184s;dik Ш

MAGYAR' URSZÁGGYULESEN
Q
.ALKÜTÜTT

‘тов vE шт l кк Е Ш .
 37. _ #. ' _osdk>§; 3.21;
„t.
ÜL)‘
.1848dik и

мыши onsmmümsm
ALKOTOTT

TÖRVÉNYCZHíKELYEK.

A’ sajtó szabadság visszaállításának elsö évében.

PESTEN,
T в А т T N E в És к A в о ь Y l кйжтомшб INTÉZETÉBEN.
mu És GRANÁTOS IITBZA 453 lz.
 _

_.
 M5Il
EEO@ ÉMEEÉNÉNE@
IsTEN KEDVEZO KEGYELMÉBÖL AUszTEIAI OsAszAR,
MAGYAR És OSEHORSZAG’ E NÉVEN ÖTÓDIK,
DALMAT, HORVÁT, TOT, HALICs, LADOMÉE, RAMA,
szEBB, KUN És BOLGARORSZAGOK APOsTOLI, пат
LOMBARDIA, VELENOZÉ, шиш, JERUSALEM sth.
KmÁLYA; AUszTEIA EOHEEOZEGE, TOSCANA NAGY
HEEOZEGÉ; LOTHARINGIA, SALZBURG, sTEYEB, KO
RONTAN És иным нввсивев; EBDÉLY NAGYEE
JEDELME; МОЮ/А] бвеног; FEL- És AL-sLÉzIA,
MODENA, PARMA, PIACENZA És GUAsTALLA, ошв
OzIM És шток, TEsOHEN, FBJAUL, мены És
zABA su). HEEOZEGE; HABsBURG, TYROL, кузина,
GOROZ És GBADISKA GROFJA; тащит És BRIXEN
FEJEDELME; EEL- És AL-LUslTzA s lsTR1A' OE
своры; HOHENEMs, FELDKIROH, BBEGENOZ, воп
NENBÉRG sth. GRÓFJA; TRIEST, KATTARO, És A
‘ SLÁV ORGEOFSAG ИВА sth.

Emlékezetül adjuk ezennel jelentvén mindennek kit Шeи

hogy minekutánna Mi kedvelt Magyarországunk s а hozzá
kapcsolt Részek hü Kar aival és Rendeivel tanácsko
zandók, a törvény értelmében 1847dik éviSzentandI-áshava
7dik napjára esett pünkösdutáni huszonnegyedik vasárnapra
IV
szabad királyi Pozsony városunkba köz- vagyís ország
gyülést rendeltünk, hirdettünk, s azt a Mindenható kedve
zéséböl személyesen vezérlettük vаша, befejeztetvén s el
végeztetvén, utóbb az országgyülési tanácskozások, em
lített Magyarországunk, és a hozzákapcsolt Részek Egyházi
Förendei, Zászlósai, Ország Nagyai és Nemesei, uгу egyéb
Karai és Rendei az általok azon Országgyülésen közérte
lemmel és szavazattal, egyenlö és cgybehangzó akarattal,
а Mi jóváhagyásunk mellett, alkolott következö Törvény
czikkeket nyujtották és mutatták be légyen Felségünknek,
esedezvén alázatosan Felségünk eши, miszerínt mindazon_
törvényczikkelyeket és az azokban foglaltakat, összesen és
egyenként, helyeseknek, kedveseknek és elfogadottaknak
vallván, és azokhoz királyi megegyezésünket adván, Шипy!
hatalmunkkal kegyelmesen elfogadnî, helybenhagyni s meg
erösíteni, s mind Minmagunk megtartani, mind minden Má
sok által is, kiket тeтeи, megtartatni méltóztatnánk.
Мeнy törvényczikkelyek tartalma ez:
‘l
Elöbeszéd.
l

ye
»
»
Y Y а a Y r и r n и и
п
' Пети 111080 emlekezelu fenseges es. ku'. oro
El

Ш
kös. föherezeg József, Magyarország пашет,
C ahon ‚Зачёт folymott fòldi pńlyájáról az is
I teni gondviselés vàltozhatlan vègzése дна! el
ё .s'mâliltah/fán, Felséges I-sö Ferdinand. au
ŕ sztriai császár, s Magyarország e neven ‘как

' apostoli királya, az Отzад s ahoz сдаю";

rèszek Karait s Rendeit, az 1608-dik evi
koronàzás elôtti 3-dik tôrvény czikk èr
telmeben eszközlendö nádorválasztásra, s kü
lôuben is a törvény rendelete szerint a végett:
hogy тюк az orszàg boldogságának nevelé
sere, s а közjó gyarapitására мышь többféle
паду fontossàgu tòrvênyes intézkedésekröl
atyai szivének ohajtása szerint tanàeskozhas
sek, az 1847. esztendei sz.. Andràs hó 7-(lik
napjára esò půnkösd utáni huszonnegyedik va
sárnapra sz. Мг. Pozson városába Országgyü
lesre сдутым, s ezt a nemzet ôrömének leg
élénkebb kitörései kôzôtt magyar nyelven nyit
van meg, зады fclséges személyében vezérlette.
VI
Ennek következtèben az отчий; es ahoz
kapcsolt részek Катай és Rendei a Nádornak
törvenyes megválasztásán kivůl nem kestek
ö felsége iranti tàntorithatlan hůségůk, s a ha
ша irànti szent kötelességůknek èrzetètöl ve
zèreltetve, figyelmüket azokra forditani, mi
ket az összes magyar nèpnek jogban es èr
«lekben egyes'itése — az отzад törvényes ón
allása, —— s fůggetlensege; a pragmatica sanetio
мы vele Válhatlan kapesolatban àlló tartomà-'
nyok iránti törvényes viszonyai; -— a nemzel:
alkotlnányos életének, a кок igènyei, s a kü
rùlmények sürgôs Volta által szùkségelt kifej
tese; s а szellemi erök és anyagi tehetség a
zon lelkesült összehangzàsànak ez alapokoni
e_lenkitése halaszthatlanul шедшим; melly
ben a felséges uralkodó ház s az ahoz örök
hůsèggel ragaszkodó nemzet, a bizonytalan jö
vönek minden eseményei кыш, .rendíthetlen
támaszukat találandják fel; s az eképen 'alko
tott _ti'n'vényezikkeket ö felsegének alàzatosan
elibe terjesztették, esedezvén: поду azokat
elfogadni, kiràlyi латышам уйгышёупй; s
mind Maga megtartani, mind pedig minden
Мазок мы is sértetlenůl meglaŕtal'ni méllóz
tassék: '
 -— *i _f

1848.
тёгтёпуешпкслуек.
_ l. TORVÉNYOZIKKELY.
Diesöült Лёше! Nador emléke törvénybe
‘ iktattatik.
Elbúnyt cs. kir. ausztriai Föherczeg József Magyarorxsrulg‘
nádora, az isteni gondviselés változhatlan végzete által az
élök sor'ából атомами, az Ország Rendei _nevének a ma
radék elött is dicsöitett Штатам végett, О Felsége meg
egyezésének hozzájárultával elhatározták. '
1. §. .lózsef nадет‘ azon ernyedetlen buzgalomért, mel
lyel félszázadon Ееrений, nem ritkán nehéz körülmények
közölt, a _hazának ügyeit vezérlette, a nemzet háláját teljes
mértékben kiérdemelte.
' 2. §. А történetkönyv azon gyász lapjára, mellyre mu
landó (теneй útolsó órája jegyezve van, az Ország Rend'ei
ezennel reй ilják nevének a nemzet kebelében el nem mul
паю emlékezetét.

a. TORVÉNYOZIKKÉLY.
Fenséges es. k. ausztriai Föherezeg ISTVÁN
Magyarország Nádorává „павшим
Ó cs. kir. és .apostoli Felsége ez OrszággyülésétNádor-.
választás végett kegyelmes királyi meghivó levele дна1 külö-'
nösen is kitüzvén, miután a megüresedett nádori méltóságra
kegyelmesen kijeleltek névsorát, kir. titkos pecsétévellepecsé-‘
telve, idösb мараtь György Országbírónak a kegyelmes Мr,
elöadásokkal együtt általnyujtani, 's eképen az Ország Ren-1
deikivánságának és a törvény rendeletének' eleget tennì ke
gyelmesen mантаioм: az ország Rendei О Felsége kegyelf-‘
 „Q_
mes szìne elöl tanacskozási termeikbe eltávozván, а kir. le
vélnek, melly a kijelöltek neveit magában fogина, sértet
enhagyása mellett, tehát a kijelölés szokásszerintl kihírdeté
sének mellözésével, cs. kir. ausztriaì örökös Föherczeg Ist
vánt, dicsô emlékezetů cs.kir. ausztriai örökös Föherczeg JÓ
' zsef nádorispánnak ñát, egyhangulag és közös akarattal az
Ország nádorává elválasztották; nemcsak azért: hogy e vá
lasztás által a fejedelem és Ország közötti kölcsönös bizO1111
l0111, melly a közboldogság alapja, minélszorosabb kapcsola
tok által megerösittessók, és lehetö nehéz idökben a [юro
nás fejedelem elött minélhalnatósb közbenjárásra számot tart
hassanak: hanem különösen azért is, meи fényes lelki tebet
ségei és a magyar nemzet iránti különös hajlandósága,
elöttök s az egész Ország elött köztudomásra ismeretes; mi
nélfogva azon veszteséget, mellyet elhunyt atyjában a nemzet
kesereg, kipótolni képesnek esak öt tartották. — Valamínt
hogy már esak ez országgyülés törtenete is azOn átalános
bizodalmat, mellyel az egész nemzet által egyhangu lelkese
déssel elválasztatott, fényesen igazollák.
Melly ebbeli és ekként történt valasztásra nézve egyéb
iránt kijelentetik: ‘hogy az jövö esetekre zsinórmértékül nem
szolgáland,söt inkább az Ország törvényei mind aFelség kije
lelési, mind az Ország Вen'дeтeй szabad шашек; jO5aitil
letöleg, mind végre azOk, mellyek а nádori méltóság ha
tósága és jogai iránt eddig alkottattak, minden jövendö
idökrq épségben fentartatnak
О cs. és kir. apostoli Felsége az oтдав Rendeinek ezen
eképen, és teljes szabadsággal tett választását, annak szo
kOtt módon történt bejelentése után , kegyelmesen (1l1O3a11
van; egyszersmind az ország Rendeit biztositani méltóztatott,
nemesak az iráut, holgy az Ország törvényét, щeпу négy
alkalmas egyének kijelelését rendeli, hanem egyszersmind az
iránt: hogy a nádOri méltóságot minden törvényes jogaiban
ennekutánna is' fen fogja тащат, és. (аз'zl1özöl0i, hogy az e!
valasztott в] nádOr a nádori és. ezzel Марcso1: k'irályi helytar
tói méltóság minden törvényes jogait és kötelességeit egész
k'rteljedésben, .minden bar Ehonnan eredhetöy анашу nélkül,
гeнез mértékben gyakorolhassa. q ' .
 _.19
_ Ezután az elvalasztott nj nádor az Orszâg Rendei által
О Felsége kegyelmes színe elibe kisértetve, fogadást t0tt,
hogy a nádori méltóságot a törvények szoros értelme szerint
foша viselni; egyszersmind l1i10t a királynak és az Országnak
esküvéssel kötötte le; az ország Bendei рeсп; О Felségének
királyi levelét, mellyben a kijeleltek nevei foglaltattak, bon
tatlanul, bizodalmuknak anuál erösebb bizonyságaul, lepe
csételve, uгу 111in[ általvették, legfelsöbb kezeibe ismét aláza
tosan visszaszolgáltatták. Ezekhez képest
1. §. О 05. kir. föherczegségének ausztriai örökös f6
herczeg Istvánnak az Ország nádorává lett elválasztatása
ezennel törvénybe iktaltatik. ‘
2. §. A nádor méltóságához mérséklendö tiszti dija
iránt аzOn 3000 darab aranyon kivül, melly öt01 mint a
jászok és kunok fökapitányát és föbiráját ill0ti, a jöv_ö Or
szággyüléseig ideiglenesen a magyar ministerium által 0 Fel
sége fog ìntézkedni. L

a. TORVÉNYOZIKKELY.
Független magyar Íelelös Ministerium
alakitásáról.
1. §. 'Ó Felségének a kírályuak személye sz0nt05 50r1
110t0tl0n. ‚ '
‘2. §. О Felségénel: az Országbóli távollétében a nádor
s királyi l1elуtаrtóа2 Országban s alioz kapcsolt részekben,
a k'OrOna egységének, s a birodalom kapcsolatának épség
ben tarlása 1110ll0tt, а vègrehajtó hatalmat a törvény s al
kotmány ösvényén teljes hatalommal майoк'Ol10, s 0z 0s0t
ben a mostani ná1lO1- cs. kir. Föherczeg Istvannak személye
hasonlóképeg 'sérthetetlenI _
3. §. О Felsége, s az О távollétében a nador s ki
ralyí helytarló a végrehajtó hatalmat a ‘törvények értеl1110
ben figgetlen magyar ministerium által gyakorolják, .s' bár
melly rendeleteik, parancsolataik, határozataik, kinevenéseik
csak uву érvényesek', ha a Buda-Pesten‘ székelö ministerek
egyike által is aláiratnak. ' '
 .-10.
4. §. А ministeriumnak mindegyik мзда mindennemíí
hivatalos eljâ'rásaért felelös.
5. §. A ministerium székhelye Buda-Pest.
6. §. Mindazon tárgyakban, mellyek еаш; а m. k. ud-'
vari cancelláriának, a k. helytartótanácsnak, s a k. kincs
tárnak, ide értvén a bányászatot is, köréhez tartoztak, vagy
azOkhOz tartOzniOk Вeнeц volna, s általában minden рощам,
egyházi, kinestаri, katonai, és átalában minden honvédelmi
tárgyakban О Felsége a végrehajtó hatalmat. ezentul kizáró
lag сsай а magyar ministerium дна1 fogja gyakorolni.
7. §. Az Érsekek, Püspökök, PrépOstOk, s Армейца‘;
és az Ország zаszlósainak kinevezése, a kegyelmezés 30351—
nak gyakorlata, és a nemességnek, ezimeknek, s rendeknek
osztása, mindig az illetö felelös magyar minister ellenjegyzése
mellett, egyenesen О Felségét illeti.
8. §. А magyar hadseregnek az Ország határain кишi
alkalmazását, nemkülönben a katonai hivatalolirai kinevezé
soket, szinte úgy О Felsége foщу, a 13. §. szerint, foly
vást királyi szernélye körül leendö felelös magyar ,minister
ellenjegyzése тенeй elhatározni.
9. §. AzOn tárgyak, mellyek a 6-ik §-ban emlitett kor
mánytestületek дна! végelhatározás végettÓ Felségéhezszok
tak felterjjesztetni, kivéve a '7-ik és 8­ik szakaszokban kije
lölteket, О Felségének az Országbóli távollétében a ministe
rium álta1 а nádOr s királyi helytartó elhatározása ala ter
jesztendök. .
10. §. А ministerium áll: egy elnökböl , s ha az ma
ga tаты nem vállal, kivüle még nyOlcz ministerböl. »
11. §. A ministerelnököt Ó Felségének _ az Országbóli
távollétében a nádOr s királyi helytartó, .Ó Felségének jó
váhagyásával nеveй. . ' . '
12. §. Mìnistertársait legfelsöbb megerösités végett az
elnök teszi javaslatba. . _ . _
13. §. A ministerek eашe folyvási Ó Felségének sze
mélye körül lesz, s mindazon viszOnyOkba, mellyek a hazát
az örökös tartományokkal közösen érdeklik,_ befolyván, azOk
ban az Országot felelösség mellett képviseli._‘ ‚
 __. 11'.._
14. §. A ministeriumnak, azon tagján туш,' .melly a
FelSég személye körül a 13. §-ban emlitett iìgyekre авуа—
lend, következö O'sztályai lesznek:
'a) Belügyek.
b) Országos pénzügy.
c) Közmunka és közlekedési eszközök, és hajózás.
d) Földmüvelós, драr és kereskedés.
e) Vallás és közoktatás.
f) IgazságszOlgáltatás és kegyelem; és
g) Honvédelem Osztályai. .
15. §. Mindegyik Osztálynak, valamint az ahoz.tartozó,
s az illetö Osztályfönökök vezérlete alatt állandó hivatalos
személyzetnek élén külön minister áll.
16. §. A kebelébeni ügykezelés тащаt a ministerium
maga határozandja meg. '
_ 17. §. Az összes ministerium tanácsülésében, midön
0 Felsége, шву а nádor királyi helytartó abban jelen nincs,
a ministerelnök elnököl, ki e tanácsot, midön szüksêgesnek
ища, mindenkor összehivhatja. ‘
18. §. Mindegyik minister azOn rendeletért, mellyet aláir,
felelösséggel tartozik. s .
19. §. Az ország közügyei felett Ó Ржевe, vagy ana
dor s királyi helytartó, Фазу а ministerelnök elnöklete alatt
tarlandó értekezés ‘лжeц, Buda-Pesten álladalmi tanács шт
taak fel, melly a legközelebbi Országgyülésen fog állandóan
elrendeztetni. .
20».‘ §. Az Ó Felsége személye körül leendö minister
mellé a шатаю hivatalos személyzettel két álladalmi tanácsOs
rendeltetik, .kik jelenleg a magyar kir. udv. cancellaria elöadó
tanácsosai kаш fognak az illetö minister elöterjesztésére ne
veztetni. .
21. §. A 7. §-ban emlitett s egyenesen Ó Ржавела];
fentartott tárgyakat, aszemélye mellé rendelt felelös magyar
minister foда а mallette levö álladalmi tanácsnokokkal és sze
mélyzettel kezelni.
22. §. A magyar kir. uду; cancellaria többi elöadódaná
csosai a 19. §-ban emlitett álladalmi tanáesba fognak áttétetni.
 __12_
23. §. A magyar királyi helytartótanács s az нашi kincs
tar az illetö ministeri Osztályok között az álladalmi tanács ala
kitásánál is szemügyben tartandó 179|: 58-ik tлишаe való
ligyelemmel felosztatnak.
24. §. A 6-ik §-ban körülirt kormánytestületeknek elölülö
tagjai a 19-ik §~ban emlitett álladalmi tanácsban foglalnak be
lут, s Ott a шsеg, a nадoк‘ kiralyi helytartó, vagy minis
terek távollétében elnökölnek.
25. §. A 6-ik §­_ban említett kormanytestületeknek
minden hivatalnokai és szolgái, s Яву nemcsak azok, kik
ujabb вшиты'11st nyernek, hanem наше, mig másképen
fognak alkalmaztathatni, azok is, kik a felebb emlitett mi
nisteri Osztályokban el nem helyeztetnek , jelenleges lize
t.ésüket egészen megtarlandják. .
26. §. Az Ország minden törvényhatóságainak eddigi
törvónyesïhatósága ezentúl is teljes épségében fentartandó.
27. §. A törvényes biróságok és itélöszékek törvényes
önállásukban, s a törvény további rendeleteig eddigi szer
kezet'o'kben fentartandók.
28. §. A ministerek az Országgyülés mindegyik táblájá;
nál üléssel birnak, s nyilatkozni kivánván, meghallgatandók.
29. §. A ministerek az Országgyülés mindegyik tábla
даnы annak kivánatára megjelenni, s a megkivántató гeнна
gositásokat elöadni tartoznak.
30. §. A ministerek hivatalos irataikat az Országgyülés
mindegyik táblájának kivánatára, magának a táblának, vаду
a tábla дна1 kinevezett küldöttségnek megvizsgálása alá bo
csátani köteleztetnek.
31. §. A ministerek szavazattal az Országgyülésen сsай
azon esetben bírnak, ha a felsö táblának törvény szerint
tagjai, ‘шву követül az alsó táblához megválasztatnak.
32. §. A ministerek feleletre vonathatnak:'
а) Minden olly tettért, ‘шву rendeletért, melly az Or
szág lüggetlenségét, az alkotmány biztositékait, a fenálló
törvények rendeletét, az egyéni szabadságot, vаду a [ша]
«lon szentségét sérti, s Маш; hivatalos minöségükben kö
“внеш: el, vagy illetöleg adatik ki.
 -13- `
b) A kezeikre bizott pénz, s egyéb értékek elsikkasz
tásaért, vagy törvényellenes alkalmazásaért.
c) A törvények végrehajtásában, ‘гаgу а közcsend és
bátorság fentartásában elkövetett mulasztúsokért, a mennyi
ben ezek a törvény által rendelkezési1kre hizott végrehajtási
eszközökkel elhárithalók valának. ' '
33. §. A ministereknek vад alahelyheztetését az alsó
tábla szavazatainak Шамаnos többségével rendeli el. '
34. §. A biráskodást a felsö ‘tábla által, sаш mgjni
közül titkos szavazással választandó biróság, nyilvános aljá
rás mellett gyakorlandja, és a büntetést a vétséghez arany
lag határozandja meg.
Választatik pedig összesen 36 tag, kik közül azonban
tizenkettöt az also tábla által a vádpör elévitelére шаман
biztOsOk, tizenkettöt рeф; а vád alá vont ministerek vet
hetnek vissza. Az еыбиt alakitott, és tizenkét személyböl álló
birósаg fog fölöttök itéletet mondani. ‘
35. §. Az elmarasztalt ministerre nézve a királyi 'ke
gyelmezési jog esak анамnез közbocsánat esetében gyn
korolható. ‘
36. §. Hivatalos minöségükön туй! elkövetea egyéb vét-'
ségökre тётe а ministerek a köztörvény alatt‘állanak.
37. §. A ministerium az Ország jövedelmeinek és зять
ségeinek kimutatását - s a multra nézve az általa kezelt jö
vedelmekröli számadását Országgyülési megvizsgálás, s Шetё
leg jóvúhagyás végett — évenként az alsó táblánál bemutatni
_ köteles.
38. §. A ministerium hivatalbeli ûzetését, a törvényho»
zás további rendeleteig, a nádor s királyi helytartó тип-o
zandja meg.

