s t e u i a e l l e n a r r a h a s z n á l t a , h o g y m i n d e n t , nevezete­
sen a' scepticismusnak és epicureismusnak t e r h e s k e r e s z t y é n v a l l á s t
is az okosság Ítélőszéke elibe á l l í t s a . Midőn a' versengés m á r n a g y ­
ra h a g y o t t , 's a', philosophia veszedelmes ellensége l e t t a ' k e r e s z t y é n
vallásnak, felállottak a' közbenjárók , p. o. Schmid , Tie.ftrunk , A m m o n ,
Slaudlin 'stb. de fáradozásaik siker n é l k ü l m a r a d t a k , m e r t a' p h i l o -
sophusok nem a k a r t a k e n g e d n i , azt h i v é n , hogy á l l i t m á n y a i k közön­
séges bizonyságon a l a p u l n a k , más felől a' t h e o l o g u s o k sem enged­
hettek , minthogy isteni kijelentésen nyugoszik a' k e r e s z t y é n i h i t .
Az elkezdetett versengés t e h á t tovább is folyt., 's későbben R e i n h a r d
nyilván ki is mondta , hogy a' két félt nem l e h e t öszveegyeztetni.
Nitzsch még R e i n h a r d előtt azt j a v a s l o t t a , h o g y a' kijelentést u g y
kell tekinteni , mint a' vallásnak istentől r e n d e l t , szivre «.i é l e t r e
s z ó l ó , nem pedig tudomány czélu a d a t o k következésében teljesedés­
be j ö t t kibirdettetését , mellynél fogva a' r a t i o n a l i s m u s n a k csak a'
vallás foglalatjával , a' s u p e r n a t u r a l i s m u s n a k p e d i g a' kijelentés ne­
mével és módjával lehet f o g l a l a t o s k o d n i . Mások más j a v a l a t o k a t t e t -
lek, mint S c h o t t , T z s c h i r n e r , K e l l é , m e l l y e k e t i t t felhozni egyen­
ként nem ide tartozik. J a c o b i , F r i e s , W c i s z , Löffler nem a d t a k
helyt semmi o l l y k i j e l e n t é s n e k , inelly nem az ember belsőjéből vé­
tetik , nevezetesen Löffler azt m o n d j a , h o g y a' kijelentés nem szűk-
 78 RATI0NAL1SMUS
séges, és a' keresztyen vallás tudományát ai okosság kipótol halja,
mell}' állítás kijelentésbeli hit nélkül soha sem fog állandó gyökeret
verni az emberi szívben. A' snpernaturalisták szerént nem gyakorolhat az
okosság (mint adatott vagy teremtetett) elsőséget a' kijelentett vallás
felett; sem annak foglalatján nem mesterkélhet. Igaz, hogyazokos-
ság a' vallásnak anyja , de kívülről kapni kell még neki valóságos
isteni kijelentést , hogy ezen szent, szép , és mindenhatólag munkál­
kodó isteni gyermeket világra hozhassa , 's hinnünk kell az isteni
bölcsességben, mellj' szerint az a' kijelentésnek szükséges voltát az
emberiségre ue'z\e nem csak előre ellátta, hanem jókor is gondosko­
dott róla. Minthogy az okosság csak sajditást és hitet, de semmi bi­
zonyosságot nem szülhet isteni dolgokban , ugy az istennek kellett (ha
isten) a' maga vallását kijelenteni. Igaz és munkás erejű vallás csak
a' kijelentett lehet, 's az az által munkáltatott hit isteni erejénél fog­
va valódi meggyőződést is szül. Azért minden igazhitűeknek vélemé­
nyekben és cselekedetekben , étetekben mind halálokkor állhatatossá­
g o t , bizodalmat, elhatározottságot lehet észre fenni', mit az okos­
ság vallása nem adhat, 's melly jelenet legbiztosabban szól a' kije­
lentett vallás mellett. Socrates élete és halála módja csak egy példa
a' naturalisták sorából , midőn a' szentek 's az egész keresztyénség
> történeteiben számtalan illy példákra akadhatni a' hit győzedelme fe-
* lett ; 's midőn Socrates hosszas beszéddel igyekszik l'lató dialógusai­
ban az istennek létét és a' lélek halhatatlanságát fáradságos logicai
okoskodással megmutatni , akkor Móses, mint isteni követ feláll, 's
röviden elmondja ,,En vagyok a' te urad istened , rajtam kivü) más
isteneid ne légyenek," mellyre az egész nép elhagyá bálványait, 's
imádkozva térdre esek. Ila már a' kijelentett vallásnak illy hathatós
befolyása van a' véleményre és cselekedetre, nem is lehet feltenni az
istenről, ki csupa szeretet, hogy az emberi nevelésre legerősebb esz­
közt tőlünk megiagadta volna. A' vallás nem hasonlít a' philo30phiai
systemához, melly észfogatokból, Ítéletekből 's következtelésekből
szerkeztetik öszve; a' vallásnak isteni eredetét a' mysteriumok, hit-
ágazatók és symbolumok bizonyítják, mellyek teszik annak alkató
részeit : külömben ha az istennek magát és vallását kellett volna ugy
mint van, kinyilatkoztatni az embereknek, ugy elébb őket mind
isteneknek kellett volna átformálni, hogy őt megfoghassák. Jóllehet
azomban az isteni dolgokról való esmeretek okosságunk határain tul
hatnak, még is a' vallás igaz tudománya nem taníthat semmit ollyast,
mi az okossággal vagy tiszta erkölcsei egyenesen ellenkezik, és ha
szinte hitágazatink között sok ollyan dolgok vágynak is , mint p. o.
H' szentháromság, Ádám eleste , a'megváltás , utolsó Ítélet, menyor­
szág és pokol, mellyek okosságunk határain tulhatnak, de még is
azokat nem lehet ugy venni, mint okossággal ellenkező dolgokat,
mert a' philosophusok magok is rá jöttek azokra vizsgalatjaiknak ut­
ján , mint Socrates, P l a t o , Leibnitz, Kánt, 's legalább sajditásaik
voltak rólok csupa észbeli megfontolás után i s ; mi azonban a' kije­
lentett vallást okossági vallássá azért nem teszi. A' külsőt belső nél­
kül meg nem foghatjuk , kivált lelki jelenetet csak a' magunk lelki
életéből érthetünk meg. Semmi nyelvet nem értenünk közönséges
grammatica nélkül, melly bennünk van, semmi gondolatot meg nem
foghatnánk közönséges logica nélkül. Ha nem lehetetlen tehát a'
vallás kijelentése , annak elfogadására meg is kell lenni az ember­
ben az arra való tehetségnek ; sót bírni kell az embernek olly belső
erővel, melly magától is vallást támaszt benne, innen a' kijelentett vallás
előtt is voltak embereknek vallások , és máig is van, ámbár nem olly
t i s z t a . — M á r ezen vallásos alkotját az embernek a' keresztyén val­
lás tudományávnl könnyen ínég lehet egyeztetni azon arány szerint,
mellyben a' közönséges a' különöshez áll. A' keresztyén vallásban ,
 RÁTOT RAUCIl ( C H R I S T I A N ) 79

mind a > , mi a' vallásban általánosan közönséges és örökké v a l ó , na­

gyobb tisztaságban és tökéletességben t ű n i k fel, de különös formában.
— A' szentírás magyarázatjának mestersége, valamint a' h i s t ó r i a i t h e o -
logiának is abban á l l , hogy a' közönségesben a' különöst megkapjuk,
's ezt abból é r t s ü k m e g , a' hol pedig tisztában még nem v a g y u n k ,
várjuk el az Ur által való fel világosítást. — Az okosságnak nem az
a' feladatja, hogy a' vallás örökkévaló igazságait k i t a l á l j a , vagy elő­
teremtse , hanem azokat ugy tekintse, mint a' mellyeknek csiráji szük­
ségképen belsőnkbe vágynak oltva. A' h i t az i s t e n t ő l van , ez a' lel­
ki kötelék , melly bennünket a' l á t h a t a t l a n világgal e g y b e k ö t , 's ma­
gunkon tul e m e l , abból semmit el nem vehet az e m b e r , sem hozzá
nem t e h e t , hanem titkos erejét eleven érzésekben nem csak követhet­
j ü k , de belső meg győződésben tiszta t u d a t t á is ö n l h e t j ü k . A' ke­
resztyén vallásban r a g y o g ez az isteni j e l e n e t , mellynél fogva abban
a' hit magas és örökkévaló ideái tiszta gondolatokban , lelkesítő szent-
érzésekben és mindenkor az eleven meggyőződés mindenhatóságával
párosítva tűnnek fel , mellyek l e l k ü n k e t felemelik , annak á l l a n d ó
nyugalmat szereznek a' kegyeség ereje által : a z é r t a' keresztyén val­
lás isteni kegyelem m u n k á j a , melly az e l r o m l o t t világban lelki e r e ­
deti szépségében az örökkévalóság kebeléből j ö t t - k i , 's minden világi
külső formák változásai között máig is mennyei s u g á r o k k a l k ö r ü l
véve diadalmas fényben áll e l ő t t ü n k .
R X T O T , hajdan R á t o l d n a k neveztetett. "Veszprém várni, fekvő
magyar falu. Földes u r a i a' r á t o t i prépostság és a' veszprémi k á p t a ­
lan , lakosai Kath. és Reformátusok. Hajdan nevezetesebb helj' volt,
mtt a' templariusok székeshelyek, 's Gyulafy épületeinek romjai bi-
zonyitnak. Az itteni prépostság 1 2 5 5 táján a l a p i t a t o t t ; a' t ö r ö k h a ­
biunk alatt praemonstrati szerzetesei eloszolvá'i, a' m á r csendesebb
1644 világi papok birtokába j u t o t t a' p r é p o s t s á g , m e l l y h e r c z e g
Esztcrhá/.y főnemzetség pártolása a l a t t van , 's ez á l t a l neveztetik ki
aj prépost. Lakosi mészégetéssel keresik é l e l m e k e t , k i k e t több szá­
zad olta nagyon e g y ü g y ű e k n e k t a r t a n a k , u g y , h o g y a' nem i g e n
elmés e m b e r e k e t , másutt is közbeszédben Rutoti embernek g ú n y o l j á k ,
's együgyüségekről sok furcsa mesét mondáznak.
R A U C H (Christian) Berlinben képfaragás professora , veres sas­
rend vitéze, szül. J a n . 2, 17 77 Arolsenben ( W a l d e c k b e n ) . E l e i n t e
Valentin udvari k é p f a r a g ó n á l , u t ó b b Kasselben R u h l p r o f e s s o r n á l
t a n u l t , 1797 egy örökülési ü g y B e r l i n b e menni k é n y t e t é , h o l min­
den üres órát a' mivészségnek szentele. Így sok a k a d á l y o k k ö z e p e t t e
is nagy előmenetelt t e t t , minek több t e r m é s z e t után k é s z í t e t t árcz-
képek elegendő t a n ú i . 1 8 0 5 sleziai gróf Sandreckyvel R o m á b a u t a z o t t ,
hol akkori porosz miuistcrnek H u m b o l d t V i l m o s n a k k e g y é t , 's több
nevezetes mivészeknek , jelesen T h o n v a l d s e n n e k b a r á t s á g á t megnye-
ré , de annak tanítványa soha sem v o l t ; C a n o v á v a l , L u n d d a l 's más
ifjú mivészekkel is barátságos viszonyban á l l o t t . R o m á b a n 1 8 H
inulatása alatti mivei közül e m l í t e n d ő k : H i p p o l y t é s P h a e d r a , orosz
császári kamarás , Balk részére ; M a r s és Venus H u m b o l d t m i n í s t e r
számára, mindenik félniagaslatban ; egy 11 észt. l e á n y k a s z o b r a ; a'
p.orosz király* óriási á l l ó k é p e ; a' meghalt k i r á l y n é , ugy gróf W e u -
geisky és Balk élet nagyságú képeik , 's a' bajor k i r á l y gyűjtemé­
nye számára ,!engs Rafael szobra. 1 8 1 1 Berlinbe hivá a' k i r á l y ,
hogy a' közösen gyászolt k i r á l y n é n a k emelendő emlékhez m á s m i -
vészekkel együtt tervet dolgozna. Terve leginkább k e d v e l t e t v é n , a'
kivitel is rábízatott. Alig foga a' m u n k á h o z , inláz lépé m e g , m e l l y -
nek következéseit, az orvosok véleménye s z e r i n t csak az olasz leve­
gő h á r i t h a t á el. Engedelmet n y e r t h á t , h o g y munkáját Olaszország­
ban végezhesse cl. Ezt IS 12 C a r r a r á b a n teljesité , hol á' szükséges
márványt vetle. Itt egy eleven sas a ' k a l m a t tiyujta neki e' k i r á l y i
80 RAUCII (GUSTAV)

madár pontos kitanulására, 's a' charlottenburgi emlék talpalatját

ékesítő két sas e' tanulás gyümölcse'. Munkáját végezve már 1814
visszatérhető Berlinbe az emlék felállítására. Közönséges tetszést nyert
a' királyné szobra Romában i s , de még nagyobb buzgalmat gerjeszte
az Berlinben, 's a' király jutalmul professorrá 's a' Berlini mivész
tanácsban tagnak nevezé. 1815 a' király parancsából Scharnhorst és
Bülow tábornokok szobrait keile készitnie. Újra Carrarába siete te­
hát márvánj'ért, de mivel „a* faragatlan márványtuskó eLUo/.ására ha­
jó nem találkozott, ott kellé maradnia. Ekkori mutatása alatt elké-
szité még Sándor császár szobrát is , és azon candelabrumot, mel-
lyet a' porosz hadsereg tiszti kara , a' Vendeeháborui vezér La Ro-
che Jacquelin hátrahagyottinak szentelt; ennek párját Tieck készí­
tette. 1818 Berlinbe visszatért, 's az említett márvány állóképeket
1822 tavasszal végzé el. Ez idő alatt elkészité a' király, királyné,
Charlotte kir. herrzegasszony , Hardenberg berezeg, Sándor császár,
Mahlzahn assz., Gölhe és Wolf F. A. mejjképeit is. Általában 1799
— 1 8 2 4 , saját kezével 69 márványszobrot, 's a' közt 20 óriásit fa­
ragott. Még Carrarában volt, midőn a'Sleziaiak felszólítok, hogy her-.
czeg Blücher óriási képét bronczból öntené. Ő azon pillantatni vá-
lasztá , midőn Blüch'er jobbjában meztelen kardot tartva , balját ég­
re emeli , 's gyorsan előre haladva a' néphez igy szól : Isten nevé­
ben királyért , hazáért! E' 10' 2" magas szobor Breslauban gránit
talpalatra Jul. 9 1827 állíttatott fel. BLiicber holta után, ennek
szobrát a' király meghagyásából is kellé öntenie. Munkás volt R.
azon 12 szobron i s , mellyek Berlin mellett a' 60' magas nemzeti
emléket ékesítik. Vö. Abbildungen der vorziiglichslen Werke í'Ar.
ltauchs , mit erliiul. Texle vom Dr. G. F. Waagen (Berl. 1827 i'ol).
R A. u c ii (Gustav) porosz, altábornok, a' hadi földmérő és sán-
czásó testeknek igazgatója 's minden porosz várnak főkormánjozója,
szül. 1774 1 Apr. Áttyálól, ki generalniajor volt a' hadi földmérő
testnél, vette első tanulását. 1794 részt vett a' lengyel háborúban,
jelen volt Varsó ostrománál ; azután fő hadiszállási foglalatosságok
bízatták reá. Géusau a' fő hadi szállás igazgatója 's a' hadi íöldmé-
rőség kormányozója, tapasztalván talentumait 1796 segédtisztnek vette
maga mellé. 1802. R. főhadiszálláshadnagy , 1805 major és szál­
lásmester lett. 1807 gróf Kamenszky vezért Danczig alá kísérte a'
város felmentése végett, hol jó viseletéért burkus katonai érdemren­
del, orosz Wladimir és sz. Anna keresztjeivel tiszteltetett meg. Mind
a" királynak , mind az akkor, nagy befolyású Scharnhorst generálnak
bizodalmokat megnyervén, 1809 a'közönséges hadi kormányszéknek,
melly akkor állitatott fel, második osztályában főigazgatónak nevez­
tetett ki. Itt módja és alkalma volt a' burkus katonaságnak uj szer-
keztetésében nagy belátását kitüntetni. 1810 ezredeshelytartó lett 's
egyszersmind a' hadi földmérőség igazgatása is rábízatott. Kiütvén a'
háború 1813, az első hadi testnél York vezér alatt szolgált, azután
mint generalniajor Scharnhorst mellé rendeltetett. Fegyverszünet
alatt Bliicher schlesiai seregéhez nient Gneisenau helyett, kire a'hon­
véd formálása volt bizva. Bliicher csatazásaiban mindenütt részt vett,
míg nem a' király 1813 a' hadi kormányszék ideigi igazgatójává ne­
vezte , melly hivatalánál fogva 1814 az egyesült fejedelmek főhadi­
szállásaiban tartózkodott, 's azoktól több vitézségi érdemjelekkel és
keresztekkel tiszteltetett meg. A' párisi béke után elkésérte királyát
Angliába, onnan visszajővén minden várak főfelvigyázójává tétetett.
Elkezdődvén a' háború 1815 a' monarchia nyűg. vészében eső várak
oltalmazásáról újra neki kellett gondolkodni, miért személyesen nem
jelenhetett meg a' csatapiaczori. Azután is sokat tett a' burkusorszá-
gi várak megerősítésére , 's 1817 altábornoki rangra emeltetett sok
érdemeiért, mint a' fekete sas nagy keresztjét is elnyerte 1820.
 llAUCOURT RAUPACH 8J

R A U G O U R T (Sophie) a' T h é á t r e francáig szinját8zó"iiéja RZO-

morszerepekben, szül. 1 7 0 0 . Eleinte nem sok szerencséje volt, Phoed-
rával utóbb nevet s z e r z e ; szinte igy h i r e s i t é k R o x a n e , Herinione ,
Agrippina, Semiraniis és Cleopatra szerepei is. Különösen ügyes volt
a' szomorszerepü hősnek á b r á z o l á s á b a n , miben deli növése és teljes
szava is segité. A' rettenet ideje a l a t t elfogák ; R o b e s p i e r r e meg-
bukta után kiszabadulván, 1790 a' fran. j á t é k s z í n m a r a d v á n y i b ó l uj
társaságot á l l i t a össze, de Sept. 1 7 9 0 a' H i r e c t o r i u m e' s z í n h á z a t ,
nielly a' k i r á l y p á r t i a k g y ü l ő h e l y é n e k t a r t a t é k , bezáratni r e n d e l é .
Murát uralkodása alatt N á p o l y b a ment R. hol a' j á t é k s z í n igazgatá­
sát m e g n y e r ő , 's 1815 P a r i s b a n m e g h a l t . 1 7 8 2 a' Henrietté színjá­
tékot i r á , melly nem minden tetszés nélkül a d a t o t t . E l e t e szerelmes
kalandokkal bővelkedék. Duchesnois szinjátszónét ő k é p z e t t é .
R A U M É H ( F r i e d r i c h L u d w i g tieorg) R. Georg F r i e d r i c h Anhalt-
Dessau mezei gazdaságára nézve igen érdemes k a m a r a k o r m á n y z ó n a k
lia , szül. Wörliczben 14 Maj. 1 7 8 1 . 1 8 0 1 a' választó m a r k s á g i ka­
maránál relerendarius lett 's a' köv. észt. Bassewitz főelőlülőt a' P o ­
roszországnak esett Eichsfeídbe k i s é r t e , hol a l k a l m a t t a l á l t m a g á t
nagy barátjának ügyelése a l a t t sok nagy foglalatosságában k i m u t a t ­
ni. Az első franczia had idejében ( 1 8 0 6 — 8) a' w u s t e r h a u s e n i (Ber­
linnél) uradalmi k a m a r a egy osztályának első tisztje volt , de a' his­
tóriára is vett időt 's közönséges lec/.Uéket a d o t t . 1S09 az újonnan
alkatott országlásnál Potsdamban tanácsos l e t t ; 1 8 1 0 Berlinbe h i ­
v a t o t t , hogy a' finaticzministeriam s t a t u s a d ó s á g o k a t t á r g y a z ó o s z t á l y -
jábaii dolgozzék , m e l l y alkalommal statuskanczellár H a r d e n b e r g szá­
last adott neki házában 's mindennapi t á r s a l k o d á s á r a m é l t ó z t a t t a .
Azonban látván , hogy illy fontos foglalatosságoktól egészen elfog-
laltatik 's kedves t u d o m á n y á t ó l , a' h i s t ó r i á t ó l , elvonatik , t a n í t ó i
hivatalt kért 's n y e r t I S I I B o r o s z l ó b a n , hol egészen a' t u d o m á ­
nyoknak és barátainak élt. 1 8 1 5 Venecziába u t a z v á n , ez őtet na­
gyobb tudományos utazásnak szükséges voltáról m e g g y ő z t e , m e l l y r e
Hardenberg ajánlására a' k i r á l y t ó l engedelmet 's költséget k a p o t t .
Ekkor Németországban , Scliveizhan és Olaszországban gazdag ada­
t o k a t t a l á l t Geschichie der Hohenstatifcn ez. m u n k á j á r a . 1 8 1 9 Ber­
linbe hivatott statustudoniány tanítójának. Munkái : Sec/is Dialógén
über Krieg und Handet ( 1 8 0 0 ) ; Das brittsche fiesleuerungssystemu.
s. w. (Berlin 1810) ; Die Beden des Aeschines und Demost/ienesiioer
die Krone (Berlin 1 8 1 1 ) ; CCl emendaliones ad tabulas genealogicas
Arabum et Tnrcarum (He idelberg 1 8 1 1 ) ; Handbuch merkwürdiger Stel-
len aus den lat. Geschichlschreiiiern des Miltclallers (Bresd, 1813);
az é l e t r e , s t a t u s r a és l i t e r a t u r á r a vetett lelktvs t e k i n t e t e k k e l gazdag
Herl/slreise nach lenedig (Berl. 1S10); 1 nrlesungen iiher die allé
Geschichie (Eeipz. 1 8 2 1 ) ; végre j e l e s , mély belátással 's m e g é r t
ítélettel és világos lélekkel i r t Geschichie der Hohenstuufen undihrer
Zeit. Ezeken kivid gazdag t a r t a l m ú recensiokat i r t a' h e i d e l b e r g i ,
bécsi évkönyvekbe, Hermesbe 't másokba. 1 8 2 0 Tieck&l k i a d t a Sol-
gers Nac/tlasz-iít. Most ez a' jeles tudós a' bárom utolsó század t ö r ­
téneteivel foglalatoskodik, m e l l y czélra F r a n c z i a o r s z á g b a u t a z o t t ki­
r á l y a költségén. 1820 jelent meg Über die geschichliiche Entwicke-
lung der Hegriffe von Hecht, Slaat und Politik, 's 1 8 2 8 Über die
preusz. Stiidtcordnung-yd. 1830 Historischcs TaschenbucJt-ot a d o t t
k i . — Öccse R a u m e r K á r o l y (szül. W ö r l i t z b e n 0 Apr. 1 7 8 3 ) ,
mineralogia tanítója Boroszlóban, 181!) olta H a l l é b a n , 1 8 2 1 ezen
hivataláról lemondott's D i t t m a r n e v e l ő i n t é z e t é v e l fogott kezet N ü r n ­
bergben. 1S27 természethistória tanítójává neveztetett: E r l a n g e n b e n .
Geognost. munkáival tette magát esmeretessé.

R A U P A C H (Krnst Benjámin Salomo) , drámai k ö l t ő , s z ü l . 2 1

Maj. 17C4 Straupitzban , Sehlesiában. A' haliéi universitásbnn t a n u -
6
82 ItAÜTES RAVAILLAC

lását végezvén, 1804 Petershurgba ment, hol lakott testvére már 7

észt. olta. Itt laktának 10 első észt. házi nevelő volt, inelly idő
alatt az orosz'nyelvet megtanulta. 1810 philosophia, kiiv. észt. né­
met üteratura és história tanítója lett. 1821 ellene 's néinelly tiszt­
társai ellen vizsga at rendeltetvén, 1822 elhagyta Oroszországot. Az-
olta Németországban éldegélt itt 's amott és Olaszországban is uta-
Kott. Köv. drámai munkák jelentek meg tőle: Timohon; Lorenzo
und Caecilia ; Die Fürsten Chawansky (1818 — 1 8 2 1 ) ; Die F.rden-
nacht (1820); Die Gefessellen ( 1 8 2 1 ) ; Die Königinnen (1822);
Der Liebe Zautierkreis ( 1 8 2 4 ) ; Die Freunde ( 1 8 2 5 ) ; Das Miirchen
ein Traum, ás Ach wdre es so ; Itidor und Olga ( 1 8 2 0 ) ; továbbá
Erzahlende Dichtungen ( 1 8 2 0 ) ; Hirsemenzels Briefe aus Itáliai
(1823) 's több zsebkönyvekbe irt munkái. Szomorjátéka Rafaelé.
R í Ü T É S , hangászatban azon módot teszi, melly szerint a'bil­
legető hangszerszámok billentyűi az ujjak által mozgásba tétetnek,
hogy a' hangzó testnek lehető legjobb lebegése eszközöltessék , 's az
által kerek és teljes hang szármozzék. Minthogy a' mügyakorlat leg­
először is könnyüség által lesz kedves, a' hangoknak a' kemény rá-
ütésuél elpattauása pedig a' fülnek kellemetlen , a' ráütésnek min­
denek előtt könnyűnek kell lenni. A' ráütés erőssége , a' szerszám
minéniüségehez képest, a' játszó erejétől 's kezének nehézségétől,
függ, melly viszony mindenkor figyelembe veendő. Azonban az ének­
teljes helyeknél, kitartás nélkül elvesztik a' billentyűs szerszámok
azon hatást, mellyet az emberi kéz által mozgásba hozatott, de sa­
ját törvények szerint lebegő húrkarnak a' muzsikaértő hallgatóra
tenni kellene. E' kitartás eszközli az ugy nevezett éneklő váütést.
Továbbá minden hangnak egyenlőnek kell lenni , habár az ujjak nem
egyforma erejűek is. Azért a' tanítványt minden hangnem lajtorjá­
ján kell gyakoi'laui, hogy a' ráütésben egyenlőséget szerezzen, de
e' mellett arra is kell ügyelni, hogy a' hosszú és vastag hurok sok­
kal erősebb ráütést kivannak , mint a' rövidek és vékonyak. Az illy
külön nemű ráütésekben tehát ismét sulyegyent kell tartani. Altal­
jában minden valódi remekhangásznak a' hangok különféle ráütésé-
nek hatásait esmérnie , 's p. o. a' mély és magas hangok, ugy az
alsókról a' felsőkre ugrás viszonyait mérsékleni tudnia kell , hogy
érzelmét legtarkább alakokban szabadon fejezhesse ki. Ennek nem
csak egyes inivészeknél, hanem még inkább a' kiséret melletti előadá­
soknál van helye.
R A v A i i, t. A c (Francois), IV Henrik franczia király gyilkosa ,
Angoulémeben szül. 1 5 7 8 , rendetlen éltéért u' Feuillansok rendébői
kitaszittatott, mellyben magát szorgalmával's jó viseletével elébb
kedvessé tette vala. Későbben gyilkossággal vádoltatván , de reá nem
bizonyittatván, hogy éltét fentarthassa, kéz alatt ügyvédséget űzött;
hanem nem boldogulván, gyermek nevelésre adta magát. Ezen kel­
lemetlen helyezete , 's komor természete majd azon vallásbeli versen­
gésekbe keverték őtet, mellyek akkor szerencsétlen hazáját rongál­
ták. Az uj tudomány elleni gyűlölséggel teljes lelke ugy tekinté az
emberszerető Henriket, mint az egyház főellenségét, kit kivégezni
idvességes cselekedet leend. Gondolkozása esmeretes lévén Henrik el­
lenségei előtt a' spanyol udvarnál, ezek még inkább élesztették ben­
ne a' borzasztó fellételt. Kétszer volt már Parisban, azon czéllal,
hogy a' király vérét kiontsa, de meggátoltatott istentelen szándéká­
b a n ; végre husvétfelé 1610 ismét megjelent, 's hihetőleg Henrik el­
lenségeitől gyilkos feltételében ismét megerősíttetvén , végrehajtá azt
14 Maj. (L. HENRIK IV). Elfogatott 's több ízben vallattatott. Mi­
dőn a' jegyző könyvet aláirta , nevéhez e' verset ragasztá
Que toujours dans mon coeur
Jésus sóit le vainqueur !
 RAVEL1N RAVEZ 83

Szivemben, mint m i n d é g , Jesus legyen a' győzedelmes. 27 M a j .

hajtatott végre az Í t é l e t . Rajzolhatatlan , egy ó r á n á l tovább t a r t o t t
kinok közt végeztetett k i , mellyeket éppen o l i y nyugodtan szenve­
dett , mint az elébbi kínzásokat, a' nélkül, h o g y megbánást m u t a t o t t ,
vagy tettének részeseit nevezte volna.
R A V E L I N , francziául demilune vagy f é l h ó i d , várfoki é p ü l e t ,
melly rendesen a' két bástyát ö'szvefoglaló f e l h á n y t föld előtt v a n ,
's az i t t e n i kapunak fedezésére szolgál. Régen félkerekségü for­
mára é p í t e t t é k , ma pedig hosszúkásán n y u i e l . A g y u k a t r a k n a k r á ,
mellyekkel a' körűivont á r k o t is egyszersmind r o h a u á s ellen fedezik.
R A V E N N A Olaszország legrégibb városainak e g y i k e , R o m a g n á -
b a n , 24,000 lak. has. nevű delegationak fővárosa 's érseknek lak­
helye. Itt laktak a' nyűg. r ó m a i császárok is ; a' n y ű g . b i r o d a l o m
elpusztulta után pedig a' goth k i r á l y o k 's azután a' k e l . császárok
exarrhái. Ezek 7 5 2 a' L o n g o b a r d o k t ó l k i ű z e t t e k ; de ezen uj b i r t o ­
kosokat is megfosztotta Pipin franczia k i r á t y 7 5 5 a' v á r o s t ó l , mel-
lyet az egész exarchátussal e g y ü t t a' r ó m a i széknek a j á n d é k o z o t t .
1 4 4 0 — 1 5 0 8 Veneeziaiak kezében volt a' v á r o s , k i k t ő l a' c a m b r a i i
szövetség következésében megfosztattak. Azolta ismét a' p á p á t e s m é r t e
's esméri u r á n a k . R. posványoktól k e r i t t e t i k ; de a' m e l l y e k ujabb idők­
ben a' Montone és Ronco folyókba leeresztetés és k ö r n y é k e k n e k meg-
miveltetf'se á l t a l mindég kisebbednek. A' város hajdani kikötője az
adriai tenger m e l l e t t uj földragadások és a' tengernek I l l y r i a p a r t j a i
felé vonulása m i a t t most igen rósz á l l a p o t b a n van 's R. melly elébb
éppen a' p a r t o n f e k ü d t , most 1 ór. van a' t e n g e r t ő l . Közel hozá
F o r l i felé esik azon csatamező , m e l l y e n Gaston de F o i x , h i r e s
franczia v e z é r , II Apr. 1 5 1 2 a' spanyol és p á p a i seregen győzedel­
meskedett 's elesett. H o n o r i u s , Konstantin és I I I Valens császár 's
Nagy-Theodosius l e á n y a , Galla P i a c i d i a , t e t e m e i k m e l l e t t i t t n y u -
gosznak Dante Alghieri hamvai is.
R A V E Z a ' franczia követek k a m a r á j á n a k t a g j a ' s 1 8 1 8 — 2 7 e l ő l
ülője, lelkének nyugodalmával és jelenlétével k i t e t s z ő férjfiu , mel­
lyel intézte el g y a k r a n a' zűrzavaros tanácskozásokat, foüta le! ezek­
nek értelmét 's t u d t a az é r t e k e z é s e k e t , mindég az országlás é r t e l m e
szerént a' fő t á r g y r a vinni. Készülés nélkül és j ó l beszél. Viselete
komoly és méltóságos. Nézeteiben, mint kemény r o y a l i s t a , á l l h a t a ­
tos. A' L o i r e dep-ban szül. 17 70 's ügyvédévé k é s z í t t e t e t t . 1 7 9 1
olta az esküdni nem a k a r ó papok b á t o r védésével t e t t e m a g á t esnie-
rétessé. A' 31 Maj. 1793-ki történetek következésében a' L y o n i a k
sorában csatázott a' convent serege ellen. Lyon m e g v é t e t v é n , m i n t
ügyvédő Bordeauxban l a k o t t , hol egyesületet á l l í t o t t fel, n i e l l y n e k
czélja az uj ideák terjedéseinek gátlása volt. 1 8 0 6 m i n d a z á l t a l n y i l ­
ván kimutatta a' császári ház e r á n t hódolását. A' Bourbon ház vissza-
állván , olly heves pártolója lett a n n a k , hogy F a u c h e r egyhasi test­
véreknek , *) bár sok esztendő olta b a r á t s á g b a n é l t vélek , védését
nem vál'.aláfel. 1 81 5 mint követ az u g y nev. Chambre introuvableba lé­
pett. Mindég a* ministerium szelleme szerént beszélt. 1 8 1 7 s t a t u s -
tanácsos 's az igazság-dep-ban a l s t a t u s t i t o k n o k l e t t . Mint k a m a r a
elölülője több a l k a l o m m a l nagy okossággal viselte m a g á t , hogy a'
jobb oldal j a v a l l a t a i t gyámolitsa , a' mit neki a' b a l , t. k. L a n i e t h
Sándor gyakran szemére h á n y t . Oct. 1 8 2 4 X K á r o l y t ó l a' bordeau-
xi kir. törvényszéknek első elölülőjévé 's 10 August. 1 8 2 9 p a i r r é
tétetett.

•) Ezen nevezetes testvérek pgy katona-állást B ö r d e a u x n á l , m e l l y a' száz nap

alatt reájoJt b í z a t o t t , tovább v é d t e k , m i n t k e l l e t t , '» ezért agyon 15vettek»

6 *
 84 KAY RKACTIO
R A T (John) vagy W r a y , természet-historicus, black-notleyi
(Kssexben) kovácsnak fia, 29 Nov. 1628 szül. Cambridge ben theolo-
giát tanult 's 1362-ig prédikáló volt. 1060 jelent meg tőle „Calalo-
gus plantarum circa Cantabrigiam nascentiuin", 626 növény lajstro­
ma, mellyeket Kay gazdasági, orvosi 's más tekintetekben leirt.
Franczia-, német-, olaszországi , hollandi, sciiweizi utazásai közben
gazdag természethistóriai, főképpen fiivész tapasztalatokat tett , ugy,
hogy It»70 Anglia 's a' szomszéd szigetek növényeinek lajstromát
(,,Catalogus plantarum Angliáé et ínsularum adj'aceiitium") adta ki,
melly 1050 növényt foglalt magában. Útleírásai: ,,0/jservalions
topographical, morál and physiological, made on a journey througk
a part of the Loie Countries, Germany, Italy and tfrance1', általáno­
san gazdagak természethistóriai 's más tapasztalatokkal. Methodut
plantarum nova-ját 1688 követett História plantarum genaralis-a,
(2 köt), mellyben 6900 növényt irt le, még mindég egy a' legbecse­
sebb fiivész munkák közt Angliában 's becsülhetetleu. A' négylábú
állatokat 's kigyónemet is teirta (Synopsis melhodica animalium qua-
drupedum et serpentini generis, 1693), melly munka Aristoteles olta
első e' nemben. Ezt a' halak és madarak ter. históriája követte.
Theologiai munkáiból Ítélvén, llay vallásos, de előítélettől ment
keresztény volt. Mh. 17 Jan. 1 7 0 5 , 77 észt. korában, Notleybeu,
hol neki szép emlék emeltetett.
RA.YN.tr, (Vilhelni Tamás Fereucz) híres író 's a' londoni és
berlini acadenviák tagja, szül. St. Geniezbeu, Guienuebeu 1713.
Histoire philosophique des établissemens et du commerce des Euro-
peens dans les deux Indes hozá őt legelőször hirbe ; mivel azonban ebben
tetemes tévedések találtattak, ezeknek orvoslására Franczia- 's Angol­
országokat 's Hollandot beutazta , 's hazaérkeztével e' munkáját újra
megjobbítva ki is adta , de benne a' papság s babonaság ellen még
keményebben kelt k i , mellyért is számkivettetvén , több német udva­
rokat látogatott meig, mig végre 178S engedelemmel Parisba vissza
tért. A' revolutio elején nyomorúságosan élt, de a* Jakobinusok meg-
bukta után, nagy tűzzel adá magát tudományos munkáji folytatására.
Mh. 1796. —
R A. Y N o u A R n ,(Ferencz Just Marié) a' nevezetesebb uj franczia
költők egyike; szül. liriguolesben , Provenceban , 1761, hol ügyvéd,
's utóbb a' törvényhozó test tagja volt. Socrate dans le temple á"
Aglaure ez. költeménye által tette magát először nevezetessé , azon­
ban fő munkája a' Tcmpliers szomorjáték 5 felvonásban, melly 1805
épen akkor jött ki , midőn ezen rend ártatlanságát Francziaország-
ban világosságra akarták hozni. 1817 a' franczia academia titok-
nakává lón. 1816 a' troubadourok eredeti költeményeit adta ki 3
köt. a' troubadournyelv grammatikájával együtt.
R E A C T I O (ellenhatás) az orvoslásban a' műszeres testnek külső
behatás által felmagasztalt munkásságát jelenti ; az erre való tehet­
séget ellenható tehetségnek nevezzük. Ha lenyelt eledelek által az
emésztő erők munkásságba tetetnek, ez épen olly ellen vagy visz-
szahatás , mint mikor a' nyelt méregre hái^ás következik; az
izom ellenhat az idegekre vagy az akaratra , és igy a' kivont
mozgást véghez viszi, és ellenhat a' kényen kiviili ingerekre is , és
ekkor görcs és rángatódzás származik. A' mennyire az ellenható
tehetség a' mnszerzet tulajdouiságát 's önlételét védi, különbféle tü
nemények alatt láttatja magát a' betegségekben, mint a' természet
gyógyereje (Vis naturae medicatrix). A' megsebesités után mindjárt
mutatkozik ezen ellenható erő, mint viszszaszerző tehetség a' gyiiladás-
ban és genyedésben sok hatalmas behatásra mint láz mutatja magát,
mellynek ibtráló üriilfit és a' betegség megszűnése szolgvil sikerül ;
idegen testeket vagy elhalt részeket gyúladás , genyedés és letetés
 REAGENTIA REAI, INTÉZETEK &5

által hárítja el, v a l a m i n t a' gj-omorba j u t o t t á r t a l m a s a n y a g o k a t há­

nyás á l t a t . Az ellenhatásnak kisebb fokát felfogásnak ( r e c e p t i v i t a s )
nevezzük , midőn a' behatásra csak észrevevés á l t a l h a t a' műszer-
zet ellen. »
R í A C ü s i i A (ellenhatók) azon t e s t e k , m e l l y e k vagy önelvál-
tozásuk , vagy okozott hatások által bizonyos a n y a g o k j e l e n l é t é t és
minémüségét (a' chemiáhan) megmutatják ; vagy azon a n y a g o k ,
mellyek által az esmeretlen keveréket visgálat alá veszszük. T ö b b
növénynedv szolgál e l l e n h a t ó u l , m e r t m i n t h o g y n é m e l l y só és a l k á l i
által elváltoztatik színében , ezen elváltozás á l t a l azon savak és a l ­
kálik jelenlétét bizonyítja. Így p. o. a' savanyok f e l t a l á l á s á r a igen
gyakran használtatik az i b o l y a nsdve, a' l a k m u s szeszezet ( t i n c t u r a ) ,
mellyeknek kék színe a' savanyok á l t a l veresre v á l t o z t a t i k . Az el­
lenhatókhoz tartozik még mind azon a n y a g , m e l l y e t az elemész le­
csapó gyanánt h a s z n á l , millyen p . o . a ' t ü z e t k i á l l ó a l k á l i , m e l l y
a' válsavanyból (salétrom savany) a' felolvadt mészföldet lecsapja,
HF.XU, spanyol p é n z ; a ' r e á l de p l a t a (ezüst r e á l ) 11 k r . 'X\ pf.
a' reál de veilou (réz reál) 6 k r . \ pf. a' mi e z ü s t pénzünk s z e r i n t .
l t í í r . ( P i e r r e F r a n c o i s , gróf) németalföldi s z ü l e t é s ű , 1 7 8 9
Parisban P r o c u r e u r au chatelet h i v a t a l t viselt. N a g y észtehetségei
lévén 's a' szabadság mellett küzdvén , az Amis de la c o n s t i t u t i o n
(alkotmány b a r á t a i ) a' későbbi Jacohiiiusok t á r s a s á g á n a k l e g k i t e t -
szőbb szónoka volt. D a n t o n n a ü öszveköttetése m i a t t csaknem áldo­
zatja lett a' t e r r o r i s m u s n a k . 10 Aug. 1 7 9 2 D a n t o n , igazságminister-
ré , tétetvén , R é a l t a' lázadástörvényszéknek nyilvános vádolójává
nevezte k i . Vad tüze mellett se v á d o l t a t h a t i k k e g y e t l e n s é g g e l ; a'
Girondistákat kitiltá a' conventből , de é l t e k e t k i m é l é . Danton ha­
l á l a után , mint az országlási v á l a s z t o t t s á g n a k ellensége 's k o r l á t l a n
nyonitatásszahadságnak pártolója , e l p a n a s z o l t a t o t t 's fogságba t é t e ­
tett , de csak h a m a r visszakapta szabadságát 's mint törvényszékek
ügyvédöje lépett fel, hol a' külömbféle p á r t o k vádoltjait nemes lel­
kű leg védte. 1 7 9 3 Journal de V opposilion-t a d o t t k i ; eszt-vel ké­
sőbben köztársaság h i s t o r i o g r a p h u s a l e t t . 1 7 0 9 , mint a' Seine dep.
k o r m á n y b i z t o s a , Konaparte vezérnek fontos s z o l g á l a t o k a t t e t t a' 18
Brurnairei lázadás előrekészitésével, m e l l y e k e t az első consul neki
azzal j u t a l m a z o t t m e g , hogy statusstanáeossá t e t t e . Policzájministe-
rium segédjévé neveztetvén k i , 1 8 0 4 ő v a l l a t t a Querellet , ki fedezte
fel Cadourialnak , Pichegrunek 's más öszveesküdteknek B o n a p a r t e
élete után leselkedését. Enghien berezeg t ö r t é n e t é b e n i részvétele nem
bizonyos (I. SAVARV). E k k o r a' becsületrend közép keresztjével éke-
sittetett fel 's 1 0 0 , 0 0 0 fr. k a p o t t . A' Bourbonok visszajöttével meg­
szűnt Réaí m u n k á s s á g a ; a' száz nap a l a t t p á r i s i policzájpraefectus
's a' F r a n c z i a o r s z á g b ó l kiűzött 38 közt volt. Innen N é m e t a l f ö l d r e
's kevéssel azután Ejszakamerikába m e n t , hol egy n a g y liqueurfa-
brikája és messze terjedő földjei vannak. 1 8 1 8 szabadságot k a p o t t
a' haza mehetésre , de még eddig nem használta a z t .
R F. A r. K valóságos, melly g y a k r a n a' s z ó k n a k , elnevezéseknek,
személyességeknek, többnyire pedig ez ideáknak t é t e t i k ellenekbe. M i ­
k o r a' reale az ideáléval áll ellenben , a k k o r k é p z e l e t ü n k t ő l függet­
len létei vagy valóság é r t e t i k a' reale a l a t t . R e á l i s definitio v a g y
meghatározás az (ellentételesen a' nominális vagy verbális deh'nitioval)
m e l l y valamelly t á r g y r ó l nem csupa szó v a g y elnevezés, hanem an­
nak foglalatja szerint ád m a g y a r á z a t o t , m e l l y b ő l a' t á r g y e r e d e t i
miségét és valóságát meg lehessen é r t e n i .
RE A r.'i NT E Z E T E K ( v. polytechnicai intézetek). M á r H e r d e r n e k
a' rigai fő oskolák szerkezését t á r g y a z ó tervében van czélozás egy
olly uj nemű tudós o s k o l á r a , m e l l y a' g y m n a s i u m o k h o z különben
hasonló '» vélek összekötött lenne , és csak annyiban különböznék ,
 86 REALISMUS REALISTÁK ,

hogy a' holt nyelvek egyedüli tanítása helyett, mennyiség-, természet­

történettudományt 'st. tanítana. Herdernek gondo latjához igen kö­
zelit a' később Berlinben felállított Realoskola; erre emlékeztet a'
párisi (ujabb időkben eltörlött) Real-vagy polytechn. intézet is. Ez
ugyan a' franczia zendülés rettentő szakában állíttatván fel, legin­
kább a' nevendékeknek az akkori háboras idők szükségeihez képest
leendő minél előbbi kimivelését tárgyazta : de azért szinte olly figyel­
met érdemel, mint akármelly más ujabb nevelő intézet. Annyi bi­
z o n y o s , hogy többnyire azon kitűnő elinék , mellyek Francziaorszá-
got ujabb időkben mind há'ooru, mind béke mesterségeiben diszesitet-
t é k , ez intézetben ébresztettek fel, 's ott nyerték sajátságos irányu­
kat. Különös gondot is fordita ez intézetre a' kormány. Egyenesen
e' végett nevezett biztosoknak kellé évenként beutazni az ország na­
gyobb városait, 's a' vidéki oskolákból kiszemelni a' legjelesb ifja­
k a t , főleg pedig azokat, kik math. tudományokra legalkalmasabbak-
nak látszanak. Fő tekintet vala erre a' felvételi próbánál is , egyéb­
iránt a' nevendékektől csak anyai^'elvük írásmódjában való gyakor­
lottság, 's a ' l a t i n nyelvnek annyi esmérete kívántatott, hogy a' kön­
nyebb írókat megérthessék. Három osztályuk vala a' rendesen 300
főből álló nevendékeknek, 's mind ezekben csak mathematica, tech­
nológia , chemia , physica , természettudomány és história tanittaték.
Bajorország is állita Augsburgban és Nürnbergben Real-intézeteket,
de ezek 1816 megszűntek. — Igen jeles Bécsben az ugy nevezett
Polytechnicum institutum , mellynek fő czélja azoknak , kik gyár­
müvekben, technológiában 'sat. jeleskedni kívánnak, magasb kimi-
velése. Ez 1819-től fogva ki szokta adni Jahrhilcher des k. k. poly-
technischen Instituts czimü évkönyveit. (L>. POMTECHNICA.)
R K A L I S M U S , a' philosophiában szemközt áll az idealismussal ,
melly a' rajtunk kivül eső dolgok valóságát 's képzeletünktőli fü-
getlenségét magok lótelekbeír jelenti ki. Azonban a' külső világ
realismusa is sokképen magyaráztatik a' philosophusok által. Neve­
zetesebb nemei a'realismusnak a) a'spinozismus, melly szerint Spinoza
egy eredeti valóságot vett fel, mellyből lettek minden más valóságok,'
mellyek az eredeti substantiának csak módosításai, ki folyásai. Az
egyedül való reális eredeti substantia az Isten, b) Materialismus ,
melly minden dolgok eredeti eleméül materiát vagy testet vesz fel,
azért a' lelket is materiális suhstantianak tartja, ej Dualismus, melly
a' dolgok eredeti eleméül két egészen külömbüző nemű okfőket ál­
lit , mellyekből a' dolgok alkottattak, u. m. reális és ideális okfőket.
Ezek a' matéria és lélek, d) Monadologia, melly szerint Leibnitz
azt vitatja , hogy a' dolgok végetlenül eloszthatók lévén, utoljára a'
monásban vagy eloszthatatlanbau vesznek el, azért a' monasnak nem
lehetvén többé kiterjedése 's eloszthatósága, meg is sziint matéria
lenni , következésképen a' részek felbomlásával se veszhet el. e)
Quasi realismus, mellyet Kánt tanított, t. i. hogy azon tüneményeknek,
mellyeket lelkünk képzelődő ereje állit élőnkbe, a,' külső világban
valóságnak vagy tárgynak kell megfelelni, ámbár nem tudhatjuk vol­
taképen miből áll az, vagy is mik valósággal a' dolgok , mellyek a'
képzelődő erőnek alapul szolgálnak. Minden reaíismus a' maga kút­
feje szerint két féle t i : in : tapasztalati (empiricus) és okossági (ra-
tionalis), a' mint érzéki észrevételeken, vagy okosság ideájin alapul.
R E A L I S T Á K , realismus követői; igy neveztettek azon scholasti-
cus philosophusok, kik a' nominalistákkal sokáig veszekedtek, az
utolsók azt állítván, hogy az észfogatok nem egyebek szóknál, üres
kitételeknél, a' másik rész ellenben azokat valóságoknak vette , 's
mint realitások, külső tárgyak által nyomatnak be a'lélekbe , nem pe­
dig az észben formáltatnak. Descartes idejével megcsökkent a' scholas-
tica philosophiának minden becse.
 REALITÁS RECESSUS 87

R E A L I T Á S ; a ' philosophiában é r t i k a l a t t a valamelly dolog*

nak lételes v a l ó s á g á t , mellyiiek b i z o n y s á g á r ó l a' t a p a s z t a l a t i a d a t
kezeskedik.
R É A U M U R ( R e n é Autoine F e r c h a u l t de), s z ü l . Rochelleben 1 C 8 3 ,
ideje és nemzete legnagyobb természetvisgálói közé t a r t o z i k . 1 7 0 8
t a g j a i é n a' p á r i s i academiának , 's 1709 az a c a d e m i a memoires-a\-
ban megjelent ezen irása : De la formation et de V accroissement
des coquilles des animaux, mellyben ez á l l í t á s t r i t a t á : a' kérges
•vagy héjas állatok kérge vagy héja e g y nedv m e g k e m é n y e d é s é b ő l
s z á r m a z i k , melly ezen á l l a t o k p á r a l y u k a i b ó l (pórus) izzad k i . 1 7 1 8
irást ada ki F r a m z i a o r s z á g a r a n y h o r d ó f o l y ó i r ó l , mellyben egy­
szersmind megniutatá, mint n y e r h e t n i ezen becses erezet belőlük leg-
könyebben. Az ő számos visgálati a' vasnak rézre való változtatá­
sánál igen hasznos sikeriiek voltak , sót egyszersmind azon i r á n y ­
zatra vezeték , mellynél fogva az ö n t ö t t vas , vert vassá v á t t o z t a t h a -
tik , miről 1 7 7 2 egy tulajdon i r á s t ada k i . A' p o r c z e l l á n készítése
és külömbfélesége igen f o g l a l a t o s k o d t a t á k . A' j a p á n i porczellán u t á -
nozására törekedett 's azonközben a' közönséges üveganyagból véle
porczellánt készíthetni. A' n y e r t a n y a g nem vala u g y a n szép fejér
színére nézve a' valódi porezellánhoz hasonló , de mivi c z é l o k r a épen
ugy használható , mint az. — Különös h i r t n y e r e R. az ó szesz hév­
mérőjének feltalálása á l t a l , hol uj fokfelosztást a l k o t a , m e l l y utóbb
is megtartdték , midőn a' borszesz h i g a n n y a l vagy kénesővel cserélte­
tett fel. (L. H É V M E K Ö ) . 1756 egy irást ada át az a k a d é m i á n a k azon
mesterségről és külümbféleségről , mellyel a' m a d a r a k k ü l ö n b ö z ő fa­
jai fészküket rakják : visgálatokal is tőn ezen á l l a t o k e m é s z t é s é r ő l .
E g y i k a' legnagyobb m a n k á i közül ez : Mémoires pour servir a l'
ltisloire nalurelle des insectes ( P a r i s 1 7 3 4 , 6 k ö t . ) . R. B e r m o n d i e -
rei jószágán halt m e g , 1 7 5 7 .
R K B M A N N (Andreas Georg F r i e d r i c h ) , a ' rajnai k e r ü l e t (Ba-
jororsz.) feljebbviteli törvényszékének e l ö l ü l ő j e , a' bajor k o r o n a é r ­
demrendjének 's a' becsületrendnek v i t é z e , 1 7 0 8 s z ü l . Süzzenheim-
ban. Különös visszonyok bekeverték a' heves ifjat a' franczia láza­
dás örvényébe. Innen sorsa felette változó volt. E l e i n t e mainzi, azu­
tán t r i e r i törvénybiró , Napóleon a l a t t a' mainzi csász. törvényszék
fenyítő policzájkamarájának elölülője v o l t , végre 1 8 1 4 a' Rajnake-
rület feljebbviteli törvényszékének elölülője l e t t . A' R a j n á k e r ü l e t
neki köszöni nagyobbára a' korábbi franczia a l k o t m á n y m e g m a r a ­
dását. Charactere, igazságszeretete közönségesen t i s z t e l t e t e t t . R o m á n ­
jai , satyrái 's p o l i t i k a i írásai közt jelesek Heinrich von Neideck ,
ein románt. Gemiilde a. d. Mittelalter; Nelhenhliitter és Hans Kieck-
indiewells licise. Mh. 10 Sept. 1 8 2 4 W i e s b a d e n b e n .
RK c A PI T u r. AT IO (anacephaiaeosis) , r h e t o r i c á b a n n é m e l l y fő
gondolatoknak a' beszéd végén ismételése.
R E C E P I S S E , rövid b i z o n y í t v á n y , m e l l y e t az áltvevő az ált-
adónak a d , hogy a z t , a ' m i hozá k ü l d e t e t t , m e g k a p t a . Í g y nevez­
tetnek azon levelek is , m e l l y e k e t az amsterdami b a n k a' n á l a letett
pénzekre vag\' p o r t é k á k r a nézve szokott a d n i ,
R E C E S S U S , ( e l á l l á s , visszalépés) ellentételben á l l a' RAGASZ­
KODÁSSAL (1. e.) 's r a l a m u l l y j o g r ó l vagy követelésről lemondást je­
lent. Ez vagy t ö r v é n y e s e n , a' bíróság e l ő t t , vagy barátságosan , a'
perlekedő felek közt történhetvén , a', recessus hasonlóan t ö r v é n y k e ­
zésben vagy b a r á t s á g o s , ez utolsó v i s z o n t , k i n y i l a t k o z t a t o t t vagy
halk lehet. Néha a' recessus egyezésképen irásba is f o g l a l t a t i k , 's
ekkor természete 's az ezt m e g h a t á r o z ó k ö r ü l m é n y e k s z e r i n t , a'
szerződés vagy peralku ( t r a n s a c t i o ) t e r m é s z e t é t veszi m a g á r a . A' leg­
szorosabb értelemben vett ( t i s z t a ) recessus vagy is e l á l l á s azonban ,
minden nyereség vagy k á r p ó t l á s nélkül történő lemondást j e l e n t ,
S8 UECHBERG £s ROTHENLÖWEN RECITATIO

