Állami Számvevőszék Szabályzatos Táblák

Az intézmény működésének, tevékenységének szabályozottsága
Alapító okirat I/N Oldalszám Jogszabály Megjegyzés
1. A költségvetési szerv alapító okirata megfelel-e a hatályos jogszabályi előírásoknak? Áht. 8/A. § (1)
2. Tartalmazza-e a költségvetési szerv: Ávr. 5. § (1)
megnevezését magyar nyelven, Ávr. 5. § (1) a,
székhelyét, telephelyeit, Ávr. 5. § (1) b,
alapításáról rendelkező jogszabály teljes megjelölését, ha az alapításról jogszabály
Ávr. 5. § (1) c,
rendelkezett,
irányító szervének vagy felügyeleti szervének megnevezését, székhelyét, Ávr. 5. § (1) d,
illetékességét, működési területét, Ávr. 5. § (1) e,
közfeladatát, alaptevékenységét, ezek kormányzati funkció szerinti megjelölését és
Ávr. 5. § (1) f,
főtevékenységének államháztartási szakágazati besorolását,
vezetőjének megbízási rendjét, és Ávr. 5. § (1) g,
alkalmazásában álló személyek jogviszonyának megjelölését? Ávr. 5. § (1) h.
3. Az alábbiak fennállása estén tartalmazza-e a költségvetési szerv: Ávr. 5. § (2)
megnevezését idegen nyelven és rövidített nevét, Ávr. 5. § (2) a,
jogelődjének megnevezését, székhelyét, Ávr. 5. § (2) b,
vállalkozási tevékenysége felső határát a módosított kiadási előirányzatok arányában, Ávr.5. § (2) c,
megszűnésének időpontját vagy pontos feltételét, ha a költségvetési szerv határozott

Ávr. 5. § (2) d.
időre vagy bizonyos feltétel bekövetkeztéig jön létre?
gazdasági igazgató/igazgatóhelyettes
1. oldal
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 8/A. § (1) Az Országgyűlés vagy a Kormány által alapított költségvetési szerv alapításáról jogszabályban, más alapító szerv által al
(2) Az alapító okiratot és annak módosítását az alapító szerv - az Országgyűlés vagy a Kormány által alapított költségvetési szerv alapító okiratát és annak módosítását az
irányító szerv, a minisztériumét és a kormányhivatalét a miniszterelnök - adja ki a kincstár által rendszeresített formanyomtatvány alkalmazásával.
Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII.31.) Korm. rendelet 5. § (1) Az Alapító okirat tartalmazza a költségvetési szerv
a) megnevezését magyar nyelven,

b) székhelyét, telephelyeit,
c) alapításáról rendelkező jogszabály teljes megjelölését, ha az alapításról jogszabály rendelkezett,
d) irányító szervének vagy felügyeleti szervének megnevezését, székhelyét,
e) illetékességét, működési területét,
f) közfeladatát, alaptevékenységét, ezek kormányzati funkció szerinti megjelölését és főtevékenységének államháztartási szakágazati besorolását,
g) vezetőjének megbízási rendjét, és
h) alkalmazásában álló személyek jogviszonyának megjelölését.
(2) Az alapító okirat - az (1) bekezdésben foglaltakon túl - az alábbiak fennállása esetén tartalmazza a költségvetési szerv
a) megnevezését idegen nyelven és rövidített nevét,
b) jogelődjének megnevezését, székhelyét,
c) vállalkozási tevékenysége felső határát a módosított kiadási előirányzatok arányában,
d) megszűnésének időpontját vagy pontos feltételét, ha a költségvetési szerv határozott időre vagy bizonyos feltétel bekövetkeztéig jön létre.
2. oldal
Szervezeti és működési szabályzat I/N Oldalszám Jogszabály Megjegyzés
1. A szervezeti és működési szabályzat megfelel-e a hatályos jogszabályi előírásoknak?

Áht. 10. § (5)
2. Tartalmazza-e a szervezeti és működési szabályzat: Ávr. 13. § (1)
a költségvetési szerv alapításáról szóló jogszabály teljes megjelölését, ha a
Ávr. 13. § (1) a,
költségvetési szerv alapításáról jogszabály rendelkezett,
a költségvetési szerv alapító okiratának keltét, számát, az alapítás időpontját, Ávr. 13. § (1) b,
az ellátandó, és a kormányzati funkció szerint besorolt alaptevékenységek,
Ávr. 13. §(1) c,
rendszeresen ellátott vállalkozási tevékenységek megjelölését,
azon gazdálkodó szervezetek részletes felsorolását, amelyek tekintetében a
Ávr. 13. § (1) d,
költségvetési szerv alapítói, tulajdonosi (tagsági, részvényesi) jogokat gyakorol,
a szervezeti felépítést és a működés rendjét, a szervezeti egységek - ezen belül a
gazdasági szervezet - megnevezését, feladatait, a költségvetési szerv szervezeti Ávr. 13. § (1) e,
ábráját,
azon ügyköröket, amelyek során a szervezeti egységek vezetői a költségvetési szerv
Ávr. 13. § (1) f,
képviselőjeként járhatnak el,
a szervezeti és működési szabályzatban nevesített munkakörökhöz tartozó feladat- és
hatásköröket, a hatáskörök gyakorlásának módját, a helyettesítés rendjét (ideértve - a
költségvetési szerv vezetőjének és gazdasági vezetőjének akadályoztatása esetén vagy Ávr. 13. § (1) g,
ha a tisztség ideiglenesen nincs betöltve - az általános helyettesítés rendjét), az
ezekhez kapcsolódó felelősségi szabályokat,
jogszabályban meghatározott kivétellel a munkáltatói jogok gyakorlásának - ideértve

Ávr.13.§(1) h,
az átruházott munkáltatói jogokat is - rendjét, és
azoknak a költségvetési szerveknek a felsorolását, amelyek tekintetében a
költségvetési szerv az Áht. 10. § (4a) és (4b) bekezdése alapján a 9 § (1) bekezdése Ávr.13.§(1) i.
szerinti feladatokat ellátja?
3. Meghatározták-e az iratkezelés szervezeti rendjét, az iratkezelésre, valamint az azzal 335/2005.

összefüggő tevékenységekre vonatkozó feladat- és hatásköröket, továbbá kijelölték-e az (XII.29.) Korm.
iratkezelés felügyeletét ellátó vezetőt? rendelet 3. § (3)
3. oldal
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 10. § (5) A költségvetési szerv feladatai ellátásának részletes belső rendjét és módját szervezeti és
működési szabályzat állapítja meg. A szervezeti egységekre vonatkozó szabályokat a költségvetési szerv szervezeti és működési szabályzatában vagy a
szervezeti egységek ügyrendjében, a gazdálkodás részletes rendjét belső szabályzatban kell meghatározni.
Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII.31.) Korm. rendelet 13. § (1) A költségvetési szerv szervezeti és működési
szabályzata tartalmazza
a) a költségvetési szerv alapításáról szóló jogszabály teljes megjelölését, ha a költségvetési szerv alapításáról jogszabály rendelkezett,
b) a költségvetési szerv alapító okiratának - ha azt az alapítás óta módosították, a hatályos, egységes szerkezetbe foglalt alapító okiratának - keltét, számát,
az alapítás időpontját,
c) az ellátandó, és a kormányzati funkció szerint besorolt alaptevékenységek, rendszeresen ellátott vállalkozási tevékenységek megjelölését,
d) azon gazdálkodó szervezetek részletes felsorolását, amelyek tekintetében a költségvetési szerv alapítói, tulajdonosi (tagsági, részvényesi) jogokat
gyakorol,
e) a szervezeti felépítést és a működés rendjét, a szervezeti egységek - ezen belül a gazdasági szervezet - megnevezését, feladatait, a költségvetési szerv szervezeti ábráját,
f) azon ügyköröket, amelyek során a szervezeti egységek vezetői a költségvetési szerv képviselőjeként járhatnak el,
g) a szervezeti és működési szabályzatban nevesített munkakörökhöz tartozó feladat- és hatásköröket, a hatáskörök gyakorlásának módját, a helyettesítés
rendjét, az ezekhez kapcsolódó felelősségi szabályokat,
h) jogszabályban meghatározott kivétellel a munkáltatói jogok gyakorlásának - ideértve az átruházott munkáltatói jogokat is - rendjét, és
i) azoknak a költségvetési szerveknek a felsorolását, amelyek tekintetében a költségvetési szerv az Áht. 10. § (4a) és (4b) bekezdése alapján a 9. § (1) bekezdése szerinti felad
A közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló 335/2005. (XII.29.) Korm. rend. 3. § (3) A szerv vezetője a szerv
szervezeti és működési szabályzatában határozza meg az iratkezelés szervezeti rendjét, az iratkezelésre, valamint az azzal összefüggő tevékenységekre
vonatkozó feladat- és hatásköröket, továbbá kijelöli az iratkezelés felügyeletét ellátó vezetőt.
4. oldal
Ügyrend I/N Oldalszám Jogszabály Megjegyzés
Áht. 10. § (4),

1. Rendelkezik-e a költségvetési szerv gazdasági szervezettel?
Ávr. 9. § (5)
2. Amennyiben nem, kijelölésre került-e a gazdasági szervezettel rendelkező költségvetési

Ávr. 9. § (5)
szerv, amely a gazdálkodási-üzemeltetési feladatokat ellátja?
Rögzítették-e munkamegosztási megállapodásban a munkamegosztás és

Ávr. 9. § (5)
felelősségvállalás rendjét?
3. Rögzítették-e a költségvetési szerv feladatai ellátásának részletes belső rendjét és módját az Áht.10. § (5)
SZMSZ-ben? Ávr.13. § (5)
4. A gazdasági szervezet a felelős szervezeti egység: Ávr. 9. § (1)
a költségvetés tervezéséért, Ávr. 9. § (1) a,
az előirányzatok módosításának, átcsoportosításának és felhasználásának (gazdálkodás)
Ávr. 9. § (1) a,
végrehajtásáért,
a finanszírozási, Ávr. 9. § (1) a,
az adatszolgáltatási, Ávr. 9. § (1) a,
a beszámolási és a pénzügyi, számviteli rend betartásáért, Ávr. 9. § (1) a,
a költségvetési szerv és a hozzá rendelt költségvetési szervek működtetéséért, Ávr. 9. § (1) b,
és a használatában lévő vagyon használatával, védelmével összefüggő feladatok
Ávr. 9 .§ (1) b,
teljesítéséért.
5. Rendelkezik-e a gazdasági szervezet Ügyrenddel? Áht. 10. § (5)
6. Tartalmazza-e az Ügyrend:
a költségvetési szerv szervezeti egységei által ellátott feladatok munkafolyamatainak Ávr. 13. § (5)
leírását,
Ávr. 13. § (5)
a szervezeti egység vezetőinek feladat- és hatáskörét,
Ávr. 13. § (5)
a helyettesítés rendjét,
a szervezeti egység költségvetési szerven belüli belső és azon kívüli külső
Ávr. 13. § (5)
kapcsolattartásának módját, szabályait - ha azokról az SZMSZ vagy az Intézmény más
szabályzata nem rendelkezik;
Ávr. 13. § (5)
7. Kialakításra került-e minden szervezeti egységre vonatkozóan az Ügyrend?
Áht. 10. § (5)
5. oldal
Áht. 10.§ (4)A költségvetési szerv - a (4a) és (4b) bekezdésben meghatározott kivétellel - gazdasági szervezettel rendelkezik. A gazdasági szervezetet a
Kormány rendeletében meghatározott képesítéssel rendelkező gazdasági vezető vezeti.
(4a) A gazdasági szervezet feladatait, ha a költségvetési szerv éves átlagos statisztikai állományi létszáma a 100 főt nem éri el,
a) az irányító szerv, az államháztartás önkormányzati alrendszerében az önkormányzati hivatal vagy
b) az irányító szerv döntése alapján az irányító szerv irányítása alá tartozó, gazdasági szervezettel rendelkező más költségvetési szerv
látja el. E rendelkezést nem kell alkalmazni - kormányrendeletben meghatározott eltéréssel - az irányító szervre, az önkormányzati hivatalra, az országos
nemzetiségi önkormányzat hivatalára, a nemzetiségi önkormányzati költségvetési szervre, az alaptevékenységként költségvetési szerv gazdálkodási
feladatainak ellátására létrehozott költségvetési szervre és az olyan költségvetési szervre, amely az alapításáról rendelkező törvény, kormányrendelet alapján
vagy
(4b) Azaz állam nemzetközi
irányító kötelezettségére
szerv döntése alapján a (4a)tekintettel
bekezdéstgazdasági
a 100 fő szervezettel
éves átlagos rendelkezik.
statisztikai állományi létszámot elérő költségvetési szervre is alkalmazni kell.
(5) A költségvetési szerv szervezetét feladatai ellátásának részletes belső rendjét és módját szervezeti és működési szabályzat állapítja meg. A szervezeti
egységekre vonatkozó szabályokat a költségvetési szerv szervezeti és működési szabályzatában vagy a szervezeti egységek ügyrendjében, a gazdálkodás
részletes rendjét belső szabályzatban kell meghatározni.
Ávr. 9. § (1) A gazdasági szervezet

a) a költségvetés tervezéséért, az előirányzatok módosításának, átcsoportosításának és felhasználásának (a továbbiakban együtt: gazdálkodás)
végrehajtásáért, a finanszírozási, adatszolgáltatási, beszámolási és a pénzügyi, számviteli rend betartásáért, és
b) a költségvetési szerv és a hozzá rendelt költségvetési szervek működtetéséért, a használatában lévő vagyon használatával, védelmével összefüggő
feladatok teljesítéséért felelős szervezeti egység.
(5) Az Áht. 10. § (4a) és (4b) bekezdése és a (4) bekezdés szerinti költségvetési szerv (a továbbiakban együtt: gazdasági szervezettel nem rendelkező
költségvetési szerv) (1) bekezdés szerinti feladatait
a) az Áht. 10. § (4a) és (4b) bekezdése szerinti esetben az irányító szerv vagy az irányító szerv irányítása alá tartozó más költségvetési szerv az állományába
tartozó alkalmazottakkal, a munkamegosztás és felelősségvállalás rendjét tartalmazó megállapodásban (a továbbiakban: munkamegosztási megállapodás)
meghatározott helyen és módon,
b) a (4) bekezdés szerinti esetben az önkormányzati hivatal, illetve a társulási tanács munkaszervezeti feladatait ellátó költségvetési szerv alkalmazásában
álló, az önkormányzati hivatal, illetve a társulási tanács munkaszervezeti feladatait ellátó költségvetési szerv vezetője által kijelölt személy látja el, kivéve ha
az (1) bekezdés b) pontja szerinti feladatok ellátása szolgáltatás vásárlásával történik.
(5a) A munkamegosztási megállapodásnak tartalmaznia kell, hogy az (1) bekezdése szerinti feladatok közül melyik feladatot melyik költségvetési szerv
látja el. Egy feladatra csak egy költségvetési szerv jelölhető ki. Az irányító szerv az önkormányzati hivatalt külön gazdasági szervezet nélkül is kijelölheti az
(1) bekezdésében meghatározott feladatok ellátására. A munkamegosztási megállapodást az irányító szerv hagyja jóvá.
Ávr. 13. § (5) A költségvetési szerv szervezeti egységei által ellátott feladatok munkafolyamatainak leírását, a szervezeti egység vezetőinek és
alkalmazottainak feladat- és hatáskörét, a helyettesítés rendjét, továbbá a szervezeti egység költségvetési szerven belüli belső és azon kívüli külső
kapcsolattartásának módját, szabályait - ha azokról a szervezeti és működési szabályzat vagy a költségvetési szerv más szabályzata nem rendelkezik - a
szervezeti egységek ügyrendje tartalmazza.
6. oldal
Bkr. 8. § (1) A költségvetési szerv vezetője köteles a szervezeten belül kontrolltevékenységeket kialakítani, melyek biztosítják a kockázatok kezelését,
hozzájárulnak a szervezet céljainak eléréséhez, és erősítik a szervezet integritását.
(2) A kontrolltevékenység részeként minden tevékenységre vonatkozóan biztosítani kell a szervezeti célok elérését veszélyeztető kockázatok csökkentésére
irányuló kontrollok kiépítését, különösen az alábbiak vonatkozásában:
a) a döntések dokumentumainak elkészítése (ideértve a költségvetési tervezés, a kötelezettségvállalások, a szerződések, a kifizetések, a támogatásokkal való
elszámolás, a szabálytalanság miatti visszafizettetések dokumentumait is),
b) a döntések célszerűségi, gazdaságossági, hatékonysági és eredményességi szempontú megalapozottsága,
c) a döntések szabályszerűségi szempontból történő jóváhagyása, illetve ellenjegyzése, valamint
d) a gazdasági események elszámolása (a hatályos jogszabályoknak megfelelő könyvvezetés és beszámolás).
(3) Az (2) bekezdés a), c) és d) pontjában felsorolt tevékenységek feladatköri elkülönítését biztosítani kell.
(4) A költségvetési szerv vezetője köteles a költségvetési szerv belső szabályzataiban a felelősségi körök meghatározásával legalább az alábbiakat
szabályozni:
a) engedélyezési, jóváhagyási és kontrolleljárások,
b) a dokumentumokhoz és információkhoz való hozzáférés,
c) beszámolási eljárások.
7. oldal
Egyéb szabályzatok I/N Oldalszám Jogszabály Megjegyzés
1. A költségvetési szerv vezetője belső szabályzatban rendezte-e a működéséhez kapcsolódó

Ávr. 13. § 2)
pénzügyi kihatással bíró, jogszabályban nem szabályozott kérdéseket, így különösen:
a beszerzések lebonyolításával kapcsolatos eljárásrendet, Ávr. 13. § (2) b,

a belföldi és külföldi kiküldetések elrendelésével és lebonyolításával, elszámolásával
Ávr. 13. § (2) c, x
kapcsolatos kérdéseket,
az anyag- és eszközgazdálkodás számviteli politikában nem szabályozott kérdéseit, Ávr. 13. § (2) d,
a reprezentációs kiadások felosztását, azok teljesítésének és elszámolásának

Ávr. 13. § (2) e,
szabályait,
a gépjárművek igénybevételének és használatának rendjét, Ávr. 13. § (2) f, x
a vezetékes- és mobiltelefonok használatát, Ávr. 13. § (2) g,
a közérdekű adatok megismerésére irányuló kérelmek intézésének, továbbá a
Ávr. 13. § (2) h.
kötelezően közzéteendő adatok nyilvánosságra hozatalának rendjét?
2. Meghatározta-e a költségvetési szerv belső szabályzatban az alaptevékenységét, a

szakmai alapfeladatai ellátását elősegítő más, nem haszonszerzés céljából végzett
Áht. 7. § (2)
tevékenységét, valamint a vállalkozási tevékenységét és ezeket elkülönülten tartja-e nyilván
és számolja el?
A MÉRLEG
3. A költségvetési szerv rendelkezik-e szellemitulajdon-kezelési szabályzattal?
alapján vizsgálandó
8. oldal
Ávr. 13. § (2) A költségvetési szerv vezetője belső szabályzatban rendezi a működéséhez kapcsolódó, pénzügyi kihatással bíró, jogszabályban nem
szabályozott kérdéseket, így különösen
a) a tervezéssel, gazdálkodással - így különösen a kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, teljesítés igazolása, érvényesítés, utalványozás gyakorlásának módjával, eljárási
és dokumentációs részletszabályaival, valamint az ezeket végző személyek kijelölésének rendjével -, az ellenőrzési adatszolgáltatási és beszámolási feladatok
teljesítésével kapcsolatos belső előírásokat, feltételeket,
b) a beszerzések lebonyolításával kapcsolatos eljárásrendet,
c) a belföldi és külföldi kiküldetések elrendelésével és lebonyolításával, elszámolásával kapcsolatos kérdéseket,
d) az anyag- és eszközgazdálkodás számviteli politikában nem szabályozott kérdéseit,
e) a reprezentációs kiadások felosztását, azok teljesítésének és elszámolásának szabályait,
f) a gépjárművek igénybevételének és használatának rendjét,
g) a vezetékes- és mobiltelefonok használatát,
h) a közérdekű adatok megismerésére irányuló kérelmek intézésének, továbbá a kötelezően közzéteendő adatok nyilvánosságra hozatalának rendjét.
Áht. 7. § (2) A költségvetési szerv tevékenysége lehet
a) alaptevékenység, amely a létrehozásáról rendelkező jogszabályban, alapító okiratában a szakmai alapfeladataként meghatározott, valamint a szakmai alapfeladatai
ellátását elősegítő más, nem haszonszerzés céljából végzett tevékenység,
b) vállalkozási tevékenység, amely haszonszerzés céljából, államháztartáson kívüli forrásból, nem kötelezően végzett termelő-, szolgáltató-, értékesítő tevékenység.
68/2013. (XII.29.) NGM rend. 2. § (1) A költségvetési szerv közfeladatait, szakmai alaptevékenységeit az 1. mellékletben foglalt kormányzati funkciókba -
funkciószámmal és -megnevezéssel - be kell sorolni, és az alapító okiratában - a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - fel kell tüntetni.
9. oldal
Gazdálkodási szabályzat/Kötelezettségvállalási szabályzat I/N Oldalszám Jogszabály Megjegyzés
1. Rendelkezik-e a költségvetési szerv hatályos, a jogosult vezető által aláírt, a

Ávr. 13. § (2)a,
kötelezettségvállalás, érvényesítés, utalványozás, ellenjegyzés rendjéről szóló szabályzattal?
meghatározták-e a gazdálkodási szabályzat jóváhagyásáért, végrehajtásáért felelős

személyt?
2. Megtörtént-e a vonatkozó jogszabályok, valamint a költségvetési szerv szervezetében, 368/2011.Korm.

feladatában bekövetkező változások alapján a szabályzat szükségszerű aktualizálása? Rend. 13§ (4a)
3. A szabályzatban meghatározták-e:
A kötelezettségvállalás
Áht. 36. §
feltételeit, módját és a kötelezettségvállaló feladatait,
Ávr. 52. §(1)
a kötelezettséget vállaló személyek kijelölését? Ávr. 52. § (1)
a feladatot ellátó személyek aláírás-mintáját? Ávr. 60. § (3)
A kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzésének
Áht. 37 §
feltételeit, módját és az ellenjegyző feladatait,
Ávr. 55. § (1)
Áht. 37. §
az ellenjegyzést végző személyek kijelölését?
Ávr. 55. § (2)-(3)
a feladatot ellátó személyek aláírás-mintáját? Ávr. 60. § (3)
A teljesítésigazolás
Áht. 38 .§
feltételeit, módját és a teljesítés igazolást végző feladatait,
Ávr.57.§(1)-(3)
a teljesítés igazolást végző személyek kijelölését? Ávr.57.§(4)
a feladatot ellátó személyek aláírás-mintáját? Ávr.60.§(3)

Az érvényesítés
Áht.38.§
feltételeit, módját és az érvényesítő feladatait,
Ávr.58.§(1)-(3)
Áht.38.§
az érvényesítést végző személyek kijelölését?
Ávr.58.§(4)
Az utalványozás
Áht.38.§
feltételeit, módját és az utalványozó feladatait,
Ávr.59.§
10. oldal
az utalványozást végző személyek kijelölését? Ávr.59.§(1)

4. Tartalmazza-e a szabályzat az összeférhetetlenség eseteit? Ávr.60.§(1)-(2)
5. Szabályozták-e a kötelezettségvállalási jogkör alkalmazásához szükséges gazdálkodási
Áht. 10.§ (5)
keretek felosztásának elveit és feltételeit?
6. A szabályzatban meghatározták-e
a gazdasági eseményenként 100 000 forintot el nem érő kifizetések esetén
alkalmazandó eljárásrendet, az adatszolgáltatási, az ellenőrzési és a nyilvántartási Ávr.53.§
kötelezettség teljesítésének módját?
7. Meghatározták-e:
a kötelezettségvállalásokhoz kapcsolódó analitikus nyilvántartás vezetésének Ávr.53.§(2), 56.§
tartalmát, formáját és a nyilvántartásba vételének feltételeit, Áhsz.39.§(3) és
dokumentálásának módját és a felelős személyét? 14.mell.II.
8. Tartalmazza-e a szabályzat a kötelezettségvállalások 0-s számlaosztályban történő Szt.160.§(5),
nyilvántartásának eljárási szabályait? Áhsz. 39.§
11. oldal
Áhsz. 14.melléklet II. Kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek nyilvántartása

1. A kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek nyilvántartásának egyedi jellegűnek kell lennie.
2. A kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek nyilvántartása történhet fizikailag elkülönült nyilvántartásokban is (pl. személyi juttatások
nyilvántartása, ellátások nyilvántartása, szerződések, megrendelések nyilvántartása, általános forgalmi adó nyilvántartása, támogatások nyilvántartása stb.), ha
biztosított azok adatainak a 05. számlacsoportban történő folyamatos nyilvántartásba vétele.
3. A 2. mellékletben felsorolt szervezetek az ott megjelölt kötelezettségvállalásokról, más fizetési kötelezettségekről vezetett nyilvántartásaikban e fejezet
szerinti adatokat tartják nyilván azzal az eltéréssel, hogy azokat a 05. számlacsoportban nem vehetik nyilvántartásba és a könyvviteli számlákon nem
számolhatják el az azokkal kapcsolatos gazdasági eseményeket.
4. A kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek nyilvántartása tartalmazza legalább
a) a kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség sorszámát, az azt tanúsító dokumentum megnevezését, iktatószámát, keltét, a pénzügyi ellenjegyzésre
vonatkozó adatokat, kivéve, ha a pénzügyi ellenjegyzés nem szükséges,
b) a kötelezettségvállalást, más fizetési kötelezettséget tanúsító dokumentum megnevezését, iktató- vagy érkeztető számát, keltét,
c) a jogosult azonosításához és a pénzügyi teljesítéshez szükséges adatokat, amennyiben azok ismertek
d) a kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség tárgyát, összegét (értékét) az egységes rovatrend rovatai szerint,
e) a kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség évek szerinti megoszlását, a költségvetési évben a pénzügyi teljesítési határidőket dátum szerint, hogy
abból az Áht. és Ávr. szerinti finanszírozási, likviditási terv összeállítható legyen,
f) a kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség módosulásait (pl. fizetési határidő változása, utólag kapott engedmények stb.), az azokat tanúsító
dokumentum megnevezését, iktatószámát, keltét, a pénzügyi ellenjegyzésre vonatkozó adatokat, ha pénzügyi ellenjegyzés szükséges,
g) a pénzügyi teljesítések dátumát, összegét, egységes rovatrend szerint besorolását, az utalványozás Ávr. 59. § (2) bekezdése szerinti dokumentumának
azonosításához szükséges adatokat,
h) a kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség végleges vagy nem végleges jellegét, végleges kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség esetén
annak módosulásai, a pénzügyi teljesítési adatok könyvviteli számlákon történő elszámolásának időpontjait és a könyvviteli számlák megnevezését,
i) devizában fennálló kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség esetén a kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség és annak módosulásai (ide értve
az átértékelést is) összegét a forint mellett devizában is, a nyilvántartásba vételi árfolyamot, a mérlegfordulónapi árfolyamot, a Gst. szerinti adósságot
keletkeztető ügylet esetén az államadósság számítása során alkalmazandó árfolyamot,
12. oldal
j) váltóval kiváltott kötelezettség esetén a váltó kibocsátásának és a lejáratának idejét, a váltóval kiváltott kötelezettség összegét, a váltóban foglalt kamatot, a
váltó bemutatásával, lejáratával, kifiezetésével kapcsolatos adatokat, és
k) az esetleges egyéb megjegyzéseket.
5. Egyes sajátos kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek esetén külön adatok nyilvántartása is szükséges a jogszabályokban előírt kötelezettségek
teljesítéséhez, így
a) a költségvetési támogatások és más hasonló, ellenérték nélküli kifizetéseknél az elszámolás (beszámolás) határidejét, annak teljesítésére, elfogadására
vonatkozó adatokat, az esetleges visszafizetési kötelezettség előírása esetén a követelések nyilvántartásával való kapcsolatot, az elvégzett ellenőrzéseket,
b) a visszatérítendő támogatások és más adott kölcsönök esetén a követelések nyilvántartásával való kapcsolatot,
c) közbeszerzési kötelezettség esetén a közbeszerzési dokumentációk megnevezését, iktatószámát, keltét,
d) termék vagy szolgáltatás beszerzése esetén a kapott számlák adatait oly módon, hogy abból az általános forgalmi adó bevallási kötelezettségnek eleget
lehessen tenni, és
e) felhalmozási kiadások esetén a beszerzett eszközök tekintetében az immateriális javak, tárgyi eszközök nyilvántartásával való kapcsolatok leírását.
6. A függő kötelezettségekről külön nyilvántartást kell vezetni mindaddig, amíg az végleges kötelezettségvállalássá, más fizetési kötelezettséggé nem változik
vagy meg nem szűnik. A nyilvántartás legalább a 4. a)-f) pontban foglaltakat tartalmazza.
Áhsz. 39. § (1) A költségvetési könyvvezetés keretében a bevételi és kiadási előirányzatok alakulására, a követelések, kötelezettségvállalások, más fizetési
kötelezettségek, valamint ezek teljesítésére kiható gazdasági eseményekről a valóságnak megfelelő, folyamatos, zárt rendszerű, áttekinthető nyilvántartást kell
vezetni és azt a költségvetési év végével lezárni.
(1a) A költségvetési számvitelben a költségvetési évre vonatkozó gazdasági események hatását

a) az előirányzatok és a teljesítések tekintetében legkésőbb január 31-éig - az Áht. 34. § (4) bekezdése szerinti esetben az ott megjelölt időpontig -,
b) a követelések, a végleges kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek, valamint az Ávr. 134. § c) pontja és 138. § (5) bekezdés c) pontja szerinti
adatok tekintetében a mérlegkészítés időpontjáig kell elszámolni.
(2) A költségvetési könyvvezetés a számviteli alapelvek e rendeletben meghatározott sajátosságai figyelembevételével, magyar nyelven, az egységes
számlakeret 0-ás számlaosztályán belül a 00. és 03-09. számlacsoportban vezetett nyilvántartási számlák használatával, a kettős könyvvitel szabályai szerint,
forintban történik.
13. oldal
(3) A költségvetési jelentés és a maradvány kimutatás (2) bekezdés szerinti nyilvántartási számlákon nem szereplő adatainak, továbbá a jogszabályban előírt
adatszolgáltatási kötelezettségek alátámasztásáról részletező nyilvántartások vezetésével kell gondoskodni. A részletező nyilvántartások kötelező minimum
tartalmát a 14. melléklet állapítja meg.
Áht. 10. § (5) A költségvetési szerv szervezetét, feladatai ellátásának részletes belső rendjét és módját szervezeti és működési szabályzat állapítja meg. A
szervezeti egységekre vonatkozó szabályokat a költségvetési szerv szervezeti és működési szabályzatában vagy a szervezeti egységek ügyrendjében, a
gazdálkodás részletes rendjét belső szabályzatban kell meghatározni.
Áht. 36. § (1) A 32. §-ban és az (5) bekezdésben meghatározott kivételekkel a költségvetési év kiadási előirányzatai és - ha jogszabály azt lehetővé teszi - a
49. § szerinti lebonyolító szerv számára a Kormány rendeletében meghatározottak szerint rendelkezésre bocsátott összeg terhére kötelezettségvállalásra az
azokat terhelő korábbi kötelezettségvállalásokkal és más fizetési kötelezettségekkel csökkentett összegű eredeti vagy módosított kiadási előirányzatok (a
továbbiakban: szabad előirányzat) mértékéig kerülhet sor. Más fizetési kötelezettségnek minősül a jogszabályon, jogerős vagy fellebbezésre tekintet nélkül
végrehajtható bírósági, hatósági döntésen, vagy más, a fizetési kötelezettség összegét vagy az összeg megállapításának módját, továbbá a felek valamennyi
jogát és kötelezettségét megállapító kötelező előíráson alapuló fizetési kötelezettség.
14. oldal
(2) A Kormány egyedi határozatban a szabad előirányzatot meghaladó mértékű vagy tárgyévi előirányzattal nem rendelkező közfeladathoz kapcsolódó
kötelezettségvállalást engedélyezhet az ahhoz szükséges előirányzat mértékéről hozott döntésével egyidejűleg, amelynek átcsoportosításáról az
államháztartásért felelős miniszter a Kormány 33. § (2) bekezdésében meghatározott jogkörében eljárva utólag, egyoldalú nyilatkozatban gondoskodik.
(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti kötelezettségvállalás esetén a pénzügyi teljesítésnek - a Kormány rendeletében meghatározott kivételekkel - legkésőbb a
költségvetési év december 31-éig meg kell történnie.
(4) Az (5) bekezdésben foglaltak, valamint a 20. § (1) bekezdése szerinti pénzeszközök terhére vállalt kötelezettségek kivételével az államháztartás központi
alrendszerében több év vagy a költségvetési éven túli év kiadási előirányzata terhére kötelezettség
a) a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai, valamint a 14. § (3) bekezdése és (4) bekezdés c) és d) pontja szerinti fejezetek kiadási előirányzatai esetén
törvényben foglaltak szerint,
b) egyéb esetben
ba) a személyi juttatások, a munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó, a dologi kiadások és az ellátottak pénzbeli juttatásainak kiadási
előirányzatai terhére azoknak a költségvetési évben jóváhagyott eredeti előirányzatának mértékéig,
bb) az egyéb működési célú kiadások és a felhalmozási kiadások előirányzatai terhére azoknak a költségvetési évben jóváhagyott eredeti előirányzatának ötven
százalékáig
vállalható.
(4a) Ha a következő évre szóló központi költségvetési törvény kihirdetésre kerül, a (4) bekezdés b) pontját a fejezeti kezelésű előirányzatok esetében azzal az
eltéréssel kell alkalmazni, hogy a következő évekre vállalható kötelezettségvállalás
a) alapja a következő évre szóló központi költségvetési törvény kihirdetett szövegében megállapított kiadási előirányzat összege,
b) a tárgyévet követő évre vonatkozó mértéke a következő évre megállapított kiadási előirányzat mértékének legfeljebb száz százaléka.
(4b) A (4) bekezdés b) pontja és a (4a) bekezdés szerinti, ötmilliárd forintot elérő vagy azt meghaladó értékű kötelezettségvállalás megtételéhez a Kormány
előzetes jóváhagyása szükséges.
(4c) A Kormány
a) egyedi határozatával az irányítása alá tartozó fejezetek tekintetében a (4) bekezdés b) pontjában és a (4a) bekezdésben meghatározott értékhatártól eltérő
mértéket is megállapíthat,
b) - a központi költségvetésről szóló törvény eltérő rendelkezése hiányában - egyedi határozatával egyes, tárgyévi előirányzattal nem rendelkező programok,
beruházások és más fejlesztések tárgyévet követő évet, éveket terhelő kötelezettségvállalásának összegszerű keretét megállapíthatja.
(4d) A 49. § szerinti lebonyolító szerv számára a Kormány rendeletében meghatározottak szerint rendelkezésre bocsátott összeg terhére - a 32. § a) pontja
szerinti költségvetési kiadási előirányzatok kivételével - több évre vagy a költségvetési éven túli évre szóló kötelezettség nem vállalható.
15. oldal
(5) A Kormány által egyedi határozatban biztosított beruházásösztönzési célú költségvetési támogatások esetén a költségvetési éven túli évek költségvetési
kiadási előirányzatai terhére vállalható kötelezettségek felső korlátját a központi költségvetésről szóló törvény állapítja meg. A költségvetési év költségvetési
kiadási előirányzatain felül a költségvetési évben a Kormány egyedi döntésével vállalható kötelezettség.
(5a) Az államháztartás önkormányzati alrendszerében több év vagy a költségvetési éven túli év kiadási előirányzata terhére kötelezettségvállalásra az irányító
szerv által megállapított, ennek hiányában a költségvetési év kiadási előirányzataival megegyező összegű kiadási előirányzatok szabad előirányzatának
mértékéig kerülhet sor, amelynek fedezetét a kötelezettséget vállalónak a tervezésekor biztosítania kell.
(6) Kormányrendelet meghatározhatja a kötelezettségvállalás további feltételeit.
(7) A kötelezettségvállalásra jogosult személyek körét a Kormány rendeletben határozza meg.
Áht. 37. § (1) Kötelezettséget vállalni a Kormány rendeletében foglalt kivételekkel csak pénzügyi ellenjegyzés után, a pénzügyi teljesítés esedékességét
megelőzően, írásban lehet. A pénzügyi ellenjegyzőnek meg kell győződnie arról, hogy a szabad előirányzat rendelkezésre áll, a tervezett kifizetési
időpontokban a pénzügyi fedezet biztosított, és a kötelezettségvállalás nem sérti a gazdálkodásra vonatkozó szabályokat.
(2) A pénzügyi ellenjegyzésre jogosult személyek körét, a pénzügyi ellenjegyző feladatait, összeférhetetlenségének eseteit, képesítési követelményeit a
Kormány rendeletben határozza meg.
Áht. 38. § (1) A bevételi előirányzatok javára bevételt elszámolni és a kiadási előirányzatok terhére kifizetést elrendelni - a Kormány rendeletében
meghatározott kivételekkel - utalványozás alapján lehet. A kiadási előirányzatok terhére történő utalványozásra - a Kormány rendeletében meghatározott
kivételekkel - a teljesítés igazolását, és az annak alapján végrehajtott érvényesítést követően kerülhet sor.
(2) A teljesítés igazolására, utalványozásra, érvényesítésre jogosultakat, feladataikat, összeférhetetlenségük eseteit, és az érvényesítő képesítési követelményeit
a Kormány rendeletben határozza meg.
Ávr. 13. § (2) A költségvetési szerv vezetője belső szabályzatban rendezi a működéséhez kapcsolódó, pénzügyi kihatással bíró, jogszabályban nem
szabályozott kérdéseket, így különösen
a) a tervezéssel, gazdálkodással - így különösen a kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, teljesítés igazolása, érvényesítés, utalványozás gyakorlásának módjával,
eljárási és dokumentációs részletszabályaival, valamint az ezeket végző személyek kijelölésének rendjével -, az ellenőrzési adatszolgáltatási és beszámolási
feladatok teljesítésével kapcsolatos belső előírásokat, feltételeket,
16. oldal
Ávr. 52. § (1) Kötelezettségvállalásra - jogszabályban meghatározott kivétellel -

