CSED, GYED, GYES

A CSED, a GYED, és a GYES akkor válhatnak fontos fogalmakká, mikor egy család
gyarapodni kezd. Amikor valaki az első gyermekét várja, a szülés-születés körülményeinek
izgalmai sokszor elfeledtethetik az anyagi támogatások igénybevételének folyamatát, illetve
annak jelentőségét. A CSED vagyis a csecsemőgondozási díj a szülés előtt v után
igényelhető, és a szülési szabadságnak megfelelő, vagyis 24 hét időtartamra vehető igénybe.
Fontos kitétel, hogy mint valamennyi gyermekgondozási támogatásnak, a CSED
folyósításának is feltétele, hogy az édesanya a szülést megelőző két évben 365 napon
keresztül a társadalombiztosításnál biztosított legyen, ennek azonban nem kell összefüggő
időszaknak lennie. Csecsemőgondozási díjra jogosult az a nő, aki a gyermeke születését
megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt, és akinek a gyermeke a) a biztosítás
tartama alatt vagy a biztosítás megszűnését követő negyvenkét napon belül születik, vagy b) a
biztosítás megszűnését követően negyvenkét napon túl baleseti táppénz folyósításának az
ideje alatt vagy a folyósítás megszűnését követő huszonnyolc napon belül születik.
Továbbá a) az a nő, aki a csecsemőt örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette, b)
családbafogadó gyám, aki a csecsemőt jogerős döntés alapján gondozza, c) a csecsemőt
gondozó vér szerinti apa, ha a gyermeket szülő nő az egészségi állapota miatt kikerül abból a
háztartásból, ahol a gyermeket gondozzák, d) a csecsemőt gondozó vér szerinti apa, ha a
gyermeket szülő nő meghal, e) az a férfi, aki a csecsemőt örökbefogadási szándékkal
nevelésbe vette, ha a gyermeket vele együtt örökbe fogadni szándékozó nő az egészségügyi
szolgáltató által az egészségi állapota miatt kikerül abból a háztartásból, ahol a gyermeket
gondozzák, f) az a férfi, aki a csecsemőt örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette, ha a
gyermeket örökbe fogadni szándékozó nő meghal, g) az a férfi, aki a csecsemőt egyedül vette
örökbefogadási szándékkal nevelésbe.
A csecsemőgondozási díj folyósításának kezdete legkésőbb a gyermek születésének a napja,
de a várható születés időpontja előtti négy hét  bármelyik napján is megkezdődhet. A CSED-et
úgy számítják ki, hogy megnézik azt, hogy a szülést megelőző időszakban mennyi volt a
szülő nőnek a biztosítás alapját képező bruttó jövedelme, amelyből aztán kiszámítják a napi
jövedelmet, amely a CSED alapja lesz. Ez a szülési szabadság kezdetét megelőző három
hónap előtti 180 nap, amelyben folyamatos biztosításban volt az idénylő. Ennek a napi
jövedelemnek 100%-a a CSED. Ez bruttó összeg, vagyis levonják belőle a személyi
jövedelemadó-előleget, viszont társadalombiztosítási járulékot és nyugdíjjárulékot nem kell
belőle fizetni. Az összeget havonta egyszer, utólag utalják (esetleg igény szerint postai úton
kézbesítik) a hónap 10. napjáig. A csecsemőgondozási díjat egészséges baba esetén legfeljebb
a szülést követő 168. napig kaphatjuk meg.

GYED-re, vagyis gyermekgondozási díjra jogosult az a szülő, aki otthon van a gyermekkel
annak két éves koráig, és a szülést megelőző két évben 365 napig biztosított volt de ennek
ugyanúgy nem kell folyamatosnak lennie mint a CSED esetében. Az összeg
jövedelemarányos, vagyis függ attól, hogy az édesanya vagy az otthon maradó szülő mennyi
keresett. A GYED igénybevételének legkorábbi napja a CSED lejáratát követő első nap. Ezért,
hogy egy kicsit megkönnyítsék az igénylő dolgát,  gyermekgondozási díjat benyújthatjuk a
CSED-del együtt is, egy nyomtatványon. A GYED alapja a naptári napi átlagkereset, ha az
igénylőnek van 180 napi jövedelme a GYED kezdő napját megelőző naptári évben; vagy a
kezdőnapot közvetlenül megelőzően visszafelé számítva rendelkezik 180 naptári napi
jövedelemmel, akkor a gyed alapját a táppénzre vonatkozó rendelkezések szerint állapítják
meg. Ha ilyen módon nem tudják megállapítani, mert például nincs meg a 180 napi
jövedelem, akkor a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad
része lesz a díj alapja. A GYED összességében a figyelembe vehető jövedelem naptári napi
átlagának a 70%-a, felső határa pedig a mindenkori minimálbér kétszeresének 70%-a. Ez a
maximális összeg 2022-ben bruttó 280.000 ft. A gyermekgondozási díj a CSED lejártát
követő naptól a gyermek 2. életévének betöltéséig igényelhető, ikergyermekek esetében a 3.