inellynél fogva az előbbi követelő fél, a' keresetbe vett tárgy továb­
bi visszakivánásával felhagy.
l l t c H B K H G é s R o T H E N L Ö w E N (grófok), sváb nemzetség ,
melly már a' 1 2 száz, virágzott. Törzsökattya , Ulriih , 1103 a'sváb
herczegség marsallja volt; .unokái már 1227 körül bírlak Hohen-
staufent. A' I 7 száz. elején, mint birodalombeli grófok, Aichbeim és
Hohenrechberg' grófságért szavat 's ülést kaptak a' sváb grófi gyű­
lésben. Mosta' nemzetség csak a' weissensteiui ágban áll fen, melly
az l g 0 6 mediatizált 's 1810 olta Würtemberg felsősege alatt lévő
rechbergi uradalmat birja , Hohenrechberg hegyi várkastélyai és fő­
helyei, Weissenstein várossal, a' Jaxfkerületben , Honzdoríal (grófi
lakhely) és Ramssteinnal , öszv. 2i nsz. mf. 8200 lak. 's 80,000 for.
észt. jüv. Örökös rangos ur gróf líechberg és Rothenlöwen Aloys Fr;<nz
Xavér, bajor kir. házi és külső minister, bajor statnstanácsos, szül.
18 Sept. 1778. 1799 mint a' bajor választó követe,, jelen volt a'
rastadti congreszen, 1802 részt vett a' bir. küldötség munkálódásá­
ban, 1 Aug. 1806 Regensburgban aláirta azon nyilatkoztatást, melly-
ben 13 bir. fejedelem és 1 gróf, mint a' rajnai szövetség tagjai, a'
német birodalomtól elszakadtak. 1 8 1 5 , mint bajor minister a' bécsi
udvarnál, meghatalniaztatott az itt tartott congresznél. Azután Mün­
chenben az Austria és Bajorország közti határok miatt feníorgott kér­
dések elintézésével foglalatoskodott, melly végre az akkori korona­
örököst Mailandba kisérte Ferenez császárhoz , a' minek a' 14 Apr.
1816 Münchenben kötött egyezés lett következése. 1816 Bécsbe
küldetett , a' császár és Caroiina bajor herczegné közt tett házassági
egyezés aláírására. 1819 dolgozott a' karlsbadi cougresz végzetein,
a' mainzi biztosság felállásán 's a' bajorországi gyanúsak ellen ke­
ménységet javalt. 1 Lajos királya lévén 1825, R. nyugodalomba téte­
tetett fizetéssel. — A' statusminister testvére, gróf J ó z s e f , 3 Mart.
1769 szül. 's 1823 olta bajor gyalogság vezére, lS26^ig rendkívüli
követ 's meghatalmazott minister volt a' berlini udvarnál. 1 8 1 3 ,
1814 és 1815 egy bajor sereget vezérlett a' Francziák ellen. — H a r ­
madik testvére gróf K á r o l y , 1775 szül. 1825 olta bajor főka-
marás és főszertartásmester, esmeretes e' munkáiról: Voyage pittores-
que en Russie, és Les Feuple.i de la fíussie (Paris 1812).
R E C I T A T I O (dalbeszéd), beszéd, és tökéletesen kifejtett ének
közt fekvő muzsikai előadás. Közelit tehát a' beszédhez vagy szó­
beli előadáshoz szabadabb mozgás és haiigkötés á i t a l , melljeket az
előadandó tárgy határoz meg. Innen a' recitatiónak »incs szoros tac-
tusa vagy rhythmusa , 's az azt jelelő kóták mennyisége sem tarta-
tik pontosan meg ; hanem rendesen minden szótag csak egy hangot
k a p , 's a' hangok is kurtábban ejtetnek, mint az énekben. Továbbá
nincs benne meghatározott melódia és szabályos modulatio , hanem
a' hang emelése vagy ejtése szinte a' szavak értelme, graminaticai
és prosodiai minémüsége szerint történik , 's az előadás szabadabban
mehet különbféle hangnemeken keresztül. A' szóbeli beszédtől pe­
dig eltávozik 'B inkább a' sajátképi énekhez közelit a' recitatio az
á l t a l , hogy a' hangok, mellyekkel előadatik, jelesen muzsikai, ha­
tározott magasságú és mélységű hangok , (jelesen : mert az opera
buffában az énekhangok gyakran egészen szó hanggá változnak) , 's
igy az ékezéseket, mellyeket a' textus kivan, határozattabban 's erő­
sebben jeleli ki , mint a' szóbeli előadás , 's közei által némi muzsi­
kai kiséretnek és különféle harmóniának ad helyet. Röviden a' reci­
tatio valódi muzsikai declamatio. Ezekből kitetszik , hogy üly elő­
adásra csak egy a' kötetlen beszéd 's lyrai versezet közt fekvő sza­
badabb textus alkalmas. Tartalma lehet elbeszélés és költői elmél­
kedés ; kifejezheti az egyszerű tudósítást szintúgy mint a' felgerjedt
's múlékony érzelmeket, bevezetésül szolgálhat az állandóbb érzetek
 HKCKE UECLAMATIO SS
ábrázolására , előadhatja két különböző személy egymásra kiivetkező
nyilatkozásait, 's így a haladó cselekedetet muzsikai drámává k é p ­
z i , szóval , muzsikai p r o s a , mi á l t a l a' közönséges p r o s á t ó l m á r k ü ­
lönbözik. A' recitationak két neme v a n , az egyszerű vagy p a r l a n t e ,
és a' muzs. kiséretü vagy obligát. Az egyszerű mellett is van ugyan
niuzs. kíséret, de csak e g y e s , k i t a r t o t t vagy megszaggatott accor-
dokból á l l ó ; az obligátban pedig nagyobb fontosságú a z , m e r t i t t
az előadás között az érzelmeket e r ő s i t i , kifesti , azok o k a i t és t á r ­
gyait ábrázolja, 's czéljához kénest minden k a r b e l i h a n g s z e r s z á m o t
kat használ. Innen az csak az erős és é l é n k ü l változó szenvedélyek,
az egyszerű pedig , csak e l m é l k e d ő , vagy t i s z t á n d r á m a i h e l y e k és
áltmenelelek ábrázolására szolgál. M i n t h o g y a' r e c i t a t i o szabad mu­
zsikai előadás, azért azt a' h a n g s z e r z ő , nem j e g y z i fel teljes h a t á ­
rozottsággal, 's kivitelét inkább az énekes szabad k é n y é r e bizza. Ez
főleg arra ügyeljen , hogy előadása a' t e x t u s c h a r a k t e r é b e n 's m i n t ­
egy a' beszédhez hasonlító felemeltebb szónoklat jelenjen m e g , 's
a' helyes és kötetlen , csak muzsikai hangok á l t a l e r ő s í t e t t declama-
tióhoz közelítsen. A' piperékkel hát szűkebben k e l l élnie , ellenben
a' szavak értelme 's mértékéhez képest a' h a n g o k a t majd s i e t t e t h e t i ,
majd nyújthatja 'sat. ( L . CADKNTIA). A' k í s é r e t r e n é z v e , kivált az
obligát r e c i t a t i o n á l , a' h a n g á s z k a r t mindenkor szemmel t a r t s a , h o g y
ez pontosan beessék 's az előadás némelly ékezetit e r ő s í t h e s s e . Vég­
re az előbbieknél fogva a' recitatio tiszta kimondást kivan. A' r e ­
citatio a' kiképzett éneknél s o k k a l régibbnek látszik. Ujabb időkben
P e s i , Cuccini , Monteverde kezdek az ujabb r e c i t a t i o t ; Cesti és Ca-
rissiini megjaviták. I,eon. da Vinci és N i c . l ' o r p o r a i r t a k legelőször
obligát r e c i t a t i o t ; nagy és kifejezéssel teljeseket H a n d e l , Gímek és
Mozart. Vő. ENKK/.IÍSMÓD.
K K C K K (Erzsébet, szül.'Medem grófné), szül. 1 7 5 6 S c h ö n b u r g -
ban, Curlandban. 15 észt. korában llecke báróhoz ment f é r j h e z , de
utóbb ettől e l v á l t , 's Mitauban l a k o t t , hol idejét egyetlen l e á n y a
nevelésére 's olvasásra í o r d i t o t t a . L e á n y a h a l á l a mély b á n a t b a m e ­
rítvén , épen e' tájban j ö t t Mitauba Cagliostro egy csalfa b a b o n á s ,
's elhiteté vele, hogy őtet a' megholtak t á r s a s á g á b a r é s z e s í t h e t i .
Cagliostro csalísa hamar k i t u d ó d o t t , ' s a ' c a r l s b a d i ferdőkben Bodme
német tudós Cagliostroról őtet felvilágosította. E k k o r i r t a Caglios-
t r o r ó l i híres m n n k á j á t , mellyet II Katalin c/.árné o r o s z r a l o r d i t a ­
t o t t , 's őtet P ó t e r v í r á b a h í v t a , 's egy k u r l a n d i b i r t o k k a l megaján^
dékozta. E' jószágán élt egy darabig 11. részt vévén j o b b á g y i s o r ­
sában 's kivált a' leányok nevelésében. Aztán egészsége h e l y r e á l i t á s a
végett Olaszországba u t a z o t t , 's ez útját l e í r t a , m e l l y e t M o n t o l i e r
asszony franc ziára fordított. Vannak számos ájtatos i r a t i is. — 1 8 1 8
dta Drezdában t a r t ó z k o d i k .
K E C K Ü M (András) bajor k i r á l y i t i t k o s tanácsos, s z ü l . Grünstadt-^
ban , Bajorországban. A' papságból kivetkezvén , világi h i v a t a l r a a d á
magát 's megházasodik. — Mint főhivatalbeli tiszt, Simniernben t ö b b
ezer hold föld felszántatása á l t a l magának é r d e m e k e t szerzett. 1 8 0 4
és 1809 a' törvényhozó test tagjává neveztetett l ' á r i s b a n , 'f-m' csá­
szár őt báróvá 's a' becsületlegio tagjává t e t t e ; 1 8 1 4 ő volt e g y i k e
azon 70-nek, kik Napóleon letételét a l á i r t a k . Több m u n k á t i r t a'
Khénus bal partját érdeklő s t a t i s t i k a i 's népgazdasági v i s z o n y o k r ó l ,
's ezekben tett j a v a l l a t a i a' kivitel á l t a l m e g v a l ó s u l t a k . 1818 lett
bajor titkos tanácsossá; 's most részint Manheimban , részint t e r m é ­
szet 's mesterség által e g y a r á n t csiuosult jószágán lakik K r e u z n a c h -
ban. Sz. £ . '
II i?c r, AM A T I O , (visszakiáltás , visszakövetelés) , o l l y s z ó - v a g y
írásbeli kinj'ilatkozást j e l e n t , m e l l y s z e r i n t valamelly elidegenitte-
tett dolog tulajdonosa, a' t á r g y a t sajátjának lenni hirdetvén, egy^
90 R E C O L L E C T I N o K REDOUTL

szersmind annak visszaadattatását is s ü r g e t i . Azon nemzeteknél,

m e l l y e k t e n g e r i kereskedést űznek , g y a k r a n előfordul a' reclamatio
o l l y népek vagy rabló csoportok e l l e n , mellyek hajóikat igazságta­
l a n u l l e t a r t ó z t a t j á k , vagy t e r h e k e t e r ő s z a k o s a n kiüritni szándékoznak.
R E C O L L E C T I N O K , 1. FRANCISCANUSOK és C I S T E R -
C I T X K.
R E C T I F I C A T I O , ( u j r a p á r l á s ) a' már egyszer Iapárolt nedvnek
uj l e p á r o l á s á t teszi , h o g y az a' még vele vegyült idegen részektől
megtisztuljon. Ugyan is a' l e p á r o l á s a l k a l m á v a l igen gyakran m e g ­
t ö r t é n i k , hogy a' kívánt nedvei e g y ü t t oda nem t a r t o z ó részek is
mennek a' felvevőbe (recipiens). H o g y ez abból kivétessék, uj lepá­
r o l á s szükséges. Az ig}- n y e r t nedv újra p á r l o t t n a k (rectilicáltnak)
m o n d a t i k , p . o . újra p á r l o t t szesz a z , mellyből a z első lepárolás*
k o r vele m a r a d t viz uj és uj l e p á r o l á s á l t a l kihajtatik. —• A' ma-
thesisben rectificatiónak (egyenesités) m o n d a t i k a' görbe vonal ivjé-
nek épen o l l y a n hosszú egyenessé való á t v á l t o z t a t á s a .
R E c z É s s z ö v E T , 1. S E J T S Z Ö V E T .
R E D E M P T O R . I S T Á K vagy L I G O R I Á N O K , Aifons LIGIJORI
(1. e.) á l t a l a l k o t o t t s z e r z e t , melly az a u s t r i a i birodalomban a' J 9
A p r . 1 8 2 0 költ végzetnél fogva bevétetett. Kötelességévé, más sza­
b á l y o s szerzetek m ó d j á r a , Jesus buzgó követését 's másoknak az iga­
zi r ó m a i - k a t h . h i t r e vezérlését t e s z i , lelki p á s z t o r k o d á s , nevelés és
az ifjúság o k t a t á s á n á l fogva. A' szerzet első háza Bécsben a' felső
P a s s a u e r h o f v o l t , a' M a r i a am Gestade t e m p l o m m a l . Austriában a'
közönséges intézetekbeni t a n í t á s reájok fog b í z a t n i .
R E D I N G (Alajos) schveizi l a n d a m m a n , ' s hazája szabadsága
b á t o r védője, szül. 1 7 5 5 . Először s p a n y o l hadi szolgálatba á l t , de
onnan még ifjú k o r á b a n hazájába visszatért. Midőn a' F r a n c z i á k
Schveizba b e r o n t o t t a k , Reding mint Schviz k a n t o n i k a p i t á n y a'
m o r g a r t e n i sikon megverte őket 1 7 9 8 . Miután Schveiz a l á j a vetette
m a g á t a' F r a n c z i á k n a k , 's későbben sokan a' régi a l k o t m á n y vissza-
á l i t á s á t ó h a j t o t t á k , Reding P a r i s b a k ü l d e t e t t , de minden siker nél­
k ü l . E z u t á n kiütvén Sohveizban a' p o l g á r i Tiáboru, franczia seregek
n y o m u l t a k - b e , és Reding N e y p a r a n c s á r a az a r b u r g i várba z á r a t o t t ,
de nem s o k á r a ismét szabadon b o c s á t a t o t t . 1 8 1 3 a' szövetséges feje­
d e l m e k k e l a l k u d o z o t t Schveiz n e u t r a l i t á s a végett. M h . 1 8 1 8 . E g y i k
atyafija R e d i n g T h e o d o r szinte a ' S p a n y o l o k n á l ^ s z o l g á l t , ' • >
u t ó b b marscliallá lett. Miután a' F r a n c z i á k ellen több ü t k ö z e t e t n y e r t
v o l n a , a' vallsi csatában k a p o t t seb következésében mh. 1 8 0 9 .
R E D M E C Z I T . ( J á n o s ) , a ' 17 száz. elején é l t e r d é l y i m a g y a r
t u d ó s , kinek e' munkája l á t o t t világot : A' Felséges Bethlen Gábor­
nak Isten Anyaszentegyházával cselekedett jótéleményiről való könyv ,
mellj'ben m e g i r a t i k : 1) 1 6 1 9 t á b o r o z á s a ; 2) Az e l p u s z t u l t e k k l e -
7
siákban hell3 reállitatások a' t a n í t ó k n a k ; 3) Bethlen Istvánnak aca-
d e m i á k r a küldetése ; 4) A' b i b l i á n a k oláh nyelvre forditatása , 's az
oláh papok jó rendbe s z e d e t é s e ; 5) Az a r i a n u s o k és szombatosok
elleni d i s p u t a t z i ó k . — M á r ma igen r i t k a .
R E D O H D I L I Í K .(Redoudillas) előbb bizonyos déli versforma
neveztetek igy , m e l l y - n é g y , hat vagy nyolez szótagos versekből ál­
l o t t , mellyek közül az első és n e g y e d i k , a' második és h a r m a d i k
egyező r i m ü volt. Később a' s p a n y o l és p o r t u g á l költészetben a' h a t
éa n y o l e z szótagos a k á r rímes a k á r nem r i m e s versek neve lön.
R E D 0 V T E , 1. H A R C Z G Á T.
R E D O U T E ( P i e r r e Joseph) növénj'festő, szül. 1 7 5 9 St - H u b e r t ­
ben. P a r i s b a n először j á t é k s z i n i színfalakat feste ; ez által jött a' vi-
r á g f e s t é s r e , 's p r ó b á i t a' hires füvész L ' h e r i t i e r l á t v á n , a r r a ösztön-
zé , hogy csupán e' mivészséget g y a k o r o l n á . Majd Angliába is mene
v e l e , 's a' Serttim angliciim képeinek nagyobb részét rajzolta. A"
 REDUCTIO REFORMATA EGVHÁZ 91

liliomok nemzetségének rajzolatai (Liliacées , 80 cs.) legdicsőbbek ,

*g talán csak a' r ó s á k é i múlhatnák felül. Ő t a l á l t a fel azon mester­
séget is, melly szerint egy rézlappal különféle színezetű á b r á z o l a t o t
nyomhatni. 1 8 0 5 Josephina császárné virágrajzolója volt. Nevét Ven-
tenat egy az a n t i l I á k r ó l származó 's mályvákhoz t a r t o z ó növényben
örökité, m e l l y n e k Redutca nevet a d o t t .
R E D U C T I O (visszaállítás) azon chemiai müvelet, hol az elégett
testtől a' savitó viszont elvétetik és az az előbbi egyszerűségébe újra
visszaállitatik. Innét tehát a' reductio ellenkező művelete az elégés­
nek. Minden ásványsavitatnál az ásvány egyesülve van a' savitóval
és pedig valamelly neme á l t a l az é g é s n e k ; ha ő k e t vissza a k a r j u k
állítani (reducálni), a' savitót el kell belőlük v e n n ü n k , a' mi Ieg-
könyebbcn szénpor á l t a l t ö r t é n i k , erős izzasztás m e l l e t t , midőn a'
savitó a' szénnél szénsavannyá e g y e s ü l , az ón pedig t i s z t a , egysze­
rű állapotjába t é r vissza. — A' pénzeknél r e d u c t i ó n a k neveztetik a'
pénz becsének más pénzel való m e g h a t á r o z á s a ; a' pénz s u m m á n a k
más pénz nemen való k i t é t e l e , hanem egyszersmind a' pénz becsének
kisebbítése is.
R K F r, E C T O R , 1. P E R S P E C T I V A .
R E F L E X I Ó , 1. V I S S Z A S U G Á R Z Á S .
R E F O R M Á T A E G Y H Á z. A ' j a v í t á s n a k ug3'an azon szükséges­
sége, melly ébresztette fel L u t h e r t N é m e t o r s z á g b a n , l e l k e s í t e t t Schveiz-
b a n , Németalföldöu , Angol országban és F r a n c z i a o r s z á g b a n is t ö b b
jeles tudóst és papot ugyan azon czélra. A' Schveiziak közt főkép­
pen kitetszettek Zwingli Ulrich és Oecolompadius J á n o s . Ama,
még mikor glarusi és einsiedelni p r é d i k á t o r v o l t , felyül e m e l k e d e t t
századjának gondolkozása módján , a' szent irás s z o r g a l m a t o s olvasása
á l t a l 's már Einsiedelnben laktában k i k e l t n é m e l l y e g y h á z i visszaélé­
sek ellen 's midőn Zürichbe h i v a t o t t , hol m á r tübb p a p o k t e t t é k a l ­
kalmatossá a' népet a' szent i r á s t a n í t á s a i n a k elfogadására , szor­
galmatosan f o l y t a t t a azt. Ö r ü l t L u t h e r feltételén , ajánlta m u n k á i t ,
de maga nem olvasta , hogy függetlenebbül maradjon 's e g y e m b e r
tekintete által meggyőződését ne k o r l á t o l t a s s a . Midőn t e h á t 1 5 1 9
egy Sámson B e r n h a r d nevű F r a n c i s c a n u s éppen o l l y a n szemtelenség­
gel á r n l g a t t a Schveizban a' b ű n b o c s á n a t o t , m i n t T e z e l N é m e t o r s z á g ­
ban és Zürich felé jőne , hova a k k o r tájban költözött Z w i n g l i , t ü ­
zesen kikelt e' Sámson ellen 's a' z ü r i c h i tanács ugy h e l y b e n - h a g y t a
kikelését, hogy Sámson be se bocsáttatott a' városba. Sőt eg3 r házi
feje , a' konstanzi püspök és finnek vicariusa is, h e l y b e n h a g y t á k Z w i n g -
linek a' bűnbocsánat á r u l á s a ellen t a r t o t t beszédeit ; de majd tü­
zesen ellene á l l o t t a k , midőn tovább ment a' szükséges javítások­
ban, fiijában igyekezett a' pápa nunciusa azt e l f o j t a n i , félelem
nélkül, állhatatos e l s z á n t s á g g a l , nagy feltételének nemes czéljá-
ban bizván és a' z ü r i c h i t a n á c s t ó l s e g i t t e t v o , f o l y t a t t a e l k e z d e t t
m u n k á j á t , hirdette az evangyéliomi t u d o m á n y t , az isteni s z o l g á l a t ­
ban sok visszaélést e l t ö r l ö t t és pedig h a m a r á b b , m i n t L u t h e r . Tetszé­
se szerént már sokat m e g v á l t o z t a t o t t , midőn 1 5 2 3 végválasztó l é p é s t
t e t t , mivel 67 német tudomány - c z i k k e l y t , m e l l y e k b e n t u d o m á n y á t
a d t a e l ő , nyújtott be a' zürichi t a n á c s n a k , m e l l y a z o k a t közönsé­
g e s e k k é t e v é n , 29 J a n — ra közönséges v i t a t á s t r e n d e l t , h o g y e n n e k
alkalmával Zwingli azon c z i k k e l y e k e t védje 's mutassa meg. Csak
kevés canton küldött követet ezen v i t a t á s r a , m i n d a z á l t a l a' g y ű l é s
számos volt. Zwingli győztes lett. A' tanácsot és számos jelenlévő
polgárokat megnyervén, hajlandóbbak lettek ezek a'közönséges vallás-
ujitásra. Dühös hirtelenkedéssel t é t e t e t t semmivé a' r é g i , jó v a g y
rósz volt. Oltárok, képek (ezen utolsók igazi rontó dühhel) k i v e t t e t ­
tek a' t e m p l o m o k b ó l , sőt a' muzsika és orgona is k i t i l t a t t a k . I l l y
erőszakos újítások ellen tüzesen k i k e l t e k n é m e l l y cantonok a' luzer-
92 HEFORMATA EGYHÁZ

ni közönséges gyűlésen 26 Jan. 1 5 2 4 , sót azzal fenyegették Züri-

chet, hogy a' szövetség vagy köztársaság kebléből kizárandják 's
hevesen sürgették követjeik által a' hajdaninak viszahozását. De Zü­
rich állhatatos maradt a' kereszténv tudományban és szertartásokban
tett újítások mellett 's csak hamar több canton is bevette Zwingli
tudományát, legelső volt pedig a' kis Mühlhausen, melly Zürich pél­
dáját követvén, az evangyéliomi tudománynak hódolt 's az egyházi
visszaéléseket eltörölte. — Ugyan ekkor vitte be a' reforrnatiot VVolf-
gang Fabricius Capito (Köíliu) Baselbe, h o l , minekutána Capito
JVIainzba hivatott, 1523 otta a' nagy tudománnyára , nemes lelkére
és mérséklettségére nézve Melanchthonhoz hasonló Oecolampadius Já­
nos, a' schveizi reformationak második fő oszlopa, folytatta az el­
kezdett nagy feltételt, egy ideig a' Francziaországból elillantott Fa­
réitól segittetve , ki 1524-ben a' baseli tanácstól ösztönöztetvén, az
evangyéliomi tudománynak védésére közönséges vitatást tartott. Ugyan
e» észt. tétettek Schaífhausenben is első lépések a' reformatiora ;
1525'olta Bem is hajlandóbb lett 's magok a' buzgó kath. cantonok
is mélyebben kezdték érezni a' reformatio szükségességét. Végre
egyesültek vallásos vitatásra, melly hosszas értekezés után 1520
megtörtént, \s mellyben Oeéolampadius küszködött a' kemény pápis­
ták nagyobb száma ellen, kik közt legkitetszőbb volt Eck J á n o s ,
Murncr Tamással. Zwingti nem jelent meg és a' Katholikusok na­
gyobb száma kárhoztató Ítéletet- hozott ellene, de e' munkásságát
nem gátolhatá. Bármelly csekél3" következése volt is ezen vallásvi­
tatásnak , még is elhatározá magát Bern az egyházi villongások vég­
ső elintézésére 1 5 2 8 , jóllehet a' többi cantonok és maga a' császár
is ellenezték azt. Több cantonok részt vettek abban. Jsniét számos
vala a'gyülekezet ; Zwinglivel, Oecolainpadiussal, Pellicanus (Kürsc h-
ner) Konráddal, Ifaller Berchtholdal (Bernnek reformátorával), Ble-
rer Ambrussal (Koustanznak) , Burgauerrel (St. Gallennek relormato •
rával) , — ki , bár buzgó evangelicus volt , Zwinglit szent vacsorái
tudományáért megtámadta , — német reformátorok is fogtak kezet.
A' másik oldalon több nem megvetendő ellenkezők álltak. Mint csak­
nem minden hasonló vitatásokban, i t t is semmi se döntetett el 's
csak annyi volt a' nyereség , hogy Bern állhatatosabban nyilatkoz­
taid ki magát a' reformatio mellett. Ez ekkor mindég továob hara­
pódzott a' cantonokhan, bár Schwj'z, Uri , Unterwaldcn , Zug és
L u z e r n , mint megátalkodott pápisták, teljes erejekból ellene dol­
goztak is. Már a' cantonok nagy része bevette az evangyéliomi tudo­
mányt, midőn ezen kath. cantonok, mellyek a' régi tudomány véd*lmezé-
sére Ferdinánd királyai (V Károly császár testvérjével) öszveszövet-
keztek, nyilvános csatára készültek. Híjában iparkodtak a' többi
cantonok a' felfegyverkezteket öszvebékéltetm. Elkerülhetetlen volt
Schveizban a' belső háború. Az egyenetlenség magvai szaporodtak;
a' Katholikusok átaljában elszakadtak az 'evangyeliomiaktól 's üct.
1531 -a' Zürichieknek, a' többi evangyeliomiaktól elhagyatván , magok­
nak kellett a' csatamezőn megjenuiek. Éhez árulás is jött \s 1 1 Oct.
a' vitéz Zürichiek Cappelnél megverettek. Zwingli, ki felfegyverkez­
ve vitte hűséges, pártosiuak zászlóját, maga is elesett a' csatában.
— De a' véres veszedelem nem semmisitheté munkáját. A' schveizi
evangyéliomi egyház talpköve letétetett ; lelke ezentúl is élt abban.
Tudományának azon czikkelyei közt, mellyek miatt Lutherrel 's ál­
talánosan a'németországi Protestánsokkal meghasonlott, legiőbb volt
az urvacsoráról szóló, melly szerént a* kenyér és bor csak jegyei
és ábrázolói a' Krisztus valóságos testének és vérének ; Luther tudo­
mánya szerént pedig a' Krisztus valóságos tesle és vére vagy benne
van a' kenyérben és borban , vagy vele van azzal, vagy alatta , vagy
felette van annak. Hasonló alapokra állitá Zwingli az istentisztelést
i s , mellyben csak a' lélek épületére 's nem a' vallásos érzés ébresz-
 REFORMATA EGYHÁZ 93

lesére czélozolt. Az urvacsoráról való t u d o m á n y á t ezen munkájában

lelte k ö z ö n s é g e s s é : toiinnenlarins r'e xera et falsa religione, 1 5 2 6 .
Zwingli kevesebb ideig é l t , miut a' r e f o r m a t a e g y h á z a t teljesen el-
rehdelhette v.olna. O e c o l a i n p a d i u s , az uj vallás lelekezetnek m á s i k
gvámola , h a s o n l ó u l korán meghalt. De majd e g y h a t a l m a s férjfiu lé­
pett f e l , ki Z w i n g l i n e k nagy feltételét nyomosán e l ő m o z d í t o t t a ; t ö ­
kéletesen m i n d a z á l t a l végre nem h a j t h a t t a , r é s z i n t mivel Z w i n g l i t ő l
e l t á v o z o t t , melly tettével sok meghasonlást o k o z o t t , részint pedig
mivel a k k o r á l l o t t e l ő , midőn m á r sok dolog uj formát k a p o t t , kö»
vetkezésképen a' reforniata községeket t ö k é l e t e s e g y s é g r e nem vezé­
r e l h e t t e . Ez a' férj/iu CALVIN JÁNOS ( l . e.) v o l t , ki F r a n c z i a o r s z á g -
ból a' protestantismus m i a t t Genfbe szökött , hol menedéket t a l á l t ,
csak hamar legnagyobb befolyást n y e r t és innen Z w i n g l i n e k több
községeit újra a l k o t t a . Magát az ur vacsorájáról való t u d o m á n y t is
másként módosította C a l v i n , m i n t Z w i n g l i , n o h a a' f'ődologban m i n d
a' két tudomány ugyanazon egy ; m e r t azt t a n í t o t t a , h o g y K r i s t u s
teste és vére az ur vacsorájában l e l k i k é p p e n , v a g y l á t h a t a t l a n u l j e l e n
v a n , a' mi nagy zúgást o k o z o t t . N a g y o b b J á r m á t s z ü l t azon j ó z a n
okossággal ellenkező t u d o m á n y á v a l , hogy az isten k e g y e l e m b ő l vá­
laszt i a l a k i t és határoz el örök boldogságra vagy k á r h o z a t r a . Innen
j ö t t , hogy noha Svcheiznak egyházi viszonyait eresebb lábra á l l í t o t t a ,
és Glarus , Appenzel, líiel , G r a u b ü n d t e n és Neuenburg a' r e f o r m a t a
tudományt b e v e t l e k , de t u l a j d o n k é p p e n i egyházi községgé nem köt­
tettek öszve ; i n n e n , hogy Németaliöldön , F r a n c z i a - és Angolorszá­
gokban , csaknem mindenik r e f o r m a t a község más a l k o t m á n y t a d o t t
m a g á n a k , 's a ' R e f o r m á t u s o k nevei különíélék voltak. F r a n c z i a o r s z á g -
ban t. i. hova 1 Ferencz u r a l k o d á s a a l a t t h a t o t t be a' r e f o r m a t a val­
lás ( 1 5 1 5 — 1 5 4 7 ) , egy T o u r s mellett lévő h e l y t ő l , hova s z o k t a k
öszvegyülni , csúfságból H u g e n o t á k n a k neveztettek ; A n g o l o r s z á g b a n ,
hol a' k a t h . egyház főpapi m é l t ó s á g a i t m e g t a r t o t t á k , P ü s p ö k ö s ö k n e k
(1547) ; Scotországban , hol Knox terjesztette el a' r e f o r m a t a t u d o ­
mányt 151)0, P r e s b y t e r i u m o s o k n a k ; közönségesen pedig R e f o r m á t u ­
soknak (megtisztított v a l l á s u a k n a k ) , és helvetiai v a l l á s t é t e l t t a r t ó k ­
nak neveztettek, melly utolsó neveket az 1 0 7 1 H e i d e g g e r á l t a l k é ­
szített Formula cmiscnsus Hclveticí-től k a p t á k . Mindazáltal Heideg­
ger 26 czikelyből álló formulája se h o z h a t o t t be egységet a' Refor­
mátusok k ö z é , mellyre már az 1 5 4 0 consensus T i g u r i e n s i s is s i k e ­
reden v o l t , a ' h o n n a n számtalan vélemény' - v i t a t á s o k t ö r t e k ki a' re­
formata e g y h á z b a n , főképpen N é m e t a l f ö l d ö n , m e l l y n e k n a g y o b b r é ­
sze Moritz orániai berezegnek , mint szabaditójának , p é l d á j á t követ­
vén, a ' l u t h . vallásról a' r e f o r m a t a r a á l l o t t . Nevezetes i t t Á r m i n n a k ,
ki Calvin praedestinatioját l á g y í t a n i igyekezett, G o m a r r a l 1 6 0 4 o l t a
folyt vitája. Az Aiininianusok , kik 1 6 1 0 H o l l a n d rendjeinek b e n y ú j ­
tott e' valláslételekn'il Iiemonslranlia, e k k o r RKMONSTR \NSOKnak ( l . e . )
neveztettek, a ' G o m a i i s t á k t ó l vagy C o n t r a r e m o n s t r a n s o k t ó l tüzesen ü l ­
döztettek és a' haagi 's dell'li vallásos értekezések nem eszközölhet­
tek engesztelődéit. Végre 1018 a' d o r l r e c h t i hires zsinat hosszas vi­
tatás után Maj. 1610 a' Remonstransok t u d o m á n y á t á l t a l á n o s a n el­
vetette és a' keményebb , csak kévésé l á g y í t o t t p r a e d e s t i n a t i o - t u d o ­
mányt ismét megerősítette. De más t a r t o m á n y o k tbeologusai épen
nem voltak azzal megelégedve : a' zsinat végzetei Németalföldön k i v ü l
nem nyerhettek feltételetleu niegesmertetést ; a' REMONSTRANSOK (1. e.)
továbra is külön p á r t o t f o r m á l t a k és 1 6 2 1 Jípiseopius által külön
vallástételt készíttettek. F r a n c z i a o r s z á g b a n a' r e f o r m a t a községek
(I. HUGENOTTÁK) rendkívül sokat s z e n v e d t e k , csak a' nantesi cdictiim
által nyertek eltiiretést 1 5 0 8 . De bár Calvin t u d o m á n y á n a k h ó d o l ­
t a k , belső visszony okban még se volt erős alapjok és a' saiimuri
theologiisok híjában i p a r k o d t a k Calvin t u d o m á n y á n a k felvilágosítása
 94 RÉFORMATIO

által nagyobb öszveegyew'st bevinni. — Az angol egyház, melly a'

reformatához számláltatik, hasonlóul már korán annyira megzavar­
tatott belső egyenetlenségek 's meghasonlások által, hogy itt is csak
községekről 's nem egyházról lehet szó. Az 1551-ki hitvallástétel, melly
az eredeti 42 czikelyek közül 1562 a' londoni zsinaton 39 czikely-
re szoríttatott és éppen nem volt általánosan Jíwingli és Calvin tu­
dományok szerént készíttetve , a' meghasonlott pártokat nem egye-
sithett^. Az ug3' nev. Püspökösökön kivül , kik a' püspököket meg­
tartották, Presbyteriumosok , kik a' Calvintól Genfben felállított
presbyteriumos alkotmányt, valamennyire lágyítva, vették b e , Pu-
ritanusok, kik mennél egyszerűbb istentisztelés - módot sürgettek, és
más uj íelekeBetek állottak elő, mellyeknek az uniformitas actaja
(egyenlőség törvénye) 1689 teljes vallásszabadságot adott. E' szerént
a' reformata egyház minden tartományban külömbözőleg van alkotva
és se külső , se belső kötele nincs , melly által egy egyházi közön­
séggé köttetnék öszve. Poroszországban 's némelly más német statu­
sokban 1817 olta, a'reformata és lutherana községeknek egy evan-
gyéliomi keresztény egyházban egyesülések szerencsésen végrehaj-
tatott.-(L. UNIÓ).
K E F O R M 4 T I O . Már a' 15 száz. közönséges kívánság volt a z ,
hogy az anyaszentegyháznak mind feje, mind tagjai uj alkotmányt
kapjanak. A'• kereszténység, melly isteni alkotójától arra rendelte­
t e t t , hogy az emberiséget nemesítse és boldogitsa, mennél tovább
terjedt hatalma a' népeken, annál inkább eltávozott papjainak ke­
zében eredeti felséges rendeltetésétől 's nagy czéljától. Bár a' római
püspököknek azon szerencsés következéssel koszorúzott iparkodása,
hogy a' kereszténységnek minden országaiban csupán ók uralkodja­
nak a' lelkeken , sőt hogy a' királyok ellenségeskedéseit 's a' polgári
társaság kifejlését is ők intézzék e l , a' népek vándorlása utáni szá­
zadok zűrzavarjaiban legjobb eszköz volt is , az uj nemzetségnek,
melly a' régi világot pallérozotságának maradványival együtt letipor­
ta , vad ifjait megszelídíteni ; bár a' keresztény hit követei és szer­
zetesek Németország erdeibe és éjszaknak vad nemzetségi közé szelí­
debb erkölcsöket vittek , 's a' megtért nemzetek pallérozódását elő­
mozdították ; bár a' hit és isteni tiszteiét amaz egységének, minden
nyűg. egyházak Romátóli függésének és a' népek feletti ama törvény­
hozó főhatalomnak, mellyet a' pápák czélerányos politicája a' kö­
zépkorban kezekre kerített, a'római egyháznak méltó just adtak , hogy
Európa öszveséges élete lassankénti alkotásának legfőbb érdemét ma­
gának tulajdonítsa : a' mindazáltal tagadhatatlan , hogy ezen anya­
szentegyház, győzedelmének gyümöltseit, olly kevés mérséklettséggel
használta, szolgái tudományokban és életek módjában annyira eltá­
voztak isteni mestereknek lelkétől, hogy a' papi uralkodás önkényei
elleni küzdés, —melly napkeleten korán kiütvén, némelly itt elnyo­
mott, amott ismét feléledő SECTÁK (1. e.) által a' közép idei békéte-
lenek titkos öszveszövetkezéséig örökítette gondolkozása módját , —
a' 13 száz. olta az igazán keresztény érzetüek részvételét annál in­
kább felébresztette , mennél kegyetlenebbül foglalatoskodott a' pápai
hatalom ellenségeinek tűzzel vassal leendő kiirtásában. Azon kérdés­
nek , mi légyen a' római egyház tudományában, szertartásiban, in­
tézetében ós cselekedeteiben valóban keresztényi és az emberi boldog­
ságra nézve hasznos ? több nemes lelkű papnak és világinak keblében
fel kellett ébrednie. A' papok kevélysége elkeserítette a' világi feje­
delmeket, a' kolduló rend megkárosította a' világi papokat 's az
eretneknyomozásuak számtalan áldozati bosszuállásért kiáltoztak. Mind­
azáltal a' pápa tekintete a' 14 száz. még olly hatalommal uralkodott
a' véleményeken, hogy a' békételenség szávait alig lehetett hallani.
— WICLEF (1. e.) Angolnak szabad gondolkozású munkái majd áltjöt-
 11EF0RMAT10 95

tek a' s z á r a z r a ; — H ú s z (1. e.) azok á l t a l Cseheivel f e l é b r e s z t e t e t t :

de hogy a' 15 száz. a' reforiuatiora még nem volt é r e t t 's a' p á p a
pártja elég h a t a l m a s volt minden valóságos j a v í t á s t e l f o j t a n i , bizo-
nyitja mind a' fejedelmek és szomszédnépek viselete a ' H u s z i t á k nyug­
talanságainak a l k a l m á v a l , mind a' konstanzi és baseli egyházi g y ű l é ­
sek sikere. — Csak akkor j ö t t munkásságba közönségesebben és nagyobb
erővel a' lelki é l e t , nielly a' reformationak utat t ö r t , midőn t u d ó s
Görögök bevándorlása után a' régiek classica l i t t e r a t u r á j a a' t u d ó s o k
nézeteit szélesítette, a' könyvnyomtatás a' p a l l é r o z o t t s á g eszközeit
s o k a s í t o t t a , 's uj universitások á l t a l , a' millyenek 1 4 5 1 és 1 5 0 2
közt egyedül Németországban 7 á l l o t t f e l , a' p a l l é r o z o t t a k száma j ó ­
val szaporodott. A" mit már az u g y nevezett m y s t i c u s o k , p. o. T a u -
ler és Geiler S t r a s b u r g b a n , kívántak , a' mit szabad gondolkozású
theologusok , mint Gerson , Clemangis , W e s s e l , valódilag , de cse­
kély foganattal j a v u l t a k , azou féjfiura v á r t , ki azt az igazságnak
tiszteletére valósíthatta. SAVONAROLA (1. e.) fellépett F l o r e n z b e u ezen
n a g y c z é l r a , de égő farakás őtet munkájával e g y ü t t e l t e m e t t e . N é ­
hány király is merészlett valamit. VIII K á r o l y franczia k i r á l y a' S o r ­
bonne által a' pápát 1497 f e l s z o l l i t t a t t a , hogy minden 10 észt. az
egyház javítására gyűléseket tartson , m e r t ellenkező esetben a' püs­
pökök hála nélkül fognak öszvegyülni. 1 Maximilián a' német fejedel­
mek panaszait 1500 és 1510 t u d t á r a a d t a a' r ó m a i u d v a r n a k . F r a n -
rzia ösztönözésre 1511 11 J ú l i u s p á p a ellenére is szabad e g y h á z i
gyűlés t a r t a t o t t Pisában ; de bár m e l l y merészen keltek is ki kevés
s z ó n o k i , majd elhalt ez a' gyűlés önnön gyengeségeiben 's a' l a t e r á n i
egyházi gyűlésnek végzettben, melly az előbb emiitettnek 1 5 1 2 elle­
néhe á l l í t t a t v á n , a' pápa kezében csak n a g y r a v á g y á s á n a k ujomiani
szépítésére szolgált. Általánosan az egyház r o m l o t s á g á n a k e l t ö r ö l t e -
tését tárgyazó eddigi j a v a l l a t o k mellett g y a k r a n p o l i t i k a i m e l l é k c z é -
lok is voltak játékban ; másfelől az egyes visszaélések ellen buzgól-
kodók hevességekben az egyházi t u d o m á n y n a k és a l k o t m á n y n a k a l a p o s
hibáit, mellyekből származott .minden más r ó s z , á l t n é z t é k , 's a' si-
keretlen versengések és fortélyos p o l i t i k a i egyezések , m e l l y e k b e n
végre mindég a' pápának volt igazsága , kivánt következést nem húz­
tak magok után. Mélyebben h a t o t t 's foganatosabb volt l i e u c h l í n n a k
nagy érdeme a' görög nyelvnek terjesztésében 's Kölnben a' setétség
ujain, a' felvilágosodás ü g y é b e n , n y e r t felette fontos g y ő z e d e l m e ;
messzebb terjedő azon pallérozott izlés és józan é s z , melly a' lelkes
Erasmusnak jeles munkáiból a' status és egyház legjelesebb férjfijai-
hoz szollott 's az alaposabb tanitásmód mellett a' v a l l á s r ó l is sza­
badabb nézeteket t e r j e s z t e t t ; végre h a t a l m a s a b b a k főképpen a' népre
nézve a' gúnyok, csúfolódó é n e k e k , csípős a l l e g ó r i á k és g o r o m b a t r é ­
fák, mellyeket a' tudósok minden kímélés n é l k ü l s z ó r t a k a' szerze­
tesek és római udvar ellen. — így n y í l t a k fel kedvező k ö r n y ü l á l l á s o k
öszveütközése és a' világosságra 's szabadságra törekedő idő lelkének
előhaladása által lassanként azon u t a k , m e í l y e k e n a z igazságnak még-
esmertetést kellett találnia. E u r ó p á n a k közepe , a' Romával m á r r é g -
olta háborgó éjszakkal e g y ü t t , kész volt a' legmerészebbet hallani és
vakmerő lépéseket g y á m o l í t a n i , ha a r r a jövend a ' d o l o g , hogy a ' p a p i
j á r o m levettessék, melly alól a' j o b b órzésüek és józanabban gondol­
kozók magokat kinőni érzették. De még e k k o r senki se s e j d í t e t t e ,
honnan jövend az első ütés. III F r i d r i k Szászválasztó , bölcs u r a l k o ­
dó , de egyébiránt buzgó katholicus és az erekjéknek különös kedvel­
lője , követvén más német fejedelmek dicséretes p é l d a a d á s á t , 1 5 0 2
Wittenbergben universitást a l k o t o t t , m e l l y b e theologia t a n í t ó j á n a k
Luther M á r t o n t , tudományáról h i r e s Ágoston rendjének szerzetesét
hivta meg Erfurtból. Ez a' nagy é s z t e h e t s é g ü , mély vallásossága ,
igazságot mindenek felett szerető és széles t u d o m á n y ú férjfiu, igen
96 REFORMATIO
jól tudta a' szent írást e's romai útja olta, mellyet 1510 a' rend ügyé-
ben t e t t , a' pápa udvarának fogyatkozásait is. Ekkor 1513 olta X
L E Ó (l. e.) ült a' pápai székben , a' ki többet ügyelt jövedelmeinek
szaporítására, hogy határtalan fényűzését kielégíthesse, mint a' világnak
azon kivánatjára , hogy az egyház állapotja valaha javittassék. 1516
Albrecht maiuzi választó és magdeburgi érsek, egy hozá igen hasonló
egyházi fejedelem, azon feltétellel, hogy a nyereségen osztozanda-
nak , kikérte tőle azon szabadságot, hogy egyházi kerületében bünk
pénzért bocsáthasson meg 's erre többek közt a' bünbocsátással ke­
reskedésben már igen gyakorlott leipzigi Domonkos rendjebeli szer­
zetest, Tezel Jánost, nevezte k i , ki helyről helyre járván, kereset-
jét legszentelenebb buzgósággal űzte és keresztes czéduláit , noha az
ezeknek osztogatására őtet meghatalmazó pápai bulla csak bünbo-
esátásról szollott, ugy áralgatta, mint olly eszközöket, mellyeknél'
fogva a' bűnök mind e' földön, mind az örökkévalóságban megbocsát­
tatnak. Temérdek nép tolakodott hozzá 's a' nyereség gazdag v o l t ;
mert az együgyű nép még mindég tiszteletben tartotta ama régi ba­
bonás hitet és könnyű módot, mellynél fogva legsúlyosabb vétkeitől
is megmenekedhetett néhány garasért 's e' földi bünbánásával meg­
menthette magát az örök kárhozattól. Tezel ősszel 1517 Juterbogk-
ban is felnyitván kereskedését, a' szomszéd Wittenbergből is sok vevő
tódult hozá, kik azután czédulájokat előmutatván, elébbi gyóntató
attyaiknak nem akartak többé gyónni. Ezen istenkáromló rendetlen­
ség ellen kikelt Luther , 's először egyházi beszédiben , mivel pro-
fessorsága mellett papi hivatalt is viselt és azután, hogy régi szokás
szerént a' dolog academiai vitatás utján intéztessék e l , 95 thesist ra­
gasztott fel 31 Oct. 1517 az udvari templomnak ajtajára. Ezekben
nyilván ellene mondott a' büubocsánattali kalmárkodásnak, a' szent­
írást állította a' hit egyetlen egy kútfejének , az eg3-ház és pápa
eránt nagy tiszteletet mutatott 's a' végin alapos oktattatást kért.
Ezen thesesek r ó m a i , bünbocsánatról mondott egyházi beszédjei pedig
német nyelven adattak ki 's nebáns' hét alatt egész Németországon el­
terjedtek , mint az elsők a' kereszténj'ségnek minden népei közt. Ezen
felül Luther szerénységgel irt leveleiben a' pápát Tezel visszaélésé­
nek 's az anyaszentegyház romlását siettető rendetlenségeknek eltör­
lésére kérte.—- Brandenburg jó érzésű püspökjén, Scultetuson kívül,
egy se adott neki tartozó feleletet. Ellenben Tezel nevében Wimpina
Konrád oderai frankfurti prpfessör, Sylvester Prierias Ágoston szer­
zetese és a' Reuchlinnal folyt perből alacsony characteréről esmere-
tes eretnekmester, Hochstraaten (Kölnben) mocskolódó irományokat
adtak ki ellene 's a'pápa és bünbocsátása hatalma mellett , de a' mel
lyek sokkal erőtlenebbek lévén, m i n t a ' közönségesen megesmért igaz­
ságot és közvéleményt elnyomhatták volna, mint Ecknek (Ingolstadt-
ban) Luther ellen felállított mérges obeliskje is , még inkább nevel­
ték nagy feltételének tekintetét, ,'s figyelmetesebbé tették a' világot
nagy czéljára. Azon csipős feleletek, mellyekben a' bűnbocsánat vé­
dőinek meztelenségeit felfedezte és állitmányinak felvilágosítására
kiadott Resolutione.H - ei , az igazságnak mindég uj győzedelmeket
szereztek. Azon vitatás , mellyet Ágoston szerzeteseinek egy heidel-
bergi conventjében 1518 a' jó cselekedetek érdeme ,'s Aristoteles phi-
losophiájának haszna felett t a r t o t t , az ifjabb theologusok közt több
barátot szerzett n e k i ; i l l e n e k Bucer, Brenz , Schnepf, Billican, kik
azután a' reformationak munkás előmozdítói lettek. Luthernek a' pápa
követeivel Cajetannal és Miltizzel tartott beszélgetései (az elsőbb 1518
Augsburgban , az utóbbi 1519 Alteuburgban), mellyeknek alkalmával
ezek, a' helyett, hogy a' nekik adott parancsolat szerént, Lutherrel
állitmányit visszahuzatták volna, csak tehetetlenségeket mutatták meg
arra , hogy a' római állitmányokat alapos okokkal bebizonyíthassák,
 REFORMATIO 97
továbbá az 1519 LeipzígDan 3 hétig tartott csatája Eckuek Karl-
stadtal és Lutherrel, mellyben a' szabad a k a r a t , pápai hatalom, bűn­
bocsánat és purgatórium lelett tüzes vitatások történtek, de a' mellyek
semmit sem döntöttek el; végre Luthernek csaknem minden hónapban
kijövő uj repülő iromány i és nyomtatott egyházi beszédei, a' reformatio
nagy feltételének időről időre több részvevőket szereztek. A' Pyrenaektól
a'Weichselig, az adriai tengertől a'Beitig , kíváncsian olvastattak a'
Luthertől irt munkák. Állítmány inak alapossága 's ereje, igazság
melletti állhatafo^sága, leverő okoskodása, szakadatlan históriai és
szent irást magyarázó nyoinozódásí által naponként nevekedő belátása
és tudóssága, okoskodásinak győző ereje é s , a' mi leghathatósabb
volt , tanítványinak az idő legfontosabb szükségeivel és kivánatival
való megegyezése , Erasniusnak , Pirkheimernek és más tudós férjfiak-
nak hasonló ítélete , Melanchthonnak és Hűtlennek vele egyesülése,
schweizi Zwiiiglinek és Oecolampadiusnak a' bűnbocsánat és pápa el­
len (Vö. REEORMATA EGYHÁZ) egykori csaknem merészebb felkelései,
— az J517 előtt még kévésé esmeretes férj fiat ekkor Európa minden
világos gondolkozású és a' Krisztus anyaszentegyházának pusztulásán
aggódó férjfiak vezérévé tevék , melly fontos hivatalában rettenthe­
tetlen bátorsággal , elesmerhetetlen isteni segedelemmel, 's olly tüzes
lelkesedéssel viselte magát, mellyhez hasonlót a' keresztény anya­
szentegyház történeteiben Kristus apostolaitól fogva sehol se találunk.
Rettenlhetetlenül vitatta a' keresztényi szabadságát, 's a' pápaság
alaptudományát isten igéjének fegyvereivel támadván meg , az evan-
gyéliomnak ellelejtett tiszta tudományát ismét létre hozta. Ezt ól
J520 ugyanakkor t e t t e , midőn Eck a' pápa átokbulláját ellene Né­
metországban kihirdette , egyszersmind Luther ügyét ismét a' közön­
séges egyházi zsinathoz utalta és, mivel munkái Mainzban , Kölnben
és Löwenben megégettettek, ezen átokbullát a' pápa canonjaival és
decretalisaival 10 Dec. a' wittenbergi tanulók örömkiáltása közt ő is
személyesen 's közönséges helyen tűzbe hányta. — 1Í20 és a' követ­
kező 1521 cszt. kell tehát a' reíormatio kitörése igazi pontjainak te­
kinteni , mivel ezekben szakadt el forma szerént Luther a' római
anyaszentegyháztól és állottak nyilván pártjára több hatalmas német
nemesek, Hutten , Sickingen , Schaumburg 's mások, és sok jeles tu­
dósok , a' wittenbergi universitással, mellybe tódultak ekkor cso­
portonként Német- 's más országoknak számos ifjai.. A' vvormsi biro­
dalmi gyűlésen való személyes fellépésének tiszteletet parancsoló be­
nyomása és tudománya melletti állhatatossága 17 Apr. 1521 , melly
legnagyobb diadalmának napja (L. LUTHER) , közönségesen meges­
mért hatalmat és méltóságot adtak neki; a' wormsi edictum és a'
császártól ellene kiadott számkivetés , ügyét status ügyévé tették. —
Szükség említeni azon viszonyokat és történeteket , mellyek a' refor-
matiot segítették. A' pápa főképpen Németország kódolása által lett
naggyá; midőn a'német császárokkal perben volt, a' német fejedel­
mek többnyire vele tartottak, mivel ezen az úton magok is függet­
lenek lettek a' birodalom fe'étol. Rónia tehát kedvezni kéntelenit-
tetett a' fejedelmeknek és a' császár titkon örült, ha a' pápa meg­
hasonlott a' birodalom büszke nagyjaival. I Maximilián halála (1 519)
után, 111 Fridrik választó, a' német fejedelmek leghatalmasabbika ,
viselte minden szász tartományodban a' birodalmi helytartóságot és
már személyes tekinteténél fogva legfontosabb szava volt császárvá­
lasztatáskor. Innen mind a' pápa, mind az ő hatalmas szószollására
's pártolására 1520 választatott V Károly, barátságos érzéssel visel­
tettek eránta; amaz, a' mennyiben Luthernek Rómába íivántatását
legatusival leendő alkudozássá változtatta ; ez , a' mennyiben a' re-
formatiot addig, míg csak a' pápa és a' kath. rendek előtt forgott
kérdésben, erőszakos ellenintézetek nélkül előhaladni engedte. .Szám-