a) a költségvetési szerv,
b) a központi kezelésű előirányzat, a fejezeti kezelésű előirányzat, az elkülönített állami pénzalap, illetve a társadalombiztosítás pénzügyi alapja kezelő szerve,
a lebonyolító szerv számára rendelkezésre bocsátott összeg tekintetében a lebonyolító szerv, és
c) a helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, társulás, térségi fejlesztési tanács
[az a)-c) pont e Fejezet alkalmazásában a továbbiakban együtt: kötelezettséget vállaló szerv] nevében az a) és b) pont szerinti esetben a kötelezettséget vállaló
szerv vezetője vagy az általa írásban felhatalmazott - a (4) és (5) bekezdés szerinti kivétellel - a kötelezettséget vállaló szerv alkalmazásában álló személy, a c)
pont szerinti esetben a (6)-(8) bekezdésben meghatározott személy (a továbbiakban együtt: kötelezettségvállaló) írásban jogosult.
Ávr. 53. § (1) Törvény vagy e rendelet eltérő rendelkezése hiányában nem szükséges előzetes írásbeli kötelezettségvállalás az olyan kifizetés teljesítéséhez,
amely
a) értéke a százezer forintot nem éri el,
b) a fizetési számlákról a számlavezető által leemelt díj, juttatás, a külföldi pénzértékben vállalt kötelezettség árfolyamvesztesége, vagy
c) az Áht. 36. § (2) bekezdése szerinti egyéb fizetési kötelezettségnek minősül.
(2) Az (1) bekezdés szerinti kifizetésre e rendeletnek a kötelezettségvállalások teljesítésére (érvényesítés, utalványozás) és nyilvántartására vonatkozó
szabályait alkalmazni kell. Az előzetes írásbeli kötelezettségvállalást nem igénylő kifizetések rendjét a kötelezettséget vállaló szerv belső szabályzatában
rögzíti.
Ávr. 55. § (1) A pénzügyi ellenjegyzést a kötelezettségvállalás dokumentumán a pénzügyi ellenjegyzés dátumának és a pénzügyi ellenjegyzés tényére történő
utalás megjelölésével, az arra jogosult személy aláírásával kell igazolni.
17. oldal
(2) A kötelezettséget vállaló szervnél a kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzésére
a) a gazdasági szervezettel rendelkező költségvetési szerv kiadási előirányzatai terhére vállalt kötelezettség esetén - az e) pontban meghatározott kivétellel - a
gazdasági vezető vagy az általa írásban kijelölt, a költségvetési szerv alkalmazásában álló személy,
b) a központi kezelésű előirányzat, fejezeti kezelésű előirányzat, elkülönített állami pénzalap, társadalombiztosítás pénzügyi alapja kezelő szerve esetén a 9. §
(1), (6), (7) vagy (8) bekezdése szerinti szervezeti egység vezetője vagy az általa írásban kijelölt, a kötelezettséget vállaló szerv alkalmazásában álló személy,
c) a gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv esetén
ca) a 9. § (5) bekezdés a) pontja szerinti költségvetési szerv gazdasági vezetője vagy az általa e rendelet előírásainak megfelelően írásban kijelölt, a 9. § (5)
bekezdés a) pontja szerinti költségvetési szerv alkalmazásában álló személy,
cb) a 9. § (5) bekezdés b) pontja szerint a pénzügyi-gazdasági feladatok ellátására a kötelezettséget vállaló szerv vezetője által kijelölt, a kötelezettséget vállaló
szerv alkalmazásában álló személy,
cc) a 9. § (5a) bekezdése szerinti önkormányzati hivatal esetén az önkormányzati hivatal vezetője által írásban kijelölt, az önkormányzati hivatal
alkalmazásában álló személy,
d)
e) az országgyűlési képviselőcsoportok részére megállapított külön törvény szerinti működési keret terhére vállalt kötelezettség esetén az országgyűlési
képviselőcsoportnál gazdasági-pénzügyi feladatokat ellátó személy,
f) az 52. § (6) bekezdése szerinti esetben az önkormányzati hivatal gazdasági vezetője vagy az általa írásban kijelölt, az önkormányzati hivatal állományába
tartozó köztisztviselő, gazdasági szervezettel nem rendelkező önkormányzati hivatal esetén a jegyző által írásban kijelölt, az önkormányzati hivatal
állományába tartozó köztisztviselő,
g) a helyi nemzetiségi önkormányzat kiadási előirányzatai terhére vállalt kötelezettség esetén az Áht. 6/C. § (2) bekezdés b) pontja szerinti helyi önkormányzat
önkormányzati hivatalának gazdasági vezetője vagy az általa írásban kijelölt, az önkormányzati hivatal állományába tartozó köztisztviselő, gazdasági
szervezettel nem rendelkező önkormányzati hivatal esetén a jegyző által írásban kijelölt, az önkormányzati hivatal állományába tartozó köztisztviselő,
h) az országos nemzetiségi önkormányzat nevében vállalt kötelezettség esetén az országos nemzetiségi önkormányzat hivatalának gazdasági vezetője vagy az
általa írásban kijelölt, az országos nemzetiségi önkormányzat hivatalának állományába tartozó köztisztviselő,
18. oldal
i) a társulás nevében vállalt kötelezettség esetén a társulási tanács munkaszervezeti feladatait ellátó költségvetési szerv gazdasági vezetője vagy az általa
írásban kijelölt, a költségvetési szerv állományába tartozó személy, gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv esetén a költségvetési szerv
vezetője által írásban kijelölt, a költségvetési szerv állományába tartozó személy,
j) a lebonyolító szerv számára rendelkezésre bocsátott összeg tekintetében a lebonyolító szerv gazdasági vezetője vagy az általa írásban kijelölt, a lebonyolító
szerv állományába tartozó személy, és
k) a térségi fejlesztési tanács esetén a munkaszervezet gazdasági vezetője, ennek hiányában a munkaszervezet vezetője által írásban kijelölt, a munkaszervezet
alkalmazottja írásban jogosult.
(3) A kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzésére feljogosított személynek a felsőoktatásban szerzett gazdasági szakképzettséggel, vagy legalább középfokú
iskolai végzettséggel és emellett pénzügyi-számviteli képesítéssel kell rendelkeznie.
Ávr. 56. § (1) A kötelezettségvállalást követően haladéktalanul gondoskodni kell annak az államháztartási számviteli kormányrendelet szerinti nyilvántartásba
vételéről, ezáltal a kötelezettségvállalás értékéből - a 46. §-ban foglaltakkal összhangban - a költségvetési év és az azt követő évek szabad előirányzatait terhelő
rész lekötéséről.
(2) A kötelezettségvállalás értékének meghatározásához számba kell venni az abból származó valamennyi fizetési kötelezettséget, még abban az esetben is, ha
valamely fizetési kötelezettség bekövetkezése bizonytalan vagy külön jövőbeli nyilatkozattól függ. Ha a fizetési kötelezettség jövőbeni mértéke nem
határozható meg pontosan, a körülmények és az előző évek tapasztalatainak gondos mérlegelése alapján az adott piaci, gazdasági, társadalmi körülmények
között - az ésszerű gazdálkodás mellett - reális legmagasabb összegű kötelezettséget kell feltételezni. Határozatlan időre vállalt kötelezettség értékét a
költségvetési évben és az azt követő három éven keresztül származó fizetési kötelezettségek összegeként kell meghatározni.
(3) A szabad fedezet rendelkezésre állásának vizsgálatához a kötelezettségvállalás értékeként meghatározott összegből a költségvetési év és - ha a 46. § alapján
szükséges - az Áht. 36. § (4) bekezdése szerinti évek szabad előirányzatait kell vizsgálni.
(4)
(5) Az Áht. 36. § (2) bekezdése szerinti más fizetési kötelezettségek esetén a teljesített kifizetésekkel egyidejűleg kell annak adatait és a kifizetés összegét az
(1) bekezdés szerinti nyilvántartásba venni.
(6) A kötelezettségvállalás módosulása, meghiúsulása, megszűnése esetén haladéktalanul gondoskodni kell az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásban szereplő
adatok módosításáról.
19. oldal
Ávr. 57. § (1) A teljesítés igazolása során ellenőrizhető okmányok alapján ellenőrizni és igazolni kell a kiadások teljesítésének jogosságát, összegszerűségét,
ellenszolgáltatást is magában foglaló kötelezettségvállalás esetében - ha a kifizetés vagy annak egy része az ellenszolgáltatás teljesítését követően esedékes -
annak teljesítését.
(2) A kötelezettséget vállaló szerv belső szabályzatában előírhatja a bevételek meghatározott körére nézve is a teljesítés igazolásának kötelezettségét.
(3) A teljesítést az igazolás dátumának és a teljesítés tényére történő utalás megjelölésével, az arra jogosult személy aláírásával kell igazolni. Az 53. § (1)
bekezdése szerinti kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek esetén a teljesítésigazolást nem kell elvégezni, kivéve, ha a kötelezettségvállaló szerv
belső szabályzata azt kifejezetten előírja.
(4) A teljesítés igazolására a kötelezettségvállaló vagy az általa - az adott kötelezettségvállaláshoz vagy a kötelezettségvállalások előre meghatározott
csoportjaihoz kapcsolódóan - írásban kijelölt személy jogosult.
Ávr. 58. § (1) Kifizetések esetén a teljesítés igazolása alapján - az 57. § (3) bekezdése szerinti esetben annak hiányában is - az érvényesítőnek ellenőriznie kell
az összegszerűséget, a fedezet meglétét és azt, hogy a megelőző ügymenetben az Áht., az államháztartási számviteli kormányrendelet és e rendelet előírásait,
továbbá a belső szabályzatokban foglaltakat megtartották-e.
(2) Ha az érvényesítő az (1) bekezdésben megjelölt jogszabályok, szabályzatok megsértését tapasztalja, köteles ezt jelezni az utalványozónak. Az érvényesítés
nem tagadható meg, ha ezt követően az utalványozó erre írásban utasítja. A további eljárásra az 54. § (4) bekezdésében foglalt szabályokat kell alkalmazni.
(3) Az érvényesítés az 59. § (2) bekezdése szerinti okmány utalványozása előtt történik. Az érvényesítésnek tartalmaznia kell az érvényesítésre utaló
megjelölést és az érvényesítő keltezéssel ellátott aláírását.
(4) Az érvényesítésre jogosult személyekre, azok kijelölésére - az (5) bekezdésben foglalt kiegészítéssel - az 55. § (2) bekezdésében foglalt szabályokat kell
alkalmazni. Az érvényesítési feladatokat ellátó személynek az 55. § (3) bekezdése szerinti végzettséggel kell rendelkeznie.
(5) Az európai uniós forrásból biztosított költségvetési támogatások esetén a közreműködő szervezet alkalmazásában álló személy is megbízható az
érvényesítési feladatok ellátására. A megbízást írásba kell foglalni.
Ávr. 59. § (1) Jogszabályban meghatározott kivétellel az utalványozásra jogosult személyekre, azok kijelölésére az 52. §-ban foglalt szabályokat kell
alkalmazni. A kiadások utalványozása az érvényesített okmány alapján történik. A bevételek utalványozására - ha az utalványozás a (4) bekezdésre
figyelemmel szükséges, és a kötelezettséget vállaló szerv az 57. § (2) bekezdése alapján előírta a teljesítés igazolását - a teljesítés igazolását követően kerülhet
sor.
(2) Utalványozni készpénzes fizetési mód esetén az érvényesített pénztárbizonylatra rávezetett, más esetben külön írásbeli rendelkezéssel lehet. A külön
írásbeli rendelkezés az érvényesítő és az utalványozó legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírásával ellátott elektronikus dokumentumban is történhet.
20. oldal
(3) A külön írásbeli rendelkezésen fel kell tüntetni

a) az utalvány szót,
b) a költségvetési évet,
c) a befizető, kedvezményezett megnevezését, címét,
d) a fizetés időpontját, módját, összegét, devizanemét,
e) a bevétel, kiadás egységes rovatrend és kormányzati funkció szerinti számát, a terheléssel, jóváírással (kifizetéssel, bevételezéssel) érintett pénzeszköz
államháztartási számviteli kormányrendelet szerinti könyvviteli számlájának számát,
f) a kötelezettségvállalás nyilvántartási számát,

g) az utalványozó keltezéssel ellátott aláírását, elektronikus utalványrendelet esetén a legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírását, és
h) az 58. § (3) bekezdése szerinti érvényesítést.
(4) A bevételi és kiadási pénztárbizonylatra rávezetett rendelkezésen a (3) bekezdés szerinti adatokat kell feltüntetni azzal, hogy az okmányon már szereplő
(5) Nem kell utalványozni
a) a közigazgatási hatósági határozaton alapuló, az egységes rovatrend B3. Közhatalmi bevételek rovatain elszámolandó költségvetési bevételek beszedését, és
az egységes rovatrend B401. Készletértékesítés ellenértéke, B402. Szolgáltatások ellenértéke, B403. Közvetített szolgáltatások ellenértéke és B406.
Kiszámlázott általános forgalmi adó rovatain elszámolandó költségvetési bevételeket,
b) a fizetési számla vezetésével és az azon végzett műveletekkel kapcsolatban a számlavezető által felszámított díjakkal, költségekkel kapcsolatos költségvetési
kiadásokat és kamatbevételeket,
c) az egységes rovatrend B813. Maradvány igénybevétele rovatain elszámolandó finanszírozási bevételek teljesítését, és
d) a fedezetkezelői számláról, valamint - a fedezetkezelői számlára történő átutalás esetén - az építtetői fedezetbiztosítási számláról történő kifizetéseket.
Ávr. 60. § (1) A kötelezettségvállaló és a pénzügyi ellenjegyző ugyanazon gazdasági esemény tekintetében azonos személy nem lehet. Az érvényesítő
ugyanazon gazdasági esemény tekintetében nem lehet azonos a kötelezettségvállalásra, utalványozásra jogosult és a teljesítést igazoló személlyel.
(2) Kötelezettségvállalási, pénzügyi ellenjegyzési, érvényesítési, utalványozási és teljesítés igazolására irányuló feladatot nem végezheti az a személy, aki ezt a
tevékenységét a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója, vagy maga javára látná el.
(3) A kötelezettséget vállaló szerv a kötelezettségvállalásra, pénzügyi ellenjegyzésre, teljesítés igazolására, érvényesítésre, utalványozásra jogosult
személyekről és aláírás-mintájukról a belső szabályzatában foglaltak szerint naprakész nyilvántartást vezet.
21. oldal
Sztv. 160. § (5) A 0. számlaosztály azokat a nyilvántartási számlákat tartalmazza, amelyeken kimutatott tételek az adott üzleti év mérleg szerinti eredményét, a
mérlegfordulónapi saját tőke összegét közvetlenül nem befolyásolják. A 0. számlaosztályban a mérlegen kívüli tételeket is ki kell mutatni. Ilyenek a függő
kötelezettségek, a biztos (jövőbeni) kötelezettségek, külön kiemelve a határidős, az opciós ügyletek és swap ügyletek határidős részének szerződés szerinti
értékét mindaddig, amíg a kötelezettség, az ügylet teljesítése (lezárása) meg nem történt, szerződés szerint le nem járt, továbbá a határidős, az opciós ügyletek
és swap ügyletek határidős ügyletrésze miatt fennálló követelések.
22. oldal
Az intézmény működésének, tevékenységének szabályozottsága 1. számú melléklet
Számviteli Politika I/N Oldalszám Jogszabály* Megjegyzés
1. Rendelkezik-e a költségvetési szerv hatályos, a költségvetési szerv vezetője által Szt.14.§.(3)-(8),(11)-

jóváhagyott számviteli politikával? (12), Áhsz.50.§.(1)-(7)
a jogszabályi változásokat hatályba lépést követő 90 napon belül átveztették-e

Szt.14.§(11)
a számviteli politika szövegén?
meghatározták-e a számviteli politika jóváhagyásáért, végrehajtásáért felelős

Szt. 14.§ (12).
személyt?
2. Tartalmazza-e a szabályzat a kapcsolódó jogszabályi előírások bemutatását?
a költségvetési és a pénzügyi számvitel jellemzői Áhsz. 3.§.
az egyes számviteli alapelvek érvényesülése az intézménynél Áhsz. 4.§.
3. Hogyan mutatták be a lényegesség elvének érvényesülését a költségvetési

szervnél ? Szabályozták-e, hogy a számviteli elszámolás és az értékelés
szempontjából a költségvetési szerv mit tekint
lényegesnek, Szt.14.§(4)
nem lényegesnek, Szt.14.§(4)
Szt.14.§(4); 3.§ (3) 3.
jelentősnek, pont Áhsz.1.§(1) 3.
pont
Szt.14.§(4); 3.§ (3)
nem jelentősnek?
4.pont
4. Rögzítették-e az eszközök minősítési szempontjait használati idejük, gyakorlati
hasznosításuk szerint, és a minősítés rendjét, felelősét a kis értékű tárgyi eszközök, Áhsz.1.§(1) 4.pont
vagyoni értékű jogok és szellemi termékek minősítésénél?
5. Rögzítették-e a könyvviteli mérlegben értékkel nem szereplő eszközök és források

körét, nyilvántartásuk módját, értékelési elveit?
23. oldal
6. Rögzítették-e a mérlegtételek értékelésének általános szabályait? Szt. 46. §, Áhsz. 20. §.

(1).
Áhsz.15.-16.-16/A§.
7. Rögzítették-e az eszközök és források értékelésének elveit - a bekerülési érték Szt. 3.§. (4).8. pont;
meghatározásakor eszközcsoportonként, és a bekerülési érték meghatározásának 47.§. (9); 48.§. (7);
felelősét? 49.§. (3)-(7); 50.§. (1),
(2), (4), (6); 51.§. (1)-
(4); 62.§. (2).
8. Rögzítették-e az értékcsökkenési leírás számításának elveit?
az értékcsökkenés összegének alap- és vállalkozási tevékenység közötti
megosztásánál,
Szt. 52. §. (1)-(2),(5)-
a terv szerinti és terven felüli értékcsökkenés számítás elveit az immateriális (7); 53.§. (1). b.), c.)
javak, tárgyi eszközök között, pont; (6). pont; TAO
tv. 2. mell.
a terven felüli értékcsökkenés visszaírásának elveit, Szt. 57. (2).
milyen módon számolja el 2014-től a 2013-ban, vagy korábban beszerzett 2014. évben: Áhsz. 56.
tárgyi eszközök értékcsökkenését. § (2)
Szt. 54-56. §. 57. §.

9. Rögzítették-e a számviteli politikában az értékvesztés, az értékvesztés visszairása, (3). 58. §. (1)-(3), (5)-
az értéhelyesbítés elszámolásának elveit, valamint az ezekkel kapcsolatos döntések (9). Áhsz. 1§. (1). 1
felelőeit? pont, (18)-(19) §. (1),
(2).
10. Rögzítette-e a költségvetési szerv a maradványérték elszámolására vonatkozó Szt. 52. § (1)-(2),
döntését? Áhsz. 17. § (4)
11. A költségvetési szerv élt-e az értékcsökkenés várható használati idő alapján Áhsz. 14. sz. mell.
történő elszámolási lehetőségével? VI/1., VII/1.
24. oldal

meghatározta-e azon eszközök körét, amelyek esetében az értékcsökkenést a
várható használati idő alapján számolja el,
meghatározta-e a várható használati idő megállapítására vonatkozó
szabályokat?
12. Deklarálta-e a számviteli politikában a piaci értéken történő értékeléssel Szt. 56. § (2)
kapcsolatos döntését? Mi az eszközök piaci értékének meghatározási módszere, ki a Áhsz.14.mell.
felelőse? VI./2;VII./2
13. Rögzítette-e a költségvetési szerv a csoportos nyilvántartás alkalmazására
Áhsz. 20. § (2)
vonatkozó döntését?
12. Rögztették-e, hogy mi tekintendő figyelembe veendő szempontnak:
az alap- és vállalkozási tevékenységet terhelő előzetesen felszámított általános

forgalmi adó megosztásánál,
a raktári készletek raktározása során az eltérések kompenzálásánál

Áhsz.50.§(7)
14. Szabályozták-e a számviteli politikában az általános költségek szakfeladatokra és
16.sz.mell.; 68/2013.
az általános kiadások tevékenységekre történő felosztásának módját, a felosztáshoz
(XII.29.) NGM
alkalmazott mutatókat, vetítési alapokat (TEÁOR, COFOG)?
rendelet 2.§., 7.§.
15. Szabályozták-e a beszerzett, illetve előállított immateriális jószág, tárgyi eszköz Áhsz. 14.sz.mell.
üzembe helyezése dokumentálásának szabályait? VI.,VII.
16. A költségvetési szervhez kapcsolódik-e önállóan működő költségvetési szerv?
az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv számviteli

politikájában döntött-e a kapcsolódó szervezetek könyvvezetési
kötelezettségéről?
25. oldal
a számviteli politikáját - és a hozzá tartozó szabályzatokat - kiterjeszti-e a

kapcsolódó szervezetekre,
vagy önálló számviteli politika, illetve szabályozások készítésére kötelezi-e

azokat?
17. Deklarálta-e a számviteli politikában a valutakészlet, a devizaszámlán lévő
deviza, a külföldi pénzértékre szóló követelés, befektetett pénzügyi eszköz, Szt.60.§(1)-(6),(10)
értékpapír, illetve kötelezettség értékelési szabályait?
16. Leírták-e az éves költségvetési beszámoló készítésének szabályait?
Áhsz.30/A§
kijelölték-e a mérlegkészítés időpontját
Szt.3.§(6)1; 17.§(1)
leírták-e a beszámoló készítésével kapcsolatos eljárásrendet és felelősöket
*Hivatkozott jogszabályhelyek:
Számviteli törvényből:
26. oldal
(4) A számviteli politika keretében írásban rögzíteni kell - többek között - azokat a gazdálkodóra jellemző szabályokat, előírásokat, módszereket, amelyekkel
meghatározza, hogy mit tekint a számviteli elszámolás, az értékelés szempontjából lényegesnek, jelentősnek, nem lényegesnek, nem jelentősnek, továbbá
meghatározza azt, hogy a törvényben biztosított választási, minősítési lehetőségek közül melyeket, milyen feltételek fennállása esetén alkalmaz, az alkalmazott
gyakorlatot milyen okok miatt kell megváltoztatni. Az intézmény működésének, tevékenységének szabályozottsága 1. számú melléklet
(5) A számviteli politika keretében el kell készíteni:
a) az eszközök és a források leltárkészítési
SzámviteliésPolitika
leltározási szabályzatát; I/N Oldalszám Jogszabály* Megjegyzés
b) az eszközök és a források értékelési szabályzatát;
c) az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzatot;
d) a pénzkezelési szabályzatot.
3. §.Az
(6) 4. pont 8. felújítás:
(5) bekezdés az elhasználódott
c) pontjában tárgyi eszköz
előírt kötelezettség alóleredeti
mentesülállaga (kapacitása, pontossága)
az egyszerűsített beszámolót helyreállítását szolgáló,
készítő gazdálkodó, időszakonkéntéves
az egyszerűsített visszatérő olyankészítő
beszámolót
tevékenység,továbbá
gazdálkodó, amely mindenképpen azzalmeghatározott
a (7) bekezdésben jár, hogy az adott eszközelélettartama
értékhatárt megnövekszik, eredeti műszaki állapota, teljesítőképessége megközelítően vagy
nem érő gazdálkodó.
teljesen
(7) visszaáll,azazértékesítésnek
Amennyiben előállított termékek minősége
az eladott vagy az adott
áruk beszerzési eszköza használata
értékével, közvetítettjelentősen javulértékével
szolgáltatások és így a felújítás pótlólagos
csökkentett ráfordításából
nettó árbevétele a jövőben
valamely üzleti évben az
gazdasági előnyök származnak; felújítás a korszerűsítés is, ha az a korszerű technika alkalmazásával a tárgyi eszköz egyes részeinek az eredetitől
egymilliárd forintot vagy a költségnemek szerinti költségek együttes összege az ötszázmillió forintot meghaladja, az ezt követő évtől kezdődően a saját előállítású eltérő
megoldásával vagy kicserélésével
termékek, a végzett szolgáltatások a51.tárgyi eszközönköltségét
§ szerinti üzembiztonságát, teljesítőképességét,
az önköltségszámítás használhatóságát
rendjére vonatkozó belső vagy gazdaságosságát
szabályzat növeli; a tárgyi
szerinti utókalkuláció eszközt akkor
módszerével kell
kell felújítani, amikor a folyamatosan, rendszeresen elvégzett karbantartás mellett a tárgyi eszköz oly mértékben
megállapítani. Ezen kötelezettsége alól a vállalkozó a későbbiek során - a feltételek ismételt teljesülése esetén - sem mentesül. elhasználódott (szerkezeti elemei elöregedtek),
amely elhasználódottság
(8) A pénzkezelési már a rendeltetésszerű
szabályzatban rendelkezni kellhasználatot
legalább veszélyezteti;
a pénzforgalom nem felújítás az elmaradt
(készpénzben, és felhalmozódó
illetve bankszámlán karbantartás
történő) egyidőben
lebonyolításának való elvégzése,
rendjéről, a
függetlenül a költségek nagyságától;
pénzkezelés személyi és tárgyi feltételeiről, felelősségi szabályairól, a készpénzben és a bankszámlán tartott pénzeszközök közötti forgalomról, a
készpénzállományt érintő pénzmozgások jogcímeiről és eljárási rendjéről, a napi készpénz záró állomány maximális mértékéről, a készpénzállomány
3. §. (6) E törvény alkalmazásában
ellenőrzésekor követendő eljárásról, az ellenőrzés gyakoriságáról, a pénzszállítás feltételeiről, a pénzkezeléssel kapcsolatos bizonylatok rendjéről és a
pénzforgalommal kapcsolatos nyilvántartási szabályokról.
(9)-(10)
1. mérlegkészítés időpontja: a mérleg egyes tételeihez kapcsolódóan meghatározott azon - az üzleti év mérleg-fordulónapját követő - időpont, amely időpontig a
(11) Az újonnan
megbízható alakuló
és valós gazdálkodó
vagyoni a (3)-(4) bekezdés
helyzet bemutatásához szerintiértékelési
szükséges számvitelifeladatokat
politikát, az (5) bekezdés
el lehet és el kellszerint elkészítendő szabályzatokat a megalakulás
végezni;
időpontjától számított 90 napon belül köteles elkészíteni. Törvénymódosítás esetén a változásokat annak hatálybalépését követő 90 napon belül kell a számviteli
politikán keresztülvezetni.
Számviteli alapelvek
(12) A számviteli politika elkészítéséért, módosításáért a gazdálkodó képviseletére jogosult személy felelős.
27. oldal
Szt. 14. § (1) A beszámoló elkészítésekor és a könyvvezetés során a 15-16. §-ban meghatározott alapelveket kell érvényesíteni.
(2) Az alapelvektől csak e törvényben szabályozott módon lehet eltérni.
(3) A törvényben rögzített alapelvek, értékelési előírások alapján ki kell alakítani és írásba kell foglalni a gazdálkodó adottságainak, körülményeinek leginkább
megfelelő - a törvény végrehajtásának módszereit, eszközeit meghatározó - számviteli politikát.
(4) A számviteli politika keretében írásban rögzíteni kell - többek között - azokat a gazdálkodóra jellemző szabályokat, előírásokat, módszereket, amelyekkel
meghatározza, hogy mit tekint a számviteli elszámolás, az értékelés szempontjából lényegesnek, jelentősnek, nem lényegesnek, nem jelentősnek, kivételes
nagyságú vagy előfordulású bevételnek, költségnek, ráfordításnak továbbá meghatározza azt, hogy a törvényben biztosított választási, minősítési lehetőségek
közül melyeket, milyen feltételek fennállása esetén alkalmaz, az alkalmazott gyakorlatot milyen okok miatt kell megváltoztatni.
a) az eszközök és a források leltárkészítési és leltározási szabályzatát;
(6) Az (5) bekezdés c) pontjában előírt kötelezettség alól mentesül az egyszerűsített beszámolót készítő gazdálkodó, az egyszerűsített éves beszámolót készítő
gazdálkodó, továbbá a (7) bekezdésben meghatározott értékhatárt el nem érő gazdálkodó.
(7) Amennyiben az értékesítésnek az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások értékével csökkentett nettó árbevétele valamely üzleti évben az
egymilliárd forintot vagy a költségnemek szerinti költségek együttes összege az ötszázmillió forintot meghaladja, az ezt követő évtől kezdődően a saját előállítású
termékek, a végzett szolgáltatások 51. § szerinti önköltségét az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzat szerinti utókalkuláció módszerével kell
megállapítani. Ezen kötelezettsége alól a vállalkozó a későbbiek során - a feltételek ismételt teljesülése esetén - sem mentesül.
28. oldal
(8) A pénzkezelési szabályzatban rendelkezni kell legalább a pénzforgalom (készpénzben, illetve bankszámlán történő) lebonyolításának rendjéről, a
pénzkezelés személyi és tárgyi feltételeiről, felelősségi szabályairól, a készpénzben és a bankszámlán tartott pénzeszközök közötti forgalomról, a
készpénzállományt érintő pénzmozgások jogcímeiről és eljárási rendjéről, a napi készpénz záró állomány maximális mértékéről, a készpénzállomány
ellenőrzésekor követendő eljárásról, az ellenőrzés gyakoriságáról, a pénzszállítás feltételeiről, a pénzkezeléssel kapcsolatos bizonylatok rendjéről és a
pénzforgalommal kapcsolatos nyilvántartási szabályokról.
(9)-(10)
(11) Az újonnan alakuló gazdálkodó a (3)-(4) bekezdés szerinti számviteli politikát, az (5) bekezdés szerint elkészítendő szabályzatokat a megalakulás
időpontjától számított 90 napon belül köteles elkészíteni. Törvénymódosítás esetén a változásokat annak hatálybalépését követő 90 napon belül kell a számviteli
politikán keresztülvezetni.
17. § (1) A kettős könyvvitelt vezető vállalkozó a 11. § szerinti üzleti évről az üzleti év utolsó napjával, mint mérlegfordulónappal éves beszámolót köteles
készíteni, illetve a 9. § (2) bekezdésében előírt feltételek esetén egyszerűsített éves beszámolót készíthet.
A mérlegtételek értékelésének általános szabályai
46. § (1) Az értékelésnél a vállalkozás folytatásának elvéből kell kiindulni, ha ennek az elvnek az érvényesülését eltérő rendelkezés nem akadályozza, illetve a
vállalkozási tevékenység folytatásának ellentmondó tényező, körülmény nem áll fenn.
(2) Az előző üzleti év mérlegkészítésénél alkalmazott értékelési elvek csak akkor változtathatók meg, ha a változtatást előidéző tényezők tartósan - legalább egy
éven túl - jelentkeznek, és emiatt a változás állandónak, tartósnak minősül. Ez esetben a változtatást előidéző tényezőket és számszerűsített hatásukat a kiegészítő
mellékletben részletezni kell.
29. oldal
(3) Az eszközöket és a kötelezettségeket leltározással (mennyiségi felvétellel, egyeztetéssel) ellenőrizni és - a törvényben szabályozott esetek kivételével - egyedenként értékel
(4) A mérlegben kimutatott eredmény meghatározásakor, a mérlegtételek értékelése során figyelembe kell venni - az 52-56. §-ban foglaltak alapján - minden olyan értékcsökk
Az eszközök bekerülési (beszerzési és előállítási) értéke
47. § (1) Az eszköz bekerülési (beszerzési, előállítási) értéke az eszköz megszerzése, létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig, a raktárba történő beszállí
(2) A bekerülési (beszerzési) érték részét képezi - az (1) bekezdésben felsoroltakon túlmenően - az eszköz beszerzéséhez szorosan kapcsolódó
a) illeték [vagyonszerzés (ajándék, öröklés, adásvétel, csere után járó) illetéke],
b) az előzetesen felszámított, de le nem vonható általános forgalmi adó,
c) a jogszabályon alapuló hatósági igazgatási, szolgáltatási díj,
d) az egyéb hatósági igazgatási, szolgáltatási eljárási díj (környezetvédelmi termékdíj, szakértői díj),
e) a vásárolt vételi opció díja [a 61. § (2) bekezdésében foglaltak kivételével].
30. oldal
(3) A bekerülési (beszerzési) értéknek nem része a levonható előzetesen felszámított általános forgalmi adó, továbbá az általános forgalmi adóról szóló törvény
szerint ellenérték arányában megosztott előzetesen felszámított általános forgalmi adó le nem vonható hányada. A beruházáshoz kapcsolódó, véglegesen kapott
támogatás összege nem csökkenti az eszköz bekerülési (beszerzési) értékét.
(4) Az (1) bekezdés szerinti bekerülési (beszerzési) érték részét képezi

a) az eszköz beszerzéséhez, előállításához közvetlenül kapcsolódóan igénybe vett hitel, kölcsön
aa) felvétele előtt fizetett - a hitel, a kölcsön feltételként előírt - bankgarancia díja,
ab) szerződésben meghatározott, a hitel igénybevétele miatt fizetett kezelési díj, folyósítási jutalék, a hitel igénybevételéig felszámított rendelkezésre tartási jutalék,
ac) szerződés közjegyzői hitelesítésének díja,
ad) felvétele után az eszköz üzembe helyezéséig, raktárba történő beszállításáig terjedő időszakra elszámolt (időszakot terhelő) kamat;
b) a beruházáshoz közvetlenül kapcsolódó - az eszköz üzembe helyezéséig terjedő időszakra elszámolt (időszakot terhelő) - biztosítási díj; továbbá
c) a beruházáshoz, a vagyoni értékű joghoz közvetlenül kapcsolódó - devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem fedezett - devizakötelezettségnek az eszköz üzembe helyez
d) a beruházás tervezés, a beruházás előkészítés, a beruházás lebonyolítás, az új technológia elsajátítás (a betanítás) díjai, közvetlen költségei;
e) földgáz, villamos energia, ivóvíz beszerzése esetén a földgáz egyetemes szolgáltató, a földgázkereskedő, a villamosenergia egyetemes szolgáltató, a villamosenergia-keresk
31. oldal

(5) Építési telek (földterület) és rajta lévő épület, építmény egyidejű beszerzése esetén, amennyiben az épületet, az építményt rendeltetésszerűen nem veszik
használatba (az épület, építmény rendeltetésszerűen nem hasznosítható), akkor az épület, építmény beszerzési, bontási költségeit, továbbá a vásárolt teleknek
építkezésre alkalmassá tétele érdekében végzett munkák költségeit, ráfordításait a telek (a földterület) értékét növelő beszerzési költségként kell elszámolni a
telek (a földterület) bontás utáni (az üres telek) piaci értékének megfelelő összegig, az ezt meghaladó költségeket, ráfordításokat a megvalósuló beruházás (az
épület, az építmény) bekerülési (beszerzési) értékeként kell figyelembe venni.
(6) Egy adott beruházás miatt lebontott és újraépített épület, építmény bontásának költségeit az adott beruházás bekerülési (beszerzési) értékébe be kell számítani.
Az újraépítés költsége az újraépített eszköz bekerülési (beszerzési) értékének minősül.
(7) A tárgyi eszköz biztonságos üzemeltetéséhez, rendeltetésszerű használatához szükséges - és a tárgyi eszköz beszerzésével egy időben vagy annak üzembe
helyezéséig beszerzett - tartozékok, tartalék alkatrészek beszerzési értéke - függetlenül attól, hogy az a tárgyi eszköz számlázott értékében vagy külön számlában
jelenik meg - a tárgyi eszköz bekerülési (beszerzési) értéke részének tekintendő.
(8) A bekerülési (beszerzési) értéket csökkenti a próbaüzemeltetés során előállított, raktárra vett, értékesített termék, teljesített szolgáltatás előállítási költsége, ennek hiányába
(9) A bekerülési (beszerzési) érték részét képező - az (1)-(2) és a (4)-(8) bekezdésben felsorolt - tételeket a felmerüléskor, a gazdasági esemény megtörténtekor (legkésőbb az ü
32. oldal
(10) Az eszköz bekerülési (beszerzési, előállítási) értékét módosítja az a felek között utólag elszámolt, a szokásos piaci ár és az alkalmazott ellenérték alapján
számított különbözet, amellyel a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. törvény) 18. §-a alapján a
beszerzőnek a beszerzésre tekintettel a társasági adó alapját módosítani kellene, amennyiben a különbözetet a könyvviteli elszámolásában a bekerülési érték
módosításaként nem szerepeltetné.
(11) Ha a cash-flow fedezeti ügylet eszköz vagy kötelezettség jövőbeni bekerülésével vagy keletkezésével járó ügylete(ke)t fedez, akkor a fedezeti ügylet
zárásakor realizált eredmény hatékony részét (ideértve a 32. § (5) bekezdés d) pontja, illetve 44. § (5) bekezdés d) pontja szerinti összeget is), valamint a 32. § (5)
bekezdés e) pontja, illetve a 44. § (5) bekezdés e) pontja szerinti összeget az eszköz vagy kötelezettség bekerülésekor, azok bekerülési értékét módosító tételként
kell elszámolni.
48. §. (7) Ha a beszerzés ellenértékének kiegyenlítése számla alapján devizában, valutában történik, akkor a számla szerinti - levonható általános forgalmi adót nem tartalmazó
49. §. (3) A gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetés bekerülési (beszerzési) értéke vásárláskor a részvényért, üzletrészért, egyéb
társasági részesedésért fizetett ellenérték (vételár).
(4) A gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetés bekerülési (beszerzési) értéke alapításkor, tőkeemeléskor a létesítő okiratban, annak
módosításában, illetve a közgyűlési, az alapítói, a taggyűlési határozatban a jegyzett tőke fedezeteként, valamint a jegyzési, a kibocsátási érték és a névérték
különbözeteként, a jegyzett tőkén felüli tőke fedezeteként meghatározott vagyoni hozzájárulás együttes értéke a ténylegesen befizetett pénzbetétnek és a
rendelkezésre bocsátott nem pénzbeli betétnek megfelelő összegben.
(5) A gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetés névértéke fejében a jegyzett tőke leszállításakor (ideértve a tőkeleszállítással egyidejűleg
végrehajtott, a leszállított jegyzett tőkével arányos jegyzett tőkén felüli saját tőke kivonást is) átvett eszköz bekerülési (beszerzési) értéke a gazdasági társaság
által közölt, illetve számlázott érték, a gazdasági társaság jogutód nélküli megszűnése esetén a vagyonfelosztási javaslat szerinti érték.
(6) Gazdasági társaság átalakulása, egyesülése, szétválása esetén a megszűnt gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetés ellenében kapott
részesedés bekerülési (beszerzési) értéke a megszűnt részesedésre jutó - a megszűnt gazdasági társaság végleges vagyonmérlege szerinti - saját tőke összege
(kiválás esetén a kiválással létrejött gazdasági társaság végleges vagyonmérlege szerinti saját tőke összege).
(7) Gazdasági társaság beolvadása esetén a külső tulajdonosnál a megszűnt gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetés ellenében kapott
részesedés bekerülési (beszerzési) értéke a megszűnt részesedésre jutó - a megszűnt gazdasági társaság végleges vagyonmérlege szerinti - saját tőke összege.
33. oldal
50. § (1) Követelés fejében átvett eszköz bekerülési (beszerzési) értéke az eszköz megállapodás, csereszerződés, vagyonfelosztási javaslat szerinti (számlázott,
bizonylatolt) értéke.
(2) Csere útján beszerzett eszköz bekerülési (beszerzési) értéke az eszköz csereszerződés szerinti értéke, a cserébe adott eszköz eladási ára.
(4) A térítés nélkül (a visszaadási kötelezettség nélkül) átvett eszköz, illetve az ajándékként, hagyatékként kapott eszköz, továbbá a többletként fellelt (a nem
adminisztrációs hibából származó többlet-) eszköz bekerülési (beszerzési) értéke - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - az eszköznek az állományba vétel
időpontjában ismert piaci értéke.
(5) A saját kiskereskedelmi egységbe kiszállított, illetve felhasznált saját előállítású termék forgalmi értéke után fizetendő adó, járulék, termékdíj összege is a
termék bekerülési (beszerzési) értékének (előállítási költségének) részét képezi.
(6) A pénzügyi lízing keretében átadott, a részletfizetéssel, a halasztott fizetéssel értékesített és a szerződés szerinti feltételek teljesülésének meghiúsulása miatt
később visszavett, a két időpont között a vevő által használt eszköz visszavételkori beszerzési értékeként az eszköz - a lízingbe adó, illetve az eladó által kiállított
helyesbítő számlában rögzített - piaci értékét, legfeljebb az eredeti eladási árát kell figyelembe venni.
51. § (1) Az eszköz bekerülési (előállítási) értékének részét képezik azok a költségek, amelyek
a) az eszköz (termék) előállítása, üzembe helyezése, bővítése, rendeltetésének megváltoztatása, átalakítása, eredeti állagának helyreállítása során közvetlenül
felmerültek,
b) az előállítással bizonyíthatóan szoros kapcsolatban voltak, továbbá
c) az eszközre (termékre) megfelelő mutatók, jellemzők segítségével elszámolhatók (együttesen: közvetlen önköltség)
(2) Az elvégzett, a nyújtott, a teljesített szolgáltatás bekerülési (előállítási) értékének részét azok a költségek képezik, amelyek
a) a szolgáltatás végzése, nyújtása, teljesítése során közvetlenül felmerültek,
b) a szolgáltatás végzésével, nyújtásával, teljesítésével szoros kapcsolatban voltak, továbbá
c) a szolgáltatásra megfelelő mutatók, jellemzők segítségével elszámolhatók (együttesen: közvetlen önköltség)
(3) Az előállítási költségek között kell elszámolni [és így a bekerülési (előállítási) érték részét képezi] az idegen vállalkozó által megvalósított beruházáshoz a
beruházó által biztosított (az idegen vállalkozó felé nem számlázott) vásárolt anyag bekerülési (beszerzési) értékét, továbbá a saját előállítású termék, nyújtott
szolgáltatás közvetlen önköltségét a vásárolt anyag, a saját előállítású termék tényleges beépítésekor, a szolgáltatásnyújtással egyidejűleg.
34. oldal
(4) Értékesítési költségeket és az előállítással közvetlen kapcsolatba nem hozható igazgatási és egyéb általános költségeket - az eszközértékelés alapjául szolgáló
- közvetlen önköltség nem tartalmazhat.
Az eszközök értékcsökkenése
52. § (1) Az immateriális javaknak, a tárgyi eszközöknek a hasznos élettartam végén várható maradványértékkel csökkentett bekerülési (beszerzési, illetve
előállítási) értékét azokra az évekre kell felosztani, amelyekben ezeket az eszközöket előreláthatóan használni fogják (az értékcsökkenés elszámolása).
(2) Az évenként elszámolandó értékcsökkenésnek a bekerülési értékhez (bruttó értékhez) - maradványérték megállapítása esetén a maradványértékkel csökkentett bekerülési é
(5) Nem számolható el terv szerinti értékcsökkenés a földterület, a telek (a bányaművelésre, veszélyes hulladék tárolására igénybe vett földterület, telek kivételével), az erdő, a
(6) Nem szabad terv szerinti értékcsökkenést elszámolni az olyan eszköznél, amely értékéből a használat során sem veszít, vagy amelynek értéke - különleges helyzetéből, egy
(7) Terv szerinti értékcsökkenést a már rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett immateriális javak, tárgyi eszközök után kell elszámolni addig,
amíg azokat rendeltetésüknek megfelelően használják.
53. § (1) Terven felüli értékcsökkenést kell az immateriális jószágnál, a tárgyi eszköznél elszámolni akkor, ha
a) az immateriális jószág, a tárgyi eszköz (ide értve a beruházást is) könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen magasabb, mint ezen eszköz piaci értéke;
35. oldal
b) az immateriális jószág, a tárgyi eszköz (ideértve a beruházást is) értéke tartósan lecsökken, mert az immateriális jószág, a tárgyi eszköz (ideértve a beruházást is) a vállalkoz
c) a vagyoni értékű jog a szerződés módosulása miatt csak korlátozottan vagy egyáltalán nem érvényesíthető;
(6) Nem számolható el terv szerinti, illetve terven felüli értékcsökkenés a már teljesen leírt, továbbá terv szerinti értékcsökkenés a tervezett maradványértéket elért immateriáli
54. § (1) A gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetésnél - függetlenül attól, hogy az a forgóeszközök, illetve a befektetett pénzügyi
eszközök között szerepel - értékvesztést kell elszámolni, a befektetés könyv szerinti értéke és piaci értéke közötti - veszteségjellegű - különbözet összegében, ha
ez a különbözet tartósnak mutatkozik és jelentős összegű.
(2) Az (1) bekezdés szerinti befektetés piaci értéke meghatározásakor figyelembe kell venni:
a) a gazdasági társaság tartós piaci megítélését, a piaci megítélés tendenciáját, a befektetés (felhalmozott) osztalékkal csökkentett tőzsdei, tőzsdén kívüli
árfolyamát, annak tartós tendenciáját,
b) a megszűnő gazdasági társaságnál a várhatóan megtérülő összeget,
c) a gazdasági társaság saját tőkéjéből a befektetésre jutó részt, külföldi pénzértékre szóló befektetés esetén a 60. § szerinti, az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozó válasz
(3) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti befektetésnek a (2) bekezdés figyelembevételével meghatározott, mérlegkészítéskori piaci értéke jelentősen és tartósan
magasabb, mint a befektetés könyv szerinti értéke, a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell. Az értékvesztés
visszaírásával a befektetés könyv szerinti értéke nem haladhatja meg a 62. § (1) bekezdés szerinti beszerzési értéket.
(4) A hitelviszonyt megtestesítő, egy évnél hosszabb lejáratú értékpapírnál - függetlenül attól, hogy az a forgóeszközök, illetve a befektetett pénzügyi eszközök
között szerepel - értékvesztést kell elszámolni, ha a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír könyv szerinti értéke és - (felhalmozott) kamatot nem tartalmazó - piaci
értéke közötti különbözet veszteségjellegű, tartósnak mutatkozik és jelentős összegű.
36. oldal
(5) A (4) bekezdés szerinti értékpapír piaci értéke meghatározásakor figyelembe kell venni:
a) az értékpapír (felhalmozott) kamattal csökkentett tőzsdei, tőzsdén kívüli árfolyamát, piaci értékét, annak tartós tendenciáját,
b) az értékpapír kibocsátójának piaci megítélését, a piaci megítélés tendenciáját, azt, hogy a kibocsátó a lejáratkor, a beváltáskor a névértéket (és a felhalmozott
kamatot) várhatóan megfizeti-e, illetve milyen arányban fizeti majd meg.
(6) Amennyiben a (4) bekezdés szerinti értékpapír mérlegkészítéskori piaci értéke jelentősen és tartósan magasabb, mint a könyv szerinti értéke, a különbözettel a
korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell. Az értékvesztés visszaírásával az értékpapír könyv szerinti értéke nem haladhatja meg a 62. § (1)
bekezdése szerinti beszerzési értéket, illetve ha a beszerzési érték magasabb a névértéknél (névérték felett vásárolt értékpapírnál), az értékvesztés visszaírásával
az értékpapír könyv szerinti értéke nem haladhatja meg az adott értékpapír névértékét.
(7) A külföldi pénzértékre szóló, tulajdoni részesedést jelentő befektetésnél, illetve a hitelviszonyt megtestesítő (4) bekezdés szerinti értékpapírnál az (1), illetve a (4) bekezdés
(8) A hitelkockázati szempontból - a (9) bekezdésben foglaltak figyelembevételével, a számviteli politikában meghatározottak szerint - kockázatmentesnek minősített, valamel
(9) A (8) bekezdés alkalmazása szempontjából bármely vállalkozónál kockázatmentesnek minősíthető a külön törvény(ek) felhatalmazása alapján kiadott jogszabály(ok) szerin
(10) A kezelt vagyonra szóló tartós követelésre értékvesztést kell elszámolni annak könyv szerinti értéke és piaci értéke közötti veszteségjellegű különbözet összegében, ha ez
(11) A (10) bekezdés szerinti értékvesztés, illetve annak visszaírása során a piaci érték meghatározásakor a kezelt vagyon üzleti év mérlegfordulónapjára kimutatott saját tőkéj
37. oldal

