EU alapismeretek 2.

Bíróság, szomszédságpolitika,
bővítés
 EU alapismeretek 2.
A Bíróság az Európai Unió igazságügyi hatóságaként a tagállami
bíróságokkal együttműködve gondoskodik az uniós jog egységes
értelmezéséről és alkalmazásáról.

Az Európai Unió luxembourgi székhelyű Bírósága három

igazságszolgáltatási fórumból áll, melyek a következők:

• a Bíróság (néha magyarul Kúriaként említik),

• a Törvényszék (amelyet 1988-ban hoztak létre és 1989 óta ítélkezik,
a közelmúltig korábbi magyar neve Elsőfokú Bíróság volt), valamint
• a Közszolgálati Törvényszék (amelyről 2004-ben döntöttek és 2005
óta működik).

A három igazságszolgáltatási fórum eddig hozzávetőleg 26800 ítéletet

hozott.
 EU alapismeretek 2.
Az Európai Unió Bíróságának 1952-ben történt alapítása
óta feladata, hogy biztosítsa „a jog tiszteletben tartását"
a Szerződések „értelmezése és alkalmazása során".

Ennek során az Európai Unió Bírósága:

• felülvizsgálja az Európai Unió intézményei jogi
aktusainak jogszerűségét,
• gondoskodik arról, hogy a tagállamok teljesítsék a
Szerződésekből eredő kötelezettségeiket, és
• a nemzeti bíróságok kérelmére értelmezi az uniós jogot.
 EU alapismeretek 2.
A Bíróságot 27 bíró és 8 főtanácsnok alkotja.

A bírákat és a főtanácsnokokat a tagállamok kormányai közös

megegyezéssel, a jelölt személyeknek a szóban forgó
feladatokra való alkalmasságáról szóló vélemény nyújtásával
megbízott bizottsággal történő konzultációt követően nevezik ki.

Megbízásuk hat évre szól, és megújítható.

Olyan személyek közül választják ki őket, akiknek függetlenségéhez

nem férhet kétség, és akik megfelelnek az országukban a
legmagasabb bírói tisztségekbe történő kinevezéshez szükséges
feltételeknek, vagy elismert szakértelemmel rendelkező
jogtudósok.
 EU alapismeretek 2.
Az előzetes döntéshozatali eljárás

A Bíróság a tagállamok valamennyi bíróságával együttműködik;

a tagállami bíróságok általános hatáskörrel rendelkeznek az
uniós jog alkalmazására.

Az uniós jogszabályok tényleges és egységes alkalmazásának

biztosítása, továbbá az eltérő értelmezések elkerülése
érdekében a tagállami bíróságok jogosultak - illetve bizonyos
esetekben kötelesek - a Bírósághoz fordulni az uniós jog egy
adott részének pontos meghatározása végett - például annak
érdekében, hogy ellenőrizhessék: a nemzeti szabályozásuk
mennyiben van összhangban az uniós joggal.
 EU alapismeretek 2.
További keresettípusok:
A tagállami kötelezettségszegés meg-
állapítására irányuló kereset (a közösségi
jog nem teljesítése esetén)
A megsemmisítés iránti kereset (intézményi
jogi aktus megsemmisítése érdekében)
Az intézményi mulasztás megállapítása
iránti kereset (a közösségi intézmények
mulasztásának jogszerűségét vizsgálják)
 EU alapismeretek 2.
Európai szomszédságpolitika
2004-től indult. Három dimenzió:
1. Euró-Mediterrán térség: bővítési perspektíva
nélkül, mivel az érintett országok afrikai vagy
ázsiai államoknak számítanak.
2. Keleti Partnerség: hat poszt-szovjet állam, hat
különböző probléma halmaz. Távlati bővítési
szándékok.
Fehéroroszország, Ukrajna, Moldávia,
Örményország, Grúzia, Azerbajdzsán.
 EU alapismeretek 2.
Nyugat-Balkán: közvetlen bővítési
perspektívák.
A közelmúlt történelmi háttér: délszláv
háború és koszovói konfliktus.
Hivatalos tagjelöltek: Macedónia,
Montenegró, Szerbia.
Potenciális tagjelöltek: Albánia, Bosznia-
Hercegovina, Koszovo (bonyolult
nemzetközi jogi háttérrel).
 EU alapismeretek 2.
IPA: Instrument for Pre-accession Assistence
(előcsatlakozási támogatási eszköz).
2007-től egységesített eszköz a csatlakozásig
vezető hosszú folyamat pénzügyi támogatására.
Rugalmasabb, mint a korábbi, széttagoltabb
formák. A pénzügyi felhasználást segíti a
többéves indikatív pénzügyi keret (MIFF).
Általában három éves MIFF-re kötnek
szerződést.
Az IPA öt komponensből építi fel a pénzügyi
támogatás célzott területeit.
 EU alapismeretek 2.
A hivatalos tagjelöltek mind az ötből
részesedhetnek, a potenciális tagjelöltek csak az
első kettőből.
A komponensek:
• A demokratizálás támogatása és
intézményfejlesztés;
• Határon átnyúló együttműködés;
• Regionális fejlesztés;
• Emberi erőforrás fejlesztés;
• Vidékfejlesztés.
 EU alapismeretek 2.
A bővítési folyamat alapjai
Koppenhágai kritériumok (1993-tól): Parlamentáris
demokrácia
Működő piacgazdaság
A közösségi joganyag (acquis) adaptációja
Screening, monitoring, Progress Reportok.
A csatlakozási tárgyalások.
Fejezetek nyitása, zárása.
A csatlakozási szerződések – aláírás, ratifikálások.