7
 98 llEFOltMATIO
kivettetésének első következéseitől Luther megmenekedett, Warthburg-
ban 10 hónapig tartózkodván "s a' wormsi edictumnak annyival ke­
vesebb foganatja lett Saxoniaban, mivel a' császár, 1521 olta Fran-
cziaországgal hadakozván , 's részént Spanyolországgal foglalatoskod­
ván , a' németországi vallásbeli villongásokra nem ügyelhetett; egyéb­
iránt mindenik fejedelem azt tette tartományában, a" mit helyesnek
talált. Hogy Bölcs Fridrik, bár a' reformatio pártolójának neveztetni
nem akart, annak hősét védte, okai voltak : a' wittenbergi universi-
tás virágzásábani részvétele, egyenessége, Luther állitmányainak
helyességéről naponként nevekedő meggyőződése és barátjának Spa-
latinnak , ki nagy tekintettel birt Fridrik udvarában , nagy befolyá­
s a . — Leo követője, VI Adrián, ki maga is gondolkozott reforma-
t i ó r ó l , azon javallatjára, hogy Luther tudománya irtassék k i , a'
nürnbergi birodalmi gyűlésből 1522 a'német rendektől, kik közt ka-
tholicusok is voltak, 100 panaszt kapott válaszul széke 's hatalma
ellen. A' Wittenbergiek tehát épen olly kévésé gátoltattak az isten­
tisztelés javításában (első volt a' mise), mint a' Zürichiek , kiknek a'
vallástudomány báni és egyházi szertartásokbani változtatásokra nézve
tett gyors lépéseiket az éjsz. cantonok nyomosán segítették. Német­
országban olly lármával töröltettek el az egyházi visszaélések, hogy
Luthernek sietve kellett elhagyni wartburgi menedékét , a' Karl-
stadt hevessége által okozott nyugtalanságoknak elfojtására.—
Míg ő az uj testamentum fordítását, wartburgi lakásának gyümöl­
csét, mellyet nem sokára az 6 testamentom könyvei követtek, e's
Melanchthon az ő Locos communes-eit, az evangyéliomi tudomány első
és sokáig példás dogmaticaját (először 1521) kiadta , az alatt Zwei-
brückenben, Pomeraniában, a'szász (Wittenberg után Leisznig volt
első) és sváb városokban nyomós rendeletek tétettek a' pápai vissza­
élések eltörlésére. Luthernek az istentisztelet rendjéről szol lő mun­
kája alig jelent meg 1 5 2 3 , Magdeburg és Elbingen azonnal elfogad­
ták 's használták azt. — Az uj egyháznak mártírjai is vannak ; az
eretneknyomozás már 1522, kivégeztetettNémetalföldön néhány L uther
tudományához ragaszkodó Ágoston szerzetest. A' bibliának franczia és
hollandi forditatjai jelentek meg; Francziaország közepén , Meauxnál,
evangyéliomi közönség állott elő. Híjában kárhoztatá a' Sorbonne
Luther tudományát; híjában végeztetett 1524 a'nürnbergi birodalom-
gyűlésen és a' regensburgi conventben , a' vallásujitás ellen hozott
wormsi edictumnak végrehajtatása; híjában iparkodának György szász
(Albert ágából) és Henrik braunschweigi herczegek , Aastria, Fran -
czia- és Spanyolorszá'gok , mint az egyházi fejedelmek i s , az Evan-
gyeliomosak üldözése által tartományaikban elnyomni a' reformatiot:
Luther ugyan azon észt. letevé szerzetesi ruháját, a'szerzetes - ésapá-
cza - klastromok megürültek , több pap megházasodott Saxoniaban és
Schweizban , 1525 körül Állhatatos János, Fridrik szász választónak
örököse, Filep hesseni landgróf, brandenburgi Albrecht, mint eltör-
lött prussiai nagymesterségének herczege, nyilván evangyéliomos fe­
jedelmeknek nevezek magokat; tartományaik, Liefland , Magyaror-,
szagnak nagy része és Austria (Csehország már a' Hussiták által meg-
nyeretett) , Lüneburg, Celle, Nürnberg, Strasburg, maini Frank­
furt , Nordhausen , Braunschweig , Bremen bevevék az uj tudományt
's Németország legérdemesebb theologusai és egyházi személyei közül
sokan Luther részére állának , ki egy elébbi apáczát, Bora Katalint,
véve feleségül. Svédország Í527 Gustav Wasa a l a t t , Olaf és Petri
Lőrincz reformátoroktól, bevette az uj tudományt. Ugyanazt tette Al-
sósaxoniának és Westfalen éjszaki felének nagyobb része, Hamburg
és Lübeck, főképpen Bugenhageu János által. — Nyomosán segítette a'
reformatio terjedését a' császárnak ekkor tájban távolléte 's Luther­
nek Zwinglivel és Erasmussal (1. e. és SACRA.MENTOM) folyt perieke-
 REFORMATIO 90

dései se g á t o l t á k a z t ; mert az a' h i r , m e l l y e t 1 5 2 8 Pack Ottó

dresdai kanczellár t e r j e s z t e t t el a' k a t h . r e n d e k n e k az evangyélinmo-
sok ellen lett ö'szveszövetkezéséről, viszont öszvetartásra kénszeritette
az u t ó b b i a k a t , k i k 1529 a' syeieri b i r o d a l o m - g y ű l é s e n , az ellenek
hozott kemény végzet ellen benyújtott p r o t e s t a t i o j o k é r t későbben ( 1 5 4 1 )
PROTESTANSOK-nak (1. e.) neveztettek. í g y az evangyéliomosak politikai
tekintetben is különvált p á r t o t (CoRPUS EVANGEMCORUM 1. e.) formál­
tak , melly , a' 'császár ismét fenyegetődzve jelenvén meg N é m e t o r ­
szágban , végválasztó lépéseket k é n t e l e n i t t e t e t t t e n u i . M i g az egyházi
dolgok Melanchthon útmutatása szerénti elintéztetése u t á n , L u t h e r n e k
1 5 2 9 megjelent catechismusai á l t a l a' nép j o b b o k t a t t a t á s a az egy­
házakban és o s k o l á k b a n , hűséges p a p o k á l t a l l a s s a n k é n t terjeszte­
t e t t , Melanchthonnak, a ' L u t h e r által 1 5 2 9 készített t o r g a u i czike-
lyek szerént, az evangyéliomi hitvallást egész kiterjedésében ki kel­
l e t t dolgoznia, melly a' m á r n a g y o b b á r a 1 5 2 6 a' t o r g a u i szövetség
és schvabachi conveot á l t a l 1 5 2 9 (1. SCHWABACHI CZIKELYEK) egyesi­
t e t t fejedelmektől, m i n t : János szász v á l a s z t ó t ó l , G y ö r g y b r a n d e n ­
burgi markgróftól , E r n s t lü'neburgi berezegtél , F i l e p hesseni land-
gróftól, F a r k a s anhalti f e j e d e l e m t ő l , A l b r e c h t mansfeldi gróftól és
N ü r n b e r g , Iteutligen , Kempten , I l e i l b r o n u , W e i n s h e i m és AVeiszen-
burg városoktól a l á í r a t o t t , az augsburgi gyűlésen 1 5 3 0 a ' c s á s z á r n a k
á l t a d a t o t t , 2 5 J u n . a ' t e l y e s számú h i r o d a l o m g y ülésen felolvastatott
és innen AUGSBURGI vagy ÁGOSTAI VALLÁSTÉTELNEK (1. e.) n e v e z t e t e t t .
A' császár ellenben egy k a t h . r é s z r ő l készített czáfolatot o l v a s t a t o t t fel ;
ez ellen Melanchthon a p o l ó g i á t i r t , de a' m e l l y e t a' császár nem fo­
gadott el 's általánosan minden vallási újítást e l t ö r ö l t e t n i k i v á n t . H a ­
sonló választ k a p t a k S t r a s z b u r g , Konstanz , Memmingen és L i n d á n ,
mellyek a' császárnak hasonló i r o m á n y t , a' 4 város v a l l á s t é t e l e i t ,
vagy confessio t e t r a p o l i t a n a t , n y ú j t o t t a k b e . — A * b i r o d a l o m g y ű l é s ­
nek ezen kimenetele uj ösztön volt az evangyeliomosaknak a r r a , h o g y
még hívebben 's szorosabban egyesüljenek e g y m á s közt h i t e k v é d é s é r e .
— Miként á l l o t t légyen elő ennek következésében az evangyéliomi
rendek s c h m a l k a l d i szövetkezése; minő változásokat h ú z o t t l é g y e n
maga után a' mühlbergi ütközet, a' császár INTERIMJE (1. e.) és M o r i t z
választónak a' császár ellen t e t t v á r a t l a n győzedelmes t á b o r o z á s a ;
v é g r e , miképpen bátorságositá az 1555-ki augsburgi vallásbéke az
evangyéliomi isteni szolgálatnak mind a' p r o t e s t á n s , m i n d r é s z i n t a'
kath. t a r t o m á n y o k b a n i szabadságát ? ezekre nézve 1. S C H M A L K A L D I
SZÖVETSÉG és VALLÁSBÉKE. — A' német P r o t e s t á n s o k r a nézve e g y e s í t ő
pontok m a r a d t a k : közös p o l i t i k a i h a s z n a i k 's az a u g s b u r g i vallás-
tételben és az e m i i t e t t apológiában m e g á l l a p í t o t t v a l l á s c z i k k e l y e k ,
mellyek a' későbben hozájok j ö t t s c h m a l k a l d i czikkelyek , és k é t ca-
techismus á l t a l közelebb felvilágosittattak és a' bergi concordiae for­
mula á l t a l végre 1 5 8 0 bevégeztettek. (Vö. SYMBOLIKUS KÖNYVEK). —
Ezen t u d o m á n y h o z á l l o t t a k : 3 választó (a' pfalzi , szász és b r a n d e n ­
burgi) , 20 berezeg és fejedelem, kik közt nevezetesebbek a' szász
házak , a' braunschweig-lüneburgi , m e c k l e n b u r g i , h o l s t e i n - l ü b e c k i ,
baireuthi , w ü r t e n b e r g i és b a d e m , továbbá 24 g r ó f , 4 b á r ó és 35
birodalmi r e n d e k , öszvesen 86 b i r o d a l m i rendek. M i n d a z á l t a l az ezen
n a g y munkával végrehajtott formula concordiae , nem csak a' K a t h o -
l i k u s o k , hanem a' P r o t e s t á n s o k r é s z é r ő l is heves ellenmondást t a l á l t .
S v é d o r s z á g , Dánország ( 1 5 3 6 olta p r o t e s t á n s ) , és Sleschwig , P o m e -
r a n i a , Schlesia 's több nevezetes b i r o d a l m i rendek , p o l i t i c a i o k o k ­
ból , Hessen és Bremen városa a' calvinismus k e d v e l l é s é b ő l , nem a k a r ­
ták a' concordiae formulát e l f o g a d n i ; Pfalz e l á l l o t t a t t ó l és a' b e r ­
lini udvar a' r e f o r m a t a vallást vette b e . M e r t fájdalom a' K r i s z t u s
testének a' szentvacsorábani j e l e n l é t e felett t á m a d t per a' schweizi és
franczia P r o t e s t á n s o k kö'tz, kiknél Z w i n g l i h a l á l a u t á n Calvin b í r t
 100 HEFORMATIO

legnagyobb befolyással, elszakasztá a' REFORMATA EGYHÁZAT (1. e.) az

úgostaitól. — Luther véleményé rel kelet és éjszak , a' relormata egy­
ház tudományával nyűgöt és dél tartott Európában, mint a' prote-
slantismus honyában. — A' reformata egyház tudományát és istentisz­
telés módját vették b e : Schweiznak egy része és Genf 153*5 olta,
déli Francziaország népességének nagy része (1. HUGENOTTÁK), An­
golország az egyházi méltóságok megtartásával J 547 olta (L. ANGOL­
EGYHÁZ) , Scotország , hova Genf példaadására Knox 1560 presbj'te-
riomos egyházi alkotmányt vitt be, és az egyesült belgiumi köztár­
saság, melly szabadságával együtt vivta ki a* protestantismust (I.
HOLLAND).—Erdélyben az ágostai vallástételt, melly itt már II La­
jos alatt esmeretes kezdett lenni a' Németországba bemenni szokott
kereskedők által behozott könyveknél fogva, 1545 az egész szász
nemzet bevette. Magyarországban hasonló utón jött be mind az ágo­
stai, mind a' helvetziai vallástétel, 's olly kedveltetést talált a' re-
formátio , hogy 1522 olta a' magyar szülék Wittenbergbe küldöttek
gyermekeiket Luther tudományának tanulására. Innen II Lajos 1523
Budára országgyűlést hirdetett, mellyben mind a' Luther tudományát
követők , mind ezeknek pártfogói ellen kemény végzetek hozattak ; a'
honnan nyilván lehet látni azoknak számát. Hasonló kemény paran­
csolatot küldött II Lajos Erdélybe is a' Szebeniekjiez 1 5 2 3 ; sőt ki­
rályi biztosok is jelentek meg o t t , kik Luther könyveit öszveszedet-
vén , a' város piaczán égettették meg. De se Szebenben, se Magyar­
országban nem fojtathatott el a' reformatio , sőt még inkább terjedt.
A' Szepesség lakosi, főképpen a' Lőcseiek már korán (1524 táján)
bevették a z t , mint a' Bártfaiak i s , kik ellen II Lajos 1525 kemény
parancsolatot adott ki. Azonban mind ezen végzetek semmit sem hasz­
nálván , még keményebb eszközök vétettek elő az 1 523-kiaknál, ne­
vezetesen 1525 a' rákosi gyűlés minden Lutheránust megégettetéssel
fenyegetett; mindazáltal ezen kemény büntetésnek senki se lett áldo­
zatja , a' Törököktőli félelem m i a t t , melly egyetértést parancsolta'
Magyarok közt. A' g3'ászos mohácsi veszedelem után, mellyben az esz­
tergomi érsekkel, Szalkay Lászlóval, több püspök is elesett, szaba­
dabban terjedhetett a.' reformatio Magyarországban , az a/.t ellenző
főpapok nem állván útjában. Legmunkásabb hirdetője és terjesztője
volt pedig Üévai Bíró Mátyás , kit sokan Magyar Luthernek is ne­
veznek. Nevezetesen Nádasdy Tamással Luther tudományát bevétet­
vén, ettől, mint föispánytól szabadságot nyert, annak Aras vármegyé­
ben terjesztésére, nem külömben a' reformatio dunántúli másik ha­
talmas pártfogójától, Enyingi Török Bálinttól annak Veszprém és
Somogy vármegyékben leendő hirdetésére. Bebreizenbe is ugyanezen'
Török Bálint vitte be a' reformatiot 1 5 3 6 , mivel 1 Ferdinándtól Zá-
polyához állván , a' felyebb előhozott két vármegyében fekvő birto­
kait elvesztette 's a' többek közt Debreczent kapta azok helyében.
Békés vármegyében 's környékén a' IC száz. közepe táján Szegedi
István terjesztette a' reformatiot. A' temesvári bánatban a' mohácsi vesze­
delem előtt Pere'nyi Péter temesj gróf, brandenburgi márkgróf György,
II Lajos királynak attyafia és nevelője (ki többnyire Lippán tartóz­
kodott) , Jaxith Péter özvegye Anna (ki 1530 az evangyeliomi tudo­
mányt bevette és gyarapította), és Petrovics Péter, azon vidéknek
Zápolya János halála után volt kormányozója alatt gyarapodott; el­
lenben a' Petrovics után következett Losonczi István által csaknem
egészen elfojtatott az. Szerencsésebbek'voltak a' reformátorok a'Szi­
lágyságban 's ennek szomszédságában Szathmár várm. Drágfi Gáspár­
n a k , Kraszna és Közép-Szolnok vármegyék fóispányának és felesé­
gének Báthori Annának pártfogása alatt. Ezen asszonyság tartotta a«
erdődi zsinatot is 20 Sept. 1545, mellyben 29 prédikátor jelent meg,
kik hitek ágazatit 12 czike'yben leírták. 1546 Kassa , Lőcse, Bártfa ,
 REF0RMAT10 101
Eperjes ós Kis-Szeben is az eperjesi gyűlésben bizonyos Tallasgya-
korlási rendet készitettek, mellyet az 154S tartott posonyi ország­
gyűlés után, hol a' reformatio elfojtására végzet hozatott, 1549 I
Ferdinándnak, ki igen dicséretes mérsékletséggel bánt a' Reformátu­
sokkal , benyújtottak. E' pentapolitana confessio (ötvárosi vallástétel)
nevet kapott. Hasonlóul meggyökerezett az evangyelionii tudomány ,
a' török iga alatt nyögő Tolnán , Budán , Székes-Fejérváron , Czeglé-
den és Szegeden is; nevezetesen Tolnán Zigericus I m r e , Sztárai Mi­
hály és Thuri P á l , Czegléden Szegedi Kis István, Szegeden Abádi
Benedek fáradsága által. A' Dunán tul kiváltképpen sokat tett arra
Nádasdi Tamás, ki uj szigeti birtokában könyvnyomtató intézetet
állítván fel, ift 1541 az uj testamentomot Abádi Benedek által ki­
nyomtattatta, melly első kiadatja annak 's I Ferdinánd két fiainak,
Maximiliánnak és Ferdinándnak van ajánlva. Az éjszaki vármegyék­
ben Bethlenfalvi Tburzó Elek, Thurócz várm. Révai Ferencz fóispány
pártolták a' reformatiot, mellyet az erdélji magyar városok közt
legelőször Kolosvár vett be, első prédikátorai Heltai Gáspár és Om-
láczi alatt. Még eddig mind Magyarországban, mind Erdélyben az
ágostai vallástétel volt csupán bevéve ; hanem majd becsúszott Zwingli
és Calvin tudománya i s , Erdélybe nevezetesen 1556 táján. Közönsé­
gesen mindazáltal mind i t t , mind Magyarországon a' tarczali és tor-
dai zsinatokban vétetett be (1562 és 1563) a' Beza Theodor által ké­
szített genfi vallástétel. Így az ágostai és helvetiai vallástételt tartók
nyilván elszakadtak egymástól, leginkább pedig J 5 6 7 , midőn a'de-
breczeni zsinat következésében, •%' Tiszán inneni és túli prédikátorok
a' helvetiai vallástételt vették be. (£,, bővebben fő tiszt. Budai Esaias
ur Magyarország históriájának 2 köt. 60—173 1.). — Lengyelország­
ban, hol 1556 olta a' reformatio számos pártolókat t a l á l t , a' két
protestáns párt 's morvái atyafiak 1570 békeegyezést (consensus) kö­
töttek Sendomirban , melly őket DISSIDENSEK (1. e.) névvel politikai
testé egyesitette. — Gebhard kölni választónak iparkodása , hogy egy­
házi megyéjét 1582 reformálja, vigyázatlan bánásmódja miatt álta­
lánosan füstbe ment.
, A' reformatiot sokan szerencsétlenségek kútfejének tartják. Igaz,
hogy sok gyászos következést állított elő a' reformatio. E' szülte
ugyanis Francziaországban a' párisi vérlakadalmat ; e' lobbontotta
fel azon dühös vallásháborúnak tüzét, melly Németországot 30 észt.
pusztíttatta az egymás ellen elkeseredett hadakozó felekkel; végre ,
egyebeken kívül, e'juttatta Magyarországot csaknem végpusztulásra,
mivel részint vallási türetlenség , részint némelly nagyravágyók , kik a'
sok 's külömbféle véleményeket és vallásbeli nyoniatásokat fegyverfogás­
ra használták , ural ktedáskivánása miatt számtalan hazafiak vére omlott
ki, melly belső egyenetlenségek óhajtott alkalmat nyújtották a' Magyar­
ország bírására vágyó Törököknek hazánkban annyival inkább pré­
dálni, mivel az erőtlenebb protestáns párttól gyakran hivattak a' ha­
talmasabb kath. párt ellen ; 's csak a' westfaleni béke hozta köz-
lebb Kémetországban a' Katholikusokat és Protestánsokat; 's Magyar­
országon a' protestánsok vallásszabadságát magokban foglaló bécsi
(1606 Bocskay István és Rudolf közt) és linzi (1645 1 Rákóczy György
és III Ferdinánd közt) békekötések , végre a' II L,eopold császár és
király alatt 1791 hozott törvény fojtották el a' két vallásfelekezet
közt lévő nyilvános gyűlölséget. Sőt vannak olly ujabb időbeli irók ,
kik a' kath. vallásra ménvén által , azzal iparkodtak uj annyoknak
kedveskedni, hogy azon szerencsétlenségeknek, mellyek Európa né­
peit a' 3 utolsó századokban sújtották , mint a' Francziaországot ,
Hollandot, Német-és Angolországokat rongáló polgári hadaknak, a'
rotestánsok vérének , mellyet kath. fejedelmék és eretnek-nyomozók
ékesség idején kiontottak, azon akadályoknak, mellyeket a' 16száz.
102 REFORMATIO

közepe olta a' lS-kig, pártdüh és vallástüretlenség tettek a' tudo­

mányos mivelődés haladásának útjába, az utolsó századbeliek hitet-
lenségének , Németország elgyengülésének, Lengyelország szerencsét­
lenségének, a' franczia lázadás kegyetlenkedéseinek 's a'jacobinismus
mind e' inai napig szárnyaló veszedelmes ideájinak , — a' ref'ormatiot
tartják főokának. Igaz, hogy a' reformationak az ujabb idő politi­
kai és tudományos történeteibe fontos befolyása volt ; az európai né­
pek vallásos, erkölcsi és polgári állapotját főképpen az és ellensé­
geinek ellenmunkálati feltételezték ; — de nem nagy lelki vakság és
historiábani járatlanság e' a z , a' reformatio előtt már meggyökere­
zett rosszakat, külső környülállások szükséges következését 's kény­
szerítését, idegen rugók munkálatit és befolyását, ellenségeinek kép­
telenségeit és kegyetlenségeit magának a' reformationak tulajdoníta­
ni ? és nem akarni látni azon rendkívüli hasznokat, mellyeket az az
emberi nemzetre húzott ? Az felőre bocsátott rövid históriai rajzolat
után lássuk tehát azon rendkívüli hasznokat, mellyeket a' reformatio
szült 's feleljünk meg ezen kérdésre : minő befolyása volt annak a'
vallásosságra és erkölcsiségre , továbbá az azt bevevő népek tudomá­
nyos és polgári kifejlésére?
A' történetek előadott menetele nyilván mutatja, hog}' a' refor­
matio minden előre- készülés, őszvebeszélés és plán nélkül állott
e l ő , mint a' napnyugoti és főképpen német népek lelki kifejlése me­
netelének szükséges szüleménye. Csak ellenségeinek ellenintézetei ad­
tak annak először öszvefüggést és pontosságot. Heves és oktalan el­
lenzők támadási, a' római udvar fortélyai és erőszakos lépései, nem­
zete tetszésének hangos szava vivék Luther elszánt munkásságát to­
vább , mfnt ő azt valaha vélte. Környülállások , mellyeknek öszve-
jöttét emberi bölcsesség sem rendelhette, sem akadályozhatta. se­
gítették feltételét minden várakozáson felül; bátorsága ellenkezőivél
kik alig kételkedtek gyózedelmeik felől, folyt csatájában annyira
n ő t t , hogy olly hatalomra és nagyságra emelkedett, mellyen maga
Luther is elbámult. A' reformatio haladása minő erányt vegyen ma
gának ? kevés észt. múlva, nem függött többé szerzőitől; maga csi­
nált a' reformatio utat magának 's bátorságositá nagy czéljait. Egy
volt ezek közt az igazi vallásosság. A' reformatio előtti egyházi tu­
dományt bizonyos , alkalomként feljött, határozatok tették ; az el­
lenben , a' mit a' kereszténynek tudni szükséges , részint elmellőz­
tetett , részint elfacsartatott, és Jesus evangyéliomát alig lehetett
megesmérni, mivel ennek h e l y é t , szentíráson nem alapult, szájról­
szájra maradt egyházi vélemények (mellyeket az egyházi tanítók ál­
lítólag apostoloktól és egyházi atyáktól kaptak és conciliumak vagy
pápák tettek lassanként esmeretesekké , szentlélek segítségével) fog­
lalták e l ; de gyümölcseikből é ppen nem lehetett állított isteni szár­
mazásokat megesmérni. A' sokaság belső vallásossága, félelem és
mulatság keveréke volt, 's mechanismussal és babonás hittél tellyes isten­
tisztelésben , most a' földi legnagyobb szükségnek minden retten-
téseivel és örök kárhozattál fenyegetődző papi hatalomtól való fé­
lelemben , majd a' templomok és papok szemet gyönyörködtető szem­
lélésében , lélekre^ nem ható 's az olvasó golyói szerént kiszámolt
imádkozásokban, gyónásokban, penitentzia- tartásokban, bőjtölé-
sekben, búcsújárásokban és gazdag ajándékokban állott. Luther
ezen lelketlen szertartások helyett az idvezitőnek ezen felséges pa­
rancsolatját vitte be az isteni szolgálatba : hogy az istent lélekben és
igazságban kell tisztelni; továbbá ezen igazságokat alapította 's mu­
tatta meg : hogy van valami, mellyről az ember csak istennek és
önnön magának tartozik számolni; hogy a' vallás dolgaiban emberi
tekintetnek helye nincs és innen a' vallásnak egyetlen egy kútfejét,
a' szent í r á s t , kiki maga olvashatja és tulajdon okos meggyőződése
 REF0RMAT10 103

által kinekkinek magának.kell a' hitre eljutni. Innen főoskolák ne-

vendékei, a' philosophiának és classicus régiségnek baráti , értelmes
polgárok és kereskedők , alsóbb rangú békételen papok , ezerenként
fogtak Lutherrel kezet a' visszaélések eltörlésére, sőt fejedelmek,
főnemesek és néhány püspökök is érezték az igazságot és a' javítás
szükségességét. Az igazság ezen első sugárinak győzedelme a' refor­
mátorokat második fontos lépésre lelkesítette, u. in. az egyházi kül­
ső szertartási formák eltörlésére. Hlyének voltak : a' sacramentomi
papszentclés , mellynél fogva az egyházi hivatal az emberiségen fe-
lyül emelkedett, hit dolgában törvényadó lett 's a' papság az egy­
házi hatalomnak akármelly visszaélését szentté tehette ; továbbá a'
szentek , ereklyék és képek tiszteltetése, melly akkor az igaz isten
tiszteletét helyéből kiszorította ; a' misében az ostyának és bornak
Kristus valóságos testévé és vérévé változása (transsubstantiatio) ,
melly szerént az isten h'át emberi kezek mindennap teremthetik 's
megáldozhatják ; az utolsó kenet és a' lelkekért mondott misék, mel-
lyekkel a'papok haldoklók halálos szorongattatását 's a'kedvelt holton
szomorkodók fájdalmát használván, jövedelmes uzsoráskodást űztek.
Hogy ezen szertartások alaptalanságát nyilvánossá tegye , Luther né­
met nyelvre fordította a' szent írást, 's könnyen megfogható kézi
könyveket és katekhismusokat készített, mellyek által az evangyéli-
om örök igazsága elterjedt 's a' keresztény tanítói hivatal eredeti
rendeltetésére , u. in. az isten igéjének niagyarázására 's az emberi
lélek építésére visszavezéreltetett. Minden Protestánsnak megenged­
tetett szent vacsorakor a' borral élés , kiki érthette az isten tiszte­
letnek együgyű innepét 's részt vehetett a' köz éneklésben. Röviden :
az istentisztelet mindenütt, a' hova a' protestantismus behatott, vis­
szakapta azon együgyűséget, szivet melegítő 's buzdító erejét , mel­
lyel az első kereszténység arany korában bírt. — Nem kisebb jóte­
vő befolyása van a' reformationak az
Erkölcsökre; mert azáltal, hogy a'pápa 's más egyházi fők eránti
vak engedelmességet a' reformátorok eltörölték , az ugy nevezett jó
cselekedetek (önkényes peuitentzia-tartások, böjtölések,, adakozások)
érdeineirőli véleményt 's azon veszedelmes tudományt, hogy a' szen­
tek felesleges jó cselekedeteinek tárából az anyaszentegyház a' bűnö­
söknek osztogathat. megczáfolták , szabadságba hels'ezték a' keresz­
tények elfojtott erkölcsi ítéletét 's egyszersmind kötelességekké tet­
ték, hogy nem támaszkodván a' szentek jó cselekedeteinek tárára ,
mindenik tulajdon jó cselekedetei által iparkodjék örök idvességetés
boldogságot érdemelni. Továbbá a' fülgyónást , melly csak a' lélek-
esmereteni uralkodásnak 's világi famíliák titkai kikémlelésének esz-
I köze volt, az egyházi büntetéseket (penitentia), mellyek a' bűnösökre
mondattak, de jó fizetésért ismét visszahuzattak , végre a' bucsujá-
rásokat, mellyeknek alkalmával a' világiak csoportonként tolakodtak
a' kegyelem - képekhez, bűneik bocsánatját reménylvén , — mind ezen
visszaéléseket , mellyek a' népbe azon veszedelmes hitet csepegtetek ,
hogy bűneitől lelkét pénzért megválthatja, megsemmisítvén , azon
idvességes gondolatra vezették a' bűnein bánkódót, hogy erkölcsi
élete és igaz hite által igyekezzen csupán az istent megengesztelni.
Éhez jött az is , hogy a' Protestánsok a' városokban az ifjúság ok­
tatására 's szegények gyámolitására intézeteket állítottak fel, er­
kölcsi törvényeket hoztak, 's azon jeles példa, mellyet a' reformalt
Schveiz , főképpen Genf adott, hol Calvin az egyházi fenyítéket rend­
be hozta 's papokból és világiakból álló erkölcsi törvényszéket alko­
tott , 's mellyet a' francziaországi, hollandi Protestánsok és Scot-
's Angolországnak presbyteriomos községei követtek. Nagy befolyása
volt továbbá a' reformationak a'
 104 REFORMATIO
Tudományokra. A* régi világ classicus Íróival a' 16 száz. kez­
detében csak kevés előkeld és uniós foglalatoskodott, mivel a' pa-
pismus az azok által felderittethotő értelembeli világosodástől fél­
vén , tiltotta azoknak a' népek anyai nyelveire fordíttatását 's ol-
vastatását. Kevés hibázott, hogy maga a' szent ivás i s , mellynek
eredetijét alig esmérte csak egy pap is a' legnagyobb egyházi me­
gyékben , a' tiltott könyvek lajstromába, mellybe tartoztak minden
fordításai, a' latinon kivül , nem iktattatott. Azon papok , kik Ke-
uchlin ellen kikeltek , nem esmérték a' görög nyelven irt uj testa-
mentomot's a' zsidót éppen boszorkány - nyelvnek tartották. A' scho-
lasticusok pbilosophiája Aristotelest követte ; mindazáltal nem Sán­
dor tanítóját, hanem hijába való szórszálhasogatások szövevényét,
mellyet ápolói Aristoteles bölcsességének , Luther pedig méltán rot­
hadt , hideg és döglött kutyának nevezett. Ha tehát terjesztette is a'
régi nyelvek tanulása, a' latin nyelvnek, mint a' tudós esmeretek
terjesztése eszközének használata és a' könyvnyomtatásnak feftalál-
tatása a' tudományok magvait; az a' föld mindazáltal, mellyben azok
tenyészhettek , 's közhasznú gyümölcsöket teremhattek , csak a' re-
formatio v o l t ; mert e' szaggatta széljel azon lánczokat, mellyekkel
a' homályt szerető papság a' lelkeket fogva t a r t o t t a ; megfosztotta
a' papokat a' tudósságot rósz czélra használt monopóliumtól, alapí­
totta és védte a' gondolatok és sajtó szabadságát, felébresztette a'
vizsgálódás lelkét és tudni kívánást ; végre a' eriticának az em­
beri esmeretek minden ágában határtalan pályát nyitott, mellyen a'
tudósok reformatio által alkotott független köztársasága önnön tör­
vényétől függött. A' szent irás tétetvén a' hit egyetlen egy sinórmér-
tekévé, ezáltal minden theologusnak főkötelességévé tétetett, hogy
annak görög és zsidó eredetijét érteni tanulja, a' Protestánsok Homer
és Plató nyelvének tanulására ébresztettek , mint a' napkeleti nyel­
vekére i s , mellyeket altkor csak Arabok és Zsidók tudtak valamen­
nyire. Sok görög és latin munkák régi kézirati , mellyek eddig vagy
éppen n e m , vagy csak egyoldalulag esmertettek, hozattak napfény­
re az eltörlött klastromok poros könyvtáraiból 's tétettek tlfbb pro­
testáns tudósok szorgalma által közhasználatba. Ifjúi erővel és ele­
venséggel fejlett ki a' tudományok uj élete, Melanchthon és a' me­
rész 's munkás Calvin lévén Németországnak és Francziaországnak
tanitőji. Ezen dicséretes férjfiak a' mit kezdettek, a' 17 száz. refor­
mátus philolog'usai , exegetái , eriticusai , philosophusai , törvényta-
nitói és történetírói megérlelték, kikkel Francziaország, még in­
kább Holland és Angolország, századok múlva is méltán dicseked­
hetnek.
A' szép mesterségekre , részént káros, részént hasznos befolyása
volt a' relormationak. Káros , mert kitiltotta a' templomokból a' ké­
peket 's megfosztotta a' misét drámai muzsikai kellemétől. Kedvező
volt ellenben a' költésnek és ékes szóllásnak, mivel szent költőket
szült, 's a' predikálást tevén az istcntisztelésiiek főrészévé, sőt lei­
kévé , mindenik egyházi szónok mennél nagyobb tökélletességre ipar­
kodott azt vinni, hogy halgatójinak lelki épületét eszközölje. Igen
jótevő volt ez egyszersmind a' nemzetek anyai nyelveinek tökélete­
sedésére is ; mert mindenik prédikáló anyai nyelvén tartván beszé­
d e i t , ezek által a' köznép előtt érthetetlen holt latin nyelv a' tem­
plomokból kiszorittatott 's a' hőnyi nyelv lassankénti csinosodásá-
nak ut nyittatott. Végre
A' statusokra is befolyt a' reformatio, noha a' reformátorok
minden politikai czél nélkül vették azt munkába. Elébb nem csak a'
papoknak, hanem a' népeknek is a' pápáktól kellett függeniek, mellyektől
külömbféle név alatt a' romai udvar századok olta temérdek pénzt
csikart ki 'smellyek a'püspöki törvényhatóság mindég^szélesebben ter-
 REFRACTfjR REFUGIES 105
jed<5 kihatása áltat a' pápa alatt voltak, annyira, hogy ha valamellyik
fejedelem a'romai udvar visszaélései ellen kikelni merészlett, azonnal
feloldozta a' pápa az alattvalókat (kik a' papoktól úgy vezettettek, mint
a' járni tanuló gyermek dajkájától) törvényes fejedelmeknek tett hó­
doló esküvések alól. Könnyen lehet tehát áltlátni , melly kívánatos
volt légyen az uralkodókra nézve ezen veszedelmes lánczoknak lerá-
zatása. Ezentúl a' fejedelmek, a' papság eredeti rendeltetésének kor-
láti közé szoríttatván és a' világi dolgokba való befolyásból kiszo-
rittatván, egyetlen uraik voltak tartományaiknak. A' nép hasonlóul
kimenekedett a' papok köteleiből ; mind lelki , mind testi szüksé­
geit egyaránt kielégíthette, mert se lelkét a' papok, se kezeit a'
számos innepek , mellyek annakelőtte az esztendőnek nagy részét el­
foglalták, bilincsen nem tartották. Innen a' protestáns tartományok
lakosi mindég munka sabbak voltak a' kath. valláson lévőknél. Nyil­
ván bizonyítják ezt a' francziaországi Hugenották, kik, vallástüret-
lenség által honyokból kiűzetvén, 's más statusoktól . nyílt karokkal
fogadtatván, uj lakhelyeiket addig esmeretlen virágzásra emelték ,
a'többek közt Brandenburgot, a' nagy választó idejében. — Vö. Planek
Geschichte des protestant. Lehrbegriffs (6 rész. Leipz. 1791) ; Spie-
ker Geschichte Luthers und der Kirchenverbesserung in Deutscliland
(Berlin 1818) ; L. Villersnek jutalmazott niuivk. Über den Geist und
den Einflusz der Reformation Luthers, Henke előbeszédével (Hamburg
1805); Heeren Entwickelung der polit. Folgen der Reformation
(histor. inunk. 1 rész.) ; Menzel Geschichle der Deulschen von der
Reformation an etc. (Breslau 1 8 2 0 ) ; Thom. M' Crie Geschichte der
Fortschritte und Unterdrüchung der Reformation in Italien in 16
Jahrh. angolból D. Friedrichtől (Leipz. 1829).
B E F R A C T O R , astronomiai messzelátó , melly a' micrometriai
méréseknek nagyobb pontosságot ad. Kiváltképen jók a' Benedictbeurn-
ban készültek. Nevezetes főképen az itt Frauenhofertől 1824 a'
dorpati csillagvizsgáló intézet számára csinált óriás-reíractor. Ezen
maga nemében egyetlen egy eszköz 13^ pár. 1. hosszú. A' testeket
600-szorta nagyobbítja. A' vizsgálandó égi test felkeresésére egy
kisebb messzelátó cső van hozá alkalmaztatva. Munkálatra, a' képek
pontosságára 's a' használás könyüségére nézve felyülmulja a' tűkörte-
lescopiumokat. A' refractor oszlopa két tengelyt t a r t , egyik a' vi­
lágtengely irányában, egy az egyenlítővel parallelé menő k ö r r e l ,
másik pedig egy elhajláskörrel. Egy reácsinált óramiv által az óra­
tengely 24 óra alatt körülhajtatik , ugy , hogy a' refractor magától
kiséri a' csillagok mozgását, a' honnan a' csillag mindég a' látme-
zőn marad 's mozdulatlannak tetszrk, ellenben más messzelátó cső­
vek előtt elfut. Az egész 25 mázsa, mivel 900 font sárga rezén ki-
vül még mindég 6-J- mázsa vas , aczél és ón is van benne ; de a' mi
a' cső könnyű mozgását nem akadályozza, mert azt az óratengely
körül egy ujjal is lehet mozgatni. I». Bode ,,Aslronom. Jahrb. für
1 8 2 ? " és dorpati csillagász Struve ,,Reschreibung des auf der Slernw.
der Universitát zu Dorpal befindlichen groszen Refractors von Fraun-
Jiofer" Dorpat 1825.
R E F U G I E S (szökevények), hazájokból kiszaladt Francziák, kik
1685 a' nantesi 1598-ki vallásbeli edictum eltöröltetése után, hívek
maradván a' reformata valláshoz , a' katholicismusra áltmenni nem
akartak. Fortély 's erőszak vétetett elő a' tévelygőknek — mint az
uj tudományt vallók neveztettek — az anyaegyház keblébei visszaté­
rítésére , 's az eretnekuj'omozásnak minden kegyetlen eszközei hasz­
náltattak ezen szerencsétlenek ellen. Katonák küldettek a' iteforma-
tusok lakhelyeibe, hogy a' katonatartás terhei 's minden nemű nyo­
mások kénszeritsék azokat nyomóik akaratjának teljesítésére 'sfa'
kik a' nyomorúságot állhatatosan tűrték , vagy levágattak a' kato-
 100 REGATTA REGKCZ
náktől, vagy tömlöczben, vagy számkivetésben tölték e l , tengeren
t ú l , életeket. E' nyomás m i a t t , hiteket a' föld javainál feljebb be­
csülvén , sokan oda hagyták honyokat, feleségeket 's gyermekeiket
és idegen tartományokban kerestek oltalmat. Be ezen mentő eszköz­
től is iparkodott a' vak buzgóság őket megfosztani. Francziaország
határai katonákkal rakattak meg, 's a' ki kézre került, születés,
kor 's nem tekintete nélkül tömlöczbe vettetett, jószágai elvétettek,
's a' legnagyobb gonosztevők mellé gályákhoz lánczoltatott; a' gyer­
mekek szüléiktől elragadtattak 's klastromokban oktattattak a' kath.
hitre. Mégis elillant 800,000 Protestáns hazájából, részint fortélyai,
részint nyilvános erőszakkal élvén. Angol-, Dánországok, Holland,
Schweiz , Németország (itt főképpen Saxonia), Brandenburg, Hessen,
nyilt karokkal fogadták a' szerencsétleneket. A' kereskedők 's fabri-
kások Angolországba 's Hollandba költöztek , hova könnyebben vi­
hették vagyonokat 's azonnal haszonra fordíthatták. A' nemesek,
katonák, tudósok, mivészek, mesteremberek Brandenburgot válasz­
tották lakhelyül. Több tartományok fejedelmei polgárjusokkal aján­
dékozták meg ezen uj lakókat , a' mit ezek azzal jutalmaztak meg ,
hogy uj honyokban a' franczia mivelődést 's mesterség! szorgalmat
elterjesztették, nevezetesen Brandenburgban, hol legszebb polgárju-
sokat kaptak , ők voltak a' fabrikák teremtői , mellyek teszik még
most is a' porosz monarchia gazdagságának legfőbb részét. A' fran­
czia Protestánsoknak Brandenburgba lett befogadtatását 1. Dohm
Denkwiirdigkeitenjének 5köt. Az első letelepedés históriáját Ancil1-
lon Dávid irta le e' műnk. ,,Histoire de V itablissement des Francai*
refugiés dans les états de Brandenbourg", (Berlin 1690) L. továbbá :
Erman és Reclam Mémoires pour servir a' V histoire des refugiés
francais etc." (Berlin 1782—1800).
R E G A T T ) ; közönséges mulatság Venecziában, midőn a' sajká­
sok Mark piaczától versent-eveznek a' várost szerteszét hasító csator­
nákon. Mindenik sajkában csak eg5' személy van 's a' kik elő­
ször czélhoz érnek, pénzjutalmakat kapnak. Legvonzóbb ezen nép-
innepnél a' nézők és idegenek soksága , kik pompásan felékesített
gondolyákból szemlélik a' versenezést.
R É C E olly népköltemény, melly valami történetet beszél el.
Alapja tehát h i s t ó r i a i ; egyébiránt tárgya lehet múlt és jelen. Be­
lőle a' népnek képzelete 's nézetei, álláspontjához illő 's látható mó­
don tűnnek ki. Szájról szájra menvén á l t a l , gyakran igen nagy vál­
tozásokat szenved, 's a' nég bővülő fogalmaihoz képest módosittatik ;
innen néha olly különös alakja. Feltarlatik népdalok , krónikák és
emlékek által. A' német regéket összeszedték Grimm testvérek
Deutsche Sagen ( 1 8 1 7 , 2 k.), Müller P. L. kiadta Sagenbibliothek
czimü munkáját.
. R E G K C Z , régi nevezetes vár vala Abauj várm. magas hegy te­
t ő n ; hajdani pompás épületeinek ma csak romjai szemléltetnek. 1411
Zsigmond király serviai Brankovich Györgynek, I Mátyás király a'
Zápolya nemzetségnek, inellytől azt í Ferdinánd elvevén, Szeredy
Gáspárnak adta Tokajjal együtt; Szeredynek Veronika leányát Alaghy
János vévén hitvesül, azzal együtt Regécz birtokába j u t o t t , Alaghy-
nak Judith leánya Rákóczy Zsigmondhoz menvén férjhez , a' Rá-
koczyak kezére került a' hozá tartozó uradalommal. 111 Ferdinánd
királytól 1645 I Rákóczy György adomány levelet nyert olly mód­
d a l , hogy a'Rákóczy fi ág kiholtával a' leány ág 600,00í) f. kapjon
érte. I Rákóczy Ferencz özvegyét elvevén Tököly Imre , egy darabig
e' birta. de az országból kifutván, ismét II Rákóczy Ferencz, e' pedig
felségbántás vétkébe esvén , a' királyra szállott. Most uralkodó II
Ferencz által herczeg Bretzenheim nemzetségnek adatott, melly ma-*
gát róla irja.
 REGENSBURG REGIOMONTANUS 107
R E RE K S B U R O , egy Németország legrégibb városai közt. A'
Romaiaktól építtetett 's Reginumnak vagy Castra Reginának nevez­
tetett. Mint K. T. Gemeinertől felhozott templomfeljrásból láthatni,
már K. u. a' 2 száz. kereskedő hely volt. Az Agilolfingek alatt
Bajorország fővárosa volt. Agilulf nemzetsége az uralkodástól meg­
fosztatván, a' német királyok közvetetlen védelme alá iött, gróf kor­
mánya alá adatott 's mint más városok , niellyekben jeles kereskedő
társaságok voltak, kir. városnak neveztetett. Későbben ismét hatal­
mok alá hajták a' bajor herczegek , de I Fridrik császár elvette
ezektől 's a' birodalomhoz kapcsolta. — 1663 olta a' német biroda­
lom szétoszlásáig (1806) állandóul benne tartattak a' birodalomgyü-
lések. 1803 a' város és has. nevii püspökség a' birodalmi küldötse'g
által a' mainzi választónak adatott, ki most választó-főkanczellár
nevet vett fel. A' város a' püspökséggel egyesittetett 's fejedelem­
séggé emeltetett fel, a' birodalom hadaiban neutralitast kapott 's
az efe'bb mainzi érseki szék Regensburgba tétetett által. De 1810
a' vál. fők.inczellár és (1806 a' német birodalmi alkotmány eltöröl-
tetése után) herczeg prímás Napóleontól frankfurti nagyherczeggé
tétetett, a' fejedelemség és város Bajorországéi lettek. Regensburg
(1539 ház. 20100 nagyobbára luth. lak.) a' bajor királyság regeni
kerületének fővárosa 's a' főbiztosság helye. A' kőfallal és árkok­
kal kerített város termékeny tájékon fekszik, tágas völgyben a' Du­
nánál , hol ez a' Regen folyót magába veszi- A' Dunán keresztül a'
a' bal parton fekvő Stadt am Hofba 1135-től 1146-ig épült hires
kő hid visz, mellynek 15 nagy bolthajtása van, 1091 1. hosszú 's
23 1. széles. A' folyó itt két kicsiny, kellemetes sétahelyekkel
diszlő szigetet, Felső-és Alsówörthet, formál, mellyek az emiitett
hid által öszveköttetnck. Az utszák görbék és homályosak , de tisz­
ták , a' házak magasak , kőből 's régi mód szerint épültek. Ne­
vezetesek benne : a' régi nagy tanácsház (könyvtárral) , mellyben
tartá üléseit a' birodaíomgyülés ; káptalan , mellyet I Lajos
1830 uj üvegfesteményekkel ékesített; Sz. Péter és a' szent há­
romság templomai; Thurn és Taxis kastélya; a' ditmari p a l o t a ;
az uj játékszín ; Sz. Emmeran, Alsó-és Felsőmünster elébbi bir. apát­
ságok. Az első messze terjedő épületekből á l l , mellyek külön vá­
rost látszanak formálni, van kön3'vtára, festemény-gyüjteménye és
jeles mathem.-phys. eszközökből álló museuma. Ataljában szép könyv­
tárakkal 's mivgyüjteményekkel, füvész társasággal, gymnasiummal,
minden keresztény vallásfelekezetbeliek számára alkotett lyceumnal
's vakok intézetével dicsekszik Regensburg. Mesteremberei főképpen
félporczelánnal, viaszlejéritéssel, török fonalfestéssel, gyertyával
és szappannal, jövedelmes ser-és pálinka-főzéssel, só-, fa-és gabona­
kereskedéssel 's hajóépitéssel foglalatoskodnak. A' városnál áll Kep­
ler csillagásznak, ki 5 Nov. 1630 itt halt meg, herczeg primas Dal-
berg Károly által állított emléke. — A' Regensburgnál és Regens-
turgban 1809 19 Apr-től 24-ig tartott 5 napi ütközetre nézve 1.
EcKMÜHt. 23 Apr. a' város égés által 134 házat vesztett el 's a'
rablás által okozott veszteség 1,500,000 for. tétetett. L. Gemeiner
„Chronih der Sladt und de$ Hochstifts Bege?isburg" (1430-tól
1525-ig, Regensburg 1819).
R E G G E L , a' nap feljötte előtti és u t á n i , néhány órából álló
közvetlen idő.
R É G I Ó M O N T A N Ú S , tulajdonképpen Müller János, 6 Jun. szül.
1436. Regiomontanus neve't Königsbergtől (Frankenben), hol jött vi­
lágra , kapta. Ezen jeles mathematicus, ki egyszersmind alapos phi-
lologus is volt, 1451 olta Peurbach György hires mathematicus alatt
formálta magát 's több észt. köz tetszéssel tanította a' mathesist
Béoeben. Görög nyelv tanulása végett 1461 Besserion cardinalissal
108 RÉGISÉG

Olaszországba utazott, hol czéljút teljesen elérte 's nagy tudományá­

ért közönségesen csndáltatott. Sok math. és astron. munkát fordított
le jgörögből, 's elvégezte Ptolemaeus Almagestjének tanítójától Peur-
baehtól elkezdett kivonatját (Veneczia 1496). Traclat. de doctrina
triangulorum-a. első nyomtatott munka e' tárgylian. Azután 1 Mátyás
magyar király udvarában lakott. 1471 Nürnbergben telepedett l e ,
hol Walther Bernhardal szoros öszveköttetésbe jött 's könjvnyomta-
tást alkotott, mellynek nyomtatmányai l.ibátlanságokért igen híresek
voltak. 1474 IV Sixtus pápától a' kalsndariom javítása végett Rómá­
ba hivatott 's regensburgi püspökké tétetett.. Itt halt meg 1476, né-
mellyek szerint döghalálbaw, mások szerint Trápezunti György fiaitól
gyilkoltatott meg, kik ezzel az attyok fordításaiban Müller által fel­
fedeztetett hibákért akartak boszut-állni. — M. első volt Németország­
ban , ' k i a' teljesen elmellőzött algebrát uj életre h o z t a ; a' trigono­
metriának nagyobb tudományos tökéletességet adott 's a' tange.nsek
használatát bevitte, a' félmérőt 10 mii. részre osztván ; a'mechanica
is sokat köszön neki. Nic. Cusanus (C'hrypffs) cardinalisnak, ki a'
kör négyszegitésének feltalálásával dicsekedett, megczáfolása, vizvi-
vésről, gyújtó tükrökről , 's más tárgyakról irt munkái széles tudo­
mányra 's ritka éles észre mutatnak. Astronomiai vizsgálatai Kphe-
merides, 1475-től 1506-ig számolva (Nürnberg 1 4 7 4 , Veneczia 1476
és 1 4 8 4 , végre Köln 1488) igen pontosak's nagy hirt szereztek neki.
(Emiitett "Walthertől , ki M. irományait megvette, folytattattak és
Schonerustól kiadattak 1544). Az astronomiára is sokan lelkesittettek
példaadása által 's Nürnberg nevezetes csillagvizsgálók honya lett.
Sok munkái közt jelesebbek : Calendariitm (Nürnb. 1473); De refor-
matione calendarii (Venerz 14S9); Tabula magna primi mobilig
(Nürn. észt. szám nélkül); De comelaemagnitudine longitudineqve (Nürn.
1531); De triangulis oninimodi.i lihr. V (Nürn. 1533); Tnbulae di-
rectionum perfectionumgue in natiritatibus multum vtiles (Ven. 1585).
Eltét Gassendí irta le (I. Gassendi Opp. T. V.) Vö. J. G. Doppel-
mayer Historische Nachrichten von den nürnbergischen Mathemati-
kern und Kiinstlern (Nürnb. 1 730) Vö. ASTRGLOGIA. ,
R É G I S É G , RKGISKGKK (antiquítates), RÉGISÉGESMERÉS , RKGI-
SÉGTIIDOMÁNÍ. E' kifejezés R é g i s é g , régi i d ő , magában határo­
zatlan 's általánosan a' népek vándorlásáig, melly a' keres-zténység
tovább terjedésével öszveköftetvén, az emberiség kifejlésének törté­
neteiben időszakot formál, lefolyt idő neveztetik igy. Szorosabb
értelemben v. csak a' régi világ két fő népére , a' Görögökre és Ro­
maiakra , v. akármelly egyes nép előidejére szorittatik. R é g i s é ­
g e k , a' régi világból (a' vele öszveköfött értelem szerint) származó
minden neniü emlékek. Ré gi s é g e s m e r é s azt foglalja magában,
a' mi régi (v. uj népnek i s , ha ál lapot ját régen megváltoztatta) né­
pek politicai , házi, istentisztelési 's mesterségi állapatjának esmere-
tére tartozik ; az ARCHAEOLOGIA (1. e.) v. a' hajdani népek még fenálló
régi emlékeinek tudománya és leírása egy része annak. A' r é g i s é g -
t u d o m á i i y , végre (mellynek a' régiségesmerés csak egy része) mint
den a' régiségnek és mind annak , a' mi abból hozánk érkezett, érté­
sére megkívántató esmeretek rendszere. Egész kiterjedése szerint a.'
régiségesmerésnek minden nemzetek , idők 's világrészek rajzolatját
kellene előadni azon időpontig , mellyhen mindeniknél uj rend (mel­
lyel a' statistika szokott foglalatoskodni) áll elő. llly közönséges
nép-és statusrajzolattal még nem bírunk, hanem csak egyes, mint
zsidó , görög , r o m a i , etruriai, galliai, német 's m. régiségek raj­
zolatjaival. A' régiségtudomány szükségességének érzése csak a.' 15
száz. ébredt fel, a' görög és romai classica literatura kedvel lésével.
Elébb csak segédeszköznek nézetett ezen nemzetek iróniák megérthetésé-
re 's innen van a a , hogy csak ezen népek alkotmányának egyes tar-
 RÉG1SÉGBUVÁR0K REGNARD 10!)

gyaira s z o r í t t a t o t t . Az illy nemű k o r á b b i m u n k á k b a n n a g y olvasott*

ságot lehet t a l á l n i , de nem állandó p l á n t , nem az idők és k ö r n y ü l ­
állások eriticai megkülönböztetését. Csak a' 18 száz. kezdek az eléb-
bi idők gazdag anyaggyiijteményét r o s t á l v a , rendszeresen és czéli-
ránvosan kidolgozni. Hlyen m u n k á k : F a b r j c i u s Bibliographia anti-
quarwi-ja ( H a m b . 1713, 1 7 1 6 , ujabban 1 7 4 0 ) : Grouov Thesaurus
anliquitatum graecarum-a, (Leyd. 1 0 9 7 — 1 7 0 3 , 13 k . ) ; Grave The­
saurus anliquitatum romanarum-a. (Utrecht 1 6 0 4 — ! ) ! ) , 12 k ) ; Sal-
lengre Xovus thesaurus antiqu. román.-a ( H a a g 1 7 1 6 — 1 9 , 3 k ) ; l'w
leni ulriusque thes. nova supplem. (Venecz. 1737, 5 k.)Burmanil
i r t Catalogiis librorum , qui in thes. Rom. Graec. Ilalico et Siculo
continentur-t (Leyd. 1 7 2 5 ) . Későbben sok é r d e m e t szereztek a' gö­
rög régiségekre nézve l t o u s , Pfeiffer , P o t t e r , R a m b a c h , L a m b e r t u s
B o s , Bartheleniy , N i t s c h , Höpfner , K ö p k e , K a n n e g i e s z e r 's m. a'
romaiakra nézve H ő s i n , D e m p s t e r , C e l l a r i u s , N i e u p o r t , H e i n e c -
cius , Cilanoi Maternus , G r u n e r , R e i z , M e i e r o t t s , N i t s c h , Adam ,
Ruperti, Meyer. Igen hasznos munka még Saru. l'iíisci. lexicon antiquit.
romanarum (Leyd. 1 7 1 3 , Ven. 1 ^ 1 9 , H a a g 1 7 3 7 , 3 k . ) , m e l l y n e k
kivonatja Berlinben j ö t t ki 1 7 9 3 . Kézkönyvek görög és r o m a i r é g i ­
ségekre nézve Eschenburgé , Scharfé , H a n k e é . Zsidó r é g i s é g e k r ő l
irtak lkcn , F a b e r , W a r n e k r o s , B e l l e r m a n n J a h n 'st. más k e l e t i n é ­
pek régiségeiről pedig Goguetban 's az Asiatic researches-ben leheti
o l ' a s n i . I n d i á r ó l Jones, Anquetil d u P e r i o n , A . W . Schlegel, E g y i p ­
t o m r ó l Zoega , Uenon 's m. P e r s i á r ó l H a m n i e r , R h o d e , G ö r r e s ir­
t a k . Az ujeuropai népek régiségei több dolgozót t a l á l t a k . Az Ola­
szoknak M u r a t o r i t ó l , D o n á t i t ó l , Maliéitól 's m. a' F r a n c z i á k n a k
"Montfaucontól, Millintől jeles g y ü j t e m é a y e i s vannak, az A n g o l o k n a k
tulajdon Archaeologia 6rilannica-)ok v a n , m i n t a' N é m e t e k n e k , t. k.
az éjszaki népeknek is. A ' m ű e m l é k e k e t a ' 1 8 száz. kezdete o l t a a ' t ö b ­
bi régiségektől megkülönböztették 's mint k ü l ö n á g a t u g y t e k i n t e t t é k ,
archaeographia névvel , melly h e l y e t t a r c h a e o l o g i a név j ö t t s z o k á s b a ,
mellvet tehát a' régiségektől meg kell különböztetni, noha m i n d k é t név
régiségesmerést teszen. ( L . M Ű E M L É K E K , ARCHAEOLOGIA é s EMLÉKJEL.)