55. § (1) A vevő, az adós minősítése alapján az üzleti év mérlegfordulónapján fennálló és a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg nem rendezett követelésnél
(ideértve a hitelintézetekkel, pénzügyi vállalkozásokkal szembeni követeléseket, a kölcsönként, az előlegként adott összegeket, továbbá a bevételek aktív időbeli
elhatárolása között lévő követelésjellegű tételeket is) értékvesztést kell elszámolni - a mérlegkészítés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján - a
követelés könyv szerinti értéke és a követelés várhatóan megtérülő összege közötti - veszteségjellegű - különbözet összegében, ha ez a különbözet tartósnak
mutatkozik és jelentős összegű.
(2) A vevőnként, az adósonként kisösszegű követelések könyvvitelben elkülönített csoportjára - a vevők, az adósok együttes minősítése alapján - az értékvesztés összege ezen
(3) Amennyiben a vevő, az adós minősítése alapján a követelés várhatóan megtérülő összege jelentősen meghaladja a követelés könyv szerinti értékét, a
különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell. Az értékvesztés visszaírásával a követelés könyv szerinti értéke nem haladhatja
meg a 65. § (1)-(3) bekezdése szerinti nyilvántartásba vételi (devizakövetelés esetén a 60. § szerinti árfolyamon számított) értékét.
(4) A követelések eredeti, a 65. § (1)-(3) bekezdése szerinti nyilvántartásba vételi (devizakövetelés esetén a 60. § szerinti árfolyamon számított) értékét, az üzleti
évben elszámolt, illetve visszaírt, a halmozottan elszámolt értékvesztés összegét - legalább a mérlegtételek szerinti megbontásban - a kiegészítő mellékletben be
kell mutatni.
56. § (1) Ha a vásárolt készlet (anyag, áru) bekerülési (beszerzési), illetve könyv szerinti értéke jelentősen és tartósan magasabb, mint a mérlegkészítéskor ismert
tényleges piaci értéke, akkor azt a mérlegben a tényleges piaci értéken, ha pedig a saját termelésű készlet (befejezetlen termelés, félkész és késztermék, állat)
bekerülési (előállítási), illetve könyv szerinti értéke jelentősen és tartósan magasabb, mint a mérlegkészítéskor ismert és várható eladási ára, akkor azt a
mérlegben a még várhatóan felmerülő költségekkel csökkentett, várható támogatásokkal növelt eladási áron számított értéken kell kimutatni, a készlet értékét a
különbözetnek értékvesztéskénti elszámolásával kell csökkenteni.
38. oldal

(2) A vásárolt készlet bekerülési (beszerzési), illetve könyv szerinti értékét, illetve a saját termelésű készlet bekerülési (előállítási) értékét - az (1) bekezdésben
foglaltakon túlmenően - csökkentetten kell a mérlegben szerepeltetni, ha a készlet a vonatkozó előírásoknak (szabvány, szállítási feltétel, szakmai előírás stb.),
illetve eredeti rendeltetésének nem felel meg, ha megrongálódott, ha felhasználása, értékesítése kétségessé vált, ha feleslegessé vált. A készlet értékének
csökkentését - a különbözetnek értékvesztéskénti elszámolásával - ez esetben addig a mértékig kell elvégezni, hogy a készlet a használhatóságnak (az
értékesíthetőségnek) megfelelő, mérlegkészítéskor, illetve a minősítés elvégzésekor érvényes (ismert) piaci értéken (legalább haszonanyagáron, illetve
hulladékértéken) szerepeljen a mérlegben.
(3) Az (1)-(2) bekezdés szerinti értékvesztés összege a - fajlagosan kis értékű - készleteknél a vállalkozó által kialakított készletcsoportok könyv szerinti
értékének arányában is meghatározható.
(4) Amennyiben a készlet piaci értéke jelentősen és tartósan meghaladja könyv szerinti értékét, a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással
csökkenteni kell. Az értékvesztés visszaírásával a készlet könyv szerinti értéke nem haladhatja meg a 62. § (2)-(3) bekezdése szerinti bekerülési értéket.
57. § (1) A befektetett eszközöket, a forgóeszközöket - a 60-62. §-ban foglaltak figyelembevételével - a 47-51. § szerinti bekerülési értéken kell értékelni,
csökkentve azt az 52-56. § szerint alkalmazott leírásokkal, növelve azt a (2) bekezdés szerinti visszaírás összegével.
(2) Amennyiben az 53-56. § szerint alkalmazott leírások miatt az (1) bekezdés szerinti eszközök könyv szerinti értéke alacsonyabb ezen eszközök eredeti bekerülési értékénél
39. oldal
(3) Amennyiben az 58. § (5) bekezdése szerinti befektetett eszköz piaci értéke jelentősen meghaladja a (2) bekezdés szerinti visszaírás utáni könyv szerinti
értéket (a nyilvántartásba vételkor megállapított, a 47-51. § szerinti bekerülési értéket, illetve immateriális jószágnál, tárgyi eszköznél a terv szerinti
értékcsökkenés figyelembevételével meghatározott nettó értéket), ezen eszköz - az 58-59. § előírásai szerint - piaci értéken is felvehető. Ez esetben a bekerülési
érték, illetve immateriális jószágnál, tárgyi eszköznél a terv szerinti értékcsökkenés figyelembevételével meghatározott nettó érték és a piaci érték különbözetét
az eszközök között értékhelyesbítésként, a források között - az értékhelyesbítés összegével azonos összegben - értékelési tartalékként lehet kimutatni.
58. § (1) Amennyiben a vállalkozó él az 57. § (3) bekezdése szerinti lehetőséggel, illetve kötelező az 57. § (2) bekezdése szerinti visszaírás, akkor a piaci
értékelésbe bevont, illetve a visszaírással érintett eszközök esetében a leltárnak - többek között - tartalmaznia kell:
a)az egyedi eszköz mérlegkészítéskori piaci értékét;
b) az egyedi eszköznek e törvény szerint elszámolt értékcsökkenéssel, értékvesztéssel csökkentett, a (2) bekezdés szerinti visszaírással növelt bekerülési értékét
(könyv szerinti nettó értékét);
c) az a)-b) pontok szerinti értékek különbözetét.
(2) Amennyiben az egyedi eszköz mérlegkészítéskori piaci értéke jelentősen meghaladja a könyv szerinti értékét, immateriális jószágnál, tárgyi eszköznél a terv szerinti értékc
(3) A (2) bekezdés szerinti különbözettel a könyv szerinti értéket az adott eszköz nyilvántartásba vételekor számításba vett értékéig - a 47-51. § szerinti
bekerülési értéke összegéig, immateriális jószágnál, tárgyi eszköznél a terv szerinti értékcsökkenés figyelembevételével meghatározott nettó értékig - kell növelni
(visszaírás összege). A visszaírás összege nem lehet több, mint a korábban terven felüli értékcsökkenésként, értékvesztésként elszámolt összeg.
(5) Amennyiben a vállalkozó tevékenységét tartósan szolgáló vagyoni értékű jog, szellemi termék, tárgyi eszköz (kivéve a beruházásokat, a beruházásra adott
előlegeket), tulajdoni részesedést jelentő befektetés piaci értéke jelentősen meghaladja az adott eszköznek a (2) bekezdés szerinti visszaírás utáni könyv szerinti
(bekerülési) értékét, a piaci érték és a visszaírás utáni könyv szerinti (bekerülési) érték közötti különbözet a mérlegben az eszközök között "Értékhelyesbítés"-
ként, a saját tőkén belül "Értékelési tartalék"-ként kimutatható.
40. oldal

(6) A könyvekben az értékhelyesbítés összegét és annak változásait egyedi eszközönként elkülönítetten kell nyilvántartani.
(7) Amennyiben az (5) bekezdés szerint egyedi eszközönként meghatározott értékhelyesbítés összege jelentősen eltér az előző üzleti év mérlegfordulónapján
kimutatott értékhelyesbítés összegétől, a leltárral alátámasztott különbözet
a) növeli az értékhelyesbítés összegét az értékelési tartalékkal szemben, ha a tárgyévi értékhelyesbítés értéke meghaladja az előző évit,
b) csökkenti az értékhelyesbítés összegét az értékelési tartalékkal szemben, ha a tárgyévi értékhelyesbítés értéke alacsonyabb az előző évinél, legfeljebb az előző
üzleti év mérlegfordulónapján kimutatott értékhelyesbítés összegéig.
(8)Amennyiben az (5) bekezdés szerinti eszköz mérlegkészítéskori piaci értéke alacsonyabb könyv szerinti (bekerülési) értékénél, immateriális jószágnál, tárgyi eszköznél a te
(9) Az (5) bekezdés szerinti eszközök könyvekből történő kivezetésekor az egyedi eszközhöz kapcsolódó, elkülönítetten nyilvántartott értékhelyesbítést is ki kell
vezetni az értékelési tartalékkal szemben.
60. § (1) A valutapénztárba bekerülő valutakészletet, a devizaszámlára kerülő devizát, a külföldi pénzértékre szóló követelést, befektetett pénzügyi eszközt,
értékpapírt, illetve kötelezettséget a bekerülés napjára, illetve a szerződés szerinti teljesítés napjára vonatkozó - a (4)-(6) bekezdés szerinti - devizaárfolyamon
átszámított forintértéken kell a könyvviteli nyilvántartásba felvenni, kivéve a forintért vásárolt valutát, devizát, amelyet a fizetett összegben kell felvenni, és
amelynél a ténylegesen fizetett forint alapján kell a nyilvántartásba vételi árfolyamot meghatározni.
(2) A mérlegben a valutapénztárban lévő valutakészletet, a devizaszámlán lévő devizát, továbbá a külföldi pénzértékre szóló - az 54-55. § szerint minősített - minden követelés
(3) A valutapénztárban lévő valutakészletnek, a devizaszámlán lévő devizának, továbbá a külföldi pénzértékre szóló követelésnek, befektetett pénzügyi eszköznek, értékpapírn
41. oldal
a) amennyiben az összevontan veszteség, egyenlegében a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között árfolyamveszteségként,
b) amennyiben az összevontan nyereség, egyenlegében a pénzügyi műveletek egyéb bevételei között árfolyamnyereségként kell elszámolni
(4) A valutakészlet, a devizaszámlán lévő deviza, a külföldi pénzértékre szóló követelés, befektetett pénzügyi eszköz, értékpapír (a továbbiakban együtt: külföldi pénzértékre s
(5) A (4) bekezdésben előírt devizaárfolyam használatától el kell térni, ha a hitelintézet, a Magyar Nemzeti Bank, illetve az Európai Központi Bank által nem jegyzett valutát,
(5a) Azon gazdasági események esetén, amelyeknél az ellenérték külföldi pénzértékben kerül meghatározásra, a külföldi pénzértékre szóló követelés, illetve kötelezettség forin
(6) A külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek forintra történő átszámításánál a devizavételi és devizaeladási árfolyam átlaga helyett valamennyi külföldi pénzér
42. oldal
(10) Amennyiben a választott hitelintézet adott napon belül többször is jegyez árfolyamot, úgy az (1)-(9) bekezdések alkalmazása során az adott napi jegyzett
árfolyamok közül a számviteli politikában meghatározott árfolyamot kell figyelembe venni.
62. §. (2) Vásárolt készleteknél (anyag, áru) bekerülési érték a 47-50. § szerinti tételek, vagy a beszerzési értékek alapján számított átlagos (súlyozott) beszerzési ár, vagy a FIF
Hivatozott jogszabályhelyek az Áhsz-ből:

Számviteli politika
1. § (1) E rendelet alkalmazásában
1. Behajthatatlan követelés
a) a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. § (4) bekezdés 10. pont a)-d), f) és g) alpontja szerinti követelés azzal az eltéréssel, hogy nem tekinthető b
b) - a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott kis összegű követelések tekintetében - az olyan követelés, amelynél a fizetési meghagyásos
eljárással vagy a végrehajtással kapcsolatos ráfordítások nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével, és
c) az olyan követelés, amelynél az adós nem lelhető fel, mert a megadott címen nem található és a felkutatása igazoltan nem járt eredménnyel.
3. jelentős összegű hiba: ha a hiba megállapításának évében, az ellenőrzések során ugyanazon költségvetési évet érintően megállapított hibák, hibahatások
együttes (előjeltől független) összege eléri, vagy meghaladja a költségvetési év mérlegfőösszegének 2%-át, vagy - ha a mérlegfőösszeg 2%-a meghaladja a
százmillió forintot - a százmillió forintot,
4. kisértékű immateriális javak, tárgyi eszközök: a kettőszázezer forint egyedi értéket nem meghaladó bekerülési értékű vagyoni értékű jogok, szellemi termékek,
tárgyi eszközök,
43. oldal
Az államháztartás számviteli rendszere
3. § (1) Az államháztartás számvitele a költségvetési számvitelből és a pénzügyi számvitelből áll.
(2) A költségvetési számvitel a bevételi és kiadási előirányzatok alakulásának, a követelések, kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek, és ezek
teljesítésének, továbbá a központi költségvetés Áht. 14. § (3) bekezdése szerinti fejezetéből kapott támogatások felhasználásának a valóságnak megfelelő,
folyamatos, zárt rendszerű, áttekinthető nyilvántartását és az éves költségvetési beszámoló ezekre vonatkozó részei megbízható és valós összképet mutató
elkészítését biztosítja.
(3) A pénzügyi számvitel a vagyon és annak összetétele, a tevékenység eredménye valóságnak megfelelő, folyamatos, zárt rendszerű, áttekinthető nyilvántartását
és az éves költségvetési beszámoló ezekre vonatkozó részei megbízható és valós összképet mutató elkészítését biztosítja.
A számviteli alapelvek alkalmazása
4. § (1) A költségvetési számvitelben és a pénzügyi számvitelben az Szt.-ben meghatározott alapelveket a (2)-(8) bekezdésben meghatározott sajátosságokkal kell
érvényesíteni. A számviteli alapelveken túl a könyvvezetés és az éves költségvetési beszámoló elkészítése során az Szt. rendelkezéseit csak akkor lehet
alkalmazni, ha azt e rendelet kifejezetten elrendeli.
(2) A vállalkozás folytatásának elve alkalmazása során figyelembe kell venni a beszámolással érintett időszakban bekövetkezett szervezeti és feladatváltozásokat
is.
(3) A költségvetési számvitelben a teljesség elve oly módon érvényesül, hogy figyelembe kell venni azt, hogy a költségvetés naptári évre készül.
(4) Az óvatosság elve érvényesítésekor a céltartalék képzésére vonatkozó szabályok nem alkalmazhatók.
(5) A költségvetési számvitelben az összemérés elve oly módon érvényesül, hogy a költségvetési és a vállalkozási maradvány megállapításakor a bevételeket és
kiadásokat tevékenységenként elkülönítve kell figyelembe venni.
44. oldal
(6) Az egyedi értékelés elve sajátosan alkalmazható az egyszerűsített értékelési eljárás alá vont követelések esetében.
(7) A költségvetési számvitelben az időbeli elhatárolás elve nem alkalmazható.
(8) A költség-haszon összevetésének elve nem alkalmazható azon információk előállításának tekintetében, amelyek előállítását, szolgáltatását jogszabály előírja.
(9) Az Országgyűlés vagy a Kormány által az Áht. 33. § (1) bekezdése alapján elrendelt címrend módosítás esetén a folytonosság elve az államháztartás
központi alrendszerének egészében érvényesül.
Az eszközök bekerülési értéke
15. § (1) A bekerülési érték részét képező tételek elszámolásának időpontjára az Szt. 47. § (9) bekezdését kell alkalmazni azzal, hogy az eszköz értékének
utólagos módosítása során akkor kell a különbözet összegét jelentősnek tekinteni, ha az meghaladja az eredetileg elszámolt bekerülési érték 1%-át, de legalább a
százezer forintot.
(2) A 16. §-ban foglaltaktól eltérően a vagyonkezelésbe vett eszközök - ideértve, ha a vagyonkezelői jog más vagyonkezelőtől való átvétellel, költségvetési szerv átalakításáva
(3) A 16. §-ban foglaltaktól eltérően társulás alapítása, a társulási szerződés módosításával vagyonának növelése esetén az átvett eszközök bekerülési értéke a
társulási szerződésben, illetve annak módosításában szereplő bruttó érték Az átvételt követően az átadónál az átadásig elszámolt értékcsökkenést, értékvesztést az
átvevő társulásnak nyilvántartásba kell vennie.
45. oldal
(3a) A 16. §-ban foglaltaktól eltérően a tulajdonosnál, tulajdonosi joggyakorló szervezetnél az államháztartáson belüli szervezet részére vagyonkezelésbe adott, illetve az állam
(4) A 16. §-ban foglaltaktól eltérően az Szt. 49. § (5) bekezdése és 50. § (1), (2), (4) és (6) bekezdése szerint átvett eszközök bekerülési értékét az ott leírtak
szerint kell meghatározni.
(5) Importbeszerzés esetén a bekerülési értéket - figyelemmel a 20. § (3) és (4) bekezdésére - az Szt. 48. § (7) bekezdése szerint kell meghatározni.
(6) A külföldi pénzértékre szóló részesedés, értékpapír bekerülési értékét a bekerülés napjára vonatkozó, a 20. § (3) és (4) bekezdése szerinti devizaárfolyamon
átszámított forintérték alapján kell meghatározni. A külföldi pénzértékre szóló követelések, kötelezettségek bekerülési értéke megegyezik a költségvetési
számvitelben nyilvántartott követelés, végleges kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség összegével.
16. § (1) A vásárolt immateriális javak bekerülési értéke az egységes rovatrend K61. Immateriális javak beszerzése, létesítése rovathoz kapcsolódóan vezetett
nyilvántartási számlákon végleges kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként nyilvántartott vételára.
(2) A saját előállítású immateriális javak bekerülési értéke az Szt. 51. §-a alapján megállapított közvetlen önköltség.
(3) A vásárolt, rendeltetésszerűen használatba nem vett, üzembe nem helyezett tárgyi eszközök esetén a beruházás bekerülési értéke az egységes rovatrend K62. Ingatlanok be
46. oldal
(3a) A saját előállítású rendeltetésszerűen használatba nem vett, üzembe nem helyezett tárgyi eszközök, továbbá a már használatba vett, illetve a mérlegben nem szerepeltethet
(3b) Az idegen vállalkozó által előállított, rendeltetésszerűen használatba nem vett, üzembe nem helyezett tárgyi eszközök esetén a beruházás bekerülési értéke az eszköz létes
(3c) A használatba vett, illetve a mérlegben nem szerepeltethető tárgyi eszközök bővítésével, rendeltetésének megváltoztatásával, átalakításával, élettartamának, teljesítőképes
(3d) A már használatba vett, illetve a mérlegben nem szerepeltethető tárgyi eszközökön idegen vállalkozó által végzett felújítási munkák esetén a felújítás bekerülési értéke az
(4) Az ingatlanok, gépek, berendezések, felszerelések, járművek, tenyészállatok értékét növeli az azokhoz kapcsolódóan a pénzügyi számvitelben elszámolt
befejezett felújítás értéke.
47. oldal
(5) A gazdasági társaságban való részesedés bekerülési értékét alapításkor, tőkeemeléskor, vásárláskor, a társaság átalakulásakor, beolvadásakor az Szt. 49. § (3),
(4), (6) és (7) bekezdése szerint kell meghatározni, alapításkor, tőkeemeléskor, vásárláskor egyezően az egységes rovatrend K65. Részesedések beszerzése vagy
K66. Meglévő részesedések növeléséhez kapcsolódó kiadások rovatokhoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon végleges kötelezettségvállalásként,
más fizetési kötelezettségként nyilvántartott összeggel. A társulási részesedés bekerülési értéke a társulásban résztvevők által bevitt vagyontárgyak társulási
szerződésében, illetve annak módosításában meghatározott bruttó értéke.
(6) A vásárolt hitelviszonyt megtestesítő értékpapír bekerülési értéke az egységes rovatrend K9121. Forgatási célú belföldi értékpapírok vásárlása, K9122. Befektetési célú bel
(7) A vásárolt anyagok bekerülési értéke az egységes rovatrend K311. Szakmai anyagok beszerzése, K312. Üzemeltetési anyagok beszerzése és - a reprezentációs készletek, ü
(8) A forint pénzeszközök bekerülési értéke a befizetett, jóváírt forintösszeg. A valutapénztárba bekerülő valutakészlet és a devizaszámlára kerülő deviza
bekerülési értéke a bekerülés napjára vonatkozó, a 20. § (3) és (4) bekezdése szerinti devizaárfolyamon átszámított forintérték, kivéve a forintért vásárolt valutát,
devizát, amelynél a ténylegesen fizetett forint alapján kell a nyilvántartásba vételi árfolyamot meghatározni.
(9) A forintban kifizetett követelés jellegű sajátos elszámolások és egyéb sajátos eszközoldali elszámolások bekerülési értéke az átutalt vagy megfizetett -
előzetesen felszámított általános forgalmi adót nem tartalmazó - összeg, a valutapénztárból, devizaszámláról kifizetett követelés jellegű sajátos elszámolások
bekerülési értéke a valuta, deviza nyilvántartási árfolyamon átszámított forintértéke. A követelés jellegű sajátos elszámolások kivételével a követelések bekerülési
értéke az egységes rovatrend bevételeihez kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon kimutatott követelésekkel megegyező elismert, esedékes összeg.
(10) A forintban kapott kötelezettség jellegű sajátos elszámolások bekerülési értéke az átutalt, megfizetett - előzetesen felszámított általános forgalmi adót nem
tartalmazó - összeg. A valutában, devizában kapott kötelezettség jellegű sajátos elszámolások bekerülési értéke a 20. § (3) és (4) bekezdése szerinti
devizaárfolyamon átszámított forintérték, kivéve a forintban kapott devizát, amelynél a ténylegesen kapott forintérték alapján kell a nyilvántartásba vételi
árfolyamot meghatározni. A kötelezettség jellegű sajátos elszámolások kivételével a kötelezettségek bekerülési értéke az egységes rovatrend kiadásaihoz
kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon nyilvántartott végleges kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek összege.
48. oldal
(11) Ha e rendelet a bekerülési értéket az egységes rovatrend rovataihoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon nyilvántartott végleges kötelezettségvállalás, más fize
A bekerülési érték újbóli megállapítása
16/A. § (1) Törvény vagy kormányrendelet előírhatja az immateriális javak, tárgyi eszközök és a koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközök meghatározott köre bekerülés
(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben az eszköz korábbi bruttó értékét és a megállapított új bekerülési értékét a nemzeti vagyon változásaival szemben kell
elszámolni és az eszköz korábban elszámolt terv szerinti és terven felüli értékcsökkenését a felhalmozott eredménnyel szemben ki kell vezetni. Ha az (1)
bekezdés szerinti törvény vagy kormányrendelet előírja vagy lehetővé teszi az új bekerülési értékre terv szerinti értékcsökkenés kimutatását, azt a felhalmozott
eredménnyel szemben kell a könyvekbe felvenni.
Az eszközök értékcsökkenése, értékvesztése, az értékhelyesbítés lehetősége
17. § (1) Az immateriális javak, tárgyi eszközök után terv szerinti értékcsökkenést kell elszámolni. Az értékcsökkenésre a (2)-(4) bekezdésben foglalt
eltérésekkel az Szt. 52. § (1), (2) és (5)-(7) bekezdését kell alkalmazni.
(2) A kisértékű immateriális javak bekerülési értéke a beszerzést, a kisértékű tárgyi eszközök bekerülési értéke az üzembe helyezést, használatba vételt követően, legkésőbb az
(2a) Az immateriális javak esetén a terv szerinti értékcsökkenés leírási kulcsa
a) vagyoni értékű jogoknál 16% vagy a tervezett használati idő alapján megállapított lineáris kulcs,
b) szellemi termékeknél 33%.
49. oldal
(3) A tárgyi eszközök terv szerinti értékcsökkenését a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 2. számú mellékletében meghatározottak szerint k
(4) A huszonötmillió forint bekerülési érték alatti gépek, berendezések, felszerelések, járművek terv szerinti értékcsökkenése megállapítása során nem lehet
maradványértéket meghatározni.
(5) Az immateriális javak, tárgyi eszközök után terven felüli értékcsökkenést az Szt. 53. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti esetekben kell elszámolni. A terven felüli értékc
18. § (1) Az Szt.-ben meghatározott eszközök után értékvesztést kell elszámolni. Az értékvesztés elszámolására a (2)-(7) bekezdésben foglalt eltérésekkel az Szt.
54-56. §-át kell alkalmazni.
(2) A nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközök és forgóeszközök között kimutatott részesedések, értékpapírok, a készletek és a követelések értékvesztésének elszámolás
(3) A közhatalmi bevételekre vonatkozó követelések és az adók módjára behajtandó kisösszegű követelések értékelése során az értékvesztés összege a kötelezettek együttes m
(4) Az egyszerűsített értékelési eljárás során az egyes minősítési kategóriákhoz rendelt, a várható megtérülésre vonatkozó százalékos mutatók meghatározását a
követelés-beszedés eredményének előző költségvetési év(ek)re vonatkozó adatai alapján kell kialakítani. Az egyes minősítési kategóriákhoz rendelt százalékos
mutatókat évente felül kell vizsgálni.
50. oldal
(5) Az egységes rovatrend B31. Jövedelemadók, B32. Szociális hozzájárulási adó és járulékok, B33. Bérhez és foglalkoztatáshoz kapcsolódó adók, B34. Vagyoni típusú adók
(6) A folyamatosan működő adósokkal szembeni követeléseket lejáratuk szerint tovább kell bontani legalább
a) 90 napon belüli,
b) 91-180 napos,
c) 181-360 napos, és
d) 360 napon túli
minősítési kategóriákra.
(7) A követelések működési célú támogatások bevételeire államháztartáson belülről, a követelések felhalmozási célú támogatások bevételeire államháztartáson
belülről, és Kincstárnál vezetett fizetési számlák után értékvesztés nem számolható el.
19. § (1) Az eszközök terven felüli értékcsökkenésének és értékvesztésének visszaírására az Szt. 57. § (2) bekezdését és 58. § (2) és (3) bekezdését kell alkalmazni azzal, hogy
(2) Az eszközök értékhelyesbítésére az Szt. 57. § (3) bekezdését és 58. § (1) és (5)-(9) bekezdését kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy
a) értékelési tartalék alatt az eszközök értékhelyesbítésének forrását kell érteni,
b) a tulajdonosi joggyakorló szervezeteknél a tartós és az értékesítési célú állami tulajdonú részesedések piaci értéke - a tőzsdén jegyzett társasági részesedések kivételével - a
51. oldal
c) a tartós részesedések után értékhelyesbítés csak a gazdasági társaságokban - ide nem értve az állam jegybankban fennálló részesedését - fennálló tartós részesedések után m
20. § (1) A mérlegtételek értékelésének általános szabályaira az Szt. 46. §-át kell alkalmazni.
(2) Az egyidejűleg beszerzett, azonos beszerzési árhoz tartozó, azonos paraméterekkel rendelkező, egyidejűleg használatba vett tárgyi eszközöket, értékpapírokat,
készleteket csoportosan is nyilván lehet tartani. A csoportosan nyilvántartott eszközök esetén az értékelést külön-külön, csoportonként kell elvégezni. A
csoportos értékelést addig lehet alkalmazni, amíg az egyedi eszköz nyilvántartási értékében elkülönült változás nem következik be.
A mérlegkészítés időpontja
30/A. § A mérlegkészítés időpontja
a) a c) és d) pontban foglalt kivétellel a költségvetési szerv, a fejezeti kezelésű előirányzat, az elkülönített állami pénzalap, a helyi önkormányzat, a nemzetiségi
önkormányzat, a társulás és a térségi fejlesztési tanács esetén a költségvetési évet követő év február 25-e,
b)
c) a megszűnő költségvetési szerv, társulás, nemzetiségi önkormányzat esetén a

megszűnés napját követő hatvanadik nap,
d) a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai által elkészített éves beszámoló esetén és az elkülönített állami pénzalapok Ávr. 134. § c) pontja és 138. § (5)
bekezdés c) pontja szerinti adatai tekintetében a költségvetési évet követő év május 15-e,
e) a Kincstár által a 6. § (1) bekezdés d) pontja szerint elkészített éves beszámoló esetén a költségvetési évet követő év május 31-e,
f) a tulajdonosi joggyakorló szervezet által a 6. § (1) bekezdés e) pontja szerint elkészített éves beszámoló esetén a költségvetési évet követő év június 15-e.
52. oldal

50. § (1) A költségvetési és a pénzügyi számvitel alkalmazásával kapcsolatos sajátos szabályokat, előírásokat, módszereket a számviteli politikában kell
rögzíteni. A számviteli politika az Szt. 14. § (5) bekezdése szerinti szabályzatokból és a (7) bekezdés szerint szabályozandó más kérdéseket rögzítő
dokumentumból áll. A számviteli politika elkészítéséért, módosításáért a 31. § (1) bekezdése szerinti személyek felelősek. A számviteli politika elkészítésére az
Szt. 14. § (3)-(5), (8) és (11) bekezdésében foglaltakat a (2)-(7) bekezdésben foglalt kiegészítésekkel kell alkalmazni.
(2) Az eszközök és források értékelésének szabályzatában rögzíteni kell
a) a követelések értékelésének elveit, szempontjait,
b) követeléstípusonként a kis összegű követelések év végi meghatározásának elveit, dokumentálásának szabályait,
c) az egyszerűsített értékelési eljárás alá vont követelések besorolásának elveit, dokumentálásának szabályait, és
d) a tulajdonosnak, tulajdonosi joggyakorló szervezetnek a vagyonkezelésbe adott eszközök vagyonértékelése során alkalmazott értékelési eljárás elveit, módszerét, dokument
(3) Az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzatot rendszeresen végzett termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás - ideértve az adózás rendjéről szóló törvény a
(4) Nem kell elkészítenie az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzatot a saját konyhát üzemeltető költségvetési szervnek, ha az étkeztetésre normákat állapít m
(5) Az állami felsőoktatási intézmény önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzatának rendelkeznie kell az oktatási tevékenység, a kutatási
tevékenység, a gyógyító-megelőző ellátás, és az egyéb tevékenységek költségeinek elkülönítéséről. Az oktatási tevékenység önköltségének meghatározása során
szakonként, képzési szintenként, munkarend szerint meg kell határozni félévente az egy hallgatóra jutó önköltség összegét.
(6) Az Szt. 14. § (8) bekezdése szerinti napi készpénz záró állomány maximális mértékét úgy kell meghatározni, hogy a készpénz napi záró állományának naptári hónaponkén
53. oldal
(7) A (2)-(6) bekezdésben foglaltakon túl a számviteli politikában rögzíteni kell az általános költségek szakfeladatokra és az általános kiadások tevékenységekre történő felosz
Hivatkozott jogszabályhelyek a 68/2013 (XII.29.) NGM rendeletből

A kormányzati funkciók
2. § (1) A költségvetési szerv közfeladatait, szakmai alaptevékenységeit az 1. mellékletben foglalt kormányzati funkciókba - funkciószámmal és -megnevezéssel - be kell sorol
(2) A költségvetési szerv alapító okiratában nem kell feltüntetni:
a) a költségvetési szerv 3. § (2) és (3) bekezdése szerint más költségvetési szerv részére végzett tevékenységének megfelelő kormányzati funkciókat,
b) a támogatási célok kormányzati funkcióit,

c) a technikai funkciókat és
d) a költségvetési szerv vállalkozási tevékenységeinek megfelelő kormányzati funkciókat.
Az államháztartási szakfeladatok rendje
7. § (1) A költségvetési szerv az Áhsz. 3. § (3) bekezdése szerinti pénzügyi számvitelben az ellátott közfeladatok, szakmai alaptevékenységek vagy azok valamely résztevéken
(2) A vállalkozási tevékenységek költségeit és eredményszemléletű bevételeit szakfeladatonkénti bontásban el kell számolni.
(3) A költségvetési szerv más költségvetési szerv részére végzett tevékenységeinek költségeit és eredményszemléletű bevételeit az ellátott szerv azon
alaptevékenység vagy vállalkozási tevékenység szerinti szakfeladatain kell elszámolni, amelyek érdekében felmerültek.
(4) A (3) bekezdést kell alkalmazni
54. oldal
a) a kifejezetten más költségvetési szerv pénzügyi-gazdálkodási és üzemeltetési tevékenységei ellátására létrehozott költségvetési szervnek a más költségvetési
szerv részére végzett tevékenysége tekintetében,
b) az olyan költségvetési szerv tekintetében, amely az irányító szerv kijelölése vagy megállapodás alapján más költségvetési szerv egyes pénzügyi-gazdálkodási,
illetve üzemeltetési feladatait ellátja,
ha a költségvetési szerv költségvetésében az ellátott költségvetési szervek működésére, üzemeltetésére szolgáló előirányzat került meghatározásra.
55. oldal
Értékelési Szabályzat I/N Oldalszám Jogszabály Megjegyzés
1. Rendelkezik-e a költségvetési szerv hatályos, a jogosult vezető által jóváhagyott értékelési

Szt.14.§(5)b
szabályzattal?
A jogszabályi változásokat hatályba lépést követő 90 napon belül átveztették-e a szabályzat
Szt.14.§(11)
szövegén?
Meghatározták-e az értékelési szabályzat jóváhagyásáért, végrehajtásáért felelős személyt?
Áhsz.20.§-
2. Meghatározták-e az eszközök és források értékelésének általános szabályait?
21.§ Szt.46.§
3. Az intézmény a szabályzatában rögzítette-e követeléstípusonként az adós minősítés szempontjait
Szt.46.§(4)
és év végi értékelési elveit, és a dokumentálás rendjét,
Áhsz.1.§(1)
a jogszabályon alapuló jogeerős követelések (adósok)esetén? 5- 6.pont,
14.sz.mell.III.
4. A költségvetési szerv a szabályzatában rögzítette-e:
a követelések értékelésének elveit, szempontjait, követelések egyeztetési módszerét, Áhsz.50.§(2)a,
követeléstípusonként a kisösszegű követelések év végi meghatározásának elveit,