év betöltéséig. Gyermekgondozási díjra jogosult a) a biztosított szülő, ha a gyermek születését
megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt, b) az anya, valamint az Ebtv. 40. § (4)
bekezdésében meghatározott személy, aki részére csecsemőgondozási díj került
megállapításra és a biztosítási jogviszonya a csecsemőgondozási díjra való jogosultságának
időtartama alatt megszűnt, feltéve, hogy a csecsemőgondozási díjra való jogosultsága a
biztosítási jogviszonyának fennállása alatt keletkezett és a gyermek születését megelőző két
éven belül 365 napon át biztosított volt, és a gyermeket saját háztartásában neveli.
A gyermekgondozási díjra történő jogosultsághoz szükséges előzetes 365 napi biztosítási
időbe be kell számítani a biztosítás megszűnését követő baleseti táppénz idejét, a közép- vagy
felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideig folytatott tanulmány
idejéből 180 napot, a rehabilitációs járadék, rehabilitációs ellátás folyósításának idejét.
Gyed „extra”: (A gyermek egy éves koráig)
Gyermekgondozási díjra jogosult az a szülő nő is, aki az alábbi feltételeknek megfelel
(„diplomás” gyed):
a) a fenti, általános szabályok alapján gyermekgondozási díjra nem jogosult,
b) a gyermeke születését megelőző két éven belül államilag elismert felsőoktatási
intézményben a külföldi állampolgárok számára hirdetett (idegen nyelven folyó képzés
kivételével) teljes idejű képzésben legalább két félév aktív hallgatói jogviszonnyal
rendelkezik,
c) a gyermeke a b) pont szerinti hallgatói jogviszony fennállása alatt vagy a hallgatói
jogviszony szünetelését, illetve megszűnését követő 1 éven belül születik,
d) a gyermeket saját háztartásában neveli,
e) magyar állampolgár vagy másik EGT tagállam állampolgára, és
f) a gyermek születésének napján rendelkezik magyarországi bejelentett lakóhellyel.
Összege:
• a) a felsőfokú alapképzésben, felsőfokú szakképzésben vagy felsőoktatási
szakképzésbena jogosultság kezdő napján érvényes kötelező legkisebb munkabér,
• b) a mesterképzésben, egységes, osztatlan képzésben vagy doktori
képzésben :garantált bérminimum 70 százaléka.
A GYES, azaz a gyermekgondozást segítő ellátás pedig a gyermek két éves korától a három
éves koráig jár, ez a családi támogatások közé tartozik, nem egészségbiztosítási ellátás. A
GYES-t a gyermek három éves koráig kapjuk, ikergyermekek esetén a tankötelessé válás
évének végéig, vagy tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek esetén a betöltött 10
éves korig. A GYES összege 14 éve ugyanannyi, mint az öregségi nyugdíj mindenkori
legkisebb összege, vagyis bruttó 28.500 forint, amelyből 25.650 forintot utalnak, a 10%-os
nyugdíjjárulék levonása után. A GYES a gyermek három éves korának betöltéséig jár. 
Gyermekgondozást segítő ellátásra jogosult:
• a szülő - (meghatározott esetekben a kiskorú szülő is), valamint a gyám - ide nem
értve a gyermekvédelmi gyámot és a kizárólag egyes gyámi feladatok ellátására
kirendelt nevelőszülőt –
• a saját háztartásában nevelt gyermek 3. életévének betöltéséig,
• ikergyermekek esetén a tankötelessé válás évének végéig,
• tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek 10. életévének betöltéséig.
• A jogosultakon kívül, de az ott meghatározott feltételek mellett a gyermek szülőjének
vér szerinti, örökbe fogadó szülője, továbbá annak együtt élő házastársa (nagyszülő) is
jogosult a gyermekgondozást segítő ellátásra, ha
• a gyermek az első életévét betöltötte,
• a gyermek gondozása, nevelése a szülő háztartásában történik,
• a gyermek szülei írásban nyilatkoznak arról, hogy a gyermekgondozást segítő
ellátásról lemondanak és egyetértenek a gyermekgondozást segítő ellátásnak
nagyszülő részéről történő igénylésével, és
• a szülő háztartásában nincs másik olyan gyermek, akire tekintettel
gyermekgondozást segítő ellátást folyósítanak.
• A nagyszülő részére a gyermekgondozási segélyre való jogosultság a feltételek
fennállása esetén is kizárólag akkor állapítható meg, ha
• ő maga megfelel az ellátásra való jogosultság feltételeinek, és
• a szülő esetében is fennállnak a jogosultsági feltételek.