RÉGISÉGRUVÁROK ( a u t i q u a r ü ) azon tudósok , k i k régiségek n y o ­

mozásával foglalatoskodnak ; továbbá azok , kik k i r e k e s z t ő l e g r é g i b b
's bekötött könyvekkel kereskednek. Legnevezetesebb illyen boltok :
Londonban Longinané és L a k i n g t o n é , P a r i s b a n R e n o u a r d é , M a d r i d ­
ban Sanchaé , Romában de R o m a n i s é , F l o r e n c z b e n Moliníé , Utrech-
ben Wildé és Altheeré , Leyden'oen L u c h t n i a n s é , L e i p z i g b a n "Weige-
l é , Koburgban M e u s e l é , H a m b u r g b a n H a s z l e r é é s N e s t l é r e , B e r l i n ­
ben Sonimerbrodé.
R E G I S T K R orgonában 1) azon tolók neve, m e l l y e k á l t a l a z orgo-
nasipok szelelő lyukai k i n y i t t a t n a k vagy b e z á r a t n a k . 2) Magok az
orgonahangok-vagy együvé t a r t o z ó hason nemű sipok , m e l l y e k á l t a l
meghatározott hangzásáéin eszközöltetik. A' h a n g o k választásában 's
czélirányos összekötésében áll főkép az o r g o n i s t a jelessége. ( L .
ORGONA.) ,
R E G I S T E R H A J Ó K N A K azon kereskedő hajók neveztetnek, mel­
lyek a' spanyol kereskedő h á z a k t ó l (főképpen Cadizból és Sevillából)
spanyol Amerikába küldetnek, hogy ide európai n m e k e t szállítsanak.
E r r e a' Madridban lévő indiai t a n á c s t ó l kell engedelmet k é r n i , bizo­
nyos fizetésért, m e l l y egy részét teszi a' s p a n y o l k i r á l y jövedelmé­
nek. Az illyen hajó a' cadizi kereskedő k o r m á n y l a j s t r o m á b a beira-
tik ( r e g i s t r á l t a t i k ) , 's innen k a p t a nevét. '
R E G N AR D (Jean Francois) jeles vig j á t é k k ö l í ő , k i t a' F r a u -
rziák kedves Molierejekhez h a s o n l i t n a k , vagy u t á n a elsőnek t a r t a n a k
I(i47 szül. Parisban tehetős s z ü l é k t ő l . K o r á n felébredvén benne a'
világlátás vágyja, Olaszországban! rövid t a r t ó z k o d á s a u t á n angol
 110 REGNIER

hajón Marseillehe evezett; de útközben tengeri rablóktól elfogatott

's Algírba vitetett. Mint jó szakács , igen megnyerte R. uj urának
szeretetét, melly mindazáltal nem sokára gyülőlséggé változott á l t ,
a' szerelemféltő Török látván R.^ meghitt esmeretségét háza asszo­
nyaival. R. elvádoltatván, az égető rakásfa vagy a' turbán közt kel­
lett választást tennie, midőn a' váltságpénz honjából megjött 's ő a'
franczia consul eszközlésére szabadságát visszakapta. Egy igen szép
Proven<;alnéval, kivel Bolognában esmerkedett meg 's vele együtt
Taboskodott, de a' kinek férje még Algírban m a r a d t , Parisba ment,
hol ezen utolsónak haláláról nem sokára tudósíttatott; de midőn kí­
vánságának czéljánál vélte magát lenni 's a' gyászolásra rendelt idő
már szinte elmúlt, hirtelen megjelent a' holtnak tartott, kit szerzete­
sek váltottak k i , min megboszankodván , elhagyta R. Parist 's Hol­
landon keresztül Dán-és Svédországokba ment, hol XI Károlytól
jól fogadtatott 's Lapplandba küldetett felfedezés végett. R. beevezte
a' bothni öblöt 's Tornean keresztül a' jeges tenger partjáig ment,
aztán Stockholmba visszatért , Danzigon ált Lengyel-, Magyar-, és
Németországokba utazott 's csak 3 észt. távolléte után látta ismét
Parist , kigyógyulván szerelembetegségéből 's az utazás és játék
kedveilésébői. Dourdan tájékán, hol nemesbirtokot, 's Lieutenant
des eaux et íoréts et des chasses de la fórét de Dourdan hivatalt vett,
ezentúl a' tudományoknak , 's kitetsző jeles emberekkeli társalkodás-
nak élt. Itt irta utazásait's vigjátékainaknagyobb részét, mellyek-
TŐl Voltaire azt mondta : A' kinek R. nem tetszik, nem érdemes, hogy
Moherét csudálja. Legjobb darabjai: A'játékos ; az örökös ; feledé­
keny ; váratlan vissza) övetel. Mh. 170!) (m. sz. 1710).
R U G N I E R (Francois Seraphin Desmarais , helyesebben Desma-
rets), í r ó , szül. 1632 Parisban, mh. 1713. Philosophiát Montaigu-
ban tanult, mellynek schola s tica szőrszálhasogatásai előtte éppen olly
gyűlöletesek voltak, mint a' mennyire vonták ótet a' szép tudomá­
nyok. Már ekkor leforditá francziára Homer Batrachomyomachiáját.
Attyától kévésé segittetvén, nagy befolyású férjfiak kegyelmét keres­
t e , kikkel kellemetes és tanúságos utazásokat tett. Így vitte őtet
magával Crequi hei-czeg Romába , hol az olasz nyelvet olly tökélete­
sen megtanulta, hogy a' della Crusca academia egy ódáját Petrar-
cháénak tartá 's tagjává tévé. Hasonlóul tudta a' spanyol nyelvet.
36 észt. korában egyházi hivatalra lépett, mivel XIV Lajos a' sta­
tusra nézve szerzett érdemeit priorsággal akará megjutalmazni. Két
észt. múlva a' franczia acadenviától taggá vétetett fel. Főképpen reá-
bizatott a' Dictionnaire de V Académie , mellyben olly mély belátást
's régi nyclvekbeni jártasságot mutatott, hogy Mézerai halála után
1684 academiai titoknokká választatok. Itt a' Furetiérevel perleke­
dő academiának legfontosabb szolgálatokat tett. Minden mémoires ,
melly ez alkalommal az academia nevében megjelent , R. munkája
volt, ki végre okosságával oda vitte a' dolgot, hogy az országlás
az academia részére ítélt kedvezőleg , 's Furetiére ebből száműzetett.
Ő az academia nevében kijött Orammaire francaise-nek ( 1 6 7 6 , 2
köt.) szerzője is. Csekélyebbek a' históriában szerzett érdemei. His-
loire des démélés de la Francé avec le Cour de Romé, au sujet de V
affaire des Corses (1767) ez. műnk. bár jeles hitelességére nézve, mi­
vel R. eredeti kútfőkből merített; de hibázik benne az igazi histó­
riai szel lem. Jobb munkái közé tartoznak Cicero e' munkáinak: De
divinationé és De finibus bonorum et malorum fordításai (1710),
Anakreon ódáinak olasz ford. (1692). Már 80 észt. korában szedte
öszve verseit 's Poésies frangaises , lalines, italiennes et espagnoles
( 1 7 0 8 , azután 1716 és 1750 újra nyomt.) ez. a. kiadta. Az olasz
és spanyol versek inkább becsültettek Romában és Spanyolországban,
mint franczia versei Francziaországban ; legalább a' franczia mivbi-
 RRGN1ER REHABIL1TATIO 111

rák soha se a k a r t á k őtet nagy költőnek m e g e s m é r n i . L e g i n k á b b olvas­

tatott 's becsültetett Guarini P a s t o r íido egy jelenésének f o r d i t a t j a ,
nielly az erkölcsnek és természetnek ellenniondását adja elő , a m a ti­
lalmazván , e' parancsolván a' szeretetet. Ezen m u n k á j a n e k i n a g y
hírt szerze , de megfosztá püspöki h i v a t a l t ó l , m e l l y e t a' k i r á l y n e k i
s z á n t , mivel e' nem nevezte őtet püspökké , mint ezen buja jelenés­
nek fordítóját.
R E G N I E R (Mathurin) Chartresben szül. 1 5 7 3 , m h . Rouenben
1 6 1 3 . M á r ifjú korában hajlandóságot m u t a t o t t a' g ú n y r a . K ö l t ő i
tehetsége hatalmas b a r á t o k a t szerzett n e k i . F r a n c o i s de J o y e u s e car-
dinalis magával vitte Romába , hová másod izben P h i l i p p e de B e t h u -
ne franczia követtel ment. Gazdag jövedelmei fajtalan é l e t r e t á n t o -
viták el, melly m i a t t k o r á n m e g h a l t . — M u n k á i ( L o n d o n 1 7 3 3 , és
P a r i s 1756, 2 köt.) g ú n y o k a t , leveleket, a l a g y á k a t , s t a n z á k a t , ódá­
kat 'sat. foglalnak magokban , m e l l y e k közt m i n d a z á l t a l csak az el­
sőbbek (szám szerént 16) szereztek neki költői dicsőséget. P e r s i u s t
és Juyenalist k ö v e t t e , kiket képeinek zabolátlanságával f e l y ü l m u l t .
Színezete e r ő s , de írásmódja 's nyelve hibás , t r é f á i a l a c s o n y a k 's
gyakran alávalók , m i n d a z á l t a l nem ü r e s igazi k ö l t ő i f o r d u l a t o k t ó l
\s linóm elmésségtől.
R K G u r. A , olly t é t e l , melly a l a t t á l l v a l a m a l l y e s m e r e t v a g y
cselekvésmód. Vannak t e h á t t h e o r e t i c a és p r a c t i c a r e g u l á k . Továbbá
regula a l a t t a' közönségest és s z o k o t t a t is é r t j ü k .
R E G U L U S (Marcus Attilius). Ezen h o n s z c r e t e t é r ő l 's m a g a fel­
áldozásáról híres Római K. e. 2 5 0 consulsagot viselt 's M a n l i u s
Vulso consultársával Carthago ellen k ü l d e t e t t . B á r j á r a t l a n o k voltak
is a' Romaiak a' tengeri h a d a k o z á s o k b a n , mégis megverte a' két bá­
t o r és vitéz consul a' carthagoi hajósereget 's kiszállott Afrika p a r t ­
j á r a . Itt R. győzedelmes pályáján légióival a' főváros faláig elő­
nyomult. A' megijedt C a r t h a g o , hajóseregeitói m e g f o s z t a t v á n , mivel
még a' szárazon nem igen volt hadakozásban j á r t a s , becsületes b é k é t
kért. Regulus jobb k a t o n a lévén , mint t a p a s z t a l t s t a t u s k o r m á n y z ó ,
római büszkeségből s a' Carthagoiak elleni gyűlölségből szolgai hó-
dolást kívánt. A' Carthagoiak t e h á t i n k á b b meghalni kívántak, m i n t
illy gyalázatos lépést tenni. Szorultságokban L a c e d a e m o n k ü l d ö t t
nekik segítséget Xantippus a l a t t , k i alacsony ' s i d o m t a l a n t e r m e t ű ,
de vitéz íérjfiu volt. Carthago falai a l a t t ütközött meg a' két sereg.
30,000 Romai esett el 's R. elfogatott. C a r t h a g o most kedvező fel­
tételek a l a t t r e m é n y l e t t b é k é t . Követséget k ü l d ö t t t e h á t R o m á b a
Regulussal, kinek megesküdnie k e l l e t t , h o g y C a r t h a g o b a visszaté-
rend , ha Roma a' b é k e p o n t o k a t nem fogadandja e l . R o m á b a
megérkezvén, béke h e l y e t t h a d a t javalt és se feleségének 's g y e r ­
mekeinek siránkozásai , se a' tanács és n é p , m e l l y e k b á r m e l l y á l ­
dozatokkal is kívánták e' jeles hazafinak é l e t é t m e g v á s á r o l n i , ké­
rései birhaták reá őtet a r r a , h o g y j a v a l l a t j á t ó l elálljon. A' h a d
folytatása tehát elvégeztetett. Elbámulva 's boszankodva t é r t e k vis­
sza a' carthagoi követek h o n y o k b a , 's R e g u l u s v é l e k , nem a k a r v á n
esküvését megszegni. Kivégeztetésének kegyetlen módját az ujabb
történetírók kétségbe h o z z á k , a' m i t Polybiusnak a' felőli h a l g a t á s a
valóban igazolni látszik. E g y é b i r á n t a k á r m i n t legyen is a' d o l o g ,
R. a* ki inkább bizta sorsát hazája megesküdt ellenségeinek kezeire,
m i n t éltét a' status javának feláldozásával vásárolja m e g , minden
idők tiszteletére érdemes.
R E H A B I L I T A T I O , olly mivelet, mellynek következésében,
törvény vagy birói Ítélet á l t a l , j a v a k n a k , hivataloknak és tisztségek­
nek viselésére vagy törve'113'kezésre a l k a l m a t l a n n a k n y i l a t k o z t a t o t t
személyi előbbi a l k a l m a t o s voltát ismét visszanyeri. O l l y a n esetek
J12 RE1CHARI) RE1CIIARDT

p. o. a' törvényes becstelenség és az ügyészi némultság. A' rehabili-

tatio , vagy kegyelem utján a' felség által , vagy az előbbi kárhoz-
tátóval ellenkező birói Ítélet erejénél fogva eszközöltethetik. Nem
ellenkezik a' rehabilitatio természetével az is, hogy valamelly igaz­
ságtalanul halált szenvedettnek emlékezete rehabilitáltassék , ha p. o.
az elhunytnak nemzetsége, a' per uj niegvizsgáltatása után, az előb­
bit megváltoztató kedves Ítéletet nyer, 's ha ez megtörténik , akkor
az első ítélet egyéb következései is p. o. a' javak elfoglaltatása, 'sat.
megsemmisülnek. —no—
R E I C H A R D (Henrik Auguszt Ottokár) a'szászgothai herczegség
hadi collegiumának igazgatója, titkos hadi tanácsos, a' szász kir.
érdemrend vitéze, és több tudós társaságok tagja, szül. Gothában
3 Mart. 1751. Mint költő, szerencsésen lépett lel a' Musenalmana-
chokban és mint munkás tag a' legkellemetesebb szakirásokbau. Ezért
midőn Emészt herczeg udvari játékszint állított fel, abban ölet első
igazgatónak nevezte ki. JizzeS a' hivatallal kívánsága szerén) össze
volt kötve a' közönséges könyvtárra és a' herczegnek különös könyv­
tárára való felvigyázás is. Sok szép darabot irt , mellyek sokáig
divatban voltak a' játékszíneken , leginkább a' franczia és olasz re­
mekmunkákat követvén ; egyszersmind az első német játékszini kalen­
dáriumot, a' gothait, és a' Theaterjotirnalt is neki köszöni a' litera-
tura. R. volt egyik szerkeztetóje a' Golliaer gelehrlen '/.eititvg-n&W
is ; majd kiadója lett az Olla J'otrida , Nouveau Meroure de Francé ,
Journal (le lecture, Romanenbibliolliek ez. munkáknak. Több rendnek
mellyek közt a' Frevrnaurerekét leginkább kedvelte , tagja lett. ( L .
Fünfzigjahrige Jubelfeyer des H. Dr. Reichard am 24 Oct. 1825.) Sze­
retetre méltó feleségével beutazta Német-, Franczia-, Olaszországokat
és Helvetiát, a' honnan több utazást bocsátott világra, mint Guide de»
voyagetirs , l'asscgier avf Meisen , hleine Keisen 's ni. Mint politikus
iró , Révolutionsalmanaclie munkájával lépett fel, mellyért többek­
től megtámadtalott, de azért rendszere mellett álhatatosan megma­
radt , és pártfogója lett a' dolgok rendének 's fejedelmek jusának.
Emészt herczeg két fiai August és Fridrik is becsülték őtet és a'
status némelly dolgaiban használták is. A' gothai uj országló ha­
sonlókép kimulatta a' német literatura érdemes előmozdítója eránt
tiszteletét, kinek számos Írásait lehet látni Meuselnek Gelehrten
Deutscliland-jában.
R E I C H A R D T (Joh. Fridrich) muzsikaszerző, szül. Königsbergb.
1751. Már 10 éves korában hegedűn és pianoforten hallata magát.
Csupa hangásznál több akarván lenni, a' königsbergi egyetemben 1769
— 70 Kantot hallgatta, 1771 — 72 Lipcsében t a n u l t , " l 773—74 Né­
metországot beutazta , 's visszatérvén , Poroszországba a' királ3'i ura­
dalmak kamarájánál titoknokságot nyert. 1775 végén Nagy Fridrik
az olasz operához karmesternek Berlinbe hivatá. 1785 Londonba és
Parisba utazván , a' párisi k. hangász academia két operát ada neki
muzsikára tétel végett; eg3'ik Tamerlan vala Moreitól, másik l'an-
thée Berquintöl. 1786 amazt egészen, ezt félig végzé el. Nagy F r i ­
drik meghalván, sietve kellé haza térnie, hogy ama hires nagy gyász
cantatet muzsikára tenné, mellyet Lurchesini marchio szerzett, 's
melly Potsdamban a' király temetésekor elő is adatott. 11 Fridrich
"Vilhelm által az egyesitett kir. hangászkar igazgatójává neveztetve ,
a' legnagyobb mestereket Berlinbe édesgeté, 's igy e' hangászkar
csak hamar egész Németországon első lett. Az olasz színház számá­
ra irta ez operákat : Andromeda , Brenno , Olimpiádé és l'rotesilao
első felvonását, mellyekben Gluck játékszini hatását 's igaz decla-
matioját az olasz ének szépségével és gazdagságával 's a' Németek
alapos munkájával párositni törekedett. 1700 némi boszuságok miatt
elbocsáttatását kérte , de a' király ezt el nem fogadva , csak annyit

• y
 RE1CHENBACH 113
cngede meg , h o g y fizetése m e g t a r t á s a m e l l e t t h á r o m éVet falun t ö l t ­
hessen. Azonban még ezen évben v i s s z a h i v a t á , hogy a' két berc^eg-
asszony menyekzőjekor Olympiáját adná e l ő . 1 7 9 2 h a r m a d s z o r u t a ­
zott Parisba 's vissza j ö t t e után kiadá Vertraute Briefe, geschrieben
auf einer Heise nach Frankreicli ( 1 7 9 2 . 2 k.) czimü l e v e l e i t , de
ezek gyanúba hozák , m i n t h a a' francz. zendülés barátja v o l n a , 's
elbocsáttaték. Hamburgba vonult hát J 7 9 4 's a' Frankreicli c z i m ü
újságot adá k i , de még ez esztendő végén visszahivaték , 's k á r p ó t l á ­
sul H a l l é b a n k. sóbánya igazgatóvá t é t e t e k . E- h e l y é t I I I F r i d r i c h
Vilhelm a l a t t is megtartá 's ennek k o r o n á z á s a innepén egyik legjobb
mivét a' Geisterinsel operát adá elő. 1 7 9 8 i r á a' Rosmunda ol. ope­
r á t , mellyért a ' k i r á l y t ó l ajándékul 1 5 0 0 t a l l é r t é s 8 0 0 t a l . jöve­
delmi pótlást kapott, üer bezauberte Wald, Jery und Biithely 's
több hasonlók irása után m e g p r ó b á l á a' Vaudeville német j á t é k s z í n r e
vitelét is , de éhez a' Németek szokva nem lévén , inkább más érzé­
keny tárgyakat választa a' francz. z e u d ü í é s b ő l , 's azokba Göthe és
mások dalainak legkedvesebb melódiáit szővén, Liebe und Treue nevet
adott nekik. Német nép-és b o r d a l o k a t is a d a ki Juc/thei czim a l a t t ,
de sem e z , sem a' Kunst uud Liebe nem tetszenek u g y , m i n t a' Lie­
be und Treue, mellyben m i n t k ö l t ő n e k is némi érdeme volt. 1 8 0 3
negyedszer is F r a n c z i a o r s z á g b a u t a z o t t 's ott az l n s t i t u t u m levelező
tagja lett. H a z a térvén ismét k i a d t a Vertraute Briefe , aus Paris
geschrieben 1 8 0 2 und 1 8 0 3 . Ő szerzé ez i r a t o t i s : Nap. Bonaparte,
und das franz. Volk nnter seineni Consulate. A' t i l s i t i béke u t á n
Danzigból , hová a' F r a n c z i á k elől 1 8 0 6 f u t o t t , visszajővén, a' só­
bánya igazgatóságot megszüntetve t a l á l t a ; Kasselbe fordult h á t , h o l
a' westfali k i r á l y az olasz és német j á t é k s z í n igazgatójává t e t t e
9 0 0 0 fr. fizetéssel. I t t udvari innepekre k é s z í t e t t több a p r ó d a r a b ­
j a i n k i v ü l , i r á e' kis francz. o p e r á t i s : L' heureux naufrage. 1 8 0 8
vége felé az opera buffához énekeseket k e r i t n i Bécsbe u t a z o t t ; i t t a'
játékszini igazgatóságtól egy tisztes h i v a t a l t fogada el ; de azzal
csak hamar összezörilülvén , ismét mezei j ó s z á g á r a G i e b i c h s t e i n r a vo­
nult. Itt i r á az érdekes és s o k a k t ó l olvasott l e v e l e k e t : Briefe über Wien
's megholt Jun. 14. 1 8 1 4 . — Musikája nem hangászi lángész, h a n e m
csak mivelés és tanulás szüleménye. E b b ő l s z á r m a z o t t c h a r a k t e r e s
muzsikára 's egyszerű n a g y s á g r a törekvése is, miben állandó példa­
ként Gluck lebege e l ő t t e , e' törekvéssel u g y a n ».ein e g y k é t d i a d a l t
's a' muzsikai declamatióban mesteriséget n y e r t , de egyszersmind
általa s z á r a z , feszes és üres muzsikákat is i r a , p. o. „Brennusbaa",
inellyet egyik legjobb szerzeményének t a r t o t t . N é m e l l y k o r a' leg­
nehezebbeket legjobban vitte ki , m i t Gőthe d a l a i b a n m e g m u t a t o t t .
Kíséretben ugyan ezek mellett sem mindig eléggé változó és m u l a t ­
tató. Kloptstock és H e r d e r dalainál gj a k r a u csak s z á r a z d e c l a m a t o r
gyanánt m u t a t k o z i k ; S c h i l l e r költeményeiben sem sok szerencséje
volt. G y a k o r l ó hangászi tehetsége a l k a l m a s i n t h a s o n l í t o t t szemlélő­
dő tehetségéhez, csakhogy ebben nem m a r a d t e g y oldalú. H o g y k ü ­
lönösen a' hangászat aestheticája mezején valóban elmés visgáló és
biráló volt, s/,ámos értekezései, 's jelesen „Hangász újsága" ( 3 . r.
1805) bizonyítják. Nője J ú l i a , a' hires Benda F e r e n c z l e á n y a az
a k k o r i idők egyik legjobb énekesnője v o l t , , ' s egyszersmind muzsika­
s z e r z ő ; de dicső pályája közepén 1 7 8 3 meggátolá a ' h a l á l . R, l e á n y a i
közt Loíftse, mint dalszerzőné jeleskedék , mgh. H a m b u r g b a n 1 8 2 6 .
K i<: i C H K N B A C H ( G y ö r g y ) l o v a g , az u t a k és vizi építések köz­
ponti hivatalának igazgatója, fő bányászianácsnok , időnk nagy m e -
chanicusa, szül. Matinéimban Aug. ? 4 . 1 7 7 2 , mh. Münchenben Maj. 2 1 .
1826. 1811 lón bányászi tanácsnok, 's egyszersmind a' bajor p o l g á r i é r .
denirenddel ékesitteték. Azon mechanico-opticai intézetekben, inellye-
ket Utzschneider t i t k . tanácsnokkal és F r a u n h o f e r r e l Münchenben és

8
114 REICHENBACHI CONGRESZ REICHENBERG

Benedicfbeurnben 1805-ben felállított, minden csillagászi eszkö­

zök olly tökéletességgel készíttetnek, hogy belső szerközetük egy­
szerűségére 's általában egész készületükre nézve felülmúlhat tanok ,
's az egészek legmerészebb kívánatit is kielégítik. 1812 báró Zách
számára egy olly különös eszközt készített, mellyet méltán hordoz­
ható csillagvisgálónak nevezhetni, mivel az egészéthez szükséges fő
szerszámokat együtt magában foglalja. (Vö ACHROMATICUS) Jeles
müeszközöket készitett ezenkívül a' bajor sóbányákban, 's uj nemű
vashidakat talált fel , mellyekről egy különös munkát is irt. Jelesen
a' müncheni intézetben legközelebb egy óriási messzelátó cső készült,
metly nagyságára 's rendkívüli hatására nézve minden eddigieket
meghalad. Tárgyüvegének g3'ujtó pontja 15 párisi lábnyira esik,
áltmérője 10^ hüvelyket teszen ; ereje csodálkozásra méltó, igy p.
o. a' holdat, mikor földünktől legkisebb távolságban á l l , olly közel
hozza, hogy csak 68 geogr. mértföldnyire lenni látszik. — Kirch-
mayr által szépen dolgozott szobrát még korona örökös korában a'
nagy Németek pantheonába állittatá a' bajor k i r á l y . — R . és Fraun-
hofer eszközei az Angolokéinál sokkal olcsóbbak.
R E I C H E N B A C H porosz kerületváros a' boroszlói kerületben
4000 lak. Itt köttetett 27 Jul. 1790 Poroszország és Austria közt,
melly a' portával ekkor hadakozott, azon egyezés, mellynek követ­
kezésében az 1791-ki sistovi béke szerént U Leopold császár minden
elfoglalt tartományt visszaadott a' török udvarnak. A' legújabb idő­
ben nevezetessé tették e' várost azon tanácskozások, mellyeket i t t ,
mint az orosz császár és porosz király fő hadszállásában, a' júniusi
fegyvernyugvás a l a t t , ezen fejedelmek statusministerei 's az angol
követek, lord Cathcart és Charles Stuart tartottak. Ezeknek követ­
kezésében ugyanott 14 és 15 Jun. 1813 kétszeres segitési egyezés
köttetett, melly szakasztá félben közvetőleg a' prágai békealkudozá­
sokat. Az elsőnél fogva, mellyet Sir Charles irt alá Nagybritannia
nevében, akkori porosz statuskanczellár Mardenbergel, ez a' hatal­
masság arra kötelezé magát, hogy a' porosz királynak 80,000 em­
ber t a r t á s á r a , 1813 6 utolsó hónapjára 660,006 f. sterl.. segéd-
pénzt fizet. Egy különös titkos czikelyben még azon köteleztetést is
magára vállalta Nagybritannia, hogy Poroszország nagyobbodását 's
az 1806-ki had előtti állapotjába visszahelyeztetését eszközlendi, ha
a' szövetségesek fegyverei szerentsések leendenek. Ezért azt ígérte
a' porosz király, hogy a' hanoveri vál. fejedelemségnek engedendi az
Alsósaxoniában és Vestfalenben lévő porosz tartományokat 300,000
lak. 's névszerént a' hildesheimi püspökséget, mellyet Hanover már 5
Nov. 1813 birtokába is vett. A* reichenbachi második egyezésben, 5
Jun. 1 8 1 3 , mellyet lord Cathcart irt alá gróf Nesselrode orosz sta-
tusministerrel és báró Anstettel, az állapíttatott meg, hogy az orosz
császár a' várbeli őrizeteken kivül 160,000 embert tartson mindég
teljes számmal táborban 's ezért Nagybritannia Oroszországnak 1
Jan-ig 1814 1,333,334 f. st. fizessen, ezenfetyül pedig az orosz
hajóseregnek, melly akkor Nagybritannia kikötőiben feküdt, tartására
500,000 f. st. ad. Austria is öszveszövetkezett ez idő tájban, mint
közbenjáró hatalmasság, Orosz-és Poroszországokkal; d3 hol , 's
minő feltételek alatt? nem tudhatni. Csak annyi bizonyos , hogy ez
az egjezés 27 Jul. 1813 az austriai császártól jóvá-hagyatott. (L.
Schöll Hisloire des trailcs de prrix 10 r. 257 1.)
R E I C H E N B E R G (1400 ház. 12000 lak.), has. nevű uradalomnak
főhelye, legnagyobb tartományi város Csehországban 's az austriai
monarchia legmesterségüzőbb és legnépesebb helyeinek egyike, a'
bunzlaui kerület éjsz. csúcsán fekszik , romános völgyben , a' Jesch-
kenberg alján , a' szász határtól 3 ór-ra 's a' Neissetől öntöztetik.
Birtokosa a'Clam Gallas nemzetség. 3 temploma, nagy, szépenépült
 RE1CHENHALL REICHSSTADT IJ5

normális oskolája 's 2 kastélya van , mellyek a' fő törvénytisztség,

gazdasági-, számvevő és erdőhivatalok h e l y e i . J ó l é p ü l t 's helyesen
alkotott játékszínében néha d i l e t t a n t egyesületek j á t s z a n a k , h o g y a'
jövedelemből közönséges betegház építtessék. F ö l d j e , niellyben i t t
's amott nemes és félnemes kövek t a l á l t a t n a k , kavicsos l é v é n , ga­
bonát nem t e r e m ; a' honnan mesterségüzéssel kell a' l a k ó k n a k élel­
meket keresni. A' 10 száz. végén 4 idegen posztómives t e l e p e d e t t le
R e k h e n b e r g b e n 's már 1 6 3 2 számos posztómives - czéh volt b e n n e ,
mellyeknek Waldstein A l b r e c h t , friedlandi herczeg ( W a l l e n s t e i n ) sok
szép szabadságot ajándékozott. M o s t minden német t a r t o m á n y b a ,
O r o s z - , Olaszországokba , Schveizba, T ö r ö k o r s z á g b a 's n a p k e l e t r e el­
viszik a' rciclienbergi p o s z t ó k a t . M i n t e g y 9 0 0 posztómives észt. 1 0 0 , 0 0 0
végposztót (darabját 3ti réfjével számlálva) k é s z í t . Ezeken kivü! van
még Rekhenbergben 4 0 0 t a k á c s , 3 0 0 h a r i s n y a k é s z i t ó m e s t e r 's 4
nagy pamutfonó manufactura. K ö r n y é k é n igen sok t a k á c s l a k i k , kik­
nek niiveit Reichenberg vásárolja be. E z á l t a l 38 népes falu k a p mun­
kát 's tehetős. ( L . K. J o s . Czoernig Topogr. hist. stat. Beschreib.
von Reichenberg (Wien 1 S 2 9 ) .
R E I C H K N H * » L) t a r t o m á n y i törvényszék és város ( 2 4 0 0 lak.)
a' bajor . k i r á l y s á g Jsar k e r ü l e t é b e n , v a d r o m á n o s tájékon , a' Sala
bal partján , melly éjsz.nyug. S a l z b u r g t ó l a' Saaleba ömlik , Bajor­
ország 4 nagy , óriási sóvizvivések á l t a l egymással ö s z v e k ö t ö t t , só-
fó/.éseinek egybefoglaló p o n t j a ; m e r t nem csak T r a u n s t e i n és R o s e n -
heim kapnak innen sóvizet , 's nem csak Berchtesgaden ereszti ide
felesleges vizét, hogy ez a' r e k h e n h a l l i sóvizzel e g y ü t t sóvá fózet-
tessék, Traunsteinban és R o s e n h e i m b a n , hanem i t t vannak mind azon
macliinák műhelyei is , m e ü y e k b e n a' szükséges vizhajtó eszközök
nagyobbára készíttetnek. A' reichenhalli sófőzés a' 8 száz-ig felvi­
t e t i k ; hanem a' főzésre szükséges fa lassanként k i f o g y v á n , 1 0 1 8
Ketchenha'itól Traunsteiiiig sóvizvivést csinált Reifenstuhl hires ud­
vari építőmester. Hasonló mesterséges vizvivés k é s z í t t e t e t t a' fával
giMlag Rosenheiniban (az lunél) 1 8 0 9 , m e l l y 14 g e o g r . mf. 's 20
hónap alatt á l l o t t elő , ugy hogy minden sóviz , m e l l y elébb faszuk-
ség miatt használatlan v o l t , most f ő z e t h e t i k .
R K I C H R R S D O K FH R ( G y ö r g y ) erdélyi r é g e n i szász nemzetség­
ből e r e d t ; I Ferdinánd császár és mag3'ar k i r á l y t i t o k n o k j a , 's E r ­
délybe és Oláhországba a' vajdához k ü l d ö t t t i t k o s követe. Ezen u t a ­
zásában a l k a l m a t nyervén a' k é t országok megesmerésére , a z o k a t
leírta e' m u n k á k b a n : Chorographia Moldáviáé , kevés észt. p e d i g ké­
sőbben a' Chorographia Transilvaniqe , m e l l y e k e t Bécsben a d o t t ki
1550 illycii eiiini alatt: Transilvaniae ac Moldáviáé aliarumíjue vi-
r.inariim liegionum svccincla desvriptio, cum tabulis Geograpliicis
iam Moldáviáé qiiam Transilvaniae , 1 6 9 5 ismét k i j ö t t e k ezek Köln­
ben , hozájok toldatván még ezen idegen m u n k a is : Martini Bronio-
nii Tarlariac descriptio. 174Ö ismét k i a d t a ezen m u n k á k a t S c h w a n d t -
ner G y ö r g y ; az olta pedig Nagyszombatban újra kijöttek 1 7 6 5 .
Nchwandtner gyűjteményében R e i c h e r s d o r í e r m u n k á j i n a k d i c s é r e t é r e
Krassicanus tudós verseket irt.
R K I C H S S T A D T , majorátus és u r a d a l o m Csehországban, melly-
nek főhelye h a s . nevet v i s e l , 2 4 0 h á z . és 1 9 0 0 lak. 12 mf. P r á g á ­
tól Fclsólausitz h a t á r a i felé. I F e r e n c z császár ezen u r a d a l o m r ó l ,
m e l l y 14 (400,000 for. jövedelmet behozó) jószágból á l l , nevezte 22
J u l . 1 8 1 8 költ p á t e n s é b e n . Napóleon és M a r i a Louise most p á r m a i
berezegné fiokat, Ferencz Jósef K á r o l y t , ki 20 M a r t . 1811 s z ü l e t e t t ,
r e k h s s t a d t i berezegnek , az a u s t r i a i ház herczegei után jövő r a n g o t
's különös i/.iinert adván neki. TJgy volt elhatározva , hogy az
uradalom maga is a' reichsstadti h e r c z e g r e szálljon , ha h u r r á á'
toscanai iwgj herczf&c leend. Azonban a' herczeg 1 8 3 3 m e g h a l t .
 116 REIFENSTE1N RE1MARUS

R E I F E N S T E I N (János Fridrik) hires müvészetesnierő, szül.

1719 Königsbergben. 1745 Kasszelbe, innét 1760 — 6 2 bizonyos
Lynár gróffal Francziaorsz. Schveizba 's Olaszországba ment. Romában
AVinkelmannal megesinerkedvén , magát egyedül a' régiség buvársá-
gára 's a' szép mesterségekre adta. Az orosz czárné tanácsosává ne-
nezte, 's megbízta"', hogy Raffael nevezetes loggiejéből a' legelső
művészek által másoltasson le számára némelly darabokat , mellyért
neki holtigi fizetést rendelt. Illyés megbízásokat sok fő rangú sze­
mélyektől vett. Némelly apró iratin kivül a' festésről és festékke­
verésről is irt. Mh. 1793.
R K r n (János Keresztely) orvos, porosz kir. titkos és főbányá-
szi-tanácsos, a' clinicum intézet igazgatója 's berlini professor ,
szül. 1758 itaudenben. Előbb Halléban tanitott , honnan 1810 Ber­
linbe hivatott. A' király 1813 az Élbe bal partján lévő ispotályok
igazgatójává nevezte őt. A' velőről 's hideglelésről irt értekezései
nevezetesek, 's mint lelki és szemorvos kiváltképpen szerencsés volt.
Mh. 1814.
RK ÍM Á R U S (Herrnaun Sámuel) szül. Hamburgban 1694. Bel­
giumban és Angolorsz. tett utazása után 1720 Wittenbergában phi-
lologiai és.philosoph. tanításokat adott. 1723 Wismárba hivatott rec-
tornak. 1727 zsidó nyelv tanításával kínálták meg a' hamburgi gym-
nas.iumnál , mellyet a' mathesissel együtt nagy hirrel tanitott- Ezt
eléggé bizonyítja a' még Fabriciustól kezdett 's általa kidolgozott
Dio Cassiusnak históriája. R. széles esmerettel birt a' philosophiá-
ban és természethistoriában. Tudományát arra fordította , hogy tisz­
teletet csepegtessen hazafiaiba a' legfőbb valóság eránt, 's a' gondvi­
selés , és a' boldog jövendő hívesében megerősítse azokat. Fontos
műnk. Die vornehmsten Wahrheiten der natürlichen Religion in 10
Abhandlungen auf eine begreiflicJte Art erklart und gerettet (Ham­
burg 1754) vallásszeretetének világos tanúbizonysága. Nagy érdemet
szerzett R. physico - theologiai munkái által is , mellyeket még Lin­
né , Honnét és Haller hason tárgyú munkáiknak is eleibe tettek. Ide
járulnak Betrachlungen übsr die Kunsttriebe der Thiere (Hainb. 1762).
Továbbá kiadta Die Vernunftlehre ah eine Anweisung xum richtigen
Gebrauch der Vernunft in der Erkenntniss der Wahrheit, aus xwey
ganz untrüglichen Regein der Einstimniung und des Wiederspruchs
hergeleitet (Hamb. 1756). Mh. R. 1768.
R E I M A R U S (János Albert Henrik) az elébbeninek fia szül. 1729
Hamburgban. Göttingában tanulta az orvosi tudományokat. Leyden­
ben és Edinburgban 1753 és 1754 a' practica gyógytudománnyal
foglalatoskodott és alkalmat szolgáltatott, hogy későbben orvosi kar
állana fel az utolsó helj'en. Leydenben orvossá létekor értekezett De
tumoré ligamentorum circa articulos, fungo articulorum dicto 1757.
Nagy tudós nem volt, hanem jó practicus orvos, és a' természeti
himlő beokásával szerencsésen foglalatoskodott. A' seborvoslásban
szép találmánya az , hogy a' hájog munkálata előtt felette hasznos
volna a' belladonna (maszlagos nadragulya) levével élni, mivel az
által a' szemfény kiszélesedvén , a' lencsének egész kerületét meg le­
hetné látni , és a' műszereket sokkal bátrabban lehetne oda alkalmaz­
tatni ; és sok szemorvosok követték is ezt a' módot egész az uj idő­
kig. Nagy ellensége volt minden kénszeritésnek, pártfogója a' sza­
badságnak. Innen irt a' közönséges gabonatárok, húsárrszabályok ,
czéhek 's orvosok kénszeritő rendszere 's azon szabályok ellen, mel-
lyek s«erént tanítják az ifjakat. Attyának a' természeti vallásról, és
az állatok mesterséges ösztönéről irt munkájit, bővítésekkel és jegy­
zésekkel kiadta. 179Ö Hamburgban természethistória, és természet­
tudomány tanítója lett, már azelőtt igyekezett a' villám - vezetőket
közönségesekké t e n n i , és szépen kifejtegette a' villám tulajdonsa-
 REINECKE REINHARD 117

g a i t , menetelét és külömbféle t e s t e k r e való m n n k á l o d á s á t . A* t e r ­

mészet országainak elrendelését, m e l l y e t t e l e o l o g i á n a k nevezett Selbst-
biograpliie ez. munkájában lehet l á t n i . A' szerencsétlen 1 8 1 3 észt.
Hamburgot el kellé h a g y n i a , 's m h . 1 8 1 4 R a n z a u b a n .
R E I N E C K E , vagy R e i n i c k e, a' r ó k a . E' h i r e s - gúny - mese
Lübeckben alsó németországi p ó r nyelven Rynke de l'os czim a l a t t
1 4 9 8 j ö t t k i . T á r g y a egy gyáva k o r m á n y a l a t t m e g r o m l o t t udvar­
n á l divatozó ravaszságoknak elmés gúnyolása. A' benne előforduló
characterek ál»itok álarcza alá r e j t e t t e k . Szerzője , ki m a g á t az elő­
szóban Henrik von Alkmernek i r j a , bizoii3'Osan nem t u d a t i k . R o l -
lenhage véleménye s z e r i n t , Baumann Miklós , a' j ü l i c h i herczeg ud­
varában tanácsnok, az i t t szenvedett m é l t a t l a n s á g o k m i a t t k ö l t ö t t e .
Ez á l l i t á s t a ' Reinecke Fuchi kiadásában ( 1 7 5 2 ) G o t t s c h e d , 's u t ó b b
Landdrost is (Beitr. zur Kenntnisz des Königreichs Hanover) t á ­
mogatta : azonban a' dolog mind eddig sincs t i s z t á b a hozva. E' mese
több kiadásokat é r t , nem csak eredeti p ó r köntösében , hanem csi­
nos nyelven is Gottsched, Göthe és Soltau á l t a l . F o l y t a t á s a , m e l l y e t
R e n n e r , S p a r r e név a l a t t Hennink de Han czimmel k i a d o t t , kevésbé
esmeretes , de nincs érdem n é l k ü l .
R E I N E C K E ( J o h . F r i e d r . ) n a g y német s z í n j á t s z ó , szül. H e l m -
stádtben 1 7 4 5 , bol atyja ügyvéd v o l t ; bátyjával össze nem férhet­
vén , t i t k o n h a g y á el az a t y a i h á z a t , 's czél és pénz n é l k ü l H a m ­
burgba vándorba a' 14 éves ifjoncz, h o l egy k e n y é r s ü t ő fogadá b e .
I t t egykor a' színészi tündérvilágot m e g p i l l a n t v á n , é l t e p á l y á j á t
örökre elhatáro/.á a' varázs behatás. M á r másnap k o r á n r e g g e l es-
deklé az i g a z g a t ó t , hogy venné fel, de ismételt k é r e l m e foganat
n é l k ü l maradt , mig végre futó inasnak megfogadtatok. H u z a m o s a b b
időt tölte ez alacsony szolgálatban, de jobb s o r s r a r e n d e l t e t é s é t érez­
ve , majd egy kóborló színész csoporthoz szegődik 's n a g y m i m a i
tehetségét tanulás és elmélkedés á l t a l k é p z i . Másodszor jó H a m b u r g ­
ba 's híre terjedni kezd. Végre Bondini t á r s a s á g á n á l D r e s d á b a n és
Lipcsében mint nagy színész á l l elő ; első , ki lerázva azon fonák
pathosz b i l i n c s e i t , melly addig az ugy nevezett vitézi és u d v a r i sze­
repeknél járásban és h a n g b a n , g y a k r a n a' természet csúfjára e l é g
nevetségesen m u t a t k o z o t t , niivésztársainak m u s t r a k é p e 's a' közönség
kedvencze l e t t , csak nem iegelst , ki hősöket n a g y i t á s és tulság nél­
k ü l ábrázolt. Nem kevésbé csodálák jó kedvű 's nyájas öregek sze­
repeiben is. Férfias t e r m e t e 's kellemes hangja igen s e g i t é . M g h .
Dresdában 1 7 8 7 .
R E I N H A R D (Franz V o l k m a r ) h i r e s p r o t e s t á n s t h e o l o g u s é s p r é d i ­
káló, 1 753 szül. Vohenstrauszban (a' sulzbachi herczegségben), hol a t t y a
prédikáló volt. Első nevelője 's t a n í t ó j a a t t y a volt, ki a' szent irás k i r e ­
kesztőleges olvasása á l t a l mély vallásos érzést, a l a p o s nyelv o k t a t á s ál­
tal philologiávali esmeretséget 's a' logicai gondolkozásban és cselek­
vésben csudálkozásra méltó j á r t a s s á g o t öntött fiába. —r 1 7 7 3 a' vit-
tenbergi universitásba m e n t , i t t 1 7 7 7 M a g i s t e r legens 's 1 7 7 8 a'
philosophiai k a r segédje l e t t , m e l l y hivatalában o l l y éles eszet 's
tudóságot m u t a t o t t , h o g y a ' t h e o l o g i á n a k rendes tanítójóvá t é t e t e t t .
H a t h a t ó s egyházi szónokságáért 1 7 9 2 fő udvari p r e d i k á l ó n a k h í v a t o t t
Dresdába , egyházi t a n á c s n o k k á 's fő consistorialis assessorrá t é t e ­
t e t t , melly foglalatosságait 1 8 1 2 t ö r t é n t h a l á l á i g lelkének ' s testé­
nek legnagyobb erőlködésével , r i t k a haszon nem kereséssel 's h a z a ­
szeretettel vitte. — F ő . munkái : 1) Vliilosophischer Tersucfi über das
Wunderbare und die Verwunderung, m e l l y n e k csak első része j e l e n t
m e g ; a' második ellenben e' ez. a. Das Wunderbare in Chrislen-
thume, tollbau m a r a d t . 2) T'ersuch über den Plán, welchen der Stif-
ter der christliclien Religion zum Bestén der Menschhait entwarf
(négy ízben n y o m t . 1 7 8 1 , 1 7 8 4 , 1 7 8 9 és 1 7 9 8 ) . 3) System der
 118 REINHARD (CAIIL) RE1NII0LD

chrittlichen Morál 5 részben. 4) Számos köteteket tevő lelkes egy­

házi beszédei. Mint az egyházi tanácsnak tagja, sokat tett a' tudo­
mányos szellemnek fentartására az egyetemekben és három szász fe­
jedelmi oskolákban, nem külömben az oskolatanitók intézeteinek
jobb alkotására is. Eltét Böttiger (Dresden 1813) és Pölitz (Leipz.
1813 — 1815) irták le.
R E I N H A R D (Carl Friedrich, gróf) franczia királyi követ a'
szövetség gyűlésén 's Frankfurt szabad városának követe, szül. 1701,
balingeiii (Würtembergben) superintendensnek fia. Tübingenben ta­
n u l t , honnan, hogy magát a' franczia nyelvben tökéletesítse, 1780
Vevayba 's 1787 mint nevelő Bordeauxba ment. 1783 Zürichben Ti-
hullt és Tyrtaeust szerencsésen fordította; 1785 elmés levelek gyűj­
teménye jelent meg tőle 's academiai barátjától Conztól. Musák irán­
ti szeretete soha se szűnt meg ,. bár élte felette nyugtalan volt, és
a' becsület és egyenesség útjától semmi által se tántoríttathatott el.
Sept-ig 1791 nevendékjének , ki utóbb követségi titoknokja lett, ok­
tatásával foglalatoskodott ; ekkor néhány törvényhozó követek tár­
saságában , kik majd az ugy nevezett Gironde fejei lettek , Parisba
ment. 1 792 Duniouriez mimsteriuma a l a t t , mint első követségi ti­
toknok, Londonba, Angolországgal had ütvén k i , Febr. 1793 Ná­
polyba küldetett , 's innen Nápolynak had izentetvén Parisba vissza­
tért , hol a' Gironde éppen akkor megbukott. Egy barátjának aján­
latára a' külső ministeriumban osztályfővé tétetett. Robespierre meg­
bukván, a' convent diplomattcai biztosságában kapott hivatalt; a"
Poroszországgali békekötés után 1795 a' Hansavárosoktól követté
neveztetett 's 1796 feleségül vévé Hamburgban a' híres Reimarus
leányát. 1798 florcnczi követ lett, hol Mart. 1 7 9 9 , midőn Toscanát
a' Fraircziák elfoglalták , kieszkö/lötte , mint országlási biztos, hogy
a' florenczi képgyűjtemény a' tartománynak hagyatott. A' Trebiánál
történt ütközet után (Jul. 1799) tengeren elillanván , Schveizba kül­
detett követnek , de 3 hét múlva Toulonból a' külső dolgok miuis-
teriumához hivatott. 18 Brumaire után hivatalát letette és Schvei/.ba
ment követnek. Itt az egységgel 's oszthatatlansággal küzdvén, 18
hónap múlva, még a' belső nyugtalanságok kitörése előtt, visszahi­
vatott 's 1802 másod izben Hamburgba ment követnek az alsószász
kerületnél. 1805 Rumbold angol követnék (akaratja ellen történt)
elfogatása után ismét visszahivatott 's Jassyba ment generalconsul és
követ czimmel. Dec. 1806 az orosz seregek bemente után, tévedés­
ből , háznépével együtt Kremendschukig (a' Dniepernél) vitetett; de
Sándor császár megtudván elfogatását, azonnal szabadon bocsáttatta.
Francziaországba visszatérte után mezei jószágára (Falkeiilustba a'
Rajnánál) húzta magát, de Dec. 1808 ismét el kellett csendességót
hagynia, westfaleni követté neveztetvén. Itt 5 észt. töltött, míg
1813 a' hadi történetek Parisba nem vivék. A' királyság helyre áll­
ta után Talleyrand javallatára a' külső dolgok kanczellariájának igaz­
gatójává és status tanácsossá neveztetett. Febr. 1815 meghala fele­
sége 's Bonaparte Elbából visszajötte után gróf Reinhard elhagyá a'
fővárost, hogy a' király jóváhagyásával Rajnánál fekvő jószágában
várja el a' következő történeteket. Aachenben irományainak kiadásá­
ra kénszerittetvén, maga Frankfurtba utasíttatott; hanem királyától
visszakivántatván 's Bécsben ártatlannak Ítéltetvén , feltöretlen iro­
mányait \s szabadságát visszakapta , mellyet Gentben használt. Oct.
.1815 ismét a' Rajnához utazott, hogy itt hagyott két gyermekét Pa­
risba vigye, Dec. frankfurti követté neveztetett, melly hivatalát
minden tekintetben méltóképpen 'a becsületesen viselé. 1829 nyuga­
lomba tétetett \s Bourgeot jött helyébe.

R v. Í s TI o r, i) (Károly Leonhard) bölcselkedés professora előbb

Jenában , utóbb Kiéiben , hol mint dón státustanácsos és danebrogi
 RE1NWARDT REISKE i 119
lovag hm. 1 8 2 3 , szül. Bécsben 1758. Eleinte a' jésuita-, 's ennek
eloszlása után a' barnabita - rendbe ált b e ; de 1783 e' rendet titkon
elhagyta 's 1784 Weimarba ment, hol Wieland felőle atyai módon
gondoskodott, leányát is neki feleségül adta , 's vele a' Deutschen
Mercurt szerkeztette. Jenai professor korában szép előadása által
számos halgatókat szerzett, 's több bölcselkedési munkát i r t , mel-
lyekben Kant, i'ichte , 's Jacobi nyomdokait követte, minthogy in­
kább fogékony , mint önteremtő ésszel birt.
K U I N W A R D T (Gáspár György Károly) bölcseik, és orvos Dr.
a' németalföldi oroszlán rend vitéze , Leydenben chem. füvészség és
természethistória tanitója, a' németalföldi k. intézetnek és több tu­
dós társaságoknak tagja, szül. 3 Jun. 1773 Lüttringhausenben (a'
düsseldorfi porosz megyében) , 1787 óta Hollandban é l , hol 1800
cheniia füvészség és természethistória tanítója, 1808 a' k. termé­
szeti museum főigazgatója, 1810 amsterdami, későbben leydeni ta­
nító lett. 1815 a' király kiküldötte őtet , mint földmivelés , mester­
ségek és tudományok főigazgatóját az indiai tartományoknak beutazá­
sára, hol 1815 —22-ig tartózkodott, és az arany bányákról 's más
molukkai tárgyakról tudósításokat is adott ki. Számos Írásai érteke­
zésekből, a' szakirásokba iktatott munkákból, természeti tárgyak
felett tartott akademiaibeszédekből állanak többnyire. Az amster­
dami és haarlemi tudós intézetek munkáiban , mellyekuek ő tagjok ,
többen ki vágynak azok közül nyomtatva. Sokszor foglalatoskodott
némelly országos dolgok elintézésében is, millyeaek a' földmivelés,
orvosi tudomány, gyógyszeresség 'st. Denkschriflen rter Gesellschaft
der IVissenschafien und Künitte in Batavia 9-dik kötetében, melly-
nek ő elölülője, 's mully 1823 ő alatta ismét felállott, a'javai
hegyláncokról természeti és füldleirási tekintetben szép értekezést
közlött.
II K I S - E F F E N D I , 1. E F F E N D I.
R E i s K K (János Jakab) a' maga idejebeli legnagyobb és széles
esmeretekkel biró philologusok egyike , különösön a' görög és arabs
literaturában igen jártas tudós volt, szül. Saxonia Zörbig nevű hely­
ségében 1716, Dec. 25 's mh. Leipzigban 1774 Aug. 14. Attya
szegény tímár lévén, nem sok módja volt fia taníttatásában, azért
más tanulók mellé kötötte magát az ifjú Reiske. Magányt szeretvén
nem hallgatolt collegiumokat , hanem nyelvtudományra adta magát
legnagyobb szorgalommal. Leipzigban kezdett arabul tanulni; de an
itteni segédkutfők nem felelvén meg kívánságának, Leydába ment az
arab literatura virágzó helyére. Schultens megkedvellvén Leydában,
szabad bemenetelt engedett Reiskenek a' könyvtárba, mellyet ő ha­
szonra fordított. Gravtsande 's d' Orville is jó akarói voltak. Meg­
kívántatván Leydában, hosy a' tanuló a' tudományok főosztályai
közül valamellyiket tanulja, Reiske az orvosi tudományt tanulta,
mellybeu doctorságot nyert. Most már kinyílt a' pálya előtte, hogy
hivatalba lépjen , de a' függetlenség szeretete erősebb volt benne ,
mint jóakaróinak követte volna tanácsaikat, azért azok tőlle egy­
más után elidegenedtek. így megfosztatván minden segedelemtől oda
hagyta Hollandot, 's 1746 Leipzigba ment vissza, de itt se kedvez­
vén a' szerencse neki, több észt. homályban és nagy szükségben é l t ,
míg végre 1756 Wackerbarth grófnak barátságát megnyervén, kinél
egy arab felírást mag3'arázott meg, ennek ajánlására Sz. Miklós os­
kolájában Leipzigban rectornak tétetett. Hivatalát jó lélekkel és
hűséggel 16 észt. folytatta, melly idő alatt számos tudós munkás
adott ki. Felesége Müller Kristina, pallérozott 's jó természetű az-
szony volt, ki a' görög irók kiadásában nagy segítségül szolgál ne­
k i , sót ennek 1774 történt halála után félbenmaradt munkáit foly­
tatta, Munkái számosak. A'görög irók közül, kiknek hozánk ált-
 120 REIZ REMBRANDT

jött könyveit becses magyarázatokkal kiadta, nevezetesebbek : Theo-

krittis, a' görög aratorok, PlularcJius , üionysius Halicarnasneus .
melly két utolsónak nyomtatását halála után felesége folytatta. Nagy
olvasottságát és critieai éles belátását főképpen illy ez. tudós mun­
kájával bizonyította be Animadcer&iones in Graecos Auctores (Lipsiae
1759 — 1766). Életét maga megírta , még pedig minden részre haj-
lás nélkül, mellyet 1783 felesége adott ki Leipzigban , 's a' mi
hibázott benne , kipótolta Reiske halála idejéig.
RE íz (Fridrik Farkas) egy derék nyelvtanitói oskola alapitója,
szül. Vindsheimban 1733. A' görög és deák nyelvekbeni jártassága
alapos tanítóvá mivelte őt, kittek kezei alól jeles tanítványok jöt­
tek k i , kik közt Hermán legnevezetesebb. Az általa félbenhagyott
kiadási Herodotnak , Aristoteíesnek 's Persiusnak szinte jelesek.
R E J T E T T S Z Ó (logogriphus) oÜ3r t a l á n y , m e l l b e n egyes be­
tűk vagy szótagok kijelelt elvétele, elrakása 'st. által, bizonyos szó­
ból mások huzatnak ki , 's ezeknél fogva maga a' megfejtendő szó is
kitaláltatik.
R E L A T I V U M az absolutumnak vagy tökéletesnek van ellenébe
téve, azért csak feltételesen jelent valami meghatározattat, vagy el­
fogadhatót. A' földi dolgok nagysága reánk nézve relativum , p. o.
földünk golyóbisának nagysága más kisebb dolgokhoz mérve szembe-
tünőleg nagy , ellenben a' napsystemához hasonlítva csak kicsiny
pont.
R g r , m f olly felemelt miv, melly az alappal v. fenékkel össze­
függésben van, v. abból dolgoztatott ki. Magasságához képest több
fokai vannak. Eredetileg a ! Görög'ik nagyon laposan dolgozák, p.
o. a' mycenaei kapun látható oroszlányok ; utóbb Phídias találta ki
igazi mértékét. Későbbi Romaiaknál az úgynevezett altissimo rilievo
jött divatba, m'ellynél a' csaknem egészen szabadon álló alakok me-
gett , a' hátulatra ismét teleméit miv dolgoztatott. Algardi 's köve­
tői még tovább menénen, kik felemelt mivben perspectivai ábrázo­
latokat, sőt tájképeket is iparkodának adni. Thorwaldsen ismét vis­
szavitte a' mivészséget valódi lényére, Canova ellenben nagyon fes­
tői akart lenni.
K E H B Á L D , magyarországi Templáriusok nagy mestere II And­
rás és IV Béla idejekben. Jelesen viselte magát 1241 észt. a' Tatárok
elleni hadban.
R E M B R A N D T V A N R H V N (Paul) a' németalföldi oskola egyik
leghiresb képirója és rézéteiője , szül. 1606 Leyden mellett egy ma­
lomban , melly atyjáé volt. Atyja tudóssá akará tenni , de a' tervet
R. mivészet iránti szenvedélyes vonzalma megsemmisité. Eleinte né-
melly csekély mesterektől kezde tanulni, de ezekkel majd felhagj'va,
haza ment, 's a' természetet vévé egyedüli oktatóul. Mivel azonban
a' körülte lévők épen nem ollyanok valának , kik szépre,, nagyra és
képzelményesre vezethették volna , ábrázolásai csak az aOjas termé­
szetet tárgyazák , sőt maga is mindig csak közönséges és iniveletlen
emberekkel tarátkozott 's jobb társasághoz nem tudott szokni. 1630
körül Amsterdamba költözött, 's egy rarepi szép paraszt leányt vett
e l , kit sokszor lefestett. Kapósak kezdenek lenni festeinényei , mi
miatt pénzvágyból majd felhagya előbbi szorgalmas festés módjával,
's csak futólag dolgozott; számos tanitványit nagy fizetésért oktatta,
munkáikat kiigazgatva magáéi helyett adá el. Némelly rézlapjait ,
hogy jobban keljenek, ugy árulá, mintha Velenczében készültek
volna, honnan életirói azt t á r t á k , hogy 1635 — 36 Velenczében
tartózkodott volna ; de bizonyos , hogy Amsterdamot soha sem hagy­
ta el. Szűk élet módja mellett, munkáinak eladásában követett ezer
csalfaság által tetemes vagyont szerzett, melly holta után .(1674)
fiára Titusra szállott, kit ugyan mivésznék nevelt, de ez igen kevés
 REMEDHJM REMONSTRANSOK 121

előmenetelt t e t t , 's egészen esmeretlen m a r a d t . — K. a' szó szoros

értelmében csak festő 's nem t ö b b , azaz a' festékekkel b á n á s t , szí­
nezést, v i l á g o s h o m á l y t j o l é r t e t t e , 's igen g y o r s ecsettel dolgozott,
ellenben valódi mivész tulajdonokkal , m i l l y e n e k az összeállítás ,
csoportozás , nemes kifejezés , rajz , perspectiva , redőzet 'st. éppen
nem birt. A' meztelent lehetségig e l t a k a r t a , kezet lábat r i t k á n lát­
t a t o t t , 's e k k o r is idomtalan n a g y r a vagy k i c s i n r e rajzolta. H o l a"
meztelent el nem t a k a r h a t t a , ez m i n d e n k o r a r á n y n é l k ü l , visszásán
vagy legalább aljasán ü t ö t t ki. Öltöztetése képzelősködő , meg nem
választott , többnyire izlés n é l k ü l való 's nevetséges. — Összevett
mindenféle csudás külföldi r u h á k a t , fegyvereket , b ú t o r o k a t 's ké­
peit ezekkel farkassá fel. A' rajzolás még az a r c z k é p e k n é l is végte­
len fáradtságába k e r ü l t . C h a r a k t e r és kifejezés van u g y a n miveiben ,
de nem nemes. Fejei megszólamlók , de t ö b b n y i r e t o r z k é p e k , ' M á ­
r i á i közönséges szolgálók , K r i s t u s a legaljasabb népből szedett , 's t.
Ellenben ecsetje m e s t e r i , 's olly erejű és h a t á s ú , millyjennel e g y
képíró sem dicsekedhetik. Színezete valóban b á j o l ó , az össze illő
vagy nem illó színeket igen m e g v á l a s z t o t t a , minden szint teljes p o n ­
tossággal 's összehangzólag maga h e l y é r e t e t t . Innen mivei melegek
's világoshomálya h a s o n l i t h a t l a n u l igaz. A' v i l á g o k a t t ö b b n y i r e o l l y
kövéren r a k t a f e l , hogy a' festék egészen k i á l l , 's a' h a t á s t e m e l i .
Általában a' fő t á r g y a k r a éles világot v e t e t t , m e l l y a z o k a t n a g y o n
k i e m e l i , 's a' mellékeseket v i l á g o s h o m á l y b a n hagyja. M i n t á i t m i n d i g
felülről világitá m e g , honnan színezete t ö b b n y i r e egyforma., — M i v e i
közönséges és magányos k é p t á r a k b a n szerte hevernek. Legjelesebbek
Tóbiás és háznépe az a n g y a l előtt térdelve , a' két bölcs , K r i s t u s
E m a u s b a n , egy asztalos m ű h e l y e , a' S a m a r i t a i , maga és nője a r c z -
képe , a' fenyegetőző f o g o l y ' s a t . B e é t e t e t t rézlapjai c s o d á l a t r a m é l t ó
s z a b a d s á g g a l , merészséggel, könnyűséggel k é s z ü l t e k 's valóban fes­
tőiek. Ezeket olly drágán fizetik, hogy jelesen a' beteg g y ó g y í t á s á t
tárgyazó , Száz forintos lapnak n e v e z t e t e t t , de ezt 's több m á s o k a t
még sokkal drágábban is adnak e l . — Legjobb t a n í t v á n y i R o l , D o u w ,
van E c k h o u t , P o o r t e r , Koning , F l i n k , kik a' s z í n e k k e l b á n á s r ó l
könnyen m e g e s m e r h e t ő k .
R E M E D I U M (pénzbeli). B á r mindenik o r s z á g l á s t ó l v a n a ' p e n g ő
pénz veretesének módjára nézve pénzláb m e g h a t á r o z v a ; még is a'
legügyesebb mive'szek se tudják az egyes p é n z d a r a b o k a t t ö k é l e t e s e n
egyenlőkké csinálni ,innen legkisebb 's legnagyobb p é n z m é r t é k szo­
kott megállapittatni , m e l l y e k i g t. i. szabad a z o k n a k e g y m á s t ó l kü-
lömbözni. — A' törvényes r e m e d i u m o k r a nézve, 1. T Ö R V É N Y O R V O S L Á S .
11 K M E D I A J U R I D 1 C A , 1. T Ö R V K . V T O K V O S I . i SO K.
R E M E K É N E K (bravourarie) a z , m e l l y u g y készült., h o g y az
énekes a' beleszőtt piperék, pompás futások, u g r á s o k 'st. á l t a l ügyes­
ségét k i m u t a t h a t j a . H a s o n l ó é r t e l e m b e n mondják : r e m e k v a g y bra-
vour v a r i a t i ó k .
RÉMESSÉ, R Í M E S S É , neve a' kereskedőknél a' készpénzeli
vagy váltó czédulávaü fizetésnek, vett p o r t é k á k é r t , í g y neveztetik
az a' s o n u n a i s , mellyet valamelly váltó czédulának kapója kifize­
t e t t ; innen Remessekönyv az a' k ö n y v , mellybe a' k e r e s k e d ő k a'
váltó leveleket beírják , midőn visszaküldik , hog3 r é r t é k e k e t t a r t o z ó
időben behajtsák.
R E M O N S T R A N S O K ( A r m i n i a n o k ) . A ' r e f o r m a t a egyház ezen
yallásfelekezetének alkotója' J a k . Arni inius v o l t , szül. 1 5 0 0 Oude-
w a t e r b e n , H o l l a n d t a r t o m á n y b a n . E l e i n t e H e r m a n n a k neveztetett.
A t t y a , késmives , korán m e g h a l v á n , egy ideig U t r e c h t b e n t a n u l t ,
honnan R u d . Snelliustól M a r b u r g b a v i t e t e t t . Későbben R o t t e r d a m b a ,
innen Leydenbe m e n t , h o l 6 eszt-ig h a l g a t t a L a m b e r t u s D a n á u s t a ­
nítását. Genfben Beza volt t a n í t ó j a , 's Baselben különösen becsülte-
122 REMONSTRANSOK