Áhsz.50.§(2)b,
dokumentálásának szabályait,
Áhsz.50.§(2)c,
az egyszerűsített értékelési eljárás alá vont követelések besorolásának elveit,
Áhsz.18.§
dokumentálásának szabályait,
(3)-(4)
a tulajdonosnak, tulajdonosi joggyakorló szervezetnek a vagyonkezelésbe adott eszközök
vagyonértékelése során alkalmazott értékelési eljárás elveit, módszerét, dokumentálásának Áhsz.50.§(2)d,
szabályait, felelőseit?
5. Csoportosította-e:
az egységes rovatrend értékelési elveinek meghatározása során a kötelezetteket legalább
stáruszuknak megfeleleően (folyamatosan működő adósok, illetve folyamatos működésükben
Áhsz.18.§(5)
korlátozott adósok szerint - így különösen felszámolás alatt lévő, csődeljárás alá vont,
végelszámolás alatt lévő, jogutód nélkül véglegesen megszűnt),
a folyamatosan működő adósokkal szembeni követeléseket lejáratuk szerint, Áhsz.18.§ (6)
56. oldal
az áruszállításból és szolgáltatásnyújtásból származó követelések vevő általi elismerése

igazolásának, a követelés értéke meghatározásának módját, a számlázás és a követelésekkel
kapcsolatos adatok nyilvántartásának rendjét?
6. A szabályzat tartalmazza-e, hogy milyen devizaárfolyammal kell forintra átszámítani a
Szt.60.§(1)-
hitelintézet, illetve a Magyar Nemzeti Bank által jegyzett illetve nem jegyzett valutára szóló
(2),(4)-(6),(10)
követeléseket és kötelezettségeket?
Sztv. 14.§. (5) A számviteli politika keretében el kell készíteni:

b) az eszközök és a források értékelési szabályzatát.
14.§.(11) Az újonnan alakuló gazdálkodó a (3)-(4) bekezdés szerinti számviteli politikát, az (5) bekezdés szerint elkészítendő szabályzatokat a megalakulás
időpontjától számított 90 napon belül köteles elkészíteni. Törvénymódosítás esetén a változásokat annak hatálybalépését követő 90 napon belül kell a
számviteli politikán keresztülvezetni.
46. § (1) Az értékelésnél a vállalkozás folytatásának elvéből kell kiindulni, ha ennek az elvnek az érvényesülését eltérő rendelkezés nem akadályozza, illetve a
vállalkozási tevékenység folytatásának ellentmondó tényező, körülmény nem áll fenn.
(2) Az előző üzleti év mérlegkészítésénél alkalmazott értékelési elvek csak akkor változtathatók meg, ha a változtatást előidéző tényezők tartósan - legalább
egy éven túl - jelentkeznek, és emiatt a változás állandónak, tartósnak minősül. Ez esetben a változtatást előidéző tényezőket és számszerűsített hatásukat a
kiegészítő mellékletben részletezni kell.
(3) Az eszközöket és a kötelezettségeket leltározással (mennyiségi felvétellel, egyeztetéssel) ellenőrizni és - a törvényben szabályozott esetek kivételével -
egyedenként értékelni kell. A különböző időpontokban beszerzett, előállított, általában csoportosan nyilvántartott, azonos paraméterekkel rendelkező
eszközöknél az átlagos beszerzési (előállítási) áron, továbbá a FIFO módszerrel történő értékelés is alkalmazható.
57. oldal
(4) A mérlegben kimutatott eredmény meghatározásakor, a mérlegtételek értékelése során figyelembe kell venni - az 52-56. §-ban foglaltak alapján - minden
olyan értékcsökkenést, értékvesztést, amely a mérleg fordulónapján meglévő eszközöket érinti, és amely a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált. Az 53-56.
§-ok alkalmazásában tartósnak minősül a könyv szerinti érték és a piaci érték különbözete, ha az múltbeli tények vagy jövőbeni várakozások alapján legalább
egy évig fennáll. A különbözet tartósnak minősül - fennállásának időtartamától függetlenül - akkor is, ha az az értékeléskor a rendelkezésre álló információk
alapján véglegesnek tekinthető.
60. § (1) A valutapénztárba bekerülő valutakészletet, a devizaszámlára kerülő devizát, a külföldi pénzértékre szóló követelést, befektetett pénzügyi eszközt,
értékpapírt, illetve kötelezettséget a bekerülés napjára, illetve a szerződés szerinti teljesítés napjára vonatkozó - a (4)-(6) bekezdés szerinti - devizaárfolyamon
átszámított forintértéken kell a könyvviteli nyilvántartásba felvenni, kivéve a forintért vásárolt valutát, devizát, amelyet a fizetett összegben kell felvenni, és
amelynél a ténylegesen fizetett forint alapján kell a nyilvántartásba vételi árfolyamot meghatározni.
(2) A mérlegben a valutapénztárban lévő valutakészletet, a devizaszámlán lévő devizát, továbbá a külföldi pénzértékre szóló - az 54-55. § szerint minősített -
minden követelést, ideértve a követelés jellegű aktív időbeli elhatárolásokat is, befektetett pénzügyi eszközt, értékpapírt, illetve kötelezettséget, ideértve a
kötelezettség jellegű passzív időbeli elhatárolásokat is, az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozó - a (4)-(6) bekezdés szerinti - devizaárfolyamon
átszámított forintértéken kell kimutatni.
(4) A valutakészlet, a devizaszámlán lévő deviza, a külföldi pénzértékre szóló követelés, befektetett pénzügyi eszköz, értékpapír (a továbbiakban együtt:
külföldi pénzértékre szóló eszköz), illetve kötelezettség (1)-(2) bekezdés szerinti forintértékének meghatározásakor a valutát, a devizát - a választott -
hitelintézet által meghirdetett devizavételi és devizaeladási árfolyamának átlagán, vagy a Magyar Nemzeti Bank, illetve az Európai Központi Bank által
közzétett, hivatalos devizaárfolyamon kell forintra átszámítani.
(5) A (4) bekezdésben előírt devizaárfolyam használatától el kell térni, ha a hitelintézet, a Magyar Nemzeti Bank, illetve az Európai Központi Bank által nem
jegyzett valutát, ilyen valutára szóló eszközöket és kötelezettségeket kell forintra átszámítani. Ez esetben a valuta szabadpiaci árfolyamán - ennek hiányában
országos napilapban a világ valutáinak árfolyamáról közzétett tájékoztató adatai alapján -, a választott hitelintézet vagy a Magyar Nemzeti Bank, illetve az
Európai Központi Bank által jegyzett devizára átszámított értéket kell a hitelintézet által jegyzett deviza devizavételi és devizaeladási árfolyamának átlagán
vagy a Magyar Nemzeti Bank, illetve az Európai Központi Bank által közzétett, hivatalos devizaárfolyamon forintra átszámítani.
(5a) Azon gazdasági események esetén, amelyeknél az ellenérték külföldi pénzértékben kerül meghatározásra, a külföldi pénzértékre szóló követelés, illetve
kötelezettség forintértékének meghatározása során - a vállalkozó számviteli politikában rögzített döntése alapján - alkalmazható az általános forgalmi adóról
szóló törvénynek az adóalap forintban történő megállapítására vonatkozó előírásai szerinti árfolyam is.
58. oldal
(6) A külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek forintra történő átszámításánál a devizavételi és devizaeladási árfolyam átlaga helyett valamennyi
külföldi pénzértékre szóló eszköz és kötelezettség egységesen értékelhető devizavételi vagy csak devizaeladási árfolyamon is, ha a (4) bekezdés szerinti
értékeléstől történő eltérésnek az eszközökre-forrásokra, illetve az eredményre gyakorolt hatása jelentős és emiatt a megbízható és valós összkép követelménye
a (4) bekezdés szerint történő értékelés mellett nem teljesülne.
(10) Amennyiben a választott hitelintézet adott napon belül többször is jegyez árfolyamot, úgy az (1)-(9) bekezdések alkalmazása során az adott napi jegyzett
árfolyamok közül a számviteli politikában meghatározott árfolyamot kell figyelembe venni.
Áhsz.1. § (1) E rendelet alkalmazásában
5. kis összegű követelés: a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott értékhatár alatti követelés,
6. követelés: az a jogszabályból, jogerős bírói végzésből, ítéletből vagy hatósági határozatból, szerződésből - ideértve a vásárolt és a térítés nélkül átvett
követelést is - jogszerűen eredő fizetési igény, amelyet a kötelezett elismert és - ellenszolgáltatást is tartalmazó szerződés esetén - a másik fél már teljesített,
ilyennek minősül a bevallás alapján megállapított közhatalmi bevételre irányuló, valamint az olyan követelés is, amelyet a kötelezett vitat, de jogszabály
alapján azt a fellebbezésre vagy perindításra tekintet nélkül teljesítenie kell, továbbá az állami adó- és vámhatóság által beszedett közhatalmi bevételek esetén
az állami adó- és vámhatóságnak bevallás nélkül megfizetett összeg elszámolása során előírt követelés,
18.§.(3) A közhatalmi bevételekre vonatkozó követelések és az adók módjára behajtandó kis összegű követelések értékelése során az értékvesztés összege a
kötelezettek együttes minősítése alapján egyszerűsített értékelési eljárással, azok csoportos értékelésével is meghatározható. Az egyszerűsített értékelési eljárás
során az értékvesztést negyedévente, a tárgynegyedév utolsó napján fennálló, pénzügyileg nem rendezett közhatalmi bevételekre vonatkozó követelések és az
adók módjára behajtandó kis összegű követelések után kell megállapítani, és annak az előző negyedévi állományához mért különbözetét - előjelének
megfelelően - a korábban elszámolt értékvesztés növeléseként vagy visszaírásaként kell elszámolni.
(4) Az egyszerűsített értékelési eljárás során az egyes minősítési kategóriákhoz rendelt, a várható megtérülésre vonatkozó százalékos mutatók meghatározását
a követelés-beszedés eredményének előző költségvetési év(ek)re vonatkozó adatai alapján kell kialakítani. Az egyes minősítési kategóriákhoz rendelt
százalékos mutatókat évente felül kell vizsgálni.
59. oldal
(5) Az egységes rovatrend B31. Jövedelemadók, B32. Szociális hozzájárulási adó és járulékok, B33. Bérhez és foglalkoztatáshoz kapcsolódó adók, B34.
Vagyoni típusú adók és B35. Termékek és szolgáltatások adói rovataihoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon nyilvántartott és annak alapján a
pénzügyi számvitelben elszámolt követelések (a továbbiakban együtt: az egyszerűsített értékelési eljárás alá vont adókövetelések) értékelési elveinek
meghatározása során a kötelezetteket legalább - státuszuknak megfelelően - folyamatosan működő adósok, illetve folyamatos működésükben korlátozott
adósok szerinti - így különösen felszámolás alatt lévő, csődeljárás alá vont, végelszámolás alatt lévő, jogutód nélkül véglegesen megszűnt - csoportosításban
kell részletezni.
(6) A folyamatosan működő adósokkal szembeni követeléseket lejáratuk szerint tovább kell bontani legalább
a) 90 napon belüli,
b) 91-180 napos,
c) 181-360 napos, és
d) 360 napon túli minősítési kategóriákra.
20. § (1) A mérlegtételek értékelésének általános szabályaira az Szt. 46. §-át kell alkalmazni.
(2) Az egyidejűleg beszerzett, azonos beszerzési árhoz tartozó, azonos paraméterekkel rendelkező, egyidejűleg használatba vett tárgyi eszközöket,
értékpapírokat, készleteket csoportosan is nyilván lehet tartani. A csoportosan nyilvántartott eszközök esetén az értékelést külön-külön, csoportonként kell
elvégezni. A csoportos értékelést addig lehet alkalmazni, amíg az egyedi eszköz nyilvántartási értékében elkülönült változás nem következik be.
(3) A külföldi pénzértékre szóló eszköz, kötelezettség (kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség) forintértékének meghatározásakor a valutát, devizát a
Magyar Nemzeti Bank által közzétett, hivatalos devizaárfolyamon kell forintra átszámítani.
(4) Ha Magyar Nemzeti Bank által nem jegyzett és nem konvertibilis valutát, ilyen valutára szóló eszközöket és kötelezettségeket (kötelezettségvállalásokat,
más fizetési kötelezettségeket) kell forintra átszámítani, az átszámítást az Szt. 60. § (5) bekezdése szerinti módon kell elvégezni.
21. § (1) A mérlegben az immateriális javakat, tárgyi eszközöket a bekerülési értéken kell kimutatni, csökkentve az elszámolt terv szerinti és terven felüli
értékcsökkenéssel, növelve a terven felüli értékcsökkenés visszaírt összegével. Az értékhelyesbítést külön kell kimutatni az eszközök értékhelyesbítésének
forrásával azonos összegben.
60. oldal
(2) A mérlegben a koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközöket a bekerülési értéken kell kimutatni, csökkentve az elszámolt terv szerinti és terven felüli
értékcsökkenéssel, növelve a terven felüli értékcsökkenés visszaírt összegével. Az értékhelyesbítést külön kell kimutatni az eszközök értékhelyesbítésének
forrásával azonos összegben. A koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközök után a terven felüli értékcsökkenést és az értékhelyesbítést a koncesszió
jogosultja, a vagyonkezelő adatszolgáltatása alapján kell megállapítani.
(3) A mérlegben a részesedéseket, tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat a bekerülési értéken kell kimutatni, csökkentve az elszámolt értékvesztéssel,
növelve az értékvesztés visszaírt összegével. Az értékhelyesbítést külön kell kimutatni az eszközök értékhelyesbítésének forrásával azonos összegben.
(4) A mérlegben az értékpapírok között kimutatott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt a bekerülési értéken lehet kimutatni mindaddig, amíg a kibocsátó a
lejáratkor, a beváltáskor várhatóan a névértéket és a felhalmozott kamatot megfizeti.
(5) A mérlegben a vásárolt készleteket a mérleg fordulónapján használatba nem vett vásárolt készletek bekerülési értékén kell kimutatni, csökkentve a már
elszámolt értékvesztéssel, növelve az értékvesztés visszaírt összegével.
(6) A mérlegben a befejezetlen termelést, félkész termékeket, késztermékeket, növendék-, hízó és egyéb állatokat a bekerülési értéken kell kimutatni,
csökkentve az elszámolt értékvesztéssel, növelve az értékvesztés visszaírt összegével.
(7) A mérlegben a pénzeszközöket a mérleg fordulónapján a pénztárban lévő, a fizetési számlához kapcsolódó számlakivonatban szereplő értéken kell
kimutatni, csökkentve az elszámolt értékvesztéssel, növelve az értékvesztés visszaírt összegével.
(8) A mérlegben a követeléseket a bekerülési értéken kell kimutatni, csökkentve az elszámolt értékvesztéssel, növelve az értékvesztés visszaírt összegével.
(9) A mérlegben az aktív időbeli elhatárolásokat és a forrásokat a könyv szerinti értéken kell kimutatni.
(10) A külföldi pénzértékre szóló részesedések, értékpapírok, a valutapénztárban lévő valutakészlet, a devizaszámlán lévő deviza, a követelések és
kötelezettségek - a követelés jellegű sajátos elszámolások és a kötelezettség jellegű sajátos elszámolások kivételével egyezően a költségvetési számvitelben
meghatározott értékkel -, az egyéb sajátos elszámolások, valamint az időbeli elhatárolások mérlegben szereplő értékét a mérleg fordulónapjára vonatkozó, a
20. § (3) és (4) bekezdése szerinti devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell meghatározni. Az értékelés során a könyv szerinti érték és az értékeléskori
forintérték közötti különbözetet az Szt. 60. § (3) bekezdése szerint összevontan kell elszámolni azzal az eltéréssel, hogy a lekötött bankbetétek, az egyéb
pénzeszközök, valamint az egyéb eszközök, a kötelezettségek, és a passzív időbeli elhatárolások esetén külön-külön ki kell számolni az összevont
árfolyamkülönbözetet, és az egyes különbözetek előjelétől függően kell azt elszámolni.
50.§.(2) Az eszközök és források értékelésének szabályzatában rögzíteni kell

a) a követelések értékelésének elveit, szempontjait,
b) követeléstípusonként a kis összegű követelések év végi meghatározásának elveit, dokumentálásának szabályait,
61. oldal
c) az egyszerűsített értékelési eljárás alá vont követelések besorolásának elveit, dokumentálásának szabályait, és
d) a tulajdonosnak, tulajdonosi joggyakorló szervezetnek a vagyonkezelésbe adott eszközök vagyonértékelése során alkalmazott értékelési eljárás elveit,
módszerét, dokumentálásának szabályait, felelőseit.
14.sz. melléklet III. Követelések nyilvántartása
1. A követelések nyilvántartásának egyedi jellegűnek kell lennie. Az egyedi jelleget nem befolyásolja, ha a követelések értékelése egyszerűsített értékelési
eljárással, csoportonként történik.
2. A követelések nyilvántartása történhet fizikailag elkülönült nyilvántartásokban is (pl. közhatalmi bevételek nyilvántartása, munkavállalókkal kapcsolatos
követelések nyilvántartása, szerződések, megrendelések nyilvántartása, pályázatok, kapott támogatások nyilvántartása stb.), ha biztosított azok adatainak a 09.
számlacsoportban történő folyamatos nyilvántartásba vétele.
3. A 2. mellékletben felsorolt szervezetek az ott megjelölt követelésekről vezetett nyilvántartásaikban e fejezet szerinti adatokat tartják nyilván azzal az
eltéréssel, hogy azokat
4. A követelések a 09. számlacsoportban
nyilvántartása nem vehetik nyilvántartásba és a könyvviteli számlákon nem számolhatják el az azokkal kapcsolatos gazdasági
tartalmazza legalább
eseményeket.
a) a követelés sorszámát, nyilvántartásba vételének dátumát,
b) a követelést tanúsító dokumentum megnevezését, iktató- vagy érkeztető számát, keltét,
c) a kötelezett azonosításához szükséges adatokat,
d) a követelés tárgyát, összegét az egységes rovatrend rovatai szerint,
e) a követelés teljesítésének határidejét, több részletben vagy folyamatosan (időszakonként) fennálló követelés esetén annak évek szerinti megoszlását, a
költségvetési évben a teljesítési határidőket dátum szerint, hogy abból az Áht. és Ávr. szerinti finanszírozási, likviditási terv összeállítható legyen,
f) a követelés módosulásainak (pl. fizetési könnyítések, kedvezmények) jogcímeit, a változások leírását, az azt tanúsító dokumentum megnevezését,
iktatószámát, keltét,
g) a teljesített befizetések dátumát, összegét, egységes rovatrend szerint besorolását, az utalványozás, bevételezés dokumentumának azonosításához szükséges
adatokat, a pénzeszközök nyilvántartásával való esetleges kapcsolatok leírását,
h) a követelés és annak módosulásai, a teljesítési adatok könyvviteli számlákon történő elszámolásának időpontjait és a könyvviteli számlák megnevezését,
i) devizában fennálló követelés esetén a követelés és annak módosulásai (ide értve az átértékelést, értékvesztést, annak visszaírását is) összegét a forint mellett
devizában is, a nyilvántartásba vételi árfolyamot, a mérlegfordulónapi árfolyamot,
j) a követelésekkel kapcsolatos fizetési felhívások, behajtására tett intézkedések adatait,

62. oldal
k) az egyszerűsített értékelési eljárás alá vont követelések esetén a kötelezett besorolásának adatait,
l) a követelések értékvesztésével és a behajthatatlanná vált követelésekkel kapcsolatos adatokat,
m) váltóval kiváltott követelés esetén a váltó kibocsátójának megnevezését, a kibocsátás és a lejárat idejét, a váltóval kiváltott követelés összegét, a váltóban
foglalt kamatot, a váltó forgatásával, leszámítolásával, beváltásával kapcsolatos adatokat, és
n) az esetleges egyéb megjegyzéseket.
5. Az egyes sajátos követelésekhez külön adatok nyilvántartása is szükséges a jogszabályokban előírt kötelezettségek teljesítéséhez, így
a) a költségvetési támogatások és más hasonló, ellenérték nélkül kapott pénzeszközöknél annak forrását, az azzal történő elszámolás (beszámolás) határidejét,
annak teljesítésére, elfogadására vonatkozó adatokat, az esetleges visszafizetési kötelezettség előírása esetén a követelések nyilvántartásával való kapcsolatot,
az elvégzett ellenőrzéseket,
b) a visszatérítendő támogatások és más kapott kölcsönök esetén a követelések nyilvántartásával való kapcsolatot, és
c) termék vagy szolgáltatás értékesítése esetén a kibocsátott számlák adatait oly módon, hogy abból az általános forgalmi adó bevallási kötelezettségnek eleget
lehessen tenni.
6. A függő és a biztos (jövőbeni) követelésekről külön nyilvántartást kell vezetni mindaddig, amíg az végleges követeléssé nem változik vagy meg nem szűnik.
A nyilvántartás legalább a 4. a)-f) pontban foglaltakat tartalmazza.
63. oldal
Leltározási, Leltárkészítési és Selejtezési Szabályzat I/N Oldalszám Jogszabály Megjegyzés
1. Rendelkezik-e a költségvetési szerv hatályos, a jogosult vezető által jóváhagyott Hatályos:

Szt.14.§(5)a,
eszközök és források leltározási és leltárkészítési szabályzatával? 2015.07.01.
A jogszabályi változásokat hatályba lépést követő 90 napon belül átveztették-e a
Szt.14.§(11)
szabályzat szövegén?
2. A szabályzat tételesen, ellenőrizhető módon tartalmazza-e a költségvetési szervnek

Szt.69.§(1)
a mérleg fordulónapján meglévő eszközeit és forrásait mennyiségben és értékben?
3. Megatározták-e, hogy az eszközöket és kötelezettségeket leltározással(mennyiségi

Szt.46.§(3);
felvétellel, egyeztetéssel),ellenőrizni és egyedenként értékelni kell?
4. Az eszközök leltározásának módját? Szt. 69. § (3)-(6)

5. A szabályzat tartalmazza-e, hogy a koncesszióba, vagyonkezelésbe adott
eszközöket a működtető, vagyonkezelő által elkészített és hitelesített leltárral kell Áhsz.22.§(2);(3)
alátámasztani?
6. A szabályzat tartalmazza-e, hogy a használt, de a mérlegben értékkel nem szereplő
immateriális javakat, tárgyi eszközöket, készleteket a leltározási és leltárkészítési Áhsz.22.§(2),
szabályzatban meghatározott módon kell leltározni?
7. Szabályozták-e:
a leltározás előkészítése során elvégzendő feladatokat, felelősöket,
a leltározás és a könyvviteli nyilvántartások egyeztetésének módját, felelősét, Segédlet az
eszközök és
a leltárak kiértékelésének feladatait, szabályait, felelőseit,
források
a leltározás minden szakaszát felölelő ellenőrzési feladatokat, felelősöket, leltárkészítési és
a leltáreltérések (hiányok-többletek) megállapításával, rendezésével, azok leltározási
könyvviteli elszámolásával kapcsolatos feladatokat, felelősöket, szabályzatok
a leltár eltérések miatt szükségessé vált felelősségre vonással kapcsolatos elkészítéséhez
feladatokat?
64. oldal
8. A szabályzatban előírták-e, hogy a piaci értékelésbe bevont, illetve a visszaírással

érintett eszközök esetében a mérleg alátámasztását szolgáló leltárnak - többek között -
tartalmaznia kell
az egyedi eszköz mérlegkészítéskori piaci értékét, Szt.58.§(1)a,
az egyedi eszköznek a rendelet szerint elszámolt értékcsökkenéssel,
értékvesztéssel csökkentett, a (2) bekezdés szerinti visszaírással növelt Szt.58.§(1)b,
bekerülési értékét (könyv szerinti nettó értéket),
az előbbiek szerinti érték különbözetét? Szt.58.§(1)c,
9. Előírta-e a költségvetési szerv
a selejtezési eljárás engedélyezésének, valamint lefolytatásának szabályait, Segédlet az
eszközök és
a felesleges vagyontárgyak hasznosításának, források
leltárkészítési és
leltározási
a megsemmisítési eljárás lebonyolításának rendjét? szabályzatok
elkészítéséhez
65. oldal
14. §
(11) Az újonnan alakuló gazdálkodó a (3)-(4) bekezdés szerinti számviteli politikát, az (5) bekezdés szerint elkészítendő szabályzatokat a
megalakulás időpontjától számított 90 napon belül köteles elkészíteni. Törvénymódosítás esetén a változásokat annak hatálybalépését követő 90
napon belül kell a számviteli politikán keresztülvezetni.
22. § (1) A mérleg tagolását az 1. számú melléklet tartalmazza, "A", illetve "B" változatban. A vállalkozó az "A", illetve "B" változat közül
választhat. Amennyiben azonban a vállalkozó az egymást követő üzleti évben nem azonos változat szerint készíti a mérleget, biztosítania kell,
hogy a tárgyév adataival az előző üzleti év adatai összehasonlíthatók legyenek. Egyik változatról a másikra való áttérést a kiegészítő mellékletben
indokolni kell.
(2) Az 1. számú mellékletben megadott mérleg tételeinek további tagolása megengedett. Új tételek is felvehetők, ha azok jogszabály szerinti
tartalmát az előírt séma szerinti tételek egyikének e törvény szerinti elnevezése, tartalma sem fedi le. Ez esetben az új tétel tartalmát, az
elkülönítés indokait a kiegészítő mellékletben be kell mutatni.
(3) Az 1. számú mellékletben megadott mérleg arab számmal jelzett tételei egy-egy római számmal jelzett eszköz-, illetve forráscsoporton belül
összevonhatók, ha
a) azok összegükben a megbízható és valós összkép szempontjából nem jelentősek,
b) azok összevonása elősegíti a világosság elvének érvényesülését,
c) az összevont tételek részletezését és az összevonás indokát a kiegészítő melléklet tartalmazza.
(4) A (3) bekezdés szerinti összevonás nem érintheti a kapcsolt vállalkozásokkal összefüggő tételeket.
(5) Nem kell a mérlegben feltüntetni azon arab számmal jelzett tételeket, amelyeknél sem az előző üzleti évre, sem a tárgyévre vonatkozóan adat
nem szerepel.
66. oldal
46. § (3) Az eszközöket és a kötelezettségeket leltározással (mennyiségi felvétellel, egyeztetéssel) ellenőrizni és - a törvényben szabályozott
esetek kivételével - egyedenként értékelni kell. A különböző időpontokban beszerzett, előállított, általában csoportosan nyilvántartott, azonos
paraméterekkel rendelkező eszközöknél az átlagos beszerzési (előállítási) áron, továbbá a FIFO módszerrel történő értékelés is alkalmazható.
58. § (1) Amennyiben a vállalkozó él az 57. § (3) bekezdése szerinti lehetőséggel, illetve kötelező az 57. § (2) bekezdése szerinti visszaírás, akkor
a piaci értékelésbe bevont, illetve a visszaírással érintett eszközök esetében a leltárnak - többek között - tartalmaznia kell:
a) az egyedi eszköz mérlegkészítéskori piaci értékét;
b) az egyedi eszköznek e törvény szerint elszámolt értékcsökkenéssel, értékvesztéssel csökkentett, a (2) bekezdés szerinti visszaírással növelt
bekerülési értékét (könyv szerinti nettó értékét);
c) az a)-b) pontok szerinti értékek különbözetét.
69. § (1) A könyvek üzleti év végi zárásához, a beszámoló elkészítéséhez, a mérleg tételeinek alátámasztásához olyan leltárt kell összeállítani és e
törvény előírásai szerint megőrizni, amely tételesen, ellenőrizhető módon tartalmazza - az (5) bekezdés figyelembevételével - a vállalkozónak a
mérleg fordulónapján meglévő eszközeit és forrásait mennyiségben és értékben.
(3) Ha a vállalkozó a számviteli alapelveknek megfelelő folyamatos mennyiségi nyilvántartást vezet, a leltárba bekerülő adatok valódiságáról - a
leltár összeállítását megelőzően - leltározással köteles meggyőződni, és azt az eszközök és a források leltárkészítési és leltározási szabályzatában
meghatározott időszakonként, de legalább háromévente mennyiségi felvétellel, illetve minden üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozóan a csak
értékben kimutatott eszközöknél és kötelezettségeknél, valamint az idegen helyen tárolt - letétbe helyezett, portfolió-kezelésben,
vagyonkezelésben lévő értékpapíroknál és egyéb, a pénzeszközök közé nem tartozó - eszközöknél, továbbá a dematerializált értékpapíroknál
egyeztetéssel kell elvégeznie.
67. oldal
(4) Ha a vállalkozó a számviteli alapelveknek megfelelő mennyiségi nyilvántartást nem vezet, vagy e nyilvántartást nem folyamatosan vezeti,
akkor a leltárba bekerülő adatok valódiságáról - a leltár összeállítását megelőzően - leltározással köteles meggyőződni, és az üzleti év
mérlegfordulónapjára vonatkozó leltározást mennyiségi felvétellel, illetve a csak értékben kimutatott eszközöknél és kötelezettségeknél, valamint
az idegen helyen tárolt - letétbe helyezett, portfolió-kezelésben, vagyonkezelésben lévő értékpapíroknál és egyéb, a pénzeszközök közé nem
tartozó - eszközöknél, továbbá a dematerializált értékpapíroknál egyeztetéssel kell elvégeznie.
(5) A vállalkozó - a (3)-(4) bekezdéstől eltérően - az üzleti év mérlegfordulónapját megelőző negyedévben vagy az azt követő negyedévben is
ellenőrizheti mennyiségi felvétellel árukészletei nyilvántartásának a mérleg fordulónapjára vonatkozó adatai helyességét. A mennyiségi felvétel
alapján szükségessé váló módosításokat az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozóan kell elszámolni.
(6) A vállalkozó nem alkalmazhatja az (5) bekezdésben foglaltakat, ha árukészleteiről sem mennyiségi, sem értékbeni nyilvántartást nem vezet.
68. oldal
Pénzkezelési Szabályzat I/N Oldalszám Jogszabály Megjegyzés
1. Rendelkezik-e a költségvetési szerv hatályos, a jogosult vezető által aláírt Szt.14.§(5)d,

pénzkezelési szabályzattal? Ávr.13.§(2)a
a jogszabályi változásokat hatályba lépést követő 90 napon belül átveztették-e a
Szt.14.§(11)
2. A szabályzat tartalmazza-e a megnyitható
Áht.79.§(1)-(2),
(6), 80.§(2) MÁK
Kincstári,
szabályzata*
Ávr.124.§ (1)-(2)
Áht.80.§(2)a
Kincstári körön kívüli számlák körét és rendeltetését? MÁK
szabályzata*
3. Szabályozták-e
Áht.80.§(2)e
a pénzforgalmi számlák feletti rendelkezési jog gyakorlásának feltételeit, MÁK
szabályzata*
Áht.80.§(2)
a Kincstár felé történő bejelentés módját, MÁK
szabályzata*
Áht.80.§(2)
az aláírás bejelentő okmányok kezelésével kapcsolatos feladatokat és
MÁK
hatásköröket?
szabályzata*
Áht.80.§(2)
4. Szabályozták-e a megnyitott kincstári számlák forgalmának könyvvezetési,
MÁK
egyeztetési rendjét?
Szabályzata*
69. oldal
5. A szabályzatban meghatározták-e a költségvetési szerv által ígénybe vehető Áht.80.§(2)

kincstári kártya típusait, a felhasználás eljárásrendjét és a felhasználásra jogosultak MÁK
aláírásait? Szabályzata*
6. A pénzkezelési szabályzatban rendelkeztek-e:
Szt.14.§(8)
a pénzforgalom (készpénzben illetve bankszámlán történő) lebonyolításának
Áht.85.§
rendjéről
Ávr.148.§
a pénzkezelés személyi és tárgyi feltételeiről, felelősségi szabályairól
Szt.14.§(8)
(összeférhetetlenségi szabályok)
a készpénzben és a bankszámlán tartott pénzeszközök közötti forgalomról Szt.14.§(8)
a készpénzállományt érintő pénzmozgások jogcímeiről és eljárásrendjéről Szt.14.§(8)
Szt.14.§(8)
a napi készpénz záróállomány maximális mértékéről
Áhsz.50.§(6)
a készpénzállomány ellenőrzésekor követendő eljárásról (pl.pénztárzárlat), az
Szt.14.§(8)
ellenőrzés gyakoriságáról (pénztári ellenőrzés)
a pénzszállítás feltételeiről Szt.14.§(8)
a pénzkezeléssel kapcsolatos bizonylatok rendjéről és a pénzforgalommal
Szt.14.§(8)
kapcsolatos nyilvántartási szabályokról
7. Tartalmazza-e a szabályzat:
Áht.80.§(1)
Ávr.126.§(1)-
a fedezetigazolás
(2) MÁK
Szabályzata*
MÁK
a bankgarancia igénybevételével kapcsolatos feladatokat és hatásköröket?
Szabályzata*
2015.évi
CCXXII.tv.
7. A szabályzatban rögzítették-e az elektronikus aláírásra vonatkozó eljárás rendjét? 137/2016.
(VI.13.) Korm.
Rendelet
70. oldal
8. A szabályzat tartalmazza-e

Áht.81.§,
az előirányzat-felhasználással,
Ávr.128.§
a finanszírozási tervekkel kapcsolatos eljárási szabályokat és Áht.81.§,
adatszolgáltatásokat? Ávr.128.§-129.§
9. A szabályzatban rögzítették-e az 1 és 2 Ft-os címletű érmék bevonása következtében
2008.évi III.tv.
szükséges kerekítések elszámolásának szabályait?
Ávr.148.§
10. A szabályzatban rögzítették-e az előlegek, az utólagos elszámolásra kiadott
összegek körét, nyilvántartásának, elszámolásának rendjét, határidejét?
Áhsz.14.mell.IV.
11. Rögzítették-e a szabályzatban a pénztári kifizetések nyilvántartásával és az
Áhsz.14.mell.V.
adatszolgáltatással kapcsolatos feladatokat?
* Megjegyzés: MÁK Szabályzata www.allamkincstar.gov.hu/kincstar/szabalyzatok
A MÁK szabályzata A DEVIZASZÁMLA-VEZETÉSI SZOLGÁLTATÁSÁRÓL

A MÁK szabályzata A FORINTSZÁMLA-VEZETÉSI SZOLGÁLTATÁSOKRÓL
A MÁK szabályzata A KÉSZPÉNZFORGALOM LEBONYOLÍTÁSÁRÓL
A MÁK szabályzata A KINCSTÁRI KÁRTYAFORGALOMRÓL
A MÁK szabályzata A SZÁMLÁK FELETTI RENDELKEZÉSI JOGOSULTSÁGRÓL, FIZETÉSI MÓDOKRÓL, FIZETÉSI MEGBÍZÁSOK TELJESÍTÉSI
HATÁRIDEJÉRŐL
2015. évi CCXXII. törvény az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások

általános szabályairól
71. oldal
137/2016. (VI.13.) Korm. Rendelet az elektronikus ügyintézési szolgáltatások nyújtására felhasználható elektronikus aláíráshoz és bélyegzőhöz
kapcsolódó követelményekről
2008. évi III. törvény az 1 és 2 forintos címletű érmék bevonása következtében szükséges kerekítés szabályairól
Szt 14. § (5)

(8) A pénzkezelési szabályzatban rendelkezni kell legalább a pénzforgalom (készpénzben, illetve bankszámlán történő) lebonyolításának rendjéről,
a pénzkezelés személyi és tárgyi feltételeiről, felelősségi szabályairól, a készpénzben és a bankszámlán tartott pénzeszközök közötti forgalomról, a
készpénzállományt érintő pénzmozgások jogcímeiről és eljárási rendjéről, a napi készpénz záró állomány maximális mértékéről, a
készpénzállomány ellenőrzésekor követendő eljárásról, az ellenőrzés gyakoriságáról, a pénzszállítás feltételeiről, a pénzkezeléssel kapcsolatos
bizonylatok rendjéről és a pénzforgalommal kapcsolatos nyilvántartási szabályokról.
Áhsz. 14. melléklet IV. Az adott és kapott előlegek nyilvántartása

Az adott és kapott előlegek nyilvántartása tartalmazza legalább
a) a kapcsolódó követelés vagy kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség azonosításához szükséges adatokat,
b) az előleg címzettjének vagy befizetőjének azonosításához szükséges adatokat,
c) az előleg tárgyát, az utalványozás, bevételezés dokumentumának azonosításához szükséges adatokat, a pénzeszközök nyilvántartásával a
kapcsolatok leírását,
d) az előleggel való elszámolás határidejét, az elszámolás adatait,
e) az előleg módosulásainak (pl. értékvesztés) jogcímeit, a változások leírását, az azt tanúsító dokumentum megnevezését, iktatószámát, keltét,
f) az előleg és annak módosulásai, az elszámolás adatai könyvviteli számlákon történő elszámolásának időpontjait és a könyvviteli számlák
megnevezését,
72. oldal
g) devizában kapott vagy fizetett előleg esetén az előleg és annak módosulásai, az elszámolás összegét a forint mellett devizában is, a
nyilvántartásba vételi árfolyamot, a mérlegfordulónapi árfolyamot, és
h) az esetleges egyéb megjegyzéseket.
Áhsz. 14. melléklet V. A pénzeszközök és a sajátos elszámolások nyilvántartása

1. A készpénzállományról és a készpénzforgalomról olyan nyilvántartást kell vezetni, amelyben időrendben valamennyi bevétel és kiadás szerepel.
A napi készpénzforgalomról pénztárjelentést kell készíteni. A fizetési számlákra befolyt bevételeket és a teljesített kiadásokat a kapott
számlakivonat alapján kell nyilvántartani.
2. A követelésekhez, kötelezettségekhez, előlegekhez és a központosított bevételek beszedésének elszámolásaihoz kapcsolódó pénzeszköz
változások nyilvántartásában biztosítani kell a követelések, kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek, előlegek nyilvántartásaival való
kapcsolatot oly módon, hogy megállapítható legyen, hogy a pénzeszközök változását eredményező adott ügylet mely egyedi követeléshez,
kötelezettséghez, előleghez kapcsolódik.
3. A 2. pontban nem említett sajátos elszámolásokhoz kapcsolódó pénzeszköz változásokhoz kapcsolódóan olyan nyilvántartást kell vezetni,
amelyből megállapítható azok keletkezésének ideje, oka, összege, a könyvviteli számlákon való elszámolás ideje, az alkalmazott könyvviteli
számlák, a rendezés módja és a rendezés érdekében tett intézkedések.
4. Az utalványok, bérletek és más hasonló, készpénz-helyettesítő fizetési eszköznek nem minősülő eszközökről külön nyilvántartást kell vezetni,
amelyből megállapítható azok beszerzésének ideje, összege, mennyisége, értéke, a foglalkoztatottaknak, ellátottaknak vagy másnak történő átadás
időpontja, valamint az ezeket tanúsító dokumentumok azonosításához szükséges adatok.
5. A letéti számlákhoz olyan nyilvántartást kell vezetni, amely tartalmazza legalább
a) a letét keletkezésének időpontját, jogcímét, célját,
b) a letét összegét,
c) a letéteményes azonosításához szükséges adatokat,
d) a letét kezelésével kapcsolatos információkat, és
e) a letét megszűnésének adatait.
73. oldal
Áhsz. 50. § (6) Az Szt. 14. § (8) bekezdése szerinti napi készpénz záró állomány maximális mértékét úgy kell meghatározni, hogy a készpénz napi
záró állományának naptári hónaponként számított napi átlaga ne haladja meg a módosított kiadási előirányzatok főösszegének 1,2%-át. Ha a
módosított kiadási előirányzatok főösszegének 1,2%-a nem éri el az ötszázezer forintot, a napi készpénz záró állomány maximális mértéke
ötszázezer forint. A napi készpénz záró állomány maximális mértékének meghatározása során figyelmen kívül kell hagyni a készpénz letétek,
valamint a külpolitikáért felelős miniszter és az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter által vezetett minisztérium esetén a
külképviseleteknél tárolt készpénz összegét.
Áht. 79. § (1) A kincstári elszámolások körébe az államháztartás központi alrendszerébe tartozó jogi személyek és előirányzatok pénzforgalma (a
továbbiakban együtt: kincstári kör) tartozik. A kincstári kör fizetési számlái - az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv
dolgozói lakásépítésének, lakásvásárlásának munkáltatói támogatására szolgáló számla, a nemzetbiztonsági szolgálatok alapfeladatai ellátásához
szükséges speciális kiadások teljesítéséhez szükséges számla, és a (6) bekezdésben foglalt eset kivételével - kizárólag a kincstárnál vezethetők.
(2) A kincstárban fizetési számlát kötelesek vezetni

a) a térségi fejlesztési tanácsok és azok költségvetési szervként működő munkaszervezetei,
b) a megyei önkormányzatok és a megyei önkormányzatok önkormányzati hivatalai,
c) a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa,
d) a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap,
e) az MNV Zrt.,
f) a Diákhitel Központ Zrt.,
g)
h) a Nemzeti Eszközkezelő Zrt.,
i) az Országgyűlés által, a Kormány által és a megyei önkormányzat által alapított közalapítványok,
j) az olyan nonprofit gazdasági társaságok, amelyekben az állam legalább az Nvt. szerinti többségi befolyással rendelkezik, és
k) a Nemzeti Üdülési Szolgálat
[az a)-k) pont a továbbiakban együtt: kincstári körön kívüli számlatulajdonosok].
(6) A kincstári kör és a kincstári körön kívüli számlatulajdonosok devizaeszközei kezelésére a kincstár devizaszámlát vezet. A kincstár a
devizaszámla vezetése során díjakat számolhat fel és kamatot fizethet. A kincstár engedélyével kivételes esetben hitelintézetnél is vezethető
devizaszámla.
74. oldal
Áht. 80. § (1) A kincstár végrehajtja a kiadások teljesítésére, a bevételek beszedésére irányuló pénzügyi lebonyolítási feladatokat, ennek keretében
a Kormány rendeletében foglalt kivételekkel a kiadásokhoz kötődően likviditási és előirányzati fedezet, valamint alaki, formai és pénzügyi
ellenőrzést végez.
(2) A kincstár szabályzatban állapítja meg
a) a kincstári kör és a kincstári körön kívüli számlatulajdonosok számára vezetett fizetési számlák és az azokhoz kapcsolódóan nyitható alszámlák
típusait,
b) az a) pont szerinti, valamint a helyi önkormányzatok, a helyi nemzetiségi önkormányzatok és a társulások, továbbá az általuk irányított
költségvetési szervek számára a Kormány rendeletében foglaltak szerint nyitható fizetési számlák, alszámlák megnyitásának, törzsadataik
módosításának, megszüntetésének feltételeit,
c) a kincstár szolgáltatásai után felszámított jutalékokat, díjakat, egyéb költségeket, ezek számításának módszerét,
d) a kincstár által vezetett devizaszámlák után fizetett kamat számításának módját, a kamat megváltoztatásának lehetőségét, a fizetendő kamatból
történő esetleges levonásokat,
e) a kincstár által vezetett fizetési számlák feletti rendelkezési jogosultság gyakorlásának feltételeit, módját, a kincstárban alkalmazott fizetési
módokat, a fizetési megbízások teljesítési határidejét,
f) a kincstár által teljesített szolgáltatásokhoz kapcsolódóan igénybe vett közreműködőkkel szemben érvényesített általános szerződési feltételeket,
g) a kincstári kártyaforgalommal kapcsolatos részletes szabályokat és a kincstári kártya használatával és alkalmazásával kapcsolatos tudnivalókat,
h) a kincstár feladatainak ellátásáért felelős szervezeti egységeket, azok elérhetőségét,
i) a kincstár által vezetett fizetési számlák forgalmáról, a számlatulajdonosok által benyújtott megbízások teljesítéséről készített számlakivonat,
továbbá - kincstári
j) a Kormány kör esetén
rendeletében - a számlakivonatban
meghatározott a számlatulajdonos
egyéb szabályokat, költségvetése
és azt elektronikus útonvégrehajtásáról adott egyéb
a honlapján, továbbá kiegészítő
az érintettek információk
számára tartalmát,
az ügyintézésre
elkészítésük, megküldésük
nyitva álló szervezeti módját,nyomtatott
egységeinél gyakoriságát, és
formában is közzé teszi.
Áht. 81. § (1) Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv részére a kincstár havonta a működési bevételi előirányzatok és
a működési kiadási előirányzatok különbségére jutó központi támogatás időarányos, a felhalmozási bevételi előirányzatok és felhalmozási kiadási
előirányzatok különbségére eső központi támogatás teljesítésarányos részének megfelelő összegű előirányzat-felhasználási keretet nyit.
(2) Az előirányzat-felhasználási keret előrehozása a Kormány rendeletében meghatározott esetben és módon történhet.
(3)
(4) A kincstár jogosult az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv fizetési számláját a költségvetési szervet terhelő
közterhek megfizetése céljából megterhelni.
75. oldal
(5) A fejezeti kezelésű előirányzatok költségvetési kiadásai teljesítéséhez szükséges központi támogatás biztosítása, valamint a fejezeti kezelésű
előirányzatok felhasználása finanszírozási terv alapján történik.
Áht. 85. § A bevételek beszedésekor, a kiadások teljesítésekor lehetőség szerint készpénzkímélő fizetési módokat kell alkalmazni. A kiadások
készpénzben történő teljesítésére csak jogszabályban szabályozott esetekben kerülhet sor. A kiadások értékpapírral nem teljesíthetők.
Ávr. 13. § (2) a) a tervezéssel, gazdálkodással - így különösen a kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, teljesítés igazolása, érvényesítés, utalványozás
gyakorlásának módjával, eljárási és dokumentációs részletszabályaival, valamint az ezeket végző személyek kijelölésének rendjével -, az
ellenőrzési adatszolgáltatási és beszámolási feladatok teljesítésével kapcsolatos belső előírásokat, feltételeket,
Ávr. 124. § (1) A Kincstár a kincstári körbe tartozó pénzforgalom lebonyolítására a (2) bekezdésben és az Áht. 80. § (2) bekezdése alapján kiadott
szabályzatában meghatározott fizetési számlákat vezet.
(2) A Kincstár a felsőoktatási intézmények számára az Áht. 79. § (5) bekezdése szerinti bevételekből származó pénzforgalom kezelésére külön
fizetési számlát vezet.
Ávr.126. § (1) A likviditási fedezet vizsgálata során vizsgálni kell, hogy a terhelendő fizetési számlán van-e elegendő fedezet a megbízás
teljesítéséhez. A központi kezelésű előirányzatokhoz kapcsolódó fizetési számlák esetén likviditási fedezetvizsgálat nem történik.
(2) Az előirányzati fedezetvizsgálat során vizsgálni kell, hogy a megfelelő kiadási előirányzatból rendelkezésre áll-e a kiadás teljesítéséhez
szükséges előirányzat. Az előirányzati fedezetvizsgálat - a (2a) bekezdésben meghatározott kivétellel - az egységes rovatrend szerinti kiadási
előirányzatok szintjén történik.
Ávr. 128. § (1) A Kincstár az Áht. 81. § (1) bekezdése szerinti előirányzat-felhasználási keretet (a 128-130. § alkalmazásában a továbbiakban:
keret) havonta megállapítja és átvezeti a költségvetési szervek fizetési számlájára.
(2) A keret megállapítása során a Kincstár
a) a teljesítésarányos finanszírozás alá tartozó előirányzatok esetén a 129. § szerinti finanszírozási tervben az adott hónapra megjelölt, és
76. oldal
b) az időarányos finanszírozás alá tartozó előirányzatok esetén az adott hónapra jutó összeget veszi alapul, amelyet a (3) és (4) bekezdés
rendelkezései szerint korrigál.
(3) A Kincstár a január havi keret megállapításakor a (2) bekezdés b) pontja szerinti összeget az előzetes kincstári költségvetés alapján állapítja
meg, amelyet - a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium és az általa irányított költségvetési szervek, valamint a polgári
nemzetbiztonsági szolgálatok kivételével - a személyi juttatások 1/12-ének 40%-ával és a munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási
adó 1/12-ével csökkent. A Kincstár ettől a fejezetet irányító szerv kérelmére eltérést engedélyezhet.
(4) Az előzetes és a végleges kincstári költségvetés alapján megállapított január havi keret összegének eltérése esetén a szükséges korrekciót a
Kincstár a március havi keret megállapításakor végzi el.
(5)-(9)
(10) Likvid fedezet hiányában a 62/D § (6) befizetési kötelezettséget a Kincstár mindaddig nem teljesíti, amíg a költségvetési szerv fizetési számlája
a befizetési kötelezettség összegével nem terhelhető. A befizetési kötelezettség teljesítéséig a költségvetési szerv fizetési számlája terhére benyújtott
egyéb fizetési megbízásokat a Kincstár nem teljesíti.
Ávr. 129. § (1) A felhalmozási előirányzatok teljesítésarányos felhasználásának finanszírozása teljesítésarányos előirányzat-finanszírozási terv
alapján történik.
(2) A teljesítésarányos előirányzat-finanszírozási tervet a fejezetet irányító szervnek a kincstári költségvetés alapján, a költségvetési év január 10-
éig, majd ezt követően havonta a tárgyhónapot megelőző hónap 20-áig kell benyújtania a Kincstárhoz.
Ávr. 148. § (1) A költségvetési szerv készpénzt vehet fel házipénztárába.

