Petőfi szerelmi költészete

A 19. század első felének jelentős költője, az 1848.-as forradalom és szabadságharc

szerves résztvevője. Egyéniségének legfőbb jellemzője az életszeretet, szabadságvágy, a
forradalmi következetesség. Költészetét a népért, a nemzetért való elhivatottság jellemzi.
Eszmevilágának középpontjában a szabadság áll. Verseit az egyszerűség, a
természetesség és a közvetlenség jellemzi.

Élete: 1823 ban született, Kiskőrösön. Apja Petrovics István, mészáros. Anyja Hrúz Mária,
cselédlány szlovák anyanyelvű.
1824.-ben Kiskunfélegyházára költözött a család.

Első verskötete Versek címmel jelent meg, elbeszélő költeménye a János vitéz, komikus
eposza a Helység kalapácsa.
Megismerkedett Szendrei Júliával, akivel 1847. szeptember 8.-án megtartják az esküvőt.
1848. a forradalom lelkes résztvevője.
Szörnyű idő címmel íródott. 1849. július 31.-én a segesvári csatában tűnt el. Halálának
körülményei tisztázatlanok a mai napig.

Szerelmi költészete:
-
-

Szeptember végén

Házasságkötésük után Koltón íródott a Szeptember végén című elégia (legboldogabb időben
gondol az elmúlásra).
A vers témája: A szerelem, a boldogság illetve az ember múlandósága.
A vers szerkezete: 3 versszak
• Az 1. versszak a közvetlen tájszemléletből indul ki, melynek helyszíne a koltói kastély
parkja. A négy évszak egymás után felvillanó motívumai a feltartóztathatatlanul rohanó időt
mutatják: a nyár és a kikelet a fiatalságot az ősz és a tél dere az öregséget és az elmúlást
érzékelteti.
• A 2. versszak a természet és az emberi lét összekapcsolódását mutatja.
• Majd a 3. versszakban az özvegyen maradó Júlia képét látjuk, a verset az örök szerelem
gondolata zárja.

A természeti képeket párhuzamba állítja az emberi élet képeivel.A “lent” illetve “fent”
helyhatározó szók, a közelebb illetve a távolabbi dolgokat mutatják be.A ” lent” az a közeli
dolgokat mutatja, a kerti virágok, zöldellő nyárfa, a kora ősz felidézi a tavasz és a nyár
szépségét, értékeit.A “fent” helyhatározószó a távolabbi tájat mutatja be, a téli világot, a bérci
tetőt, a távoli hegycsúcson látható hó a fenyegetően közeledő telet fejezi ki.A természeti
képhez párhuzamosan kapcsolódik a lírai én élethelyzetének bemutatása A “most” és a
“jövő” időhatározó szóval.

A vers témája: halmozott próbálkozás Júlia szépségének megnevezésére. A nyelv

szegényes kifejezőeszköz a szépség kifejezésére.
A vers szerkezete: 5 versszak, 5 körmondat, a versszakok elején és végén kérdést tesz fel, a
vers záró soraiban egyszerű szavakkal mondja el a legtöbbet.