tett Grynaeustól. Olaszországban .utaztában Rómában a' pápai udvar

romlotságát olly nagynak t a l á l t a , mellj' minden előadást 's leírást
felyül inul. 1588 predikálónak Amsterdamba hivatott, 1003 Leyden-
ben theologia tanítója lett 's Í 6 0 9 halt meg. — Fő o k , melly mi­
att a' Remonstraiisok a' közönséges reformata egyháztól elszakadtak,
a' praedestinatio (kegyelemből választatás) volt. A' Reformátusoknak
«;' czikelybcni tévelygését egy J610 Holland rendéinek benyújtott 'a
Remonstrantiam czimü irományokban igyekeztek megczáfoini, 's et­
től kapták későbben Remonstrans neveket. Allitmányaik következők :
1) isten ugyan öröktől fogva elvégezte az emberek idvezülését vagy
elkárhozását, de azon feltételt is hozátette , hogy mind azokat, kik
Kristusban his/.nek , idveziti, a' hitetleneket ellenben örök kárhozat­
ra veti. 2) Hogy Kristus minden emberért meghalt 's halála által
bűnbocsánatot 's kegyelmet szerzett; de a' mellyre csak a' számolhat,
l<i azt hiszi. 3) Hogy senki se birhat tulajdon erejéből e' boldogító
bittel , hanem istentől Kristusban a' szent lélek által újjá kell szü­
letnie , ha arra jutni akar. 4) Hogy az ember isten kegyelme nélkül
semmi jót se gondolhat, akarhat és t e h e t , mert minden jó cseleke­
detei abból erednek. 5) Hogy a' hivők sátán, bűn, világ és önnön
vétkes kívánságaik ellen küszködhetnek 's gvő/.hetnek a' szent lélek
segítségével. — Ez Arminius vágj' a' Reinoustransok felekezete tu­
dományának fő foglalatja. — E' korábbi Remonstransoktól meg kell
külöm öztetni az utóbbiakat, kik ezen öt czikelynél nem állapodtak
meg, hanem a' közönséges reformata egyház elleni csatázásokban
még tovább mentek. Mivel már Arminius elszakadása előtt Socinus-
nak több munkái elterjedtek alattomban Hollandban és név szeréut
a' legjelesebb tudósok , kik csaknem mindnyájan Remonstraiisok vol­
tak , nagyobb részénél bemenetelt talált Socinus tudománya , innen
természetes volt , hogy a' későbbi Remonstraiisok sokban megegyez­
lek a' Socinianokkal vagy elébbi Rationalistákkal 's innen Socinia-
iiismussal vádoltattak. — A' hollandi rendek 1014 parancsolatot ad­
tak k i , hogy a' Remonstraiisok 's Ellenremonstransok (kik szóvivő­
jükről , Gomarus Ferencz leydeni thcol. tanítóról, Gomaristákuak is
neveztettek) egymást szeressék 's békében éljenek. De mindkét fél
egy illy végzet erejét egyházi dolgokban kétségbe hozván , folyt az
ellenségeskedés 's 1Ö1S 13 Nov-től 1019 9 Maj-ig Dortrechtben hí­
res zsinat tartatott. Felette nevezetes ezen zsinatnak itéletmondása.
Először az okosságnak az isteni félelemben mutatott helyet, melly-
nek ama szolgálója; az okosságot hit rabjává t e t t e , 's ájtatos aláza­
tossággal \s theologiai következtetéssel azt végzé: hogy a' praede­
stinatio tudománya kemény, felette kemény, de nem segíthetünk raj­
t a ; erősen áll a' szent irás szava, vesszen az ellenkező világ véle­
ménye. — E' zsinatban a' Reformátusok «s Ellenremonstransok for­
dultak felyül, mivel vádolók 's birák is voltak egyszersmind. A' Re­
monstraiisok nyilván felfedezték ezen zsinat önkényes , kegyetlen 's
alaptalan biróskodását 's a' Reformátusok mind e' mai napig se czá-
folták meg ezen vádakat. Az Arminianoknak ugyan alá kellett mago­
kat vetniek a' zsinat azon kemény ítéletének , hogy allitmányaik té­
velygések volnának , de azért nem mulaták el tudományokat írásban
igazolni. — A' zsinat után e' felekezetek állapotja igen kellemetlen
volt, főképpen midőn több Remonstransuak részesnek kellett magát
vallania az oraniai herczeg Móricz elleni öszveesküvésben. De néhány
prédikátor a' berezegnek benyújtott alapos és nyomós előterjeszté­
sében megmutatta, hogy néhány tagnak vétkét nem lehet az eg&sz
községre kiterjeszteni. Ennek kivánt foganatja lett , mert nem csak
a' herczeg haragját engesztelte meg, hanem a' herczeg a' körülte lé­
vőket is a' Remonstransnkkali szelídebb bánásra bírta. Móricz ha­
lála után (1625) öccse Henrik különös végzetébea szabadságot adott
 REMSCHEID REND. 123
nekik, hogy H o l l a n d n a k a k á r m e l l y v á r o s á b a n 's helyén m e g t e l e p e d ­
hessenek 's o s k o l á k a t és t e m p l o m o k a t építhessenek : nielly u t o l s ó név-
szerint R o t t e r d a m b a n 's Amsterdamban t ö r t é n t . A m s t e r d a m b a n g y m -
nasiumot a l k o t t a k , hogy t a n í t ó i k a t magok nevelhessék 's ezen i n t é ­
zet igen hires l e t t . A' r o t t e r d a m i 's a m s t e r d a m i községek legerőseb-
hek voltak. — Nem i p a r k o d t a k számokat s z a p o r i t n i ; a' ki hozájok
áltment , nem köteleztetett vallástételeket elfogadni , csak a z t k e l l e t t
k i n y i l a t k o z t a t n i a , hogy az apostoli hitforma ( s y m b o l u m ) szerént vall­
ja a' közönséges keresztény h i t e t 's K r i s t u s p a r a n c s o l a t j a szerint ki­
van élni. Nyilvános istentiszteletjek hasonló volt a' R e f o r m á t u s o k é ­
hoz 's csak a' keresztelésben k ü l ö n ö z t e k , mivel a' R e f o r m á t u s o k a'
gyermek szüléitől v a l l á s t é t e l t kivannak , h o g y vallástudoniáiinyok
igaz 's azt igértetik vélek, h o g y g y e r m e k e k e t a' k e r e s z t é n y vallás­
ban neveltetik, a' R e m o n s t r a n s o k ellenben csak i n t i k a' s z ü l é k e t ,
hogy a' gyermeket a' keresztény vallásban o k t a t t a s s á k , e g y különös
vallásfelekezetet se nevezvén. Szembetűnő , h o g y m í g n y o m a t t a k 's
ü l d ö z t e t t e k , felekezetek nőttön n ő t t ; ellenben s z a b a d s á g o t n y e r v é n ,
számok inkább fogyott , mint nevekedett.
• R K - M S C H R I D falu 's egyházi m e g y e a' bergi h e r c z e g s é g b e n ,
most P o r o s z o r s z á g j ü l i c h - kleve - b e r g i t a r t o m á n y á n a k düsseldorfi kor­
mány - kerületében , mintegy 90 kereskedőházzal , m e l l y e k igen sok
vas és aczél miveket s z á l l í t n a k külföldre. K ö r n y é k é n 45 v a s h á m o r
van. A' lázadási had előtt 9 — 10 m i i . font vas a d a t o t t el i t t . A'
környék terniészetmivekre nézve s z e g é n y ; v a s a t , a c z é l t , faszenet 's
más fttbrikákhoz szükséges d o l g o k a t másunnan kell szerezni. A' h o l ­
landi gyarmatokban leginkább becsültetnek a' r e m s c h e i d i eszközök.
R R M u s , 1. R O M U L U S .
R K M U S A T (Jean P i e r r a Á b e l ) , egy az első e u r ó p a i nyelvészek
k ö z t , arad. tagja 's a' chinai és t a t á r n y e l ' n e k t a n í t ó j a a' Collége
de F r a n c é b a n , 5 Sept. 1788 s z ü l . P a r i s b a n . E l é b b orvosi t u d o m á n y t
tanult 's 1 8 1 4 doctori r a n g o t k a p o t t , de majd k e l e t i , névszerint c h i ­
n a i , t a t á r , tibeti ' s más nyelvek alapos t a n u l á s á r a a d t a m a g á t . 1 8 1 1
kijött Ks.iai sur la langue ct la litérature cliinoises m u n k á j á é r t a' gre-
noblci és besanconi academiák tagjokká vevék fel. 1 8 1 4 X V I I I L a ­
jos tanítóvá nevezte ki , 's 1 8 1 0 a' felírások a c a d . t a g j a l e t t . Vis-
conti halála után 1 8 1 8 f o l y t a t t a a' Journal des savans-t. Jeles ér­
tekezéseit olvashatni a' Moniteur-bstn , a' Journal des savans-ba.n , a'
Eiographie universelle-ben ' s a t . F ő m u n k á i az e m i i t e t t Essain k i v i i l :
J'lan d' un dictionnaire cltinois ( 1 8 1 4 ) , Le livre des récompenses et
des peines, l o r d . chinai nyelvből ( 1 8 1 7 ) 's m. R é s z t vett az 1 8 1 6
megjelent Mémoires concernant les Chinoii-bmx is 's 1 8 2 0 e s m e r e t e s -
sé tette China b ö l c s é t , l^ahotsét , mint Mélanges asiatiques-ében
(Paris 1 8 2 5 ) n a p k e l e t népeinek v a l l á s á t , e r k ö l c s e i t , n y e l v e i t , h i s ­
tóriáját 's földleírását. 1827 l e í r t a Contes chinois-ében a' C h i n a i a k
e r k ö l c s e i t , Nouv. mélanges asiatiques-ében ( P a r . 1 8 2 9 ) C h i n á t 's ál­
talánosan n a p k e l e t e t . R é m u s a t chinai n y e l v t u d o m á n y á r a 's a' c h i n a i
nyelvnek a' s a n s k r i t , g ö r ö g , germán 's l a t i n n y e l v e k t ő l i külömbö-
zésére nézve vö. A. H u m b o l d t Sendschreiben an Rémusat ( P a r i s 1 8 2 7 ) .
R E N D , a' dolgok puszta szerkeztetésében v a g y e g y m á s után kö­
vetkezésében lévő törvényszeresség. E' szerént ellenébe van téve a'
rend a' szabad a k a r a t n a k és rendetlenségnek, bizonyos , legalább k ü l ­
ső egyességet önt a' d o l g o k b a , 's a z o k a t egy egésszé a l k o t j a . V a n
ollyan reiid i s , mellynek h a t á r o z o t t czélját nem l á t j u k , és ezt en­
nyibentörténetesnek mondjuk; az ollyan r e n d e t , mellyet határozott
természet törvény szül 's a' t e r m é s z e t törvényszerességét átaljában t e r ­
mészet rendének hívjuk. Végre a' természetvizsgálók r e n d e k n e k (or-
dines) hívják a z o k a t az o s z t á l y o k a t , m e l l y e k e t a' t e r m é s z e t i t á r g y a k ­
nak classisai kunt t a l á l n a k 's vesznek fel.
124 RENDEK
R E N D E K (papi) v. S a e r j s e t e k , azon társaságok, inellyek olly
ájtatos és józan élet követése végett állottak egybe, millyet a' világ­
gal való mindennapi közösülés nem igen enged. Ezek vagy az ugy ne­
vezett klastromi eskü, vagy a' szerzet szabályai által köteleztetnek.
A' keleti barátok és apáczák , kivált a' görögök, leginkább Sz. Basil
törvényeit követik; a' római egyházban pedig Nursiai Benedek ada
a' szerzeteseknek alap törvényeket. (L. B E N E D I C T I NIJ S o K.) A'
közép idő még nagyobb szigorúságot és szentséget kívánván adni a'
szerzeteseknek , Benedek alapszabályai szerént több szerzeteket ala­
pított, így támadának a' Camaidulensisek, Vallombrosai szürke ba­
rátok , Silvestrinusok, Cisterciták 's t. Csak a' 8 században kezdek a'
szerzeteseket mint egyházi rend tagjait tekinteni, 10 században pe­
dig a" főuyirés által formaszerint papokká tétettek. Sőt a' közvéle­
mény és némelly pápai bullák még a' világi papoknál is többre be­
csülik a' szerzeteseket különös szentségük m i a t t , honnan sok világi
papok szerzetesekké lettek, vagy legalább a' szerzetes fogadások's
rendszabályos (canouieus) élet követése végett egyesültek. Hlyének a'
Sz. Ágoston szabályai szerént össze állott társaságok v. kanonok , p.
0. az Idvezitórcl, sz. s í r r ó l , sz. Genovéváról nevezettek, a' Keresz­
tesek és legtöbb Hospitalarisok. Sajátképeu pedig a' Praemonstraten-
sisek, Augustiniauusok, Serviták, Jesuiták, Brigittinusok, és Carmeli-
ták. — Inkább szítának a'világhoz a' Trinitariusok 's a' Kegyelem
rend. Különösen egyházi hatalomra törekedtek a' 13 század elején ke-
lekedett kolduló, rendek , m i n t : Dominicanusok (prédikáló barátok,
Jacobinusok) és Franciscanusok (Minoriták , Conventualisok , Obser-
Tansok, Caesarinusok , Amadeisták, Clareninusok, Spirituálisok,
Eremiták v. Caelestinusok, Fraticellik , Alcantarinusok, Cordelierek,
Capucinusok), kiktől a' szinte ide tartozó Minimusok vagy Paulanu-
sok az által különböztek, hogy inkább csendes és szemlélődő életet
követtek. A' Dominicanusok és Franciscanusok 'különös szabadságokat
nyertek a' pápáktól, u. m. feloldoztattak minden püspöki hatalom alól,
klastromjokon kívül is mindenütt szabadon prédikáltak, alamisnát
szedtek, gyóntottak, misét mondtak 'a a' pápai bűnbocsátó leveleket
árulgatták. Több egyházi zsinat tiltá ugyan ujabb szerzetek alapítá­
s á t , még is a' 10 századtól fogva több illyenek nyerének engedelmet
a' pápáktól azon ürügy a l a t t , hogy magokat uj szerzeteknek nem ne­
vezték, 's a' pápák annál hajlandóbbak valának pártolásukra, mivel
a' régi szerzetek felette sokat vesztettek a' reformatio által. Ide tar­
toznak a" Theatinerek , Barnabiták , Somaskerek , Lazaristák , Bar-
tholomaeusok , Piaristák és Irgalmas barátok. Majd asszonyi szerze­
tek is állának össze, mellyek vagy valamelly férli szerzet szabályait
követék , 's hasonló szinü ruhát és nevet viseltek > vagy nem. A' férfi
szerzet mindenkor első, a' nőké második rendnek mondatott. Sz. Fe-
rencz szerzetéhez mint másod rend tartozának, de nevét nem viselték
a' Clarissinák , Urbanistinák 's a' t. a' Barnabitákhoz az angol Kis­
asszonyok. Független, 's mindnyájan Sz. Ágoston törvényeit követő
asszonyi szerzetek a' Magdaléna Szüzek , Salesiauák, Orsolya-és
Irgalmas szüzek 's t. Még egy harmadik renddel is szaporodának a'
szerzetek ; t. i. minden uevezetesb monostorok vevének fel olly világi
személyeket i s , kik a' házi munkákat végzek; sőt egész háznépek,
házaspórok is beállának közikbe , noha nem lakának klastromokban,
hanem csak egy mi atyánkot, 's egy üdvezletet tartozának naponként
imádkozni , 's néha böjtölni , egyébiránt a' rend ruháját is viselhetek.
Ezeket Assisi Ferencz tévé harmadik rendnek 's Minoritáknak neve-
zé. De e'. társasitás, mellynek a' hajdonkori vak buzgóság áldással
teljes titkos erőt tulajdonított, 's melly már előre is bűnbocsánatot
igért, drágán adatott e l , 's a' klastromok gazdagságát és hatalmát
igen neveié. Mind ezen szerzetek különféleképen igazgattatának. Legszc-
 KENDEK J25

rosb kapcsolatban állának a' pápával a' koldus barátok, kik csak Ko­
mától függenek. Minden szerzetnek vala egy generálisa , ki Romában
lakott 's a' rend főbbjei által 3 évenként választatott; minden tarto­
mány szerzeteseinek ismét külön fejei valának, apát, prior, superior,
prépost, guarJian , rector 's t. nevek alatt. Legbuzgdbban segiték
gyakran a' szentszék hatalmas terveit a' kolduló szerzetek, kiket he­
lyesen a' pápák állandó seregének is neveztek, 's közüiök nem ritkán
püspökök , cardinálok , sőt pápák is lettek. — Valamennyi szerzetek
közt legnagyobb fontosságra emelkedtek a' Jesuiták, 's épen azért
ezek megbukása a' többiek veszélyét 's megszorítását is maga után
vonta. — II. Jósef császár 1781 minden birodalmabeli szerzetesek­
nek megtiltá a' külföldi főkkel , jelesen a' generálissal és Komával
való összeköttetést, eltörlött minden kiváltságot, minden nemű szer­
zetet püspöki felvigyázat alá vetett, minden külföldi tagot elutasított,
bizonytalan időre megtiltotta az ujonezok felvételét, 's végre minden
csupán heverő életet élő szerzetet eltörlött. Megszűntek igy az au-
striai birodalomban a' Trinitariusok , Serviták, Chartusianusok, Pau-
linusok és minden apáczák ; a' Benedictinusok, Piaristák, Ursuliuák,
Irgalmas barátok és szüzek pedig bizonyos számra szoríttattak , 's
ezek is ujonezokat nem szedhetvén , tiz év alatt 882-ről 469-re fogy­
tak. Azonban a' most uralkodó Felség azon szerzeteknek,' mellyek
valamelly részben a' köz jóra szolgálnak, ismét megengedé , hogy
Ujonezokat vehessenek be. — Francziaországban a' nemzeti gyűlés
17 90 minden szerzetet végkép eltörlött, 's ! 8,000 barátot és 30,000
apáczát csekély nyugpénzre szorított, de ez is rövid ideig fizettetett.
Németországon, hol 1803 csaknem minden klastrom secularisáltatott,
önkényt megszünének a' szerzetek. Napóleon uralkodása Olasz- , és
Lengyelországra is kiterjeszté e' jótékony rendeléseket, a' porosz ki­
rály 1810 az oskolák alap értékének gyarapítása végett .szinte min­
den birodalmabeli monostort eltörlött. Csak Oroszországban, melly
minden vallást meghágj' saját szertartása meliett, Austríában, Sar-
diniában , Siciliában , lrlandban, 's az Európán kívüli gyarmatokban,
hová a' franczia befolyás nem hathatott, ugy Portugáliában és Spa­
nyolországban valának még különféle barátklastromOk , midőn VII
Pius 1814 minden szerzetek visszaállítását ismét kihirdette. E' hir­
detés azonban csak az egyházi birtokokra szólott, hol a' pápának a'
szerzetekre annál nagyobb szüksége van, mivel ezek önkényt viszik
az oskolák és szegények dolgát, mikre,a' pápának mostani gyenge
financziája mellett nincs ereje. Követék a' pápa példáját a' t u r i n i ,
madridi , modenai , luccai és nápolyi udvarok. Bajor országban is új­
ra felálla néhány klastrom ,^ noha ott is mind el vala törölve. Azon­
ban mind Franczia-, mind Németországon megszűnt a' szerzetek virág­
zásának ideje, mert az előrehaladt korszellem szükségtelennek látja
azokat, és sem pénz, sem szándék nincs alapításukra. XII Leo IS26
erősité meg a' szent Szűz Szentelljeineh legújabb rendét, melly a'kla­
stromi három fogadásokon kivüí még egy negyediket is parancsol,
t. i. a' szövetségbeli állhatatosságot. L. Hist. des ordres monastiques
et mililaires Helyottói (Par. 1792. 8 köt. 4.) l'ragm. Gescfi. der vor-
nehmslen Münvhsorden AValc'htól (Leip. 1774—83, 10 köt.) 's a' t.
K E N D E K (vitézi.) A'világi vitézrendek fejedelmektől alapított olly
egyesületek , mellj'eknek tagjai, kik rendszerint a' fejedelemre és
statusra nézve szerzett érdemekkel diszlő , v. nagy születésű férj fiak,
bizonyos esmertető külső jeleket kapnak. Eredeteket a' lovagság 's
egyházi egyesületek alkotmányából vették 's eleinte olly férjfiak egye­
sülete volt, kik bizonyos kötelességek magokra vállalásával állottak
ös/.ve, a' becsület törvénye alatt, hazai vagy közönséges keresztény czé-
lokra. Szabad születés és feddhetetlen élet voltak a' bevétetés feltéte­
lei. Erdemet csak ezután kellett szerezni. Legrégibb keresztény rendek,
126 IIENÜKK GYŰLÉSE

mellyek említtetnek, a' sanctae ampulláé rend , mellyet I Chlodvig

499, a' tölgyfarend, mellyet Garcias Ximenes Navarra királya 722 's a'
pézsmamacska rend (de la génette), mellyet Martell Károly 726 alk. da
a' két első bizonytalan. Ezután az első rendek a' kereszthadak ide­
jében jöttek létre 's legszámosabban Spanyolországban, hol okosság'
rendje ia volt (alk. I. János 1383.) A' papi vitézrendek közt, mellyek-
nek czéljai betegek ápolása 's a' keresztény vullás terjesztése és védé-
te voltak, legrégibb jerusalemi vSz. Jánosé. Törvényei hasonlók vol-
nak a' szerzetrendekéhez. Egyesüléseiket a' pápa erősítette meg, 's
nemiképpen fejek volt. Elöljáróikat a' tagok magok választották.
Ezek szerint képződtek későbben a' világi vitézrendek. Ezek is külső
jegyül keresztet vettek fel , mint a' papi vitézrendek, hanem amazoké
későbben drága kövekkel 's más földi czilraságokkal ékesittettek. Utóbb
pántlikák 's csillagok járultak a' kereszthez. L. Perrot Coilect. hi-
stor. des ordres de c/ievalerie civilt et mililairet (40 rézm. Paris
1 8 2 0 ) ; Wippel Die Ritterorden, ei?i tabell-chronol. liter. kist. Vera
Mer allé wellliche Ritterorden (Berl. 1817 és.' 1819); Erd. Gottscha-
lek Almanach der Ritterorden (Leipz. 1 8 1 7 ) ; és Seelmann Károly
vitéz rendek tüköré (Kolosváratt és Szebenben 1793.)
R E N D E K G Y Ű L É S E . Elvére nézve felette régi ex, 's egy nem
ur , hanem csak vezér alatt álló szabad községnek v. társaságnak, (mint
Tacitus a' hajdani német népeket leírja) alkotmányában alapul. Mi
az egészet közösen érdekelte, csak kerületi, tartományi, v. birodalmi
gyűlésen döntetett el. Ezeken megjelenhettek mind azok , kik a' tár­
saságnak szabad tagjai volíak. De nagyon különbözének az osztályok,
mellyekből az illy községek állának. A' várasok többnyire különös
kerületet formálának , 's falaik közt magok tartanak gyűlést; a' gró­
fok törvényszékein (placita) ezeknek hadi népei , az egyházi kerüle­
tekben a' templom szolgái tevék a' legnagyobb részt; fejJelmek gyű­
lésén megjelentek a' grófok, herrzegi alattvalók, nemesi jószágokat
biró polgárok, várgrófok, várparancsnokok, a' polgármesterek 's t.
Hogy ez alaptörvény mindenütt sértetlenül megtartatott, bizonyítja az
] 2 3 Í - k i birodalmi gyűlés, melly azt rendelé , hogy a' fejdelinek és
földes urak (principes et domini terrae) semmi uj szerközetet nem te­
hetnek , ha azokban a' községek (meliores et inajores terrae) meg
nem egyeznek. A' 14 száz kezdődék a' rendekgyülésének kiképzése
's összeszerkeztetése főpapokból, urakból, lovagokból, városokból
és falusi községekből, a'szerint, mint e' rendek valameliy tartomány­
ban megvoltak , v. nem. Így Würtembergbeu sem gróf, sem nemesség
nem vala. E' rendek jogai ahoz képest, mint a' fejdelmeknek szüksé­
gük fala rajok, v. elég hatalmasak valának , hogy nálok nélkül el­
lehettek, igen különbözének. Törvényhozásban tulajdonképpen majd se­
hol sem vevének részt, de panaszt tehettek az igazgatásbeli vissza
élések ellen 's uj törvényjavalatokat ajánlhattak, a' fejdelemnek gyű­
lés elején benyújtott felírás által (Li'iellus gravaminum el desiderio-
rum), különösen pedig tőlök fügött az adó mennyiségének ajánlása. A'
17 száz a' kis nemesség külön rendet kezde formálni, a' tudósok 'g
nemtelen birtokosok megfosztatának szavazási jogjoktól, 's a' közter­
hek egészen a' polgárokra 's földmivesekre tolatanak. Ettől fogva
köz véleményben alább kezdenek szálúi a' rendek. A' rendek ujabb
g3-ülése sem felelt meg a' köz várakozásnak. Az uj szerköztetésnél
elhárittatott ug}'an azon két fő nehézség , melly a.' parasztság kizá­
rásában 's a' nemesi jószágoknak adótóli mentségében állott. A' ren­
dek gyűlése is többnyire olly arányba tétetett a' kormányhoz , hogy
magát nem együtt uralkodónak hanem csak szavazónak tekinthette.
Azonban e' helyett legtöbb statusban olly érték tulajdoníttatott a'
földbirtoknak, mintha kizárólag csak az volna minden belátás , igaz­
ságszeretet és jobbágyhüség kútfeje 's kezessége. Innen a' l e t t , hogy
 RENDELET RENDSZABÁS 127

midőn törvényhozói okosságot kívánó nehéz kérdések , t ö r v é n y k ö n y ­

vek feletti ítéletek , 's egyéb fontos t á r g y a k a' gyűléseken e l ő k e r ü l ­
tek , alig vala egy k e t t ő , ki csak a n n y i e s m e r e t t e l is b i r t v o l n a ,
mennyi illyen d o l g o k megértésére k í v á n t a t i k .
R E N D E T , E T ( s t a t ú t u m ) valanielly egyesület á l t a l , m u n k á l ó d á s a i
könnyebbitésére elfogadott rendszabása az emberi cselekedetnek. Hogy
az illy rendelet , a' társaság minden t a g j a i r a nézve kötelező erővei
bírhasson , szükség 1) hogy önjogu közönség á l t a l , ennek törvényes
gyűlésében, józan 's érett megfontolás után köz a k a r a t t a l vagy leg­
alább a' szavak többsége á l t a l hozattassék. A' g y ű l é s r e pedig mind azok­
nak hivatalosoknak kell leuuiek, kik rendszerint az egész közönség k é p é t
v i s e l i k , ' s elhatározó szavazattal b í r n a k . Szükséges 2) a ' r e n d e l e t r e néz­
ve, hogy azok az ország közönséges törvényeivel 's törvényes szokásaival
megegyezzenek , se mások igaz j o g a i v a l ne ellenkezzenek. 3) H o g y a'
fejedelemnek kijelentett vagy halk j ó v á h a g y á s á v a l megerősíttessenek.
Innen van, hogy a' városok és szabad községek, n é h a r e n d e l e t e i k e t
a' felség eleibe terjeszteni k é n y t e l e n i t t e t n e k .
R E N D E T L E N m i n d e n , mi a' s z a b á l y t ó l e l t é r , "s azzal e l l e n k e ­
zik. iVleniiyiségtudományban rendetlenek az olly k ö r a l a k o k , m e l l y e k -
nek oldalai vagy szegletei egyenetlenek.
R E N D S Z A B Á S ( k a m a r a i F r a n c z i a o r s z á g b a n ) . A* nemzeti g y ű l é s
1789 legelőször dolgozta ki r e n d s z a b á s a i t , miképen folytassa t a n á t s -
kozását, mellyek a z u t á n , m i n t a' t a p a s z t a l a t k í v á n t a , sok változta­
tásokon mentek keresztül. X V I I I . Lajos a l a t t felállitatván a' két ka­
marai s y s t e m a , egésr. uj rendszabás készült 1 8 1 4 , m e l l y 94 c z i k .
á l l o t t . Ezeken az 1830 készült c h a r t a viszont v á l t o z t a t o t t — F ő b b
vonásai a' rendszabásnak a) hogy senkinek sem szabad a' beszálló
szavaiba vágni, míg beszéli, á m b á r nem igen t a r t j á k meg a ' F r a n c z i á k ;
b) ü l ő h e l y é b e n senki se b e s z é l h e t , hanem a' közönséges szolló h e l y e n
(tribüné, cathcdra) ; c) a ' k a m a r a maga választja e l ö l ü l ő j é t önnön ke­
beléből , 's választásig a' legöregebb t a g v. követ viszi az e l ó l ü l é s t
d) az elölülő kötelessége felvigyázni a' tanácskozások rendes folyásá­
ra , ő eszközöl közösülést a' ministeriumnial , 's a' p a i r e k k a m a r á j á ­
v a l ; a' k a m a r a elibe terjesztendő kérések is az ország minden r é s z é b ő l
hozá k ü l d e t n e k ; e) a' tanácskozásban r é s z t nem v e h e t , hanemha le
száll székéből, m i k o r azt h e l y t a r t ó j a foglalja e l ; f) a' t a n á c s k o z á ­
sokat szülik a' kir. előterjesztések , a' követek i n d í t v á n y a i v. m á s
magános a-< egész gyűléshez intézett kérelmek , vagy é r t e k e z é s e k . M i ­
előtt rendes tanácskozás alá j ó n e valanielly d o l o g , elébb a' k a m a r a
osztályaiban külön megvizsgálják , 's mindenik o s z t á l y ( m i l l y e h 9 van
a' tárgyakhoz képest) előadója á l t a l k ö r n y ü l á l l á s o s j e l e n t é s t és véle­
m é n y t é t e t a ' f e l ö l a' k a m a r á n a k , g) A' követek i n d í t v á n y a i a' t i t o k -
noki hivatalnál j e l e n t e t n e k be , 's minden i l l y indítvány m e l l e t t két
követnek kell legalább s z ó l a n i , hogy k a m a r a i tanácskozás t á r g y a le­
hessen ; h) a' javallatok és módosításaik a' tanácskozás végével kü­
lön kérdésekbe f o g l a l t a t n a k , 's a' szavazatot -a' szerint g y ű j t i k üsz-
v e ; i) a' felvett t á r g y r ó l minden követ csak egyszer beszélhet ; k)
minden türvénytételkor a' szavazat golyóbisok á l t a l megy v é g b e n ,
m e l l y e k feketék és fejérek , 's a z o k n a k többsége m u t a t j a ki a' t ö b b ­
ség a k a r a t j á t ; ellenben a' p a i r e k írásba teszik igen és nemmel szava-
zatjokat ; 1) a' törvényé teendő t á r g y b a n meg kell egyezni a' két ház­
nak és a' k i r á l y n a k , kinek vetoja van 's ha visszaveti a' t ö r v é n y t ,
az a k k o r i gyűlés a l a t t kérdés a l á t ö b b é nem j ö h e t a' t á r g y .
R E N D S Z A B Á S ( s z o l g á l a t i ) a ' k a t o n a s á g kötelességeinek é s t a r ­
tozásainak rendszeres öszveszerkeztetése. A' rendszabás törvénykönj T v
helyett h a s z n á l t a t i k a' szolgálatban előforduló egyes esetek megítélé­
sében, azért idő és környülmények s z e r i n t mint minden törvénykönyv,
javításokon 's változásokon mehet k e r e s z t ü l . Ezen rendszabások mel-
 128 RENDSZER

lett vágynak még majd minden országnak különös badi törvényei

mellyek a' katona hadi állapotját, azzal egybenkötött kötelességeit,
ezeknek pontos vagy nem pontos teljesítését tűzik ki magoknak tár­
gyul , vannak büntető törvénykönyvek i s , mellyek szerint a' nein
szorosan katonai hibák , vagy is inkább a' katonaság polgári vétkei
megítéltetnek. Ezeken kivül vannak fegyvergyakorlási útmutatások,
mellyek a' szolgálat külömbféle nemeihez vágynak alkalmaztatva;
ide tartoznak még az élelemről, katonaszedésről, ruházatról 's t. szol-
ló utasitáso.k. HoyeT szerint mar 1 Fridrik német császár hozott ha­
di törvényeket katonáinak , kik őtet Olaszországba kisérték. Azután
Kath. Ferdinánd Spanyolországban,"! Fereucz, 11. Henrik Franczia-
országban , V Károly állították az európai katonaságot erősebb lá­
bra. Hollandban a' függetlenségért folyt háború idejében először az
Oraniai herczeg tett rendszabást a' fegyvergyakorlásra nézve. Ma­
gyarországban és Erdélyben pedig már a' 15 száz. akadhatni illy rend-
szabásokra , nev. Mátyás Király idejétől fogva, mellyeknek egyrésze
ki is van nyomtatva, mint a' két Rákótzi hadi törvényei is a' 17
száz. első feléből.
K E Ni) S Z E R (systema) 1) subjective teszi a) különféle tárgyak-'
nak fogaloinképesti olly elrendezését, hogy azokból egy összefüggő
egész keletkezzék, mit helyesebben classificalionak, rendre osztás­
nak hivunk , vagy b) valami esmeretbeli sokfélének alap elvekből vagy
azok szerénti logicai kifejtését 's egy magában bevégzett egésszé ál­
lítását. 2) objective magát a' tárgyat vagy a' hason neinü dolgok
többségét, mellyek egy egésszel és annak részeivel összefüggőleg ál­
lanak vagy á l l í t t a t n a k ; ez értelemben mondjuk: világrendszer, csil­
lagrendszer , inrendszer 's t. — b) értelemben rendszer a' tudományok
formája 's mintegy teste, mert a' tudomány tökéletes alakzatában
rendszer lesz. Azok tehát, kik a' tudományok országában a' rendszert
gáncsolják, megtagadják a' tudományt, vagy magokat nem é r t i k ;
inert minden szelleminek sajátságos alakja van, tehát a' tudománynak
i s , mellynek mivszero az értelem, a' fogalmak, mellyek által a*
megesmerés kifejlik, magát közli, józan gondolkodás törvényei sze­
rint elkülönözi, elrendezi, 's igy az ész legfőbb szüleménye, a' rend­
szer származik. Igaz , hogy magában az alak vagy forma , holt va-
lanfi 's egy bármi szabályos és világos fogaloinkitejíés, ész és dolog-
esméret nélkül nem tudomány , valamint a' logice helyes következte­
tés sem mindig való. Igaz, hogy valóságban a' rendszer csak egyes
gondolkodók próbájának látszik. Igaz , hogy a' rendszeren kapkodás,
melly valamit csak akkor fogad el , ha rendszerével egyezik , min­
den nem rendszerest pedig megvet, az igazság szeretettel 's az embe­
ri elme szabadságával ellenkezik. De e' tudományos formákkali visz-
szaélés koránt sem ronthatja el a' rendszer szükségét és értékét. Azon­
ban mennyire összeolvad a' tudományokban az alak az anyaggal ,
megtetszik abból, hogy ha valamelly tudomány rendszeréről van szó,
az alatt nem csupán a' tartalom logicai elrendezését , hanem tárgyai­
nak vele összekötött sajátságos nézetét ertjük. Egyébiránt minden tu­
dományban van és lehet rendszer, csak hogy a' tartalom mivoltáboz
képest több vagy kevésb szorossággal kiniivelve. így p. o. halljuk
mondani: mythologiai , természettudományi, füvész , egész, ásvány,
katonai rendszer 's t.. mellyek alatt nem csupán egyesek sajátságos
alaptételei által meghatározott rendszerek, hanem több egyaránt gon­
dolkodó vagy legalább a' főpontokban megegyező férfiak rendszerei
értetnek. Ha már valamelly rendszer forma szerint elő állíttatik, ugy
annak fő részei: 1) egy alap észkép vagy idea, melly minden al­
sóbb rendű fogalmak elve. 2) sokféle fogalmak, nieilyek tételekben
mondatnak ki 's minden oknyomozó és szoros tudományokban nyilat­
kozásokra vagy határozásokra, elosztásokra és bizonyításokra oszla-
 RENEGÁTOK 120

iiak. innen rendszeres észfogat, rendszeres m e g m u t a t á s , melly a l a p ­

tételekre é p ü l . — Hangaszatban a' hangok egész sora \s különösen
azoknak m a t h e m a t i c a i viszonyaikra visszavitele hangrendszernek , sőt
az ezek kijelelésére szolgáló vonalok elrendezése is linea- vagy kóla
rendszernek Uivatik.
R K S E C A T O K , I. III T T A O A D Ó K.
R í : NI (Guido) legkellemesebb 's legkedvesebb k é p i r ó , k i t vala­
ha Olaszország előállított , szül. Bolognában 1 5 7 5 . Atyja S á m u e l ,
derék h a n g á s z , muzsikára a k a r á s z á n n i , de k é p í r á s r a n a g y o b b tehet­
ségét tapasztalván , Calvaert Dénes németalföldi k é p í r ó h o z adá t a n u l ­
n i , ki a k k o r Bolognában nagy t e k i n t e t b e n á l l o t t . Utóbb Caracciak
oskolája jővén divatba, H. is 20 éves k o r á b a n éhez szegüdék. I t t nagy
tehetségét annyira k i f e j t e t t e , hogy Caracci H a n n i b á l t szinte i r i g y ­
ségre gerjesztené. Domeiiichino és Albani t á r s a i v a l majd R o m á b a
készleté menni őte.t ennek műkincseit l á t n i vág3'ása. Alig t e k i n t é
i t t meg az akkoriban mód n é l k ü l m a g a s z t a l t , h a t h a t ó s és foganatos
de nemtelen és közönséges módosságu Caravaggionak e g y k é t feste-
m é n v é t , alig kezdé követni annak b á n á s m ó d j á t , m á r hiro rövid idő
alatt ugy elterjedt , hogy Horghese c a r d i n a l a' delle t r e fontane
templom számára egy megfeszítést festetne vele. Ebben 's m á s ez
időszakbeli képeiben követett h a t h a t ó s módossága h i r é t meg i n k á b b
terjesztő 's midőn a ; cardinal á l t a l a (a' Morghen metszéséből esmere-
tes) Aurorát is e l v é g e z t e t n é , a' csodálkozás közönséges lőtt. V P á l
a' JVIonte-Cavallo és S. M a r i a Maggiore k á p o l n á k kifestését is rá bi-
zá , mellyeket midőn a' pápa tetszésére e l v é g z e t t , munkája a n n y i r a
m e g s z a p o r o d o t t , hogy azok elvégzésére elégtelen volna. — F e s t e m é -
nyeiban három módosságot különböztetnek meg : első és l e g h a t h a t ó ­
sabb , mellyel a' Caracciak és Caravaggio bánásmódját k ö v e t t e . E r ő s
árnyékok , összeszorított világok , h a t a l m a s , v^lős ecset. M á s o d i k
az elsőnek épen ellenkezője, v i l á g o s , á r u y é k t a l a n s z í n e z é s , hizelke-
dő , kedves, de i t t ott felületes bánásmód ; egészen Guido sajátja.
Harmadik , melly ott kezdődik, hol Guido csak futva és sebesen dol­
gozott 's inkább nyereségre mint, h i r r e t e k i n t e t t . E z t zöldes , s z ü r k e
\s á l t a l á b a n nem természetes színezés , rest és lapos bánásmód kü­
l ö n b ö z t e t i . — V i l i Orbán a l a t t egyik festeményének kifizetéséért Spi-
nol.i cardinallal összezördülvén , haza ment Bolognába ; i t t m á r t ö b b
nagy m u n k á k a t végeze 's v á l l a l a , midőn R o m á b a visszahivák , tisz­
teletekkel halmozák , sőt még a' p á p a is kegyesen fogadá. De nem
sokára uj kedvetlenségeket kellé t a p a s z t a l n i a , 's mivel N á p o l y b a
hivatván , az itteni k é p í r ó k üldözéseitől sem n y u g h a t o t t , végkép vis­
sza ment hónába 's azt soha többé el nem h a g y á . H a z á j a és a' kül­
föld számára készített s z á m t a l a n festeményei közül különös e m l í t é s t
é r d e m e l n e k : M a r i a mennybe menetele Genuának , Sz. M i h á l y a' Ca-
pucinusoknak, Sz. Benedek története a' S. Michele in Bosco klas-
tromnak , Heléna és P a r i s a' spanyol k i r á l y n a k , H e r c u l e s élete j e ­
lenései , Sz. Sebestyén, Ecce homo 'st. m. Már R o m á b a n á l l í t o t t vala
o s k o l á t , mellyet Bolognában a n n y i r a b ő v í t e t t , hogy t a n í t v á n y i szá­
mát 200-ra tennék. E k k o r már t ö b b n y i r e csak futva dolgozott, t a ­
nítványi munkáit kiigazgatva sajátjai h e l y e t t a d t a el. Mind ezt
csak azért, hogy j á t é k b e l i szenvedelmének annál inkább tömjénezhes­
sen. Ez festeménycinek m é l t a t l a n e l p r é d á l á s á r a kinszerité , g y a k o r i
pénzfogyatkozásba b u k t a t t a , 's végre h a l á l á n a k is fő oka l e t t 1 6 4 2 .
Ha miiéiben a' mivészet egyes k í v á n a t i t visgáljuk , először rajzolatja
nem mindig h e l y e s , ritkán erős és n a g j n e m ü , állásai nem igen vá­
lasztottak , néha nem is természetesek. E l l e n b e n még is rajzolatja
sajátságos kellemmel b i r , melly inkább az egész, mint egyes részek
k h i t e l é b e n á l l , sőt tulajdonkép ezt is csak fejeire kell s z o r í t a n i .
Gondolatai közönségesek, sőt aljasak, az egésznek elrendelése r i t k á n

9
130 RENNELL KENNIE

j ő , honnan apróbb mivei a' nagyoknál többre is becsülteinek. Hu­

llái hajlásában sok szép van 's többnyire igaz és könnyű, de hibázik
az egész összehangzása 's a' ruhaszerek charaktere. Magas , méltósá­
gos , meghatározott kifejezést miveiben hasztalan keresünk. Ez az
o k a , hogy férfi alakokban, mellyekben erőt és szilárdságot kell ki­
t ü n t e t n i , ritkán 's csak első szakában volt szerencsés. Legjobban
boldogult fiatal, kivált asszonyi alakokban. Színezete ritkán valódi,
gyakran sárgába , szürkésbe játszik , noha mind e' mellett is több­
nyire kedves, 's igen könnyű és mesteri ecsetet bizonyit. — Guido
nemcsak félmagaslatban, hanem egész szobrokat is dolgozott, 's szá­
mos rézlapokat karczolt, mellyek igen becsültetnek, mondhatni,
hogy rajzolása ezekben majdnem helyesebb és nemesebb, mint feste-
ményeiben. — Számos tanítványi közt jelesek : Congiagi, Cantarini,
lticchi, Semeníi, Streni , Bolognini.
R E N N E M . (James) angol földleiró, szül. 7 Dec. 1742 Chud-
leighban (Devonshireben), hol nemzetsége nagy tekintetben állott.
Katona-szolgálatba lépvén , igen kitünteté magát a' 7 észt. had al­
kalmával, főképpen Pondichery ostroinoltatásakor 's 1766 mint in-
genieurtiszt a' társaság katona-szolgalatjába állott. Első munkája,
mellj'el a' közönség elibe fellépett , a' Chart of íhe Bank and C'ar-
rent of Cape Lagullas volt, mellyért Kengalen íőfelmérőjévé nevez­
tetett ki. Nem sokára Bengalen atlását adta k i , mellyet a' l'kilo-
sophical trransactio?is-ba.n a' Gangesrőli és Burramputerrőli tudósí­
tás követett. Ez a' munka neki olly hirt szerzett , hogy a' társaság
tagjává választatott. 1782 körül visszajött Európába 's kiadta hires
Memoir of a map of Hindosian-ját. Az ázsiai társaság felállván,
név nélkül sok jeles munkával gazdagította annak irományait. .1798
segítette Mungo Parkot utazásának kiadásában ; az afrikai társaság­
nak sokat dolgozott ezen világrész íöldleiratjának javítására. D.
Vincentnek Nearchus utazásáról 's Periplusról irt nagy munkája ne­
ki néhány fontos felvilágosítást köszönhet. Tulajdon munkái közt em­
líttethetnek még : The geographical system of Herodotus cxplained
és Observalions on íhe topography of íhe plain of Troy.
R E N N E S , hajdan Bretagne, most az lile és "Vilaine dep. fővá­
r o s a , ezen két folyó egyesülésénél fekszik; az elsőn bárkák a' váro­
sig evezhetnek. A' Vilainen 3 híd van, mellyek közt a' legszebb (Pont-
neuf) a' felső várost az alsóval öszveköti. A' felső város a' Vilainfe
jobb partján lévő halmon, szép, jól kirakott, széles és egyenes ut-
szákkal , nagy piaczokkal és sok csinos házzal díszlik. Az alsót, a'
Vilaine bal partján, gyakran háborgatják vizáradások. Rennesnek
4 0 0 0 háza, 1 püspöki', 8 n;ás temploma (ezek közt különösen szép
a' Péter templ.) 's jeles épületei vannak , mint az elébbi szép parla­
mentház, tanácsház és fegyvertár. 30,000 lak. jövedelmes kereskedést
űznek; a' fabrikák vitorlavászuat, kartont, pamutot, b ő r t , fejér­
viaszt 'sat. adnak. Püspök és a' 13-dik katonaosztály generálja lak­
ják. Van academiája két (törvény és szép mesterségi) karral, kir.
collegiuma, tudományok és mivészség társasága, közönséges könyvtára,
museunia, természetmiv cabinetje 'sfüvész-kertje. Környéke termékeny.
R E N N I E (János) számos kikötők és tengeri építések igazgatója
Nagybritanniában, szül. 1757 Scocziaban. Angolország Smeatou
óta nem tud egy építőmestert is mutatni, kinek neve esmeretesebb
volna , mint az övé. Fiatal korában elébb csak mint kézmives , majd
mint malomépitő dolgozott; és már akkor is azok a' javítások, mel-
lyeket a' malomépitésen t e t t , sokaknak figyelmét magokra vouták.
Midőn a' kormány későbben minden kikötők és tengeri építések fel-
vigyázását reá bízta volna, alkalma volt a' legnagyobb elmerajzo­
kat is tökélletességig kivinni. Üres óráiban a' csillagvizsgálással fog­
lalatoskodott , különösen Lincolnshirében lévő mezei lakhelyén , hol
 REPERTÓRIUM REPRESSALIÁK 131

egy kis observatoriumot is építtetett. Ifjúságától fogra barátja volt

a' híres Wattnak és a' gőzerőművek javításában nagy részt vett. A'
csatornák közt, mellyeket készített, nevezetes a'Kennet-és Avoncsa-
torna, melly csaknem egy angol mf-re húzatott föld alatt. Á' ports-
inoullii, chatami , plymouthi kikötőkben nagy munkákat vitt véghez,
és egy uj kikötő falépitésének alkalmával Sherneszben, mellynek
talpköveit 50 lábnyi mélj'ségre a' tenger színétől számlálva , kellett
letenni , szerencsésen használta a' búvárharangokat , egyszersmind
ollyan javítást tett azokon, hogy már most a' leghasznosabb segéd­
eszközök köze' számláltathatnak. A' kikötőépitésben legjelesebb
munkája, a' plymouthi tengertöltés a' kikötő oltalmazása végett,
ollyan remekmunka, melly még a' oherbourgit is felyülmulja. Mű­
vészi nagy eszének legnevezetesebb emlékoszlopai maradnak a' lon­
doni, vaterlói és southwarki hidak, amazok gránitból, ezek öntött
vasból. R. Londonban egy nagy intézetet állított fel, hol mindenféle
erőmüvek készíttetnek. Sok erőmüvet megjobbított, különösen emlí­
tést érdemel a' kir. pénzverő erőműv Londonban. Éppen olly neve­
zetes az általa alapított vasmacskamühely is Portsmouthban , hol a'
nagy hadi hajók vasmacskáit készítik. A' yorkbildingsi 70 lóerejű
gizerőműv is Londonban az ő munkája. Mh. 2 Oct. 1822 Londonban.
REPERTÓRIUM, REPERTOIRE, játékszíneknél jegyzéke
mind azon daraboknak, mellyek a' színpadon divatoznak; azért be-
lóie a' színház miben létét 's az azt látogató közönség Ízlését alkal­
masint ki lehet tapogatni. Állandó 's legjobban megválasztott jegy­
zéke van Parisban a' franczia szinháznak (Théátre Francois), mert
itt csak olly darabok adatnak, mellyeket a' nemzet jeleseknek eles-
mert. Innen • van, hogy e' színen a-' régi nagy mestermivek ma is
ugyan azon fénnyel jelennek meg , mellyel XIV Lajos alatt tündök­
lőitek. Corneille, Racine, Voltaire, Moliere remekei hetenként elő­
fordulnak , 's a' mai Francziák szinte olly csodálattal hallgatják,
mint elődeik 5 0 , 1 0 0 , 1 5 0 , év előtt.-Uj darabok közül csak olly
adatik i t t , melly megérdemli, hogy a'régiek sorába számittassék , 's
mellyet a' nemzet remeknek elesmer. E' szigorúságból azon jó foga­
nat származik, hogy e' nemzeti színház a' többieknek mind a' fő
városban, mind az egész országban mustrája marad , 's mint az éjszak
mutató, változatlan tartja azon pontot, melly felé a' mivészetben
evezni kell. — Németország illy mustrajátékszinnel csak azért sem
birhat, mert sajátképi fővárosa nincs, mint Francziaországnak. Re­
pertóriumai mutatják, hogy a' játékszín magasb czéljára kevés te­
kintet van; minek oka részint több színházak bizonytalan állása ,
részint a' közönségnek újságon kapkodása. Innen legtöbb igazgató
csak nyerekedésre 's a' sokaság kecsegtetésére, nem az igazi mivész-
czél elérésére ügyel. A' eritica kötelessége volna ugyan vigyázni,
hogy az üres és csupán a' sokaság ujságvágyának pillantatnyi kielé­
gítésére összefoldozott lelketlen munkák árja , a' jókat 's a' mivé-
szetet előmozdítókat egészen el ne borítsa, 's végre a' játékszínnek
mint mivészint«zetuek valódi irányát teljesen félre ne tolja; de ter­
mészetesen , ha ezt akarja eszközleni , egészen más alakba kell öl­
töznie, mint millyenben jelenleg mutatkozik, midőn vagy mint a/,
alakosi gőgnek tömjénező szolgáló, vagy mint bizonyos animál mor-
dax lép fel , melly az ut félen ólálkodva, minden mellette elmenőt
mérges agyaraival támad meg.
R E P R A E S E N T A N S O K , 1. K É P V I S E L Ő K .
R E P R E S S A L I Í K ; viszpnhatások; erőszakos és nyomasztó
ellenmunkálatok, viszontorlások. Ha valamelly status, egy másik­
nak alattvalói ellen hatalmaskodásokat enged meg magának : ekkor
a' tagjaiban megsértetett ország viszonhatással élni mondatik, ha a'
sértő status jobbágyaival szinte olly sérelmesen bánik. Had idején
9 *
 132 REQUETEK IIES0NANT1A

ezen szomorú reiulszabás gyakran az ellenséges ország belső a'atl-

valóinak javaira 's sajátságára, sőt személyére is kiterjesztetik. 'S
bár ez néha elkerülhetlenül szükségesnek látszik, az erény és embe­
riség előtt mégis mindenkor utálatos marad , melly az igazságtalan­
ságok ellen nem boszuállást , hanem csak egyszerű védelmet ajánl.
A' viszonhatás tehát, szoros értelemben véve, csak ollyan védszerek-
nek használásában á l l , mellyek a' megtámadót, vagy megtámadni
igyekezőt egyedül közvetve kinszeritsék ellenséges szándékáról le­
mondani. Es az illy értelemben használt viszontlátások egészen kü­
lönböznek a' viszontorlásoktól, mellyek a' vett sérelem miatt nem
többé csupa védelemben, hanem-nagyobb vagy kisebb fokú boszuál-
lásban mutatkoznak. Ezek nem csak arra iráuyoztatnak hogy az
ellenséges erőnek kifejtése, vagy ennek pusztító következései lehető
leggyengédebb módon meggátoltassanak, hanem arra i s , hogy a'
megtámadó hatalom legyőzetvén, helytelen vállalkozásának káros
voltát , minél fájdalmasabban érezze. A' nemzetek közt tehát , ter­
mészetjog szerint, csak a' viszonhatásoknak van h e l y e , nem pedig
egyszersmind a' viszontorlásoknak is.
R E Q I T K T E K mestere , Maitre des requétes , statustisztek , kik­
nek kötelességek a' parlamenthez intézett folyamodások (requétes)
áltnézése és előadása. A' 11 Jun. 1800 költ csász. végzet olta a'
franczia statustanácshoz mind rendes , mind rendkívüli szolgálatra
bizonytalan -számú requetek mesterei rendeltettek ; a' statustanátsbau
a' tanácsosok utáti ülnek 's ők adnak elő minden peres tárgyakat,
mellyeket a' statustanács ítél m e g , kive\én azon tárgyakat, mellyek
a' közönséges adóságokat 's nemzeti uradalmakat illetik. A' requetek
mesterei minden statustanács eleibe vitt tárgyban részt vehetnek 's a'
kérdéses tárgyakban az előadó szava is számláltatik.
R E Q U I E M , a ' r o m . kath. egyházban innepi muzsikás lélekrnise,
melly a' megholtért tartatik 's e' szavakkal : Requicm aetemmii dana
eis etc. kezdődik. (L. KXEQUIAE). Mozart, Jomelli, Winter, Cheru-
bini , Neukomm e' nemű muzsikai szerzeményei leghíresebbek.
R E Q u i s i T i o ,. (törvényes megkeresés, felkérés,) tulajdonkép
minden olly kérelmi felszólítás, melly bizonyos törvényhatóság ré­
széről , más polgári vagy katonai tisztviselőséghez a' végett intézte­
t i k , hogy ezek valamelly tárgyban a' k ö z j ó t , vagy egj'es szemé­
l y e k j a v á t , eszközölni törekedjenek. Hlyen törvényes felkérések p.
o. a' vétkesek felkeresése és kiadása, tanuk meghalgatása, hiteles tu­
dósítások kiadása 'sat. végett naponként történnek 's vagy közönséges
hírlapokban nyilvánosittatnak , vagy az illető tisztviselőségnek , kü­
lönös iromány által terjesztetnek elibe, ajánlván egyszersmind magát
legtöbbnyire a' felkérő hasonló esetekben kölcsönös segedelemnyujtás-
ra 's szolgálattételre.— A' katonai felkérések, valamelly hadsereg­
nek fen- és eltartására szükséges megkivántatóságoknak kiszolgálta­
tását tárgyazzák , mellyeket némelly külső tartományok, névszerint
pedig a' németországiak, untig esmérnek.
11 RQ Ü i s i i ' o R i AL E s , (félkérő levelek) olIj r irományok, mel-
r
lyekben valamelly felsőségnek kérelmi felszólítása foglaltatik. A an
egy neme a' bírói parancsolatoknak is , melly felkérőparancsnak
(mandátum requisitorium) mondatik 's személyekhez intéztethetik,
meghagyhatván nekik általa, hogy a' tőlők kívánandó irományokat
k,iadni kötelességeknek esmérjék.
R E S E R V A T I O M E N T Á L I S az, hogy azon szavaknak, mellyek-
kel bizonyítás vagy Ígéret tétetik , az elmében egészen más magya­
rázat adatik, mint a' millyen értelmek azoknak szokott természetes
jelentések szerint van.
R K S O N A N T I A (visszahangzás), a' hang folyvást zengése, melly
vagy a' lihegés tartósságából vagy azon visszapattanásból ered, mel-
 RESTAURATIO RETZ 133

lyet a' hang a' muzslkaszerszám o l d a l a i t ó l k a p . A' hangfenéknek t e ­

hát a' húros s z e r s z á m o k n á l , mint a' klavirnál , hegedűnél 'sí. azok
hangjára nagy befolj'ása v a n , 's a' szerszám j ó s á g a főképen ennek
jóságától 's hellyes készítésétől függ , m e r t ez adja a' húrokon meg­
pendített hangot erősítve vissza, Rendesen igen j ó l k i s z á r a d t és sima
fenyőfából készitik , 's legkisebb repedés m á r k á r t teszen a' szerszám
hangjában. Angliában erős pergamentból p r ó b á l á n a k f o r t e p i a n ó k h o z
haiigfeneket készíteni , de kívánt foganatja nem l e t t . —
K Ii S T A U R A T I 0 , 1. S z B K Í P I t í S,
R K S T I T U T I O IN INTEGRUM ; t ö r v é n y e s k i f e j e z é s , mell}' a' k á -
rosodtaknak kielégittetése 's az i g a z s á g t a l a n s á g o t szenvedtek j o g a i n a k
megorvoslása k ö r ü l , g y a k o r t á b b előfordul t ö r v é n y e i n k b e n , 's a n n y i t
tesz , mint : az előbbi á l l a p o t b a való visszahelyzés.
R E S Z K C S K K : ( p a r t i c u l a ) a' beszédnek o l l y r é s z e i , inellyeket
sem ejtegetni , sem hajtogatni nem l e h e t , m i l l y e n e k az előlutóljá-
r ó k , határozók és kötszók.
R K s z E s ü r. ő : ( p a r t i c i p i u m ) olly része a' beszédnek , m e l l y az
igétől származván 's valami személy vagy dolog cselekvő vagy szen­
vedő állapotját j e l e n t v é n , melléknév tulajdonságával bír, de egyszers­
mind azon állapot idejét is kijelenti.
R K s 7. K E T T E T K S haugászatban egy s z a k a d a t l a n u l k i t a r t o t t
hangnak felváltva erősebb és gyengébb adása. N é m e l l y e k é r t i k a l a t t a
az ugy nevezett t r e m o l a n d o t , v. több h a n g o k n a k rezegő mozgását i s .
Amazt kóták feletti p o n t o k b é l y e g z i k .
R É T , kétféle természeti é s mesterséges. A z első természeti fűves-
hely az utolsó különös 's füvekkel beplántált mező. A' magos és
száraz r é t e k e t vizezni k e l l ; az alacsonj'akat és nedveseket, m e l l y e k c n
sok savanyú növény terem , vizvonó á r k o k á l t a l kell s z á r a z o k k á és
jó fütermőkke tenni. Ezenkívül felette hasznos m e g t r á g y á z n i a' réte­
ket , vagy a' h e l y e t t minden 2-dik v. 3-dik észt. t r á g y á s ó v a l , g y p s z e l ,
mésszel , hamuval , iszappal b e h i n t e n i .
R É T EL egy volt azon h é t kun vezér k ö z ü l , kik az a l a t t o k lé­
vő Kunokkal együtt Oroszországban Kiov a l a t t m a g o k a t Almushoz
a d t á k és a' M a g y a r o k k a l M a g y a r o r s z á g b a bejöttek 8 8 9 észt. E z t a'
R é t é i t küldötte Árpád Zalanhoz követségbe 8 9 3 , Ound nevii m a g y a r
fővezérrel és T a r r z a l nevű kun vitézzel. U e m u t a t t á k a' követek Z a t a n ­
nak az ajándékokat , melleveket Á r p á d küldölt. Zalán igen m e g ö r ü l t
ezen ajándékoknak és Árpádnak kívánságát teljesítette. H o g y megju­
talmazza Árpád Rétéinek hűségét , azt a' főidet , m e l l y S á t o r h a l o m ­
tól Tólcsváig f e k ü d t , lakosaival e g y ü t t neki ajándékozta.
R E T T E N S T E N , t y r o l i h e g y , az a l s ó i n t h a l i k e r ü l e t b e n . M a ­
gassága 0 9 8 7 láb.
R E T Z (Gondy János F e r e n c z P á l ) c a r d i n a l i s , s z ü l . M o n t m i r c l -
ben ; atyja, ki generál v o l t , őtet a k a r a t j a ellen p a p s á g r a s z á n t a , 's
rövid időn a' p á r i s i érsek coadjutora l e t t . T ü z e s egyházi beszédei \s
's kitűnő nagyravágyása m i a t t azon p á r t , m e l l y F r o n d e nevezet a l a t t
a' miniszterek ellen dolgozott, G o n d y t maga részére h ó d í t o t t a . De Ma-
zarin meg győzvén a' p á r t o t , Gondy is elfogatott , ! s elszökés á l t a l sza­
badult meg. 8 észt. bujdoklott Spanyol,- Olasz - N é m e t - és Angolor­
szágokban , Mazarin kémjei által szüntelen h á b o r g a t t a t v a , végre R o ­
mában telepedett meg , de fényűzése á l l a l 5 m i l l i ó livra adósságot
csinált. Mazarin halála után engedelmet nv'ert hazájába visszatérhetni,
azon ígérete m e l l e t t , hogy a' p o l i t i k á b a soha többé nem avatkozik.
'S igy az egész világgal megbékülve csendesen é l t a' st. denisi apát­
ságban, adósságait mind kifizette, sőt b a r á t i n a k még íizetéseket is
rendelt. M h . 1 6 7 9 . H á t r a h a g y o t t Memoires-ei érdekes t u d ó s í t á s o k a t
adnak személyéről.
134 RETZSCH REUCHL1N