(2) A házipénztárból felvett készpénzelőleggel a készpénzt felvevőnek el kell számolnia a költségvetési szerv belső szabályzatában meghatározottak
szerint.
(3) Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv
a) a közfoglalkoztatásban résztvevők bére, valamint munkába járáshoz kapcsolódó közlekedési költségtérítései,
b) az egységes rovatrend és K41. Társadalombiztosítási ellátások és K47. Intézményi ellátottak pénzbeli juttatásai rovaton elszámolandó kiadások,
c) az egységes rovatrend K31. Készletbeszerzés és K34. Kiküldetések, reklám- és propagandakiadások rovatain elszámolandó kiadások,
d) az egységes rovatrend K61. Immateriális javak beszerzése, létesítése, K63. Informatikai eszközök beszerzése, létesítése és K64. Egyéb tárgyi
eszközök beszerzése, létesítése rovatain elszámolandó, kisértékű immateriális javak, tárgyi eszközök beszerzésére irányuló kiadások,
77. oldal
e) az egységes rovatrend K33. Szolgáltatási kiadások és K123. Egyéb külső személyi juttatások rovatain elszámolandó, százezer forint értéket el
nem érő kiadások,
f) az alkalmazottak belföldi és külföldi kiküldetéséhez, tartós külszolgálatához kapcsolódó napidíjak, illetménybe nem tartozó kiadások,
g) az illetékbélyeg-beszerzés kiadásai,
h) a c)-e) pont szerinti kiadásokhoz kapcsolódóan az egységes rovatrend K351. Működési célú előzetesen felszámított általános forgalmi adó és a
K67. Beruházási célú előzetesen felszámított általános forgalmi adó rovatain elszámolandó kiadások, és
i) az a)-h) pont szerinti kiadásokra az alkalmazottaknak elszámolási kötelezettséggel adott előlegek készpénzben történő teljesítésére igényelheti - a
költségvetési szerv pénzkezelési szabályzatában meghatározott házipénztári keret nagyságára is figyelemmel - készpénz felvételét a Kincstártól, és
teljesíthet készpénzben kifizetést.
78. oldal
Önköltség-számítási Szabályzat I/N Oldalszám Jogszabály Megjegyzés
1. A költségvetési szerv rendelkezik-e hatályos, a jogosult vezető által jóváhagyott

Szt.14.§(5)c
Önköltség-számítási Szabályzattal?
Szt.14.§(11)
2. A szabályzatban meghatározták-e
az önköltségszámítás alapfogalmait,
Szt.160.§ (4), 51. §

(4); Áhsz. 50. §
(3)-(4), 51. §; Áht.
az alkalmazandó alapelveket és kapcsolódó előfeltételeket és kötelezettségeket, 7. § (1)-(2); Ávr.
3. § (1), (3), 63. §
(1), (2); Bkr. (4);
COFOG rendelet
az alkalmazott költségelszámolás fajtáját, sémáját, tartalmát, Szt. 62. §; 82. §

a kalkuláció tárgyát, a kalkulációs egységeket, időszakot,
a költségelszámolás és kalkuláció folyamatában résztvevő egységek feladatait, a
feladatok elvégzéséért felelősöket,
az alkalmazott vetítési alapokat és azok gyűjtésének módját,
az alkalmazott munkaszám módszereket és azok rendszerét,
a költségelszámolás és az utókalkuláció egyeztetésének módját, gyakoriságát,
az árképzés és árellenőrzés éedekében az önköltség elemzés módszerét?
3. A szabályzat kiterjed-e
a költségvetési szervnél saját kivitelezésben végzett beruházási tevékenységre, Szt. 51. § (1)
a költségvetési szerv által végzett saját előállítású termékértékesítésre és
Szt. 51. § (3)
szolgálatnyújtásra,
a költségvetési szerv vállalkozási tevékenység keretében végzett saját előállítású
termékértékesítésre és szolgálatnyújtásra, az amortizáció értékének Szt. 51. § (3)
megállapítására,
a közérdekű adatok megismeréséhez kapcsolódó költségtérítés összege
Szt. 51. § (2)
megállapításának szabályaira,
a költségvetési szerv által végzett olyan tevékenységre

(termékértékesítés,szolgáltatás nyújtás), melynek önköltségszámításához az
üzemeltető, fenntartó államháztartási szervtől való adatbekérés szükséges?
Szt. 47. §; 48. §

(7); 49. § (3)-(7);
4. Meghatározták-e a különféle eszközcsoportok esetében az eszköz bekerülési értékének 50. § (1)-(2), (4),
tartalmát? (6); 51. § (1)-(4);
62. § (2); Áhsz.
15-16. §§,
5. A költségvetési szerv üzemeltet-e saját konyhát?
étkeztetési norma alapján
a költségvetési szerv Önköltség-számítási Szabályzatában leírtak szerint Áhsz. 50. § (4)
6. A szabályzatban rögzitették-e
a szellemi és anyagi infrastruktúra magáncélra, meghatározott feladat elvégzésére
történő igénybevétele, illetve felhasználása esetén felmerült közvetlen és közvetett
költségek megállapításának rendjét,
7. Meghatározták-e a költségvetési kiadások és bevételek felosztásának rendjét? (az
általános kiadások megosztásakor alkalmazott vetítési alapok, természetes mutatószámok COFOG-rendelet
meghatározása)
8. Meghatározták-e a költségek és eredményszemléletű bevételek felosztásának
módszerét szakfeladatokra (mutatószámok, vetítési alapok, általános költségek COFOG-rendelet
felosztása)
79. oldal
Szt 14 § (5) A számviteli politika keretében el kell készíteni:

47. § (1) Az eszköz bekerülési (beszerzési, előállítási) értéke az eszköz megszerzése, létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig, a
raktárba történő beszállításig felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tételek együttes összege. A bekerülési (beszerzési) érték az
engedményekkel csökkentett, felárakkal növelt vételárat, továbbá az eszköz beszerzésével, üzembe helyezésével, raktárba történt beszállításával
kapcsolatban felmerült szállítási és rakodási, alapozási, szerelési, üzembe helyezési, közvetítői tevékenység ellenértékét, díjait (ezen
tevékenységeknek saját vállalkozásban történt végzése esetén az 51. § szerinti közvetlen önköltség aktivált értékét), a bizományi díjat, a beszerzéshez
kapcsolódó adókat és adójellegű tételeket, a vámterheket foglalja magában.
(2) A bekerülési (beszerzési) érték részét képezi - az (1) bekezdésben felsoroltakon túlmenően - az eszköz beszerzéséhez szorosan kapcsolódó
a) illeték [vagyonszerzés (ajándék, öröklés, adásvétel, csere után járó) illetéke],
b) az előzetesen felszámított, de le nem vonható általános forgalmi adó,

c) a jogszabályon alapuló hatósági igazgatási, szolgáltatási díj,
d) az egyéb hatósági igazgatási, szolgáltatási eljárási díj (környezetvédelmi termékdíj, szakértői díj),
e) a vásárolt vételi opció díja [a 61. § (2) bekezdésében foglaltak kivételével].
(3) A bekerülési (beszerzési) értéknek nem része a levonható előzetesen felszámított általános forgalmi adó, továbbá az általános forgalmi adóról
szóló törvény szerint ellenérték arányában megosztott előzetesen felszámított általános forgalmi adó le nem vonható hányada. A beruházáshoz
kapcsolódó, véglegesen kapott támogatás összege nem csökkenti az eszköz bekerülési (beszerzési) értékét.
(4) Az (1) bekezdés szerinti bekerülési (beszerzési) érték részét képezi

a) az eszköz beszerzéséhez, előállításához közvetlenül kapcsolódóan igénybe vett hitel, kölcsön
aa) felvétele előtt fizetett - a hitel, a kölcsön feltételként előírt - bankgarancia díja,
ab) szerződésben meghatározott, a hitel igénybevétele miatt fizetett kezelési díj, folyósítási jutalék, a hitel igénybevételéig felszámított rendelkezésre ta
ac) szerződés közjegyzői hitelesítésének díja,
ad) felvétele után az eszköz üzembe helyezéséig, raktárba történő beszállításáig terjedő időszakra elszámolt (időszakot terhelő) kamat;
b) a beruházáshoz közvetlenül kapcsolódó - az eszköz üzembe helyezéséig terjedő időszakra elszámolt (időszakot terhelő) - biztosítási díj; továbbá
c) a beruházáshoz, a vagyoni értékű joghoz közvetlenül kapcsolódó - devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem fedezett - devizakötelezettségnek
az eszköz üzembe helyezéséig terjedő időszakra elszámolt árfolyamkülönbözete, függetlenül attól, hogy az árfolyamnyereség vagy árfolyamveszteség;
valamint
d) a beruházás tervezés, a beruházás előkészítés, a beruházás lebonyolítás, az új technológia elsajátítás (a betanítás) díjai, közvetlen költségei;
e) földgáz, villamos energia, ivóvíz beszerzése esetén a földgáz egyetemes szolgáltató, a földgázkereskedő, a villamosenergia egyetemes szolgáltató,
a villamosenergia-kereskedő, az ivóvíz-szolgáltató által a földgáz, a villamos energia, az ivóvíz végfelhasználónak (fogyasztónak) történő
értékesítésről kiállított számlában szereplő, külön jogszabály szerint kötelezően felszámított díjak, tételek.
(5) Építési telek (földterület) és rajta lévő épület, építmény egyidejű beszerzése esetén, amennyiben az épületet, az építményt rendeltetésszerűen nem
veszik használatba (az épület, építmény rendeltetésszerűen nem hasznosítható), akkor az épület, építmény beszerzési, bontási költségeit, továbbá a
vásárolt teleknek építkezésre alkalmassá tétele érdekében végzett munkák költségeit, ráfordításait a telek (a földterület) értékét növelő beszerzési
költségként kell elszámolni a telek (a földterület) bontás utáni (az üres telek) piaci értékének megfelelő összegig, az ezt meghaladó költségeket,
ráfordításokat a megvalósuló beruházás (az épület, az építmény) bekerülési (beszerzési) értékeként kell figyelembe venni.
(6) Egy adott beruházás miatt lebontott és újraépített épület, építmény bontásának költségeit az adott beruházás bekerülési (beszerzési) értékébe be
kell számítani. Az újraépítés költsége az újraépített eszköz bekerülési (beszerzési) értékének minősül.
80. oldal
(7) A tárgyi eszköz biztonságos üzemeltetéséhez, rendeltetésszerű használatához szükséges - és a tárgyi eszköz beszerzésével egy időben vagy annak
üzembe helyezéséig beszerzett - tartozékok, tartalék alkatrészek beszerzési értéke - függetlenül attól, hogy az a tárgyi eszköz számlázott értékében
vagy külön számlában jelenik meg - a tárgyi eszköz bekerülési (beszerzési) értéke részének tekintendő.
(8) A bekerülési (beszerzési) értéket csökkenti a próbaüzemeltetés során előállított, raktárra vett, értékesített termék, teljesített szolgáltatás előállítási
költsége, ennek hiányában az állománybavételkori piaci értéke, illetve a még várhatóan felmerülő költségekkel csökkentett eladási ára, várható eladási
ára, legfeljebb a próbaüzemeltetés - bekerülési (beszerzési) értékként figyelembe vett - költségéig, valamint a bekerülési (beszerzési) értékben
elszámolt kamat összegét csökkenti a beruházásra adott előleg után, annak elszámolásáig, a beruházásra elkülönített pénzeszköz után, annak
felhasználásáig kapott kamat összege.
(9) A bekerülési (beszerzési) érték részét képező - az (1)-(2) és a (4)-(8) bekezdésben felsorolt - tételeket a felmerüléskor, a gazdasági esemény
megtörténtekor (legkésőbb az üzembe helyezéskor) kell számításba venni a számlázott, a kivetett összegben. Amennyiben az üzembe helyezésig, a
raktárba történő beszállításig a számla, a megfelelő bizonylat nem érkezett meg, a fizetendő összeget az illetékes hatóság nem állapította meg, akkor
az adott eszköz értékét a rendelkezésre álló dokumentumok (szerződés, piaci információ, jogszabályi előírás) alapján kell meghatározni. Az így
meghatározott érték és a ténylegesen számlázott vagy később módosított fizetendő (kivetett) összeg közötti különbözettel a beszerzési értéket a
végleges bizonylatok kézhezvétele időpontjában akkor kell módosítani, ha a különbözet összege az adott eszköz értékét jelentősen módosítja.
Amennyiben a különbözet összege jelentősen nem módosítja az adott eszköz bekerülési (beszerzési) értékét, annak összegét a végleges bizonylatok
kézhezvétele időpontjában egyéb ráfordításként, illetve egyéb bevételként kell elszámolni.
(10) Az eszköz bekerülési (beszerzési, előállítási) értékét módosítja az a felek között utólag elszámolt, a szokásos piaci ár és az alkalmazott ellenérték
alapján számított különbözet, amellyel a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. törvény) 18. §-a
alapján a beszerzőnek a beszerzésre tekintettel a társasági adó alapját módosítani kellene, amennyiben a különbözetet a könyvviteli elszámolásában a
bekerülési érték módosításaként nem szerepeltetné.
(11) Ha a cash-flow fedezeti ügylet eszköz vagy kötelezettség jövőbeni bekerülésével vagy keletkezésével járó ügylete(ke)t fedez, akkor a fedezeti
ügylet zárásakor realizált eredmény hatékony részét (ideértve a 32. § (5) bekezdés d) pontja, illetve 44. § (5) bekezdés d) pontja szerinti összeget is),
valamint a 32. § (5) bekezdés e) pontja, illetve a 44. § (5) bekezdés e) pontja szerinti összeget az eszköz vagy kötelezettség bekerülésekor, azok
bekerülési értékét módosító tételként kell elszámolni.
48. § (7) Ha a beszerzés ellenértékének kiegyenlítése számla alapján devizában, valutában történik, akkor a számla szerinti - levonható általános
forgalmi adót nem tartalmazó - devizaösszegnek, valutaösszegnek a beszerzéskor, a szolgáltatás igénybevételekor (teljesítésekor) érvényes, a 60. §
(4)-(6) bekezdése szerinti árfolyamon átszámított forintértéke a termék, illetve a szolgáltatás értéke.
49. § (3) A gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetés bekerülési (beszerzési) értéke a vásárláskor a részvényért, üzletrészért,
egyéb társasági részesedésért fizetett ellenérték (vételár).
(4) A gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetés bekerülési (beszerzési) értéke alapításkor, tőkeemeléskor a létesítő okiratban,
annak módosításában, illetve a közgyűlési, az alapítói, a taggyűlési határozatban a jegyzett tőke fedezeteként, valamint a jegyzési, a kibocsátási érték
és a névérték különbözeteként, a jegyzett tőkén felüli tőke fedezeteként meghatározott vagyoni hozzájárulás együttes értéke a ténylegesen befizetett
pénzbetétnek és a rendelkezésre bocsátott nem pénzbeli betétnek megfelelő összegben.
(5) A gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetés névértéke fejében a jegyzett tőke leszállításakor (ideértve a tőkeleszállítással
egyidejűleg végrehajtott, a leszállított jegyzett tőkével arányos jegyzett tőkén felüli saját tőke kivonást is) átvett eszköz bekerülési (beszerzési) értéke
a gazdasági társaság által közölt, illetve számlázott érték, a gazdasági társaság jogutód nélküli megszűnése esetén a vagyonfelosztási javaslat szerinti
érték.
(6) Gazdasági társaság átalakulása, egyesülése, szétválása esetén a megszűnt gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetés
ellenében kapott részesedés bekerülési (beszerzési) értéke a megszűnt részesedésre jutó - a megszűnt gazdasági társaság végleges vagyonmérlege
szerinti - saját tőke összege (kiválás esetén a kiválással létrejött gazdasági társaság végleges vagyonmérlege szerinti saját tőke összege).
(7) Gazdasági társaság beolvadása esetén a külső tulajdonosnál a megszűnt gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetés
ellenében kapott részesedés bekerülési (beszerzési) értéke a megszűnt részesedésre jutó - a megszűnt gazdasági társaság végleges vagyonmérlege
szerinti - saját tőke összege.
50. § (1) Követelés fejében átvett eszköz bekerülési (beszerzési) értéke az eszköz megállapodás, csereszerződés, vagyonfelosztási javaslat szerinti
(számlázott, bizonylatolt) értéke.
(2) Csere útján beszerzett eszköz bekerülési (beszerzési) értéke az eszköz csereszerződés szerinti értéke, a cserébe adott eszköz eladási ára.
81. oldal
(4) A térítés nélkül (a visszaadási kötelezettség nélkül) átvett eszköz, illetve az ajándékként, hagyatékként kapott eszköz, továbbá a többletként fellelt
(a nem adminisztrációs hibából származó többlet-) eszköz bekerülési (beszerzési) értéke - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - az eszköznek az
állományba vétel időpontjában ismert piaci értéke.
(6) A pénzügyi lízing keretében átadott, a részletfizetéssel, a halasztott fizetéssel értékesített és a szerződés szerinti feltételek teljesülésének
meghiúsulása miatt később visszavett, a két időpont között a vevő által használt eszköz visszavételkori beszerzési értékeként az eszköz - a lízingbe
adó, illetve az eladó által kiállított helyesbítő számlában rögzített - piaci értékét, legfeljebb az eredeti eladási árát kell figyelembe venni.
51. § (1) Az eszköz bekerülési (előállítási) értékének részét képezik azok a költségek, amelyek
a) az eszköz (termék) előállítása, üzembe helyezése, bővítése, rendeltetésének megváltoztatása, átalakítása, eredeti állagának helyreállítása során
közvetlenül felmerültek,
b) az előállítással bizonyíthatóan szoros kapcsolatban voltak, továbbá
c) az eszközre (termékre) megfelelő mutatók, jellemzők segítségével elszámolhatók

(együttesen: közvetlen önköltség).
(2) Az elvégzett, a nyújtott, a teljesített szolgáltatás bekerülési (előállítási) értékének részét azok a költségek képezik, amelyek
a) a szolgáltatás végzése, nyújtása, teljesítése során közvetlenül felmerültek,
b) a szolgáltatás végzésével, nyújtásával, teljesítésével szoros kapcsolatban voltak, továbbá
c) a szolgáltatásra megfelelő mutatók, jellemzők segítségével elszámolhatók
(együttesen: közvetlen önköltség).

(3) Az előállítási költségek között kell elszámolni [és így a bekerülési (előállítási) érték részét képezi] az idegen vállalkozó által megvalósított
beruházáshoz a beruházó által biztosított (az idegen vállalkozó felé nem számlázott) vásárolt anyag bekerülési (beszerzési) értékét, továbbá a saját
előállítású termék, nyújtott szolgáltatás közvetlen önköltségét a vásárolt anyag, a saját előállítású termék tényleges beépítésekor, a
szolgáltatásnyújtással egyidejűleg.
(4) Értékesítési költségeket és az előállítással közvetlen kapcsolatba nem hozható igazgatási és egyéb általános költségeket - az eszközértékelés
alapjául szolgáló - közvetlen önköltség nem tartalmazhat.
62. § (1) Tulajdoni részesedést jelentő befektetéseknél, továbbá hitelviszonyt megtestesítő értékpapíroknál bekerülési érték a 47-50. § szerinti tételek,
vagy csoportos nyilvántartás esetén a beszerzési értékek alapján számított átlagos (súlyozott) beszerzési ár, vagy a FIFO módszer szerint
meghatározott beszerzési ár.
(2) Vásárolt készleteknél (anyag, áru) bekerülési érték a 47-50. § szerinti tételek, vagy a beszerzési értékek alapján számított átlagos (súlyozott)
beszerzési ár, vagy a FIFO módszer szerint meghatározott bekerülési érték; saját termelésű készleteknél (befejezetlen termelés, félkész és késztermék,
állatok) előállítási érték az 51. § szerinti közvetlen önköltség, vagy az átlagos (súlyozott) közvetlen önköltség, vagy a FIFO módszer szerint
meghatározott közvetlen önköltség. A közvetlen önköltség utókalkulációval meghatározott vagy norma szerinti közvetlen önköltség lehet. A
befejezetlen termelés norma szerinti közvetlen önköltsége a félkész termék, a késztermék norma szerinti közvetlen önköltségéből a teljesítési fok
alapján arányosítással is meghatározható.
(3) A befejezetlen építési-szerelési, illetve technológiai szerelési munka bekerülési értéke a kalkulációs egység összes elszámolt közvetlen költségéből
a megrendelővel még el nem számolt, de ténylegesen elvégzett munkák közvetlen önköltsége, amely utókalkulációval, továbbá - a megrendelő
igazolása alapján - a teljesítési fok alapján arányosítással is meghatározható. A kalkulációs egység egy szerződés szerinti munkánál (egy
létesítménynél) nagyobb egység nem lehet.
(4) Valutakészleteknél, devizakészleteknél bekerülési érték a beszerzéskori árfolyamon számított forintérték, vagy az átlagos (súlyozott) beszerzési
árfolyamon, vagy a FIFO módszer szerinti árfolyamon számított forintérték.
(5) Az (1)-(4) bekezdés szerinti eszközöknél könyv szerinti érték az (1)-(4) bekezdés szerinti bekerülési érték, csökkentve a már elszámolt
értékvesztéssel, növelve az értékvesztés visszaírt összegével.
82. § (1) Az értékesítés közvetlen költségei között kell kimutatni az értékesített saját termelésű készletek és teljesített szolgáltatások közvetlen
önköltségét, az eladott áruk beszerzési értékét, az eladott (közvetített) szolgáltatások értékét.
(2) Az értékesítés elszámolt közvetlen önköltsége magában foglalja az értékesített saját termelésű készletek, a teljesített saját szolgáltatások - 51. §
szerint meghatározott - közvetlen önköltségét a 66. § (1) bekezdésében foglaltak szerint meghatározott értéken.
(3) Az értékesítés közvetett költségei között az értékesítés és forgalmazás költségét, az igazgatási költségeket és az egyéb általános költségeket kell
szerepeltetni.
82. oldal
(4) Az értékesítési, forgalmazási költségek között az értékesítéssel kapcsolatos külön költségeket (csomagolási, szállítási költségek, bizományi díjak),
a késztermékek, az értékesítésre váró áruk raktározási költségeit, az értékesítő részlegek és irodák költségeit, a reklám, a propaganda és a piackutatás
költségeit kell kimutatni, függetlenül attól, hogy az az értékesítéshez közvetlenül hozzárendelhető-e vagy sem. Az értékesítéshez közvetlenül
hozzákapcsolható költségeket, továbbá a kereskedelmi tevékenység közvetlenül elszámolható költségeit indokolt elkülönítetten kimutatni.
(5) Az igazgatási költségek között kell kimutatni az igazgatás személyi és anyagjellegű, valamint egyéb költségeit.
(6) Az egyéb általános költségek között kell kimutatni a működés egyéb közvetett költségeit.
Az egységes számlakeret
160. § (4) A 6-7. számlaosztály - a gazdálkodó döntésének megfelelően - használható a vezetői információk biztosítására. E számlaosztályok szabad
használata lehetővé teszi a vállalkozáson belüli egységek elszámoltatását, a költséggazdálkodás, az önköltségszámítás sajátos rendszerének
kialakítását.
68/2013 (12.29) NGM rendelet (COFOG-rendelet)
Áhsz 50. § (3) Az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzatot rendszeresen végzett termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás -
ideértve az adómentes termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást, továbbá eszközök saját előállítását is - esetén kell elkészíteni.
(4) Nem kell elkészítenie az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzatot a saját konyhát üzemeltető költségvetési szervnek, ha az
étkeztetésre normákat állapít meg és a nyersanyag-felhasználáshoz anyagkiszabást készít, és ennek önköltségét a normák és a tevékenységet terhelő
általános költségek figyelembevételével állapítja meg.
51. § (1) Az egységes számlakeretet a 16. melléklet állapítja meg. Az egységes számlakerettől nem lehet eltérni, az abban meghatározott könyvviteli
és nyilvántartási számlákon kívüli új könyvviteli és nyilvántartási számlát nem lehet megnyitni.
(1a) A könyvviteli számlák és az egységes számlakeret 00. és 01-04. számlacsoportjában meghatározott nyilvántartási számlák saját hatáskörben
további részletező könyvviteli és nyilvántartási számlákra alábonthatók, az egységes számlakeretben meghatározott esetekben alábontandók.
(1b) Az egységes számlatükörben meghatározott
a) előirányzatok és követelések, kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek nyilvántartására szolgáló számlák további részletező
nyilvántartási számlákra saját hatáskörben sem bonthatók alá,
b) teljesítések nyilvántartására szolgáló számlák - saját hatáskörben, döntés alapján - kizárólag a 15. mellékletben az egyes rovatok leírásánál a
bevételek és kiadások éves költségvetési beszámolóban szerepeltetendő - "ebből:" jelzéssel feltüntetett - részletező jogcímeihez igazodó nyilvántartási
számlákra bonthatók tovább,
kivéve ha a költségvetési könyvvezetési kötelezettség teljesítése olyan egyedi fejlesztésű, az adott szervezet által leadott megrendelésre tervezett,
kifejlesztett és működtetett (nem dobozos) számítógépes rendszer használatával történik, amely biztosítja a számítógépes rendszer felhasználója
számára egyedileg szükséges és jellemző alábontások alkalmazását.
(2) Az egységes számlakeret alapján számlarendet kell készíteni. A számlarend az Szt. 161. §-a szerinti tartalommal készül azzal az eltéréssel, hogy
annak (2) bekezdés b) pontjában foglaltakat csak akkor lehet szabályozni, ha azokról e rendelet nem rendelkezik.
(3) A részletező nyilvántartások vezetésének módját, azoknak a kapcsolódó könyvviteli és nyilvántartási számlákkal való egyeztetését, annak
dokumentálását, valamint a részletező nyilvántartások és az egységes rovatrend rovataihoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlák adataiból a
pénzügyi könyvvezetéshez készült összesítő bizonylatok (feladások) elkészítésének rendjét, az összesítő bizonylat tartalmi és formai követelményeit a
számlarendben kell szabályozni.
15. § (1) A bekerülési érték részét képező tételek elszámolásának időpontjára az Szt. 47. § (9) bekezdését kell alkalmazni azzal, hogy az eszköz
értékének utólagos módosítása során akkor kell a különbözet összegét jelentősnek tekinteni, ha az meghaladja az eredetileg elszámolt bekerülési érték
1%-át, de legalább a százezer forintot.
(2) A 16. §-ban foglaltaktól eltérően a vagyonkezelésbe vett eszközök - ideértve, ha a vagyonkezelői jog más vagyonkezelőtől való átvétellel,
költségvetési szerv átalakításával, jogutód nélküli megszűnésével kapcsolatban keletkezik, de ide nem értve, ha a vagyonkezelői jog vásárlással, saját
előállítással keletkezik - és a tulajdonosi joggyakorló szervezetnél a más tulajdonosi joggyakorló szervezettől átvett eszköz bekerülési értéke az
átadónál kimutatott bruttó érték. Az átvételt követően a vagyonkezelésbe adónál, korábbi tulajdonosi joggyakorló szervezetnél az átadásig elszámolt
értékcsökkenést, értékvesztést a vagyonkezelésbe vevőnek, új tulajdonosi joggyakorló szervezetnek nyilvántartásba kell vennie.
(3) A 16. §-ban foglaltaktól eltérően társulás alapítása, a társulási szerződés módosításával vagyonának növelése esetén az átvett eszközök bekerülési
értéke a társulási szerződésben, illetve annak módosításában szereplő bruttó érték Az átvételt követően az átadónál az átadásig elszámolt
értékcsökkenést, értékvesztést az átvevő társulásnak nyilvántartásba kell vennie.
83. oldal
(3a) A 16. §-ban foglaltaktól eltérően a tulajdonosnál, tulajdonosi joggyakorló szervezetnél az államháztartáson belüli szervezet részére
vagyonkezelésbe adott, illetve az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozó költségvetési szerv, társulás tulajdonába adott eszköz
visszavételkori bekerülési értéke, valamint a megszűnő nemzetiségi önkormányzat vagyonát átvevő szervnél az átvételkori, az újraalakult nemzetiségi
önkormányzatnál e vagyon visszavételkori bekerülési értéke a korábbi vagyonkezelőnél, tulajdonosnál kimutatott bruttó érték. A visszavételt követően
az átadásig esetleg elszámolt értékcsökkenést, értékvesztést nyilvántartásba kell venni.
(4) A 16. §-ban foglaltaktól eltérően az Szt. 49. § (5) bekezdése és 50. § (1), (2), (4) és (6) bekezdése szerint átvett eszközök bekerülési értékét az ott
leírtak szerint kell meghatározni.
(5) Importbeszerzés esetén a bekerülési értéket - figyelemmel a 20. § (3) és (4) bekezdésére - az Szt. 48. § (7) bekezdése szerint kell meghatározni.
(6) A külföldi pénzértékre szóló részesedés, értékpapír bekerülési értékét a bekerülés napjára vonatkozó, a 20. § (3) és (4) bekezdése szerinti
devizaárfolyamon átszámított forintérték alapján kell meghatározni. A külföldi pénzértékre szóló követelések, kötelezettségek bekerülési értéke
megegyezik a költségvetési számvitelben nyilvántartott követelés, végleges kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség összegével.
16. § (1) A vásárolt immateriális javak bekerülési értéke az egységes rovatrend K61. Immateriális javak beszerzése, létesítése rovathoz kapcsolódóan
vezetett nyilvántartási számlákon végleges kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként nyilvántartott vételára.
(2) A saját előállítású immateriális javak bekerülési értéke az Szt. 51. §-a alapján megállapított közvetlen önköltség.
(3) A vásárolt, rendeltetésszerűen használatba nem vett, üzembe nem helyezett tárgyi eszközök esetén a beruházás bekerülési értéke az egységes
rovatrend K62. Ingatlanok beszerzése, létesítése, K63. Informatikai eszközök beszerzése, létesítése vagy K64. Egyéb tárgyi eszközök beszerzése,
létesítése rovatokhoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon végleges kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként nyilvántartott
vételára, kisajátítás útján szerzett ingatlan esetén a kártalanítás összege.
(3a) A saját előállítású rendeltetésszerűen használatba nem vett, üzembe nem helyezett tárgyi eszközök, továbbá a már használatba vett, illetve a
mérlegben nem szerepeltethető tárgyi eszközök bővítésével, rendeltetésének megváltoztatásával, átalakításával, élettartamának, teljesítőképességének
közvetlen növelésével, felújításával összefüggő saját tevékenységben végzett munkák esetén a beruházás, felújítás bekerülési értéke az Szt. 51. §-a
alapján megállapított közvetlen önköltség.
(3b) Az idegen vállalkozó által előállított, rendeltetésszerűen használatba nem vett, üzembe nem helyezett tárgyi eszközök esetén a beruházás
bekerülési értéke az eszköz létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig, a raktárba történő beszállításig felmerült, az eszközhöz
egyedileg hozzákapcsolható tervezési, szállítási, rakodási, alapozási, szerelési, üzembe helyezési munkáknak az egységes rovatrend (3) bekezdés
szerinti rovataihoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon végleges kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként nyilvántartott
együttes vételára.
(3c) A használatba vett, illetve a mérlegben nem szerepeltethető tárgyi eszközök bővítésével, rendeltetésének megváltoztatásával, átalakításával,
élettartamának, teljesítőképességének közvetlen növelésével összefüggésben idegen vállalkozó által végzett beruházás bekerülési értéke a bővített,
megváltozott rendeltetésű, átalakított, megnövelt élettartalmú, teljesítőképességű eszköz üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig felmerült,
az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tervezési, szállítási, rakodási, alapozási, szerelési, üzembe helyezési munkáknak az egységes rovatrend (3)
bekezdés szerinti rovataihoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon végleges kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként
nyilvántartott vételára.
(3d) A már használatba vett, illetve a mérlegben nem szerepeltethető tárgyi eszközökön idegen vállalkozó által végzett felújítási munkák esetén a
felújítás bekerülési értéke az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állaga (kapacitása, pontossága) helyreállítása érdekében a felújítás befejezéséig
felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tervezési, szállítási, rakodási, alapozási, szerelési, üzembe helyezési munkáknak az egységes
rovatrend K71. Ingatlanok felújítása, K72. Informatikai eszközök felújítása, K73. Egyéb tárgyi eszközök felújítása rovatokhoz kapcsolódóan vezetett
nyilvántartási számlákon nyilvántartott végleges kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek végleges kötelezettségvállalásként, más fizetési
kötelezettségként nyilvántartott vételára.
(4) Az ingatlanok, gépek, berendezések, felszerelések, járművek, tenyészállatok értékét növeli az azokhoz kapcsolódóan a pénzügyi számvitelben
elszámolt befejezett felújítás értéke.
(5) A gazdasági társaságban való részesedés bekerülési értékét alapításkor, tőkeemeléskor, vásárláskor, a társaság átalakulásakor, beolvadásakor az
Szt. 49. § (3), (4), (6) és (7) bekezdése szerint kell meghatározni, alapításkor, tőkeemeléskor, vásárláskor egyezően az egységes rovatrend K65.
Részesedések beszerzése vagy K66. Meglévő részesedések növeléséhez kapcsolódó kiadások rovatokhoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási
számlákon végleges kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként nyilvántartott összeggel. A társulási részesedés bekerülési értéke a
társulásban résztvevők által bevitt vagyontárgyak társulási szerződésében, illetve annak módosításában meghatározott bruttó értéke.
(6) A vásárolt hitelviszonyt megtestesítő értékpapír bekerülési értéke az egységes rovatrend K9121. Forgatási célú belföldi értékpapírok vásárlása,
K9122. Befektetési célú belföldi értékpapírok vásárlása, K922. Befektetési célú külföldi értékpapírok vásárlása, K921. Forgatási célú külföldi
értékpapírok vásárlása rovatokhoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon végleges kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként
nyilvántartott vételár.
84. oldal
(7) A vásárolt anyagok bekerülési értéke az egységes rovatrend K311. Szakmai anyagok beszerzése, K312. Üzemeltetési anyagok beszerzése és - a
reprezentációs készletek, üzleti ajándékok beszerzésével kapcsolatosan - a K123. Egyéb külső személyi juttatások rovatokhoz, a vásárolt áruk
bekerülési értéke a K313. Árubeszerzés rovathoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon végleges kötelezettségvállalásként, más fizetési
kötelezettségként nyilvántartott vételár. A befejezetlen termelés, félkész termékek, késztermékek, állatok bekerülési értéke az Szt. 62. § (2) bekezdése
szerint számított előállítási érték.
(8) A forint pénzeszközök bekerülési értéke a befizetett, jóváírt forintösszeg. A valutapénztárba bekerülő valutakészlet és a devizaszámlára kerülő
deviza bekerülési értéke a bekerülés napjára vonatkozó, a 20. § (3) és (4) bekezdése szerinti devizaárfolyamon átszámított forintérték, kivéve a
forintért vásárolt valutát, devizát, amelynél a ténylegesen fizetett forint alapján kell a nyilvántartásba vételi árfolyamot meghatározni.
(9) A forintban kifizetett követelés jellegű sajátos elszámolások és egyéb sajátos eszközoldali elszámolások bekerülési értéke az átutalt vagy
megfizetett - előzetesen felszámított általános forgalmi adót nem tartalmazó - összeg, a valutapénztárból, devizaszámláról kifizetett követelés jellegű
sajátos elszámolások bekerülési értéke a valuta, deviza nyilvántartási árfolyamon átszámított forintértéke. A követelés jellegű sajátos elszámolások
kivételével a követelések bekerülési értéke az egységes rovatrend bevételeihez kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon kimutatott
követelésekkel megegyező elismert, esedékes összeg.
(10) A forintban kapott kötelezettség jellegű sajátos elszámolások bekerülési értéke az átutalt, megfizetett - előzetesen felszámított általános forgalmi
adót nem tartalmazó - összeg. A valutában, devizában kapott kötelezettség jellegű sajátos elszámolások bekerülési értéke a 20. § (3) és (4) bekezdése
szerinti devizaárfolyamon átszámított forintérték, kivéve a forintban kapott devizát, amelynél a ténylegesen kapott forintérték alapján kell a
nyilvántartásba vételi árfolyamot meghatározni. A kötelezettség jellegű sajátos elszámolások kivételével a kötelezettségek bekerülési értéke az
egységes rovatrend kiadásaihoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon nyilvántartott végleges kötelezettségvállalások, más fizetési
kötelezettségek összege.
(11) Ha e rendelet a bekerülési értéket az egységes rovatrend rovataihoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon nyilvántartott végleges
kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség összegében határozza meg, a bekerülési értéket nem módosítja a teljesítéskor realizált
árfolyamnyereség miatt a végleges kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség csökkentése.
Áht 7. § (1) A költségvetési szerv jogszabályban vagy alapító okiratban meghatározott közfeladat ellátására létrejött jogi személy.
(2) A költségvetési szerv tevékenysége lehet
a) alaptevékenység, amely a létrehozásáról rendelkező jogszabályban, alapító okiratában a szakmai alapfeladataként meghatározott, valamint a
szakmai alapfeladatai ellátását elősegítő más, nem haszonszerzés céljából végzett tevékenység,
b) vállalkozási tevékenység, amely haszonszerzés céljából, államháztartáson kívüli forrásból, nem kötelezően végzett termelő-, szolgáltató-, értékesítő
tevékenység.
Ávr 3. § (1) A költségvetési szervnél az egységes rovatrend B3. Közhatalmi bevételek és a B405. Ellátási díjak rovatain elszámolandó bevételek
vállalkozási tevékenységre nem használhatók fel.
(2)
(3) A költségvetési szerv vállalkozási tevékenységeinek összesített maradványa negatív nem lehet.
63. § (1) A költségvetési szerv a kezelt állami vagyont magáncélra igénybe vevő számára köteles térítést előírni a felhasználás, igénybevétel alapján
felmerült közvetlen és közvetett költségek figyelembevételével.
(2) A költségek és a térítés megállapításának rendjét belső szabályzatban kell rögzíteni.
85. oldal
Számlarend I/N Oldalszám Jogszabály Megjegyzés
Szt.161.§(1)-(5)
1. Rendelkezik-e a költségvetési szerv hatályos, a jogosult vezető által jóváhagyott
Áhsz.51.§(1)-(2),
számlakeret-tükörrel és számlarenddel?
16.sz.mell.
Szt.161.§(5)
számlarend szövegén?
2. A számlarend tartalmazta-e
minden alkalmazásra kijelölt számla számjelét és megnevezését, Szt.161.§(2)a,
a könyvviteli számla tartalmára vonatkozó előírásokat, Szt.161.§(2)b,
a könyvviteli számla értéke növekedésének, csökkenésének jogcímeit, Szt.161.§(2)b,
a számlát érintő gazdasági eseményeket, Szt.161.§(2)b,
a könyvviteli számla más számlákkal való kapcsolatát, Szt.161.§(2)b,
a főkönyvi számla és az analitikus nyilvántartások kapcsolatát, Szt.161.§(2)c,
a számlarendben foglaltakat alátámasztó bizonylati rendet. Szt.161.§(2)d,
3. A számlarend tartalmazta-e az analitikus nyilvántartás és a főkönyvi könyvelés közötti
Szt.161.§(3)
értékadatok számszerű egyeztetésének kötelezettségét és idejét?
A főkönyvi számla és az analitikus nyilvántartás kapcsolatának szabályozása
keretében rögzítették-e az analitikus nyilvántartások adataiból készült összesítő
Áhsz.51.§(3)
bizonylatok (feladások) elkészítésének határidejét, tartalmát és formai
követelményeit?
4. Meghatározásra került-e a számlarend összeállításáért, annak folyamatos
Szt.161.§(4)
karbantartásáért, a naprakész könyvvezetés helyességéért felelős személy?
5. A bizonylatok feldolgozási rendjének kialakításakor figyelembe vették-e
a pénzeszközöket érintő gazdasági műveletek, események bizonylatainak adatait

késedelem nélkül, készpénzforgalom esetén a pénzmozgással egyidejűleg, illetve Szt.165.§(3)a,
bankszámlaforgalomnál a hitelintézeti értesítés megérkezésekor,
86. oldal
az egyéb pénzeszközöket érintő tételeket legkésőbb a tárgyhót követő hó 15-ig, Szt.165.(3)a,
az egyéb gazdasági műveletek, események bizonylatainak adatait, a gazdasági

műveletek, események megtörténte után, legalább negyedévenként, a számviteli
politikában meghatározott időpontig (kivéve, ha más jogszabály eltérő rendelkezést Szt.165.§.(3)b,
nem tartalmaz), legkésőbb a tárgynegyedévet követő hó végéig kell a könyvekben
rögzíteni.
6. Előírták-e a főkönyvi könyvelés, az analitikus nyilvántartások és a bizonylatok adatai

közötti egyeztetési és ellenőrzési lehetőségét, függetlenül az adathordozók fajtájától, a Szt.165.§(4)
feldolgozás (kézi vagy gépi) technikájától, logikailag zárt rendszerrel kell biztosítani?
7. Kialakították-e a számlarendben valamennyi gazdasági művelet, esemény rögzítésének Áhsz.51.§(2)

rendjét úgy, hogy a költségvetési szerv eleget tudjon tenni a jogszabályokban előírt 14.sz.mell.
adatszolgáltatási kötelezettségeinek? Szt.161.§(1)-(2)
8. Az aktív és passzív időbeli elhatárolások jogcímeit a számlarendben tételesen Szt.32.-33.§

meghatározták-e? Szt.44.-45.§
9. Tartalmazta-e a számlarend a könyvviteli zárlati teendőket, a szabályzatban előírt,
Áhsz.53.§(1)-(8);
időszakonként(havi, negyedéves, éves) készítendő főkönyvi kivonattal kapcsolatos
17.mell.
könyvviteli feladatokat, azok tartalmi és szervezési munkálatait?
10. Számviteli bizonylatok tekintetében:
Áhsz.52.§; Szt. Bizonylati
Rendelkezik-e az intézmény hatályos, a jogosult vezető által jóváhagyott bizonylati 165. § (1); (2); rend
szabályzattal? (4); 166. § - 169. tartalmazza
§ 2015.07.01
Szt. 165. § (1); Bizonylati