4. TORVÉNYOZIKKÉLY.
Az országgyülés évenkénti üléseiröl.
. 1. §. Az oтпаgа/{ilés jövendöben évenkint, és pedig
Pesten tartandván üléseit, az évenkinti ülésre az Ország Ren
deit О Felsége minden évben, s a mennyire a körülmények
engedik, a ЮН hónapokra hivandja össze.
 ' —14—
2. §. А l1oza01l6 törvények 16ve011ö1'e Ó Felsége által
az évi ülés folyama alatt is szentesittctbetnek. .
3. §. A képviselök bárom évi111 tart6n116 egy országgyü
lésre, s ezen Országgyülésnek mindhái'om évi 1il6seir6 válasz
tatnak. _
Il». §. i8l|­S­tól kezdve minden harmadik 6v eltelte után,
a kövelkez'ö Országgyülés elsö évi üléséne1 megnyitását meg
elözö l1atl1ét lefolyása alatt, országszerte 111 képviselöválasz
tás történik, midön azok is, kik idöközben választattak meg,
csak uj megválasztásaltal tartbatják meg képviselö helyeiket,
6s pedig szinte egy Országgyülés három évi üléseire.
5. §. Ó Felségének joga van az össze16ttévi ül6st pro
rogálni, s berekeszteni, söt azßt'szággyülést a hárem év el
telése elött is feloszlatni, és ekkor uj képviselö választást ren
delni; de e211tOls6 esetben az ujabb Országgyülés összebiva
sáról aképen rendelkezendik: hogy ez az elébbinek felosz
latásától számitandó három hónap alatt összeüljön.
6. S. Az 611i 1il6s az utOlsó év1ö1i számadásnak, és kö
vet1ezö évi .költségvetésnek a ministerium által leendö el6
ter1esz1ése, s az irántoki határozatnak meghozatala elölt b6
nem rekesztethetik, sem az Országgyülés fel nem Oszlathatik.
7._§.tagjaiból,
.la tábla Elnököt és egy .másod
Ó Felsége eln61öt6
nevez ki, de [6ren11i táblához,
jegyzöit, szinte
saját tagjai közül, titkos szavazas útján a tábla maga választja.
8. §. A kiralyi tábla a képviselök táblájának kiegészitö
része lenni ezennel megszünvén, a 1éрvis6lö tábla egy elnö
köt, két alelnököt, és jegyzöket, tagjainak sorából, titkos
szavazás utjan, maga válas'zt. '
Mind a két táblának elnökei az Orszaggyülés egész fo
lyamára, a többi táblahivatalnokok pedig évenkint, az el5ö
1i1ésben választatnak, 6s ill8t5le8‘ neveztetnek ki, melly ülé5
be0 az elnökséget a tábla legkorosb tagja viendi.
9. S. Иву a16r6011i, mint az .alsó táblai elnök az Orsz6
gos pénztárból dijt húz, melly a legközelebbi Országgyülés
elsö 611i 6l6s611e0 fog megbatároztatni.
10. §. Ulései mind' a két táblanak ezután is nyilvanosak.
A tanácskozásaiban szükséges csend, és rend, s a hallgatók
teljes ballgatagságban tartása iránt mindenik tábla szabalyo
 ._- l:15 .

kat alkot, s azoknak végrehajtását elnöke ‘által szigoruan

eszközölteti. _ _
11. 6. Е részben elölegesen már most rendeltetik, hogy
a' hallgatósagnak a tanáoskozást háborgatni semmiképen nem
szaba'd.
12. §. Ha egyes hallgató, vagy a hallgatóság, a tanács
kozást háborgatja, és az elnö11 egyszeri intésnek sikere ninos,
másod izben a 1elen törvényre hivatkozva, az egyes ball3a
16t, vagy illetöleg a hallgatóságot, kiparancsolhatja, é5 an061
helyét bezárat'hatja.
13. §. Ez megtörténvén, a tanácskozás vagy az00 nap,
vagy késöbb, a többség határozata szerint, de mindig nyil
vánosan folytattatik. . .
.14. §. A rend é5 esen11. fentartása terembiztosok által,
szükség esetében a nemzeti örség alkalmazásával eszközöltetik,
. 15. §. Az el611l1i §§-ban e10litett szabályokon kivül, a
legközelebbi évi ülésben legelsöbben is mindenik tábla magá
nak'rendszabályokat készit, mellyekben a tanácskozás,és sza
vazas módja és rende, s általában véve a tábla belügye meg
fog hataroztatni, de a mellyeknek a szOrOsabb értelemben vett
tanácskozási rendet ille[6 része, 6sa1 az 61i ülés61 1é5é1el,
5 csa1 a törvényjavaslatok' tárgyalásanak bevégzése után, fOg
módosíttathatni.
._

' 5. TÖRVÉNYOZIKKELY.
Az orszaggyûlési követeknek népképvi
' selet alapján valasztásaról. .
A jelen е1 folyama alatt a 4. törvényczikk értelmében
Pesten tartandó legközelebbi országgyülésre küldendö kö
.veteknek népképviselet alapján 'választására néz've ideigle
nesen következök rendeltetnek: '
1. §. Palítikai jogélvezetetazoktól,kik 'annak eddig gya
korlatában v_altak, elvenni,'a jelen ars'zággyülés hivatásá
nak nem érezhetvén, mind azok,” kik a megyékben еs sza
bad kerületekben az országgyülési 'l1616tel1 választásában
eddig szavazattal'‘birtak, e jog ‘gyakorlatában ezennel meg
hagyatnak. ' ' . '' '
 °­­­16-—
Ezeken тvй] i
2. §. Az arszágnak s kapcsolt részeknek mindazon ben
született vаgy honosított, legalább 20 éves, és sem atyai,‘
sem gyami, sem gazdai hatalom, sem pedig elkövetett hü
ségtelenség, csempészkedés, rablás, gyilkolás és дuнoза—
tás miatt fenyítók alatt nem Шvб lakosai, a nôket kivéve,
törvényesen bevett valláskülönbség nélkül, “паszии:
а) Kik szabad királyi városokban, vagy rendezett ta
nácscsal ellátott kôzségekben 300 e. ft. értékü нáиав, vagy
földet, egyéb községekben pedig eddigi urhéri értelemben
vett 1|4 telket, vаgy ezzel hasonló Шeл-идеей birtokot,
kizáró tulajdonul, vagy hitveseikkel, s illetöleg kiskorú
gyermekeikkel közösen birnak.
b) Kik mint kézmüvesek, kereskedök, gyárosok'tele
pedve vannak, ha tulajdon mühellyel, vаgy kereskedési te
leppel, vаgy gyárral birnak, s ha kézmüvesek, folytono
san legalább egy segéddel dolgoznak. '
с) Kik, habár a fentebbi asztályokba nem esnek is,
sаг“ földbirtokukból vagy tökéjükböl eredö 100 еще! fo
rint évenkénti állandó s biztos jövedelmet kimutatni ké
p esek.d) Jövedelmükre való tekintet nélkül a итoroв, se
bészek, ügyvédek, mérnökök, academiai müvészek, taná
rok, a magyar tudós társaság tадаì, gyógyszerészek, lel
készek, segédlelkészek, községi jegyzök, és iskala tani
шk, azon választókerületben, mellyben állandó lak6suk van.
e) Kik eddig várasi polgárok voltak, ha a fentebbi
pontokban. leirt képességgel nem birnak is.
3. §. Választható mind az, ki választó, ha életének
24-ik évét betöltötte, s a törvény azon rendeletének, mi
szerint törvényhozási nyelv eдущий а magyar, megfelelni
kéP es.4. §. Az Országnak
. követküldés végett ‘мазям ke
rületekre felosztása, a ‘megyék, kerületek és szabad kir.
‘тяrоsoи törvényhatósági terü'letére és önállására nézve
вeтви! változtatást' nem okoп.
5. §'. Fog рeсп; állani a képviselôház, Erdélyt ide
nem «Шуe, 377 követböl, kik mindnyájan egyenlö szava
 ...flies
иена! bírandnak, s ‘иgy a népszám, mint területi, s köz
датáми tekinte'tek alapjára tett aránylagos мoтаем kö
vetkezöleg. választatnak: ‘ ' '
. А) Egyes Községekaltal машeшь követek:
Nv-b
O-Aradküld. ..~ . .. 1 köv.
Besztercze-Bánya, ' а bozzá tartozó bányász te
lepekkel .‘. '. '. ‘. ‘. . ‘. '. . ‘мезонов—
99
Buda . . . g’.
97
.PEST‘' .".
79
Debreczen .
NFH-“#90 ‚9
Eztergom,
Eszék' az érsekí s Sz. György és Szent
'77

Tamás тoмит . . . '. . l-ůl-ń

9’
8.‘ Fejérvar f .
9. Györ városa н—Ьн'н дн н н юнюн юнынын ‚9
10. Kassa ' . . .
11. Komárom városa
99
12. Körmöcz 1
9’
13.Pécs........
99
14. Pozsony, POzsany-Váraljával
15. Selmeez, Bélabányával
' a:
16. Sopron városa .
‚э
1 '7'.' 'Szabadka . .
18. Szathmar-Németi
.as
19. Szeged '
a5
20.Temesvár' ‘. . . .'
и
21. Ujvidék . . . .
9)
23. Baja, Istvánmegyével"
22.2aтbor ‘. n
‚в
24. Nagy Becskerek '. sa.
25. Békés városa
sa
26. Jászberény 99
27. Böszörmény м
28. Békés Csaba' . . .. '. ._ . s»
29. Csongrád városa . . . _' э .
»n
30. Czegléd . . .‘ . .‘ . ''v
31.Eger'. . . . З:
Ю.
 18 \

32. Félegyháza.. . . . . . . . . . .. нь-ъ ы-ьн ь-ыЬю—Ъв-ь—Ью на-Ьн . Ф: 5

33. Gyöng'yös . . . . . . 59
34. Gyula sa'
35. Halas . . 99
36. Keeskemét. . 99
37. Nagy-Kikinda . 99
38. Nagy-Körö's . . n
39. Makó . . . 99
`40. Miskolcz 99
41. Nyiregyhaza as.
42. Pápa $9*
43. Szarvas . . . . . 99
44. Szentes . . . . '. . . 99
45. N. Várad, ‘Миrай-Оптим! 99
46. H. M. Vásárhely 99
. х 47. Versecz . . . . . . . 99
48. Zenta . . . . 99

В) Megyék, szah. kerületek és városok

videkeiböl alakított választókerületek, mely
lyek követeinek választásában azon városok
rész't nem vesznek, a mellyek зари követ- '
küldési joggal vannak fentebb Штампа:
49. Moson'megye küld Ф
Ф ЧФО‘в-ЬФОЮ 99
50. Györ megye 99
51. Komárom megye 99
52. Fejér meg-ye 99
' 53. Tolna megye 99_
54. Baranya megye sa.
55. Somogy Iñegye sa.
56. Veszprém megye . . 99.
57. Zala ‘тeщe, hol egyт хитами; kerület fö
'helye Kanizsa . . . 99
58. Vas ждёте, .Köszeg sz.. ir. várossal együtt
_МЫEA gy_ikválaszt'ó
. . . kerület föhelye Köszeg sz. 99

kir.. varos, másiké Szombathely, mellyek

,hezi a megyeannyiz népességů' тещ csa- '.

_
 :zr-19
tol, mennyi a 10 követségliez képest egy kö
vet választására megkivántatik.
59. Sopron megye, Kia-Marton és Визг: sz.
kir. városokkal együtt küld . . . . 6 köv.
Egyik választó kerület föhelye Kis-Marton,
s ahhoz Вuзы; város is tartozand, — sezen
тата kerülethez aránylagos népességü vi
dék csatolandó.
60. Pozsony megye, Nagy-Szembal, джаз/ату
Bazin és Mader kir. városokkal küld . .
Egyik választó kerület föhelye N.-Szol1-
hat, a másiké Bazin, s e kerülethez száт—
tandók Modor és Szent György kir. városok
is. Ezen választó kerületekhez szinte arány
lagos népességü мыши csatolandók.
61. Nyitra тegуe, Szakolcza kir. várossal küld . 11 „
Egyik választó kerület föhelye Szakolcza.
62. Trencsén megye, Trencsén k. várossal, mint
еgут választó kerület föhelyéyel küld œ
GЮЮЮФ
QON0 99
63. Arva megye küld . . . _. . . . . ‚9
64. Liptó megye küld . . . . . . 7’
65. Túrócz megye küld . . . . . . . . 97
66. Zólyom megye, Breznóbánya, Libetbánya, Zó
lyom és Korpona kir. városokkal küld . ‚9
Egyik választó kerület föhelye Вши/ЮМ
.nya, melly kerülethez Lz'betba'nya, másiké
Korpona, mellyhez Zólyom k. város is csa
tolandó, a követszámhoz arányzandó népességü
megyei vidékekkel. '
. Bars тegye, Uj-Bánya k. várossal együtt küld 99
Egyik választó kerület föhelye Uj-Bánya.
. Esztergom megye küld '. . .
Нoт тegye, Bakabányával együtt küld 99
. Nógrád megye küld . . . , wibQOd: 9’
. Pest megye küld . . . . . ”
. Bács тeдуe . . . . . . . . , in» 99
Veröcze тeдуe küld . . . . . . . . n .
.Szerémmegye . . . . . . . . . 99
75. Posega megye, Posega sz. k. várossal, mint
egy“: választó kerületi föhellyel küld 2
76. Heves тeдye _. . ‘. . . . . 8
771Borsod тegye . . . . . . . . . . 6
78. Gömör megye . . . . . ». . . . . 6
79. Szepes megye, Lôcse és Késmárk sz. kir.
városokkal, mint választó kerületi föhelyekkel
s a szepesi XVI. városkerülettel együtt küld 6
80. Sáros megye, Eperjes, Bär/fa, Suben sz.
. kir. városokkal, mint választó kerületi föhe
' lyekkel együtt küld . . 6 33
1333333
81. Torna megye . . . . , . . 2
82. Abauj тegye . . . . . . . 5
83. Zemplén . . . . . . . . . 8
84. Ung . . . . . . . . . . . . . 4
85. Bereg . . . . . . . . . . . . 4
86 Krassó , . . . . . . . . . . . 6
87.Temes тegye . . . . . . . . . . 8
88.Torontál тegye . . . . . . . . 9
'89.'
Csanád megye .. _. '. . . ‘ . . . . . 2‘
90.Csongrád‘megye ' .' . . . . . . . . 2
91.Békés megye ' . . . . . . , , 2
92.Marmaros megye . . . . . . 6
93.Bihar megye küld. . . . . . . . . . 12
94.Szathmár тegye, Nagy Bánya várossal, mint
választókerületi fôhellyel . . . 7
95. Szabolcs . . . . . 6 8
96. Ugocsa . A . 2 чv
97. Arad . . . . . . . . . . . . . 6 8
98. Kraszna megye és ИЛа]: város, mint egyik
választókerületi föhely, küld . .' . . 2 88888888
99. Közép-Szolnok megye . . . . . . 3
100. Zaránd . . . . . . . . . .. . 2
101. Kövár-vídéke ' . . . . . . . 2
102. Jász-kún-kérületek ‘, . . . ь . .. 4
103. Hajdú-kerület . . . . ' . ' . . . 2
104. FiUmei-kerület ‘. . , °. . . . . . 1
105.. Horvátország . . . . . . , . . ‘. 18
. и
 _21...
106. Horvát határörvidék, u. щ. likkaí, ottochá-' ‘ .di
ni, ogulini, sluini, 1-sö háni, 2.-dik báni, . _. ~
varasd-körösi, s varasd-sz.-györgyi ezre
dek, mindenik ezred küld 1; összesen . 8 köv.. .
107. Szerémi végvidék, u. m. gradiskai, hrodi
és pétervári ezredek, mindenik 1 követet,
összesen . . . . . . .
108. Csajkások kerülete küld . . . . . .
109. Bánsági végvidék, u. m. német-bánsági, oláh
bánsági és. illyr-bánsági ezredek, mindenik
1 követet, összesen . . . . . . . _3 „_ _

Összesen 377 köyet.