R E T Ü S B C H (Móricz) a' szász kir. académiánál Dresdában festés

tanítója, szül. ugyanott 9 Dec. 1779. fíldődei származnak Magyar­
országból , kik a' protestáns vallásért üldöztetvén , innen kivándorol­
t a k . Még gyermek korában kitündöklött benne a' mély érzés , és a'
ritka állhatatosság. Mind neki, mind testvérének Augusztnak legkedve­
sebb foglalatosságok volt a' rajzolás és színezés. Egyik a' másiknak
rajzolandó tárgyakat adtak fel , és 20 észt. napkönyvet is tartottak,
mellybe mindenféle nevezetes történeteket belerajzoltak , kivilágítván
egyszersmind a' rajzolatokat. Móricz fejeket is metszett fából, mel-
lyek olly természetesek voltak, hogy minden ahoz értő örömest szem­
lélgette azokat. Felnevekedvén, Auguszt tájékok, Móricz pedig történe­
tek festését választotta. 1798 M. akadémiába m e n t ; későbben Gras-
si tanító keze alatt tanult. Minden könnyen ment neki , találmányai
tetszettek mindeneknek , mert mély indulat, költői képzet és ragadó
kellem lelkesítette azokat. Csekély, részint örökségként rászállott,
részint tulajdon szerzett vagyonkája, az 1 806 —14 tartott háborús ve­
szélyek alatt egészen elpusztult; és egyedül talentoma tartotta ki ma­
gát 's háznépét. Minden utánozásnak ellensége lévén , ollyan tárgya­
kat választott, mellyeket a' művészek soha se vettek munkába, 's a'
regényes költésnek varázsló mezeje szolgáltaíott neki erre tárgyakat.
Remeken rajzolt le több classicus költők munkáiban előforduló jele­
néseket. Szintollyan lélekkel teljesek versekhez mellékelt alaprajzai
is. 1812 Göthe Faustjához 26 levelet rajzolt és metszett, mellyek
köz kedvességet nyertek, ugy hogy Londonban utánmetszették, '» a'
művész hírét Angol-és Francziaországokban is elterjesztették. 1816
két oltárképet festett középszerű nagyságban. 1822 Cotta azzal kínál­
ta meg, hogy Schillernek minden munkáihoz készítene rajzolatokat.
Azolta több leveleket metszett ki a' vashámorba menetelhez és a' sár-
kánnyali viadalhoz. 1827 óta Shakspeare drámai munkáihoz tartozó
kép-galeriák jelennek ínég tőle. Mint portrait festő, szerencsésen fel­
fogja a' hasonlatosságot, és Ízlést tud abba lehelleni. Többszer le
festette a' száz k. ház herczegeit és herczegnéit. Mégis inkább hajlik
talentoma ahoz, miben találmányos lelke nincs megkötve. 18161letzsch
M. a' dresdai müvészacadémiának tagja, 1824 pedig tanító lett.
R E T Y S Z Í Í T , erdélyi hegy, Hunvad vármegyében. Magassága
7980 láb.
R E U C H I I I N (Johanit) görögösen Capnio, szül. Pforzheimban
1455 , előkelő szüléktől. Szép énekhangja miatt badeni Károly mark-í
gróf, hangászkarába felvéve, 's nem sokára Fridrik íia mellé, ki
utóbb utrechti püspök l e t t , útitársul adá. Ezzel 1473 a' párisi hires
oskolába ment. 1475 vissza térvén , német honosai előtt nyelvtudo­
mánya, jelesen diák szókönyve Breviloquus czim alatt és görög nyelv
oktatása á l t a l , mellyek Német országon legelsők vajának , álmélko-
dást gerjesztett. 1478 Poitiersben törvények doctora lett. 1481 Tüb-
ingenben törvényt és szép mivészségeket tanított. De midőn würtem-
bergi szakállas Eberhard gróf Rómába készülne, Reuchlint mint egész
Németországon legjobb diákot, magával vivé. — 111 Károly császár
1492 német birodalombeli nemessé tette, pfalzgróf és császári tanács­
nok czimmel digzesité , "s az ő testamentumnak egy igen drága zsidó
kéziratával ajándékozá meg. Eberhard meghalván, F ü l ö p , pfalzivál.
fejdelemhez ment, kit utóbb, mint egyházi átok alá vetettet, Romá­
ban olly okossággal 's ékesszólással védelmezett, hogy VI Sándor ál­
tal felmentetnék. Majd a' würtembergi udvarhoz mene által , hol azon
szövetségi ítélőszék elölülőjévé neveztetek, mellyet a' sváb herczegek a'
bajor ház hatalmaskodás! ellen állítanak. E' nagy terjedme'nyü hatáskör
mellett kidolgozott egy zsidó nyelv-és szókönyvet, 's a' biblia fordí­
tását kiigazgatta. Mind e' mellett az akkori setét században ő sem
kerülheté el az üldöztetést. Pfefferkorn J á n o s , keresítelt zsidó 's b i-
 REUSZ 135

xon'yos Hoogstraten Jakab , a' különben olly szemes Maximilián csá­

szárt rá tudák beszélni, hogy az ó testamentomot kivéve, minden
zsidó irat rósz és ártalmas. Már parancsot ada a' császár (1519) ezv
irományoknak egész birodalmában elégetésére ; de még is hozzá tévé,
hogy előbb irántok egy világi tudós mindenkor kérdeztessék meg. Ez
menté meg a' keleti literatúrai. R. a' császárnak Írásban megmutat­
t a , hogy ez irományok nemhogy a' keresztyénség ártalmára volnának,
sőt inkább annak dicsőségére szolgálnak, 's ezek eltörlése által a'
Kristus tudománya ellenséginek kezükbe csak fegyver adatnék. Ez
még inkább felboszantá ellenségeit. Tiz évig folyt egy dühös penna-
harcz. Egy oldalról Hoogstraten 's a' párisi, lóvveni, erfurti és mainzi
tud. egyetemek, másfelől Reuchlin 's minden országok legtudósabb
és legfelvilágultabb férfiai állának. Végre a' dolog a' pápa bírósága
elibe került., Romába sietének most ellenségei, hogy a' bírákat aran­
nyal nyerjék meg. R. mellett egyedül az igazság szólott. Midőn utol­
jára dolga már legroszabbul állana, Maximilián császár megbánva,
hogy illy kedvetlen vitára alkalmat nyújtott, fellépe 's azt nyilatkoz-
tatá k i , hogy R. egy derék, tudós és Istennek tetsző ember, 's a'
pápa jól teéndené , ha mardosó ellenségeinek hallgatást parancsolna.
A' császár után megszólalának Sickingen Ferencz és Hutten Elrik lo­
vagok is, kik egyszersmind készeknek nyilatkozatiak a*on esetre,
ha e' perben szóval nem boldogulnának , kardra is kelni. Ekkor táj­
ban jövének ki az : Epislolae obseurorum virorum'a általok R. elle­
nei nevetség tárgyai lettek. Ez a' dolognak más fordulatot adott. A'
pápa békebirákat neveze k i ; a' speieri érsek R. részire itélt; ellen­
ségeinek el kellé hallgatni , 's a' per költségeit meg fizetni. Majd
Luther és Tezel közt ütvén ki viszálkodások, ezek következetében R.
szövetségbirói hivatalát letette; utóbb Vilhelm bajor berezeg által
Ingolstadtba a' fő oskolához tanítónak neveztetek , innen, midőn 1522
döghalál pusztítana, Tübingenbe vonult, 's egészen a' tudományoknak
élt. Végre egy gyógyithatlan sárgaságba esek, mellynek orvoslása
végett Stuttgartba költözött, 's itt végzé Jun 30. 1522 hazájának 's
a' világnak szentelt munkás éltét. Jeles könyvtárát szülő helyének
Pforzheimnak ajándékozta.
R E U S Z (fejedelmek és grófok.) Ezen fejedelmi és grófi háznak
eredetét homály fedi. Már 1084 körül élt I Henrik Gleitsberg vagy
G/itzberg grófja , a' luxemburgi vagy lützelburgi grófok , kik közül
valók VII Henrik, IV Karoly, Venczel és 'Sigmond császárok i s ,
maradéka. Glitzbergi I Henriknek v íia II Henrik volt az öszveséges
reuszi ház törzsökattya. Ez uralkodott egész Voigtlandon, az általa
építtetett városról weidai nemes ügyvédnek (voigt) neveztetvén. Fia ,
III (vastag vagy gazdag is) Henrik , birtokát 4 örököse közt felosz­
totta , kik közül egy Weidanak, másik Plauennek , harmadik Greitz-
nal 's a' negyedik. Geranak lett ura. A' greitzi ág 1 2 3 6 , a' weidai
1535 's a' gerai 1550 kihalt, 's csak a' plaueui , melly idősebbre 's
ifjabbra osztatott, maradt fen. Az idősebb 1426 a' meiszeni burggróf-
ságot kapta 's a' vele öszvekötött fejedelmi méltóságot, a' birodalom-
gyűléseken lévő székkel 's sióval, de VII Henrik meiszeni burggróf-
fal 1572 kihalt. Az ifjabb, Reusz-Plauen névvel most is virágzó ágat
ifjabb Henrik alkotta, ki Reussinak (Ruscn Ruzzo), ,'s örökös nélkül
meghalt báttya Csehnek neveztetett. Tőle kapta a' mostani Reusz fe­
jedelmek és grófok nemzetsége utóbbi nevét. Reusz Henrik, Plauennek,
Greitznak és Kranichfeldnek ura,, 1 535 három fiat hagyott maga után,
kik az idősebb, középső és ifjabb ágakat alkották. A' középső 1610
elenyészett , a' más kettő most is í'enáll. Az idősebb ismét felső és
alsógreitzi ágakra oszlott ; de az utóbbi 1768 kihalt 's Felsőgreitz
örökösödött birtokaiban , melly 15 Maj. 1 7 7 8 , a' hajdani meiszeni
lnirggrófi fejedelmi méltóság tekintetéből, birodalomheii fejedelmi ran-
 130 REUSZ
gra emeltetett 's 1803 a' fejedelmek gyűlésében tulajdon szavat ka­
pott. Az ifjabb főág geraira, schleitzira (mellynek mellékága a' kii-
stritzi) és az 1700 fejedelemségre emeltetett lobensteinira , mellynek
mellékágai voltak a' selbitzi és ebersdorfi, oszlott. 1802 a' gerai ág
kihalván, Lobenstein, Ebersdorf és Schleilz osztoztak meg az öröksé­
gen, ugy> hogy Lobenstein és Ebersdorf egyik, Schleitz másik felét
kapta; de még eddig a' birtok és igazgatás közös. 1805 a' lobenstei-
ni fejedelem lérjfiui örökös nélkül halván meg , a' selbitzi mellékág
örökösödött birtokaiban lobensteini gróf névvel; de ez is elenyészett
7 Maj. 1 8 2 4 , 's az ifjabb fő ágból most a' schleitzi és ebersdorf-
Iobensteini virágoznak, melfyek 1800 fejedelemségre emeltettek. Csak
a' 17 száz. utolsó felében kezdenek a' reuszi grófok, minekutána sok
ideig csak Reuszoknak Plauen urainak nevezték magokat, a' már ko­
rábbi századokban viselt gróf czimmel élni. Nem vevék fel ellenben
a' meiszeni bnrggrófok elholta után a' fejedelmi méltóságot, bar a'
'Sigmond császártól J426 a burggrófnak adatott diplománál fogva
ahoz just tarthattak volna is. A' Reusz háznak minden férjfiui tagja
Henrik nevet visel a' 11 száz. olta. Elébb korokkal, vagy erkölcsi
's testi tulajdonságokkal különböztek egymástól , mint idősebb , va­
stag , békeszerető 'sat. Henrik; de 1668 magállapittatott, hogy csak
szám tegye őket különbözőkké és pedig minden fő ágnak külön szá­
ma legyen. 1700 olta százig lehet számlálni. — 18 April. 1807 a'
a' 4 uralkodó fejedelem a' rajnai szövetségbe állott; 1815 a' német
szövetség tagjai lettek , mellynek kisebb gyűlésében Hohenzollernnel,
Liechtensteinnal , Waldeckel , Lippe-Detmolddal és Schaumburg-Lip-
pével a' 16-dik szavok van. A' nagy gyűlésben a' két fő ágnak (idő­
sebbnek 's ifjabbnak) külön szava van. A' reuszi ház r melly alattva­
lóival együtt lutherana vallást követ, e' czímet viseli: idősebb (vagy
ifjabb) ágon lévő Henrik, fejedelem, Plauennek grófja és ura.
Az egész nemzetségnek legidősebb uralkodó ura ezenkívül még e'
czimmel is bir : az egész nemzetségnek legidősebbtke 's a' másik ág­
nak legidősebb uralkodó ura, amannak segédje. L. Majer Chro?tik des
fiirtti. Hauses der Reuszen von Flauen (Leipz. 1811.)
A' reuszi tartományok egy részét teszik a' Reusz fejedelmek és
grófok eleitől igazgatott Voigtlandnak 's a' thürlngeni erdő és érez
hegy közt feküsznek. A' szász nagyherczegségnek neustadti kerülete
által két részre osztatnak , ugy , hogy a' greitz'i , burgki , schleitzi
és lobensteini uradalmak a' saalburgi megj ével egy egészet formál­
nak 's éjsz. és kel. a' szász királyságtól és nagy herczegségtől, dél.
Bajorország baireuthi és bambergi fejedelemségeitől 's nyűg. Meinin-
gen-Saalfeldtől és Schwarzburg - Rudolstadtól határoztatnak. A' gerai
uradalom pedig d. Szászországtól, kel. és nyűg. az altenburgi feje­
delemségtől 's éjsz. a' szász herczegségtől kerittetik. Az egész sta­
tusból (28 nsz. mf. 81,800 lak.) 1) a' reuszgreitzi fejedelemé 7 nsz.
mf. 24,100 lak. 2 város, 1 mváros és 75 fal. 140,000. for. jöv. 2)
a' reusz - schleitzi fejedelemé 6 nsz. mf. 17,600 lak. 2 vár. 1 mvár.
56 fal. 130,000 f. jöv. 3) a' lobenstein - ebersdorfi fej. 7^ nsz. mf.
15,800 lak. 2 vár. 2 mvár. 43 fal. 210,000 f. jöv. Az ifjabb ágak­
kal közös gerai uradalomban a' saalburgi megyével együtt (7-j nsz.
mf. ) 3 város, 3 mvár. 83 fal. és 23,800 lak. van. A' jövedelemnek
(150,000 for.) mindenik ág felét kapja. — Ezen tartományok hegye­
sek, főképpen déli részek, mellyen a' Frankenwald (a' thüringeni
erdő folyamatja) megyén keresztül a' 2300 1. magas Sieglitzbergel
és Kulmal.; de jól mivelt völgyei is vannak , mell} ek közt azon két
nagy völgy legtermékenyebb, mellyen a' Saale és Elster (a' tartomány
fő folyói) fognak keresztül. Nagy erdeikben számtalan a' vad 's a'
baromtartás divatban van. Gabonát eleget nem terein a' föld ; kerti
vetemény, gyümölcs 's komló is sok bajjal termesztetnek. Ásványok
 RÉVAI 137

közül van a' reuszi t a r t o m á n y o k n a k ezüstjük , rezek , ónjok , vasok ,

timsójok , g á ü c z o k 's a' t. A' lakosok igen szorgalmatosak 's m u n k á ­
sak , kiváltképpen p a m u t és gyapjú mivekkel , h a r i s n y a k ö t é s s e l , pa­
mutfonással, k a l a p o k k a l , porczelán e d é n y e k k e l , d o h á n n y a l , t í m á r ­
sággal , timsó - és gáticzfőzéssel 's vas mivek készítésével foglalatos­
kodnak. A' gyapjumanuf'akturák főbb h e l y e i : Gera , hol t a r t a t n a k a'
legszebb festések is , Greitz , Lobenstein , M a r k t - Hohenleu'uen és
Schleitz ; legtöbb p a m u t t á b r . van H i r s c h b e r g b e n , E b e r s d o r i b a n , Zeu-
lenrodában és Markt - Hoheníeudenben. Ezen k é s z í t m é n y e k k e l nem
csekély kereskedés űzetik , főképpen a' leipzigi v á s á r o k o n . E g y é b ­
iránt a' tartomány csak m a r h á t és fát vihet k i . — A' közönséges t a ­
n í t á s r a jó gond van. Grcitzbau és Sehleitzban latin oskolák 's G e r á -
ban jól alkotóit gymnasium vannak. G r e i t z b a n o s k o l a m a s t e r e k és
prédikálok seminariuma is t a l á l t a t i k . A' s t a t u s rendjei a' nemesség ,
városi polgárok és községek. A' német szövetség seregébe az idősebb
á g 200 's az ifjabb 5 3 8 embert ad — R E U S Z - K Ü S T R I T Z , S c h l e i t z n a k
m e l l é k á g a , 6 0 , 0 0 0 for. jövedelemmel. E z , mint a' schleitzi és e b e r s -
dorfi ág is, még szép közvetett j ó s z á g o k a t b i r n a k , p. o. E b e r s d o r f a'
hoymi örökös u r a d a l m a t .
R Í V Í I , régi előkelő m a g y a r n e m z e t s é g , m e l l y m á r 1 2 0 0 kö­
rül a' m a g y a r föld délszakán 34 falut b i r t a ' S z e r é m s é g b e n h e l y e z e t t
Réva v á r h o z , m i n t birtok/őhöz , m e l l y r ő l vette az nevezetét. I I . L a ­
jos k i r á l y 1 5 2 1 k ö l t diplomája kiteszi három testvér R é y a i a k n a k ,
János , István és Eerencznek, érdemeiket , kik k ö z ü l az első nem va-
la már a k k o r éleiben , a' második újlaki v á r n a g y , a' h a r m a d i k pedig
B á t o r i István nádor t i t o k n o k a v a l a ; 's o l l y nemzetségi czimerrel di-
szesíti őket , mellyen égszínű mezőn h e l y e z e t t k o r o n á r a ! e m e l k e d ő
farkas egj- száron nőtt három rózsát t a r t "körmei k ö z ö t t ; m e l l y r ó ­
zsák kettejéne/t piros szine János és István vérrel szerzett é r d e m e i t ,
a' harmadikának fejérsége pedig F e r e n c z nőtelenségét és p o l g á r i ér­
demeit j e l e n t i . A' mohácsi csata után F e r e n c z , és kevéssel u t á n a I s t ­
ván is 1 F e r d i n á n d részére áMának , midőn pedig az ország' délszaka
török j á r o m alá k e r ü l t volna , a' felföldre vették m a g o k a t a ' R é v a i a k ,
és T ú r ó c z vármegyébe honosodtak , a' hol S z k l a b i n y a v á r a t n y e r t é k
I F e r d i n á n d t ó l . Kmlékesebbek közülök : 1 ) R é v a i F e r e n c z , a '
I I Lajos diplomájában e m l í t t e t e t t nádori t i t o k n o k , m á r 1 5 4 1 t ú r ó c z -
megyei fő ispái.y v a l a ; 1 5 4 2 nádori h e l y t a r t ó v á n e v e z t e t e t t ; m e g h o l t
1 5 5 3 . Gyulai B o r b á l á t ó l három fia m a r a d t , M i h á l y , J á n o s és F e r e n c z .
L u t é r Mártonnal az úrvacsora feletti t a n i t m á n y i r á n t levelezett, melly-
re nézve ő Zvingli é r t e l m é h e z hajlék. —
2 ) R é v a i M i h á l j ' , János é s F e r e n c z testvéreivel e g y ü t t t ú r ó c z -
megyei örökös fő i s p á n y s á g r a j u t o t t I F e r d i n á n d n a k 1 5 6 1 k ö l t di­
plomája á l t a l . — 3.) R é v a i P é t e r , M i h á l y n a k fia t ú r ó c z m e g y e i
örökös és valóságos fő i s p á n y , l ö O S b a n , II M á t y á s k i r á l y m e g k o -
ronáz.tatása u t á n , Pálfi Istvánnal e g y ü t t k o r o n a ő r r é t e t e t e t t . De B e t -
leu G á b o r , kezére keritvén 1 6 1 9 a' posonyi v á r a t , a' k o r o n a törvé­
nyes ő r h e l y é t , elvette t ő l ö k a' rajok b í z a t o t t z á l o g o t , m e l l y e t csak
a' nikolsburgi békekötés után a d o t t vissza 1 6 2 2 . Pakkor á l t a l v e t t e azt
Betlentől Révai P é t e r Ecseden , és a' trencsényi várba vitte ; kevés­
sel azután pedig megholt ugyan abban az esztendőben. Vesztegletes
tisztsége unalmát tudományos munkálkodással íízé Révai P é t e r , melly-
nek gyümölcsei : a) De S a c r a e Coronae R e g n i H u n g á r i á é ortu, vir-
tute , v i c t o r i a , fortuna C o m m e n t a r i n s . b) De Monarchia et s a c r a Co-
rona Regni Hungáriáé Centuriae V I I . Mind a' két m u n k a több izben
adatott ki különféle j a v í t á s o k k a l és h o z z á t é t e l e k k e l .
R É V A I (Miklós) m é l l y visgálódó e l m é v e l , ' s r i t k a t u d o m á n n y a l
k e z d e t t , bámulást érdemlő i p a r r a l végrehajtott, és a' legfontosabb
következéssel k o r o n á z a t t f á r a d o z á s i é r t , mellyeknek következésében a'
138 RÉVAI REVAL

magyar nj'elret bölcselkedői elveken alapította, n a g y n a k nevezte­

tett ; az idejebeli költők közt a' legjobbak közül valónak tartatott.
Torontál várni. Szentmiklós helységben 1749 szül. A'kegyes oskolások
szerzetébe állott. Miután az alsóbb oskolákat Tatában és Veszprémben
tanította volna, Nagykárolyban bölcselkedést, Nyitráu theologiát ta­
n u l t , 's gróf Károlyi Antaltól segittetve 1777 Bécsbe ment a' rajz-
és épitésmesterség tanulására.' Magyar alagyák első könyvét
Nagykárolyban 1778 adta k i , melly köz kedvességet nyert. Azután
Nagyváradon , a' rajz-és épitésmesterség újonnan alapított tanítói
székét nyerte, észt. múlva pedig az itteni academiában bölcselkedés
főtaniíója lett. 1780 Maria Theresia halálára tartott halotti beszéd­
jével jeles hirre kapott. Ezen hivatalét 1781 letette, 's mint nevelő
.Bécsben és Graczben l a k o t t , de 1784 Posonba menf, hogy ott, a'
Hírmondó ez. újságot folytassa. Ezután addig kéziratban -hevert
magyar költemények gyüjtemén3Tét adta ki e' ez, a l a t t : Magyar kül­
leményes gyűjtemény, Győrben 1 7 8 6 , és I'osonban 1787—9 0 dar.,
melly F a l u d i , Orczy , Barcsa}', 's ön maga verseififoglalta magá­
ban. Elegyes versei 3 könyv alagyákból, 's 1 könyv jobbára szerel­
mes dallokból állatiak. 1780 a ' g y ő r i gymnasiuinban rajz-és épités­
mesterség tanítója lett. 1790 A' hazatért magyar koronának ünnepére
írt versei igen nagy figyelmet gerjesztettek : ezek a' Magyar Orpheus
1 dar. 218 1. is kinyomattak. Barátitól kéretve és segitetve, 2 könyv-
ből álló latin alagyákat, 's Maria Theresia halálára írott beszédjét, e'
ez. alatt : Latina Győrben 1 792 kiadta. Szerzetesi köteleztetései alól
1794 felszabadította a' p á p a , 1796 tanítói hivataljáról lemoudatt,
hogy a' magyar nyelvvizsgálására több időt nyerjen. Az 1800 nagyobb
részét Paintner prépost barátjánál Ráfothon töltötte, hogy a' sok éjje-
lezés, és egy halálos nyavalya által megromlott egészségét helyreá-
lithassa, mell}' idő alatt készült latin alagyáit Carmina quaedam czim
alatt 1801 Sopronban adta ki. A'Vályi oskolai magyar grammatikája
áltnézés és megítélés végett; uj grammatika kidolgozása pedig, a'
magyar kir. Helytartó tanács által reá bízatott. Vályi holta utár. ,
magyar nyelvtanitóságot kapott a' pesti egyetemben 1802 ; mindég
óhajtotta ezen pályát Révai, most hát teljes erejét arra fordította,
hogy a'köz várakozásnak megfeleljen. Nyelvvizsgáló két fómunkaji 1)
Antiquitates literalurae htingaricae commentario gram. illustratae:
az 1 dar. 1803 Pesten jött k i , a' második és harmadik pedig mind
eddig kéziratban hever ; 2) Elaboratior grammatica hungarica. Pesth.
1803—6 2 dar. a' harmadik kéziratban van még. Mi előtt minden
munkáit kiadhatta volna Révai, száraz betegségben meghalt. Nevezett
kéziratain kivül , hires tudós tanítványa Horváth István Ur , a' ma­
gyar nemzeti musemn könyvtárnokja még következő kéziratait birja:
1) a' magyar nyelvtud. rövid előadását; 2.) A' napkeleti nyelvekkel
alyafias magyar szók tárát; 3.) A' magyar nyelv tudományos törte­
neteit, ChreslomatJiiajál, írásmód szabásait, 's a' görög, franczia es
német lantos költőkből való fordításait. Az Ilias első könyve fordítá­
s á t , az erdélyi museumban Helmeczi tette közönségessé. Révai tudo­
mányos rendszere, a' legjobb magyar írók által legigazabbnak és czél-
irányosabbnak esmertetett , ámbár Vérségi későbben annyira vitte a
dolgot, hogy a' magyar oskolákban az ő tudományos rendszere véte­
tett bé. Révai szeretetre méltó characterrel bir't, rettenthetetlen ha­
zafi , tüzes és hatalmas hitvitató , 's holtig példátlan szorgalma volt.
Önmaga'által leirt e' ez. charactere : Magam képe, igen jeles.
nn
R K V A H , Esthland orosz kormánykerületnek fővárosa .V í\ \
tengeröbölnél, 1824 a' keleti teng«ri hadi erőnek táborhelyévé 's a'
kronstadti hadi hajósereg horgonyhelyévé alkotott kikötővel. Igen
megerősített hely ; magából a' városból , szűk 's rendetlen utszáival ,
a' káptalanhegyből 's 2 külső városból á l l ; 1000 háza, luth. tem.^
 REVENTLAU REVOLUTIO 139
ploma (e' közt a' p ü s p ö k i templom igen m a g a s és szép t o r n y á v a l ) , fi
orosz és 1 k a t h . t e m p l o m a , egy nemesi academiája , egy gymnasiu-
ma 's 1 5 , 0 0 0 l a k . v a n , kik tengeri k e r e s k e d é s t ű z n e k , észt. 1 0 0
hajóuál több látogatván még k i k ö t ő j ü k e t ; az esztendei kivitel mégis
csak 5 0 0 , 0 0 0 r u b . tesz. Révainak 1 t ü k ö r - , 1 bőr-, 1 harisnya-fabr.
1 ágyú • 'j 1 h a r a n g ö n t é s e , 1 r é z h á m o r a , 1 b ö r z é j e , 1 játékszíne ,
1 szárazi 's tengeri kórháza , több tengeri ferdői 's a' t. vannak.
R K v E N T r. A v , régi jeles grófi nemzetség Dánországban, Sehles-
wigben és llolsteinban, melly hazájának több érdemes statusférjfiakat
' s ministereket adott. Gróf R e v e n t l a u . I á n o s L a j o s (szül. 1 7 5 1
m h . 1801) Hrahe - T r o l l e b u r g nevű bárnságában a' p a r a s z t o k a t 's la­
k o s o k a t a'robotnak eltöilése 's más czélirányos eszközök á l t a l és t u l a j d o n
jó példaadásával igyekezett jó emberekké 's t e h e t ő s mezei g a z d á k k á
nevelni. Az á l t a l a a l k o t o t t oskolák 's szegények intézetei m á s t a r ­
tományoknak is tükörül s z o l g á l h a t n a k \s h a l h a t a t l a n n á teszik ezen
nemes férjfiu emlékezetét. — A' nemzetség 2 á g r a o s z l i k , m e l l y e k -
nek t ö r z s ö k a t t y a , K o n r á d , dithmarseni b i r t o k o s volt. Az idősebb ág
birja a' szép christiansádei grófságot is L a a l a n d o n .
R É V E K R E R E (viszszaütő), simított homorú t ü k ö r , melly a '
reá eső sugarak visszaverésére szolgál. E u r ó p a főbb városaiban a' vi­
lágítók (lámpák) bírnak ezzel, melly r a g y o g ó érczből ( r é z b ő l , a e z é l -
ból) készíttetik. Viszszaütésre ( r e v e r b e r a t i ó r a ) a' chemiában t u l a j d o n
viszszaütő k á l y h a használtatik , mellyben a' t ü z heve nem csak e r ő ­
síttetik , hanem a' savitatásra b e t e t t testet a' lángok minden oldal­
ról körülveszik.
R i i V K H S - éknek mondatnak a' k e l e t t e n g e r i városokban (Reval ,
R i g a ) azon nagy számú h i t e l l e v e l e k , mellyek előkelőbb k e r e s k e d ő
házak által az országbeli pénz szerint k i a d a t v a , forgásba j ö t t e k , a'
fizetésekben készpénz g y a n á n t h a s z n á l t a t n a k , 's a' k i a d ó k n á l minden­
k o r ismét visszaváltathatók. F o r g á s o k köre, csak a' k i a d ó k J a k h e l y é ­
re van szorítva , de ez néha távolabb vidékiek á l t a l is e l f o g a d t a t i k ,
a' mi néha károsodást von maga u t á n .
-R E v K R s A r. K s. í g y neveztetnek csaknem á l t a l á n o s a n azon nyug-
tatványok , mellyek bizonyos i r o m á n y o k n a k , o k l e v e l e k n e k , p e r e k n e k
's a ' t . elvitele a l k a l m á v a l , az ezeket kiadónak kezénél l e t é t e t n i szok­
t a k . Ezekben az i r o m á n y czimének , az elvitel i d e j é n e k , az elvivő
nevének és rangjának 's nem r i t k á n a' visszaadási h a t á r n a p n a k is ki
kell fejezve lenni.
R K V I S T V E , e l r u s z t u l t r é g i vár B a r s v á r n i . , a ' G a r a n j o b b
partján kies helyen é p ü l t . E r z s é b e t k i r á l y n é 1 3 8 8 a' F a r k a s nem­
zetségből származott Zeccheny K o n y a Miklós hevesi főispánynak , és
kir. asztalunknak ajándékozta. 1 M á t y á s idejében a' n a g y l u c s e i D o -
czy Orbán hires egri és bécsi püspök b i r t o k á b a j u t o t t , 's majd k é t
száznál tovább b i r a t o t t nemzetsége á l t a l , m e l l y k i h a l v á n , a' vár
hnzá t a r t o z ó uradalmával a' k i r á l y r a szállott , későbben pedig a' sel-
meczi k i r á l y i kamarával e g y e s i t t e t e t t , m e l l j h c z most is t a r t o z i k .
R E V O Í , U T I C , fel- v. visszafordulás ( a ' revolvo l a t i n s z ó t ó l ) .
A' physiologus azon változásokat nevezi igy , m e l l y e k e t a' k o r , nem,
v é r a l k a t k ü l ö n b ö z é s e , szenvedélyek, betegségek, életmód á l l i t n a k elő
az állati világban. A' csillagászok azt é r t i k a l a t t a , ha kisebb égi
t e s t forog nagyobb k ö r ü l , melly nagyobb vonszó erejénél fogva ama­
zon u r a l k o d i k , p. o. a' hold föld k ö r ü l i , 's a' föld nap k ö r ü l i for­
g á s á t . Ezen revolutionál minden r e n d e s utján m e g y . A' geológusok
szerint revolutio a z , ha v a l a m e l l y természeti jelenet á l t a l a' földi
dolgok folyása 's viszonya m e g z a v a r t a t i k , ha t. i. f ö l d i n d u l á s , víz­
özön 'st. a' föld felsejében változást o k o z n a k . ( L . G E O R N O S I A ) . A' r e ­
volutio hév az erkölcsi világra is á l t v i t e t e t t . í g y m o n d a t i k , h o g } '
valakiben revolutio t ö r t é n t , ha gondolkozásmódja 's érzése h i r t e l e n
 14<J IIEV0LUT10

egészen m e g v á l t o z o t t , a k á r j ó r a , a k á r r o s z r a . l l l y revoluiiok a' po-

l i t i c a i v i l á g b a n is t ö r t é n h e t n e k ; m e r t a' népeket és s t a t u s o k a t erköl­
csi s z e m é l y e k n e k kell t e k i n t e n ü n k , m e l l y e k belső 's külső tulajdo­
n a i k r a nézve éppen ugy v á l t o z h a t n a k , m i n t egyes személyek. Az il-
ly.eri v á l t o z á s p o l i t i c a i r e v o l u t i o n a k v. s t a t u s leifordulásnak nevezte­
tik. Megelőztefhetik a' r e v o l u t i o o l l y l a s s a n k é n t i 's időhez képesti
v á l t o z t a t á s o k á l t a l , m e l l y e k a ' s t a t u s a l k o t m á n y á t és, igazgatását
a' p a l l é r o z o t t s á g n a k 's a' nép ebből s z á r m a z ó szükségeinek megfele­
l ő b b é teszik. E l ő á l l ellenben , ha az o r s z á g l á s a' jelenhez makacsul
r a g a s z k o d i k , ha a' k o r szellemének éppen nem a k a r engedni, ha a'
m á r u g y i s s ú l y o s t e r h e k e t n e v e l i , mig a ' g y e r m e k i korból kinőtt
nép szabadabb p o l i t i c a i é l e t e t óhajt, végre , ha az emberiség legszen­
tebb t u l a j d o n a , a' l é l e k e s m e r e t szabadsága 's belső meggyőződés kor­
látol t á t i k . A' k e r e s z t é n y i d ő s z á m l á l á s o l t a 136 u r a l k o d ó veszté el
k o r o n á j á t . Ezen változásnak csak 2szer oka a' nép l á z a d á s a , 47szer
a' k a t o n a s á g , 4 0 - s z e r az o r s z á g l á s r a vágyók p á r t o s k o d á s a , 's 17-szer
a' p á p á k és p a p s á g f o r t é l y a . ( L . Kolb KI. Schrift. polit. und ge-
schichtl. hlhaiti Speier 1 8 2 0 ) . N é p r e v o l u t i o k e z e k : 1 ) A z a n g o l -
o r s z á g i , 1 6 8 8 . Okot e r r e I I J a k a b n a k a r r a törekvése a d o t t , hogy
a ' Magna c h a r t a é s H a b e a s corpus á l t a l k o r l á t o l t k i r á l y i h a t a l m a t
h a t á r t a l a n n á 's a' k a t h . h i t v a l l á s t , m e l l y az 1 6 7 3 - k i test - törvény
á l t a l m i n d e n közönséges h i v a t a l b ó l k i z á r a t o t t , ' s mellyhez r a g a s z k o ­
d o t t m a g a t i t k o n , u r a l k o d ó v á t e g y e . Oraniai Vilhelm , németalföldi
h e l y t a r t ó , J a k a b veje, t e h á t segítségre h i v a t o t t , k i Nov. 1 6 8 8 An­
g o l o r s z á g b a kiszálván , a' k i r . h á z a t F r a n c z i a o r s z á g b a s z a l a s z t o t t a 's
I I I V.ilhelm névvel angol k i r á l y l e t t . E k k o r e r ő s ö d ö t t meg a' szabad
a l k o t m á n y , mell} 7 á l t a l Á n g o l o r s z á g a ' j ó H é t o l l y magas pontjára
h á g o t t ; m e r t Vilhelm a' B i l i of r i g h t s á l t a l nem csak a'nép elébbi sza­
b a d s á g á t e r ő s í t e t t e m e g , hanem u j a k a t is a d o t t . Azolta a l a p u l t a'
sajtószabadság is. Ez a' revolutio v é r o n t á s n é l k ü l t ö r t é n t . ( L . JVÍa-
z u r e Hist. de la revolut. de 1 6 8 8 en Anglelerre , P a r i s 1 8 2 7 , 3 k . ) .
— 2 ) A z é j s z a k a n i e r i k a i r e v o l u t i o , melly a ' britt - éjszak-
amerikai gyarmatokat szabad statussá tette. Oka Angolországnak ezen
gyarmatokkali mostoha bánása volt, a' kereskedést korlátolván és
önkényes adókat tevén azokra, mellyek (legközelebb a' teára t e t t ,
gyűlöletes adó) miatt először 12 gyarmat egyesült a' philadelphiai
congreszen , hol minden angol készítmény be- 's a' honyiak Angol­
országba kivitetése megtiltatott. 1775 Georgia is tagja lett a' szö­
vetségnek 's Washington fővezérré tétetett , ki szerencsés hadakozá­
sával az anyaországot kénszeritette 1783 a' gyarmatok szabadságá­
nak inegesmerésére. — 3) A' f r a n c z i a r e v o l u t i o kétség kivül
legterjedtebb , de legvéresebb 's legkegyetlenebb is volt , mell} nek
szikrát az orszlíglás despotismusa , az önkényes elfogatások ,, a' pa­
rasztoknak a' nemességtől és papságtól nyomatása, 's az udvar fény­
űzése , melly többet megemésztett, mint a' mennyi a'jövedelem
volt , adtak. A' pénztár ebből származott kiürülése miatt az ország­
lás 1789 öszvehivta az ország r e n d é i t ; de mivel a' nemesség éspap-
ság a' főterheket a' harmadik rendre akarta tolni, ennek 600 kép­
viselői nemzeti gyűlést állítottak fel , mellyel utóbb a' más két
rend is egyesült. Ez a' g}'ülés eltörölte a' feudale systemát 's
uj alkotmányt készített, melly az angolországi szerint monarchiái
legyen ugyan , de törvények által korlátolfassék. Ezt még 3 alkot­
mány követte, mellyek köztársaságiak voltak, mig Napóleon a'mo­
narchiát ismét helyre nem állította. ! , . Mignet , Thiers 's m. mun­
káin kivül Paganel Hist. de la revolut. franc. (3 k. 3 kiad. Paris 1829) ;
44 Jőurnées mémorables de la revolut. franc. (2 kiad. Paris 1 828) ;
Deschien Colleet. de mater, pour V hitt. de la rév. de Francé depuis
 RF.VOLUTIOTÖRVÉNYSZFK RÉZ • .141

17S7 ele. ( P a r i s 1 8 3 0 , V a r r o i s n á l ) . Vö. D É L S Z A K A M E R I K A I - , N A ­

POM- , Plh.MO.Vri REVOr.UTIO 's GÖRÖGÖK FELKELÉSE.
R s v o i . U T i o T Ő R V K N V s z í e . Ezen kegj-etlen ' s legtöbb vér­
rel mocskolt törvényszék 11 M a r t . 1 7 8 3 á l l o t t fel r e n d k í v ü l i e r i ­
min, törvényszék névvel 's 8 Oct.l 7 9 3 k a p o t t t r i b u n a l r é v o l u t i o n n a i r e ne­
vet. Czélja mind azoknak megbüntetése v o l t , kik a' revolutio mene­
telét a k a d á l y o z t á k 's a' k i r á l y i házhoz r a g a s z k o d t a k . L e h e t gondol­
n i , u' gonosz lelküségnek , gyiik'ílségnek 's üldözésnek m e l l y n a g y
mező n y i t t a t o t t fel ezen törvényszék á l t a l , mell}' semmi f o r m a l i t á s ­
hoz se k ö t t e t e t t , mindég csak halálos í t é l e t e t m o n d o t t , a' vád igazi
p o n t j a i t , sőt végre á l d o z a t i n a k , k i k e t a' leiadók c s o p o r t j a (ama ször­
nyeteg F o u q u i e r - T i n v i l l e a l a t t ) n a p o n k é n t b e v á d o l t , neveit se vizs­
g á l t a . Csoportonként á l l í t t a t t a k ezen s z e r e n c s é t l e n e k törvényszék eli­
be 's a' nélkül , hogy k i h a l g a t t a t t a k volna , lefejeztettek g u i l l o t i n e
á l t a l , hol annyi vér o n t a t u t t k i , hogy J u n . 1 7 9 4 máshova k e l l e t t
azt vinni , m e r t a' föld olly sik volt vér m i a t t , h o g y a' h ó h é r bá­
torságosan nem j á r h a t o t t . 1 1 M a r t - t ó i 1 7 9 3 2 7 J u l - i g 1 7 9 4 2 7 7 4
személy végeztetett k i , ezek közt e g y 97 észt. öreg 's e g y 14 eszts
gyermek. (Vö. Révélalions de Sinart , ki tisztje vo It e' .gyalázató,
törvényszéknek). — A ' p á r i s i i t t leirt g y a l á z a t o s és vér s z o m j u h e z ó t ö r -
vényszéken kívül más nagyobb f r a n c z i a városokban is á l l í t t a t t a k fel ol-
lyanok, mint >iantcsben, L y o n b a n , A r r a s b a n , S t r a s b u r g b a n 's m. Mi­
vel a' köztársaság ellenségeinek e m l í t e t t kivégeztetése az a k k o r F r a n -
cziaországban dühösködő szörnyetegeknek igen lassan m e n t , t e h á t
későbben csoportban lövöldözték agyon a z o k a t , v. az ú g y n e v e z e t t
köztávsasági lakadalom szerint százakat p á r o n k é n t öszvekötözve, víz­
be fulasztották. Robespierre és pártja m e g b u k v á n , a' convent mér-
sékletséget és kímélést p a r a n c s o l t a' törvényszéknek 's 1 7 9 5 F o u ­
quier - Tinville istentelen n y a k a is g u i l l o t i n e a l á k e r ü l t g y a l á z a t o s
segédjeivel e g y ü t t . Még ugyan ezen észt. e l t ö r ö l t e t e t t e' véres t ö r ­
vényszék , 's helyébe k a t o n a b i z t o s s á g l é p e t t , m e l l y n e k m u n k á s s á g a
kevéssel aztán csak k a t o n a i v é t k e k r e s z o r í t t a t o t t . A' p a r i s i n á l m é g
elébb megszűntek létezni a' más városokban levő t ö r v é n y s z é k e k .
R é z n e m t e l e n , v e r e s e s , f é n y e s , l e g h a n g o s a b b , igen n y ú l ó é s
hajlékony, elég e r ő s , nem nagyon k e m é n y , kajmacsos v. c s á k l y á s
t ö r é s ű , 8, 7 — 9, 0 nehézségű, érez. T a l á l t a t i k t i s z t á n v a g y k é n ­
kővel, savitóval, e g é r k ő v e l , k o v á c c s a l , k é n - , s ó - , p h o s p h o r s a v v a l
egyesülve , m e l l y ásványokból többszöri égetés és szénnel t ü z e s i t é s
által nyeretik v. vizbe felolvasztva, leginkább a' kénsavas r é z , 's az
illyen czement vizekből könnyebb módon k a p h a t n i t i s z t a r e z e t , le­
csapatván azt v a s d a r a b o k k a l , m i n t ez a' B á n á t b a n , Zólyom- , és Sze-
pes vármegyékben t ö r t é n i k is. A' réz a' hévségben, mint a' vas, t a r k a
színekkel vonatik "be , később a' fehér izzó hévségben m e g ö m l i k . A'
levegő szabad hozá j á r u l á s a a l a t t égettetvén , feketés p i k k e l y e k ( r é z -
hamu) válnak le f e l ü l e t é r ő l , m e l l y e k tovább égetve setétveres szí­
nűvé (rézvirág) l e s z n e k , ezeken kívül egy sárga és egy f e k e t e réz-
meszet esmérünk. A' nedves levegőből v i z e t , s a v i t ó t , 's szénsavat
húzván magához , a' réz zöld rozsdával (szénsavasréz) v o n a t i k be ,
kénsavval a' kékgaliczot k é p e z i , ezeken kívül minden s a v a k k a l , sőt
o l l y a k k a l is öszveköttethetik , m e l l y egyesülései zöld vagy k é k szí­
n ü k , fanyar izük , 's mérgesek. A' vizben 's eczetben csak a k k o r o l ­
vad , ha ezekkel 's a' levegővel soká lévén é r i n t é s b e n , előbb meg­
r o z s d á s o d o t t ; innen a' r é z edényekben főzni l e h e t , de é t e l t vagy vi­
zet benne e l t a r t a n i ' nem lehet. Mérge ellen legjobb orvosság a' m i n d ­
j á r t bevett vízzel vegyitett tojás fehér. Legnevezetesebb egyesülései
a' réznek a' szénsavas réz grispán , a' kénsavas réz kék g á l i t z , az
eczetsavas réz jeges grispán , a' kénsavas büzkös réz r e p ü l ő rezsó az.
j c/.inkből és J rézből álló s á r g a r é z , és ve'gre a' k a r a t o z á s , m e l l y
142 REZIK RÉZMETSZÉS

a' nemes érczeknek rézzel való egyesítése, hogy azoknak keménysé­

get adjon.
R E Z I K (János) született Nyitra vármegyében, Krusovcze (Körös)
nevii faluban. Az apja , Miklós , ugyan ott , későbben pedig Hajnicz-
ban egyházi oktató 's az ágostai vallású gyülekezetek Nagy-tapol-
csányi megyéjének esperestje vala. János Eperjesen űzte a' tudomá­
nyokat , a' hol 1609 nyilványos vetélkedésben, Pomarius előlülte
alatt , az ágostai vallástétel VII taglatját védelmezte. Azután a' kül­
földre távozott, és Thorn'oan , a' hol akkor sok magyar ifjak kéré­
sének tudományos miveltséget, 1674 tanító, 1682 pedig rendes pro-
fessor lett. A' kassai oskola igazgatására meghivatva, visszajött 1684
a' magyar földre , de csak hamar megérkezte után a' kassai kamara
elölülőjének, Fischer Mihálynak , parancsára börtönbe vettetett, mint
Tököli Imre pártosa.. A' honnan bűntelensége világra kerültével ki­
szabadulva , az eperjesi collegiumba hivatott meg tanítóul, és itt a'
szólatosság, költészség és történet tanitószékét foglalta el. Tököli
Imre pártjának teljes einyomatásával az eperjesi collegium is elbom­
lott 1688 és Rezik János ismét Thornba vonult, a' hol 1690 böl­
cselkedés professorává neveztetett. II Rákóczi Ferencz oltalma alatt
helyre állott 1705 az eperjesi collegium, és Rezik János lett annak
igazgatója; de már 1709 véget vetett életének a' döghalál. Több
iratjai közül előkelőleg említendők : 1) Oymnasiologia , seu História
Scholarum et fíectorum Evangelicorum in Hungária. K' munka kéz­
iratját megvette Rezik örökösitől annak hajdani tanítványa Matthaei-
des Sámuel, az eperjesi tót evang. gyülekezet egyházi oktatója, 's
azt bővítve sajtó alá elkészítette , de a' kiadást megelőzte az ő ha­
lála. Rotarides Mihály 1736 egy tetemes nyaláb kéziratokat vett
meg Mathaeides örökösitől, de azok közt csak némelly öszve nem
függő töredékeit találta a' Gymnasiologiának , melljet tehát, a'mint
szándékozók , köziy; nem bocsáthatott. Wallaszky Pál mindazáltal, a'
Conspevtus Reipublicae Lilterariae in Hungária czimü munka szer­
zője, birt egy teljes példányával a' Rezik - Matthaeides féle Gymna­
siologiának , és használta ezt. — 2) Theatrum Eperjesiemé , vagy
Laniena Eperjesiensis czim alatt esmeretes kézirat, mellyben előad­
ja a szerző, mint szemtanú, az eperjesi ítélőszék tetteit. L. KAKAK-
FA ANTAL.

R E Z G É S (Vibratio , Oscillatio) , minden mozgás, melly szerént

valamelly test két meghatározott határ közt hajlong. A' függő (pen-
dulum) , felhúzott h ú r o k , fonalak, mértéknyelv, levegő (a' hang
tovább vitelekor) 'st. mozgásai e* szerént rezgések (Vö. ACUSTICA
és PENDULUM).
R E Z G É S R E N D S Z E R E , 1. V I L Á G O S S Á G .
R É Z M E T S Z É S , azon mivészség, melly szerint a' tárgyak ido­
mai , világai és árnyékai vonások és pontok által réz lapra ábrázol­
t a t n a k , hogy az illy kép nyomtatás által szaporittassék. A' rézmet­
sző ollyau viszonyban áll a' képíróhoz, mint a' fordító a' szerzőhez.
De mint valamelly lelkes munkát jól forditani saját észtehetség nélkül
lehetetlen , ugy a' jó rézmetszetszőtől is megkívántatik, hogy az
összeszerkezést legfinomabb részeiben is értse , a' rajzolás mestersé­
gének titkaiba beavatva legyen, 's ne a' felfogott festemény csupa
formáinak, világinak és árnyékinak hideg és üres másolatját adja,
hanem olly ábrázolatokat készítsen, mellyekben a' tárgyak charak-
tere az eredeti kép saját szellemében szabadon és könnyen felfogha­
tó legyen. Ha meggondoljuk, hogy a' rézmetszőnek e' czélra pon­
tokon 's húzásokon kivül semmi eszköze sincs, lehetetlen, hogy egy
jó rézmetsző valódi érdemét meg ne esmérjük. A' rézmetszés Euró­
pában csak a' 15 század másod felében találtatott fel, azt t a r t j á k ,
a' Chinaiak már régtől fogva esmérték volna. Feltalálása felett Né-
 RÉZMETSZÉS 143

mclek , Olaszok és H o l l a n d i a k p e r e l n e k . KÜzünségcseii elsőnek F i -

nlgueira Olaszt einlitik ( 1 4 0 0 ) . Azon vélemény p e d i g , m i n t h a
•Schön M á r t o n volt volna első német r é z m e t s z ő , h i b á s ; inert övéinél
sokkal régibb l a p o k t a l á l t a t n a k . Nem szenved k é t s é g e t , h o g y a'
rézmetszés a' formametszésbőt s z á r m a z o t t . ( L . H e l l e r Gesc/c. d. Ku-
pferstecherkunst és ( i u a n d t : Entw. tv einer Gesc/i. der K. L e i p .
1 8 2 0 ) . M ó d j a i r a nézve legrégibb ]) az, m e l l y metszővassal t ö r t é n i k 's
ez szoros értelemben rézmetszés. I t t először a' t á r g y a k k ö r r a j z a i
karczrfló tűvel a' rézre i r a t n a k , a z u t á n nietszovassal k i s e b b , n a g y o b b
vagy mélyebb barázdák vésetnek 's ezek á l t a l világ és á r n y é k kiho-
z a t i k . E' mód legnagyobb t i s z t a s á g r a 's finomságra k é p e s , de leg­
nehezebb is. Valamint e' nemben a' középszerű igen k e l l e m e t l e n ,
u g y szerinte a' vonások igen szoros szabályossága és pontossága nem
minden t á r g y a k r a a l k a l m a z h a t ó . I I ) A' beetetés v. k a r e z o l á s . Ez i g y
esik : bizonyos mázzal a' r é z t á b l á t bevonják , e r r e aztán az á b r á z o ­
landó t á r g y a t ugy rajzolják rá karezoló t ű v e l , h o g y az egyszers­
mind magát a' rézlapot is kevéssé fel v a k a r j a ; e k k o r a' r é z t á b l a
széleire viaszból p á r k á n y t h ú z n a k , reá pedig v á l a s z t ó vizet öntenek,
melly a' íelkarczolt h e l l y e k r e m a g á t beveszi, a' rezet l e i m a r j a , 's
igy az alakok a' rezén jelennek meg. N a g y o n kell i t t tudni a' válasz­
tó vízzel bánást. E g y é b i r á n t az i l l y lapok is metszővassal kiigazgat­
tatnak. E' mód l e g k ö n n y e b b , 's noha foganatjára nézve más módok­
nál h á t r á b b á l l , még is a' valódi m ü e s m e r ő t csaknem m i n d e n ü t t kielé­
g í t h e t i , 's kivált tájfestések tökéletes u t á n a z á s á r a igen a l k a l m a s .
Több régi nagy mesterek szivaták vagy étetek i g y be miveiket, m e l l y
lapok most igen nagy becsben t a r t a t n a k . 111) A ' p o n t o z á s . 10 század­
ban kezdek már a' figurákat hegyes kalapács á l t a l ü t ö t t p o n t o k á l t a l
k i h o z n i , 's az egészet nietszovassal i g a z g a t t á k k i . JVlost szoros é r t e ­
lemben azon módot hívják pontozásnak , niellyet az a n g o l ISartolozzi
kezde leginkább űzni , melly p o n t o k b ó l , de egyszersmind h ú z á s o k b ó l
is á l l , ez nehéz és fáradságos, de igen lágy, 's kivált a' t e s t ábrázo­
lására a l k a l m a s . IV) az úgynevezett fekete m e s t e r s é g , (mezzo t i n t o ,
taille d' épargne és gravure en maniere n ő i r e ) , mondják bársony met­
szésnek és vakarómódnak is. A' többi m ó d o k t ó l igen különbözik az
á l t a l , hogy azokban az á r n y é k o k , ebben pedig a'*világ d o l g o z t a t i k
a ' rézre. E á g y összeolvadás, h a t h a t ó s á r n y é k o k k a l párosulva t ü n t e t i
ezt ki ; arczképeknél és ollyan h i s t ó r i a i á b r á z o l a t o k n á l , mel-
lyek nem sok és nem apró a l a k o k b ó l á l l a n a k , g y ö n y ö r ű hatású. Bá­
násmódja e z : először a' r é z t á b l á t egészen durván felkarczolják, e'
munka igen nehéz és fontos , mert e g y e d ü l a' r é z t á b l a göröngyeinek
egyenlőségétől függ a' bársonyforma lágyság. Ez m e g l é v é n , azon
p a p i r o s t , mellyen a' metszendő kép v a n , h á t u l k r é t á v a l bedörgölik
s azt a' r é z l a p r a nyomják. Most a'- s z e r i n t , mint n a g y o b b vagy
kisebb világ k i v á u t a t i k , a' réztábla göröngye kisebb n a g y o b b m é r ­
tékben levakartatik. A' legfőbb világokat m á r az egészen/fényesre
v a k a r g á l t réz a d j a , ellenben a' legsetétebb á r n y é k o k n á l a' görön­
gyös lap maga mivoltában ineghagyatik. I t t ott metszővas is segít­
het. F e l t a l á l t a e' módot hessenkasseli alezredes L.v. Siegen (van
Sichein) 1 0 4 3 . — V) Az aqúá tinta v. TUSMÓD ( 1 . e.) VI) A' több
szinü metszés. Tálalója frankfurti Le Mond (mgh. 1 7 4 1 ) . L. B a r t s c h :
Anleit. zur Kvpferttichkunde (Bécs 1 8 2 1 . ) , J o u b e r t : Manuel d' ama-
teurs <V estampes (Par. 1S21) és F ü s z l i : Kupferstecherlexikon.