Leírja-e a szabályzat a bizonylatok kiállításának kötelezettségét; a szabályszerűen
(2); 166. § (2); rend
kiállított bizonylat jellemzőit
(3); (4) tartalmazza
87. oldal
Szabályozták-e, hogy a szervezet milyen módon tesz eleget a könyvelés módjára, az

érintett könyvviteli számlákra történő hivatkozás és a könyvviteli Szt.165.§,167.§
nyilvántartásokban történő rögzítés időpontja, igazolása kötelezettségének?
Előírták-e a bizonylatok alaki és tartalmi követelményeit, valamint a hitelesség és Szt.166.§(2);

megbízhatóság igazolásának módját? 167.§(1),(3)
Meghatározták-e a szigorú számadási kötelezettség alá tartozó nyomtatványok

Szt.168.§(1)
körét?
Szabályozták-e a szigorú számadás alá vont nyomtatványok, bizonylatok és azok
Szt.168.§(3)
elszámoltatását biztosító nyilvántartás vezetését?
Meghatározták-e a bizonylatok megőrzésének módját, idejét, helyét, Szt.166. § (6);
nyilvántartásának rendszerét és felelősét? 169.§
Szt. 32. § (1) Aktív időbeli elhatárolásként - elkülönítetten - kell a mérlegben kimutatni az üzleti év mérlegének fordulónapja előtt felmerült,
elszámolt olyan összegeket, amelyek költségként, ráfordításként (ideértve a halasztott ráfordításokat is) csak a mérleg fordulónapját követő időszakra
számolhatók el, valamint az olyan járó árbevételt, kamat- és egyéb bevételeket, amelyek csak a mérleg fordulónapja után esedékesek, de a mérleggel
lezárt időszakra számolandók el, továbbá a 68. § (1) bekezdése szerinti különbözetből az eredményt csökkentő tételként még el nem számolt
összeget.
88. oldal
(2) Aktív időbeli elhatárolásként kell a mérlegben kimutatni a (kamatbevételekkel szemben elszámolt) névérték alatt kibocsátott, a névérték alatt
vásárolt diszkont - hitelviszonyt megtestesítő, befektetett vagy forgóeszközként kimutatott - értékpapírok névértéke és kibocsátási értéke (vételára)
közötti különbözet adott üzleti évre, időarányosan járó összegét mindaddig, amíg ezen értékpapírokat nem értékesítik, nem váltják be, a könyvekből
nem vezetik ki.
(3) Aktív időbeli elhatárolásként lehet a mérlegben kimutatni - a vállalkozó számviteli politikában rögzített döntése szerint - a befektetett pénzügyi
eszközök közé sorolt, névérték alatt beszerzett - hitelviszonyt megtestesítő, a valós értéken történő értékelés alá nem vont - kamatozó értékpapír
névértéke és beszerzési értéke közötti - nyereségjellegű - különbözetből a beszerzéstől az üzleti év mérlegfordulónapjáig terjedő időszakra
időarányosan jutó (a pénzügyi műveletek egyéb bevételeivel szemben elszámolt) összeget. Az elhatárolást ezen értékpapír értékesítésekor,
beváltásakor, továbbá a könyvekből - egyéb jogcímen - történő kivezetése esetén kell megszüntetni, valamint akkor és olyan összegben, ha és
amilyen összegben az időbelileg elhatárolt különbözet realizálása bizonytalan.
(4) Amennyiben a forgóeszközök között kimutatott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, tulajdoni részesedést jelentő befektetés beszerzéséhez
kapcsolódóan fizetett (elszámolt), a beszerzési értékben a 61. § (2) bekezdése szerint figyelembe nem vett bizományi díj, vásárolt vételi opció díja
jelentős összegű és az az értékpapír beváltásakor, az értékpapír, a befektetés értékesítésekor várhatóan megtérül, annak összegét időbelileg el lehet
határolni.
(5) Aktív időbeli elhatárolásként kell kimutatni:

a) a származékos ügyletek bekerülési (beszerzési) értékét, azaz az ügylet kötése érdekében felmerült költségek (ügynöki díjak, jutalékok, opciós
díjak) összegét az ügylet zárásáig;
b) a fedezeti vagy nem fedezeti célú kamat swap ügyletek esetében az utolsó kamatfixálás időpontja és a fordulónap közötti időszakra az ügyletre
járó kamatkülönbözetet az adott kamatperiódussal kapcsolatos elszámolásig;
89. oldal
c) a piaci érték (valós érték) fedezeti ügyletek fordulónapi valós értéke vagy belső értéke alapján az a)-b) és e) pont, valamint a 44. § (5) bekezdés a)-
b) és e) pontja szerint kimutatott elhatárolások együttes összegének figyelembevételével fennálló nyereségjellegű összegből a hatékony részt,
jellegétől függően az egyéb kapott (járó) kamatokkal és kamatjellegű bevételekkel, vagy a pénzügyi műveletek egyéb bevételeivel szemben. Az így
kimutatott aktív időbeli elhatárolást jellegétől függően az egyéb kapott (járó) kamatokkal és kamatjellegű bevételekkel, vagy a pénzügyi műveletek
egyéb bevételeivel szemben kell megszüntetni, amennyiben az előző fordulónaphoz képest a nyereségjellegű összeg csökkent, vagy ha egy adott
fordulónapon az ügylettel kapcsolatban a 44. § (5) bekezdés c) pontja szerinti elhatárolás kimutatásának van helye, illetve ha az ügyletet lezárják,
vagy ha a fedezeti elszámolást meg kell szüntetni;
d) cash-flow fedezeti ügylet esetén, ha a fedezeti ügylet előbb lezárul, mint a fedezett ügylet, a fedezeti ügylet realizált veszteségéből a hatékony
részt a fedezett ügylet bekövetkezéséig. Az így kimutatott aktív időbeli elhatárolást a 47. § (11) bekezdésének figyelembevételével kell
megszüntetni;
e) előrejelzett ügylet vagy biztos elkötelezettség cash-flow fedezeti ügylete esetén, ha a fedezeti ügylet lejárata a pénzügyi teljesítéshez igazodik, és
ezért a fedezeti ügylet lejárata későbbi, mint a fedezett ügylet bekövetkezésének időpontja, a fedezeti ügyletnek a fedezett ügylet bekövetkezésének
időpontjában fennálló, nem realizált nyereségéből a hatékony részt az ügylet zárásáig, jellegétől függően az egyéb kapott (járó) kamatokkal és
kamatjellegű bevételekkel vagy a pénzügyi műveletek egyéb bevételeivel szemben.
(6) Aktív időbeli elhatárolásként kell kimutatni a kötelezettséggel szemben a 47. § (11) bekezdés alkalmazása esetén a kötelezettség visszafizetendő
összege és bekerülési értéke közötti különbözetet, ha a visszafizetendő összeg a nagyobb. Az így kimutatott aktív időbeli elhatárolást a kötelezettség
kivezetésekor, a kivezetett könyv szerinti értékkel arányos összegben kell megszüntetni a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításaival szemben.
(7) Aktív időbeli elhatárolásként lehet kimutatni a hitel, a kölcsön felvételéhez közvetlenül kapcsolódóan felmerült költségeket, beleértve a hitel, a
kölcsön feltételeként előírt bankgarancia vagy hitelvizsgálat díját, a hitel igénybevétele miatt fizetett kezelési díjat és folyósítási jutalékot,
amennyiben azokat nem a 47. § (4) bekezdés a) pontja szerint számolják el. A hitelfelvételhez kapcsolódó költségek elhatárolt összegét a hitel, a
kölcsön futamideje alatt időarányosan, de legkésőbb a hitel, a kölcsön teljes összegének visszafizetésekor kell megszüntetni.
90. oldal
33. § (1) Az aktív időbeli elhatárolások között halasztott ráfordításként kell kimutatni az ellentételezés nélküli tartozásátvállalás során - a
tartozásátvállalás beszámolási időszakában - a véglegesen átvállalt és pénzügyileg nem rendezett kötelezettség egyéb ráfordításként elszámolt
megállapodás szerinti összegét. Az elhatárolást az átvállalt kötelezettségnek a megállapodás szerinti pénzügyi rendezésekor, a teljesítésnek
megfelelően kell az egyéb ráfordításokkal szemben megszüntetni.
(2) Az aktív időbeli elhatárolások között halasztott ráfordításként elszámolható a devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem fedezett, külföldi
pénzértékre szóló - beruházáshoz (a beruházással megvalósuló tárgyi eszközhöz), vagyoni értékű joghoz, továbbá a forgóeszközhöz kapcsolódó -
hiteltartozások, devizakötvény-kibocsátásból származó - beruházáshoz (a beruházással megvalósuló tárgyi eszközhöz), vagyoni értékű joghoz
kapcsolódó - tartozások esetén a tárgyévben, a mérlegfordulónapi értékelésből adódóan - a 60. § (2) bekezdésében foglaltakból következően -
keletkezett és a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között elszámolt - árfolyamnyereséggel nem ellentételezett - árfolyamveszteség teljes összege
a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításainak a csökkentésével (nem realizált árfolyamveszteség). A hiteltartozások, devizakötvény-kibocsátásból
származó tartozások törlesztésekor - az előző időszakokban elhatárolt halmozott összegből - a törlesztőrészletre jutó - halasztott ráfordításként
kimutatott - nem realizált veszteséget meg kell szüntetni, a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításainak a növelésével (realizált árfolyamveszteség).
(3) A (2) bekezdés szerint halasztott ráfordításként kimutatott árfolyamveszteséget - a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításakénti elszámolással -
meg kell szüntetni, ha a külföldi pénzértékre szóló hiteltartozást, a devizakötvény-kibocsátásból származó tartozást teljes összegében visszafizették,
illetve - tárgyi eszköz, vagyoni értékű jog finanszírozása esetén - ha a devizahitellel, a devizakötvény-kibocsátással finanszírozott tárgyi eszközt,
vagyoni értékű jogot értékesítették, vagy más jogcímen az állományból kivezették. Nem minősül a tartozás visszafizetésének, ha a még fennálló
tartozás pénznemét (devizanemét) szerződésmódosítás keretében megváltoztatják.
(4) A (2) bekezdés szerinti halasztott ráfordításként kimutatott árfolyamveszteséget - a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításakénti elszámolással -
csökkenteni kell az érintett devizakötelezettség után az egyes üzleti évekre elszámolt árfolyamnyereségnek megfelelő összeggel is.
(5) Aktív időbeli elhatárolásként kell kimutatni a kölcsönbeadott értékpapír könyv szerinti értékének a - felhalmozott kamattal csökkentett -
kölcsönszerződés szerinti értékét meghaladó összegét (veszteségét). Az időbeli elhatárolást akkor kell megszüntetni, amikor a kölcsönbevevő által
visszaszolgáltatott értékpapír eladásra, beváltásra, illetve egyéb ügylet keretében az állományból véglegesen kivezetésre kerül, vagy a kölcsönbevevő
megtéríti annak piaci értékét, mert az értékpapír nem kerül visszaszolgáltatásra.
91. oldal
(6) Az aktív időbeli elhatárolások között halasztott ráfordításként ki lehet mutatni a jogszabályi rendelkezés alapján az üzemeltetőnek térítés nélkül,
véglegesen átadott eszköz (beruházás) nyilvántartás szerinti értékét. A térítés nélkül átadott eszköz (beruházás) időbelileg elhatárolt nyilvántartás
szerinti értékét - az átadáskor meghatározott módon és időtartamon belül - kell az egyéb ráfordításokkal szemben megszüntetni.
44. § (1) Passzív időbeli elhatárolásként kell elkülönítetten kimutatni

a) a mérleg fordulónapja előtt befolyt, elszámolt bevételt, amely a mérleg fordulónapja utáni időszak árbevételét, bevételét képezi,
b) a mérleg fordulónapja előtti időszakot terhelő költséget, ráfordítást, amely csak a mérleg fordulónapja utáni időszakban merül fel, kerül
számlázásra,
c) mérleg fordulónapja és elkészítésének időpontja között a vállalkozóval szemben érvényesített, benyújtott, ismertté vált, a mérleggel lezárt üzleti
évhez kapcsolódó kártérítési igényt, kártérítést, bírósági költséget,
d) a mérleggel lezárt üzleti évhez kapcsolódó, a jóváhagyásra jogosult testület által megállapított, kötelezettségként ki nem mutatott prémiumot,
jutalmat, azok járulékát.
(2) Passzív időbeli elhatárolásként kell kimutatni a költségek (a ráfordítások) ellentételezésére - visszafizetési kötelezettség nélkül - kapott,
pénzügyileg rendezett, egyéb bevételként elszámolt támogatás összegéből az üzleti évben költséggel, ráfordítással nem ellentételezett összeget. Az
elhatárolást a költségek, ráfordítások tényleges felmerülésekor, illetve a támogatási szerződésben, megállapodásban foglaltak teljesülésekor kell
megszüntetni.
92. oldal
(3) Passzív időbeli elhatárolásként lehet a mérlegben kimutatni - a vállalkozó számviteli politikában rögzített döntése szerint - a befektetett pénzügyi
eszközök közé sorolt, névérték felett beszerzett - hitelviszonyt megtestesítő, a valós értéken történő értékelés alá nem vont - kamatozó értékpapír
névértéke és beszerzési értéke közötti - veszteségjellegű - különbözetből a beszerzéstől az üzleti év mérlegfordulónapjáig terjedő időszakra
időarányosan jutó - elszámolt értékvesztéssel csökkentett - (a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításaival szemben elszámolt) összeget. Az elhatárolást
ezen értékpapír értékesítésekor, beváltásakor, továbbá a könyvekből - egyéb jogcímen - történő kivezetése esetén, valamint akkor kell megszüntetni,
ha az 54. § (4)-(7) bekezdése szerint olyan összegű értékvesztést kell elszámolni, amelynek hatására az értékpapír könyv szerinti értéke a névérték
alá csökken.
(4) A (3) bekezdés és a 32. § (3) bekezdése szerinti választási lehetőség tekintetében a vállalkozónak azonosan kell eljárnia.
(5) Passzív időbeli elhatárolásként kell kimutatni:
a) a származékos ügyletek esetén az ügylet kiírásából eredő bevételek összegét az ügylet zárásáig;
b) a fedezeti vagy nem fedezeti célú kamat swap ügyletek esetén az utolsó kamatfixálás időpontja és a fordulónap közötti időszakra eső, fizetendő
kamatkülönbözetet az adott kamatperiódussal kapcsolatos elszámolásig;
c) a származékos ügyletek fordulónapi valós értéke vagy belső értéke alapján az a)-b) és e) pont, valamint a 32. § (5) bekezdés a)-b) és e) pontja
szerint kimutatott elhatárolások együttes összegének figyelembevételével fennálló veszteségjellegű összeget, azon cash-flow fedezeti ügyletek
hatékony része kivételével, amelyekre a fedezeti elszámolást alkalmazzák vagy amelyekre a fedezeti elszámolást meg kellett szüntetni, mert a
fedezeti ügylet már nem felel meg a fedezeti elszámolás 3. § (8) bekezdés 10. vagy 10/b. pontjában foglalt feltételeinek, de amelyek esetében a
fedezett ügylet várhatóan bekövetkezik. Az elhatárolt összeget jellegétől függően a fizetendő (fizetett) kamatokkal és kamatjellegű ráfordításokkal,
vagy a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításaival szemben kell elszámolni. Az így kimutatott passzív időbeli elhatárolást jellegétől függően a
fizetendő (fizetett) kamatokkal és kamatjellegű ráfordításokkal, vagy a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításaival szemben kell megszüntetni,
amennyiben az előző fordulónaphoz képest a veszteségjellegű összeg csökkent, vagy ha egy adott fordulónapon az ügylettel kapcsolatban a 32. § (5)
bekezdés c) pontja szerinti elhatárolás kimutatásának van helye, illetve - a d) pontban foglaltak kivételével -, ha az ügyletet lezárják;
93. oldal
d) cash-flow fedezeti ügylet esetén, ha a fedezeti ügylet előbb lezárul, mint a fedezett ügylet, a fedezeti ügylet realizált nyereségéből a hatékony részt
a fedezett ügylet bekövetkezéséig. Az így kimutatott passzív időbeli elhatárolást a 47. § (11) bekezdésének figyelembevételével kell megszüntetni;
e) előrejelzett ügylet vagy biztos elkötelezettség cash-flow fedezeti ügylete esetén, ha a fedezeti ügylet lejárata a pénzügyi teljesítéshez igazodik, és
ezért a fedezeti ügylet lejárata későbbi, mint a fedezett ügylet bekövetkezésének időpontja, a fedezeti ügyletnek a fedezett ügylet bekövetkezésének
időpontjában fennálló, nem realizált veszteségéből a hatékony részt az ügylet zárásáig, jellegétől függően a fizetendő (fizetett) kamatokkal és
kamatjellegű ráfordításokkal vagy a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításaival szemben.
(6) Passzív időbeli elhatárolásként kell kimutatni a kötelezettséggel szemben a 47. § (11) bekezdés alkalmazása esetén a kötelezettség
visszafizetendő összege és bekerülési értéke közötti különbözetet, ha a visszafizetendő összeg a kisebb. Az így kimutatott passzív időbeli elhatárolást
a kötelezettség kivezetésekor, a kivezetett könyv szerinti értékkel arányos összegben kell megszüntetni a pénzügyi műveletek egyéb bevételeivel
szemben.
45. § (1) A passzív időbeli elhatárolások között halasztott bevételként kell kimutatni az egyéb bevételként vagy a pénzügyi műveletek bevételeként
elszámolt
a) fejlesztési célra - visszafizetési kötelezettség nélkül - kapott, pénzügyileg rendezett támogatás véglegesen átvett pénzeszköz összegét,
b) elengedett, valamint a harmadik személy által átvállalt kötelezettség összegét, amennyiben az a kötelezettség terhére beszerzett eszközökhöz
kapcsolódik (legfeljebb a kapcsolódó eszközök nyilvántartás szerinti értékében),
c) térítés nélkül (visszaadási kötelezettség nélkül) átvett eszközök, továbbá az ajándékként, a hagyatékként kapott, a többletként fellelt eszközök
piaci - illetve jogszabály eltérő rendelkezése esetén a jogszabály szerinti - értékét.
(2) A támogatásonként, a véglegesen átvett pénzeszközönként, a térítés nélkül átvett eszközönként kimutatott halasztott bevételt a fejlesztés során
megvalósított eszköz, az elengedett, valamint a harmadik személy által átvállalt kötelezettséghez kapcsolódó eszköz, illetve a térítés nélkül átvett
eszköz (ideértve az ajándékként, a hagyatékként kapott, a többletként fellelt eszközöket is) 47-51. § szerint meghatározott bekerülési értékének,
illetve bekerülési értéke arányos részének költségkénti, illetve ráfordításkénti elszámolásakor kell megszüntetni. Meg kell szüntetni a fejlesztési
támogatás miatt kimutatott halasztott bevételt a támogatás visszafizetésekor is.
94. oldal
(2a) Amennyiben az eszköz bekerülési értéke a használatba vételt követően megnő a használatbavételkori bekerülési értékhez képest, akkor a
halasztott bevétel (2) bekezdés szerinti megszüntetésekor a bekerülési érték növekményét figyelmen kívül kell hagyni. Amennyiben e mellett az
eszköz hasznos élettartama is növekszik, akkor a halasztott bevétel (2) bekezdés szerinti megszüntetésekor a hasznos élettartam növekedését is
figyelmen kívül kell hagyni.
(3) Halasztott bevételként kell kimutatni a 3. § (5) bekezdésének 2. pontja szerint különbözetként meghatározott negatív üzleti vagy cégértéket.
(4) A negatív üzleti vagy cégértékként kimutatott halasztott bevételt legalább 5 év, de legfeljebb 10 év alatt lehet az egyéb bevételekkel szemben
megszüntetni. Amennyiben a vállalkozó a negatív üzleti vagy cégértéket 5 évnél hosszabb idő alatt írja le, azt a kiegészítő mellékletben indokolnia
kell. A negatív üzleti vagy cégértékként kimutatott halasztott bevételt az egyéb bevételekkel szemben meg kell szüntetni az alapul szolgáló
részesedés bármilyen jogcímen történő könyvekből való kivezetése esetén, illetve átalakuláskor, egyesüléskor, szétváláskor abban az esetben, ha a
negatív üzleti vagy cégérték keletkezésére ható körülményekben, feltételekben olyan változások következnek be, amelyek a negatív üzleti vagy
cégérték további kimutatását nem indokolják.
(5) A passzív időbeli elhatárolások között halasztott bevételként kell kimutatni a vállalkozó valamely befektetett eszköze tartós használati,
üzemeltetési, kezelési jogának átengedéséért kapott bevételt. A halasztott bevételt az alapul szolgáló szerződésben, megállapodásban meghatározott
időtartam alatt, határozatlan idejű szerződés esetén öt év vagy ennél hosszabb idő alatt lehet megszüntetni. Amennyiben a vállalkozó öt évnél
hosszabb idő alatt szünteti meg a halasztott bevételt, azt a kiegészítő mellékletben indokolni kell.
(6) Passzív időbeli elhatárolásként kell kimutatni a kölcsönbeadott értékpapír - felhalmozott kamattal csökkentett - kölcsönszerződés szerinti
értékének a könyv szerinti értékét meghaladó összegét (nyereségét). Az időbeli elhatárolást akkor kell megszüntetni, amikor a kölcsönbevevő által
visszaszolgáltatott értékpapír eladásra, beváltásra, illetve egyéb ügylet keretében az állományból véglegesen kivezetésre kerül, vagy a kölcsönbevevő
megtéríti annak piaci értékét, mert az értékpapír nem kerül visszaszolgáltatásra.
161. § (1) A kettős könyvvitelt vezető gazdálkodó az egységes számlakeret előírásainak figyelembevételével olyan számlarendet köteles készíteni,
amely szerinti könyvvezetés az e törvényben előírt beszámoló készítését maradéktalanul biztosítja.
(2) A számlarend a következőket tartalmazza:
95. oldal
a) minden alkalmazásra kijelölt számla számjelét és megnevezését,
b) a számla tartalmát, ha az a számla megnevezéséből egyértelműen nem következik, továbbá a számla értéke növekedésének, csökkenésének
jogcímeit, a számlát érintő gazdasági eseményeket, azok más számlákkal való kapcsolatát,
c) a főkönyvi számla és az analitikus nyilvántartás kapcsolatát,

d) a számlarendben foglaltakat alátámasztó bizonylati rendet.
(3) Az analitikus nyilvántartásoknak szoros kapcsolatban kell lenniük a főkönyvi könyveléssel, és a kettő között az értékadatok számszerű
egyeztetésének lehetőségét biztosítani kell.
(4) A számlarend összeállításáért, annak folyamatos karbantartásáért, a naprakész könyvvezetés helyességéért a gazdálkodó képviseletére jogosult
személy a felelős.
(5) Az újonnan alakuló - e törvény hatálya alá tartozó és kettős könyvvitelt vezető - gazdálkodó köteles számlarendjét a megalakulás időpontjától
számított 90 napon belül, az egyszeres könyvvitelről a kettős könyvvitelre áttérő gazdálkodó az áttérés időpontjáig elkészíteni. E törvény változása
esetén a számlarend szükséges módosítását a törvényi változás hatálybalépését követő 90 napon belül kell elvégezni.
165. § (1) Minden gazdasági műveletről, eseményről, amely az eszközök, illetve az eszközök forrásainak állományát vagy összetételét
megváltoztatja, bizonylatot kell kiállítani (készíteni). A gazdasági műveletek (események) folyamatát tükröző összes bizonylat adatait a könyvviteli
nyilvántartásokban rögzíteni kell.
(2) A számviteli (könyvviteli) nyilvántartásokba csak szabályszerűen kiállított bizonylat alapján szabad adatokat bejegyezni. Szabályszerű az a
bizonylat, amely az adott gazdasági műveletre (eseményre) vonatkozóan a könyvvitelben rögzítendő és a más jogszabályban előírt adatokat a
valóságnak megfelelően, hiánytalanul tartalmazza, megfelel a bizonylat általános alaki és tartalmi követelményeinek, és amelyet - hiba esetén -
előírásszerűen javítottak.
(3) A bizonylatok feldolgozási rendjének kialakításakor figyelembe kell venni a következőket is:
a) a pénzeszközöket érintő gazdasági műveletek, események bizonylatainak adatait késedelem nélkül, készpénzforgalom esetén a pénzmozgással
egyidejűleg, illetve bankszámla forgalomnál a hitelintézeti értesítés megérkezésekor, az egyéb pénzeszközöket érintő tételeket legkésőbb a tárgyhót
követő hó 15-éig a könyvekben rögzíteni kell;
96. oldal
b) az egyéb gazdasági műveletek, események bizonylatainak adatait a gazdasági műveletek, események megtörténte után, legalább negyedévenként,
a számviteli politikában meghatározott időpontig (kivéve, ha más jogszabály eltérő rendelkezést nem tartalmaz), legkésőbb a tárgynegyedévet követő
hó végéig kell a könyvekben rögzíteni.
(4) A főkönyvi könyvelés, az analitikus nyilvántartások és a bizonylatok adatai közötti egyeztetés és ellenőrzés lehetőségét, függetlenül az
adathordozók fajtájától, a feldolgozás (kézi vagy gépi) technikájától, logikailag zárt rendszerrel biztosítani kell.
166. § (1) Számviteli bizonylat minden olyan a gazdálkodó által kiállított, készített, illetve a gazdálkodóval üzleti vagy egyéb kapcsolatban álló
természetes személy vagy más gazdálkodó által kiállított, készített okmány (számla, szerződés, megállapodás, kimutatás, hitelintézeti bizonylat,
bankkivonat, jogszabályi rendelkezés, egyéb ilyennek minősíthető irat) - függetlenül annak nyomdai vagy egyéb előállítási módjától -, amely a
gazdasági esemény számviteli elszámolását (nyilvántartását) támasztja alá.
(2) A számviteli bizonylat adatainak alakilag és tartalmilag hitelesnek, megbízhatónak és helytállónak kell lennie. A bizonylat szerkesztésekor a
világosság elvét szem előtt kell tartani.
(3) A számviteli bizonylatot a gazdasági művelet, esemény megtörténtének, illetve a gazdasági intézkedés megtételének vagy végrehajtásának
időpontjában, illetve időszakában, magyar nyelven kell kiállítani. A magyar nyelven kiállított bizonylaton az adatok más nyelv(ek)en is
feltüntethetők.
(4) A számviteli bizonylatot - a (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően, ha az eltérést az adott gazdasági művelet, esemény, illetve intézkedés
jellemzői indokolják - idegen nyelven is ki lehet állítani. Az idegen nyelven kibocsátott, illetve a befogadott idegen nyelvű bizonylaton azokat az
adatokat, megjelöléseket, amelyek a bizonylat hitelességéhez, a megbízható, a valóságnak megfelelő adatrögzítéshez, könyveléshez szükségesek - a
könyvviteli nyilvántartásokban történő rögzítést megelőzően - belső szabályzatban meghatározott módon magyarul is fel kell tüntetni.
97. oldal
(5) Átalakulás, egyesülés, szétválás esetén a jogelődnél - a jogutód cégjegyzékbe való bejegyzése napjától - keletkezett bizonylatok, illetve a jogelőd
nevére kiállított bizonylatok alapján a gazdasági eseményeket a jogutód (több jogutód esetén az, amelyiknél a gazdasági esemény hatása megjelenik)
rögzíti a könyvviteli nyilvántartásokban, amennyiben a jogelőd éves beszámolója, egyszerűsített éves beszámolója elkészítése során azokat
figyelembe venni nem lehetett, illetve, ha a jogelőd nem tudta azokat figyelembe venni.
(6) A számviteli bizonylatokon az adatok időtállóságát a 169. §-ban meghatározott megőrzési időn belül biztosítani kell.
167. § (1) A könyvviteli elszámolást közvetlenül alátámasztó bizonylat általános alaki és tartalmi kellékei a következők:
a) a bizonylat megnevezése és sorszáma vagy egyéb más azonosítója;
b) a bizonylatot kiállító gazdálkodó (ezen belül a szervezeti egység) megjelölése;
c) a gazdasági műveletet elrendelő személy vagy szervezet megjelölése, az utalványozó és a rendelkezés végrehajtását igazoló személy, valamint a
szervezettől függően az ellenőr aláírása; a készletmozgások bizonylatain és a pénzkezelési bizonylatokon az átvevő, az ellennyugtákon a befizető
aláírása;
d) a bizonylat kiállításának időpontja, illetve - a gazdasági művelet jellegétől, időbeni hatályától függően - annak az időpontnak vagy időszaknak a
megjelölése, amelyre a bizonylat adatait vonatkoztatni kell (a gazdasági művelet teljesítésének időpontja, időszaka);
e) a (megtörtént) gazdasági művelet tartalmának leírása vagy megjelölése, a gazdasági művelet okozta változások mennyiségi, minőségi és - a
gazdasági művelet jellegétől, a könyvviteli elszámolás rendjétől függően - értékbeni adatai;
f) külső bizonylat esetében a bizonylatnak tartalmaznia kell többek között: a bizonylatot kiállító gazdálkodó nevét, címét;
g) bizonylatok adatainak összesítése esetén az összesítés alapjául szolgáló bizonylatok körének, valamint annak az időszaknak a megjelölése,
amelyre az összesítés vonatkozik;
h) a könyvelés módjára, az érintett könyvviteli számlákra történő hivatkozás;
98. oldal
i) a könyvviteli nyilvántartásokban történt rögzítés időpontja, igazolása;
j) továbbá minden olyan adat, amelyet jogszabály előír.
(2)
(3) A
A számlával, az egyszerűsített
bizonylat (ideértve adattartalmú
mind a kibocsátott, számlával
mind kapcsolatos
a befogadott további követelményeket
bizonylatokat) más jogszabály
alaki és tartalmi hitelessége, is meghatározhat.
megbízhatósága - ha az más módon nem
biztosítható - a gazdálkodó képviseletére jogosult személy (ideértve a Polgári Törvénykönyv szerinti képviseletet is), vagy belső szabályzatban erre
külön
(4) feljogosított személy aláírásával is igazolható.
(5) Számviteli bizonylatként alkalmazható az elektronikus dokumentum, irat, ha megfelel e törvény előírásainak. Az elektronikus dokumentumok,
iratok bizonylatként történő alkalmazásának feltételeit, hitelességének, megbízhatóságának követelményeit más jogszabály is meghatározhatja.
(6) Ha a könyvviteli nyilvántartás mint számviteli bizonylat technikai, optikai eljárás eredménye, biztosítani kell:
a) az adatok vizuális megjelenítése érdekében azoknak - szükség esetén - a késedelem nélküli kiíratását,
b) az egyértelmű azonosítás érdekében a kódjegyzéket.
(7) A gazdálkodó az (1) bekezdés h) és i) pontjában, illetve a 166. § (4) bekezdésében foglalt kötelezettségnek oly módon is eleget tehet, hogy a
megjelölt adatokat, információkat és igazolásokat az eredeti (elektronikus vagy papíralapú) bizonylathoz egyértelmű, az utólagos módosítás
lehetőségét kizáró módon fizikailag vagy logikailag hozzárendeli. A logikai hozzárendelés elektronikus nyilvántartással is teljesíthető.
168. § (1) A készpénz kezeléséhez, más jogszabály előírása alapján meghatározott gazdasági eseményekhez kapcsolódó bizonylatokat (ideértve a
számlát, az egyszerűsített adattartalmú számlát és a nyugtát is), továbbá minden olyan nyomtatványt, amelyért a nyomtatvány értékét meghaladó
vagy a nyomtatványon szereplő névértéknek megfelelő ellenértéket kell fizetni, vagy amelynek az illetéktelen felhasználása visszaélésre adhat
alkalmat, szigorú számadási kötelezettség alá kell vonni.
(2) A szigorú számadási kötelezettség a bizonylatot, a nyomtatványt kibocsátót terheli.
(3) A szigorú számadás alá vont bizonylatokról, nyomtatványokról a kezelésükkel megbízott vagy a kibocsátásukra jogosult személynek olyan
nyilvántartást kell vezetni, amely biztosítja azok elszámoltatását.
99. oldal
169. § (1) A gazdálkodó az üzleti évről készített beszámolót, az üzleti jelentést, valamint az azokat alátámasztó leltárt, értékelést, főkönyvi
kivonatot, továbbá a naplófőkönyvet, vagy más, a törvény követelményeinek megfelelő nyilvántartást olvasható formában legalább 8 évig köteles
megőrizni.
(2) A könyvviteli elszámolást közvetlenül és közvetetten alátámasztó számviteli bizonylatot (ideértve a főkönyvi számlákat, az analitikus, illetve
részletező nyilvántartásokat is), legalább 8 évig kell olvasható formában, a könyvelési feljegyzések hivatkozása alapján visszakereshető módon
megőrizni.
(3) A szigorú számadású bizonylatok rontott példányaira is vonatkozik a (2) bekezdés szerinti megőrzési kötelezettség.
(4) A megőrzési időn belüli szervezeti változás (ideértve a jogutód nélküli megszűnést is) nem hatálytalanítja e kötelezettséget, így az (1), illetve (2)
bekezdés szerinti bizonylatok megőrzéséről a szervezeti változás végrehajtásakor intézkedni kell.
(5) Az elektronikus formában kiállított bizonylatot - a digitális archiválás szabályairól szóló jogszabály előírásainak figyelembevételével -
elektronikus formában kell megőrizni, oly módon, hogy az alkalmazott módszer biztosítsa a bizonylat összes adatának késedelem nélküli előállítását,
folyamatos leolvashatóságát, illetve kizárja az utólagos módosítás lehetőségét.
(6) Az eredetileg nem elektronikus formában kiállított bizonylatról - a papíralapú dokumentumokról elektronikus úton történő másolat készítésének
szabályairól szóló jogszabály előírásainak figyelembevételével - készített elektronikus másolattal az e törvény szerinti bizonylatmegőrzési
kötelezettség teljesíthető, ha a másolatkészítés alkalmazott módszere biztosítja az eredeti bizonylat összes adatának késedelem nélküli előállítását,
folyamatos leolvashatóságát, illetve kizárja az utólagos módosítás lehetőségét.
Áhsz. 51. § (1) Az egységes számlakeretet a 16. melléklet állapítja meg. Az egységes számlakerettől nem lehet eltérni, az abban meghatározott
könyvviteli és nyilvántartási számlákon kívüli új könyvviteli és nyilvántartási számlát nem lehet megnyitni.
100. oldal
(1a) A könyvviteli számlák és az egységes számlakeret 00. és 01-04. számlacsoportjában meghatározott nyilvántartási számlák saját hatáskörben
további részletező könyvviteli és nyilvántartási számlákra alábonthatók, az egységes számlakeretben meghatározott esetekben alábontandók.
(1b) Az egységes számlatükörben meghatározott
a) előirányzatok és követelések, kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek nyilvántartására szolgáló számlák további részletező
nyilvántartási számlákra saját hatáskörben sem bonthatók alá,
b) teljesítések nyilvántartására szolgáló számlák - saját hatáskörben, döntés alapján - kizárólag a 15. mellékletben az egyes rovatok leírásánál a
bevételek és kiadások éves költségvetési beszámolóban szerepeltetendő - "ebből:" jelzéssel feltüntetett - részletező jogcímeihez igazodó
nyilvántartási számlákra bonthatók tovább,
kivéve ha a költségvetési könyvvezetési kötelezettség teljesítése olyan egyedi fejlesztésű, az adott szervezet által leadott megrendelésre tervezett,
kifejlesztett és működtetett (nem dobozos) számítógépes rendszer használatával történik, amely biztosítja a számítógépes rendszer felhasználója
számára egyedileg szükséges és jellemző alábontások alkalmazását.
(2) Az egységes számlakeret alapján számlarendet kell készíteni. A számlarend az Szt. 161. §-a szerinti tartalommal készül azzal az eltéréssel, hogy
annak (2) bekezdés b) pontjában foglaltakat csak akkor lehet szabályozni, ha azokról e rendelet nem rendelkezik.
(3) A részletező nyilvántartások vezetésének módját, azoknak a kapcsolódó könyvviteli és nyilvántartási számlákkal való egyeztetését, annak
dokumentálását, valamint a részletező nyilvántartások és az egységes rovatrend rovataihoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlák adataiból a
pénzügyi könyvvezetéshez készült összesítő bizonylatok (feladások) elkészítésének rendjét, az összesítő bizonylat tartalmi és formai követelményeit
a számlarendben kell szabályozni.
101. oldal
52. § A költségvetési számvitelben és a pénzügyi számvitelben a bizonylati elvre és a bizonylati fegyelemre, a számviteli bizonylatokra, a szigorú
számadási kötelezettségre és a bizonylatok megőrzésére egyaránt az Szt. 165. § (1), (2) és (4) bekezdését, valamint a 166-169. §-át kell alkalmazni.
53. § (1) A könyvviteli zárlat során a (3) bekezdés szerinti elszámolási időszakokat követően el kell végezni a folyamatos könyvelés teljessé tétele
érdekében szükséges kiegészítő, helyesbítő, egyeztető, összesítő könyvelési munkákat, a könyvviteli, valamint a költségvetési könyvvitel során
vezetett nyilvántartási számlák lezárását, és - a (3) bekezdés b) és c) pontja szerinti könyvviteli zárlat alátámasztására - a főkönyvi kivonat
elkészítését.
(2) A bevételi és kiadási előirányzatokat, a követeléseket, kötelezettségvállalásokat, más fizetési kötelezettségeket, valamint ezek teljesítését érintő
gazdasági események bizonylatainak adatait a költségvetési könyvvitel során vezetett nyilvántartási számlákon, a sajátos elszámolásokat érintő
gazdasági események bizonylatainak adatait a pénzügyi könyvvitel során vezetett könyvviteli számlákon a bizonylatok keletkezését, beérkezését
követően haladéktalanul nyilvántartásba kell venni, el kell számolni. Az egyéb gazdasági események bizonylatainak adatait - ha a (4)-(6) bekezdés
másként nem rendelkezik - a negyedéves könyvviteli zárlat során kell a könyvviteli számlákon elszámolni.
(3) A könyvviteli zárlatot a (4)-(7) bekezdés szerinti tartalommal kell elvégezni
a) havonta, a tárgyhót követő hónap 15. napjáig,
b) negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap 15. napjáig, és
c) évente, a mérlegkészítés időpontjáig.
(4) A havi, negyedéves és éves könyvviteli zárlat keretében 17. mellékletben meghatározott egyezőségek vizsgálatával el kell végezni a költségvetési
és a pénzügyi könyvvezetés helyességének ellenőrzését.
(5) A havi könyvviteli zárlat keretében el kell végezni
102. oldal
a) az egységes rovatrend rovataihoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon rögzített követelések, kötelezettségvállalások, más fizetési
kötelezettségek egyeztetését a részletező nyilvántartásokkal,
b) az egységes rovatrend rovataihoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon rögzített gazdasági események összesített bizonylaton történő
feladását a könyvviteli számlákra,
c) a 12. § (6) bekezdése szerinti esetben a használatból kivont immateriális javak, tárgyi eszközök átsorolását az átsorolt, követelés fejében átvett
készletek közé,
d) az általános forgalmi adó havi bevallásra kötelezett alanyánál az általános forgalmi adó megállapításával kapcsolatos elszámolásokat,
egyeztetéseket, ennek során az általános forgalmi adó elszámolásai között nyilvántartott előzetesen felszámított, nem levonható általános forgalmi
adó átvezetését a más különféle egyéb ráfordítások közé, és
e) a könyvviteli számlákon kimutatott adó, járulék és más közteher kötelezettségek egyeztetését a bevallásokban szereplő adatokkal.
(6) A negyedéves könyvviteli zárlat keretében el kell végezni
a) az (5) bekezdésben foglalt feladatokat,
b) az immateriális javak, tárgyi eszközök, készletek állományváltozásainak - így különösen saját előállítás, anyagfelhasználás, selejtezés,
hasznosítható hulladék készletre vétele, aktiválás, térítés nélküli átadás, átvétel - elszámolását, ide nem értve az (5) bekezdés c) pontja szerinti
átsorolást, a követelések, kötelezettségek fejében történő átadást, átvételt,
c) a befektetett eszközök és a forgóeszközök téves besorolásának helyesbítését,
d) a terv szerinti és a terven felüli értékcsökkenés elszámolását,
e) az egyszerűsített értékelési eljárás alá vont követelések esetén az értékvesztés és annak visszaírása elszámolását az egységes rovatrend rovataihoz
kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon és a könyvviteli számlákon,
103. oldal
f) az előző évek éves költségvetési beszámolói esetleges helyesbítésének elszámolását,
g) az (5) bekezdés d) és e) pontja szerinti feladatokat a negyedéves bevallások tekintetében, a könyvviteli számlákon kimutatott adó, járulék és más
közteher kötelezettségek egyeztetését az adófolyószámlával,
h) a 003. Kiadások nyilvántartási ellenszámlán nyilvántartott kiadások, valamint a 005. Bevételek nyilvántartási ellenszámlán nyilvántartott
bevételek felosztását,
i)
j) a főkönyvi kivonat alapján a könyvelés helyességének ellenőrzését.
(7) Ha a költségvetési és a pénzügyi könyvvitel során olyan integrált számítógépes rendszert alkalmaznak, amely használatával egy gazdasági
esemény hatása egyszerre jelenhet meg mind a könyvviteli számlákon, mind a költségvetési számvitel során vezetett nyilvántartási számlákon, nem
kötelező a havi és a negyedéves könyvviteli zárlat azon feladatainak elvégzése, amelyek elvégzését az integrált számítógépes rendszer a gazdasági
események rögzítésével biztosítja.
(8) Az éves könyvviteli zárlat keretében el kell végezni
a) az (5) és (6) bekezdésben, valamint a 48. § (7) bekezdésében foglalt feladatokat,
b) a leltári különbözetek elszámolását, az eltérések okainak kivizsgálását,
c) az eszközök értékelését, a (6) bekezdés e) pontja szerinti kivétellel az értékvesztés elszámolását és annak visszaírását, az esetleges terven felüli
értékcsökkenés visszaírását, értékhelyesbítés elszámolását,
104. oldal
d) a külföldi pénzeszközre szóló eszközök és források, valamint a kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek mérleg fordulónapján történő
átértékelését, a követelések és a kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek esetén az egységes rovatrend rovataihoz kapcsolódóan vezetett
nyilvántartási számlákon és a könyvviteli számlákon egyaránt,
e) a behajthatatlan követelések elszámolását,
f) az időbeli elhatárolások elszámolását,
g) a záró befejezetlen termelés készletre vételét,
h) az 5. számlaosztály 51-56. számlacsoport könyvviteli számláinak átvezetését a 8. számlaosztály könyvviteli számláira,
i) a 6. számlaosztályban könyvelt általános költségek felosztását a 7. számlaosztály könyvviteli számláira a 691. Általános költségek átvezetési
számla közbeiktatásával,
j) az 571. Saját termelésű készletek állományváltozása és 572. Saját előállítású eszközök aktivált értéke könyvviteli számláinak átvezetését a 492.
Mérleg szerinti eredmény elszámolása könyvviteli számlára,
k) a 8. és 9. számlaosztály könyvviteli számláinak lezárását a 492. Mérleg szerinti eredmény elszámolása könyvviteli számlával szemben,
l) a 6-os számlaosztály könyvviteli számláinak lezárását a 691. Általános költségek átvezetési számla könyvviteli számlával, a 7. számlaosztály
könyvviteli számláinak lezárását az 591. Költségnem átvezetési számla könyvviteli számlával szemben,
m) a 492. Mérleg szerinti eredmény elszámolása könyvviteli számla átvezetését a 416. Mérleg szerinti eredmény könyvviteli számlára,
n) az 1-4. számlaosztály könyvviteli számlák lezárását a 493. Zárómérleg számla könyvviteli számlával szemben, és
o) az egységes rovatrend rovataihoz kapcsolódóan az előirányzatok nyilvántartási számláinak lezárását a 001. Előirányzat nyilvántartási ellenszámla
nyilvántartási számlával szemben, valamint a teljesítés nyilvántartási számláinak lezárását és - ezzel egyező összegben - a követelések vagy
kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek nyilvántartási számláinak korrigálását a megfelelő nyilvántartási ellenszámlával szemben.
105. oldal
Oldalszá
Közbeszerzési Szabályzat I/N Jogszabály Megjegyzés
m
1. Rendelkezik-e a költségvetési szerv érvényes és hatályos közbeszerzési
Kbt. 27. § (1)-(2)
szabályzattal?
2. Tartalmazza-e a szabályzat:
az eljárásban résztvevők összeférhetetlenségére vonatkozó nyilatkozattételi
Kbt. 25. § (6)
kötelezettség előírását,
az ajánlatkérőre vonatkozó közös szabályokat, Kbt. 26. §
az eljárás előkészítésének, lefolytatásának, belső ellenőrzésének felelősségi
Kbt. 27. § (1)
rendjét,
az ajánlatkérő nevében eljáró, illetve az eljárásba bevont személyek,
Kbt. 27. § (1)
valamint szervezetek felelősségi körét,
az eljárás során hozott döntésekért felelős személy, személyek, testületek
Kbt. 27. § (1)
meghatározását,
a közbeszerzési eljárásokban közreműködők képzettségi feltételeit, Kbt. 27. § (3)
az ajánlatok elbírálására és értékelésére létrehozandó bírálóbizottság
feladatait, tagjai kiválasztásának szempontjait, feladatait, döntéshozatali és Kbt. 27. § (4)-(5)
felelősségi rendjét,
a közzétételre vonatkozó rendelkezéseket, Kbt. 37-39. §