Вишy, на csatlakozni akar, küld a 7. törvényczikk
szerint, kebelében felosztott 69 követet. ‘
6. §. Minden egу követ választása végett egу külön.
választókerületnek kell alakítatni, s míndegyik választóke
rület csak egy országgyülési követet választ. '
7. §. Minden megyének a jelen törvény királyi szen
tesitése után legfelebb 20 nap alatt tartandó közgyülésében:
a) A megyének választókerületekre az 5-dik §-ban
meghatározott követszám szerinti felosztása, s e kerülete'k
nek az 5-ik §-ban foglaltakon kivül kijelelendö föhelyei,
а kisgyülés, vagy a hol ez tartatni nem пokoи, alispáni-.
lag összehivandó küldöttség által elölegesen készítendö terv
nyomán, a népesség számára, s illetöleg a lakásuk helyén
kivül szavazandó választók könnyebbségére való tekintettel‘
megállapítatnak.
b) А jelen törvény rendeleteinek végrehajtására, s áta
lában a választási ügynek minden ágazataibani kezelésére s
vezérletére egyik alispánnak elnöklete alatt egy _ több
tagokból álló, s a belügyek ministerével közvetlen érint-W
kezésbe lépendö középponti választmány választatik olly v:ngi-5;
don, hogy abban a megyének külön választó kerületeimind
képviselve legyenek, s kellö arányban a községeknek ela-g;
járói is részt vegyenek. . . . ч
Q ¿g‘___ д
 __.gg­_
8. §. A 7-dik §._ а) és b) pontjai szerint a választó
kerületek, s а ибисррonы választmány alakítására nézve
teljesítendöket, a szabad kerületekben szinte a közgyülés,
az 5-ik §. А) pontja szerint országgyülési szavazattal 161—
ruházott szabad kir. városokban pedig a bel- és kültanács közös
ülésükben teljesítendik.
9. §. Középponti választmányt azon szabad kerületek
ben s városokban is kell alakítani, mellyek csak еgy or
szággyülési követet választandanak.
10. §. A 7-ik és 8-ik §§. értelmében hozandó hatá
rozatok a 'belügyek ministerének haladék nélkül megkül
detnek.
11. §. A középponti választmány tagjai a következö
esküt'teszik le:
En N. N. esküszöm stb., hogy mind azt, mit az ar
szággyülési követnek (vagy követeknek) választására летe
az ország törvénye szerint kiküldetésemhez képest teljesí
teni tisztemhez tartozandik, ln'ven, részrehajlás nélkül lel
kiismeretesen teljesítendem. Isten engem stb.
12. §. A középponti választmány kiküldetése után leg
.feljebb egy hét alatt összeülvén:
a) А vezérlete alá tartozó míndegyik választókerület
re nézve a választóknak összeirasára 3 tagból álló küldött
sеget nevez. ' .
b) Meghatározza a napot, mellyen a választóknak ösz
szeirása a kerületenkint e végett kijelelendö lielyen, кeи
detét veendi, s a kezdö nap beszámításával 14 egymasután
következö napokban félbeszakasztás nélkül folytattatni fog.
13; §. Az elözö §. b) pontjában említett határnap, a
központi választmány általi kitüzésétöl számítva 21 napnál
rövidebb, 30náll1asszabb nem мы, s körlevelek, az egy
hazi szószékböli hirdetések, a hirdetményeknek helységen
kint nyilvános helyekeni kifüggesztése, s más e részben szo
kásban lóvö módoknak használata mellett lehetö legnagyobb
nyilvánossággal, haladék nélkül köztudomásra bocsátandó.
14. §. A választók összeirására kinevezett шdст
ségek a kijelölt helyeken a 12-dík §. b) pontjában említett
14 nap lefolyása alatt naponkónt ülóst Фанатиk, s a ¿beje

__ .
 .__23_
gyeztetés yégett magokat jelentö választókat, a ministerium
által e végett a középponti választmánynak idejében meg
küldendö táblás jegyzékekbe bejegyzik.
15. §. Az összeiró választmánynak az eddigi megyei
választók, s illetöleg városi polgárok lajstromai, az adó
beli rovásos összeirások, s más hasonló adatok használa
túl átadatván , képességöket a bejegyzés végettjelentkezök,
a mennyiben az összeiró választmány arról a kezeinél levö
adatokból meg nem gyözödnék, igazolni tartoznak.
16. §. Az összeiró küldöttség a választónak, kit be
jegyez, ezt szóval 1s kijelentvén _ a bejegyzett válasz
tók neve után az igazolásul szolgált adatokat, az összeirási
jegyzéknek e vеgeм nyitandó külön rovatába, sommás ki
vonatban bevezeti, ‘ egyszersmind pedig azokról is külön
névjegyzéket készít, kik bejegyeztetésük végett magokat
elötte jelentették, de attól általa elmozditattak.
17. §. Az összeiró küldöttségek az összeirást 3 egyenlö
példányban vezetik, s aláirásaikkal ellátva а 12,-ik_§. b)
pontjában említett 14 nap elteltével a középponti 711l8sиt—
mánynak haladék nélkül beadják.
18. §. Az összeiró választmányok altal beadandó ösz
szeirásoknak egyik példánya, a középponti választmány ál
tal meghatarozandó, s elöre közhirré teendö nyilvános he
lyen mindenki általi megtekinthetés végett több napokon át
ki fog tétetni.
19. §. Az, ki az összeiró választniány által a bejegy.
zéstöl elmozditatott, valamint az is, ki másnak bejegyzóse
ellen észrevételt tenni kiván, az összeirásnak e tekintet
beni megigazitásaért а középponti valasztmányhoz folya
modhatik.
20. §. Az, ki bejegyeztetés vеgeм magát az összeiró
választmányok egyike elött sem jelentette, e végett többa.
a középponti választmányhoz nem járulhat.
21. §. A középponti választmány a választók összeirá
sának bevégzése után legfelebb egy hét alatt összeíilvén:'‘
а) Az illetö küldöttségek által beadott összeirásokat, as
b) А 14-ik §. értelmében benyujtott folyamodásokat
megvizsgálja.
 и . ч. n

­ ‘ч:
s4 _..
c) Azoknak jegyzékét, kiket a beadott folyamodások
folytában az összeirásból kihagyandóknak, vаgy ahoz hoz
záadandóknak határoz, a beadott összeirás míndegyik pél
dányához az elnöknek és jeg'yzônek aláirásával hozzácsatolja.
d) Az összeirásoknak minden beadott folyamodások tár
gyalása melletti tökéletes kiigazitásaig üléseitnaponként foly
tatja.
e) Az eképen megigazitott összeirásokból egy példányt
a választásnáli használatul megtartván, egyet a hatóság le
véltárába tesz be, egyet a belügyek ministerének, ülései
nek megkezdésétöl számítva legfelebb 14 nap alatt, beküld.
22. §. A középponti választmány minden tanácskozá
sairól a jelenlevök neveinek feljegyzése mellett a kebelé
böl választandó jegyzö által, rendes jegyzökönyvet vezet
tet, s annak egy példányát a levéltárba tevén, a másikat
a belügyek ministerének idöszakonként felkiildi.
23. §. A középponti választmánynak, valamint az ösz
szeiró küldöttségeknek is, üléseik nyilvánosak.
24. S. Az arszággyülés megnyitásának napja kihir
dettetvén, az országgyiilési követvalasztás határnapja iránt,
a középponti választmányok akkint intézkednek, hogy
а) Bekövetkezése elött 15 nappal az illetö törvényha
tóságban közhirré tétethessék; s
b) Аи országgyülés megnyitását legalább 4 liéttel
mègelözze.
25. §. A választás határnapja kitüzetvén, а központi
választmány elnöke azt, a 13-ik §-ban emlitett módon, a
lehetö legnagyobb nyilvánossággal, haladék nélkül közhirré
téteti.
26. '§. A középponti választinány minden választó ke
rületre a választás ‘vezérletére egy elnököt s jegyzöt es a
szükség esetére helyetteseket is választ.
27. §. A megválasztott elnök a választásra kitüzött na
pon az illetö kerület föhelyén a választók gyülekezetét a
központi választmány által meghatározandó, s elöre szinte
közhirré teendö órában megnyitván, bármelly választónak
joga van az országgyülési követségre egy egyént ajánlani,
l.. Q. ..
 .n
_ 25 -—‘°’
28. §. A választásnál szavazati joggal'csak azok bir
nak, kik a választóknak а 1'e11tebbìel1 szerint kerületenkint
készítendö összeirásában benfoglaltatnak, s csak azon ke
rületben birnak szavazati joggal, a mellyben összeirva
vannak.
29. §. Az összeirásban foglaltak közül а választási jog
senkitöl meg nem tagadtathatik.
30. §. Ha a választók megnyitott gyülekezetében az
országgyülési követségre csak egy egyén ajánltatik, s an
nak, vagy töbh ajánlottak közül egynek megválasztásában
a választók közakarattal öszpontosulni Iátszanak: az elnök
az összegyült választókboz azon kérdést intézendi; valljon
az általa megnevezendö illetö egyénnek megválasztásában
közakarattal megnyugasznak-e, vagy szavazni kivánnak? s
ha 1_0 választó szavazást kiván, azt azonnal megrendeli,
különben a választást befejezettnek, s az illetö egyént a
kerület által megválasztott arszággyülési követnek nyilvá
nitja. '
31. S A választás szavazásra bocsáttatván, azon vá
lasztók mindegyike, kik országgyülési követet ajánlottak, a
helyszinén jelenlevö választók közül két egyént nevezend,
s az eképen míndegyik ajánlottnak részéröl nevezendö egyé
nek az elnökkel, s a szavazat nélkül jelen leendö jegyzövel
együtt képezendik a szavazatszedö választmányt.
32. §. A szavazás a szavazó nevének aküldöttség ál
1alì 1el]egyи6sеуel:Г-— s-valamint a szavazatok összeszámí
16sa ,la nyilván történik.
33. §. A szavazás megkezdetvén, mindaddig, mig ma
gát szavazó jelenti, félbeszakasztás nélkül folytâtandó.
34. §. Ha a szavazás bevégeztével a szavazóknak á1a—
lá11as többsége egy egyén mellett nyilatkozik, az megválasz
ta11 országgy11lеsì követnek azonnal kijelentetik.
35. §. Ha a szavazóknak általános többségét azok kö
и11l, kikre a szavazás történt, egyik sem nyerné el, azon
két egyén`között, kik aránylag legtöbb szavazatot nyertek,
újabb szavazás történik.
36. §. Ezen másodszori szavazás; a mennyiben a sza
vazók sokasága miatt, az els6 szavazással egy napon nem
‚ .‚
Taf/2:11111 eri/És!" faflni/zlmnîynn Í нужд?! fr г; ‚И. ‚
. ‚ ,..
7^Y maulaaflflaa(
' y v @realazje/wfnr
И „za/¿zou l
 ...36
végeztethetnék be, a következö napon fog мegвeиата, s
minden esetre egy folytában befejeztetni.
37. '§. A kitüzött két egyén Вбит az, ki e másodszori
szavazásnak alkalmával az abban résztvevö választók szava­
zatának többségét megnyeri, megválasztott arszággyülési
követnek azonnal kijelentetik. .
' 38. §. A választók összeirása egyik hiteles példányá
nak a választás alkalmával a szavazatszedö küldöttség ke
zeinél kell lenni. .
39. §. Kiki csak személyesen szavazhat.
40. §. A választóknak az összeirásnál, vagy a vá
lasztásnál semminemü fegyverrel megjelenni nem szabad.
41. §_ Az összeiró s szavazatszedö küldöttségeknek
tagjai a törvény s nemzeti becsület altalma alatt állanak, a
rajtok elkövetett bármelly sérelmek bünvádi eljárás mellett
a vétséghez aránylag lesznek megfenyítendök.
. 42. §. Mind a választók összeirásánál, mind a “Наsя—
tásnál а jó rend fentartásának joga s kötelessége a kikül
dбы elnököt illeti, ki szükség esetében e ezélra fegyveres
erövel 'is rendelkezhetik.
43. §. A szavazatszedö kiildöttség a választás folyamá
ról rendes jegyzökönyvet vezettetvén, azt a választás be
fejezésével az elnök és jegyzò s a szavazatszedö küldöttség
nek legalábh két tagja, 3 példányhan aláirják, s egy pél
dányt a megválasztott követnek azonna _kezéhez juttatván,
a másik kettöt a levéltárbani fentartás, s ' letöleg а belügyek
ministerének leendö átküldés vеgeм, а központiválasztmány
nak beadják.
44. §. A megválasztott követnek a kezéhez juttatott
választási jegyzökönyv, megbizólevél gyanánt szolgál.
45. §. A választás vezérletére kiküldött elnök azon ke
rületben, mellyben a választásnál elnököl, követté nem vá
lasztathatik. .
46. §. A jelen törvény rendeleteinek az illetök általi
teljesítésérea ministerium felügyel, s az e végett megkiván
tató utasitásokat s rendeleteket az illetö középponti “Назы
mányokhoz íntézi.

»Q
 __-27_
47. S. Azon valasztások аrат, mellyeknek törvényes
sége bármelly tekíntethöl kérdésbe vétetnék, a képviselö
tabla intézkedendik.
48. §. A kebelükbeli azon községeket, mellyek az 5.
S. szerint az illetö kir. városokkal egy választó kerületet
képezendenek, a város területéhez legközelebb fekvö hely
ségek közül az érdeklett városokkal egyetértve, az illetö
megyék jelelendik ki. '
49. S. Az illyetén vegyes kerületekre esö vтаишь
nak összeirására mind a megyei, mind a városi középponti
választmány kétkét tagot nevez, s e 4 tagból álló ' kül
döttség mind a városban, mind az azzal összekapcsolandó
megyei községekben a választók összeirását a jelen Юr
vényben megállapitott elvek szerint közösen teljesítendi.
50. S. Azon esetben, ha a 49. S. szerint munkálódó
vegyes küldöttségben valamelly elôforduló kérdésnek el
döntéséhen a szavazatok egyenlök lennének, a küldöttség
böl minden illyetén elöforduló egyes esetre nézve külön
teendô sorshúzás utján egyt tag ideiglenesen kilép, s a fen
forgó kérdést a többi küldöttségi tagok szavazattöbbséggel
döntik el: az illetö kérdésnek eldöntése után azonban mind
a 4 küldöttségi tag munkálódását ismét együtt folytatandja.
.51. S. A választásra elnököt azon közhatóságnak kö
zépponti választmánya nevez, mellynek kebeléböl az illy
vegyes kerületliez legtöbb választó `{гм-11l: а jegyzôt ellen
ben azon hatóság középponti választmánya küldi ki, melly
hez a kérdéses vegyes kerületbeli választóknak kisebb szá—
ma tartozik: s olly esetben, midön egy illy vegyes kerü
letre két városi hatóság esik, a szavazatszedö küldöttség
bez mindenik egyegy tagot küld, kik közül az egyik a jegy
zöi tollat vezeti. .
52. S. A vegyes kerúletek alakitásához járuló megyék
s városok ватт а jelen törvény végrehajtásának érdemé
ben támadható kérdéseket, az illetöknek meghallgatásával,
ezen törvény rendeleteinek értelmében, a ministerium in-_
tézi el. .
53. §. Horvátországban a választó kerületeket, az ar
szággyülósi követeknek az 5-ik S-ban részére Шею“ szá
mához képest, a jelen törvónyelveinek alapján Zágráb, Va
rasd, Körös megyék, a kebelökbeni királyi városok s atúr
mezoi, buceari s vinodoli kerületek között felosztani a tarto
mányi gyülós fogja, mellyre nézve az 1845ik esztendei septem
ber 14-kén költ udvari rendelet ezennel visszavettnek kije
lentetik.
' 54. S. Ezen tartományi gyülés egyszersmind a Förendi
táblához két követet fog küldeni.
55. §. Addig, mig a végvidékek politikairendezése iránt
a lörvényhozás részletesen intézkedni fog, a horvátországi'
végvidékekben az arszággyülési követek választásának mód
ш hasonlóképen a tartományi gyülés, a drávántúli egyébb
ezredekben a hán, — а többi végvidéki ezredekre, vala
mint a csajkások kerületére nézve is a ministerium пашт
zandja el.
56. S. Mindegyik országgyülési követnek az arszágos
pénztárból 5 pft napidij, s lakbér fejében óvenkint 400 pft
lìzettetik.
_57. §. A pénzügy s közmunkák ministerei megbizatnak,
hogy az országgyùlési tanácskozásoknak Pesten leendö foly
tatásához megkivántató alkalmas helyröl gondoskodjanak.