R K Z M K T S Z É S g e o g r a p h i a i . A' mulí század utolsó t i z e d é t ő l

fogva földképekre is sokkal c z é l i r á n y o s a b b a n , sőt m o n d h a t n i , t u d o ­
mányosan fordittatik a' metszővas ; addig a' földabroszok t ö b b n y i r e
nem igen adának kielégítő k é p e t az ábrázolandó o r s z á g r ó l . Most a'
földabroszok metszése körül leginkább ezek k í v á n t a t n a k : 1) a' föld
emelkedésének vagy esésének pontos kijeleiése; 2) az ország vizrend-
144 RÉZMETSZŐK

szerének pontos kimutatása; 3) minden épületeknek, nem (mint e-

lőbb szokás vala) perspectivai , hanem horizontalis lerajzolása; 4)
az ország, tartomány és kerületek határinak lépcsőzetes kitétele,
5) könnyen olvasható, minden á' földképen találtató tárgyakat sza­
badon hagyó 's bizonyos lépcsők szerint alkalmazott irás. A' Fran-
cziák e' nemben legnagyobb tökélyre emelkedtek ; nálok egyik mivész
a' hely szinét, másik az irást 'st. metszi 's igy a' magáéban minde­
nik tökéletes lehet.
R É Z M E T S Z Ő K , ujabb jelesek : Olasz-, Franczia-, Németország
és Anglia egyaránt jeles rézmetszői mivekkel dicsekedhetnek; azon­
ban a' lapok számára 's fontosságára , kivált ezek lenyomása körüli
ügyességre nézve Olaszoké és Francziáké a' dicsőség. Németország
számos rézmetszői között főleg említendő "Fr. v. Müller, kinek madon­
nája (di S. Sisto) minden gyűjtemények fő kincsének tekintethetik.
Legközelebb áll hozzá C R a h l , kit Kristusa a' templomban, Fra
Hartholomeo után , ugy Sz. Margitja Rafael után , e' helyre érdeme­
sítettek. Továbbá K. HKSZ (1. e.), REIXDKC, kitől Sz. Sebald sírja ,
és a' Musée />«!iC-lapjai cabinetdarabok. Vetélkednek ezekkel Ulmer,
Leybold , Lutz , Keszler. John Bécsben gyönyörűen pontoz , tusniód-
ban ugyanott Piringer , Münchenben Kobell jeleskednek. A' metszés
minden ágaiban' kitűnő többi derék német mivészek igen hosszú sorát
a' hely szűke előadni nem engedi. — A' Francziák közt, kik jókor
szerzett dicsőségöket máig fentartották , Boucher-Desnoyers lapjai,
(például: la Vierge, dite la belle javdiniere, I Ferencz , Navarrai
Margit 'st.) valódi remekek. Lignon, Massart, Richoinme , Dien,
Girodet, Gudin , Aüdouin, Jazet pompás mivei szerzőik kitűnő jeles­
ségének bizonyságai. — Olaszországban, mióta a' képírás kevés ni ivet
nyújt metszővas által örökítésre érdemest , a' régi mestermiveket vé­
vé tárgyul a' rézmetszés, 's önállásu értékre és sajátságos fontosság­
ra emelkedett. Volpato tanítványa Morghen 's ennek követői addig
nem is képzelt munkákat teremtenek, nevezetesen a' majlandi réz­
metsző oskola Anderioni és Longhi alatt olly hirt szerzett, millyen-
nel más ország most nehezen dicsekhetik. Longhi spozaliziója min­
dig igen nevezetes tünemény marad. Toschi Pármában IV Henrik­
nek Parisba menetele által (Gérard után) í'elejthetlen nevet szerzett.
Jelesek továbbá Schiavone , Bettelini , Bonato Gandolfli , Garavaglia
'sat.—Angliában némelly rézmetszők apróbb mivekben csaknem ren-
déntuli finomságot és piperét követnek, mások ellenben az ott an­
nyira kedvelt fekete módosságban csak foganatra törekszenek \s az
egyes részekkel keveset aggódnak. Azonban ezek közé nem értendők
Cárion, Pither , Dixon, Green 'st. A' rézmetszés fő remekeinek
tartják Rafael cartonainak azon utánazatit, mellyekct Hamptoncourt-
ban Holloway és Webber készítenek. Dicsérendők továbbá Raim-
hach , Smith , Middiman , Byrne , Mason, Heath , "Woollet, Sharp,
Burnet, Browne , Moses 'sat.— A' Hollandiaknál Pontius , Edelinck
és mások hajdani oskoláihoz képest a' metszés most nem igen virág­
zik. Azonban festői mivekhez Troostwyck, Os, Overbeek , Jansen ,
Chalon 'st. karczolt lapjai derekasak, kidolgozott munkákban pedig
Claessens és de Frey mesterek. — Oroszország, Dánia, és Németal­
föld is nem megvetendő mivészeket mutathatnak. A' schweizi mun­
k á k , többnyire Aberli kedvelt módosságában, saját törzsököt for­
málnak, melly szélesen terjedő ágakat hajtott. — Hazánk, mint a'
azép mivészségek egyéb részeiben, ugy a' rézmetszésben is hátra
m a r a d t ; egy Ehrenreichon 's egy Karács Ferenczen kívül, kik kö­
zül , amaz a' honi jeles férfiak arczképeinek csinos gyűjteményét,
emez pedig legújabban a' derék magyar átlást kiadja, említést ér­
demlő rézmetszőt alig találhatnánk. —
 RÉZMETSZŐ RHA15D0MANT1A 145

lí 11 n IÍ r s /. o MA cm NA 1803-tól óta Anglia olly erőműi ké­

születekkel bir , mellyek által rézmetszéseket csinosabban , sebeseb­
ben és olcsóbban készíthet, mint hajdan. Az Angolokénál, mellyet
ezek 1815-ig nagyon titkolának , még is tökéletesb -volt a' Parisban
Conté találta nagy metsző erőmiv, mell3'nek segítségével a' Francziák
pompás munkáikat olly díszesen 's olly olcsón adhaták , 's mellyet
most Berlinben olly jelesen használnak. Conté igazgatója volt azon
kiküldöttség munkálkodásinak , tnelly a' Vescription de V F.gypte
kiadására- ügyelt. Az éhez szükséges metszések lassú haladása ösz-
tünzé e' feltalálásra, melly által aztán az említett munkához több
mint 300,000 franknyi metszést készített. A' I'oyage de t'oiislanti-
•nople mellé is ezen erőmű használtatott. Ezzel 3 lábnyi magas és
i26 hüvelyknyi széles levegőt 3—4 nap alatt elkészítettek , mire kü­
lönben rendes módszerint szabad kézzel 8 hónap kívántatott volna.
V dán tirhlit-k is talált egy részmetsző machinát, de ez a" Contéé-
nél kevésbé használhatónak találtatott. Conté erőmüvének leírását
's rajzolatját közlötte Dingler Volytechn. Journ. Jan. 1824.
K E T V O L D S (Joshua), leghíresebb festője az angol oskolának 's
az ujabb leghíresebb portraitfestők egyike Plymptomban (I)evonshi-
reben) szül, 1 7 2 3 , hol attya pap és oskolamester volt 's ifjú koráig
nevelte őtet. 15ár orvostudomány volt attyának plánja, mégis megen­
gedte , hogy festésre való hajlandóságának hódoljon. J746 Plymouth-
Uan telepedett meg , mint portraitfcstő ; de majd Rómába ment, hol
3 észt. tanulta a' Vaticanban Rafael és Michel Angelo miveit ; azu­
tán Parison keresztül visszatért 's Londont tette lakhelyéve 1752.
(Jornelius és Van ily k olta nem látta London mássát Reynoldsnak.
Ecsetje nagy hirt szerzett neki a' nagy világban, honnan csak egy
nicjképért J2—20 guineet fizettetett. Az ő javallatjára kezdettek a'
mivek kitétetni a' mivészség előmozditói társaságának szobáiban. Az
17iiö alkotott íestőacademiának köz akarattal elölülőjévé neveztetett
's ez alkalommal a' királytól lovaggá üttetett. 1763 körül Itureval ,
Niigenttel, Percyvel, Goldsmithel 's más híres férjfiakkal tudós egye­
sületet hozott létre 's háza mind azoknak öszvegyülő helye volt, kik
A fővárosban szép tehetségeikkel 's tudományokkal kitüntetek mago­
kat. 1778 kiadta beszédeit (l)iscourses), mellyeket észt. mint előlülő
t a r t o t t , 's mellyek az írásmód ékességével 's philosophiai és aesthe-
tikai fejtegetések gazdagságával díszlenek. írói munkái : The works
of Sir Joshua Reynolds ele. to which is prcfxed an accoünt of the
Ufe of iJie (int/ior by Edm. Malone (Lond. 1707) rzim u. jelentek
meg. Legszebb darabja festeményei közt Beaufort cardinalis halála.
Mh. 23 Febr. 1792. Sok festeményei rézben metszettettek. Vö. Me-
moirs of the lift of Sir Joshua Reynolds , irith somé iiiservations on
íiis talenls and character, by .(. Farington (London 1809).
R H A ni) OM \ N T i A, részint természetes, részint mesterséggé
kiképzet azon tehetsége némclly embereknek, mellynél fogva a' föld
alatt rejlő dolgokat, főkép az erezet és vizet, bizonyos távolérzés,
néha pedig némi eszközök használata által észreveszik. E' tehetséget
többnyire a' legalaposabb természettudósok kétségbe hozzák. Mások
ellenben azt állítják , hogy az illy ércz-és vizérző emberek e' fogé­
konyságát a' természettől , még pedig ébrenlétökben bírják. Ritter
és Ámoretti tudósításaik szerint (V'. ö. l'hysih. und hitit'. Vntcrs. tíber
dit Rha/trlomantie etc. Rerlin. 1 8 0 9 ; Ámoretti: Elementi di elellro-
metria animaXe Mail. 1816) ha illy személyek földalatti érezterü-
letekhez vagy vizekhez közelitnek, a' verő erők megváltozik, t. i.
lassabb vagy sebesebb lesz, hideget vagy meleget éreznek, görcsös
rángatózásokat, sőt electromi ütéséket kapnak, szédülnek, szoron­
ganak 'sat. A' dolog már a' régieknél is esmeretes volt. A' Görö­
gök Linceust mint érczlátót emlegették. Snorro Sturleson (Heims-
10
146 RHACH1TIS RHAPS0D1A

kringla eller Snorro Sturleson '» nordliinshe honunga Sagor, Stock­

holm 1697) azt irja, hogy Odin t u d t a , hol rejlik a' föld gyomrában
arany , ezüst 's más érez. Del ltio (Martin del Rio Disquisilionum
magicarum libri sex, Köln 1633) beszéli, hogy Spanyolországban
voltak emberek (Zahurik), kik a' földalatti viz és érczereket, halot­
takat 'sat. meglátták. — Mesterségnek neveztetik a' rhabdomantia an­
nyiban , hogy czéljára némelly miieszközök használtatnak, de mel­
lyennek hatásmódja még nincsen kielégitőleg felvilágitva. Ezek 1)
a' pendulnm. 2) a' két pólusú henger, 3) a' varázsvessző. Az első
áll egy érez-, kénkő-, fa-, pecsétviasz-, üveg-vagy más nemű golyó­
ból , melly egy emberi haj-vagy fonatlan selyemszálra akasztatik.
Ezt aztán két ujj közt, függve 's mozdulatlan valamelly érczlap, akár
vízzel vagy sóval töltött csésze fölibe tartják. (L. SIDKRISMUS.) Ha
már az ezt tartó személyben látó fogékonyság vagy tehetség van,
akkor a' pendulum kerengeni kezd, melly kerengés azomban az itt
összejövő környülményektől függeni látszik , p. o. a' pendulum \s aü
alatta lévő tárgy szerétől , ezek egymástóli távolságától , a' tartó
vagy ezt érintő személytől 'st. A' keringés kétféle, jobbról balra,
tehát a' nap szerint; vagy ellenkezőleg. Hogy itt a' keringést csaku­
gyan nem az ujjak okozzák, több próbákból k i t ű n t ; annyi legalább
nevezetes , hogy keringés soha sesi származik, ha csak a' függő
szálat élő ember keze nem érinti.—-A' második eszköz lehet akármi
két sarkú hengerforma vessző, egy mágnes t ő , egy iró toll 'st. niel-
lyet a' látó hüvelyke és mulató ujja közt t a r t , egyszersmind pedig
másik kezével valami erezet illet. Így a' henger az ujjak közt szinte
jobbra vagy balra lassudan mozogni kezd.—Az utolsó eszköz egy
könnyen hajló (mogyorófa, elefántcsont vagy vas) 3—4 lábnyi 's vil­
la forma vessző. Ennek két vége kézben tartatik , ugy hogy a' ves­
sző fel'eié görbüljön. Itt is hasonló előre vagy hátramozgás támad
az előbbi környülmények közt. Francziaországban 's a' Schweizbati
melalloscopia (érczérzés) és hydroscopia (vizérzés) név alatt felesen
űzik e' mesterséget. A' mozgás irányából , idejéből, a' látón tapasz­
talt változásokból 'sat. ítélnek aztán a' földalatti tárgyak minemüsé-
gére , mennyiségére és távolságára. V ö. Gilbert : Úber die Tersu-
che mit Schwefelhies-pendeln ele. (Halle 1808).
R H A C H I T I S , 1. A N GO r, N Y A V A L Y A .
R H A D A M A N T H U S idősebb Minős krétai királynak 's a' görög
világ törvinyadójának testvére volt. Más monda szerint R. tette le
a' krétai törvényhozás talpkövét, mellyre épített azután Minős.
Hihetőleg Dorusnak, JDeukalion maradékának, nemzetségéből szárma­
zott , ezen utolsónak Tektamus vagy Teutamus nevű fiától, ki fiával
Asteriussal (Rhadamanthus és Minős hihetőlcges attyokkal) az akko­
ri közönséges népinozgások 's Görögországba nyomulás alkalmával
Krétába vándorlóit. Ezzel meg kell elégednünk Rhadamanthusról,
mert többet a' mythusos hajdani história róla nem í r , azonkívül,
hogy Minős és Aeaküs mellett ő volt a' pokolban a' holtak harma­
dik biraja , kikkel az árnyékok országának kapujánál ült l'luto ki­
rályszéke mellett, hogy a' holtaknak törvényt adjon , ezeknek földi
és életbéli tetteiket megítélje, 's érdemek szerint büntesse vagy
jutalmazza meg.
R H A P . S O D I A eredetileg egyes, de egymás közt mégis összefüg­
gésben álló énekek, p. o. Homeruséi. Khapsodoknak hivák a' haj­
dani Görögök azon kóborló dalnokokat, kik részint Homer, részint
magok költeményeit énekelgetek. Most Rhapsodia alatt olly elbeszé­
lések , költemények , ábrázolatok 'st. gyűjteményét ertjük , mellye-
ket ugyan egy szellem hat keresztül, de nem szükségképen állnak
összefüggésben. Rhapsodiai tudomány az , melly csak össze nem
függő töredékekből áll.
 »
RHATIA RHEA 147
R H A T I A . Eset a' nevet a' régieknél ke't tartomány, Rhatia és
Vindeiicia, viselte. Későbben elválasztattak egymástól , első 's má­
sodik Rhatia névvel. Az első vagy tulajdonképpi Rhatia (Rhaetiapro-
pria) a' Rajnától a' noricumi Alpesekig 's Olaszországtól Vindeiicia
határáig terjedt 's délre feküdt. A'Rajna, l n n , Etsch 's több kisebb
folyóktól öntöztetett , tehát a' mai Vorarlberget és Tirolt foglalta
magában , Graubündtennek egy részével. Hajdan az Etruskok laktak
i t t , kik Rhaetus vezérek alatt telepedtek meg e' hegyes tájékokon,
későbben pedig a' Gallok nevekedő hatalmától kiszorittatván , Olasz­
országba költöztek, hol Olaszország első pallérozottságára nézve ne­
vezetes személyt játszottak. Justinus , Plinius és Síephanus Byzanti-
nus innen a' Rhátiaiakat etrusk népnek nevezik. A' későbbi gall né­
pek közt , mellyek e' tartományt beülték, legkitetszőbbek , de inkább
csak nevekkel, mint tetteikkel, a' Brennek. Itt i s , mint más tarto­
mányokban, a' Rómaiak gyarmatokat telepitettek, mellyek közt leg­
jelesebbek voltak: Tridentum (Trident), Belunum (Belluno), Bauza-
num (Botzen) , Bilitio (Bellinzona), Clevenna (Cleven), Curia (Chur) ;
mindazáltal némellyek e' városok közt csak nagyobbittatásokat 's szé-
pittetéseket köszönhetik a' Romaiaknak. A' Rhatiaiak gjakran egye­
sültek gall barátaikkal 's pusztították a' római birtokokat , a' hon­
nan Augustus mostoha fiát, Drusust, ellenek küldte, ki Ti. e. 16 nem
messze Tridenttol megszalasztotta őket. Ez a' győzedelem azonban
nem használván, másod izben is bement Drusus Rhatiába, midőn a'
Yindeliciaiakat Tiberius a'Bodentó felől, Drusus pedig a' Rhatiaia-
kat szárazon támadta meg , \s mind két tartomány római tartománii3'á
tétetett. — Rhatia transdanubianat, a' Duna bal partján feküdt tarto­
mányokat , esmérték ugyan a" Rómaiak, de soha se hajtották hatal­
mok alá. Az elsőbb római tartományokat Alemannok és Svevek fog­
lalták el későbben.
R H E A . Mint a'görög mythologia régibb istenségeinek, ugy Rheá-
nak létét is ködhoir.ály fedi, a' mi több , idő és nép szerint külöm-
böző , költeményt, 's kettős mythust szült, Rheat és CYBELET (1. e.)
Rhea, mint Titán maradéka , eredetileg görög költemény ; Cybele pe­
dig história szerint is phrygiai származású. Mindkettő hihetőleg Cre-
tán olvadt öszve , belső rokonságáért; de mind e' mellett is két kü-
lömböző költemények azok, mellyeket nem kell öszvezavarni. R h e a ,
egy a' legnevezetesebb Titanidák közt, Saturnusnak testvére 's felesé­
ge, kivel fa'régibb görög istenek mythologiája, a' világ eredetérőli és
formálódásáróli philosophia lévén), a' chaos éjébőli kifejlésnek 's
's formálódásnak ábrázolatja. Rhea , folyó (tjeew, folyni gör. szótól),
fejlődő, formálódó, ezen küzdésnek ábrázolatja. De még egyszers­
mind a' choas , formátlan, hatalma is uralkodik. Rhea oldalánál áll
Saturnus, komor szivtelenséggel tekintvén az uj lényeket 's létek
kezdetében azonnal ismét semmisítvén — innen a' mindent elnyelő 's
magát minden szempillantásban emésztő időnek képe. De végre mégis
ki kell fejlenie a' roppant egésznek 's az ingadozónak erőre kell kap­
nia. A' teljesedés ideje eljött. — Annyának, (.'aeának, tanácsára Rhea,
férjének , ki félvén , hogy régi jövendőlés szerint uralkodásától meg-
íosztatik , gyermekeit világra jöttök után azonnal ismét elnyelé, ak­
kor szülelett hja helyett követ tett a' pólyába. E' módon menté meg
Rhea altyának üldözéseitől három fiát és ugyan annyi leányát, Ju­
pitert, Vestát, Cerest, Junot, Neptunt és Plutot. Ezzel egyszersmind
tulajdon uraságát is lerontotta. Ezután a' régi istenségek sorába lé­
pett vissza 's csak tanács és jövendőlés által munkálódik , p. o. The-
missel 's másokkal Apolló születésekor Deloson, mig későbbi idők­
ben Cybelével öszveolvadván, tulajdon, de igen ingadozó létet ka­
pott ismét a' mysteriumokban. — Ha ezek szerint a'Rheáróli mythus
végre cosmogoniemn philosophemává lesz, ugy ezen istenné az iste-*
10*
148 HHEA

nek és emberek jövendő uralkodójának megtartására Cietáu tett ren­

deléseiben, azon lármában , mellyet papjai, a' korybantok (kuretek)
a' gyermekisten sírásának titkolására t e t t e k , ögy jelen meg, mint a'
végetlen nemző erőnek, a' mindent tenyészővé tevő természetnek ábrá­
zolója 's a' világnak megtartó, életet 's formát adó forrása. Erre
mutatnak képezetei i s , ezért neveztetik oroszlányok zabolázójának,
mellyek húzzák szekerét, ezért ékesittetik kőfal koronával , 's kiséri
Ivacchust; végre erre czéioz tiszteltetése. Ez, mellj' hasonló Cybeléé-
hez , durva természetimádás, legmélyebb elfajulása a' vallásos érzés­
n e k , borzasztó és utálatos, mivel éppeu a' legszomornbb vallástalan-
ság, bujaság tétetett vallássá , sőt ínysteriummá.
R H E , A S v t v i A min egy 800 észt. élt a'" mi időszámlálásunk
előtt 's Numitor alhai (Olaszországban) királynak leánya volt. liár,
mint Vesta szüze, űrök szüzességre esküdött, Marstól két gyerme­
ket szült, llomulust és Kentust, a' világ asszonyának, Ilómának , al­
kotóit.
I t H É D K Y , régi magyar nemes és grófi nemzetség, mellyből
mind régibb, mind ujabb időkben nevezetes emberek származtak. Aba
magyar királytól veszi eredetét ezen nemzetség, mint Kél adparat.
ad, 'iljst. límig. 2 4 3 . 1. bővebben lehet olvasni. 1330 Rhédey Miklós
kir. főpohárnok v o l t , 's I Károly királytól vérhatalmat és vásári jo­
got nyert. Ferencz, bihari főispány , több várak kapitánya, és Beth­
len (iábor erdélyi fejedelem fő vezére volt. A' Czene l'éter által i()15
magyarra fordított belvecziai vallástételt Debreczenben ltjlfl kinyo­
matta ; midőn a' császár ellen feltámadt Csehek Thurn vezérek se­
gítségére sietett volna 12,000 emberrel 1021 , Szécsi György erdélyi
vitéz á l t a l , ki a" császártól az .előtt váló napon bocsáttatott szaba­
don, megtámadtatott, és elfogatott; ekkor ijedtében (Ortelius szerént)
nih. Ennek iia, Ferencz, először huszti, sz. joobi , nagyváradi kapi­
t á n y , bihari, \s máramarosi főispány, 1058 erdélyi fejedelem lett a'
török császár parancsából, de olly feltétel a l a t t , hogy ha Rákóczy
a' császár kegyelmét visszanyerheti , a' fejedelemségről lemondjon.
Midőn Rákóczy a' fejedelemséget fegyverrel akarta visszavenni , az
erdélyi rendek kérésére a' fejedelemséget önként letette a' medgyesi
gyűlésen, Bethlen történ. 2 dar. 47 1. azt irta vala , hogy csendes ,
kegyes, és mindenki Ítélete szerént fejedelemségre érdemes ember
volt. László nevű hja volt, ki máramarosi fóispányságot viselt, '«
ifjú korában mii. kiben magva szakadt a' nemzetség ezen ágának. —
Ugyanezen nemzetség másik ágának sarjadekja volt a' nem régen mh.
gróf Rhédey Lajos, cs. k. kamarás, Leopoldrend vitéze, először
a' bihari , azután pedig a' bereghi főispányi hivatal helytartója.
. R H E I J I S , egy Francziaországnak legrégibb városai és legjele­
sebb manuíakturás helyei közt , a' Vesle folyónál Champagneban , a'
mostani Marne dep-ban, halmokkal körülkerített tájékon , 4200 ház.
's 31,800 lak. Széles utszái, szép goth érseki temploma, mellyben
kenetnek fel 's koronáztatnak meg a' franczia királyok, tanácsháza,
szép király piaceza 's néhány romai régiségei vannak. Érsek lakja,
ki az ország prímása 's azon jussal b i r , hogy főtemplomának oltára
előtt koronázza meg a' királyokat. Van íyceuma, melly a' lázadás
által elpusztíttatott egyetem helyét tölti be 's tud. academiája. Bor­
ral 's benne készített selyem, gyapjú és pamut mivekkel, bőrrel,
gyertyával , kalappal jövedelmes kereskedést űz. A' rheimsi czirkásK
Indiáig vitetik , hol a' nankinnal vetekedik. Hires a' rheimsi borsos
lepény is. Az itt termő champagnebor is legjelesebb. AzJ8i4-ki ha­
di munkálatokra nézve 1. PARIS és CHATIF.LON. L. Camus - Darás Hist.
de Jí/ieims , considerée dans ses raports avee V hist. de la Francé
(Paris 1829.)
 HIIEINGAU RHETOROK 140

R I I R I N G A . I I , 4 ó r . hosszú 's 2 tír. széles t á j é k , 1 8 , 0 0 0 l a k . a'

Rajna jobb p a r t j á n a k mentében , a' nassaui herczegség része , egy N é ­
metország legjelesebb részei közt 's híres jó r a j n a b o r a i r ó l . F ő h e l y e
Ellfeld 's *benne feküsznek : Erbach, H a t t e n h e i m , Üstrich , Mittelheitn,
W i n k e l , J o h a n n i s b e r g , Geiszenheim , Itüdesheim , A s n i a n n s h a u s e i i ,
Dreieckshausen, Niederheimbach és L o r r i e h . F e k v é s e , mivel az éjsz.
és keleti szelek ellen hegyek á l t a l védetik 's a' nap déli s u g a r a i n a k
kitéve v a n , Rokat tesz borának j ó s á g á r a . B o r a i közt legjobbak : a'
r ü d e s h e i m i , m a r k e b r u m i i , johannisbergi , geiszenheimi és asmanns-
hauseni.
R H E I N S B E R G (Rhinsberg) , város a' R h i n m e l l e t t , B r a n d e n ­
b u r g b a n , 200 ház. 1 4 9 0 lak. F é l p o r c z e l á n fabr. 70 e m b e r t foglala-
t o s k o d t a t . Auguszt porosz kir. herczeg pompás k a s t é l y a d i s z e s i t i , Au-
guszt Vilhelm herczegnek, II F r i d r i k , ki k o r o n a ö r ö k ö s k o r á b a n i t t
l a k o t t , testvérének szobrával 's a' 7 esztendős h á b o r ú b a n k i t e t s z ő
porosz vezérek emlékeivel. N a g y F r i d r i k k i r á l y a l é v é n , 1 7 4 4 öccsé­
n e k , Fridrik Henriknek, ajándékozta.
R ii K i x s n v R o i A K N A K vagy C o l l e g i a n t o k n a k nevezi
magát Hollandban azon f e l e k e z e t , m e i l y a' RüMONSTRANSok (1. e.)
közül eredt, a' d o r t r e c h t i zsinat után a' Leydeii mellett fekvő R h e i n s -
burgban rejtezett 's miután a' R e m o n s t r a n s o k n a k vallásszabadság en­
gedtetett i s , a z o k k a l még sem egyesült, azon o k b ó l , h o g y aaok sza­
bad vélekedéseikre nézve, a' R e f o r m á t u s o k t u d o m á n y á t ó l még i n k á b b
eltávoztak, H i t t u d o m á n y o k a t nem a k a r t á k vallásnak neveztetni 's
's nem is a k a r t a k egyik hitvalláshoz is s z á m l á l t a t n i , a z é r t is t á r s a ­
ságokat collegiumnak, gyülekezeteiket pedig collegiumokiiak nevezték,
's innen eredetjek h e l y é t ő l , mellyben évenként k é t s z e r g y ű l n e k ösz-
v e , neveztetnek igy. A ' h i t , és élet egyedüli s i n o r m é r t é k é ű l a' b i b l i á t
vévén f e l , 's e' mellett igen s z a b a d o n , sőt külömbféleképpi mag3'a-
rázását engedvén annak , rövid idő a l a t t mindenféle s e p a r a t i s t á k csa­
tolták magokat hozájok ; h e y d e u és R o t t e r d a m k ö r ü l leginkább s z a p o ­
rodtak a' M e n n o n i t á k b n l , Sociniauusokból , 's a' p r o t e s t á n s vallás
többi fő osztályaiból á l t a l t é r l e k b ő l . G y ü l e k e z e t e i k b e n nem t a r t o t t a k
rendes p a p o k a t , hanem csak elöljárókat , s z o l g á k a t és k ó r á p o l ó k a t
azon feltétellel , hogy nékik a' gyülekezet a k á r m i k o r felmondhassa
hivatalokat. A z o k n a k , kik magokat a l k a l m a t o s a k n a k é r z e t t é k a r r a ,
szabad volt a' gyülekezetekben beszédet t a r t a n i . Urvaosorával és ke­
resztséggel éltek , a' nélkül , hogy a' s a c r a m e n t o m o k a t szükségesek­
nek lenni t a r t o t t á k volna. N é m e l l y í r ó i k e g y e n e t l e n s é g e , k i k e t a' spi-
nozismus sociniunismusra vezetett, köztök szakadást csinált , n i e l l y n e k
következésében a' h o l l a n d i collegiumok a' g r ö n i n g i e k t ő l elváltak ;
mert amazok megengedték a' s o c i n i a n i s m u s t , ezek pedig n e m . 1 7 4 0
körül még 18 collegiumaik vagy gyülekezeteik v o l t a k , 's azok közt
legnevezetesebbek A m s t e r d a m b a n , L e u w a r d e n b e n , és Gröningenben.
Ezen felekezet sok tagjai másokhoz t é r n e k , 's u g y l á t s z i k , h o g y
lassanként elenyészik.
l t l I E S D S , 1. R A J N A.
R H K T o R (i K-nak és G R A sí M A T I K Ü S O K-nak görög mester­
szavakkal a' beszéd mesterségét \s nyeivtudvmáuyt é r t ő k neveztetnek.
1) Grammatikusoknak vagy P h i l o l o g u s o k n a k a' hajdani Görögöknél
és Romaiaknál a' nyelvtudományt művelők n e v e z t e t t e k , 's t u d o m á n -
nyok igen szélesen kiterjedő volt , m e r t a n n a k h a t á r a , majd minden
tudományok t i t k a i t magában foglalta. T á r g y a annak az emberi e l m e
munkálódásának írásban f o g l a l t , \s a k á r m e l l j - névvel nevezhető egész
gazdagsága, köréből semmi sincs k i r e k e s z t v e , a' mi annak megérthe-
tésére 's ininderr oldalroHi felvilágosítására szolgálhat. A' legrégibb
időkbeli g r a m m a t i k u s o k , t ő k é p p a' régibb versköltők munkáinak megíté­
lésében s magyarázásiban f o g l a l a t o s k o d t a k . Azok, kik az í r o t t m u n k á k
150 RHETOROK
i
magyaráaásával 's a' nyelrtiidoroánnyal foglalatoskodtak, eleinte criti-
cusoknak, későbben grainmaticusoknak neveztettek. Későbben a' gram­
matikusokat a' grammatistáktól megkülömbüztették. A'grammatistica
t. i. inkább minden irott munkák első kezdetét és előesmeretét, a'
graminatica pedig azoknak megértését és magyarázatját tárgyazta.
A' nyelvtudománnyal először is a' sophisták foglalatoskodtak, kik más
eredeti tudományok vizsgálói felett, Perikies ideje olta oskoláikban
a' jó izlés pallérozására 's a' versköltőknek , különösen Homerusnak,
magyarázására adták magokat, 's éles elméjeket leginkább magok
által keresett nehézségeken gyakorlottak. Ezenkivül a' nyelv törvé­
nyeit is tanították. Azonban a' versköltők magyarázásában Socrates
tanítványai is érdemeket szerzettek magoknak , különösen Plató.
l)gy t a r t j á k , hogy a' eritica és grammatica első kezdője Aristote-
les volt, ki nagy Sándor kedvéért flomerus verseit újra kidolgozta,
's az idegen hozátételektől megtisztította; mindazáltal ugy tartják,
hogy már ő előtte Homerus verseivel, mellyeknek egyes részei egy­
mással nem voltak rendes egybeköttetésben, nem csak Pisistratus fog­
lalatoskodott, hanem még chiosi Cynaethus , kolophoni Antimachus,
rhegiumi Theagenes , thasosi Stesimbrotus és Hippasus, Glauko és
több mások fáradoztak. Bár eddig is tettek némellyek , részint a' ré­
gi irók magyarázására, részint hibáktól tisztogatására nézve hasznos
szolgálatokat , de a' critic'a és a' nyelvtudomány különösen az ale­
xandriai nyelvvizsgálók által fejlett ki. Innen első időkornak az ale­
xandriai grammaticusoké vétetik fel (1. ALK.XANDRIAI OSKOLA) , kik
az izlés mustrának szolgálható némelly munkáit általnézték, világo­
sították , a'mythologiát magvarázták, egyes, vagy több könyvszerzők
munkáihoz szótárokat készítettek , és végre magokat a' tudós mun­
k á k a t , 's azoknak hibáit és jelességeit megítélték. Hogy a' könyvek
.szélein külömbféle jegyzéseket tehessenek, a' grammaficusok külömb­
féle bírálói jegyekkel és jelekkel éltek. Külömbféle versköltókben
külömböző jegyek is használtattak. Ezen időkor grammatikusai közt
szorgalmára, 's irott munkájinak számára nézve Augustus idejében
megkülömböztette magát alexandriai Didymus : ugy tartják, hogy
4000 munkát i r t , mellyért is (XáhKivlaqoa) vasbelünek neveztetett,
mert 4000 könyvet irt. — A' 2) időszakasz , az ujplatonicus bölcsek
időkorát foglalja magában. Ezen időszakasz eriticusai és grammati-
cusai inkább a' könyvszerzők gondolatjaival 's véleményeivel és mun­
káik foglalatjával foglalatoskodtak, mint a'szavak magyarázásával ,
's nyelvtörvényeivel. Chaeroneai Plutarchuson K. u. 100 lehet kez­
deni a' számítást, kinek mindazáltal külömbféle grammaticai és bí­
rálói , de nevére érdemetlen munkákat tulajdonítanak. Végre a' 3)
időszakasz azon grammaticusok időkorát foglalja magában, kik több­
nyire szerzetesek voltak , 's különösen a' régibb irók munkáiból lop­
kodtak , a' régibb könyvekből szótárokat gyűjtögetvén , vagy néhány
kevés munkából az attikai kifejezés tisztaságára nézve rendet szab­
ván , vagy pedig a' kéziratok széleire jegyzéseket tevén. Ezen idősza­
kaszból nagyon sok grammaticai munkák maradtak meg a' mi időn­
kig , mellyek használhatóságának , 's foglalatjának megbirálásában
nem annyira a' szerzők észtehetségére, mint azon kútfő tisztaságára
kell nézni, mellyből merittettek. Ezekhez csatolták magokat azon Gö­
rögök, kik hazájokat elhagyván , a' ] 4 század végén, 's a' 15-ben a'
görög tudományok kedvellését Italiában felébresztették és táplál­
ták. A' görög grammaticusok munkáiból a' 15 és 16 századokban
némelly gyűjteményeket készítettek : megjegyzést érdemlenek b'Frucht-
Jiorn und Lustgarten (Aldusnál Velenczében 1496) és Alexander Hel-
ladius ÁJtrenlese der griechischen Sprache. A' görög tudományosságot
átaljában véve, nem ápolták a' Romaiak eleinte, sőt haszontalan idő­
töltésnek tetszett az a' nagyobb réssnek, a' haaa barátinak pedig még
 ItHETOROK Jól

erkülcsrontónak i s , avson időben t. i. , mellyben a' birodalom még

pallérozatlan és hadakozó v o l t , \s m i k o r még az elme finomabb p a l -
lérozottságát nem érzették szükségesnek : azonban a' Görögökkel lett
esmeretség következésében kevés idő a l a t t többeknél feléledt a n n a k
szeretete 's a' birodalom legfőbb emberei , m i n t Scipio Africanus és
Qaj. L a e l i u s , a' görög t u d o m á n y o k a t pártfogások alá v e t t é k , 's azo­
kat előmozdították. Livius Andronicus és Knuius (K. e. 2 3 0 — 166)
első latin nyelvmesterek voltak . Azon félgörögök , kik mind k ö t ö t t ,
mind köttetlen beszéddel é l t e k , 's mindkét nyelven t a n í t o t t a k , meg­
elégedtek azzal , hogy a' görög m u n k á k a t l e f o r d í t o t t á k , 's tulajdon
l a t i n értekezéseiket felolvasták. A' nyelveli t u d o r n á n j o s foglalatos­
k o d á s , azon környülállás á l t a l fejlett ki a' R o m a i a k n á l , h o g y görög
b í r á l ó és grammaticus, mallusi K r a t e s , ki A r i s t a r c h u s s a l egy i d ő ­
ben é l t , 's Panaetius hires stoicusnak pedig tanítója v o l t , kevéssel
Knnius holta után, mint Attalus P h i l a d e l p h u s k i r á l y n a k a' t a n á c s h o z
küldőit követe, Romába é r k e z e t t , 's mivel ott lett m u l a t á s a hossza­
san húzódott., időről időre t a n í t á s o k a t t a r t o t t , 's szorgalma á l t a l a'
Romaiakat követésre ingerletie. E g y é b i r á n t , m i n t h o g y a' görög t u ­
domány lett az utánozó ipar p é l d á j a , az a z t követett R o m a i a k is
azon megfogást, mellvet a' Görögök a' n y e l v t u d o m á n y r ó l m a g o k n a k
felvettek, egész kiterjedésében e l f o g a d t á k ; 's e' szerént a ' l a t i n nyelv
romai beszédmódja, a' Görögöknek befolyása szerént f o r m á l ó d o t t
Írásbeli és udvari nyelvé. Ezek után mindég kedvesebb l e t t a' nyelv­
tudomány , annyira, hogy a' legfőbb emberek í r l a k a r r ó l , 's hol több
hol kevesebb nevezetes romai iskolákban t a n í t t a t o t t , a' n y e l v t a n í t ó
mesterek pedig olly j ó l fizettettek, 's o l l y nevezetes t a n i t á s b é r t húz­
t a k , hogy Marcus Scaurus L u t a t i u s Daphnis rabszolgát 2 3 , 3 3 3 t a l ­
lérokon vette meg , 's kevés idő múlva szabadon b o c s á t o t t a , L u c i u s
Apulejus pedig egy igen gazdag romai nemestől 1 3 , 3 3 3 t a l l . észt.
fizetést k a p o t t , és sokakat t a n í t o t t , sőt még a' R o m a i a k t a r t o m á ­
nyaiba is e l h a t o t t a' n y e l v t u d o m á n y , 's a' k ü l f ö l d ö n , nevezetesen
Galliában, némelly igen nevezetes nyelvmesterek t a n í t o t t á k ezen tu­
d o m á n y t , kik között Octavius T e u c e r , J a c h u s és Oppius Chares em­
l í t t e t n e k . A' latin nyelven i r t munkák szaporodásával, az anyai n y e l v ,
a' romai könyvtudományosság, 's a' romai r é g i s é g , mind inkább
t á r g y a lett a' tudományos vizsgálódásnak. Svetonius a' de illuslribus
Orammaticii irt munkájában a' legrégibb latin g r a m m a t i e u s o k a t fel­
h o r d j a , mellyben ezeknek életéről \ s m u n k á i r ó l t u d ó s í t á s o k a t lehet
olvasni. A' későbbi latin g r a m m a t i c u s o k m u n k á i , P u t s c h I l y e s 11a-
nauban 1 6 0 5 kiadott gyűjteményében f o g l a l t a t n a k . Vespasianus és
Hadrianus megerősítették a' g r a m m a t i c u s o k n a k azon k i v á l t s á g o k a t ,
melly szerént a' status eránt t a r t o z o t t személyes k ö t e l e s s é g , 's m á s
terhek alól felszabadittattak. P o l g á r o k is á p o l t á k az o s k o l á k a t . Mint
legrégibb időkben a' grammaticát és hanginüvészséget ugyanazon mester
t a n í t o t t a , ugy a' régi grammaticusok, mint r h e t o r o k , a' beszéd mes­
terségét is t a n í t o t t á k , \s közülök sokan m i n d k é t m e s t e r s é g b e n , mint
jeles írók esrnértették meg magokat. Sőt miután a ' k é t t u d o m á n y egy­
mástól e l v á l a s z t a t o t t , a' g r a m m a t i c u s o k a k k o r is m a g o k n a k t a r t o t ­
t á k a' beszédmesterség némelly esmereteinek t a n í t á s á t , honnan a'
grammaticusok oskoláiból régibb időkben , nevezetes szónokok kerül­
t e k ki, kik pereket is f o l y t a t t a k . — 2) R h e t o r o k n a k neveztettek a'
Görögöknél az ékes szollás t a n í t ó i , mint a' R o m a i a k n á l i s , kiknél
egyszersmind professorok nevet viseltek. Ugy t a r t j á k , hogy a z , a'
ki a' bcszédmesterséget a' múzsák trözenei templomában először ta­
n í t o t t a , 's a r r ó l munkát is adott ki , T h e s e u s ükje , P i t t h e u s v o l t ;
de ezen vélemény a' kor régisége m i a t t h i h e t e t l e n . Azok k ö z ü l , k i k
e' mesterséget későbben s z á r m a z o t t n a k v é l i k , némellyek feltalálójá­
nak Einpedoklest ( K . e . 4 4 4 ) , m á s o k K o r a x o t é s T i s i a s t t a r t j á k ,
152 RHETOROK

kik ezen mesterség rendszabásait akkor i r t á k , midőn Siciliában a'

köztársasági rend felforgattatása után , az elébbi birtokjogok vissza­
szerzése miatt eredt perek alkalmával a' község, a' törvényhatóság
előtti helyes szóelőadás szükségét áltlátta. Továbbá némellyek a' si-
ciliai leontiuumi származású Georgiásnak, Empedokles tanitványának,
tulajdonítják a' szónokmesterséget, azért, mert ő volt az első, ki
holmi mesterséges czifra szókkal \s ábrázolatokkal é l t , mellyek az
előadást holmi csillogó fénnyel ékesítik és nevelik. Ismét mások Aris*
totelest tartják , ki azt legelőször pallérozta ki tudományosan. Két
rhetori egyesületről is van emlékezet, mellyeknek tagjai Apollodo-
rianusoknak és Theodorianusoknak neveztettek, pergamusi Apollodo-
r u s r ó l , ki Apollóniában Augustus császár tanítója volt, 's Theodo-
rusról , kit Rhodusban Tiberius császár szorgalmatosan halgatott.
Mindenik külömbözó értelem szerént tanított. A' görög és romai szó­
nokság czélja a' volt, hogy akármelly és minden tárgy ugy adassék
e l ő , hogy azáltal a' legnagyobb lehetőségig igaznak mutathassa meg
előadását valaki. Aristoteles idejében még nem volt tudományosan
kimivelve a' szóvali előadás mestersége, mellynek Aristoteles előtti
t a n í t ó i , eleai Zénónak a' vitatás mestersége tudományában volt kö-
vetőji, a' sophisták voltak, kik nagyravágyástól, tetszeni kívánástól,
's a' nyereség és haszonkereséstől ingereltetvén , azon iparkodtak,
hogy minden előre készület nélkül hevenyében történt ékes szóllások
á l t a l , a.', község bámulását magokra vonják; olly időben, niellyben
a' gazdagság, bujálkodás, erkölcsi romlás, 's a' közönséges helye­
ken tartatott szónokság fénye , különösen Athénében , virágzásra tö­
rekedtek, így volt ez a' 84 olympiad. Athénében is csak 150 évekig
gyakoroltatott virágzó állapotban az ékes szóllás, 's mint minden
nagy és nemes dolog , ugy ez is az őtet ápoló szabadsággal hanyat­
lott. Innét Kisázsián keresztül Rhodusba költözött , a' hová a' ha­
zájából kiűzött Aeschines vitte magával, 's néinelly más szigetekbe;
melly vándorlásában azombau nem csak eredeti kellemét vesztette e l ,
de a' külföld szokásai által meg is vesztegettetett, 's igy származott
az attu-ai, ázsiai, és rhodusi szónokok közti külömbség. Az atticai szó­
nokság tulajdona a' volt, hogy az egésznek öszvehangzó alkotásába
csak takarékosan és okos mérsékléssel füzettek be az ékesítő kifeje­
zések. Az ázsiai ékes szollásbaii teljesség uralkodott, 's tarka kife­
jezésekkel volt terhelve. Az ázsiai, különösen a' lyciai és cariai szó­
nokok szokása a' volt, hogy az előadott beszéd vége felé a' szobaiig
csaknem énekléssé változott. Ugy tartják, hogy a' kettő közt közép­
utat követett a' rhodusi ékes szollás. Végre az ékes szollást Komába
plántáltak által a' görög nyelvmesterek , a' hol uj tény sugárzóit
reájok és Cicero, mint legnagyobb szónok állott elő , de miután a'
tökélletesség legfőbb pontját elérte, itt is aláment magasságáról;
mert a' beszédbeli előadásban uralkodott szabadság elnémulván sem­
mire se becsiiltetett tovább az ékes szollás. A' régibb sophisták, szó­
nokoskolák alapítása , 's az ékes szállásnak kidolgozása által tagad­
hatatlan érdemeket szerzettek magoknak, 's volt ollyan idő , melly­
ben csak a' sophisták tanították nyilván az ékes szollást, 's részint
gyakorlások , részint ékes beszédeik (innen latinul deciainatoroknak
neveztettek) által az ifjúságot ékes szollásra buzdították. Megkülöm-
böztetésül bíborszínű köpönyeget viseltek , melly részint tiszti vise­
letek volt, és senkinek se volt szabad hajdan Athénében i 11 yen színű
köpönyeget viselni csak a' sophistáknak. Későbben a' szabad tanítás
's a' beszédmesterség nem rendes tanítói , ugy szinte az engedelem
nélkül beszéllő szónokok ellen a' romai császárok korlátoló törvé­
nyeket hoztak. Az említett beavatások a' mai doctor - diplomákhoz
hasonlítottak. Egyéb titkos szertartásokon ksvül a' beavatandót vala •
melly közönséges ferdőbc vitték. Ferdőből lett'kiszállása utáu a'kii-
 IUIEUMA RIÍIGAS 153

pú'nyeget m a g á r a v e t t e , engedelemért az e l ö l j á r ó n a k nevezetes bea­

vatási dijt t a r t o z o t t fizetni ; a' beavatott a' köpönyeggel e g y ü t t so-
pliislabecsület c z i m e t és méltóságot n y e r t . A z o k , kik i l l y módon az
ékes szollás mesteri rendjét megnyerték , az ékes szollás mesterségét
t a n í t h a t t á k . A' t a n í t á s fő czélja abból á l l o t t , h o g y a' p e r f o l y t a t á s r a
való ú t m u t a t á s t megtanulják , mivel minden per az Ítélőszék e l ő t t
t a r t a t o t t beszédek által folyt le. Azok , k i k a' szónoki oskolákban
az illyen költött ügyekben g y a k o r l ó beszédeket t a r t o t t a k , mint hal-
gatóik is scholasticusokiíak neveztettek. U t o l j á r a u t á l a t b a m e n t ezen
nevezet. A' sophisták tanításai leginkább o l l y h a m i s fogásokban ál­
l o t t a k , mellyek szerént az e l l e n f e l e t , r é s z i n t v a l a m e l l y kellemetes
és megnyerő előadás szemfényvesztésével , r é s z i n t ravasz o k o s k o d á ­
sok és elmélkedések által miképp kell e l á m í t a n i és t ő r b e k e r í t e n i ?
Az illyen t a n í t á s é r t , nagy b é r t k é r t e k , melly szokás szerént előre
fizettetett le. A' r h e t o r o k másoknak részére is i r t a k beszédeket. An-
tipbon irt mások számára legelőször törvényes beszédeket. L y s i a s n a k
beszédeivel Iphicrates győzedelmeskedett ellenkezőin. P o l y k r a t e s n e k
bérért irt vádoló beszédével vitte ki Anytus S o c r a t e s h a l á l r a í t é l t e ­
tését , ki a' Lysias á l t a l neki a j á n l t a t o t t mentő beszédet nem hasz­
nálta. Bérért készített beszédek á l t a l D i n a r c h u s m e g g a z d a g o d o t t , m i n t
mások is. líz az uzsoráskodó keresőt végre é r d e m l e t t u t á l a t b a m e n t ,
és sok nagy ember i r t ó z o t t maga u t á n i r o t t beszédeket h a g y n i ; m e r t
a' sophista gúny nevezetet s z é g y e n l e t t e .
l t H K. II M A , R II K U M A T I S M V S , 1. C S U Z.
R ni S A S (Constantin) az uj Görögök T y r t a e u s a , a' helleni sza­
badság - viadal első i n d í t ó j a , szül. 1 7 5 3 k ö r ü l Velestiniben T h e s s a -
lia városkájában. Darabig Brancovano Miklós bojárnál t i t o k n o k o s k o -
dott. A' régi görög l i t e r a t u r a feltüzelé képzelődését. t i a t i n , francz ,
olasz és német nyelveken folyvást beszélt ; g ö r ö g ü l és f r a n c z i á u l i r t ,
költészetben , hangászatban j á r t a s volt. Összehasonlító földirással leg-
örömestebb foglalatoskodott. Mind ezzel szép és szerencsétlen h o n a
iránti szenvedélyes érzelmet p á r o s í t o t t , 's annak a' r a b i j á r o m b ó l
kiszabadítása lőn leghevesb óhajtása. Megveté h á t a' m e r é s z t e r v e t ,
hogy egy titkos szövetkezés á l t a l Görögországot a' P o r t á t ó l elszakas­
sza. F á r a d h a t l a n m u n k á s s á g a , elragadó é k e s s z ó l á s a 's köz t i s z t e l t e -
tésc mellett könnyen rá vévé a' nemzet színét 's több nevezetes i d e ­
geneket. H i h e t e t l e n , d e m é g i s i g a z , hogy több h a t a l m a s T ö r ö k ö t ,
jelesen a' híres Paszwan Oglut frigyébe vonta. Majd Bécsbe m e n t ,
hol nemzetéből sok gazdag kereskedők és tudósok l a k t a k . Innen le­
velezett a' szövetség tagjaival. M o n d j á k , hogy Görögország szabadí­
tása felől Bonapartéval is a l k u d o z o t t volna. E g y s z e r s m i n d honosinak
képzése végett- egy folyóirást is a d o t t ki ; f o r d i t á az ifjú A n a c h a r -
sis u t a z á s a i t , értekezett a' had- és t e r m é s z e t t u d o m á n y r ó l . De igaz
hazali h i r t egész Görögországban , csak népi nyelven i r t nemzeti da­
lai által s z e r z e t t , mellyek mind azon t u l a j d o n o k k a l b í r t a k , mellyek
a' görög ifjúság képzelő tehetségét feltüzelhették 's benne a' T ö r ö ­
kök nyomása iránt legerősebb gyűlöletet gerjeszthettek. Utóbb i s
éneklék még a' helleni b a j n o k o k , midőn csatába m e n t e k , a' m a r s e -
i l l i (Allons, evfans de la patrie) d a l u t á n a z á r a k é s z ü l t é n e k é t , m e l l y
és ama szép hegyi dal : Meddig éllek még hegyeiteken, l e g m é l y e b b
behatást tőnek a' tüzes \s a' hajdani Görögök t e t t e i á l t a l l e l k e s ü l t
hellén ifjuságra. Készített egy görög földképet is r é g i és uj h e l y n e ­
v e k k e l , 12 t á b l á b a n , melly honosai költségén Bécsben k i i n e t s z e t e t t .
K' fáradhat!an munkásságú férjíi , ki lángesze ereje á l t a l a' görög
lázadás első szerzője volt , 45 évében r é m i t ő módon m ú l t k i . Egy
hotelen b a r á t , Kleutherior. Oikonoinos kereskedő , Bécsben a' t ö r ö k
követség tolmácsánál a' szerencsétlen R b i g a s t és S barátit, mint p á r t ­
ütőket árulá el. Uh. elillant B é c s b ő l , Görögországba evező h a j ó r a
154 RHINOPLASTICA RHODUS

ülni szándékozék , de hat kísérőivel együtt elfogatott, szabadulni

akara az élettől, de a' gyilokszurás nem -volt halálos. Midőn már
fogva volna, elhatározá, hogy minden kínokat bátran elszenved, de
senkit el nem árul. A' beavatottak leirt neveit éjjel szétszaggatá 's
elnyelte, hogy ókét az üldözésektől megmentse. Midőn társai az ő je
lenlétében utószor kihallgattatnának, reményivé, hogy őket megment­
h e t i , így szó la szilárd hangon : „Mit kívántok tőlök?" Egyedül én
cselekedtem 's nem bánom. De csak testem hal meg; lelkem tovább
fog élni nálatok, mert az már minden görög szivet általhatott!'' A'
belgrádi basa attól tartva, hogy útközben Paszvan Oglu az összees-
küdteket erővel megszabadíthatná,.nem küldte őket Konstantinápoly-
ba , hanem fejőket vétette 's a' Dunába hányatta. Mások szerint (L.
Briefe eines Augezeugen tíer griechischen Revolution im J. 1821
Halle 1824) Rh. elevenen ketté fürészeltetett. Több emlékiratok
közt, mellyek e' „vallás és szabadság martyrjának", (mint ót a' Gö­
rögök nevezik) szenteltettek, legkitűnőbb a' Nomocratia , czimü. Vö.
Schott: Xac/ir. iib. Rkiga's Lében und Schrifl. (ffeidelberg 1824).
H H I N O P L A S T I C A azon Graefetől megújított mesterség, inelly
szerint az elvesztett' orr valóságos eleven hússal helyre pótoltatik.
Indiában már hajdan üzék a' Uraminok e' mesterséget, de még ma
is űzik maradékaik , a' Koomák , kik a' homlok bőréből vágnak ki
egy darabocskát 's azt fordítják az orr kiegészítésére. 1442 Uránra
siciliai gyógyász a' kar bőrét használta , ugyan azt teve a' Hajani
nemzetség is , melly e' tudományt sokáig titokban gyakorolta. Maj.
8 1816 próbálá ismét Graefe a' kar bőrét használni egy. fiatal harcz-
fin , ki orrát kardvágás által reszté el. le. Graei'e Hhinoplattik, oder
die Kunit, den Terlusl der Xase orgaiiisch zu ersetzen etc. (Berl.
1 8 1 8 ) , kijött latin és olasz nyelven is.
R H O D U S , most Rhodis (21 nsz. mf.). E' hajdan napnak szen­
t e l t , a' régi világban tiszta egéről és igen jó gyümölcseiről híres
rtízsasziget Kandia és Cyprus közt fekszik, Kisázsiának déli partjától
2 mf., a' földközi tengeren, 8 mf. hosszú's 3 mf. széles. Levegője jó,
földje igen termékeny, de miveletlen. Itégen köztársaság volt jeles
tengeri erővel. Siciliában , Olasz- és Spanyolországban gyarma­
tokat telepitett. Miveinek soksága és szépsége egész Görögország-
i á n híresek voltak 's ez okból a' Romaiaktól gyakran meglátogat­
tatott. A' Rhodusiak tengeri törvényei czélirányosságokért a' föld­
közi tengernek minden vizein és partjain használtattak , mint népek
jnsának alapja 's még most is elővéletik fontos tárgyak eldöntetése-
kor (Iex Rhodia de jactu). Rhodus hatalmas és gazdag lévén, a'Ro­
maiak hadaiban gyakran jeles személyt játszott, mint szövetséges'.
Vespasianus lévé először romai tartománnyá. 1309, Palaestina eleste
után , Sz. János vitézei e' szigetet választák lakhelyül 's innen rho-
dusi vitézeknek neveztettek. 1480 visszaverték a' Törököket,, de 1522
Vilüers nagymester kénszerittetett 11 Solimantól a' szigetnek áltadá-
sára 's a' vitézek 1530 Máltában telepedtek le. Rhodus 37,000 lak.
(ezek közt 11,000 Görög egy érsekkel) a'Kapudan basa vagy nagy-
admiral és az Archipelagus szigeteinek kormányozója alatt van 's
egy basától igazgattatik. A' szultán jövedelme 90,000 piasterre té­
tetik. A' Törököknek fő hajóépítő helyek. Kiviszen gabonát, olajt,
rhodusi fát, pamutot, déli gyümölcsöket, viaszt, mézet, barmot'sat.
Rhodus vagy Rhodis nevű fővárosa (15,000 lak.) a' Törököktől nieg-
győzhetetlen erőségnek nézetik , hármas fallal 's kettős árokkal vé­
tetvén körül. Törökök és Zsidók lakják ; mert a' külső városokban
lakó keresztények csak naplementig szenvedtetnek meg a' városban.
Még most is láthatni a' rhodusi vitézek czimereit és neveit több ház
ajtain 's egy uts'/a most is vitézutszának neveztetik. A' városnak 2
kikötője v a n ; hihetőleg itt állott a' hites colossus. Vö. Paulsen ju-
 RHOMBliS 11IIYTH1VÍÜS 155
talom - Í r á s á t : Jlhodi descriptio Macedonica ftetate ( G ö t t i n g 1 8 1 S ) és
Khodot, ein histor.- archaeolog. Fragment von Heinr. Rost (Altona
1823). R o t t i c r s németalföldi ezeredes 1 8 2 6 k i r . p a r a n c s o l a t r a t u d o ­
mányos u t a t t e t t Rhodusba , 1. Descript. des monumens des líhodes ,
1 füzet 1 8 2 8 ; az egész 55 kőmetsz. Vö. ARCHIPKLAGUS.
R H O M B U S , négj' oldalú geometriai f i g u r a , m e l l y e t d ü l e d é k e s
és rézsútos nég5'szegiiek kell képzelnünk, m e r t a ' r h o m b u s n a k 4 egyen­
lő oldala -van ; de mivel ezek nem helyes és egyenes szegletüek , ha­
nem rézsútosan ütköznek egymásba , t e h á t csak az e g y m á s s a l szem­
ben lévő szegletek e g y e n l ő k , és p e d i g 2 t o m p a , 's 2 h e g y e s . —
RHOMBOIDKS éppen azon a r á n y b a n áll az egyenes szeglethez , mint a'
r h o i n b u s a' négyszeghez ( q u a d r a t u m ) .
RH o N A S Z ú K , M á r a m a r o s várm. h e g y e k t ő l k ö r ü l v e t t völgyben
feksz • Lakosai Németek és Oroszok , h i t v a l l á s o k r a nézve pedig K a -
t h o l i c u s ° k és Óhitűek. Sóvágásból é l n e k . Sóaknája a' m á r a m a r o s i a k
közt l e g n e v e z e t e s e b b . Kgy derék t ö l t ö t t ut visz i n n é t S z i g e t r e , m e l l y
17-77 készült.
R H O " E (le Rhone) Schveicznak W a l l i s cantonjában ered egy F u r -
kahegren 'évó jégmezőből , nem messze St. G o t t h a r d t ó l 's 2 jó ó r .
a' Rajna f o r r á s a i t ó l . N y ű g . W a l l i s o n k e r e s z t ü l i folyásában sok p a t a k
és folyócska á l t a l e r ő s í t t e t i k , k e r e s z t ü l folyja a' genfi t a v a t , 's m i n t
hajózható f o l y ó , ugy megy be F r a n c z i a o r s z á g b a , hol d é l r e f o r d u l ' s
F r a n c z i a o r s z á g é s Savoyen közt e g y d a r a b i g h a t á r t von. L a c l u s e a l a t t
csaknem egészen eltün a' folyó szem elől , borzasztó z u h o g á s s a l k ő ­
sziklatölcsérbe ömölvén, melly 0II3- s z ű k , hogy a' szemben álló kő­
sziklák csak 2 1. távolságra esnek e g y m á s t ó l , lizen t ö l r s é r a l a t t mint­
egy (iO lépésnyire foly a' R h o n e . Végre 3 t o r k o l a t o n a' földközi
tengerbe önti vizét, hol ágai a' 9 nsz. mf. C a m a r g u e s z i g e t e t csi­
nálják. F e l e t t e sebes folyása v a n , sok fövényét h e m p e l y g e t m a g á v a l
' s g y a k r a n változtatja á r k á t , u g y , hogy a ' h a j ó z á s , m e l l y főkép­
pen L y o n b ó l igen e l e v e n , sok veszélyei van ö s z v e k ö t t e t v e ; 's e z é r t
ásatott a ' beaucairei c s a t o r n a (felnyit. 1 8 1 1 ) , m e l l y á l t a l a z aigues
mortesi posványok is k i s z á r a s z t a t t a k . Jelesebb m e l l é k f o l y ó i : az Ar-
ve , Ain , Saone , m e l l y L y o n n á l e g y e s ü l v e l e , Isére , D i ó m é , Arde-
che , Durance é s G a r d vagy G a r d o n . M e l l e t t e feküsznek : Genf, L y o n ,
V i e n n e , Valence , Avignon , B e a u c a i r é , T a r a s c o n és A r l e s . — R H O -
NKBOROKNAK neveztetnek, m e l l y e k a' R h o n e két p a r t j á n P r o v e n c e b a n ,
Dauphinében 'sat. t e r m e s z t e t n e k . L e g j o b b a k a' veres és fejér H e r m i -
tage-borok , m e l l y e k Valence és St. Valiére közt teremnejí.
R H ÖN H E G Y ' , Kaltennordheimtól Bischolsheimig n y ú l , 5 — 6
mf. hosszan 's 1 mf. s z é l e s e n , az előbbi w ü r z b u r g i n a g y h e r c z e g s é g
nyűg. oldalán 's r é s z i n t az eisenachi fejedelemséghez, r é s z i n t Bajor­
ország alsőmaini k e r ü l e t é h e z t a r t o z i k , fizen hegy sok m a g a s b a z a l t ­
kősziklából áll ; de csak lejtőségén látszanak e r d ő k . Legmagaslt
bucsa a' 2 8 0 0 1. magas K r e u z b e r g , közel Bischof'sheimhoz. A' R h ö n -
hegyhez t a r t o z i k a' hosszú Rhön , m e l l y n e k m a g a s a b b í'észein sok
liazaltoszlop és lávadarab , de kevés erdő t a l á l t a t i k . Sok széna g y ű j ­
t e t i k r a j t a . Télen n a g y a' hideg 's a' hó t ö b b n y i r e o l l y n a g y , h o g y
a' g y a l o g u t a k a t r u d a k k a l kell kijelelni. Ásványt nem a d .
R H V T H M U S , (gör. qv&tjog, r l i y t h m o s ) . E ' szó é r t e l m e a' ha­
t á r o z a t l a n használat á l t a l ingadozó lett. H a k é t külön nemű verset
h a l l u n k , 's azt kérdezzük , h o g y nem t e k i n t v e t a r t a l m u k a t , miben
áll különségük? helyes f e l e l e t : a' rhythmusban. N é m e l l y e k az ide­
gen szót k i k e r ü l n i a k a r v á n , a' r h y t h m u s t s z ó t a g m é r t é k n e k n e v e z i k ,
de h e l y t e l e n ü l . Mert a' szÁtagmérték e g y szótag idő-mennyiségének
másikéval való összehasonlítása. Ha a' versben hibás v a l á m e l l y szó-
tagnak m é r t é k e , a k k o r a' s z ó t a g m é r t é k ellenkezik a' r h y t h m u s s a l ,
igy tehát a t t ó l egészen különbözik. De v e r s m é r t é k n e k sem lehet a'