a kommunikációra vonatkozórendelkezéseket, Kbt. 41. §
a nyilvánosságra vonatkozó rendelkezéseket (közbeszerzési terv), Kbt. 42-45. §
a közbeszerzési eljárások dokumentálásának rendjét, a határidők számítását, Kbt. 46-48. §
az ajánlati biztosítékkal kapcsolatos teendőket, felelősöket, Kbt. 54. §

a közbeszerzési dokumentumokkal kapcsolatos kötelezettségeket,
Kbt. 57. §
felelősöket,
Oldalszá
Közbeszerzési Szabályzat I/N Jogszabály Megjegyzés
m
az ajánlatok és a részvételi jelentkezések benyújtásának és felbontásának
rendjét;
az ajánlatok és a részvételi jelentkezések felbontásról készített jegyzőkönyv Kbt. 68. §
elküldésének felelősét (a bontástól számított öt napon belül meg kell
küldeni az összes ajánlattevőnek, ill. részvételre jelentkezőnek),
az ajánlatkérő döntéseiről szóló tájékoztatásokra vonatkozó szabályokat
Kbt. 79. §
(írásbeli összegezés),
a nemzeti értékhatárokat elérő értékű közbeszerzésekre alkalmazandó
Kbt. 112-115. §
eljárási szabályokat,
a szerződésekkel kapcsolatos rendelkezéseket, Kbt. 130-134. §
a szerződés teljesítésére vonatkozó feltételekre irányadó sajátos
Kbt. 135-136. §
rendelkezéseket,
a szerződés módosításának feltételeit. Kbt. 141. §
3. Szabályozta-e a költségvetési szerv:
Kbt. 31-32. §;
a központosított közbeszerzési eljárás esetén alkalmazandó eljárási rendet
168/2004. (V.25.)
(bejelentkezés, változásbejelentés, beszerzési terv készítés, központi
Korm. rend. 15-19.
beszerző szervezet felé bejelentési kötelezettség),
§
168/2004. (V.25.)
a kiemelt termékek közbeszerzésének - a Kbt. szabályaival összhangban - Korm. rend. 20. §
saját hatáskörben történő megvalósításának feltételeit, módját? és 1. sz. mell.
(jegyzék)
4. Meghatározták-e a Kbt. hatálya alá nem tartozó beszerzések szabályait? Ávr. 13. § (2) b.
0
Belső kontroll I/N Oldalszám Jogszabály Megjegyzés
1. Rendelkezik-e a költségvetési szerv hatályos, a jogosult vezető által aláírt Belső Kontroll
Kézikönyvvel?
2. Megtörtént-e a vonatkozó jogszabályok, valamint a költségvetési szerv szervezetében,

feladatában bekövetkező változások alapján a szabályzat kötelező aktualizálása?
3. A kontrollkörnyezet kialakítása
Rendelkezésre áll-e hatályos, egységes szerkezetbe foglalt alapítói okirat? Áht. 8/A § és Ávr. 5. §
Áht. 10. § (1), (5); Ávr.

Rendelkezésre áll-e hatályos szervezeti és működési szabályzat?
13. § (1)-(5)
A költségvetési szerv stratégiai és operatív célrendszere, valamint szervezeti felépítése írásban
Bkr. 6. § (1)
rögzített és a szervezet tagjai számára megismerhető-e?
Sztv. 14. §; Kttv. 75. §

és 177. §; Kbt. 27. § (2);
1995. évi LXVI.
Rendelkezésre állnak-e a jogszabályok alapján kötelezően elkészítendő szabályzatok?
törvény 9. § (4); Info tv.
24. §]; Info tv. 30. § és
35. §, 37. §, 1. melléklet
108. oldal
Kötváll szabályzat,
közbeszerzési
szabályzat,
kiküldetési
szabályzat,
reprezentáció
előirányzatainak
Belső szabályzatban rendezettek-e a működéshez kapcsolódó, pénzügyi kihatással bíró, Áht. 10. § (5); Bkr. 6. § felhasználásáról és
jogszabályban nem szabályozott kérdések? (2); Ávr. 13. § (2) elszámolásáról,
gépjárművek
üzemeltetéséről,
vezetékes és
mobiltelefon
üzemeltetési
szabályzata,
közérdekű adatok
Amennyiben a szervezeti egységekre vonatkozó szabályokat nem határozták meg a szervezeti

Áht. 10. § (5); Ávr. 13. Ügyrendben
és működési szabályzatban vagy egyéb szabályzatban, akkor azokat kialakították és írásban
§ (5) található
rögzítették a szervezeti egységek ügyrendjeiben?
a Miskolci SZC
belső
kontrollrendszerén
ek 2. sz.
mellékletében
található. A
A jogszabályi kötelezettségeknek megfelelő ellenőrzési nyomvonalak kialakításra kerültek-e,
Bkr. 6. § (3) nyomvonalak
írásban rögzítettek-e?
felülvizsgálatára a
belső ellenőrzés
kialakításával
egyidőben
folyamatosan kerül
sor.
A költségvetési szerv vezetője szabályozta-e a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjét? Bkr. 6. § (4)
109. oldal

Rendelkezésre áll-e belső ellenőrzési kézikönyv? Bkr. 17. §
A jogszabályi kötelezettségeknek megfelelő munkaköri leírások kialakításra kerültek-e, Kttv. 75. § (1) bekezdés
írásban rögzítettek-e és azokat aláírták-e a dolgozók? d) pontja
Kttv. 130. §; 10/2013.

Kialakításra került-e a jogszabályi kötelezettségeknek megfelelő teljesítmény-értékelési
(VI. 30.) KIM rendelet;
rendszer?
Kjt. 40. § (2) – (12)
Biztosított-e, hogy az intézmény működésében a szakmai felkészültség, a pártatlanság és

elfogulatlanság, az erkölcsi feddhetetlenség értékei érvényre jussanak, valamint a közérdek Bkr. 6. § (5)
előtérbe kerüljön az egyéni érdekekkel szemben?
Kialakításra került-e a szervezet működésével összefüggő visszaélésekre, szabálytalanságokra

50/2013. (II. 25.) Korm.
és integritási és korrupciós kockázatokra vonatkozó bejelentések fogadására és kivizsgálására
rendelet 4. § (2)
vonatkozó eljárásrend (amennyiben az intézmény a jogszabály hatálya alá tartozott)?
Kijelölésre került-e integritás tanácsadó (amennyiben az intézmény a jogszabály hatálya alá 50/2013. (II. 25.) Korm.
tartozott)? rendelet 5. §.
110. oldal

4. A kockázatkezelési rendszer kialakítottsága
A költségvetési szerv vezetője működtetett-e kockázatkezelési rendszert? Bkr. 7. § (1)
Megtörtént-e a költségvetési szerv tevékenységében, gazdálkodásában rejlő kockázatok
Bkr. 7. § (2)
felmérése, megállapítása?
Meghatározták-e az egyes kockázatokkal kapcsolatban szükséges intézkedéseket, valamint a

Bkr. 7. § (2)
teljesítésük folyamatos nyomon követésének módját?
5. A kontrolltevékenységek működése
Minden tevékenységre biztosított volt-e a folyamatba épített, előzetes, utólagos és vezetői
Bkr. 8. § (2)
ellenőrzés?
Biztosított volt-e a folyamatba épített, előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzés a pénzügyi

döntések dokumentumainak elkészítése vonatkozásában (ideértve a költségvetési tervezés, a
Bkr. 8. § (2) a)
kötelezettségvállalások, a szerződések, a kifizetések, a támogatásokkal való elszámolás, a
szabálytalanság miatti visszafizettetések dokumentumait is)?
Kötelezettségvállal
Biztosított volt-e a pénzügyi kihatású döntések célszerűségi, gazdaságossági, hatékonysági és ási, és
Bkr. 8. § (2) b)
eredményességi szempontú megalapozottsága? Gazdálkodási
szabályzat
Kötelezettségvállal
Biztosított volt-e a költségvetési gazdálkodás során az előzetes és utólagos pénzügyi
ási, és
ellenőrzés, a pénzügyi döntések szabályszerűségi szempontból történő jóváhagyása, illetve Bkr. 8. § (2) c)
Gazdálkodási
ellenjegyzése?
szabályzat
Biztosított volt-e a gazdasági események elszámolásának (a hatályos jogszabályoknak

Bkr. 8. § (2) d)
megfelelő könyvvezetés és beszámolás) kontrollja?
Biztosított volt-e a Bkr. 8. § (2) bekezdésének a), c) és d) pontjában felsorolt tevékenységek

Bkr. 8. § (3)
feladatköri elkülönítése?
A költségvetési szerv vezetője biztosította-e a belső szabályzatokban a felelősségi körök
Bkr. 8. § (4)
meghatározásával legalább az alábbiak szabályozását:
a) engedélyezési, jóváhagyási és kontrolleljárások, Bkr. 8. § (4) a)

b) a dokumentumokhoz és információkhoz való hozzáférés, Bkr. 8. § (4) b)
c) beszámolási eljárások? Bkr. 8. § (4) c)
6. Az információs és kommunikációs rendszer kialakítottsága
111. oldal

A költségvetési szerv vezetője kialakított-e és működtetett-e olyan rendszereket, amelyek
biztosították a megfelelő információk megfelelő időben való eljutását az illetékes Bkr. 9. §
szervezethez, szervezeti egységhez, személyhez?
A költségvetési szerv eleget tett-e az Info tv.-ben meghatározott, a közérdekű adatokra Info tv. 27. § (1), 32-34.
vonatkozó tájékoztatási kötelezettségének? §
A költségvetési szerv vezetője biztosította-e az államigazgatási szervek integritásirányítási

rendszeréről és az érdekérvényesítők fogadásának rendjéről szóló 50/2013. (II. 25.) Korm. 50/2013. (II. 25.) Korm.
rendelet 10. §-ban foglaltak megvalósítását (amennyiben az intézmény a jogszabály hatálya rendelet 10. §
alá tartozott)?
1995. évi LXVI.

A költségvetési szerv vezetője eleget tett-e az iratkezelésre vonatkozó jogszabályi
Törvény; 335/2005.
kötelezettségeknek? Az iratkezelés gyakorlata megfelelt az előírásoknak?
(XII. 29.) Korm.rend.
7. A monitorng rendszer kialakítottsága
A költségvetési szerv vezetője kialakította-e a szervezet tevékenységének, a célok
Bkr. 10. §
megvalósításának nyomon követését biztosító rendszert?
Végeztek-e operatív tevékenységek keretében megvalósuló folyamatos nyomon követést? Bkr. 10. §
Végeztek-e operatív tevékenységek keretében megvalósuló eseti nyomon követést? Bkr. 10. §
A költségvetési szerv vezetője gondoskodot-et az operatív tevékenységektől független belső Áht. 70. § (1); Bkr. 15.
ellenőrzés kialakításáról és megfelelő működtetéséről? § (1)
A költségvetési szerv vezetője biztosította-e a belső ellenőrzés szervezeti és funkcionális
Bkr. 18 - 19. §
függetlenségét?
A költségvetési szerv vezetője biztosította-e a belső ellenőrzés működéséhez szükséges forrásokat? Bkr. 15. § (1)
A költségvetési szerv vezetője nyilatkozatban értékelte-e a költségvetési szerv belső

Bkr. 11. § (1)
kontrollrendszerének minőségét?
Nyilatkozat Bkr. 1. melléklet
112. oldal
Áht. 10. § (1) A költségvetési szerv vezetője felelős a közfeladatok jogszabályban, alapító okiratban, belső szabályzatban foglaltaknak megfelelő ellátásáért,
valamint a költségvetési szerv számára jogszabályban előírt kötelezettségek teljesítéséért.
(5)[1] A költségvetési szerv szervezetét, feladatai ellátásának részletes belső rendjét és módját szervezeti és működési szabályzat állapítja meg. A szervezeti egységekre vonatkozó szabályokat a
Áht. 70. § (1) A belső ellenőrzés kialakításáról, megfelelő működtetéséről és függetlenségének biztosításáról a költségvetési szerv vezetője köteles gondoskodni. A
belső ellenőrzést végző személy vagy szervezet tevékenységét a költségvetési szerv vezetőjének közvetlenül alárendelve végzi, jelentéseit közvetlenül a
költségvetési szerv vezetőjének küldi meg. Az irányító szerv belső ellenőrzést végezhet
a) az irányítása alá tartozó bármely költségvetési szervnél,

b) a saját vagy az irányítása, felügyelete alá tartozó költségvetési szerv használatába, vagyonkezelésébe adott nemzeti vagyonnal való gazdálkodás tekintetében,
c) az irányító szerv által nyújtott költségvetési támogatások felhasználásával kapcsolatosan a kedvezményezetteknél és a lebonyolító szerveknél, és
d) az irányítása alá tartozó bármely, a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény 1. § a) pontjában
meghatározott köztulajdonban álló gazdasági társaságnál.
Ávr. 5. §[1] (1) Az alapító okirat tartalmazza a költségvetési szerv

a)[2] megnevezését magyar nyelven,
b) székhelyét, telephelyeit,
c) alapításáról rendelkező jogszabály teljes megjelölését, ha az alapításról jogszabály rendelkezett,
d) irányító szervének vagy felügyeleti szervének megnevezését, székhelyét,
e) illetékességét, működési területét,
f) közfeladatát, alaptevékenységét, ezek kormányzati funkció szerinti megjelölését és főtevékenységének államháztartási szakágazati besorolását,
g) vezetőjének megbízási rendjét, és
h) alkalmazásában álló személyek jogviszonyának megjelölését.
113. oldal
(2)[3] Az alapító okirat - az (1) bekezdésben foglaltakon túl - az alábbiak fennállása esetén tartalmazza a költségvetési szerv
a) megnevezését idegen nyelven és rövidített nevét,
b) jogelődjének megnevezését, székhelyét,
c) vállalkozási tevékenysége felső határát a módosított kiadási előirányzatok arányában,
d) megszűnésének időpontját vagy pontos feltételét, ha a költségvetési szerv határozott időre vagy bizonyos feltétel bekövetkeztéig jön létre.
(3) Ha az Áht. 9. § a) pontja szerinti hatáskörök gyakorlására jogosult és az irányító szerv személye nem azonos, az alapító okiratban mindkettőt meg kell jelölni.
(4)[4] Az alapító okirat módosítása esetén el kell készíteni és a módosító okirathoz csatolni az alapító okirat módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt változatát is. Az alapító okirat módosítá
Ávr. 13. § (1) A költségvetési szerv szervezeti és működési szabályzata tartalmazza

a) a költségvetési szerv alapításáról szóló jogszabály teljes megjelölését, ha a költségvetési szerv alapításáról jogszabály rendelkezett,
b)[1] a költségvetési szerv alapító okiratának keltét, számát, az alapítás időpontját,
c)[2] az ellátandó, és a kormányzati funkció szerint besorolt alaptevékenységek, rendszeresen ellátott vállalkozási tevékenységek megjelölését,
d) azon gazdálkodó szervezetek részletes felsorolását, amelyek tekintetében a költségvetési szerv alapítói, tulajdonosi (tagsági, részvényesi) jogokat gyakorol,
e)[3] a szervezeti felépítést és a működés rendjét, a szervezeti egységek - ezen belül a gazdasági szervezet - megnevezését, feladatait, a költségvetési szerv szervezeti ábráját,
f) azon ügyköröket, amelyek során a szervezeti egységek vezetői a költségvetési szerv képviselőjeként járhatnak el,
g)[4] a szervezeti és működési szabályzatban nevesített munkakörökhöz tartozó feladat- és hatásköröket, a hatáskörök gyakorlásának módját, a helyettesítés rendjét (ideértve - a költségvetési sze
h) jogszabályban meghatározott kivétellel a munkáltatói jogok gyakorlásának - ideértve az átruházott munkáltatói jogokat is - rendjét, és
i)[5] azoknak a költségvetési szerveknek a felsorolását, amelyek tekintetében a költségvetési szerv az Áht. 10. § (4a) és (4b) bekezdése alapján a 9. § (1) bekezdése szerinti feladatokat ellátja.
(2) A költségvetési szerv vezetője belső szabályzatban rendezi a működéséhez kapcsolódó, pénzügyi kihatással bíró, jogszabályban nem szabályozott kérdéseket,
így különösen
114. oldal
a)[1] a tervezéssel, gazdálkodással - így különösen a kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, teljesítés igazolása, érvényesítés, utalványozás gyakorlásának módjával, eljárási és dokumentációs részle
b) a beszerzések lebonyolításával kapcsolatos eljárásrendet,
c) a belföldi és külföldi kiküldetések elrendelésével és lebonyolításával, elszámolásával kapcsolatos kérdéseket,

d) az anyag- és eszközgazdálkodás számviteli politikában nem szabályozott kérdéseit,
e) a reprezentációs kiadások felosztását, azok teljesítésének és elszámolásának szabályait,
f) a gépjárművek igénybevételének és használatának rendjét,
g)[2] a vezetékes- és mobiltelefonok használatát, és
h) a közérdekű adatok megismerésére irányuló kérelmek intézésének, továbbá a kötelezően közzéteendő adatok nyilvánosságra hozatalának rendjét.
(3)[3] A központi kezelésű előirányzat, fejezeti kezelésű előirányzat, elkülönített állami pénzalap, társadalombiztosítás pénzügyi alapja kezelő szerve a kezelt központi kezelésű előirányzatokkal
(3a)[1] A (2) bekezdésben meghatározott szempontok figyelembevételével belső szabályzataiban rendelkezik
a) az önkormányzati hivatal a helyi önkormányzat és a helyi nemzetiségi önkormányzat,

b) a társulási tanács munkaszervezeti feladatait ellátó költségvetési szerv a társulás, és
c) a térségi fejlesztési tanács munkaszervezete a térségi fejlesztési tanács
sajátos tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatairól vagy ezekről külön szabályzatot készít.
(4) Ha a költségvetési szerv számára a (2) bekezdés b)-h) pontjában felsorolt tevékenységeket jogszabály alapján más költségvetési szerv alapfeladatként látja el
vagy nyújtja, az adott tevékenységre vonatkozó szabályozást a feladatot ellátó költségvetési szervvel egyeztetett módon kell kiadni.
115. oldal
(4a)[2] Törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában az újonnan alapított költségvetési szerv, helyi nemzetiségi önkormányzat, társulás, térségi fejlesztési tanács az (1)-(4) bekez
(4b)[3] Az (1)-(4) bekezdés szerinti szabályzatokat oly módon kell elkészíteni, hogy azokból megállapíthatóak legyenek a felelősségi körök, a javaslattételi, engedélyezési, jóváhagyási, kontroll
(5) A költségvetési szerv szervezeti egységei által ellátott feladatok munkafolyamatainak leírását, a szervezeti egység vezetőinek és alkalmazottainak feladat- és
hatáskörét, a helyettesítés rendjét, továbbá a szervezeti egység költségvetési szerven belüli belső és azon kívüli külső kapcsolattartásának módját, szabályait - ha
azokról a szervezeti és működési szabályzat vagy a költségvetési szerv más szabályzata nem rendelkezik - a szervezeti egységek ügyrendje tartalmazza.
Sztv. 14. § (1) A beszámoló elkészítésekor és a könyvvezetés során a 15-16. §-ban meghatározott alapelveket kell érvényesíteni.
(2) Az alapelvektől csak e törvényben szabályozott módon lehet eltérni.
(3) A törvényben rögzített alapelvek, értékelési előírások alapján ki kell alakítani és írásba kell foglalni a gazdálkodó adottságainak, körülményeinek leginkább
megfelelő - a törvény végrehajtásának módszereit, eszközeit meghatározó - számviteli politikát.
(4)[1] A számviteli politika keretében írásban rögzíteni kell - többek között - azokat a gazdálkodóra jellemző szabályokat, előírásokat, módszereket, amelyekkel meghatározza, hogy mit tekint a

116. oldal
(6)[2] Az (5) bekezdés c) pontjában előírt kötelezettség alól mentesül az egyszerűsített beszámolót készítő gazdálkodó, az egyszerűsített éves beszámolót készítő gazdálkodó, továbbá a (7) bekez
(7) Amennyiben az értékesítésnek az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások értékével csökkentett nettó árbevétele valamely üzleti évben az
egymilliárd forintot vagy a költségnemek szerinti költségek együttes összege az ötszázmillió forintot meghaladja, az ezt követő évtől kezdődően a saját előállítású
termékek, a végzett szolgáltatások 51. § szerinti önköltségét az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzat szerinti utókalkuláció módszerével kell
megállapítani. Ezen kötelezettsége alól a vállalkozó a későbbiek során - a feltételek ismételt teljesülése esetén - sem mentesül.
(8)[1] A pénzkezelési szabályzatban rendelkezni kell legalább a pénzforgalom (készpénzben, illetve bankszámlán történő) lebonyolításának rendjéről, a pénzkezelés személyi és tárgyi feltételeir
(9)-(10)[2]
(11)[3] Az újonnan alakuló gazdálkodó a (3)-(4) bekezdés szerinti számviteli politikát, az (5) bekezdés szerint elkészítendő szabályzatokat a megalakulás időpontjától számított 90 napon belül k
(12)[4] A számviteli politika elkészítéséért, módosításáért a gazdálkodó képviseletére jogosult személy felelős.
Kttv. 75. § (1) Az államigazgatási szerv köteles

a) a kormánytisztviselőt a kinevezésében foglaltak és a jogszabályok, illetve a közszolgálati szabályzat szerint foglalkoztatni, részére az egészséges és biztonságos
munkavégzés feltételeit biztosítani,
b) a munkavégzéshez szükséges feltételeket biztosítani,
c) a kormánytisztviselő e törvény szerinti előmenetelének feltételeit biztosítani,
d) a kormánytisztviselő feladatait és a munkakör betöltésével kapcsolatos követelményeket (végzettség, szakképzettség, szakképesítés, tapasztalat, képességek)
munkaköri leírásban rögzíteni,
e) a munkaköri feladatok ellátását úgy megszervezni, hogy a kormánytisztviselő a kormányzati szolgálati jogviszonyból eredő jogait gyakorolni, kötelezettségeit
teljesíteni tudja,
117. oldal
f) a munkaköri feladatok elvégzéséhez szükséges tájékoztatást és irányítást megadni,

g) a kormánytisztviselő munkakörével kapcsolatos képzést és továbbképzést elősegíteni,
h) a kormánytisztviselőnek az e törvényben meghatározott illetményt és egyéb járandóságait megfizetni,
i) a kormánytisztviselőnek a kormányzati szolgálati jogviszonyból származó kötelezettségek teljesítése során indokoltan felmerült költségeit megtéríteni,
j) a kormánytisztviselő teljesítményét értékelni és minősítését elvégezni,
k) biztosítani annak lehetőségét, hogy a kormánytisztviselő érdek-képviseleti tevékenységével kapcsolatos jogait gyakorolhassa.
(2) A kormánytisztviselőt csak olyan munkára lehet alkalmazni, amely testi alkatára vagy fejlettségére tekintettel rá hátrányos következményekkel nem járhat.
(3) A fogyatékossággal élő, illetve a megváltozott munkaképességű kormánytisztviselő foglalkoztatása során a munkáltatónak gondoskodnia kell az ésszerű
alkalmazkodás feltételeinek biztosításáról.
(4) A munkáltató biztosítja az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit. A munkába lépést megelőzően és a kormányzati
szolgálati jogviszony fennállása alatt rendszeres időközönként köteles ingyenesen biztosítani a kormánytisztviselő munkaköri alkalmassági vizsgálatát.
(5) Az államigazgatási szerv hivatali szervezetének vezetője köteles az e törvényben meghatározott kérdésekben, valamint az általános munkáltatói szabályozási hatáskörébe tartozó kérdésekben
130. § (1) A kormánytisztviselő munkateljesítményét a munkáltatói jogkör gyakorlója mérlegelési jogkörében eljárva írásban értékeli (teljesítményértékelés).
(2) A teljesítményértékelésnek vannak kötelező és ajánlott elemei.
(3)[1] Legalább kettő teljesítményértékelés eredménye együttesen adja a kormánytisztviselő minősítését. Minősíteni az első teljesítményértékeléstől számított egy évet követően kell.
(4) A teljesítményértékelés alapján jutalom fizethető.

(5) A minősítés alapján szakértői, illetve vezetői utánpótlás adatbázisba helyezhető a kormánytisztviselő.
(6) A teljesítményértékelés, minősítés tartalma hibás vagy valótlan ténymegállapításának, személyiségi jogát sértő megállapításának megsemmisítése iránt a
kormánytisztviselő közszolgálati jogvitát kezdeményezhet.
(7)[2] A közszolgálati életpálya kidolgozásáért felelős miniszter a teljesítményértékelés lefolytatásának elősegítése érdekében módszertani ajánlást ad ki.
(8)[3] A közszolgálati életpálya kidolgozásáért felelős miniszter - a helyi önkormányzatok tekintetében a megyei, fővárosi kormányhivatalok útján - ellenőrzi a teljesítményértékelésre, minősítés
118. oldal
177. § (1) Az államigazgatási szerv a kormánytisztviselőről az e törvény 2. mellékletében meghatározott adatkörre kiterjedő nyilvántartást vezet (a továbbiakban:
közszolgálati alapnyilvántartás). A 2. mellékletben nem szereplő körben - törvény eltérő rendelkezésének hiányában - adatszerzés nem végezhető, ilyen adatot
nyilvántartani nem lehet.
(2) A közszolgálati alapnyilvántartás célja a kormányzati szolgálati jogviszonyból származó jogok gyakorlásához és kötelezettségek teljesítéséhez szükséges adatok
kezelésének biztosítása a kormányzati szolgálati jogviszony alanyai számára.
(3) A közszolgálati alapnyilvántartásban szereplő személyes adatok védelméért, az adatkezelés jogszerűségéért, valamint a 178. § (1) bekezdésében, továbbá a 181.
§-ban előírt adatszolgáltatásokért - eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában - a kormánytisztviselőt alkalmazó államigazgatási szerv hivatali szervezetének vezetője
felelős.
(4) Közszolgálati adatvédelmi szabályzatban (a továbbiakban: szabályzat) kell meghatározni az iratok, az adatok kezelésének adatvédelmi, adatbiztonsági
szabályait, így különösen a kormánytisztviselő saját adataival történő rendelkezési joga biztosításának, a harmadik személy részére történő adattovábbításnak, a
betekintési jog gyakorlásának, valamint az adatkezelésben részt vevő kormánytisztviselő felelősségének és az adatokhoz történő hozzáférése terjedelmének
szabályait.
(5) Az államigazgatási szerv közszolgálati alapnyilvántartási rendszere törvény felhatalmazásának hiányában más adatrendszerrel nem kapcsolható össze.
Kbt. 27. § (2) Ha az ajánlatkérő nem rendelkezik általános jellegű, az (1) bekezdésnek megfelelő közbeszerzési szabályzattal, vagy a szabályzattól - az abban
meghatározott módon - való eltérés feltételei fennállnak, legkésőbb az adott közbeszerzési eljárás előkészítését megelőzően kell meghatároznia az (1) bekezdésben
foglaltakat.
Kjt. 40. §[1] (2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően, a munkáltató mérlegelési jogkörében eljárva is minősítheti a közalkalmazottat.
(3) Nem kerülhet sor a közalkalmazott minősítésére - az (1) bekezdés e) pontban és a (2) bekezdésben foglaltak kivételével -, ha korábbi minősítésének, illetve a
közalkalmazotti jogviszonya létesítésének időpontjától tizenkét hónap nem telt el. Ez esetben a korábbi minősítés eredményét kell irányadónak tekinteni.
(4) A minősítés célja a közalkalmazott munkaköri feladatai ellátásának megítélése, az ezt befolyásoló ismeretek, képességek, személyi tulajdonságok értékelése,
továbbá a szakmai fejlődés elősegítése.
(5) A minősítés a munkáltatói jogkör gyakorlójának feladata. A minősítést az 1. számú melléklet szerinti minősítési lap alkalmazásával kell elvégezni. Végrehajtási
rendelet munkakörönként meghatározza a mellékletben foglaltakhoz képest az ágazatba tartozó munkakörhöz kapcsolódó további, illetve a minősítésből kizárt
szempontokat.
(6) A minősítés a közalkalmazott személyi adatain túl csak a munkakör betöltésével kapcsolatos tényeket és a ténymegállapításokon alapuló értékelést tartalmazhat.
A minősített alkalmasságának megítélését a minősítő írásban indokolni köteles.
(7) A minősítés során az egyes minősítési szempontok értékelésekor a következő pontszámokat kell alkalmazni:
119. oldal

a) kiemelkedő minősítés három pont,
b) megfelelő minősítés kettő pont,
c) kevéssé megfelelő minősítés egy pont,
d) nem megfelelő minősítés nulla pont.
(8) A közalkalmazott minősítésének eredményeként kiválóan alkalmas, alkalmas, kevéssé alkalmas, illetve alkalmatlan minősítést kaphat. A minősítés eredményét
az egyes minősítési szempontok értékelésekor adható legmagasabb pontszámnak a ténylegesen adott pontszámokhoz viszonyított aránya alapján a következők
szerint kell megállapítani:
a) nyolcvantól száz százalékig kiválóan alkalmas,
b) hatvantól hetvenkilenc százalékig alkalmas,
c) harminctól ötvenkilenc százalékig kevéssé alkalmas,
d) harminc százalék alatt alkalmatlan
minősítést kap a közalkalmazott. Ettől eltérően, a közalkalmazott alkalmatlan minősítést kap, ha legalább egy minősítési szempont értékelése nem megfelelő.
(9) A közalkalmazottal minősítését ismertetni kell, és annak egy példányát az ismertetésekor a közalkalmazottnak át kell adni. A megismerés tényét a
közalkalmazott a minősítésen aláírásával igazolja, továbbá feltüntetheti esetleges észrevételeit is.
(10) A minősítési lap egy példányát a közalkalmazotti alapnyilvántartás tartalmazza.