в. ТОВУЁЫУСШККЕШ.
‘ Az 1836: 21.1. ez, f'oganatositasaról.''
Ó Felsége az .1'836: 21. t. cz. azonnali végrehajtásat
nадoк‘ kir. belytarló О Fensége közbenjаrasara kegyelmesen
elrendelvén. Ennek következtében határoztatik: .
_ l. S. Kraszna, Középszolnok és Zaránd vármegyék,
Kövár ‘Макe és Zilah városa, a jelen törvénynek azon t61‘
vényhatóságokbani kihirdetése napjától minden tekintetben
Magyarország elválliatlan egészitö részeìt képezik. S ennek
következtében
2. S. A nevezett hatóságoknak az erdélyi kormányszék,
Шnенáк‘, s fötörvényszék iránli minden iîiggése, s minden
viszonyai végkép megszüntetvén; _azok a magyar felelösÍ mi
nisterium s magyar .fötiirvényszékek Ватага. ala _belyefz.tetnela'
 3. S.'A visszaosatolási viszonyok rés'zleteinek ezen ala- ‘
pon törvény, igazság, s méltányossag szerinti ideiglenes sza
bályozása — а jövö törvényhozásnak végelhatározás végett te
endö jelentés kötelessége тeнeй, — a ministeriumra bizatik;
mellynek hatósága a visszacsatolt részekre nézve a jelen tör
vény királyi szentesitésével azonnal. életbe lép. _
. 4. S. A ministerium a jelen t'órvénynek haladéklalan
végrehajtásаhoz szükséges intézkedésekre felhatalmaztatik.

a. TÖRVÉNYOZIKKELY.
Magyarország és Вишу eg'yesitésariiI. _
A magyar koronához tartozó Erdélynek Magyarorszаg- ‘
gal egy kormányz_ás alatti teljes egyesültét, nemzetegység és
jogazonosság tökéletes jogalapon követelvén, a két testvér
hon érdekeinek a közelebb tartandó országgyüléseni kepvisel
tetését pedig a jelen йor eseményei sürgetöleg igényelvén:
ezeknek sikeresitésére határoztatik:
t. S. Az erdélyi mult országgyülésre megbiva volt kir.
hivatalosok amagyarországi Förendi táblán üléssel, és szava-'
zattal ruháztatnak fel;.ide nem értvén a királyi kormányszék,
kir. itélötаbla tagjait, és katOnai egyéneket. ‘
2.S. Erdélyt- a vísszakapcsolt részeket ide nem értie
_ a legközelebbi közös hongyülésen 69 'szavazat illeti.
3.§ Ezen szavazatok a törvényhatoságok között паvet:
kezöleg Osztatnak fel. .
А kilencz magyar, öt 'székely, éstizenegy szász megyé-'
ket, székeket és мышцы, valamint Kolozsvár, Мак-os—Уй
sárhely és Fejérvárszabad kir. városokat kétkét- összesen
56'szavazat — а rabbi képviseleti jogot gyakorló városokat __i
számszerint 13-at, egyenként egyegy szavazat illeti.
_ 4..S. А felelr'is ministeríumnak kötelességevé tétetik , ' пoзy'
minden kitelhetö törvényes eszközöket felhasználva, magát ugy
az e végett a mult' erdélyi Országgyiìlésen kinevezett bizott
mánynyal, mint szintan az Erdélyben hovabamarább összegyülen
dö ‘Országgyüléssel érte'kezésbe ‘tещe; minden'esetre pedigff
ugly. az 'egyesiilas' teljes végre hajtasara sziikséges трезвы!
 _WP
megtegye; mint szintén e tárgyban kimerítö törv. javaslatokat
terjesszen a legközelebbi hongyülés elibe, vezérelvül mondat
ván ki, miszerint: ' '
5. §. Magyarhon Erdély mindazon külön törvényeit, ós
szabadságait, mellyek a mellett,bogy a teljes egyesülést nem
akadályozzák, a nemzeti gzabadságnak, és jogegyenlöségnek
kedvezök, elfogadni s fentartani kész.
6. §. A fenebbi rendelkezés mind akirályi hivatalosok
ra, mind a képviselökre nézve Erdély hova hamarébb össze
hívandó országgyülésének megegyezésétöl имeющим, s csak
a közelebbi magyar hongyülésre 'terjed, azon túl az erdélyi
érdekek képviseltetésének elrendezése, azon egyesült törvény
hozás feladata leend.

s. TÖRVÉNYCZIKKELY.
A közös teherviselésröl.
Magyarország s a kapcsolt részek minden lakosai, min
den közterheket különbség nélkül egyenlöen és aránylago
san viselik. и
1. §. О felsége felelös magyar ministeriuma által, a
törvényhatóságokmeghallgatása mellett, ki fogja dolgoztat
ni ideiglenesen az adózási kulcsot, és ezen kulcs szerint a ki
vetés már a legközelebbi közigazgatási évtöl, ngy mint az
1848-dik évi november l-sö napjától veszi kezdetét.
2. §. Az ideiglenesen kidolgozandó kulcs, a legközeleb
bi országgyülésének minden esetre bemutatandó.
З.‘ s. A fen kitett határnapig a már kivetett közterhek
behajtása elrendeltetik. '
9. TÖRVÉNYCZIKKELY.
Az úrbér és azt pótló ‘szerződések alapján
eddig gyakorlatban volt szolgálatok (robot)
dézsma és pénzbeli fizetések megszünte
téséről.
Az urbér és azt pótló szerzödések alapján eddig gyakor
latban volt szolgálatok (robot), dézsma és pénzbeli fizeté
 ­'­­88.==‘
sek, e törvény kihirdetésétöl fogva 'örökösen'.. megszün'
tetnek. _ ‘ ' Ч '
1. §. A törvényhozás a magán földesurak иáп-тeтe—
sitését, a nemzeti közbecsület véd-paizsa alá he'lyezi.
2. §. Ö felsége a magán földesuraknak akkénti Мr—
mentesitése iránt, пogy az edшеì urbéri tartozásokkal fel
érö tökeérték részükx'e a közállomány által hiány nélkül
kiñzettessék, a legközelebbi országgyülésnek részletesen
kidolgozandó törvényjavaslatot fog magyarmilìisteriuma
által _elöterjesztetni. _
3. §. Olly helyeken, hol'eddig urhéri rendezés, vаgy
legelö-elkülönzés még meg nem történt,.a faizásra és le
geltetésre nézve az eddígì. gyakorlat továbbá is meg
tartatik. _ и
4. §. Az uri töl'vényhatóság. megszüntetik; — ideig
lenesen. mig а törvény-kíszolgáltatás általánosan rendentet
ni fog, аи, polgári ügyekben а sommás perekrenézve,
ott, hol rendezett elsö birósági halóságu tanácsok nincse'-'
nek, a szolgabirák, _. hüntetö és rendes folyamatú _pol
gárí perekre nézve pedig a тeщei törvényszék. fogja
gyakorolni. _ _ .
_ 5. §. Olly földbirtokos ellen, kinekbirtokáhozeiörvény
kihirdetése elött ulthériség volt kapcsolva, а kereskedési
viszonyokból eredö váltók kivíételével, egyéb adóssági kö-'
vetelések, а törvény továhbi rendeleteig fel nemmûndha
шк, és csupán a törvényes kamatok nem lizetése.iránl.i
követelések hajtathatnak be ellene biróì eljárás utján. '

lo. TÖBVÉNYCZIKKELI
Az ôsszesitésröl, legelö .elkülônôzásri'rlfës,
. _штабам‘.
A 9. törvényczikkely 3¿ik §-ának folytában rendeltetik:
1. ё.‘ Olly helyeken hol а fóldesur és volt' jgbbágyai kö­_'
 _ 39 ._
zött а legelöelkülönzés, illetöleg úrbéri rendezés, akár egyes~
зев, akár úrbéri per útján valóságosan és tettlegesen mаr vég`‘
rehajtatott, az ekként megtörtént összesités, illetölegelkülönö~
zés, többé fel nem bontathatik. .
2. ё. Olly helyeket illetöleg, mellyekre nézve az össze
sitési‘ vagy elkülönözési per a fóldesur és volt jobbágyai kö
zött e törvény kihirdetése alkalmával “геiшe1 által тáл‘ be
van ugyan fejezve, de ezen végitélet, még felsöbb vizsg5181—
tól, vagy végrehajtástól függ az összesitési шву elkülönözési
per felsöbb vizsgálata a Пап-51l31i, és illetöleg báni tábla ша!
történik, az eként végsöleg eldöntött perben pedig az itélet,
Чану ha а kérdés a felek között egyesség útján телete“
el, ezen egyesség az alispáni biróság általvégrehajtandó.
3. §. Olly ö'sszesitési, és illetöleg elkülönözési perek,
mellyek e törvény kihirdetésekor шаr folyamatban vannak, de
«звякнe1 által mее be nem тeтeнek, vagy а jelen tö1‘—
vény kihirdetése után мышата}; folyamatba tщeтi, az al
ispáni birósághoz tétetnek által, illetöleg ezen biróság elött'
lesznek inditandók; a barátságos egyesség megpróbálása az
еши-6 birónak minden esetben szoros kötelessége levén.
4. Olly helyeken, hol а Í'óldesúrnak volt jobbágyai а fa-.
izást, шантаж, gubacsszedést, ‘шву bármelly egyéb java
dalmakat az úrbéri törvények korlátai között а fóldesur er
dejében gyakorolják, és e tekintetben különösen kihasitott er
dôrésszel ellátva nincsenek, a. faizási haszonvétvlnek, uву
szintea makkoltatási, gubacsszedési és egyébb javadalmaknak
elkülönözveleendö gyakorlására, айда‘ а földesúr, akár volt
jobbágyai, pert az alispáni birószék еши, különösen is indit
hatnak; melly eljárásban а felek között а barátságos egyes
séget mindenek eю“ megpróbálni az eljáró birónak szinte
szoros kötelességévé tétetik.
5. S. A зли és 4-ik S-ban emlitett perek а megyei
törvényszék, innen а királyi, illetöleg báni tábla ша] fognak
jelebbvitel трёn az динet végrehajtása elött vizsgaltatni.
6. §. Minden más úrbéri perek, mellyek úrbéri pana
szok, vagy szolgálatok, kilenczed és dézsma tekintetéböl je
len törvényozikk kihirdetésekor folyamatban vannak, ezennel
megszüntetnek. '
 _33...
7. §. Egyébiránt a'z1807. 21. t'örv.czikk', ezen'nel is mege
rösittetvén, a megyéknek az erdök jó karban tartására fel
vigyàzni ezentul is szoros kötelességükben álland.
8. §. A ministerium az erdöknek sikeresebh müvelése, és
вeтшают: alegközelebbi országgyülésének részletes tö1‘
vényjavaslatot fog' elöterjeszteni.

l l. TÖRVÉNYCZIKKELY.
Azon ügyekrôl, mellyek ваша‘ а földes
uri hatóságok által тетeнeк.
A 9. törvény cz. 4. §-a által а fóldesuri törvénybatóság
mind polgári mind büntetö tekintetben megszüntetve lévén,
azon ügyekre nézve, mellyek eddig a fóldesuri hatóság által
intéztettek el, rendeltetik:
1'. S. Azon sommás szóbeli és тeиei rendörségi perek,
mellyek eddig a fóldesuri hatóság által itélteltek, a 9. tö1‘
vény cz. 4. §-nak rendeletéhez képest, ezután в. szolgabirák
állal levén itélendök, а megyék, ha, .és a mennyiben a.
szolgabírák а jelenlegi számban elegendök nem lennének, a
szükséghez képest а ministerium beleegyezésével azoknak, il
letöleg az eskütteknek számát szaporithatják.
2. §. Olly perek, mellyek eddig az elsö birósági hatósággal
ellátott rendezetttanács Ша1 az úriszékekre vitettek feljebb : eд
zulán egyenesen a megyei törvényszékre fognak feljebbvitetni.
3. §. Olly helységekre nézve, mellyek rendezett els_ö.
birósági hatóságû tanácscsal ellátva nincsenek, a megyék a
szükségbez képest több törvényszékeket, mint elsö biróságo
kat, alakithatnak, mellyeken az alispán akadályozása eseté
ben elnököt a törvényszék tagjai önsoraikból választanak;
ezen törvényszékektöl felebbvitel szinte а királyi és illetöleg `
báni táblára történend.
4. §. A büntetö hatóság a 9. törvény cz. 4. §­nak ren
delete szerint az úri hatóság megszüntével szinte а törvény
székekre lévén ruházva., az uradalmak, az ezen hatóság
gyakorlatára szükséges épületeket és készületeket ideiglenesen
a megyéknek âltalengedni kötelesek. 3
 ...34...
_ 5. â. Az árvai és birói sz'ámadások'a megyei этапe
vÖsZékBk által vizsgálandók, mellyek ezennel törvénys'zéki
hatósággal ruháztatnak föl, felebbvitel ez esetben i5a11i16
lyi s illetöleg báni táblához történik: a megyék 'a hivataluo
kok számát e tekjntetben ,' mennyire szükséges,. a' ministeri
um beleegyezésével száporithatják, s általában részletes in
tézkedéseket hozhatnak а megyei árvák dolgának milly alak
bani kezelése iránt. _

12. TÖRVÉNYCZIKKELY.
Az úrbéri megszüntetett _magán úri java
dalmak ‘statuäsedóssággá leendö
átváltoztatásáról.
Az urbéri mindennemii tarlozásoka9..törvényczikk által
történt megszüntetése következésében rendeltetik:
‘ l. § Hogy az orszá'ggyülésnek berekesztése után meg
qziinendö urbéri javadalrnak igazságszerinti megbecsültetését
O Felsége ministeriuma lehelö legrövidebb idö аlаlt eszközölje.
2.§. A megbecsülés alapjául egyedül azon haszon szOl
gáland,melly abból az illetö földesurakra valósággal háromlott
— nem pedig azon teher, mellyet az azt szolgáltató {1l81tt111
lók viseltek.
3. 5. А megbecsülésnek miképen leendö eszközlé'sét az
illetö minister határozandje meg, а megbecsü'lendö évi haszon
értéke húszszorozva teszi a kármentesitési tökét. ' ' '
4. §. A megbecsülés helyessége ellen teendůkifogásn
kat az igazságministerium által ors'zágkerületenként nevezendö
négy , és а l1ар0sOl1
_ részekben külön egy,_ öt ö1 tagból álló ‚ .
és a status által dliazandó választmány sommásen itéliel. ‘
‘5. §. Az ekép meghetárezandó becsérték fejéb'en ‘a mi- '
nisterium az illetö birtekoso'knak haladéktalanúl status-kötelez
v_ényeket ad. A kötelezvények kilìzetésére а kincstári fekvö ja
vak köttetnek le, s _a ministeijium felhata.lmaztatik ezekj alap
ján kölcsön eszközlésérehvßgy 52 eц1l1te1t javaknak r65419t81];.
‘u
 .maan
kéntieladására. A mennyiben pedig az emlitett fekvö javak
elegendök nem lenn'ének, а kiucstári é5 országos* egyéb jö
vedelmek is azoknak kielégitésére hypothekaul szolgálandnak.
6. 9. Az állomány az ekép biztositott tartozásnak l1111ze
1656t ezen11el lekötelezi, s azt valóságos statusa'dósságának
elismeri. . . '
7' §. Ezen statusadósságnak mikép leen1lö kamatOzása
és törlesztése irânt a ministerium a legközelebbi Országgyü
lésnek törvényjavaslatot teend, melly is felôle végkép l16t6
rozand. ‘
8. §. E törvényrendelet ezen statusadósság minden kö
telezvényébe szórul szóra beleiktatandó.
9. §. A már eddíg kötött urbéri örök váltsa'gz' 5216166’—
désekre nézve, а jelen törvény alapján, а környülményekhez
kéîesâ, а ministerium fog igazság 65 méltányosság szerint in
téz e ni. _

na. TÖRVÉNYCZIKKELY.
A papi tized megszüntetéséröl.
Az egyhází rend a papi tizedröl minden kárpótlás nél
kül lemondván, az ország Rendei ezen a Haza oltárárà le-_
16t1 6l6aza1a1 6116l1 emlékezet okáért törvénybe iktatják,
egyszersmind ezen lemondásnak nyomán elhatározzák:
1. §. A papi t'ized, akár természetben, akár a tei'
mészetbeni kiszolgáltatás helyett készpénzben teljesittetett,
és pedig akár közvetlenül az egyházi rendnek, akár ha
szonbérlöknek iìzettetett, 11l1á1- örökö's szerzödés mellett ,
akár királyi adomány által szereztetett, ezennel 'örökre
megszüntetik. . .
2. §. Mennyiben a tìиe11 megszüntetése a kisebb ren
dü 111111s61;Г némelly tagjainak jövedelmeit is érdekli , s e
tekintetböl azoknak ellátásáról gondoskodni minden ese1l1611
szükséges leend, öFelsége egyszersmind a kisebb . rendů.
hármelly vallás felekezeten lévö'papságnak illö e]1á16s11 iránt
altalánosan is, magyar ministeriuma által részletes törvény-;
javaslatot fog az ország rendeinek elöterjesztetni. .l
3*
 _.33..
3. §. Mennyiben a papi tized' magán esaládok birto
kába akár örökös szerzödés, al161- királyi adomány által
jutott, a tulajdonos magán családoknak, a köz álladalom
által le61166 kármentesitése iránt 6 Felsége magyàr minis
teriuma által а legközelebbl orszá'ggyülés elibe részletes
törvényjavaslatot fog elöterjesztetni.

14. TÖRVÉNYCZIKKELY.
А 111161 intézetröl.
1. §. A l1itelint6ze1 felállitására, úgy szinte.a szükséges
tartaléktökéjének 500,000 frtig megszerzésére a ministeriuin
felhatalmaztatik. '
_ 2. §. Alapszabályait, törvényhozási megvizsgálás és hely
behagyás végett,' a legközelebbi országgyülés elsö éviülésének
be fogja mutatni. '
3. §. Azon magánbirtokos, kinek urbéri megszünt ha
szonvételei ir6nt kármentesités van a 9. törvény által hizto
sitva, úrbéri haszonvétele tökéjeig kölcsönt kapnia, minde
nekelött elsöséggel bir, ha а 11öl6sön1l1el1öle3' biztesithatja.
És a megszüntetett úrbéri tartozásoknak az 6 részben alko- ‘
tandó törvény rendelete szerinti országos megbecslés által
megállapitandó tökeértéke, az illy 11ölesön megtéritésénél vis
szafizetéskint az álladalom által el fog fogadtatni.
4. §. A l1iteli11tézet követelése kiváltsági elsöséggel bir
minden más követelések 16lött, kivévén, а mellyek elsöl1b he
lyen vannak bejegyezve.
5. §. A hitelintézet részére lel1ötött hir-tok csö6 6l6 l1e
rülvén, а kamat és tö1'lesztési járulék а perfolyam 6lalt is
рOntOsа11 11zete66ö, mellynek elmulasztása esetében a l111el—
i11tézet, azOn birtokból, rövid per útján, egész követeléseit,
tökével együtt is, megtérítetheti magának. '
6. §. Minden ollyan kérdések 16lött, mellyek úgy 6zi11
tézet és a66sai, 111int az intézet és l1it6lezöi l1öz1 támadhatnak,
az 1ll6tö váltótörvényszék, rövid úton bii'áskodik.
‘7. §. Kölcsönét а hitelintézet, a kölcsönvevö tetszése
szerint, akár 116s2 ez11s1 pénzben, 6l161- 11i16l-levelel1be11 fogja 1
what@ и ‘_
 __ _37 _..