\
156 RHYTHMUS

rhythmust fordítani, mert általában a' mérték olly meghatározott

nagyság, mellyhez más nagyságok is méretnek 's általa megha­
tározhatnak. Inkább a' lábat ( p. o. dactylus ) lehet tehát vers­
mértéknek nevezni , mert ennek gyakrabbi .visszatéréséhez képest
méretnek 's neveztetnek többnyire a' versnemek , p. o. hexame­
ter. A' hires philolog Hermann azt mondja : a' rhytmus a' kblcsii-,
nős hálás által meghatározott okozatnak csupa idő által ábrázolt,
alakja , de ez nem eléggé világos. Verseghy (Magyar Aglája) igy
magyarázza : a' rhythmus , áltáljában véve, egyenlő részecskékre fel­
oszlott mozdulásból áll. Talán a' szó értelme könnyebben feltalál­
ható lesz , ha olly dolgok hasonlittatnak vele össze , mellyekről már
yilagos képzeletünk van. Ki a'hangászatot valamennyire esméri, tud­
ja mit neveznek muzsikai gondolatnak. Az illy rövid melódiát kön­
nyen megtartjuk, 's a' hangdarabban ismét rá esmérünk, akár ugyan
azon vagy más harmóniában , akár első vagy ellenmozgásban , akár
végre csupa e'gyhanga szerszámon , p. o. dobon ismételtesse is azt a'
hangszerző. Mi az illy muzsikai gondolatban nem a' harmóniáé,
hanem a' gondolatot csupa egyhangú zengésben is ugy előadja, hogy
a' halló mindenütt rá esmér, az a' rhythmus. Legláthatóbban ábrá­
zolhatni ma a' rhythmust hangjelek, azaz kották által. Hajdan sok­
kal nehezebb vala a' leiadás, mert e' nyereséggel mi is alig bírunk
e
Sy pár század óta. Nagy Károly p. o. a' legügyesebb énekeseket
gyüjteté össze, de még is lehetetlen volt, mi már ma könnyű , a' ró­
mai egyház énekeit világosan elibek rajzolni. Komába kellé menniek
• ott hallásból tanulniok. Mit régi időtóen a' rhythmusi viszonyok­
ról megjegyeztek, egyedül a' hosizu és rövid szótag vagy hang közti
általános különbözésben á l l o t t ; a' hosszút egy kis fekvő vonással
(-~)> á' rövidet felfordított c—vei (u) bélyegezték. Sejdítek ugyan
homályosan, hogy a' hosszú, rövid és rövid közt is vau tetemes kö-
lönség, de világos képzetük nem lévén, ezen különségek tökéletes
kijelelésére nem mehettek. Igaz ugyan , hogy sok melódiák vannak,
mellyekben csupán egy nemű hosszú 's egy nentü rövid fordul elő , 's
ezeket az érintett bélyegekkel kijelelni könnyű vala. Ezekben ugy
találák , hogy egy hosszú két. röviddel egyenlő , 's innen a' theore-
ticusok azon alaptételt álliták fel : hogy minden hosszú annyit ér,
mint két rövid 's megfordítva. A' hangászok , kik a' hosszú és hosszú
közti különséget inkább érzették,, vitatták ugyan, hogy e'. külün-
ségre jobban kellene ügyelni ; de kotta még nem lévén , a' metricu-
sok előbbi alaptételük mellett állhatatosan megmaradtak, 's azt még
ma is sokan vitatják, állítván, hogy a' mostiak hallása a' tactus uj
feltalálása á l t a l , melly a' muzsikát egészen megrontotta, 's egyfor­
mává, untatóvá t e t t e , a' jótól teljesen elidegenült. Egészen máskép
vala-mondják-, a' régi muzsikával: ez tactus nélkül szép szabadság­
ban mozgott, 's ezzel okozta azon csudákat, mellyeket róla a' régi
irók elragadtatva beszélnek. De hogy az ó és uj idők rhythmusáról
Ítélhessünk, azon jobb belátáshoz kell magunkat tartanunk, melly
a' pontos muzsikai irás vagy jegyek által haladt elő. A' régiek ver­
sei mutatják , mint hallanak ők ; jegyeiket kell értenünk , mint azo­
kat ők haliák, 's a' metricusok magyarázák. Hogy egyébiránt a'
mi tactusunk magában a' természetben fekszik, könnyen megfogható,
ha az ember a' rhythmicus időmértékre vagy ugy nevezett Metrum-
ra ügyel. A' metrum ugyan a' rhythmussal könnyen összezavarható
's csaknem minden theoreticusok is eltévesztik őket, mert a' kettő
közti kölönséget világosan nem érzik. Ha a' rhythmust mint időfi­
gurát képzeljük, ugy a z , mint akármi más figura is, korrajza 's ré­
szeinek egymás közti viszonyai által tünteti ki magát. A' térh'gurá-
nak körrajzát teszik azok a' határok, mellj'ek azt a' többi tértől
elválasztják; a' rhythmusét azok, mellyek ezt az idősortól elkülü-
 RHYTHMUS 157

nözik, tehát kezdete és vége. A' térfigurában a' részek idomzatai

egy belső 's m a g á b ó l a' figurából kölcsönözött m é r t é k ( p . o. m i n t a )
által liatározlatnak m e g ; szinte igy van ez az időiiguránál i s , 's ez
a' rliythmus részeinek ön magából kölöcsönzött m é r t é k e a' m e t r u m .
Kgy hang még nem képez r h y t h m u s t , mint egy pont nem a l k o t figu­
r á t . Két h a n g már adhat r h y t h m u s t , ha ugy h a l l a t s z i k , h o g y egy­
máshoz t a r t o z i k , 's m i n t h a egyik a' m á s i k a t szülte volna. A' han-
gúszat könnyebben felvilágitja ezt. A' hangászok t. i. a' sz.ilő vagy
okozó r é s z t , tactus jó felének, a' s z ü l t e t vagy o k o z o t t a t pedi,g rosz-
nak nevezik. A' Metricusok a m a z t Arsis , ezt Thesis kifejezéssel
bélyegzik. Az arsist hol szükség é k k e l (') j e l e l i k k i . Az a r s i s n a k
thesis iránti idő viszonyát a' m e t r u m h a t á r o z z a ; ha a ' t h e s i s időmen­
nyiségére nézve az arsissal megegyez , u g y egyenlő m e t r u m (egye­
nes tactus) származik ; ha ellenben a' thesis az a r s i s n á l kisebb , u g y
egyenetlen metrum (egyenetlen tactus) kelekedik. Azonban a' h a n ­
gászok helyesebllen mondják az Arsist T h e s i s n e k , a' T h e s i s t pedig
Antithesisnek , azaz : tételnek és e l l e n t é t e l n e k . Az egyenes m e t r u m ­
ban arsis és thesis egyforma. E' két r h y t h m i c u s a l k o t ó részek fő
momentumoknak neveztetnek. Ezeknek mindenikét ismét t é t e l r e és
ellentételre lehet felosztani , p. o. gondoljunk két ugy nevezett fél
k ó t á t , az első a r s i s , a' második thesis l e s z ; ezeket 4 f e r t á l y o s kő­
tára lehet f e l t a g o l n i , 's ezek közt ismét a' második az e l s ő n e k , a'
negyedik pedig a' h a r m a d i k n a k thesise lesz , és igy az első és h a r ­
madik mint arsis éket kap ; ezen r h y t h m i c u s a l k o t ó részek másod rftn-
dü rnomenteknek hivatnak. Ugyan azon rendű momentek közt nincs
hosszú és rövid közti k ü l ö n s é g , 's ezt csak a k k o r vehetni é s z r e , ha
külön nemii momentek összekevertetnek, p. o. fél k ó t á k fertályosok-
k a l 'st. Innen az o í l v r h y t h m u s o k b a n , m e l l y e k egy n e m ű momen­
tek közt mozognak, az arsis és thesis nem a' hosszú és rövid , hanem
egyedül az ék által különböztetik meg , m e l l y a' t a c t u s jó r é s z é r e
(arsis) esik. Ezek ékezett (accentuált) r h y t h m u s o k n a k neveztetnek ,
p. o. az egyházi cliorálék. Ellenben a' külön r e n d ű m o m e n t u m o k b a n
mozgó rhvthniusok hosszuk és rövidek (quantitas) á l t a l k ü l ö n b ö z t e t i k
meg t é t e l e i k e t , 's ezeket quantitásos r h y t h m u s o k n a k nevezik ; ezek­
hez t a r t o z n a k többnyire a' régi versek. Az egyenes m e t r u m k é t fő
moment(unit egyenetlenül is lehet feltagolni 's e k k o r kevert m e t r u m
( h a t nyólczadrész t a c t u s ) támad. A' külön nemű m o m e n t e k egyeli-
téséből különféle r h y t h m u s formák s z á r m a z n a k , m e l l y e k e t azokban
a' metricusok igen tökéletlenül fejeznek ki szokott j e l e i k k e l , p é l d á u l
a' barchusi forma nálok ez : - - v ; mit a' hangász helyesebben jelei-
ki k ó l á i v a l , midőn az első hosszút pontos fertály k o t á n a k , a' má­
sodikat fertályosnak , a' végső rövidet pedig nyolezadrésznek veszi ,
's igy a' leirt formát t ö k é l e t e s r h y t h m u s u | t a c t u s b a önti , 's e'
mód szerint a' többi formákat is m u s i k á r a a l k a l m a z z a . M i n t a' me­
lódia több t a r t u s o k o n , ugy a' r h y t m u s i s , p. o, egy v e r s , több pe­
r i ó d u s o k o n mehet végig , az illy p e r i ó d u s o k a t a' m e t r i c u s o k vers-
mértéknek vagy lábnak nevezik, 's szerintök a' lábak igy jeleltetnek :

ket Ingnak : u v - Anapaestus - U O V 1 ~\

</ 1/ P y r r h i c h i u s u - u Amphibrachys \, - v V 2 f
- - Kpondeus - o v Dactylus. u Ü - v 3 > Paeonius
- u Troohaeus 4 tagnak : o o u - 4 i
u - Jambus. - - — Dispondeus - - u u ^hanyatló J o
3 tagnak : u u u - l'roceleusma- i c M

o u u 'i'ribrach. u u - - ^emelkedő
•J - - - 1 ~\tÍCUS
- u u - Cboriambus
- - - Molossus - yJ- - 2 (
- - u Bacchius o — u Antispastus
- - u - 3 ( Epitritus - u - u üitrochaeus
y — Antibacch. - - - u 4 )
- u - l'reticus u - u - Dijaiubus.
 158 R1ADAL RICCI

A' mai hangjelekkel vagy kottákkal minden időmennyiséget mathema-

ticai pontossággal feljegyezhetünk, 's a' verselés minden nemeit is ezek
szerént tökéletes tactusokra rámázhatjuk. Egyébiránt L. Hermáim De
Metris (Leip. 17116); Handbuch der Metrik (Leip. 1799) és Elemen-
ta doctrinae metricae (Leip. 1816); továbbá Apel über Rhythmus
und Metrum (Alig. musikal. Zeitung 1 8 0 7 , 1808), és Metrik (Leip.
1814); A'erseghy Magyar Aglája (Uud. 1806.)
I t u D A i i (Appell) katonanyelven. Dob v. trombita szóval adott
j e l t értenek alatta , mellyre a' katonák öszvesereglenek , v. reggel­
enként az álomból felköltetnek. A' vadászoknál értik az Appell
alatt a' vadász kutyák figyelmeztetését bizonyos jeladás után, melly-
hez előre hozá szoktatják azokat.
K i i i B i i A (Giuseppe), 1. S P Í C S O I E T T O .
11 IBI'N Y'(János) Nyitra várm. fi; először az ágostalak gymna-
siumáhan főtanitó és igazgató , azután posoni pap és senior mh.
1788, Aug. 8. több munkái vágynak, mellyek közt legnevezetesebbek
1) Oratio de cultura lingvae Hungaricae; 2) Memorabilia Aug. Con-
fessionis in Hungária, (1787—1789, Posonii) az ágostai hitvallás­
nak magyarországani-történeteit adja elő, az elsőben 1 Ferdinándtól III
Ferdinándig , a' másodikban I Leopoldtól , VI Károlyig. Békesség-
szerető , tudós , és fedhetetlen életű ember volt.
R I C C A R D O (Dávid) statusgazdasági iró , szül. 1767* mh. Sept.
1823 Gatcomb-Parkban (Gloucester grófs.), érettebb férjfiai koráig
pénzváltó volt 's szorgalma és okossága által szép vagyont szerzett,
midőn e' foglalatosságról lemondott és statusgazdaságra szentelte él­
t é t , mellyet J'rinciples of polílical economy and taxation-ikvaX (ném.
Schmidttől Weim. 1821) gazdagított. E' maga nemében legjelesebb
munkának t a r t a t o t t , melly Angolországban Smith Ádám olta megje­
lent. A' parlamentben is , hol ritkán szólt a' statusgazdaságon kí­
vül más tárgyról, egyenessége, szelíd viselete, á' kérdések remek
fejtegetése, 's nézeteinek tisztasága, véleményeinek fontosságot és
tekintetet adtak. Mély gondolkozáshoz szokván, helyezete független
lévén , egj enes igazságszeretettől lelkesittetvén 's nézeteiben rettent­
hetetlen lévén , soha se avatkozott a' pártfelek nagy csoportjába. A"
köz jó volt parlamenti munkásságának egj'etlen czélja. Nagy mérték­
ben birt azon tehetséggel, hogy a' legnehezebb tárgyakról is teljes
világossággal 's könnyűséggel beszéljen. Halála e' munkájának (jber
die beste Einricltlung einer Kalionalbank, kidolgozásában meggátol­
ta. Töredékei 1824 adattak ki.
I t i c c i (Scipio) pistojai és pratoi püspök, az utolsó Jesuita-ge-
neralnak rokona, szül. 9 Jan. 1 7 4 1 , Florenczben. A' romai semi-
narium nevendéke volt, 's Jesuita lett volna , ha szüléi vissza nem
tartották volna. Pistojai püspökségre emeltetvén , a' kicsapongásí
zabolázni , tudatlanságot eltörölni, jó erkölcsöket 's ajtatossá-
got ébreszteni , felvilágosodást terjeszteni 's az első keresztény
egyház szabályainak tekintetet szerezni , voltak nagy czéljai ,
mellyekre minden üldöztetés és akadályok ellenére is törekedett.
Ekkor Toscanában Leopold uralkodott ,' ki báttjának , József­
nek, javítási rendeléseit követte. E' nagy fejedelemmel tehát ke­
zet fogott Ricci és sokat tett arra , hogy az egyházi hatalom a' vi­
lági alá hajtassék. Hogy más püspököknek példát adjon, a' közön­
séges oktatást javította, az innepeket és processiokat kevesitette,
a' titkos társaságokat eltörölte , 's rendesebb egyházi fenyítéket vitt
be. Azután kikelt a' bünbocsátás tudománya ellen és Bossuetnak,
Arnauldnak , Nicolenak 's m. munkáit olaszra fordíttatta. 1786
Pistojában zsinatot tartott, melly a' franczia papság gyűlésétől 1682
megerősített 4 hires czikelyt elfogadta. Ezen zsinat alapvonatai sze­
rint kellett volna a' nagyherczeg által 1787 öszvehivott püspöki
 R1CC0B0NI RICHÁRD ' 159

zsinatnak Toscana számára egyházi njitást ke'sziteni; de a' p á p a i

rendszer p á r t o l ó i t e l e t o r o k k a l vádolták R i c c i t , m i n t a' ki a' f'iil-
gyónást eltörölte , az apostoli h i t t é t e l t m e g v á l t o z t a t t a , a' misét sem­
misítette 's a' r o m a i pápa tekintetét t a g a d t a . Leopold e g y e t é r t e t t
Riccivel 's a' z s i n a t irományait (7 köt.) k i n y o m a t t a . De midőn a'
pártvita lcgdühösebb v o l t , meghala II József, L e o p o l d német császár
leve 's R. elveszte pártolóját és védőjét. A' megyebeli k á p t a l a n o k
fellázadtak püspökjök e l l e n , kinek le kellett mondania h i v a t a l á r ó l ;
de a ' j o b b érzetüek tisztelete követte őtet m a g á n y á b a , hol a' szegé­
nyeket gyámolította 's a' szerencsétleneket vigasztalta. De ezen sze­
rencse se engedtetett n e k i ; a' florenczi érsek ö s z t ö n z é s é r e , az arez-
zoi katonaság á l t a l , W i n d h a m angol követ vezetése a l a t t , 1 7 9 9 el--
fogatott. 3 hónapig n y o m o r g ó i t tömlöczben , a' l e g g y a l á z a t o s a b b go­
nosztevők közt. Innen k l a s t r o m b a v i t e t e t t , honnan csak a' franczia
sereg második bementekor szabadult ki. Az e t r u r i u i udvar vak b u z ­
gósága nj üldözéseknek tévé ki ő t e t , 's ellenségei minden módon s a -
nyargaták , mig 1805 az Auctorem fidei b u l l á t el nem fogadta. E k ­
k o r csendessége többé nem h á b o r í t t a t o t t meg. Mh. 2 7 . Jan 1 8 1 0 . —
L. Potter (az Esprit de l' église szerzője) i'ie et ponlificat épiscopal
de Scipion Hicci , évéque de l'isloja et de Vralo , et réformaleur du
tatholicisme en Toicane, sous le régne de Leopold (Briissel 1 8 2 5 ,
ném. S t u t t g . 1827) 's a' Zeitgenossen X íuz. 1 8 2 9 .
RICCOBOM (Lodovico) szül. 1677 Modenában, a' színészetet k o r á n
megkedvelé, 22 íveskorában m á r az olasz d r á m a javításán kezd* dol­
gozni. E' végre egy szinésztarsaság igazgatását vállalá fel, 's a' hajdan­
kor tudós búvára Maffei á l t a l segittetve, a' régiek példája után kidolgo­
zott olasz tragoediákat színpadra vivé, 's tiz év leforgása a l a t t L o m b a r ­
diában és Velenczébei: a* j á t é k s z í n t r i t k a magasságra emelte. Majd a r r a
törekvék , hogy a' comoediát is j o b b lábra á l l í t s a ; ujon dolgozott 's
a' nép Ízléséhez a l k a l m a z o t t t e h á t néhány jó franczia d a r a b o t , de
Beég a' nemzeti négy maszkot m e g t a r t o t t a ; utóbb a' h a r l e k i n t is
számkivetette, de e' m i a t t a' nézők hangosan m o r o g t a k . Ö r ö m m e l
fogadá igy az a l k a l m a t , midőn P a r i s b a hivaték , hogy Orleans her-
czeg számára egy szinésztársaságot á l l í t a n a . 1 7 1 0 l é p e t t először f e l ,
's a' F r a n c z i á k köz tetszéssel fogadák. P a r i s b a n m a r a d t 1 7 2 9 - i g . Ez
a l a t t néhány maga szerzetté vig-játékokon kivül, l e í r t a az olasz szí­
neszet történetét a' latin comoedia enyésztétől k e z d v e , 's az 1 5 0 0 —
1600 n y o m t a t o t t olasz szomor és vig d a r a b o k j e g y z é k é t mellé ragasz­
totta. Európa színházairól szóló h i s t o r i c o - e r i t i c a észrevételei k ö z t
sok jó van. O és fia í r t a k az előadásról is : L' art du théritre ( P a r .
1750). lilbocsáttatását kére ugyan 1 7 2 9 's azt évi dij m e l l e t t meg­
nyervén, darabig P á r m á b a n t a r t ó z k o d o t t , de t e r m é s z e t i v o n z a l m a
ismét vissza n ó g a t á ; ú j r a P a r i s b a ment, 's köz kedvességgel fogad­
tatok. Mh. u g y a n o t t 1 7 5 3 . —
R I C H Á R D I, angol k i r á l y , II H e n r i k n e k és guyennei 's p o i t o u i
E l e o n ó r á n a k , kitől VII Lajos franczia k i r á l y e l v á l t , lijok. Vitézsé­
gééit 's merészségéért oroszlánszívű melléknevet k a p o t t . K i r á l y a léte
( 1 1 8 9 ) után eg3esült F i l e p franczia k i r á l y a i a' Salad in e g y i p t o m i
szultán ellen leendő t á b o r o z á s r a , útközben testvérét M a t h i l d é t kimen­
t e t t e Tancred siciliai k i r á l y fogságából 's elfoglalta Cyprus szigetét,
mellynek királyát, Komnen I z s á k o t , ezüst lánczra t é t e t t e . Palaestiná­
ban Pfnlemais ( A c r e , S y r i a b a n ) e l f o g l a l t a t á s a teszi nevét híressé
több más vitézi tettein kivül. De majd egyenetlenség ü t ö t t ki közte
és Filep k ö z t , főképpen R i c h á r d n a k B e r e n g á r i a navarrai herczegné-
ve! lett párosodása m i a t t , a' min F i l e p , kinek testvéa'ét m á r eljegy-
zette, u g y megboszar.kodott , hogy elvált tőle 1 1 9 1 , 's R i c h á r d is
v i s s z a f o r d u l t 1 1 9 2 . Szélvésztőt D a l m a t i a p a r t j á r a vettetvén , szemé-
 100 RICHÁRD

lyes ellenségétől, VI Leopold austriai berezegtél, elfogatott. Dür-

renstein Sziklavárban ült Kremsnél, VI Henriknek kiadatott, ki őtet
(Mainzban , "W'ormsban 's Trilels várkastélyban) észt. tovább tartot­
ta kemény fogságban 's 2 Febr. 1194 bocsátotta szabadon J 00,000
ezüst mark váltságért. (BLONHEI, czik. a. elbeszélt kiszabadulása nem
bizonyos.) Visszajővén , öccsét Jánost találta a' királyi székben , de
lekergette onnan. Azután Francziaország ellen készült , inelly Nor-
mandiát megtámadta. A' gisorsi ütközetben meggyőzte a' Francziákat,
de G'halüs ostromoltatásánál nyíllal meglövetvén, mh. 1199, 42 észt.
korában. Történetei bő tárgyul szolgáltak elbeszél letekre 's dallokra.
Németországi szerencsétlenségét Németek elleni büszkeségével l'alae-
stinában 's a' VI Henrik császár ellen kiütött Siciliai nyugtalanságok
segítésével okozta. Végrendelete szerént teste Fontevrautban, attya
lábaihoz tétetett, megbánni akarván ez eránti illetlen viseletét ; belső
része mindazáltal, hasonlóul parancsolatjára, Charonneban \s szíve
liouenben temettetett el, mivel, mint monda, az elsőnek lakói hir­
telenségekért tőle jobbat nem érdemlenéuek, az utóbbiak pedig hozá
ragaszkodásokért szivét egészen megnyerték.
H I C H A R D I I , angol király, a' fekete berezeg fia 's III Eduárd
unokája, 1366 szül. 'a 1 3 7 7 , 11 észt. korában, nagyanyának ha­
lála után király lett. A' n é p , melly vitéz attyának emlékezetét fisz­
telte , hasonló tetteket reménylett tőle. A' statushatalom akkor három
nagyb'áttyaiiiak , u. m. Gaunt János lancasteri herczegnek , Edmund
cauibridgei grófnak, későbben yorki herczegnek 's \V'oodstock Tamás
utóbb gloucesteri herczegnek, kezében volt. Kiihard éretlen korának
első esztendei Franczia - és Scotországokkal folyt hadakozással tölték
e l , mellyoek következése a'Wat-Tyler alatt kiütött iszonyú lázadás
v o l t , a' hadra megkivántatott nagy adók miatt, midőn a' 15 eszten­
dős király rendkívüli erős lelket mutatott. Erőszakoskodásáért a' néu
elveszte jussait 's állapotja rosszabb volt, mint elébb. Éhez j ö t t ,
hogy ltichard, kinek nevelése általánosan semmit se é r t , gyenge
eszű 's könnyen csábitható maradt, kicsapongó társaságokhoz szokott
's magát egészen kedveltjeitől hagyta vezettetni. 16 észt. korában fe­
leségül vette Annát, IV Károly császár leányát. Franeziaországgali
és Scoliávali hadak , 's a' lancasteri herczeg nagyravágyó plánjai
nyugtalanították szakadatlanul Richárd uralkodását. Mig 1385 Scot-
országba ütött 's itt mindent feldúlt, ugyanazt tették a' Scotországiak
Angliában. E' miatt heves lárma kerekedett Angolországban a' király
és felfuvalkodott kedveltjei ellen. A' parlament megfosztotta egy idő­
re a' királyt hatalmától. Végre kikergette Richárd leghatalmasabb el­
lenségét, a' gloucesteri herczeget. Egyszersmind közbocsánatot, hirde­
tett 's minden az utolsó parlamenttől rendelt adót eltörlött. A' Fran­
cziaország elleni had tűnj án folyván, azonközben Richárd 1394 Jr-
landba ment seregével, hol a' nagyokat hűségére megeskette. Felesé­
ge holta után VI Károly franczia király leányával, lsabellával, lé­
pett házassági életre , 's Francziaországgal 15 észt. fegyvernyugvást
kötött. De életmódjávákigen utálatossá tette magát a' nép előtt. Ked­
veltjei osztogattak hivatalokat 's méltóságokat. Maga tunya 's mun­
kátlan volt, az időt vendégeskedésekkel vesztegette 's közönséges sor­
sú emberekkel társalkodott. Így könnyű volt a' 113'ugtalan gloucesteri
herczegnek, főképpen a' franczia házasságnak 's hosszas fegyvernyug­
vásnak g\ alázása által a' népet fellázasztani. Elfogatta ugyan a ' k i ­
rály , kedveltjeinek tanácsára, a' herczeget 's két meghittjét, Aruh-
del és Warwick grófokat, kik közül Arundel hazaárulással vádoltat­
ván , 1397- kivégeztetett, Warwick 's testvére a' canterburyi érsek
pedig örök számkivetésre büntettettek , \s a' gloucesteri herczeg Ca-
laisba küldetett fogságra , h o l , mint irják , kegyetlen halállal végez­
tetett k i ; de a' 'herefordi és norfolki herczegek perlekedése végre
 RICHÁRD III. 161
egészen megbuktatta Richárdot. A" két herczeg kettős viadalra hirá
ki egymást a' király engedelmével, de e' visszahúzta jóváhagyását
's mindkettőt számkiveté , Norfolkot örökre , Herefordot 6 észt. - re.
Midőn erre 1 3 9 9 , a' lancasteri herczeg, Gaunt János, halála után,
kinek fia 's örököse a' hereíordi herczeg volt, a' király ennek nagy jószá­
gait elfoglalta , mig a' király Irlandban táborozott , Hereford Fran­
ciaországból Yorkshirébe ütött. A' nórthumberlandi, wéstmorelandi
grófok 's mások egyesültek vele. 60,000 ember levén zászlója a l a t t ,
a' lancasteri herezegséget kívánta. Az" ország igazgatója, a' yorki
herczeg , Heref'ord mellé állott 's á' király Angoiországba tértével
csaknem mindenektől elhagyatva látá magát. Öszvejövetelre hivat­
ván , útközben fegyveresektől megtámadtatott 's Flint - Castlebe vite­
tett. Innen Hereford Londonba vitte őtet, hol 35 vádpontot tett fel
ellene, mellyék közt sok hamis volt, mások ellenben, rnellyekben ke­
gyetlenséggel és rossz uralkodással vádoltatott , alaposak voltak.
Egyedül a' carlislei püspök szolt mellette , a' miért a' «emes lelkű
férjfiu tömlöczbe vettetett, 's Richárd 13 99 az uralkodásból letéte­
tett. A' hereíordi herczeg , Henrik, nyerte el a' koronát 's azt Ígérte,
hogy a' szerencsétlen királynak életét megkimélli. Azután Richárd
Pamfortba (Scotországban) bátorságos őrizet alá vitetett, hol 1400 mh.
Köz vélekedés szerint az őröktől öletett meg. De hihetőbb az , hogy
éhség okozta halálát; mert midőn teste nézetés végett kitétetett, a*
gyilkolásnak semmi nyoma se látszott rajta. II Richárdnak örökösei nem
maradtak. Eltének 3 4 , 's uralkodásának 23 észt. halt meg.
R I C H Á R D III (Púpos), angol király, 1450 szül. Richárd yorki
herczegnek, ki a' Lancastcr-házzal a' koronaörökösödés felett folyt
had (melly a' veres és fejér rózsa hadakozásának neveztetik, 1. NAGY­
BRITANNIA) alkalmával a' wakefieldi ütközetben elesett, fia. B á t t y a ,
IV Eduárd , királya lévén 147J , R. gioucesteri herczeggé nevezte­
tett. Eduárdnak, korábbi nyugtalan uralkodása a l a t t , nagy hűség­
gel 's vitézül szolgált. Azzal vádoltatott, hogy a' királyságból leté­
tetett VI Henriknek 's tulajdon testvérének , a' clarencei herczegnek,
meggyilkoltatásában részt vett. IV Kduard halála u t á n , 1 4 8 3 , An­
golország protectorává tétetett. Unokaöccsét, ifjú V Eduárdot, azon­
nal királynak kiáltá k i , 's hűségi hitet tett le neki. A' nemzet ek­
kor két részre szakadt, mellyek közül egyik IV Eduárd özvegyének
pártosaiból állott, testvérének gróf Riversnek, 's első férjétől való
fiúinak, Dorset marquisnak és lord Richárd Greynek vezérlése alatt.
A' másiknak fejei Buckhingham herczeg 's lord Hastings voltak.
Mind kettőnek hízelkedett a' gioucesteri herczeg, mig nagyravágyá­
sának titkos plánjain dolgozott. Feltétele a volt, hogy mindentől,
ki vérszerinti rokona" volt az ifjú királynak, megmenekedjék, innen
a' királyné pártosait véletlenül elfogatta 's hihalgattatás nélkül ki­
végeztette. Lord Hastings is azután nem sokára hasonlóul kivégezte­
tett. K' merész és véres lépés a' protectort kivánatainak czéljához kö­
zel juttatta. Legkö/.lebbi tette volt erre azon kinyilatkoztatása, hogy
IV Eduárd fiai törvényfelen születésűek volnának. Mivel azonban ez­
által , bár meg volt is mutatva, báttyának , a' clarencei herczegnek,
fiai koronáhozi jusoktól nem fosztathattak meg , tehát tulajdon an-
nya becsületét is megtámadta, azt állítván, hogy IV Eduárdot és a'
clarencei herczeget másoktól szülte 's csak egyedül ő maga volna tör­
vényes gyermek , mivel az ő méhbe fogadtatásakor férje eránt hűsé­
ges volt. Ezen vádak még a' templomokban is hirdettettek. Erre Buc-
kingh'am herczeg a' londoni tanács és polgárok előtt beszédet tar­
tott , magasztalta a' protector erkölcseit , igazolta justartását 's ezt
kérdte: akarnák e' a' gioucesteri herczeget k i r á U o k k á választani ?
Nehány'pénzen fogadott felkiálta : Éljen Richárd király! 's a' nép
közönséges szavául vétetett. Buckingham e's a' lordmayor a' protector-
 162 RICHARDSON KICHKL1EU

hoz mentek 's ajánlták neki a' koronát. Eleinte megijédtuek tetteié
magát, azután unokaöccséhezi vonszódását 's olly nagy terli íelvéte-
le'n való aggodalmát színié , de végre mégis elfogadá a' koronát 's 27
Jun. 1483 III ltichard névvel király leve. — A' letett 12 es/,t. V
Eduárd 's testvére , a' yorki herc-/,eg , Richárd parancsolatjára a' To-
werben megölettek. Richárd uralkodását azoknak megjutalmazásával
kezdé, kik eszközei voltak , 's iparkodott a' nép szeretetének megnye­
résén. Több várost meglátogatott. Yorkban még egyszer megkoronáz­
tatta magát 's egyetlen fiát walesi herczeggé nevezte ki. De a' nem­
zettől gyülőltetett kegyetlenségéért 'a majd plánok is tétettek megbuk­
tatására. Legfőbb ellensége Henrik , richmondi gróf (későbbi Tlí
Henrik király) volt, a' Lancaster-házból; de kéntelenittetett Angol­
országból elszaladni. Ruckingham herczeg is öszveesküdt elicne, de
elfogatott 'a kivégeztetett. A' richmondi lierczegnek az angol partok-
rai kiszállása hasonlóul sikeretlen volt. Richárd ekkor azt véle,
hogy a' királyi méltóságban megerősödött, parlamentét hívott öszve,
melly több jó törvényt hozott, IV* Eduárd gyermekeit törvénytelenek­
nek hirdeté ki 's Richárdnak és maradékainak adá a' koronát. Sze­
rencséjéből szármázott örömét fiának, a' walesi berezegnek , halála
szomoritá meg. Felesége, Nevil Anna , csak hamar követte fiát, a'
mit a' Richárd elleni köz gyűlölség inérgelésnek tulajdoiiitott; mert
hogy testvérének leánya Erzsébet és a' richmondi gróf közti házas-
aágot meggátolja , maga akarta a' herczegnét feleségül venni. Rich-
mond tehát kis seregével kiszált Angolország partjaira, hatalmas se­
gítségét talált 'a Bosworthnál (22 Aug. 1485) teljes győzedelmet
vett a' királ3-on , ki kétségbe esve ellenségére rohant , de a' soka­
ságtól eln3'omatott 's megöletett. Teste meztelen találtatott a' csata­
mezőn 'a Leicesterben eltemettetett. — Így esett el ezen gyűlöletes
fejedelem éltének 35 észt. 2 észt. 's 2 hónapnyi uralkodása után,
mellyet számtalan gonosz tettekkel kerített kezére 's nehezen tartha­
tott meg. Alacsony 's idomtalan termetű, ijesztő külsejű, de bátor 's
ékes szolló volt'a kirá yi tulajdonságokkal birt Richárd ; ellenben ke­
gyetlensége , hivtelensége 's határtalan nagyravágyása legutálatosabb
tiranná tették ó t e t , ki valaha angol királyi székben ült.
R I C H A R D S O N (Sámuel) egyik leghiresb angol románköltő, szül.
1689 ; tanulásra költsége nem lévén , könyvnyomtató lett csupán az­
é r t , hogy olvashasson. Jelesb munkái l'amela, Clarissa és Grandison
több ízben németre és francziára ia fordíttattak. E' románokban
ugyan a' eritica a' nagy tágságot gáncsolja, de egyszersmind meges­
m é r i , hogy emberesmérettel , pontos charakter-és helyzet - rajzola­
tokkal gazdag. Mh. R. Jul. 4. 1761. Eletét leírta Barbauld Anna
Laetitia : Corfespondence of Sámuel Richardson (Lond. 1804. 6. k.)
Vö. FIELDINC (Henrik.)
R r c H E L i E U (Armand du Plessis , cardinalis, herczeg), egy
Francziaországnak legnagyobb statusférj fiai közt, 5 Sept. 1585 szül.
Parisban 'a 22 észt. korában lu<;oni püspök lett. Hazája IV Henrik
's ministere Sully á l t a l , hosszas Zűrzavarjából, végre nyugodalomba,
jó állapotba és rendbe jött. Henrik megöletése után, 1010, XI11 La­
jos leve király , ki gyermek lévén, annya Medici Mária vitte az or-
száglást. Ennek kegyelmét R. annyira meg tudta nyerni, hogy 1616
nagyalamizsnássá és statustitoknokká, 1623 cardinalissá 1624 pedig
statustanácsossá tététett és nem sokára ő tartá kezében a' status eve­
zőjét. Alig jutott R. ezen magas pontra, azonnal kettőt teve fel. kor­
mányzásának fő czéljául , u. m. a' franczia király hatalmát, az ország
vazalljai jussainak 's nagy szabadságainak elnyomásával, Francziaor-
szágban , 's a' habsburgi ház nevekedő elhatalmasodásának meggát-
lásával Németországon, határtalan magasságra emelni. XIII Lajos es­
mérte ministerének nagy észtehetségeit 's kapott a' plánon, bár ma-
 R1CHELIEU (ARMAND) 163

gát nem szenvedhette "s örömest porig alázta volna,, ha nélküle ural­
kodhatott volna. A' Reformátusok (Hugenották) pártja Franciaország­
ban régolta a' kir. hatalomnak ellenmondó test volt 's több elébbi or­
szágiások alatt kiütött véres jelenetek, ezen polgári 's lélekesmereti
szabadságért küzdő sokaságnak a' világi 's egyházi hatalom elleni
küzdéséből származtak. IV Henrik bölcsessége 's szelid lelke megen-
gesztelé ugyan -egymás eránt az elkeseredett sziveket , de igen rövid
volt a' jó királj országlása a' hamu alatt harapódzó szikrának teljes
elfojtására. Igen is gyakran szolgált ürügyül a' nagyoknak, sőt a' kir.
herczegeknek is, nagyravágyó feltételeiknek elérésére a' vallás szabad­
ságért folyt csatázás , 's az országnak egyik vagy másik pártja, (Ka-
tholikusolíé vagy Reformátusoké ahoz képpest, mint éhez vagy ama­
hoz állattok) hatalmas gát volt az uralkodók despotismusa ellen.
R. tehát a' kevésbé hatalmas , csak tűrt p á r t a t , a' nagyobb által el­
nyomatni, 's ezáltal azokat, kik nag\7 czéljainak ellendolgozhattak ,
fő gyánieloktól megfosztani szándékozott. A' nantesi edictum a' Pro­
testánsokat csaknem egyenlő szabadságokba helyezé az ország többi
alattvalóival; egész kerületek voltak , hol azok szinte kirekesztő-
leg uralkodtak 's azon fegyverhatalom , mellyel bírtak, elég volt a'
királyszék megrenditésére. Középpontjok Itochelle volt; innen Riche-
lieu minden módot elővett annak elfoglalására. Kochellenek hires
ostromoltatásakor maga vezette a' sereget. É' helynek mind ínegtá-
madtatása , mind védetése , a'hadmesterség , vitézség 's állhatatosság
remekének nézetik a' históriában. Augolországtól, melly az ostromol­
tatott városnak mindég uj segédkútfőket nyitott fel, segittetvén, suká
ellene állott a' város Richelieu fáradozásainak, ki már elveszte re­
ménységét a' város megvehetése felől; de végre egy tengerbe beépí­
tett töltésnél fogva a' város lakóit a' tenger felől jőni szokott segít­
ségtől elszakasztá \s azokat magok megadására kénszerité 1629. Má­
sodik lépés , melljet R. t e t t , a' király annyának , kivel , bár nagy­
ságát ennek köszönheté, későbben meghasonlott, az udvartóli eltá-
voztatása volt. A' királyné ugyanis meg akarta őtet buktatni. Titkos
beszélgetés alkalmával megnyerte a' királyt a' cardinalis ellen- Ép­
pen ekkor lépett be R. a' cabinetbe. A' királyné temérdek szemre­
hányásokat halmozott tefi. R. nyugodtan maradt, k é r t , sírt 's végre
maga kérte a' királyt, hogy az udvart elhagyhassa. Már rendelése­
ket tett elutazására. De a' királynak éppen ugy nem tetszett annyá­
nak haragja, mint a' mennyire megindította őtet Richelieunek tisz­
telettel teljes viselete. Tehát kedveltjétől St. Simontól tanácsot kért,
mit tevő legyen? Ez elibe terjeszté neki a' cardinalis érdemeit 's
melly elmúlhatatlan szükség volna reá. Lajos erre tüstént magához
hivta a' cardinalist Versaillesbe 's kastélyában tulajdon szobái alatt
adott neki lakást. Ez a' nap (10 Kov. 1 6 3 0 ) , melly a' királyné 's
ellenségei reményeit semmisité , la journée des dupesnek neveztetett.
A' királyné tovább se szűnvén meg Richelieut gyűlölni 's ellene gon­
datlan kifejezésekkel élni, oda vitte aS cardinalis a' dolgot József
capucinus segítségével, hogy a' király annyát 1631 Compiegnebe
számkivetette 's. pártosai részint megfosztattak hivataloktól , részint
a' Bastilleba zárattak. Ez 's a' parlament és papság jusainak csak­
nem teljes inegsemniisittetése, mind a' fő embereket, mind az alsóbb
karbelieket, annyira elkeserítek a' cardinalis önkényes kormányzása
ellen, hogy a' köz békétlenség lázadásokat 's öszveesküvéseket szült,
de a' mellyek ennek erős és okos rendelései által nem csak mindég
elnyomattak, hanem még plánját is előmozdították \s lassanként a'
király hatalmát korlátlanná tették. 1632 leverek a' királyi párt
fegyverei, Richelieutől vezettetve , azon lázadást, mellyet az orlean-
si és montmorencyi herczegek , mint a' 'száműzött királyné pártolói,
indítottak; Montmorenry vérpadon végzé éltét, bár az országnak
 164 RICHEL1EU (ARMAND)

minden nagyjai 's maga a' kir. ház is közbevetek magokat. Nem ke­
vesebb szerencsévél fojtá el R. a' lotharingiai , guisei, bouilloni her-
czegek 'a mások felkeléseit i s ; még azoknak i s , kik eránt alattom­
ban jó indulattal viseltetett , sőt kiket segitett is a' király , térdet
's fejet kellett hajtaniok a" mindeuható minister előtt és néha életek­
kel fizettek azon merészségekért, ha ellene szegezték magokat, p. o.
(Jinqmars , ki kevéssel R. halála előtt (1642) öszveesküvcst koholt,
mellyről nem éppen alaptalanul gyanittatik , hogy XllI Lajos is ré­
szes volt benne. L. ezen öszveesküvés helyes leírását gróf Vigny Al­
frédtől (néni. báró Gerolftól Leipz. 1829.) így midőn királya hatal­
mát a' minister ben legmagasabb pontra emelé , kivül is kiterjeszte­
ni iparkodék azt. Erre alkalmul szolgált neki a' 30 esztendős had.
í ) , ki Francziaországban legdiihösebbeii üldözé a' Protestánsokat,
nem csak politicával, hanem fegyverrel is vedé a' németországiakat,
csak hogy az austriai házat megalázhassa. Gustav Adolf, svéd ki­
rály , a' Németországban elnyomatással fenyegetett Protestánsok vé­
dője, mindennemű segítséget kapott t ő l e , mig hatalmától Franczia-
ország nem t a r t h a t o t t ; de midőn az éjszaki hős fényes győzedelmei
miatt inkább kezdett R. Svédországtól félni, mint Austriától', azon­
nal elállott tőle szerencsés hadakozásának közepette, 's minden se­
gítséget megvont. A' Spanyolország ellen indított had, melly 1659-ig
t a r t o t t , 's Francziaországot Cataloniának 's RoussilIonnak urává tet­
te és Portugálnak Spanyolországtól elszakadása , az ő munkái voltak.
Olaszországban is igyekezett R. az austriai ház hatalmát gyengíteni
's a' mantuai herc/.egség általa jött a' neversi herczeg birtokába. Ál­
talánosan , bár melly alávaló charactere volt is , mint embernek , ha
statuskormáiiyzását tekintjük, nagy férjfiu Richelieu; őtet illeti
azon dicsőség1, hogy a' monarchiái halalom Francziaországban leg­
magasabb pontra j u t o t t , hanem egyszersmind utálnunk is kell őtet,
mint hiu, kevély, engesztelhetetlenül boszuálló 's gyakran minden
erkölcsi érzés nélkül cselekvő embert. Mivészség 's tudományok erán-
ti buzgósága, p. o. az Académie franchise (1635) és Jardin des plan-
tes alkotása se tehetik jóvá a z t , a' mit mint ember hibázott. — R.
4. Dec. 1642 halt meg. Legnagyobb ellensége, Mária királyné, né­
hány hónappal megelőzte Kölnben, hol éldelt érdemetlen szukölködés-
ben. A' ministeriumbaii követőjének Mazarint ajánlá. Alig élvén fél
esztendőt, XIII Lajos is eltüne e' világ játékszínéről 's örökösének
hosszas országlása alatt fejlettek ki azon magvak , mellyeket Riche­
lieu vetett. L. Maximfs d' itat, ou testeim, pulit, du Card. de liiche-
lieu (Paris 1764) és Leclerc Vie du Card. Rich. (Amsterd. 1753.)

R i c H K i i i K u (Armand du Plessis , herczeg) , has. nevű marsall

unokája 's a' fronsaci herczeg íia, statusminisler és pair , az acade-
miának 1816 olta tagja 's 23 Sept. 1818 olta elölülője, Parisban szül.
25 Sept. 1766. 1789 Francziaországból kivándorlóit. Ekkor Chinon
herczeg nevet viselt, Oroszországba ment 's Katalintól jól íogadtatott.
Orosz hadi szolgálatban Suworoff alatt tévé első táborozását, 1790
Ismail ostromoltatásakor 's megvétetésekor kitünteté magát, 's gene-
ralmajor lett. 1792 , mint a' kivándorlóit franczia herczegek követe
Berlinbe 's Bécsbe ment, aztán 1794 több táborozásban vala jelen a'
kiköltöztek seregével Francziaország ellen 's 1800 Oroszországba te­
re vissza, hol Pál nem igen kegyesen bánt vele, ellenben Sándor
igen megkülömböztette. 1801 Parisba ment, hogy magát a' kivándor­
l ó n a k lajstromából kitöröltesse. Bonaparte csak azon feltétel alatt
akarta teljesíteni kérését , ha az orosz szolgálatot elhagyandja 's R.
azonnal visszautazott Oroszországba, hol 1803 odessai főkormányo-
zóvá neveztetett, melly hivatalt Katalin alatt Potemkin viselt. E'
helyén R. legnagyobb érdemeket szerzett 's az ő felügyelése alatt
lett Odessa, mellyiiek 1805 alig volt 4000 lak. az orosz biroda-
 RICHELIEU (AHMAND) 165

lomnak legfontosabb kereskedő városa. Sándor császár ezért emléket

készíttetett neki, melly ugyanott 1828 állíttatott fel. — R. 1 8 1 4 ,
a' királyi méltóság első helyreállittatása után, hagyta el Odessátés
környékét, mellyet méltán tekinthetett tulajdon teremtményének, 's Pa­
risba ment, hol Francziaország pairjévé 's premier gentilhomme de
la chambre du Roi-vá neveztetett ki. A' 100 nap alatt királyát kö­
vette Gentbe. A' királyság második visszahelyeztetése 's Talleyrand-
nak eltávoztatása után első minister lett 's egyszersmind a' külső
dolgok osztályát kapta. Reábizatott 20 Nov. 1815 a' külső hatal-
masságokkali egyezés kötésének súlyos munkája, mellyet charaete-
réhez 's észtehetségeihez méltó módon hajtott végre. A'belső dolgok­
ban mérsékletien viselte magát, a' chartehoz ragaszkodott, bár a'
királyi nézetekkel kellett volna tartania inkább, mint a' liberalo-
kéval. Az 5 Sept. ISI fi költ kir. végzetnek (melly az ultraroyalisták
kamaráját 1815-ben szétoszlatta) 's a' választás - törvénynek , melly
alapitá a' liberalok győzedelmet, legalább ellene nem volt. Hogy a'
szövetséges seregek Franciaországból leendő kitakarodását siettesse
's a' hátralévő fizetést jó rendbe hozhassa, 1818 az aacheni con-
greszbe ment, az utolsóból leengedtetést és haladékot eszközlött 's
aláirta Francziaországnak az európai főhatalmasságok szövetségébe
lépését, mint ezen aacheni ötös szövetségnek 1 5 Nov. 1818 költ azon
kinyilatkoztatását, hogy ezentúl csak a' népjus legyen a'status kor­
mányzásnak vezető szempontja az országlók kötelességeinek teljesí­
tésében alattvalóik eránt. Egyszersmind itt Francziaországnak belső
igazgattatásáról is más nézeteket szerzett ő , 's visszatérte után álta­
lánosan az ultrák részére állott, mellyhez «zitottak Lainé (belső mi-
uister) és Mólé ministerek is. Czéljok a' volt, hogy a' választás-tör­
vényt 2 választás - lépcsők által , 's egyszersmind a' követek számára
's korára nézve is megváltoztassák; eiry szóval, aristocratiának ked­
vező választás - törvényt akartak alapítani, a' 13 Jul. 1815 költ or-
donance szellemében. De Decazes és GouVlon St - Cyr ellenállottak a'
íniaistertanácsban e' javallatoknak 's az első azt nyilatkoztatá ki ,
hogy ő nem áll jót a' köz csendességről ,\%a csak legkevésbé eltá­
voznak a' chartelól. Az e' felett támadt per következésében mindket­
ten leköszöntek a' ministerségről Pasquierrel együtt. Az ultrák győz­
ni látszottak 's R. egészen uj ultraroyalistai ministeriuni alkotásá­
ról gondolkozott. E' közönséges leveretést szült. A' statustanácsosok
többnyire lemondtak hivatalokról. A' követek többsége nem hagyá
helyben R. plánját. A' köz bizodalom eltűnt. E' felnyitá a' király
szemeit. Decazes meghivatott 's ismét áltvette hivatalát. Midőn uj mi­
nisteriuni felállításában Decazes és Richelieu nem egyezhettek meg,
R. leköszönt 's hosszas ingadozás után a' király elfogadta 29 Dec.
1818 Decazes plánját az uj ministeriumra nézve, melly a' constitu-
tionalisták szellemében alkottatott 's a' liberaloknak ultrákoni győ­
zedelmet teljessé tenni látszott. A' király Richelieut legnagyobb tisz­
telet jeleivel bocsátotta el 's a' pairkamarában gróf de Lally - To-
lendal azt a' javallatot tette , hogy a' berezegnek a' korona uradal­
maiból 50,000 fr. észt. jövedelmet hozó majorátus adassék nemzeti
jutalmul. Csekély változtatással a' javallat a' követek kamaráján is
áltment 's Richclieunek , bár nem akarta, hogy érte a' nemzetre uj
terh tétessék , el kellett az ajándékot fogadni , mellyet egészen jó­
tevő intézetek alkotására fordított Bordeauxban ; dicséretes haszon
nem leses', melly legdicsőbb megkülömböztetést érdemel! — Aztán
elutazott 's a' királytól fővadászmesteri hivatalt kapott 20,000 fr.
fizetéssel. De már 20 Febr. 1820 feje lett a' ministeriumnak Deca­
zes helyett, hanem semmi különös osztályt nem vett áltat. Villelet és
Corbiéret a' ministeriumba hivta 's nyomosán segítette a' kivételtör­
vényeket, mint az tjj választás - törvényt is. Dec. 1821 beadta le-
 100 RICHELIEU (LOUIS)

mondását's mh. 17 Maj. 1822 Parisban. R. szemérmes ,. egyenes lel­

kű 's haszon - nem - kereső volt. Mint pair \s Richelieu herczeg, hú­
gának fia, Odet de Jumilhac, követte ő t e t , kinek a' király majorá­
tust adott. Vö. Zeiigen. XIX füz. 's Beausset cardinalisnak Eloge
íiistor. de M. de Richelieu ez. műnk.
R I C H S U B Ű (Louis Francois Armand du Plessis, herczeg)
Francziaországnak marsallja , a' francz. academiának 's tud. acade-
miájáiiak tagja, szül. Parisban 1 6 9 0 , szép t e r m e t e , lelkének élénk­
sége 's elmés ötletei által az udvarnak , főképpen a' bourgognei ber­
ezegnének (1711 olta) igen kedves embere tudott lenni. Ez irigyeket
támasztott ellene , 's R. ezeknek vádjára a' Bastilleba záratott. Ki­
szabadulván , Villars marsall segédje lett. Ennek megtetszett R. von-
szó elevensége , szabad , bátor viseletmódja 's dicsekedő merészsége ,
mellyekben hasonlított Villarshoz. XIV Lajos halála után R. az or­
szágié herczeg udvarába j ö t t , hol annak mulatságaiban részt vett.
Gróf Gacéval kettős viadalba keveredvén, azonfelyül, hogy megsebesítte­
tett, a'Bastilleba is záratott. Alig lett ismét szabad, újra vissza kellett
oda mennie, mivel Cellamare spanyol követnek az országló elleni
plánjaiban részvétellel vádoltatott. Szabadulását az orieansi herczeg
leányai , de Charolais és de Valois , ki eszközölvén , ezen utolsó fog­
sága olly benyomást tett lelkébe, hogy clébbi életmódjával felhagyott
's fontosabb dolgokra fordította figyelmét. 24 észt. korában a' fran-
czia academia tagjává nevezte k i , bár még ekkor szerelmes levele­
ken kiviil egyebet nem irt 's a' helyes írásról semmit se tudott. Még
beléptekor tartott beszédét is mások készítették. Ellenben kitünteté
magát Philippsburg ostromol tatásánál (1734) 's a' fontenoyi ütkö­
zetben (1745) bátorságával 's lélekjelenségével. Midőn a' Dauphin a'
szász herczegnével 1740 öszvepárosodott, követségbe küldetett a'
dresdai udvarhoz, hol nagy pompát csinált. Még nevetségesebb volt
Bécsbe menetele , hol mint kövét, maga 's a'vele lévők lovaira ezüst
patkót ü t t e t e t t , de ug5^,..hűgy lehulljanak, 's a' nép felszedhesse..
Éppen illyen fényűző 's juizérló volt, mint bordeauxi kormányozó.
Mint genuai meghatalmazott 's generál, annyira tiszteltetett e' status
kormán} székétől , bog}' a' tanács teremében képoszlop emeltetett ne­
ki. — 1750marsallá tétetvén, Mahont vívta, melly angol kézben volt,
hol sok bátorságot, bajnoki belátást 's a' foglyokra nagy gondosko­
dást mutatott. — Mahon megvétele után, 28 Jun. 1750, a' Németor­
szágban lévő Francziák fővezére lett. Azonban Pompadour haragját
magára vonta ; mert midőn e' leányát R. fiának feleségül ajánlá, azt
felelte , hogy ezen öszveköttetés neki nagyon kedves ugyan , de fia
a' csász. udvarral rokon lévén , nem adhatja egyezését. Innen a'
Cumberland herczeg alatt lévő porosz segédsereggel 8 Sept. 1757 kö­
tött tetszőleg kedvező , de szorosan véve káros egyezés szolgálván
szinül , visszahivatott R. Németországban pénzcsikarásával 's katonái­
nak megengedett rablásokkal mocskolván be nevét 's emlékezetét. —
Különös dicséretére válik, hogy XV Lajost, a' Protestánsok Saint-
Florentiu ministertől javallott üldöztetésétől visszatartotta. Egyébiránt
ezen udvarinak élte nem egyéb tetszeni kívánásnál 's gyönj'örüségbe me-
rültségnél. Példája nagyon terjeszté Parisban, sőt egész Francziaorsz.
az erkölcstelenséget. Vén koráig űzte az asszonycsábitás mesterségét, 's
a' szép nemtől mind a' mellett is szerettetett, hogy sokszor megcsalatott
" tőle. XVI Lajos alatt nem nagy tekintetben állott, de idős kora's el-
inénczsége védték őtet a' teljes hátratétetéstől. Három izbeu vett felesé­
g e t , 1713 Noailles-, 1734 Lothringen- Guise herczegnét 's .végre 84
észt. korában Rothné asszonyt. — Mémoires du Maréclial de Richelieu
ez. m. fe ügyelése alatt rakatott öszve Soulavietól. Voltaireval meg­
hitt levelezésben állott, Nagy vezéri vitézséggel, szerencsével és ész-
tehetséggel 's nagy statusférjfiui ügyességgel és cmberesnierettel birt,