(11) A közalkalmazott a minősítés hibás vagy valótlan ténymegállapításának, személyiségi jogát sértő megállapításának megsemmisítését a minősítés közlésétől
számított harminc napon belül a bíróságtól kérheti.
(12) Az e §-ban foglaltakat nem kell alkalmazni, ha törvény a munka értékelésével kapcsolatosan e szabályoktól eltérő rendelkezéseket állapít meg a
közalkalmazottak tekintetében, és végrehajtási rendelet a (8) bekezdésben foglaltak szerint meghatározza a minősítési eredménnyel való egyenértékűség feltételeit.
50/2013. (II. 25.) Korm. rendelet
4. §[1] (2) Az (1) bekezdés szerinti feladatok teljesítésének biztosítása - a feladat átruházására való tekintet nélkül - a hivatali szervezet vezetőjének átruházhatatlan személyes felelőssége.
120. oldal
5. § (1)[1] Az államigazgatási szervek hivatali szervezetének vezetője az integritási és korrupciós kockázatok kezelésében való támogatásra, az integritásirányítási rendszer és a belső kontrollren
(2) Az integritás tanácsadó a hivatali szervezet vezetőjének közvetlen irányítása alatt áll. Az egyéb feladatköröket is ellátó integritás tanácsadó egyéb
feladatköreiben a hivatali szervezet vezetője által kijelölt más személy által is utasítható lehet, ha ez integritás tanácsadói feladatainak ellátását nem veszélyezteti.
(3)[2] Az integritás tanácsadó kijelöléséhez és a kijelölés visszavonásához a felettes szerv vezetőjének és a rendészetért felelős miniszternek az előzetes, írásbeli egyetértése szükséges.
(4)[3] Az integritás tanácsadó kijelölésére, valamint a kijelölés visszavonására vonatkozó javaslatot a hivatali szervezet vezetője részletes indokolással ellátva, a döntés alapjául szolgáló dokume
(5)[4] Gazdasági szervezettel nem rendelkező államigazgatás szervnél az integritás tanácsadó feladatait, az államigazgatási szervek közötti megállapodás alapján, az irányítását ellátó felettes álla
10. § (1) Az államigazgatási szerv munkatársa jogszabályban rögzített eljárásban ügyfélnek panaszosnak vagy az eljárásban résztvevő más személynek nem
minősülő, államszervezeten kívüli személlyel (a továbbiakban: érdekérvényesítő) feladatellátása során vagy feladatellátásához kapcsolódóan csak felettese előzetes
tájékoztatását követően találkozhat.
(2) A tájékoztatásnak ki kell terjedni az érdekérvényesítő és - ha van ilyen - az általa képviselt szervezet nevére, a találkozó céljára, időpontjára és helyére.
Amennyiben a tisztviselő a találkozóval kapcsolatban a szervezet integritását veszélyeztető kockázatokra vonatkozó információval rendelkezik, ezt köteles írásban
felettese tudomására hozni.
(3) A felettes jogosult a tisztviselő érdekérvényesítővel való találkozását megtiltani, vagy harmadik személy jelenlétéhez kötni. A hivatali szervezet vezetője a
közigazgatási szerv tisztviselői számára az érdekérvényesítőkkel való találkozást normatív utasításban is megtilthatja, korlátozhatja vagy harmadik személy
jelenlétéhez kötheti.
(4)[1] Amennyiben ennek technikai feltételei fennállnak és a hivatali szervezet vezetője ehhez hozzájárult, a tisztviselő az érdekérvényesítővel való találkozásról szóló előzetes írásos tájékoztatá
(5)[2] A kormányzati szervek hivatali szervezetének vezetői évente kötelesek áttekinteni az irányításuk alatt álló tisztviselők érdekérvényesítőkkel való találkozására vonatkozó információkat, fe
121. oldal

Ber. 6. § (1) A költségvetési szerv vezetője köteles olyan kontrollkörnyezetet kialakítani, amelyben
a)[1] világos a szervezeti struktúra, a folyamatok átláthatóak,
b) egyértelműek a felelősségi, hatásköri viszonyok és feladatok,
c)[2] meghatározottak, ismertek és elfogadottak az etikai elvárások a szervezet minden szintjén,
d) átlátható a humánerőforrás-kezelés,
e)[3] biztosított a szervezeti célok és értékek irányában való elkötelezettség fejlesztése és elősegítése.
(2)[4] A költségvetési szerv vezetője köteles olyan szabályzatokat kiadni, folyamatokat kialakítani és működtetni a szervezeten belül, amelyek biztosítják a rendelkezésre álló források átlátható,
(2a)[5] A költségvetési szerv vezetője rendszerezi a költségvetési szerv folyamatait, kijelöli a folyamatok működésében részt vevő szervezeti egységeket, valamint a folyamatért általános felelős
(3) A költségvetési szerv vezetője köteles elkészíteni és rendszeresen aktualizálni a költségvetési szerv ellenőrzési nyomvonalát, amely a költségvetési szerv
működési folyamatainak szöveges, táblázatokkal vagy folyamatábrákkal szemléltetett leírása, amely tartalmazza különösen a felelősségi és információs szinteket és
kapcsolatokat, irányítási és ellenőrzési folyamatokat, lehetővé téve azok nyomon követését és utólagos ellenőrzését.
(4)[6] A költségvetési szerv vezetője köteles szabályozni a szervezeti integritást sértő események kezelésének eljárásrendjét, valamint az integrált kockázatkezelés eljárásrendjét.
(4a)[7] A szervezeti integritást sértő események kezelésének eljárásrendje tartalmazza:

a) a bejelentett kockázatok és események előzetes értékelésének módszertanát,
b) a bejelentés kivizsgálásához szükséges információk összegyűjtésének módját,
c) az érintettek meghallgatásának eljárási szabályait,
d) a vonatkozó dokumentumok átvizsgálásának szabályait,
e) a szervezeti integritást sértő események elhárításához szükséges intézkedéseket,
f) az alkalmazható jogkövetkezményeket,
g) a bejelentő szervezeten belüli védelmére, illetve elismerésére, valamint a vizsgálat eredményéről való tájékoztatására vonatkozó szabályokat és
h) a szervezeti integritást sértő események bekövetkezésének megelőzésére kialakított eljárási szabályokat.
122. oldal
(5)[1] A költségvetési szerv vezetőjének felelőssége olyan belső kontrollrendszer kialakítása, amely minden tevékenységi kör esetében alkalmas az etikai értékek és az integritás érvényesítéséne
7. § (1)[1] A költségvetési szerv vezetője köteles integrált kockázatkezelési rendszert működtetni.
(2)[2] Az (1) bekezdésben előírt tevékenység során fel kell mérni és meg kell állapítani a költségvetési szerv tevékenységében rejlő és szervezeti célokkal összefüggő kockázatokat, valamint me
8. § (2)[1] A kontrolltevékenység részeként minden tevékenységre vonatkozóan biztosítani kell a szervezeti célok elérését veszélyeztető kockázatok csökkentésére irányuló kontrollok kiépítését,
a) a döntések dokumentumainak elkészítése (ideértve a költségvetési tervezés, a kötelezettségvállalások, a szerződések, a kifizetések, a támogatásokkal való
elszámolás, a szabálytalanság miatti visszafizettetések dokumentumait is),
b) a döntések célszerűségi, gazdaságossági, hatékonysági és eredményességi szempontú megalapozottsága,
c) a döntések szabályszerűségi szempontból történő jóváhagyása, illetve ellenjegyzése, valamint
d) a gazdasági események elszámolása (a hatályos jogszabályoknak megfelelő könyvvezetés és beszámolás).
(3) Az (2) bekezdés a), c) és d) pontjában felsorolt tevékenységek feladatköri elkülönítését biztosítani kell.
(4) A költségvetési szerv vezetője köteles a költségvetési szerv belső szabályzataiban a felelősségi körök meghatározásával legalább az alábbiakat szabályozni:
a) engedélyezési, jóváhagyási és kontrolleljárások,
b) a dokumentumokhoz és információkhoz való hozzáférés,
c) beszámolási eljárások.
9. § (1) A költségvetési szerv vezetője köteles olyan rendszereket kialakítani és működtetni, melyek biztosítják, hogy a megfelelő információk a megfelelő időben
eljutnak az illetékes szervezethez, szervezeti egységhez, illetve személyhez.
(2)[1] Az információs rendszerek keretében a beszámolási rendszereket úgy kell működtetni, hogy azok hatékonyak, megbízhatóak, pontosak és összehasonlíthatóak legyenek, a beszámolási szin
10. §[1] A költségvetési szerv vezetője köteles kialakítani a szervezet tevékenységének, a célok megvalósításának nyomon követését biztosító rendszert, mely az operatív tevékenységek keretébe
123. oldal
11. § (1) A költségvetési szerv vezetője köteles az 1. melléklet szerinti nyilatkozatban értékelni a költségvetési szerv belső kontrollrendszerének minőségét.
15. § (1)[1] A költségvetési szerv vezetője köteles biztosítani a belső ellenőrzés működéséhez szükséges forrásokat.
17. § (1) A belső ellenőrzést végző személy munkáját a nemzetközi, valamint az államháztartásért felelős miniszter által közzétett belső ellenőrzési standardok,
útmutatók figyelembevételével, valamint a belső ellenőrzési vezető által - az államháztartásért felelős miniszter által közzétett belső ellenőrzési kézikönyv minta
alkalmazásával - kidolgozott és a költségvetési szerv vezetője által jóváhagyott belső ellenőrzési kézikönyv szerint végzi.
(1a) Ha a költségvetési szerv belső ellenőrzését az irányító szerve vagy az irányító szerv által kijelölt szerv látja el, az irányított szervre külön belső ellenőrzési
kézikönyvet nem kell készíteni. Az irányító szerv vagy a kijelölt szerv vezetője által az irányított szerv vezetőjének egyetértésével jóváhagyott belső ellenőrzési
kézikönyv tartalmazza a (2) bekezdésében meghatározottakat az irányított költségvetési szervek vonatkozásában is.
(2) A belső ellenőrzési kézikönyv tartalmazza:
a) a bizonyosságot adó és a tanácsadó tevékenységre vonatkozó eljárási szabályokat;
b) a belső ellenőrzés hatáskörét, feladatait és céljait meghatározó belső ellenőrzési alapszabályt;
c) a tervezés megalapozásához alkalmazott kockázatelemzési módszertan leírását;
d) az ellenőrzési dokumentumok formai követelményeit, az alkalmazott iratmintákat;
e) az ellenőrzési megállapítások hasznosításának nyomon követését;
f) az ellenőrzés során büntető-, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság feltárása esetén
alkalmazandó eljárást.
(3) A belső ellenőrzési vezető és a belső ellenőrök a belső ellenőrzési tevékenységet az államháztartásért felelős miniszter által kiadott etikai kódex
figyelembevételével végzik.
(4) A belső ellenőrzési vezető köteles a belső ellenőrzési kézikönyvet rendszeresen, de legalább kétévente felülvizsgálni, és a - jogszabályok, módszertani
útmutatók változásai, illetve egyéb okok miatt - szükséges módosításokat átvezetni.
18. § A belső ellenőrzést végző személy vagy szervezet tevékenységét a költségvetési szerv vezetőjének közvetlenül alárendelve végzi, jelentéseit közvetlenül neki
küldi meg.
124. oldal
19. § (1) A költségvetési szerv vezetője köteles biztosítani a belső ellenőrök funkcionális függetlenségét, különösen az alábbiak tekintetében:
a) az éves ellenőrzési terv kidolgozása, kockázatelemzési módszerek alapján és soron kívüli ellenőrzések figyelembevételével;
b) az ellenőrzési program elkészítése és végrehajtása;
c) az ellenőrzési módszerek kiválasztása;
d) következtetések és ajánlások kidolgozása, ellenőrzési jelentés elkészítése;
e) a belső ellenőr bizonyosságot adó ellenőrzési és a nemzetközi, valamint az államháztartásért felelős miniszter által közzétett belső ellenőrzési standardokkal
összhangban lévő tanácsadási tevékenységen kívül más tevékenység végrehajtásába nem vonható be.
(2) A belső ellenőr nem vehet részt a költségvetési szerv operatív működésével kapcsolatos feladatok ellátásában, különösen az alábbiakban:
a) a költségvetési szerv működésével kapcsolatos döntések meghozatala, ide nem értve a 21. § (4) bekezdés a) pontjában foglaltakat;
b) a költségvetési szerv bármely végrehajtási vagy irányítási tevékenységében való részvétel;
c) pénzügyi tranzakciók kezdeményezése, vagy jóváhagyása, vagy kötelezettség vállalása, a belső ellenőrzési egységre vonatkozókon kívül;
d) a szervezet bármely, nem a belső ellenőrzési egység által alkalmazott munkatársa tevékenységének irányítása, kivéve, ha ezek a munkatársak szakértőként
segítik a belső ellenőröket;
e) belső szabályzatok elkészítése, a belső ellenőrzésre vonatkozókon kívül;
f) intézkedési terv elkészítése, a belső ellenőrzésre vonatkozókon kívül.
(3) A belső ellenőrnek tevékenysége során függetlennek, külső befolyástól mentesnek, pártatlannak és tárgyilagosnak kell lennie.
(4) A belső ellenőrzést végző személy, szervezeti egység vagy szervezet tevékenységének tervezése során önállóan jár el, ellenőrzési terveit kockázatelemzésre
alapozva és a soron kívüli ellenőrzések figyelembevételével állítja össze.
(5) A vizsgálatvezető az ellenőrzési programot szakmai megítélésének megfelelően állítja
össze.
(6) A belső ellenőr önállóan állítja össze a megállapításokat, következtetéseket és javaslatokat tartalmazó ellenőrzési jelentést.
125. oldal
1. melléklet a 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelethez[1]

NYILATKOZAT
A) Alulírott ................................................., a .......................................................................... költségvetési szerv vezetője jogi felelősségem tudatában kijelentem,
hogy az előírásoknak megfelelően ........................... évben/időszakban az általam vezetett költségvetési szervnél gondoskodtam
- a belső kontrollrendszer kialakításáról, valamint szabályszerű, eredményes, gazdaságos és hatékony működéséről,

- olyan szervezeti kultúra kialakításáról, amely biztosítja az elkötelezettséget a szervezeti célok és értékek iránt, valamint alkalmas az integritás érvényesítésének
biztosítására,
- a költségvetési szerv vagyonkezelésébe, használatába adott vagyon rendeltetésszerű használatáról, az alapító okiratban megjelölt tevékenységek jogszabályban
meghatározott követelményeknek megfelelő ellátásáról,
- a rendelkezésre álló előirányzatok célnak megfelelő felhasználásáról,
- a költségvetési szerv tevékenységében a hatékonyság, eredményesség és a gazdaságosság követelményeinek érvényesítéséről,
- a tervezési, beszámolási, információszolgáltatási kötelezettségek teljesítéséről, azok teljességéről és hitelességéről,
- a gazdálkodási lehetőségek és a kötelezettségek összhangjáról,
- az intézményi számviteli rendről,
- olyan rendszer bevezetéséről, amely megfelelő bizonyosságot nyújt az eljárások jogszerűségére és szabályszerűségére vonatkozóan, biztosítja az
elszámoltathatóságot, továbbá megfelel a hazai és közösségi szabályoknak,
- arról, hogy a vezetők a szervezet minden szintjén tisztában legyenek a kitűzött célokkal és az azok elérését segítő eszközökkel annak érdekében, hogy végre
tudják hajtani a meghatározott feladatokat és értékelni tudják az elért eredményeket. E tevékenységről a vezetői beszámoltatás rendszerén keresztül folyamatos
információval rendelkeztem, a tevékenységet folyamatosan értékeltem.
A vonatkozó jogszabályok belső kontrollrendszerre vonatkozó előírásainak az alábbiak szerint tettem eleget:
Kontrollkörnyezet:
Integrált kockázatkezelési rendszer:
Kontrolltevékenységek:
Információs és kommunikációs rendszer:
Nyomon követési rendszer (monitoring):
Kijelentem, hogy a benyújtott beszámolók a jogszabályi előírások szerint a valóságnak megfelelően, átláthatóan, teljes körűen és pontosan tükrözik a szóban forgó
pénzügyi évre vonatkozó kiadásokat és bevételeket.
126. oldal
Az általam vezetett költségvetési szerv gazdasági vezetője eleget tett tárgyévben esedékes továbbképzési kötelezettségének a belső kontrollok témakörében:
igen-nem
Kelt: ..................................
P. H.
.................................................
aláírás
B) Az A) pontban meghatározott nyilatkozatot az alábbiak miatt nem áll módomban megtenni:
Kelt: ..................................
P. H.
.................................................
aláírás
127. oldal
Belső Ellenőrzési Kézikönyv I/N Oldalszám Jogszabály Megjegyzés
1. Rendelkezik-e a költségvetési szerv hatályos, a jogosult vezető által aláírt Belső Ellenőrzési
Bkr. 17. § (1)
Kézikönyvvel?
2. Megtörtént-e a vonatkozó jogszabályok, valamint a költségvetési szerv szervezetében, feladatában
bekövetkező változások alapján a szabályzat szükségszerű aktualizálása?
3. Tartalmazza-e:
Áht. 70. § (1)-
a belső ellenőrzés jogszabályi alapjait, (8),
Bkr. 2. § b,
a nemzetközi, valamint az államháztartásért felelős miniszter által közzétett belső ellenőrzési
Bkr. 17. § (1)
standardokra és a belső ellenőrzési kézikönyv mintára történő hivatkozást,
a bizonyosságot adó és a tanácsadó tevékenységre vonatkozó eljárási szabályokat, Bkr. 17. § (2) a,
a belső ellenőrzés hatáskörét, feladatait és céljait meghatározó belső ellenőrzési alapszabályt, Bkr. 17. § (2) b,
a tervezés megalapozásához alkalmazott kockázatelemzési módszertan leírását, Bkr. 17. § (2) c,

az ellenőrzési dokumentumok formai követelményeit, az alkalmazott iratmintákat, Bkr. 17. § (2) d,
az ellenőrzési megállapítások hasznosításának nyomon követését, Bkr. 17. § (2) e,
az ellenőrzés során büntető-, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására

Bkr. 17. § (2) f,
okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság feltárása esetén alkalmazandó eljárást,
külső szakértők bevonására vonatkozó előírásokat, Bkr. 16. §

belső ellenőrökre vonatkozó etikai kódexet, Bkr. 17. § (3)
Bkr. 18.§,
a belső ellenőrzés szervezeti és funkcionális függetlenségét, 19. § (1)-(4)
az összeférhetetlenségre vonatkozó előírásokat, Bkr. 20. §
Bkr. 22. § (2) c),

28/2011.
a belső ellenőrök folyamatos továbbképzésére vonatkozó előírásokat? (VIII.3.) NGM
rendelet
6/A-6/H§,7.§
Áht. 70. § (1) A belső ellenőrzés kialakításáról, megfelelő működtetéséről és függetlenségének biztosításáról a költségvetési szerv vezetője köteles gondoskodni. A
belső ellenőrzést végző személy vagy szervezet tevékenységét a költségvetési szerv vezetőjének közvetlenül alárendelve végzi, jelentéseit közvetlenül a költségvetési
szerv vezetőjének küldi meg. Az irányító szerv belső ellenőrzést végezhet
a) az irányítása alá tartozó bármely költségvetési szervnél,
b) a saját vagy az irányítása, felügyelete alá tartozó költségvetési szerv használatába, vagyonkezelésébe adott nemzeti vagyonnal való gazdálkodás tekintetében,
c) az irányító szerv által nyújtott költségvetési támogatások felhasználásával kapcsolatosan a kedvezményezetteknél és a lebonyolító szerveknél, és
d) az irányítása alá tartozó bármely, a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény 1. § a) pontjában
meghatározott köztulajdonban álló gazdasági társaságnál.
(2) A belső ellenőr bizonyosságot adó és tanácsadó tevékenysége keretében a jogszabályoknak és belső szabályzatoknak való megfelelést, a tervezést, gazdálkodást, és a
közfeladatok ellátását vizsgálva megállapításokat és javaslatokat fogalmaz meg a költségvetési szerv vezetője részére. A belső ellenőr ezenkívül más tevékenységbe
nem vonható be.
(3) A belső ellenőrzést végző személy az ellenőrzött szervnél minősített adatot, üzleti titkot tartalmazó iratokba és más dokumentumokba is betekinthet, azokról
másolatot, kivonatot kérhet, személyes adatokat kezelhet az adatvédelmi, illetve a minősített adat védelmére vonatkozó előírások betartásával.
(4)[1] Aki költségvetési szervnél belső ellenőrzési tevékenységet kíván végezni, köteles az erre irányuló szándékát a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerint az államháztartásért felelős miniszter részére bejelenteni. Költségvetési szervnél belső ellenőrzési tevékenységet csak az végezhet, aki cselekvőképes, büntetlen előéletű, nem áll a belső ellenőrzés körébe tartozó tevékenység vonatkozásában a foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, továbbá rendelkezik a jogszabályban előírt végzettséggel és gyakorlattal.
(4a)[2] Az ellenőrzés során a büntetlen előéletet igazoltnak kell tekinteni akkor is, ha a kérelmező munkáltatója igazolja, hogy a kérelmező jogszabály alapján büntetlen előélethez vagy nemzetbiztonsági ellenőrzéshez kötött munkakörben dolgozik.
(4b)-(4c)[3]
(5)[1] Az államháztartásért felelős miniszter a belső ellenőrzési tevékenység folytatására jogosult személyekről vezetett nyilvántartás tartalmazza az érintett
a) természetes személyazonosító adatát,
b) nyilvántartási számát,
c) lakcímét vagy tartózkodási helyének címét,
d) értesítési címét,
e) telefonszámát,
f) elektronikus elérhetőségét,
g) felsőfokú iskolai végzettségét igazoló oklevelének számát, a kiállító intézmény nevét és a kiállítás keltét,
h) egyéb képesítéseinek megnevezését, az ezen képesítést igazoló oklevél vagy bizonyítvány számát, a kiállító intézmény nevét, a kiállítás keltét,
i) a szakmai gyakorlat időtartamát vagy a gyakorlat alóli felmentést igazoló dokumentum meglétére vonatkozó utalást, és
j) a kötelező szakmai továbbképzésen történő részvétel idejét.
(5a)[2] Az (5) bekezdés szerinti nyilvántartás az (5) bekezdés b), és g)-j) pontjában meghatározott adatok tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.
(6) Az (5) bekezdésben meghatározott adatok közül a belső ellenőr nyilvántartási száma, neve és választása alapján az (5) bekezdés c)-f) pontjában meghatározott
adatainak egyike nyilvános, ezen adatokról bárki tájékoztatást kaphat. A nyilvántartásba vételt végző szervezet a nyilvántartásban szereplő belső ellenőr nyilvános
adatait honlapján nyilvánosságra hozza, és biztosítja, hogy a nyilvános adatokról a nyilvántartásba vételt végző szervezettől bárki tájékoztatást kaphasson.
(7)[3] Törölni kell a nyilvántartásból, aki a (4) bekezdésben, az (5) bekezdés szerinti nyilvántartásba vétel szabályait meghatározó jogszabályban foglaltakat vagy a kötelező továbbképzési kötelezettségre vonatkozó feltételeket nem teljesíti. A nyilvántartásba vétel, valamint a nyilvántartásból való törlés szabályait az államháztartásért felelős miniszter rendeletben állapítja meg. A nyilvántartásból törölt természetes személyek adatait a nyilvántartásba vételt végző szervezet a törlést követő tíz évig megőrzi.
(8)[4] A belső ellenőri tevékenység bejelentésére a nyilvántartásba bejegyzett adatok módosítására és törlésére irányuló eljárásért az államháztartásért felelős miniszter rendeletében meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.
28/2011. (VIII.3.) NGM rendelet 6/A. §[1] A belső ellenőrök számára szervezett kötelező szakmai továbbképzésen és a költségvetési szervek vezetői és gazdasági
vezetői számára szervezett belső kontrollrendszer témájú továbbképzésen (a továbbiakban együtt: kötelező továbbképzés) való részvétel feltétele a kötelező szakmai
továbbképzésben közreműködő szervezet és a továbbképzésre kötelezett között megkötendő képzési szerződés, amelyet a kötelező szakmai továbbképzésben
közreműködő szervezet a térítési díj megfizetése, illetve térítésmentesség esetén a 6/E. § (3) bekezdésben meghatározott nyilatkozatok beérkezését követően
elektronikus úton küld meg a továbbképzésre kötelezett részére.[2]
6/B. §[3] (1) A továbbképzésre kötelezett számára az e-learning tanfolyam térítésmentesen vehető igénybe, egyéb esetben térítési díjköteles, amelynek mértékét a miniszter az Éves Továbbképzési Tájékoztatóban évente január 15-éig teszi közzé.
(2) A kötelező továbbképzés évében a továbbképzésre kötelezett részére a miniszter egy ÁBPE-továbbképzési program elvégzéséhez nyújt költségvetési támogatást.
6/C. §[4] (1) A kötelező továbbképzés - miniszter által jóváhagyott - képzési programjában meghatározott előzetes tudásszint-felmérésen (a továbbiakban: ETF) legalább 80%-os eredményt elérő továbbképzésre kötelezett az adott évben mentesül a kötelező továbbképzésen való részvételi és a vizsgatételi kötelezettség, valamint a térítési díj megfizetése alól.
(2) Az ETF-en az vehet részt, aki a jelentkezését a Központ honlapján keresztül benyújtotta és a fizetési határidőig a térítési díjat megfizette.
(3) A sikeres ETF alapján kiállításra kerülő tanúsítványt a képzési szerződés beérkezését követő 30 naptári napon belül a kötelező hatósági jellegű szakmai
továbbképzésben közreműködő szervezet megküldi a továbbképzésre kötelezett részére. A kötelező szakmai továbbképzésben közreműködő szervezet az ETF
eredményét hivatalból figyelembe veszi a képzési szerződés elkészítése során.
(4)[5] A költségvetési támogatásban részesülő, az ETF-et sikeresen teljesítő továbbképzésre kötelezettek részére a térítési díjat a kötelező szakmai továbbképzésben közreműködő szervezet 30 naptári napon belül visszautalja.
6/D. §[1] A kötelező továbbképzés éves időszaka február 1-jétől december 15-éig tart.
6/E. §[2] (1)[3] A továbbképzésre kötelezett a kötelező továbbképzésre vonatkozó részvételi szándékát a kötelező továbbképzés évében február 28-áig a Központ
honlapján keresztül történő jelentkezés elküldésével jelzi a kötelező szakmai továbbképzésben közreműködő szervezetnek.
(2)[4] A miniszter a költségvetési szerv tárgyév február 28-a és június 30-a között kinevezett vezetője és gazdasági vezetője részére augusztus 15-ig lehetőséget biztosít pótjelentkezésre. A pótjelentkezés lehetőségét a miniszter a Központ honlapján hirdeti meg.
(3) A jelentkezéshez, valamint a térítésmentesség megállapításához az Éves Továbbképzési Tájékoztatóban közzétett nyilatkozatokat az elektronikus jelentkezést követő
10 naptári napon belül kell kitölteni és eredeti példányban megküldeni a kötelező szakmai továbbképzésben közreműködő szervezet részére.
(4) A kötelező szakmai továbbképzésben közreműködő szervezet a jelentkezés befogadását a jelentkezést követő 30 naptári napon belül megerősíti.
6/F. §[5] (1)[6] A kötelező szakmai továbbképzésben közreműködő szervezet a továbbképzést - ha a továbbképzéshez vizsga kapcsolódik, a sikeres vizsgát - követő 30
naptári napon belül, de legkésőbb a tárgyév december 20-áig tanúsítványt állít ki a továbbképzésre kötelezett részére a szakmai továbbképzési kötelezettségének
teljesítéséről.
(2) Az egyedi azonosítóval ellátott tanúsítvány tartalmazza
a) a továbbképzésre kötelezett nevét,
b) a továbbképzésre kötelezett születési idejét,
c) a továbbképzésre kötelezett anyja nevét,
d) a képzés idejét,
e) a képzési program megnevezését,
f) a képzés értékelését:
fa) háromfokozatú értékeléssel rendelkező program esetén a minősítés szintjét,
fb) kétfokozatú értékeléssel rendelkező program, esetén a „Teljesítette” értékelést,
g) a kiállítás dátumát.
6/G. §[1] (1) A továbbképzésre kötelezett a képzést postai vagy elektronikus úton, írásban jogosult lemondani, legkésőbb a képzés napját megelőző munkanapon. A jelentkezés lemondása esetén a továbbképzésre kötelezett részére az általa befizetett térítési díjat a kötelező szakmai továbbképzésben közreműködő szervezet 30 naptári napon belül visszautalja.
(2) Ha a továbbképzésre kötelezett másik képzésre jelentkezik át, a lemondás mellett új jelentkezési lapot kell a Központ honlapján kitöltenie. A korábban befizetett
térítési díj az új jelentkezésnél beszámításra kerül.
(3) Ha a továbbképzésre kötelezett által megjelölt időpontban a választott képzésre nincs szabad hely, a kötelező szakmai továbbképzésben közreműködő szervezet új
időpontot ajánl fel a rendelkezésre álló szabad képzési kapacitás terhére. Ha a továbbképzésre kötelezett az új időpontot nem fogadja el, kérheti az általa befizetett
térítési díj visszafizetését.
6/H. §[2] (1) A képzés a kötelező szakmai továbbképzésben közreműködő szervezet részéről történő lemondására a képzést megelőzően legfeljebb 20 naptári nappal kerülhet sor azzal, hogy egyidejűleg köteles új időpontot biztosítani a lemondott képzésre, a továbbképzésre kötelezett által választott képzési formának megfelelően.
(2) Ha a továbbképzésre kötelezett a felajánlott időpontot nem fogadja el, csak az e-learning képzési formát választhatja vagy kérheti az általa befizetett térítési díj
visszafizetését. Ezekben az esetekben a kötelező szakmai továbbképzésben közreműködő szervezet köteles a térítési díj különbözetének, illetve a résztvevő által
befizetett térítési díj összegének a továbbképzésre kötelezett részére visszautalni.
7. §[1] A belső ellenőr kötelező szakmai továbbképzésként
a)[2] - legkorábban a bejelentést megelőző egy évben, legkésőbb a bejelentés évét követő évben - ÁBPE-továbbképzés I. képzésen és
b)[3] - az ÁBPE-továbbképzés I. képzés sikeres elvégzését követően legalább kétévente egy alkalommal - ÁBPE-továbbképzés II. - Belső ellenőrök részére képzésen köteles részt venni.
Bkr. 2. § E rendelet alkalmazásában

b) belső ellenőrzés: független, tárgyilagos bizonyosságot adó és tanácsadó tevékenység, amelynek célja, hogy az ellenőrzött szervezet működését fejlessze és
eredményességét növelje, az ellenőrzött szervezet céljai elérése érdekében rendszerszemléletű megközelítéssel és módszeresen értékeli, illetve fejleszti az ellenőrzött
szervezet irányítási és belső kontrollrendszerének hatékonyságát;
16. § (1) A belső ellenőrzési vezető jogosult

a) ideiglenes kapacitás kiegészítés vagy
b) speciális szakértelem szükségessége esetén
külső szolgáltató bevonására javaslatot tenni a költségvetési szerv vezetőjének.
(2) Ha a költségvetési szerv nem foglalkoztat belső ellenőrt, a költségvetési szerv vezetője köteles gondoskodni a költségvetési szerv belső ellenőrzési tevékenységének
külső szolgáltató bevonásával történő megszervezéséről és ellátásáról.
(3)[1] Ha a belső ellenőrzési tevékenység ellátásába részben vagy egészben külső szolgáltatót vonnak be, a külső szolgáltató minősített adat megismerésére csak abban az esetben jogosult, ha a külső szolgáltató megfelel a jogszabályokban meghatározott minősített adat védelmére vonatkozó előírásoknak.
(4)[2] A belső ellenőrzési tevékenység (2) bekezdés szerinti megszervezésére vonatkozó írásbeli megállapodásban rendelkezni kell a 22. § (1) és (2) bekezdésében foglalt tevékenységek és kötelességek ellátásának módjáról, valamint az alvállalkozó bevonásának lehetőségéről, illetve annak feltételeiről.
(5)[3] Az (1)-(4) bekezdés szerinti megállapodás alapján belső ellenőrzést végző személynek - azon, a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény szerint a szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező személyek kivételével, akik szakmájukat a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény rendelkezéseire figyelemmel határon átnyúló szolgáltatás keretében kívánják gyakorolni - meg kell felelnie a miniszteri rendeletben meghatározott feltételeknek, azzal, hogy a külső szolgáltató vezetőjének legalább ötéves, jogszabályban meghatározott szakmai gyakorlattal kell rendelkeznie.
(6)[4] Az (5) bekezdést nem kell alkalmazni akkor, ha a külső szolgáltató (1) bekezdés szerinti bevonásának indoka olyan speciális szakértelem szükségessége, amellyel a belső ellenőr képzettsége és szakmai tapasztalata ellenére nem rendelkezik, mert ahhoz elengedhetetlen valamely más szakma, szakterület ismerete is.
(7)[5] Ha a költségvetési szerv a belső ellenőrzési tevékenység során külső szolgáltatót is igénybe vesz, a költségvetési szerv belső ellenőrei kötelesek a külső szolgáltatóval és a külső szolgáltató által rendelkezésre bocsátott személyekkel együttműködni. A külső szolgáltató vezetője a költségvetési szerv belső ellenőrei felett utasítási joggal nem rendelkezik.
(8)[6] Ha a minisztériumi belső ellenőrzéseket külső szolgáltató bevonásával végzik, az ezzel kapcsolatos szerződés megkötéséhez ki kell kérni a Hivatal elnökének előzetes véleményét. A Hivatal elnöke a szerződéstervezet kézhezvételét követő 8 napon belül értesíti álláspontjáról a minisztériumot. Ha a Hivatal elnökétől a fenti határidő alatt nem érkezik észrevétel, ezt akként kell tekinteni, hogy a Hivatal elnöke a szerződés megkötésével egyetért.
17. § (1)[1] A belső ellenőrzést végző személy munkáját a nemzetközi, valamint az államháztartásért felelős miniszter által közzétett belső ellenőrzési standardok, útmutatók figyelembevételével, valamint a belső ellenőrzési vezető által - az államháztartásért felelős miniszter által közzétett belső ellenőrzési kézikönyv minta alkalmazásával - kidolgozott és a költségvetési szerv vezetője által jóváhagyott belső ellenőrzési kézikönyv szerint végzi.
(2) A belső ellenőrzési kézikönyv tartalmazza:

a) a bizonyosságot adó és a tanácsadó tevékenységre vonatkozó eljárási szabályokat;
b) a belső ellenőrzés hatáskörét, feladatait és céljait meghatározó belső ellenőrzési alapszabályt;
c) a tervezés megalapozásához alkalmazott kockázatelemzési módszertan leírását;
d) az ellenőrzési dokumentumok formai követelményeit, az alkalmazott iratmintákat;
e) az ellenőrzési megállapítások hasznosításának nyomon követését;
f) az ellenőrzés során büntető-, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság feltárása esetén
alkalmazandó eljárást.
(3) A belső ellenőrzési vezető és a belső ellenőrök a belső ellenőrzési tevékenységet az államháztartásért felelős miniszter által kiadott etikai kódex figyelembevételével
végzik.
(4) A belső ellenőrzési vezető köteles a belső ellenőrzési kézikönyvet rendszeresen, de legalább kétévente felülvizsgálni, és a - jogszabályok, módszertani útmutatók
változásai, illetve egyéb okok miatt - szükséges módosításokat átvezetni.
18. § A belső ellenőrzést végző személy vagy szervezet tevékenységét a költségvetési szerv vezetőjének közvetlenül alárendelve végzi, jelentéseit közvetlenül neki küldi
meg.
19. § (1) A költségvetési szerv vezetője köteles biztosítani a belső ellenőrök funkcionális függetlenségét, különösen az alábbiak tekintetében:
a) az éves ellenőrzési terv kidolgozása, kockázatelemzési módszerek alapján és soron kívüli ellenőrzések figyelembevételével;
b) az ellenőrzési program elkészítése és végrehajtása;
c) az ellenőrzési módszerek kiválasztása;
d) következtetések és ajánlások kidolgozása, ellenőrzési jelentés elkészítése;
e) a belső ellenőr bizonyosságot adó ellenőrzési és a nemzetközi, valamint az államháztartásért felelős miniszter által közzétett belső ellenőrzési standardokkal
összhangban lévő tanácsadási tevékenységen kívül más tevékenység végrehajtásába nem vonható be.
(2) A belső ellenőr nem vehet részt a költségvetési szerv operatív működésével kapcsolatos feladatok ellátásában, különösen az alábbiakban:
a) a költségvetési szerv működésével kapcsolatos döntések meghozatala, ide nem értve a 21. § (4) bekezdés a) pontjában foglaltakat;
b) a költségvetési szerv bármely végrehajtási vagy irányítási tevékenységében való részvétel;
c) pénzügyi tranzakciók kezdeményezése, vagy jóváhagyása, vagy kötelezettség vállalása, a belső ellenőrzési egységre vonatkozókon kívül;
d) a szervezet bármely, nem a belső ellenőrzési egység által alkalmazott munkatársa tevékenységének irányítása, kivéve, ha ezek a munkatársak szakértőként segítik a
belső ellenőröket;
e) belső szabályzatok elkészítése, a belső ellenőrzésre vonatkozókon kívül;
f) intézkedési terv elkészítése, a belső ellenőrzésre vonatkozókon kívül.
(3) A belső ellenőrnek tevékenysége során függetlennek, külső befolyástól mentesnek, pártatlannak és tárgyilagosnak kell lennie.
(4) A belső ellenőrzést végző személy, szervezeti egység vagy szervezet tevékenységének tervezése során önállóan jár el, ellenőrzési terveit kockázatelemzésre alapozva
és a soron kívüli ellenőrzések figyelembevételével állítja össze.
20. § (1)[1] A belső ellenőr, illetve a belső ellenőrzési vezető tekintetében összeférhetetlenség áll fenn és ezért nem vehet részt bizonyosságot adó tevékenységben, ha
a)[2] az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység vezetőjének vagy alkalmazottjának a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti közeli hozzátartozója;
b) korábban az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység - ide nem értve a belső ellenőrzési egységet - vezetőjének munkáltatói jogköre alá tartozott, a jogviszony
megszűnésétől számított egy éven belül;
c) az ellenőrizendő szakterülettel vagy szervezettel közös, illetve kapcsolódó program vagy feladat végrehajtásában közreműködött, a program lezárását, illetve a feladat
elvégzését követő egy éven belül;
d) az adott bizonyosságot adó tevékenység tárgyilagos lefolytatása tőle egyéb okból nem várható el.
(2) A belső ellenőrök olyan folyamatok tekintetében is végezhetnek tanácsadó tevékenységet, ahol korábban felelős szerepük volt. A tanácsadó tevékenység független
egy esetleg később elrendelt ellenőrzéstől.
(3) Az összeférhetetlenségről a belső ellenőrzési vezető, a belső ellenőrzési egység vezetőjének személyét érintő összeférhetetlenség esetén a költségvetési szerv
vezetője, az összeférhetetlenség okának tudomására jutásától számított 10 napon belül határoz. A döntés meghozataláig az ellenőrt, illetve a belső ellenőrzési egység
vezetőjét az összeférhetetlenséggel összefüggésben az adott ellenőrzésben való részvétel alól fel kell menteni.
22. §
(2) Az (1) bekezdésben foglalt feladatokon túl a belső ellenőrzési vezető köteles:
c) biztosítani a belső ellenőrök szakmai továbbképzését, ennek érdekében - a költségvetési szerv vezetője által jóváhagyott - éves képzési tervet készíteni és
gondoskodni annak megvalósításáról;
128. oldal
Intézmény neve:
Gazdasági szervezet vezetőjének neve:
Gazdasági szervezet vezetőjének beosztása:
Kitöltés dátuma:*

Állami Számvevőszék Szabályzatos Táblák

Uploaded by

Document Information

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Állami Számvevőszék Szabályzatos Táblák

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Az intézmény működésének, tevékenységének szabályozottsága

Alapító okirat I/N Oldalszám Jogszabály Megjegyzés

megszűnésének időpontját vagy pontos feltételét, ha a költségvetési szerv határozott

a) megnevezését magyar nyelven,

1. A szervezeti és működési szabályzat megfelel-e a hatályos jogszabályi előírásoknak?

jogszabályban meghatározott kivétellel a munkáltatói jogok gyakorlásának - ideértve

3. Meghatározták-e az iratkezelés szervezeti rendjét, az iratkezelésre, valamint az azzal 335/2005.

Ügyrend I/N Oldalszám Jogszabály Megjegyzés

Áht. 10. § (4),

2. Amennyiben nem, kijelölésre került-e a gazdasági szervezettel rendelkező költségvetési

Rögzítették-e munkamegosztási megállapodásban a munkamegosztás és

Ávr. 9. § (1) A gazdasági szervezet

Egyéb szabályzatok I/N Oldalszám Jogszabály Megjegyzés

1. A költségvetési szerv vezetője belső szabályzatban rendezte-e a működéséhez kapcsolódó

a beszerzések lebonyolításával kapcsolatos eljárásrendet, Ávr. 13. § (2) b,

a reprezentációs kiadások felosztását, azok teljesítésének és elszámolásának

2. Meghatározta-e a költségvetési szerv belső szabályzatban az alaptevékenységét, a

Áht. 7. § (2) A költségvetési szerv tevékenysége lehet

Gazdálkodási szabályzat/Kötelezettségvállalási szabályzat I/N Oldalszám Jogszabály Megjegyzés

1. Rendelkezik-e a költségvetési szerv hatályos, a jogosult vezető által aláírt, a

meghatározták-e a gazdálkodási szabályzat jóváhagyásáért, végrehajtásáért felelős

2. Megtörtént-e a vonatkozó jogszabályok, valamint a költségvetési szerv szervezetében, 368/2011.Korm.

a teljesítés igazolást végző személyek kijelölését? Ávr.57.§(4)

a feladatot ellátó személyek aláírás-mintáját? Ávr.60.§(3)

Gazdálkodási szabályzat/Kötelezettségvállalási szabályzat I/N Oldalszám Jogszabály Megjegyzés

az utalványozást végző személyek kijelölését? Ávr.59.§(1)

Gazdálkodási szabályzat/Kötelezettségvállalási szabályzat I/N Oldalszám Jogszabály Megjegyzés

Áhsz. 14.melléklet II. Kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek nyilvántartása

4. A kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek nyilvántartása tartalmazza legalább

Gazdálkodási szabályzat/Kötelezettségvállalási szabályzat I/N Oldalszám Jogszabály Megjegyzés

k) az esetleges egyéb megjegyzéseket.

c) közbeszerzési kötelezettség esetén a közbeszerzési dokumentációk megnevezését, iktatószámát, keltét,

(1a) A költségvetési számvitelben a költségvetési évre vonatkozó gazdasági események hatását

Gazdálkodási szabályzat/Kötelezettségvállalási szabályzat I/N Oldalszám Jogszabály Megjegyzés

Gazdálkodási szabályzat/Kötelezettségvállalási szabályzat I/N Oldalszám Jogszabály Megjegyzés

Gazdálkodási szabályzat/Kötelezettségvállalási szabályzat I/N Oldalszám Jogszabály Megjegyzés

Gazdálkodási szabályzat/Kötelezettségvállalási szabályzat I/N Oldalszám Jogszabály Megjegyzés

Ávr. 52. § (1) Kötelezettségvállalásra - jogszabályban meghatározott kivétellel -

c) a helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, társulás, térségi fejlesztési tanács

c) az Áht. 36. § (2) bekezdése szerinti egyéb fizetési kötelezettségnek minősül.

Gazdálkodási szabályzat/Kötelezettségvállalási szabályzat I/N Oldalszám Jogszabály Megjegyzés

(2) A kötelezettséget vállaló szervnél a kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzésére

Gazdálkodási szabályzat/Kötelezettségvállalási szabályzat I/N Oldalszám Jogszabály Megjegyzés

Gazdálkodási szabályzat/Kötelezettségvállalási szabályzat I/N Oldalszám Jogszabály Megjegyzés

Gazdálkodási szabályzat/Kötelezettségvállalási szabályzat I/N Oldalszám Jogszabály Megjegyzés

(3) A külön írásbeli rendelkezésen fel kell tüntetni

f) a kötelezettségvállalás nyilvántartási számát,

Gazdálkodási szabályzat/Kötelezettségvállalási szabályzat I/N Oldalszám Jogszabály Megjegyzés

Számviteli Politika I/N Oldalszám Jogszabály* Megjegyzés

1. Rendelkezik-e a költségvetési szerv hatályos, a költségvetési szerv vezetője által Szt.14.§.(3)-(8),(11)-

a jogszabályi változásokat hatályba lépést követő 90 napon belül átveztették-e

meghatározták-e a számviteli politika jóváhagyásáért, végrehajtásáért felelős

az egyes számviteli alapelvek érvényesülése az intézménynél Áhsz. 4.§.

3. Hogyan mutatták be a lényegesség elvének érvényesülését a költségvetési

5. Rögzítették-e a könyvviteli mérlegben értékkel nem szereplő eszközök és források

Számviteli Politika I/N Oldalszám Jogszabály* Megjegyzés

6. Rögzítették-e a mérlegtételek értékelésének általános szabályait? Szt. 46. §, Áhsz. 20. §.

Szt. 54-56. §. 57. §.

Számviteli Politika I/N Oldalszám Jogszabály* Megjegyzés

az alap- és vállalkozási tevékenységet terhelő előzetesen felszámított általános

a raktári készletek raktározása során az eltérések kompenzálásánál

16. A költségvetési szervhez kapcsolódik-e önállóan működő költségvetési szerv?

az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv számviteli

Számviteli Politika I/N Oldalszám Jogszabály* Megjegyzés