‘ la. TÖRVÉNYCZIKKELY.
Az ösiség eltörléséröl.
Az ösíség eltörlése ezennel ..elvileg kímondatvámren
deltetik:
1. §. A minísterium az ösisóg teнeз és tökélletes el
törlésének alapján a рыgáй törvénykönyvet ki fogja dol
gozni, és ezen törvénykönyv javaslatát a legközelebbi or
szággyülés elibe terjesztendi. _ '
2. ё. Idöközben а legközelebbi országgyüléseigmind
azon perek folyamata, mellyek az ösiségi viszonyokból
vették eredetúket, ós még végitélet által befejezve 11i110s0
nek, fölfüggesztetnek: ugyszinte illynemü pereknek meg
inditása is, az 1836: 14. törvényczikkely eseteit Нvта,
eltíltatik. ­­ ‘ï

16. TÖRVÉNYCZIKKELY.
A megyei hatóság ìdeiglenes gyakorlaíárc'il..
A megyei szerkezetnek Magyarhon s Варcso]! Bészei al
kotmányossága védbástyáinak a közszabadsággal öszhangzàs
ba пoивших, egyszersmind а közigazgatásnak idö'közben is
minden megakadástóli megóvása tekintetéböl rendeltetik:
1. §. A ministerium, a. megyei szerkezetnek népképvi
selet alapján rendezéséröl a legközelebbi országgyülésnek tör
vényjavaslatot fog elöterjeszìeni.
2. §. Addig is, mig а jövö törvényhozás ezen rendezést
véghezvinné, a megyei hatóság következöleg fog gyakorol
tatni:
а) А jelen törvényhozás berekesztése után а lehetö leg
rövidebb idö alatt minden megyében Közgyülés fog tartatni.
b) Ezen közgyülésen szavazattal birandnak mindazok,
kiket akár törvény, akár eду vagy más meîgyének eddig is
hozoft határo'zatai наvаты joggal felruháztak; а hol pedig
semmi illy' jogterjesztö határozatok közbe nem jöttek ‘vета,
szavazattal birandnak а törvény мы jo'ges'itottakon .kivi'i'laazok;
kiket a megyei lakosok községenként ezen közgyülésre köp
viselökül utasitandnak.
c) Ezen közgyülésen ajelen országgyülésen hozott törvé
nyek kihirdettetvén; egyszersmind tekintettel a megyének ki
terjedésêre,' népességére e megyei honpolgárok minden 0s2
tályaira, s а megyei közigazgatásnak és különösen а jelen
országgyülésen hozott törvényeknek sìkeresitésére, egу na
gyobb száml'r állandó bizottmány fog, minden születésrei kü
lönbség nélkül, а szokott módon választatni.
d) Ezen állandó bizottmány а föispánnak, vagy t111Ol—
létében az alispánnak elnöklete alatt, а megyei tisztviselöség
hozzájárultával annyiszor s addig, а mint, s a meddig szü1:
séges' leend, összegyülvén, mindazon hatóságot foa Мeщ—
leнesen 53111l1O1‘Olni, melly törvény s alkotmány szerint a me
gyei' közgyüléseket minden tekintetben illeti.
e) А köztanácskozási nyelv mind а gyüléseken, mind a
bizottmányokban Magyarországra nенe egyedül magyar: —
a Варcso“ részekben saját szabályuk következtében is anyai
nyelvüket használhatják.
f) Az ekép müködendö megyei képyiselö bizottmány ‘
1811111, а „Megye Közönségének neveben“ (1gy a miniszteriummal
egyenes érintkezésben álland, mint törvény értelmébena me
gyei tisztviselökkel нанимайте rendelkezendik.
lg) A bìzottmány, mihelyt a jövö törvényhozás által a
megyei szerkezet rendezve lesz, müködését bevégezvén, s
jegyzökönyveinek bemutatásával a megye közönségének el
jàrásáról jelentést teven, ideiglenes hatóságát а megye ke
zeibe leteszi.
.
" ‘ h) A bizottmàny iilései’ nyilvánosak.
Í

n. TÖBVÉNYCZIKKELY.
A тещei lisztválaszfásokról.
' A megyékben, alegközelebbi országgyülésen teendö in
tézkedésig ‘впuтаsшая: папаша nem fognak: hanem akár a
llivatalnòimk‘ soraiban történhetö hiány pótlásának, akár а 11ik
lÖŕVéDy eleteibenuj hivetalnokpk választásának szüksége fo
 ,__-œ
rogna fen, a hiányt pólolni, s illetöleg az ujonan alkotandó
hivatalokat betölteni , ideiglenesen és helyettesitésként, a F6
ispány a 16. törvény szerint alakilandó középponti választmán
nyal egyetértöleg fogia.

ls. TÖRVÉNYCZIKKELY.
Sajtótôrvény. ‘
Az elözö' vizsgálat eltöröltetvén örökre, 's a
snjtószabadsa'zé;. viss'zaállittatván, ennek 111210
_sìtékaul id eig l en e s е n rendeltetnek:
1. §. Gondolatait sajtó utján mindenki szabadon l1аzöl
heli, és szabadon terjesztheti.
‘2. ё. Sajtóutoni közlés alatt értetik: minden 'ollyan közlés
melly vаду szavakban, чаgу ábrázolatokban, nyomda, könyom
da s metszés által eszközöltetik, és а mellynek közzététele,' a
példányok akár ingyen kiosztásával , akár eladásával, mûr
megkezdödött.
I. Fejezeh
Sajtóvétségekröl.
3. §. Ki valamelly bün, avagy vétség elkövetésére, e
gyenes és határozott felhivást tesz sajtó utján, 6s а bün, a
vagy vétség valósággal el is köveltetik, а felhivó, mint bünré
szes tekíntetvén, а köztörvények súlya szerint büntettetik.
4.' §. Ki valamelly bün, avagy vétség elkövetésére, egye
nes és határozott felhivást tesz s111t6 11t16n, de annak nem
lön semmi következménye, mint biìnkisérlô tekintetvén, a 116z—
.törvények sulya szerint fog büntettetni.
5. §. Ki а nyilvános köz- és vallásos erkölcsiségböl, s
а tisztességes erkölcsökböl csúfot üz, 1 évre teк-1e11betö fog
sággal, és 400 foríntig emelkedhetö pénzbirsággal büntet
tetik ' ‘
6.5. Ki a magyar szent korona alá helyhezett terület
tökéletes álladalmi egységének, ki а sanctio pragmaticánál fogve.
megállapitott, s az uralkodóház közösségében létezö birodalmi
kapcsolatnak'tettleges felbontására izgat; ki az alkotmány e1ö
5z:1l:O5 megvaltoztatására s' a.törvényes felsöséguelleninenge
 40
detlenségre l6z1t, s bünök elkövetésére hiv fel 6s buzdít, .mâgy
évig terjedhetö fogsággal, és 2000 forintig 'einelkedhetö bün
tetéssel fog büntettetni.
7.1 §. Ki a Felség személyének sérthetlensége, a ki
rályi székbeli örökösödésnek megállapitott rende ellen ki
kel, avagy а királynak magas személye ellen sértést kö
vet el, hat évig terjedhetö fogsággal, és 3000 forintig
emelkedhetö pénzbirsággal büntettetik.
8. §. Ki az uralkodó ház tagjai ellen követ el sértést,
4 évig terjedhetö fogsággal, еs 2000 forintig emelkedhetö
pénzbirsággal biintettetik.
9. S. Ki a közhéke és csend eröszakos megzavarására
lázit, két évigterjedhetö fogsággal és 1000 forintig «amel-___
kedhetö pénzbirsággal hüntettetik.
10. §. Ki törvény által alkotott valamelly hatóságot
vagy testületet rágalmakkal illet, két évig terjedhetö fog
sággal, 6s 1000 forintig emelkedhetö pénzbirsággal bün
tettetik. ..
11. §. Ki valamelly köztisztviselöt vagy közmegbiza
tásban eljárót, hivatalos tetteire vonatkozólag rágalmakkal
1l161, egy évig terjedhetö fogsággal еs 600 forintig emel
kedhetö pénzbirsággal büntettetik. .
12. §. Ki magán személyt rágalmakkal illet, hat 116
napig terjedhetö fogsággal еs 300 ftra emelkedhetö pénz
birsággal büntettetik.
Egyszersmind a panaszkodónak okozott pörlekedési
költségekben еs а közzététel által rcá nézve elöidéztetett
károkban is a panaszkodó részére el fogván marasztatni.
13. §. Sajtóvétségért büntettetik a sиe1и6; l1а eи nem
tudatnék. a kiadó; ha ez sem tudatnék, a nyomda vagy metszde
tulajdonosa. ' ~
14. §. Ki az országgyülés, a törvényhatóságok, min
denféle törvényszékek, és törvény által alkotott egyéb tes
tületekiratait, еs azok nyilvános üléseit hiv szellemben és iga
и611 közli, ellene a közlöttek tartalma miatt kereset nem
indittathatik. ’
15.'_§. A fogság ёs pénzbüntetés a körülmények s2e1i11t
111113111: is,‘ чуши/616 15, alkalmaztathatik. »J
 _41
Minden pénzbüntetósek és elkobzások az orszá'gos pónz
мr javára fordittatnak. ' '
16. §. Ki ugyanazon vétséget, mellyért шаr egryszer'
hüntetve volt, ísmét elköveti, azon büntetésnél, mellyre 'elsô
izben itéltetett, felével sulyosbban büntettethetik.
ILFejezet.
A birói eljárásról.
17. §. A sajtóvétségek fölött nyilvánosan, вешает]:
ìtél. A ministerium felhatalmaztatik, hogy szorosan а bйшeш
eljárásról szóló mult országgyülési javaslatnak elvei sze
rint, az eskütt-biróságok мамины rendelet által eszkö
яйцe. '
Megjeg-yeztetvén a 39dik §-raz hogy esküttszéki ké
pessógre 200 frt évenkénti jövedelem Мигают; a VIII. fe
jezetre pedig, hogy а föigazltó szék hatóságával ideigle
nesen, а hétszemélyes tábla мишень fel.
18. §. A jelen törvény 3. 4. 5. 6. '7. 8-ik §§-ai
eseteiben, az illetö közvádló hivatalos kivánatára történik
a vizsgálat és közkereset alá чаe1.
19. §. A jelen törvény 9. és юdни §§-ai eseteiben
csak az illetö testületek által hozott намыть folytában in
díthatja meg a közvádló a megtorló keresetet.
20. §. Egyéb esetekben a kereset csak az illetönek
panaszára inditathatik meg. _
21. 5. Ugy a közvádló, mint a panaszló ТЫ, vádleve
leben tartozik szabatosan és vílágosan kijelelni azon izga
мы, felhivást, sértést, meggyalázást, megbecstelenitést,
mellyet megtoroltatni kiván, különben a bünvizsgáló biró
Ша! Ьмnаtáш egyszerüen elmozdittatik. .
22. §. A bünvizsgáló biró a vád feladása után a
nyomtatványokat vagy metзтёщеket9 ha s_zükségesnek
itéli, tüstént zár alá veheti, melly eljárásárólrendes jegy
zökönyvet Маш.
На а vád alól а hepanaszlott feloldoztatik, a lezárol
ваш а vizsgáló biró köteles, 200 fr. büntetés terhe alatt,
azonnal kiadni.
 ...43...
23. §. Midön a keresetet а közvádló hivatalból indit
ja meg, az ugyanazon hatóság esküdt-birósága által itél
так el, mellynek kebelében а vádlott lakik, vagy hol a
mü megjelenvén, az aláirt példány beadása történt.
Midön pedig a kereset a panaszló fél folyamodására
indittatik meg, а melly hatóságban а panaszló fél lakik ,
az ügy abban is elitéltethetik.
_ 24. â. A megbecstelenitö, гneздами, sértö {ШМ
sok hebizonyitása nem engedtetik meg, kivévén, ha va
laki, mint tisztviselö, vаgy köz megbizott cselekedett, és
а felhozott tények e körbeli eljárására vonatkoznak.
Ez esetben, ha a tény bebizonyittatik, a vádlott tette
számitás alá nem jöhet, kivévén azon megbecstelenitést,
melly annak folytában meg шмель, а nélkül, hogy magá
ból а tetthöl szükségképen következett volna.
25. §. A meggyalázott, megbecstelenitett panaszló
fél erkölcsi magaviselete mellett tanukat hallgattathat ki,
de a шпoн, annak erkölcsisége ellen, tanuk kihallgatását
nem követelheti.
26. §. Az elmarasztó itélet meghozatván, azon kivül
hogy ez az elmarasztott költségén közzététetik, egyszers
mind a lefoglalt darabok elnyomása, vаgy megsemmisitése
egészen, vаgy részben, elrendeltetik.
27. §. Ki az ekképen elmarasztó itélet által suнo“
elmemüvet sajtó utján ujra közzé teszi, vаgy .árulja, a
szerzöje ellen пoгашаюt: legnagyobh hüntetéssel fog il
lettetni. ‚
28. §. Minden ollyan sajtóvétség, melly ellen hivatal
hóli megtorlásnak van helye , hat hónap mulva; а melly
ellen pedig csak magán kereset inditható, 2 év mulva
idösül el.
29. §. Minden sajtóvétség, melly а jelen törvény or
szággyüléseni kihirdetése után követtetik el, jelen törvény
szerint fog elitéltetni. '
 .__43_
III. Fejezet.
Az idöszaki lapokról
30. 5. Ujság, vagy idöszaki lap, mellynek tartalma a
kár részben, akár egészen, politikai tárgyak körül forog,,
és havonkint legalább kétszer jelenik meg, csak a követ:
zö feltételek teljesítése mellett adathatik ki: '
iször: Melly hatóságban a lap megjelenend, annak
alispánjához, fökapitányjához, grófjához , polgármeste
réhez benyujtatik a nyilatkozat, mellyben ki leend téve a‘
tulajdonos, vagy felelös kiadó, vagy felelös szerkesztö ne-_
ve, laka, és a nyomda, mellyben a lap' nyomatni fog, s a ha
tóság elnöke ezt a ministeriumnak bejelenteni köteles.
2-or: Ha a lap naponkínt jelenik meg, biztosítékul
10,000 forint, ha ritkábban jelenik meg, 5000 forint té
tetik le kész pénzben, vagy fekvő birtokra kettös biztosie
tékkal betáblázott kötelezvényben; elsö esetben a töke az
illetö hatóság felügyelése s jótállása alatt, 50/0 kamattal, a
letevö részére jövedelmez.
Az eddig megjelent lapok, az 1-sö pontban foglalt
föltételnek e törvény kihirdetése után tüstént , a 2-dik pont
belinek két hónap alatt tartoznak eleget tenni.
3-or: Sajtóvétségérti elmarasztalás esetében a pénz
büntetés abiztositékból vonatik le; ha belöle ki nem tel
nék, azon kivül, hogy a szerzö együttjótállónak tekintetik,
a foglalás a felelös tulajdonos, kiadó, vagy szerkesztö e
gyéb javaira is kiterjesztetik.
Az eként támadt hiányt az elmarasztaló ítélet után 10
nap mulva ki kell pótolni, különben annak megtörténtéig a
lap nem fog megjelenhetni. .
4-er Melly idöpontban a lap vagy füzet szétküldözte
tik, annak egy példánya , a bejegyzett felelös személy alá
írásával, a helybeli hatóság elnökénél tétetik le.
Csupán ennek nem teljesítése miatt a lapok sидишь
dözését megtiltani nem szabad, hanem ki e szabály ellen vét,
200 forintig terjedhetö pénzbüntetéssel fog megbüntetni.
. 31. §. Ki az elöbbi §-ban elösorolt föltételek betölté
se nélkül'idöszaki lapot kiad, egy évi fogságig, és 500 fo
или; terjedhetö büntetéssel вилам. ь "‘
 ...44...
[Тау е büntetés, mint a 30. §. 4. sz. alatt foglalt, a
köztörvényszékek által, rövid uton föllehbvihetés és ellenáll
hatás nélkül fog kimondatni.
32. 5. Менy közleményeket a kormány s а tбrvёnуы
hatóságok és egyéb törvényes testületek a szerkesztéshez
küldenek, minden lap tartozik „oт, а szokott dijért, sытá
bа heigtatni.
33. §. Minden czikkekért, mellyek valamelly laphan
megjelennek, ha a szerzö felelösségre nem vonat'tathat'nék,
a nyilatkozatban Шeю]: felelös személyek is feleletteherrel
замешан. Е felelösség kiterjed azon czikkekre is, mellyeket
más lapból ‘гагy könyvböl kölcsönöznek; illyen шаteн eset
‚ hen a büntetés a szerzöénél, vаgy elsö közlöénél, mindig
kisebb levén, s a maximumig soha sem terjedhetvén.
34. §. Minden sajtóvétségek, mellyek маты lapban
követtetnek el, ugyanazon törvények szerint büntettetnek
mint egyéb затмившeи.
35. §. Az elmarasztó Яшeь meghozatván, az illetö tu
lajdonosok чаgy kiadók tartoznak ат lapjok legközelebbi
számában közzétenni, a 31. §ban megirt módon megveendö
100 forint büntetés terhe alatt. `
36. §. Midön a 30. 5. értelmében bejelentett felelös
személy itélet folytában fogságot пeшeй, az itélet мышe
tése után három nap alatt más felelös személyt kell bejelen
teni, és a lap csak annak neve alatt jelenhetik meg.
IV. Fejezet.
A nyomdákról és könyvárusságról.
37. §. Nyomdát éskönyomdát felállithatmindema ki az
1840: 16. törvényczikkely 1-sö és 2-ik fejezetében foglalt
rendeleteknek eleget tevén, mellyben lakik, azon törvény
hatóság elnökének szándékát bejelenti,aki erröl a belügyek
ministerét értesitî; és a fövárosban 4000, egyébütt 2000
forintot, részére 50/0-tel kamatozandót, lelesz.
38. §. Ki tiыши nyomdát s könyomdát bir , tudniilli'k
molly ninos be]eleт\гe‚mйзиereine1к1юlтáзánи“, 1 évi fog
sággal ós 2000 {отпад tщeаьеtб büntetéssel fog ¿ln'in'tçttetniE '
 _.45_ '
_ 39. §. Minden nyomdabirtokos lakát еs sajtóinak helyét,
az Шeю törvényhatóság elnökének bejelenteni измoтán,
ezen' kivül köteles egy átzsinórozott és elnökileg lepecsételt
könyvet шпат, meПyben mindenféle kis és nagy nyomtat
Чánу_ elkószültének Мeдe, továbbá alaka, czime, vаgy ismer
tetö tartalma, a ищeшь, példányok, ivek száma bejegyez
tessék.
40. §. Иgy а nyomtatványokból, mint az ábrázolatok
ból két (2) példány а l1elybelì hátóságnak ńtadandó, egyik
а hatóságé, másik bekötve а nemzeti muzeumé lesz.
41. §. Мeнy nyomdatulajdonos bármelly nyomtatványra
nevét és lakát‘ki nem teszi, vаgy ál nevet tesz ki, ha a
nyomtatvány sajtóvétséget foglal magában, hüntársnak te
kintetik; ellenkezö esetben 100 forintig terjedhetö bünte
tésben marasztaltathatik el. '
_ 42. §. A könyvárusság semmi különös engedelemtöl
neт föltételeztetik, hanem ат, а kereskedökre nézve fen
álló törvényes szabályok megtartása mellett , mindenki
gyakorolhatja.
43. §. A könyvárusok, mindazon elmemüveket, mellyek
elmarasztó itélet által nem sujtvák, szabadon штатив.
44. §. Ki ollyant árul, meilyen a nyomdatulajdonos
nа]; neve, s laka kitéve nincs, a nála ialáltatott példányok
elkobzásán felül ötven forintig terjedhetö büntetéssel fog
büntettetni.
45.' §. Az ugynevezett házaló, vаgy zug-könyváru
lók, az Шeю hat'óság rendöri felügyelése alá helyeztetnek.

l 9. TÓRVÉNYCZIKKELY. .
А Magyar Egyetemröl.
A magyar egyetemre nézve rendeltetik:
1. ё. Az egyetem egyenesen а közoktatási minister had .
tósága alá rendeltetik. '
2. §. Az oktatás еs tanulás szabadságának azon elve,
нoгу egyrészröl a tanuló arra nézve: melly tant, és mellyik
tanártól kivánja halgatni , szabadválasztást tehessen; más
юзы-61; hogy e rendes tanárokon Шт], más jeles egyének
1
 -_43__
1s, a minìsterium által ideiglenesen megállapitandó, 16s611
ben pedig törvény által meghatározandó feltételek mellett
oktathassanak, törvényesen kimondatìk.
3. §. Ezen elvnek az egyetemnéli alkalmazása a köz
oktatási ministerre bizatik, tudósitását ez, és egyéh e rész
ben teendök iránt a legközelebbi országgyülésnek benyujt
ván. .
l

20. TÖRVÉNYCZIKKELY.
A Vallás dolgában.
l. §. Az unitária vallás törvényes bevett vallásnak nуп
vánittatik.
2. §. E hazában törvényesen bevett minden “1ll6s1ele
16z6t6116 nézve, 11ilönbsé15г nélkül, tökéletes egyenlöség é5
viszonosság állapíttatik meg.
3. 5. Minden bevett vallásfelekezetek egyházi és iskolai
szükségei, közállodalmi költségek által fedeztessenek, s ez
elvnek részletes alkalmazásával а ministerium az illetö l1it1ele
kezetek meghaligatásával a közelebbi törvényhozás elibe 1i111e
1it6 törvényjavaslatot fog elöterjeszteni.
4. §. A bevett vallásfelekezetek iskoláiba járhatás, val
láskülönbség nélkül , mindenkinek kölcsönösen megengedtetik.
5. § А 1niniste1‘i1111'1 rendelkezni fog, hogy a bevett val
lásokat követö katonák saját vallásu tábori lel165ze11el láttas
sanak el.
6. §. Az 1844: 3-dik törvényczikknek rendelete a görög
nem egyesült vallásuakra is kiterjesztetik.
7. §. Ha valamelly község görög szertartásu lakosainak
bär nagyobb része foша jövendöben hitvallását megváltoztat
ni, -ìlly esetben a községi egyház az elöbbi valláson hátra
maradt lakosok birtokában hagyandó; -­ a mennyiben tehát
а legujabb idökben is hasonló esetek közigazgatási tárgyalás
alatt volnának, azok а fenebbi elvek szerintlesznek elintézendök;
de ezen törvény elveinél fogva jelen állapotot visszahatólag fog-­'
16l6sO1 àltal háborittatni meg nem engedtetik, .- s azért, a
œellyegyhazak iránt folyó évi ‘161111111‘ 6l56 napjáigwagy .ker--_
desmem támas'ztatott, vagy közhatósági elintézés jött 16zb6,
6z01 kérdés alá többé n6111 véte1l1et11e1.
S. §. A görög nem egyesülteknek vallásbeli 6s is1Ol61
ügyeik iránti intézkedési joga is az álladalom felügyelése mel
16t1 ezen0el biztosittatván, e czélból а magyar felelös 10iniste—
rium lel1etö legrövidebb idö аlаlt, 111in110n8s8t1'0 pedig a leg
közelebb tartandó országgyülése elölt, egybehivandja az ösz- '
szes felekezet által választandó egyházi gyülekezetet, (con
gressust) mellynek tagjai addig is , mig annak szerkezete t61‘
wény által rendeztetni fog, ez úttal, a különbözö nyelvü né
pességre valótekintettel, olly arányban választandók, hogy az
egyházi osztályból 25, a világiból 75, s ezek közé a 1111t61‘
61'vi6é11'ö1 25 követ küldessék.

21. TÖRVÉNYCZIKKELY.
A nemzeti 5210161 65 ország ezimeréröl. _
1. §. A nemzeti szin еs 01sиá3 czimere 651 jogaiba
visszaállittatik.' .
2. Ennélfogva a három szinü rózsa polgári 5el116
pen ujra felvétetvén, egyszersmind megállapittatik, l1o3y
minden középületeknél s 16Zintéze161nél miuden nyilvános ün-.
nepek alkalmával, és'minden magyar hajókon a nemzeti lobo
gó és ország czímere használtassék. -­ Egyébbiránt a kap
csolt részeknek szabadságukban hagyatván, hogy az ország
szinei és ezimere 111elle1t, saját színeiket és czimerüket is hasz
nálhassák.

' 22. TÓRVÉNYCZIKKELY.

A nemzeti örseregröl.
A személyes és vagyonbátorság, a’ közcsend еs bel
héke biztositása, az ország polgárainak örködésére bizatik;
e tekintetböl mig a’ legközelebbi országgyülés kimeritöleg
rendelkeznék, 11. 11e111иetì 61s6163 alakitására nézve l1611et
1e26l1 határoztalnak: _ мг
_ 1. §. Mindazon honlakosok , kik városokban, vag'y
rendezett tanácscsal ellátott községek'ben, 200 pengö forint
 l"

меня шаt, vagy földet , egyéb községfekben. fél telket ,

li
vagy ezzel hasonló kiterjedésü bìrtokot kizáró tulajdonul
birnak, vagy ha illy birtokot nem birnak is, de 100 pen
gö forint évenkinti tiszta jövedelmök van, húsz бveв ko
ruktól ötven éves korukig _ ha ватаг hatalom alatt nin
csenek —- а nemzet-örseregbe beirandók, és fegyveres
szolgálatot tenт tartoznak.
2. §. A nemzetörséget királyi városokban , s rende
zett tanácscsal ellátott községekben , а helybeli штабе;
más helyekre nézve pedig az illetö тeщei vagy szabad
kerületi törvényhatóságok szerkezendik össze.
3. §. A nemzetörségi fegyveres szolgálatra kötele
zetteken kivй], az illetö тeщei ‚ kerületi , városi vаgу
rendezett tanácscsal ellátott községi hatóságok, a nemzet
örségbe még más olly honpolgárokat is besorozhatnak, ki
ket az alkotmányos rend fentartásában érdekletteknek, s e°
kitüntetésre méltóknak itélnek. '
4. §. A nemzetörségböl kirekesztetnek olly egyének,
kik rablás , lopás, csalás , hitszegés, дилoгии, vagy
gyilkosság miatt büntetve voltak.
5. §. Olly egyének, kik a 4-dik §-ban emlitett vét
ségeket ‚ mint nemzeti örök штыи el: az örseregböl az
ellenök indítandó bünper befejezéseig ideiglenesen az Шeю
törvényhatóság, vаgy а helybeli elöjáróság мы azonnalki
töröltetnek , és щёk a’ fegyver elvétetik.
6. §. Azoknak összeirására, kik az 1-sö §. rende
lete szerint, mint nemzetörök, fegyvert fogni tartoznak ,
a kormány rendeletének vétele után azonnal küldöttségeket
fognak nevezni:
Megyékben, nem тата а közgyülés tartását , a’ kis
gyülések.
A Jász-kún és Нашu kerületekben a fökapitány.
A szepesi XVI. városokban és а turopolyai kerület
ben a kerületi gróf.
Fiumei és bukkari kerületben a teиgeл-тeнта kor
mányzó.
Szahad Мг. városokban, és rendezett tanácscsal ellá
юн községekben, a Запаса.
 rv. .._.. ггчп_ .
_EF «"-fw-ilill'wm ' f "' ."

­­_49­.­­­_
7. §. Ezen küldöttségek a megyókmen és szabad ke
rületekben az illetö helybelielöjárósággal egyetértöleg jár
nak el, és a körülményekhez képest a helybeli örseregnek
мамáш is eszközlik.
'8. ё. Az 1­sö szakaszban emlitett egyéneknek зия
badságára'hagyaiik ‚ lovas vздy gyalog szolgálatot vállal
ni; a gyalog seregben mindazáltal szolgálatot tenni köte
lesek mindazok kik a lovas sereghez nem soroztattak.
9. §. Tisztjeit kapitányig az örsereg maga választja;
s mihelyest e “нашtások által az örsereg alakitása meg
ищет, megyékben, — az annak hatósága alatt álló rende
иeн tanácsú навеgeт nézve is -— az alispán, sz. kir. vá
rosokban és szabad kerületekben pedig a fötisztviselö ‚ а
honvédelmi ministernek, úgy az örsereg számára, mint
szerkezetére, ’s megválaszlott tisztjeire nézve jelentést
teмen, mire a’ kapitányságon felüli nemzetör-tiszteket Ma
gyarországon a minister ajánlatára а' nádor k. helytartó,
a’ kapcsolt részekben a’ bán nevezendi ki.
10. §. A magyarországi nemzetörség fövezérét hason
lóan a’ nádor kir. helytartó nevezendi, a’ kapcsolt részek
ben а fövezérség a bánt, s ennek nemlétében a kap
сsoи részek alkapitányát, а magyar iengermelléken pedig
а’ kormányzót Шeи. '
11. §. Az örseregnek а fegyverforgatásbani gyakor
lására és ezen ъ‹;уаl‹arl25salшаl‹_betаniшг.йх‘а alkalmas katonai
egyénekröl, az illetö törvényhatóságok felszólitása követ
keztében a” kormány gondoskodik.
12. §. Azoknak, kik a szolgálathoz szükséges fegy
vereket megszerezni nem képesek, fegyver a közállomány
táraiból fog выметать
13. §. A nemzetörsereg minden tagjai a magyar ren
des katonaság hasonló fokozatu tagjaival egyenlö rangu
aknak tekintendök, (Шt azonban, mig csak helybeli szolgá
latot tesznek, nem húznak, külsö szolgálatuk idejére dijuk
a rendes katonaságéhoz hasonló Метит; melly dij, ша]
don községük határán kivül ugyan, de illetö törvényha
миguи kebelébeni szolgálatuk idejére, a törvényhatósági
баi pénztárból , illetö törvényhatóságuk hatálll'án kivüli
 ._' 50‘ -_
szolgálatuk idejére. рeйg, az országos pénztárból fog ii
zettetni.
Felügye lés а fegyver e kr e.
14. §. Azon fegyverek, mellyek а közállomány tá
raiból az ôrsereg részére adatnak ki, а törvényhatóságok э
közvetlen számadása és felügyelése alatt állanak. Ennél- .
fogva
15. §. Megyékben és szabad kerületekben helyen
kent а szükséges fegyvereket felosztani, és а helybeli
elöjáróság számadása alá kiadni , a törvényhatóságok
' fogják.
16. §. Ha valamelly nemzeti ör fegyverét, mellyet а
közállomány táráhól nyert, midön титана, beadni nem
tudná vаgy elhagyta volna valamelly részben romlani,
а km megtériteni tartozik.
Szolgálat.
17. S. A nemzeti örsereg szolgálata, rendes és rend
kivüli esetek szerint különbözik, a helybeli közcsend és
béke rendszerénti vаgy rendkivüli állapotához képest.
18. §. Midön а közcsend és béke rendkivüli zavaro
dásának sem jelenségei nem mutatkoznak, sem pedig at
tól tarlani ak nincs, hogy a közesend és béke valamelly
eröszakos kitörések által felháborittathatik, anemzeti örse
reg szolgálata egyedül a szükséges rendörségi intézkedé- »
sek fentartására szoritkozik. Е tekintetböl
19. §. A helybeli örtiszt intézkedendik azon sor és
шт iránt, mellyben a nemzeti örök, egymást felváltva,
gzolgálatot tenni fognak. .
` 20. §. Kisebb rendetlenségek, ugymint: utczai vадy
korcsmai veszekedések me'ggátolása, a kihágók befogása,
a befogott gonosztevöknek vаgy kihágóknak а iörvényes
felsöbbség kezeibe általadása, ugyszinte' mindenüit ott,
hol a törvényes felsöbbségnek eпáл-áзáми karhatalom 5и111:—
séges, a karhatalom kiszolgáltatása a‘ nemzeti örségnek ál-»
_land kötelességében.
21. §. Rendkivüli esetekben, midön a megzavart köz
c'send és béke helyreállitására rendkivüli eszközök Мчáл
.J

Ц
 _». 51'...
ишаи, minden besoro'zott nemzeti ör, akár következik
reá sor szerint a szolgálat ‚ akár nem, fegyvert fogni
köteles.
22. §. A nemzeti ôrség, a 21-dik §. esetét kivéve,
szolgálalot tenni, csak tulajdon községének határain belöl
пап-toпик: _ ellenben ha a 21-ik §. esetében a közcsend
és béke valamelly községben, a helybeli nemzeti örség
segitségével vissza nem állittathatnék, illy esetben más
községbeli nemzeti örség is felszóllitható, s felszóllitása
következtében tШамаn községének határain kivül is tar
tozik szolgálatot teша.
23. §. A nemzeti ör fegyvert csak akkor foghat, ha
szolgálatra машинаtiи; és a nemий örségnek, fegyvere
sen, mint testületnek tanácskozni és vegzéseket hozni nem
szabad.
24. A_nemzeti örség szolgálatra csak а polgári
hatóságáltal типажами fel, és örálláson kivül minden
egyébb esetekben, az örcsapattal polgári elöjáró közhe
jövetele kivántatik.
25. ё. Nemzeti örség eröszakot csak akkor használ
hat, miután а polgári elöjáró ат, s illetöleg azokat, kik
ellen az eröszak has'znúlandó, a törvény nevében engedel
mességre felszólitotta.
26. §. A nemzeti ör felszólitva szolgálatát teljesiteni
feltétlenül tartozik, panaszt, ha nem sor szerint szólittatotL
volna fel, parancsnokságánál tehet.
27. §. A szolgálat elleni vétségek eseteire, a bünte
tés és eпáл-áз rendelet által fog meghatároztatni.
28. §. A törvényben megállapitott elvek korlátai kö
zött, rendelet által fog intézkedés tétetni részletesen az
örsereg egyenruhája és mindazokról , mik az öreereg
шамáнáми, fentartásához, löszerreli ellátásához, és az ör
seregbeli szolgálat rendszeresitéséhez megkivántatnak.
29. §. E törvény végrehajtását, ha a helybeli körül
mények, rendkivüli akoknál fogva, megkivánják, a minis
terium az Шeю törvényhatóság tudósitásának nyomán fel
függesztheti.
4#
 ...52H
30. §. Ha а helybeli _körülmények mialt a nemий
örség feloszlaiása szükséges, ez iránt Ö Felsége rendelet
által intézkedni fog, de feloszlatás esetében, a feloszlatás
után legfelebh egy év alatt a feloszlatott. neшаeт örségi
osztály ujolag alakitandó.
31. §. A nemzeti örsereg tagjai testi bünteléssel nem
fenyittethetnek.
32. §. A jelen törvénynek alkalmazása, a kapcsolt
részekben az ottani törvényes liaióságokra bizatik.
33. §. A király és liaza clvárják, hogy a hon Пай ,
kiknek becsületére e törvény állal а közállomány Рeшат
tása bizva van, kötelességöknek hiven és buzgósággal fog
nak megl'elelni.
34. §. A nemzeti örsereg zászlójára kövelkezö hitet
lesz: ' ~
Én NN. esküszöm az élö lstenre sat. a királynak és
alkotmánynak Ьйsёget7 elöjáróimnak engedelmességet, —
esküszöm, hogy polgártársaimnak személyét é5 vagyonát
minden törvénytelen megtámadás ellen, elöjáróim felhivá- l
sára oltalmazom7 a közcsendet, békét és nyugalmat sem у
nem háboritom, sem háboritani nem engedem, шаш
bаn minden szolgálati kötelességemet, midön tölem megki
vántatik, pontosan teljesitem, és leszek polgári elöjáróim
vezérlete alatt hü örje az alkotmánynak, а törvénynek és
a hazának. Isten engem sat. у
hatósága
35. §.alá Аhelyeztetik.
nemzetörségi egész institutio а ministerium l

23. тёвчпёычсшкквш:
Szabad капну: .városokról,
'1. S. A város, mint önálló köztörvényhatóság, шмыгая:
törvényes Избы) felügyelés alalt, minden más töryényható
заgы függetlenül, a köztörvény szerintigazgatja. .
2. §. A városnak, mint törvényhatóságnak, rendöri, bün
tetö és magánjogi tekintetben alá vannak vetve­­ kivéve а '
megyék székházait, és а valóságos badi szolgálatban álló kato- l*
nákat,azonban csak szorosan vett személyes és Ьйnvаф keref
d
 ¿53...
setekre és szolgálati vétségeikre nézve, minden а város паш
rában létezö egyének és javak, különbség nélkül. _
3. §. Az щам, mig а városoknak rendezése irат а tör
vény részletesen rendelkeznék, következök határoztatnak meg.
a) A városok felosztása.
4. §. Olly városok, mellyekben 12,000 lakosnál keve
sebb vagyon, kis városoknak, _ mellyekben 12,000 lakos
nа! wbb, de 30,000 lakosnál kevesebb vagyon, közép váro
soknak, _. és mellyekben 30,000 lakosnál több vаgуon, nаду
városoknak neveztetnek.
b) Tisztujitásokról.
I 5. S. Az országgyülési követek választásáról az egész 0r
s'zagrn nézve általánosan külön törvény rendelkezvén, a városi
tlsztvlselök válas.ztására nézve ezennel határoztatik.
V ál а s z tó k.
_6. §. A városi közönségnek, а nöket kivéve, mindazon tag
дав, klk teljes korúak, sem atyai, sem gyámi, sem gazdai пашет
sem pedig elkövetett hůségtelenség, csempeszkedés, rablás,
gyilkolás, és gyujtogatás miatt fenyiték alatt nincsenek, törvé
nyesen bevett valláskülönbségnélkül, választók ha.;
а) А város határához tartozó, és a telekkönyvben tulaj
don, vаgу egyszersmind hitveseik nevére is különleg beirt olly
házat, vаgу telket, egу 6v óta birnak, mellynek értéke kis
városban 300 _ közép városban 700_ nagy városban 1000,
különösen Pest városában 2000 pengö forint; vаgу
b) A város határában mint kézmüvesek, bejegyzett ke
reskedök, gyárosok, egy év Ша telepedve vannak, tulajdon
mühellyel vаgу kereskedési teleppel, vаgу gyárral birnak, és
ha kézmüvesek, folytonosan legalább eду segéddel dolgoznak.
с) Tudorok, sebészek, ügyvédek, mérnökök, akademiai
müvészek, шnаroй, а magyar tudós társaság tады, kik a vá
rosban egу 6v óta telepedve vannak , és kis városban 40, _
közép vàrosban 60, _ nаgу városban 80, _. Pest városban
100 pengö forint házbért íizetnek. .
d) Ezeken kivül mindazok, kik а város kebelében két év
(на telepedve vannuk; ós kis városban 200 _közép városban
400,- nаду városban 600,-- Pest városban 800 рenдб Год
 . ___54
rint biztos jövedelmet, keresetük, vаду tökeértékük után, ki
mutatni képesek.
e) Kik eddig városi polgárok voltak, ha a fenebbi pon
tokban leirt képességgel nem birnak is.
7. §. A 6. §. a) pontja alatt kiszabott birtoklási idö nem
kivántatik meg azon esetben: ha valaki а képesitö ingatlannak
birtokába örökség utján jut.
8. §. A választási 1ogot senkitöl, ki a 6. §-ban leirt ké
рess6ggel bir, megtagadni vаду elvenni, semmi szin alatt
nem lehet.
9. 5. А 6-ik §-ban körülirt képességgel bi1-ó vàlasztók
а tisztviselöket, és városi képviselöi t6stület tад1аit foák vá
lasztani, а tisztujitó székeken.
l h 10. 6. А választásÍ jogot gyakorolni, csak személyesen
e et. .
e. A tisztújitás megtartásàról.
11. §. A jelen törvény kihirdetése után а polgármester,
illetöleg biró, azonnal közös é5 nyilvános ülésben egybegyüj
ti az eddigi tanácsot, és választott polgárságoLE gyülésben а
tiszt111it6szél1 megtartására а gуülés tagjai által elnök ,
egyszersmind küldöttségek választatnak, а választók 6sszeir11
sa végett; továbbá intézkedések tétetnek az összeirási el16r65 1
végrehajtása és а választás helye, és i11e1e körül. »
12. 5. А választás napján, a valasztott elnök elölülése
alatt: szinte nyilvános ülés tartatik; és e дуülésЪen
13. §. Mindenek elöt1 küldöttségek választatnak a gyülés
1ад1аi által, а szavazatok összeszedésére, 6s а kijelölés felet
1i intézkedésre, titkos szavazás által, legalább tiz tagból, az ösz
szeirt választók közül alakitandók. '
14. §. Szinte e gyülésen, а tisztikarnak és “1185zt0t1
polgárságnak tagjai eddig viselt hivatalaikról lemondanak, а
választási elnök pedig а válasZtáS idejére kapitányt, tiszti 11
дуésи1 és 1egуzб1 helyettesit.
A tiszti-kar választásáról.
_15. §. A tisztviselök közül а рolgак-mester‚ föbiró, fö
kapitány, és alkapitányok, tanácsbeliek, jegyzök , tiszti ügyé
szek, levéltárnok, telekbiró, számvevö, tiszti föorvos , 16se
 ..., 55....
bész 6s fömérnök megválasztatnak. A választás kijelelés mel
1ett, 6 kijelelés a kijelelö választmány által, а v6laszt6si elnök
közbejöttével történik. _
16. 6. А városokban jelenleg létezö tisztviselök közül
azon egyének, kik olly hivatalt viseltek , melly a 1ele11 tör
vénу kihirdetése elött, éltöl1 fogytáig rendszerint 111it6s alá
nem esett, lìzetésöket éltök fogytáig megtartják; ellenben
116 a 1elen törvé11у szeri11t ta1tan66 tisztujitás alkalmával,
vаgу az e66ig viselt, vаgу 111аgаsаbb 11ivа1аlra megválasztatnak, a
választást elfogadni kötelesek, különben nyugpénzöket elvesz
tik', _ és szinte ugу elvesztik akkor, ha ienyitö közkereset
ûtján bármikor valamelly büntény miatt marasztaltatnak.
1'7. §. A számadással tartozó hivatalnokok ezúttal a városi
törvényhatóságnak részletes elrendezéseig, eddig viselt hivatala
ikban meghagyatnak ugyan; a pénz- és egуéЬ tárakra l6en6ö fel
ügyelés azonban ajelen törvény szerint választandó tanács 1elelö
56ge alé. helyheztetik; melly hogy ebbeli felelöségének tel1e5 mér
tékben eleget 1ebessen,egуsze1smi116 azon hatalommal rubáztatik
fel, hogy tapaszlalandó báŕmelly visszaélés, vаgу hanyagság ese
tében, a számadókat a körülményekhez képest azonnal el
mozdithassa, 56t l6 is tartóztathassa, és bünperbe idéztet
l1ess6, l1elуettiil1 ideiglenesen más kezelöket nevezbessen, és
átalánosan а pénztárak biztositása iránt minden szükséges
intézkedéseket megtehessen.
Képviselök választásáról.
18. § A képviselö testület tagjai kijelelés nélkül válasz
tatnak.
19. §. Ezen v_álasztásnak mikénti eszközlése, а v61asz—
tóknak a választás könnyitése tekintetéböl kerületekrei el
osztása, a szavazatok összeszedése, és minden egyéb, а vá.
lasztás körül elöfordulbató teendök iránt azon közös дуй
lesben tétetik intézkedés, mellyben a választók összeirása ha
tároztatik el. '
20. §. Az al6tt, mig а törvény máskép intézkedend,
képviselöiil a város bármelly telepedett lakosa törvényesen be
vett valláskülönbség nélkül, megválasztható.
 ...56...
21. §. A képviselötestület kis városokban legalább 30;'
köz'ép városokban legalább 82; nаgу városokban legalább #57
taghól ан. _ _ _
22. §. A képviselök száma, a legkisebb számon Тeша:
állandó lakosok számáhOz' képest következöleg .emelkedik:
_ a) Kis városokban az elsö i500 számon Тeт1, minden
200 lakos так], az elsö 30 képviselöhez adatik eду kep
viselö. ' ` _
' b) Közép városokban az elsö 12,000 számon felül, min
den 400 lakos щáк], az elsö 82 képviselöhez adatik eду kép
viselö.
c) Nagy városokban, az elsö 30,000 számon felül, min
den 800 lakos таи, az elsö 157 képviselöhez adatik egy kер
viselö.
23. §. A képviselök а közgyüléseken személyenkint ta
nácskoz6si joggal és [лаtают szavazattal birnak. '
24. §. Minden választásokra a szavazás a ушаты: aan
titkosan lörténik.
A tanács- és közgy'ülésekröl.
25. §. Az alalt, mig a törvény részletesen intézkedend,
a tanács azon hatósaggal типажами fel, mellyel jelenleg a me- ‘
gyei kis-gyülések birnak, _ a közgyülés pedig ugyanazon ha
tósággal, mellyel а megyei közgyülések vagynak eпанvа, kivéve
a be- és штатoм, továbbá azon kérdésekel, mellyek
szoros értelemben birói eljárást igényelnek, шву birói zár meg
rendelésébfoglalják magokban.
‘26. §. Mind a közgyülésnek, mind a tanácsnak ülései .
nyilvánosak. .
_ 27. §. Az ülésekben a hallgatóságnak a tanáçskozásokat
megháberitani nem szabad. A csendet fentartani az elnök kö
telessége, és e részben különösen e CZÓlból a tanács által vá
lasztandó csendtisz'tek vezérlete alatt а nemzeti örsereg
ügyel. _ ‘
2_8. §. Az állandó _szakbizottmányok hatósága, millycnek
az .árvai, gazdasági, szé itésiés egyéb bizottmányok, jelen ál
lapotban megtartatik,__a gizoltmányek közvetlenül a tanácscsal,
a tanács Ша! pedig a;' közg'yüléssel'ál'lnak ësszefüggésben.

д
 ...57...

29. §. A közgyülés áll: a városi tiszlviselökböl és kép

viselökhöl együttvéve, _ elnöke a polgármester, vаgу aka
dályozása esetében a legidösb tanácsbeli. _ Határozat boza
lalára pedig kis városokban legalább 20, _közép varosokbali
leêgalább 30, nаgу városokban legalább. 40 tag együttiéte szük
s ges. . .
30. §. Közgyülést шпат kell minden hóeapban legalább
egyszer, lehet ezenkivül többször is, valahányszor ezt vagy a
közgyülés elöre megrendeli, vаgу a tanács, s _illetöleg
polgármesler , sürgetö körülmények miatt szükségesnek tartja.' ‘

24. тбвуьёыусшккиьт.
А kôzségi választásekra nézve.
l. §. А szabad királyi városekról ideiglenesen rendel
kezö 23. törvényczikkely, mennyiben a választásokról, шажоk
ról, és képviselökröl szól, а szepesi XVI. városokra, és azon
községekre is kiterjesztetik, mellyek elsö birósági batóság
ellátott rendezett tanácscsal vagy már birnak, vagy
ennekutánnaflbgnakua megyék meghallgatása mellelt а minis
terium javaslatára О Felsége , illetöleg _a kir. helytartó által
felrubáztatni,
2. §. A rendezett elsö biresàgi hateságù községeknek
közigazgatási állása, а törvény tovàbbi rendeleteig jelen ál
lapotában megtartatik. . .
3. §. Az elsö bi16s63iЬаюзáвй'rшйeъeп tanácscsal el
nem látott községekhen, az elöljárók választása iк-ат ideigle
nesen a megyék fegnak intézkedni. '

25. тбншётсшккшж.
А .1m-1..... ker'aietekröl.
Ideiglenesen, mig а törvény а Jász-kún kerület 11el5z8!‘
kezetéröl részletesen вмешать, а' 1‹еrйle[1“йзиt\7i$el6lк és
Швед/1il6si képviselök választására nézve következôk rendeltetnek:
1. §. Akerületi 'tisztviselöket ugyanazok vàlasztjákï: kik
az országgyülési követeket таk V, lörvény cz. szerint ŕälääiïiŕdìf
ä
 .--58
2. S. A közgyülési kем/is63lö11e! a községi választók Válasz
tandják, egyedül a községi képviselök közül.
3. §. Közgyülési képviselö, minden jász-kún község részé
röl 4 választatik. '
4. §. A kerületi tisztviselök kijelelés mellett, a kerületi
képviselötestület tagjai kijelelés nélkül, választatnak.
5. §. A kijelelendök névsorának elkészitése végett a tiszt
ujitást megelözö közgyülés által hat tagból álle küldötlség fog
választatni, melly a nádOri fö-kapitánnyal szótöbbség szerint
intézkedendik.
6. §. Az ezen törvény kihirdetése után azonnal a nádori
fökapitány az eddigi szokott alakban közgyülést birdet , és e
'közgyülés által küldöttségek fognak neveztetni,_. a kerületì vá
lasztók össz'eirása végett,továbbá intézkedés téletik a községi
választóknak ugyanezek által leendö összeirása, a község
beli elöljárók és képviselôk megválasztása, ugyszinte a ke
' rületi képviselötestület megválasztása iránt.
7. §. Miután minden községekben a helybeli választások,
és a kerületi képviselötestület tagjainak választása megtörtént,
a nádori fökapitány eziránt érlesülvén, kerületi tisztujitószéket,
és ezt megelözöleg közgyülést hirdet, melly közgyülésre a je
len törvény szerint megválasztott kerületi képviselötestület tag
‘1:1i is meghivandók.
8. ё. Е közgyülésben a tisztujitás tarlása tekintetéböl
szükséges inté'zkedések megtétetnek; a szavazatok összeszed'é
sére küldöttség választatik; az eddigi tisztviselök pedig hivata
laikról lemondván, a tisztujitás idejére csendbiztost, tiszti
ügyészt és jegyzöt, a nádori fökapitány helyettesit.
9. §. Mind а képviselök, mind a tisztviselök választására
a szavazás titkosan történik.

A kôzgyülésekröl.
. 10. §. A közgyüléseknek elnöke a надoй fökapitany,
ennek akadályozása esetében az alkapitány, _ tagjai а kerü
leti tisztviselök és kerületi képviselök, ezeken kivül minden
külön községböl а föbiró és föjegyzö, személyenkinti egyes
машинам "
 ..59_.
11. §. A közgyülés ülései nyilvánosak.
12. §. A csendet fentartani az elnök kötelessége, 6s
ennek rendelkezése alatt a nemzeti örsereg vigyáz fel.
13. §. Közgyüléstartatik minden évnegyedben egyszer;
tartathatik gyakrabban is а körülményekhez képest, ha паgу
maga a közgyülés el6re megrendeli, vagy az elnök-kapitány
szükségesnek látja.
A közigazgatásról.
14. ё. Mig a törvény a közigazgatás alakitásáról részle
tesen intézkedend, a közigazgatás formái és módja azon vál-_
tozásokon kivül , mellyek a jelen törvénynél fogva szükségesek ,
az eddigi gyakorlat szerint meghagyatik.
15. §. A redemptióból eredö magánjOgí viszonyok, és
haszonvételek, a törveny további rendeleteig ezennel Világosan
fentartatnak.

26. TÖRVÉNYCZIKKELY.
A Haìdú kerülelröl.
ldeiglenesen, mig a törvény а Hajdu kerület belszerke
zetéröl részletesen inlézkednék, a kerületi tisztviselök, és köz
gyülési képviselök választására nézve _következök rendeltetnek:
l.§. А kerületi tisztviselöket ugyanazok válaszlják kik
az országgyülési követeket fogják az 5. törvény szerint vá
lasziani.
2. ё. А kerületi és városi tisztviselök kijelelés mellett, a
városi képviselöi testületek tagjai pedig kijelelés nélkül válasz
tatnak.
3. §. A kijelelendök névsorának elkészitése. végetta tiszt
. ujitást megelözö közgyülés által 6 tagból 6ll6 választmány
fOg választatni, melly a fökapitánnyal szótöbbség szerint in
tézkedend.
4. §. Ezen törvény kihirdetése 1116n azonnal a fökapitány
az eddigi szokott alakban közgyülést hirdet, és e közgyülés
által küldöttségek fognak neveztetni a kerületi Választók össze
irása végett; továbba intézkedés tétetik a városi 16l6szt6l:
 ._60'_
nakugyanezek 6ltallee116ö 6ssZe66S6, a váresi t'isztviselök
65 képviselök megválasztása iránl.
5. §. Miután minden városokban a helybeli tiszlviselök, _
65 a képviselö testület tagjainak Választása megtörtént: а fö
kapitány ez iránt értesülven, kerületi tisztujitó széket, és ezt
megelôzöleg közgyülést hirdet, _melly kózgyülésre a 1ele11
.törvény szerint щeдр/6l65z1Ott varesi lielybeli képviselö teslület
lagjai is meghivandók.
. 6. §. E közgyülésben a tisztujitás ta1t6sa lekintetéböl
szükségesintézkedések megtétetnek, a szavazatok összesze
désére küldöttség választatik, az eddigi tisztviselök pedig l1i1a
talaikról lemondván, a ti5zt111it6s i6e16re csendbiztost, tiszli
ügyészt, еs jegyzöt a fökapitány helyettesit.
7. §. Mind a képviselök, mind а tiSZtvÍSelÖk választasá
ra a szavazás titkosan törlénik.
A kôzgyülésekröl,
8. §. A közgyüléseknek elnöke a fökapitány, ennek aka
dályozása eselében az alkapitány, tagjai a keriileti tisztvise
lök, és városi képviselök, ezeken kivül minden külön 161Os011
bel îföhadnagy, 6s föjegyzö,'személyenkinti egyes s2a1a
26116 . _
9. 5. А közgyülés ülései nупу/6nOsal1.
10. §.A csendet fentartani az elnök kötelessége s en
nek rendelkezése a16tt a 6e1112eti örsereg vigyáz fel. '
Il. ё. Közgyülés tartaiik minden évnegyedben; tartat
batik gyakrabban is, а körülményekhez képest, ha шву ma
' ga a közgyülés elöre megrendeli, тазу a2 elnökkapitány sz6l1—
ségesnek l6t1a.
‘А kôzigazgatásról. _
12. §. Mig a törvény a közigazgalás .alakitásáról r6s2
letesen intézkedend, a közigazgatás formái és módja, azen
változásokon kivül, mellyek a jelen törvénynél fogva sz6l15é
gesek, az eddigi'gyakOrlat szerint meghagyatik. о ‘
13. S. Az adományb'ól eredö magánjegi viszonyok 6
haszonvételek a 'törvény további rendelet‘cìg. ezennel világo-.
san fentartatnak.
 f“ 51 "if'
14. §. A Ладан' kerületben jelenleg müködö Шипу} biz
tosság, és egyéb a Hajdu kerület'belszerkezetére, illetöleg
а Hajdu пeк-Шeй lakosok шпат személyes álladalmi viszo
nyekra vonatkezó eddig kibocsátott, s e' törvénynyel ellen+
kezö kormányrendeletek ezennel megszüntetnek.

и. *rôRVÉNYCzlKKELY~
Fiume és Bueeari szahad' tengerkeres
kedési kerületekröl. '
1. §. A két kerületek külön két törvényhatóságotke#
peznek; mint illyenek törvényhatósági beldolgaikat egymás
tól függetlenül intézik; _ az ország tö'bbi törvényhalósá
дата], valilmilll; kormányával és fötörvényszékeivel köz
vetlenül leveleznek, s mint más törvényhatóságok, beldol
gaikra nézve a törvény határai кати felsöbb felügyelés
таи szabályokat alkolnak. ‘ ‘
‘ 2. §. A kerü'letek törvényhatósága alá büntetö, rend
öri, és magánjogi tekintetben alá Vannak vetve minden a
kerületek halárain belöl létezö egyének és javak különb
ség nélkül, kivéve a szolgálaiban álló katonákat, azonban
csak szorosan vett személyes és bünvádi keresetekre szal—
gálati vétségeikre nézve, lovábbá a váltó. kereskedési és
lengerügyelöi, tanácsbirósági illetöségéhez tartozó ügyeket
és személyeket. _ . .
' 3. §. Mind Fiume mind Buecari kerületben'törvény
hatósági fötísztviselö az alkapitány, ki egyszersmind rendes
elnöke а közgyülésnek és kapitánysági törvényszéknek is.
Az alkapitány akadályozása esetében helyelte a kapitány
sági törvényszék iegidösb tagja elnököl.'Mindenik kerület
‘nek külön alkapilánya van, _kit ö i'elsége nevez.
4. §. A szóbeli biróságot illetöleg az 1836:'20. és
1840: 11. törvények e kerületekre is kiterjesztelnek. ‘A
Миш/13l65 által választandó két kerületi biró, és törïvényn'
ты föjegyzö Решáи szóbeli perekben a birói széket e—
gyün képezni. ' _ » ...n
 ...62
A patriciusokról.
5. §. A jelenleg létezö patricius családOk czimeiket
megtartják; az eddig kinevezett patricius tanácsnokek, a
közgyülésben a képviselökkel együtt részt vesznek, és ál
talában minden képviselöi jogokkal birnak; jövöben mind
azonáltal patricius tanácsnokot nevezni nem lehet.
A választókról.
6. §. A két kerületben “Лазить: а községnek mind
azon tagjai, kik a szabad királyi városokról szóló 23.16:
vényben а hasonló népességü szabad királyi városokra
nézve megállapitott képességgel birnak, továbbá a patrici
us tanácsnokok, bár a szükséges értéki képességgel nem
hirnak is, végre a hajóskapitányok és hajósirnokok.
7. §. A “Лаsины jogot senkitöl, kia 6dik §ban em
Шeи értéki képességgel bir, megtagadni vаgy elvenni sem
mi szin alatt nem lehet.
8. §. A 6dik §ban emlitett választók a kerületi birá
kat és képviselöket fogják választani, a Вeл-Шeй tisztujitó
székeken.
9. §. A “Паszие! jogot gyakorolni csak személyesen
lehet. '
А tengermelléki fökorniányzóról.
'10. §. A tengermelléki fökormányzó, mindakét kerü
leteknek közös fökapitányok, elnöke а kerületekben a tiszt
ujitó székeknek és а követválasztási gyüléseknek; elnöke
_ továbbá a helybeli királyi kormányszéknek, és a kerüle­..
teknek mint törvényhatóságoknak, közvetlen közigazgatá
sán kivül, minden eще!) hivatalos köre épségben megtая‘—
mik. _
A képviseletröl.
11. §. A képviselök a patricius tanácsnokokkal és
tiешiющим együtt а kerületi közgyülésekben имеем,
zó és határozó sитании] birnak, de különválva gyülést
nem tarthatnak.
12. 5. Az alatt, mig а törvény máskép rendelkezend,
képviselökül a kerület bármelly letelepedett lakosai meg
vтешишь.
 ,._63...
13. S. A képviselök száma annyi leend, mennyi a sza
had királyi városokról szóló 23. törvényben, a hasonló né
pességü királyi városokra nézve, megállapittatott.
A választásokról.
14. S. A képviselök kijelölés nélkül választatnak.
15. §. A kerületi birák a kijelölendök közül válasz
tatnak. ‘ _
16. Minden választás titkos szavazás által ищешь.
А választások megtartásáról.
17. §. A jelen törvény kihirdetése után, a tengermel
léki kormányzó az eddigi szokott alakban mindenik kerü
letben külön lartandó közgyülést hirdet, mellyben intézke
dések tétetnek a választók összeirására, és а választás helye
és ideje körül.
18. §. Ugyan e gyülésben шeйk intézkedés a képvi
selök választása iránt is, e tekintetben különösen a szava
шok öszveszedése, és а válaSZtókIlak kerületekrei felosz
шsа iránt.
19. §. A választás napján szinte közgyülés tащит,
mellyben az eddigi kerületi birák hivatalaikról lemondván, a
gyülés Падаì által, a шашеk közül, legalább tiz tagból
alakitandó bizottmány татами, а kijelelés feletti intéz
kedésre.
20. §. A kijelelés _ a kijelelö választmány és a kor'
mányzó által szótöbhséggel Шариат: meg.
21. §. Az alatt, mig a törvény máskép rendelkezend
e törvény szerint csak a kerületi birák, illetöleg képviselök
választalnak,
viselök helyeiés csak
háromu]évröl három által,
választás évre yaujíttatnak; a Вёр
rendes idöszaki
“нашиsok alkalmával töltethetnek be; ellenben ha a tiszt
viselök soraiban üresség ídöközben штаб,‘ illy tisztviselôk
lielyett a közgyülés дна! ajánlandók közül ideiglenesen a
tengermelléki kormányzó, _ mint a не: kerületnek fökapi
паnyа, helyettesít.
_ 22. Ё. Az igazgatósági birák a közigazgatásnak kü
lön' Макай-а külön' választatnak.
 ._ 64 _.
. ‘ 23.'§. A kerüleli birák megválasztása után a képvi
selök választatnak meg. '
A tanács- és közgyülésekröl.
24. §. A tanácsnak és közgyiilésnek hatósága az a
latt, mig а törvény a közigazgatásnak mikénti elrendezése
iránt részletesen intézkedik, jelen állapotában megtartatik.
25. §. Mind a közgyülésnek mind a tanáesnak ülései
nyilvánosak. _
' 26. §. Az ülésekben а hallgatóságnak а штакет
sokat meghúboritani nem szabad. A csendet föntartani az _
elnök kötelessége, еs az ülésben különösen e czélból а
tanács által választandó csendtisztek vezérlete alatt a nem
иeн ôrsereg адe1.
27. §. A közgyülés elnöke az alkapitány akadályozása
esetében a kapitánysági törvényszék legidösb tада; tagjai a
tìsztviselök, patricius tanácsnokok, és képviselök , személy
_szerinti egyenlö szavazatlal. '
28.. §. Közgyülés tarialik minden hónaphan legalább
egyszer, lehet ezenkivül többször is, valamennyiszer а
közgyülés elöre megrendeli, vаgy а tanács, s illetöleg al
kapilány _ sürgetö körülmények miattszükségesnek tаща.
29. §. A katonaállitástól ezen kerületek, kikötöi mi-`
nöségöknél foша, а tengeri kereskedés és hajókázás Её!
virágzasa tekintetéböl, fölmentetnek, _ és e részbeni ki
váltságos szabadságaik törvényileg megerösittetnek.

25. TeRVÉNYezlKKELY.
_A náderi méltósághoz каши hivatalokról.
Cs. kir. Föherczeg István nador, mint Ó Felségének az
erszàglàvollétébeni leljhatalmu kir. helytartója, személyének
sérlhetlensége s helytartóilag gyakorlOtt legfelsöbb jOgai mel
leit a felelösjministeriumnak törvény értelmében alláren'delt
hivatalekatnem Viselbetvén,00s. kir. Föherczegsége uву Pest
Pilis és Zsólt törvényesen egyesült megyék'örökös föispány
saga, mint а даsними grófsága gynkorlatárólf() Felségé
nek az Országbóli шинныe idejére lemond , s, ennek шт.
keztében ezen idöre имeнeм:
 l'. ё. Pest, Pilis és ’Selt' törvényesen egyesi1lt Várme
' gyék föispánságát ezen hivatalnak helytartója viseli, ki .is' a
többi föispánságokra nézve törvényesített kinevezési viszony
ba helyheztetik, s hivatala‘ a többi föispánságokkal egyenlö
rangra етelteтéп, nekí az országgyülésen a förendi tablá
nal ülési és szavazati joga leend.
2. §. A Лёши-Кun kerül'etek náderi fökapitánysaga 16is
рЁшi rangra s hatóságra emeltetik, _s ezen kerületekre nézve
О Fensége a nádor királyi helytartó, törvényes jegait, az
illetö felelös ministerium utján gyakorlandja.
3. ё. А Jász-Kun kerületek által a nитии'11zetni
szokOtt tiszteletdij, eddigi állapotában tevábba is fentartatik.

29. TÓRVÉNYCZIKKELY.
Az erszág közhivatalnekairól.
A közìgazgatásnak a ministeri felelösséggel öszliangzás
ba hozatala tekintetéböl, a kormányi kinevezéstöl figgö köz
hivatalok iránt rendeltetik: '
1. §. A törvény utján kivüli elmozdithatlanság, ‘egущий
az __iígazság szolgáltatásával megbizott birói hivatalokra s2O11t
tati . '

se. .'r(")Rvlínwezilumina
A felelös ministerségnek а 1Ю2le1‹e‹1651'
tárgyak iránti teendöiröl.
Az 1836: 25. 1840: 40. törvényczikkekben a vasu
tak és csatornák engedményezéséröl szóló rendeletek jövöre
nézve ezennel eltöröltetvén, a törvényhozás további intézke
déseig ideiglenesen következök határoztatnak: .
l. §. Felhatalmaztatik'a felelös ministerség, hogy aké
szülöben levö vasutak s megkezdett Vizszabályozásoknak, .ha
ésa mennyire azok a közkereskedést elömozdítják, lehetô
folytatásához s befejezéséhez segédkezeket nyujtsen, s a
közállOmány befolyásátezekre nézve biztositsa. ‘
5
 _66...
2. §. A meg 'meg nem kezdett vaspályavonalokon
egyes társnlatok által netalán tett felmérési s elömunkálati
költségek kárpótlása iránt a 161elös ministerség _ fentartván
azokra a közállomány épitkezési jogát --- lépjen egyezkedés
re, s terjessze helybenhagyás végett a közelebbi törvényho
zás elibe.
3. 6. А ministerium felhatalmaztatik: bogy Buda-Pestböl,
mint e. baza szivéböl a [заtáк-s2él61i51; irányzandó 6 nj vas
.pályavOnalokah elöleges mütani megvizsgálás után , s l0116
nösen Országos szempontból, ligyelmezve a helyi körülmé
nyekre is, tervezzen, s ha'lehetséges _ezen irányokban a
таnkах, különösen pedig Fiume felé, tettleg is, idövesztés
nélkül, megkezdesse.
4.§.E czélokra felbatalmaztatik az összes ministerium,
egész 10 millio forintig alapot alkotni, melly az erszág által
biztosittatik, s mellyböl 8 millie forint erejeig vasutakra, 2
millió forintig pedig vizszabályozásra a szükségbez _képest
pénzösszegek fordittathat'nak. '
5. §. A hatósúgokban még most fenálló közmnnkáknak
törvényszerinti alkalmaz'ására _a ministerség ügyel fel, melly
nek tisztéhez tartozand: a l6tezö utak, hidak s más közle
kedési eszközök fentartásáról is, az illetö hatóSágOkkůl egyet
értve, ideiglenesen intézkedni. '
6. S. A Vizek szabályozására eddig kijelölt pénzalapnak
fo'lhasználására a felelös .magyar ministerium ezennel юты)
ra is utasíttatik. . .

al. TÖRVÉNYCZIKKELY.
A szinházakról. ' _
A szinházakra nézve ideiglenesen rendeltetik:
1. §. Színházak ezután az 'illetö törvényhatósâg enge
delme nélkül nem nyittathatnak.
2. §. A szinmüvek elöadhatására .nézve eddig a könyv
vizsgálók alta1 gyakorolt Vizsgálat eltör'eltetik. _ ' '
 3. '§. А pBSli magyar nemzeti szinház igazgatójatkivéve,
szinpadOn barminemü nyilvános'színi elöadások csak az illetö
‘ helybeli hatóság tudtával 6s engedelmével történhetnek; ezen
kivül minden szinbázak, a pesti magyar nemzeti színházat
sem véve ki, rendöri felügyelés tekinteteben, а helybeli ba
tóság alá rendeltetnek. _
_ It. §. Ki az 1sö é5 3dik ё. rendelete ellen vét, az, el
s'öbb esetben a szinház be'záratásán ‘felül 1000 forintig 'ter
jedhetö, és az Országos pénztárba adandó pénzbirsággal feg
büntettetni.
.5. §.' A szinhaz bezáratása elnökileg történhetik,'a bün
tetés pedig rövid szóbeli peruton fog kimondatni. '

В efe/'e z e’ s.
Mi tchat kegyesen meghallgatván 65 ke
gyelmesen elfegadvan említett hiveinknek ,
fennevezett Magyarerszàgunk 65 а bozzá kap
csolt részek egyliazi fôrendeinek, 26s216561—
Bak, országnagyainak s nemeseinek az urak
nak, ugy egyéb Karek 6s Rendeknek 616211
tes kônyörgését 6s esedezésèt, mindazen _fel
hivett, Nekünk' fenérintett móden benyuJtott
tòrvényczikkelyeket ezen levelünkbe szórul
szóra beigtatni 6s beiï'allli rendeltůk, s aze
kat 65 655265611 5 egyenként, az azekban feg
lalt'akat helyeseknek, kedveseknek 6s elfega
dottaknak vallván, hezzájek kiràlyimegegye
zésünket 65 jóvńhagyàsunkat adtuk, s azokat
királyi liatalmunknál fegva elfogadtuk, hely
benhagytuk, helyeslettük 6s megerösitettük;
biztositvan az elöemlített hů Karekat 65
Rendeket a felöl, hegy minden a~fenbeik­­
61113e"?ЁЙГУЁПУСЪНЦЦЛУЁЬЬСП foglaltakat mind
 ­'- es” -
мышцам: megmtjuk, mind рей; minden
Más Hiveink дна]. megtartatjuk, miként is azo
kat jelen levelůnk ereje s tanusaga szerint el
fegadjuk, helybenhagyjuk , lielyeseljiìk ès
megerösitjůk. ' . '
' Kelt a Mi 'ôszintén kedvelt hivünk te
kintetes 'es nagyságos németujvàri gróf
Battllyány Lajas magyarorszagi. minister
elnòkůnkkezéböl szabad kiralyi Рожон va
resunkban szentgyòrgyhó tizenegyedik nap
jàn az ur'ezer nyelezszáz negyven nyelezadik
esztendejében, magyar, cseh Stb. erszagi ural
kodásunk tizennegyedik evelien. Isten szent
egyhazait a Krisztusban, fôtisztelendö, наи
telendô és напев аьуыс: tekintetes .ès _паду
sages fogarasföldì ôròkös gróf Nádasdy Fe
renez kalecsai {ведуны èrseke (az esztergo
mi és egt''i èrsekszékek üresek levée); _tus
nádi Kovacs Miklós erdélyi; _ Ham Janes
szatmari; _ nagykéri Scitovszky Jalles рё
csi; _ palugyai és bedafalvi Palugyai Imre
nyitrai; _ barlabasseveezi Ossegevich Imre
zcngi ès modrusi, vagyis kerbói; _ Smiezik
lász Gáber körösi egyesült görög szertartásu;
_'krivinai Lenevics József csanádi; _ Ku
kevich József besznai vagyis «liakevari és
szcrémi; _ Pepevies Vazul munkáesi egye
ей“ görög szertartásu; _. váralljai Haulik
György щади-ат; — ecskai Ocskay Antal kas
sai; _vásenköi róf Zic'hy Потоков vesz
prémi; _ Erdélyi Vazul nagyváradi ès Ga
ganecz J ózsef, eperjesi egyesült görög; _bez
dédiés мышка: bare Bèmer László Падуча—
radi «leak szeriartásu; _ Balassa Gabor взош
 ...33
bathelyi '; _ _kis'appanyi Bartakavics Béla тоzа-э
nyai; de_zseri Rudnyánszky József beszter
сшей (a часы, szepesi, székesfejérvari és gyÖl'î
püspöki székek ůresek levén) _ Schrott
József egyliazilag egyesült náderfejérvári és
végszendrei; Mlskelczy Marten 'knini fel
szentelt; Кате!‘ Antal baezi; .-- зада Sághy
Mihály navi Egyházak Узнаете“ püspò kei szee.
rencsésen kernu'lnyazva'a.'n.‘
Tôbbszôr emlitett Magyarerszágunk fо
ispánságait és tisztségeit pe
dig: fenséges Istvůn ausztriai föherczeg
ur, Magyararszágunk N a d e r-ispánja és ki
rá'lyi Helytartónk , tekintetes és ' nagysagas
székhelyi Мамы]: György erszágbirank, bu.
zimi bára Jellacliieh József, выть, Har- .
Vith, és Tóterszagaink banja, _ buzini. graf.
Keglevicli Gabor fölárnek, __ vásanköi gróf
Ziehy Fel'encz fôajtónálló, _ németujvari ö
rôkôs graf Battliyàny Imre fölavasz, _ szek
lielyi gróf Марш. Antal föasztalnek, _ bu
zini grafKe levich Jánes fòudvari mestereink;
_ liajnácskei graf Vécsey Auguszt magyar
пешее testòrzò seregünk kapitánya; вящей
Szerencsy выдан föpehárnek;__ fagarasföldi
örökôsgróf Nádasdy Ferenez fókamaràsmesf
tereink; _ erdôdi gróf Pálffy Karely pezseni
graf és más többek számesan viselvén.
Решишь“! s.k.
. __ (Р. нд);
Gróf Batl‘hya'ny Lajas s. k.
 Targymutatà
дт
Тбтёпусэадс/сегу: Dicsöült Шизик nader' emléke ‘
törvénybe iktattatik — - - -
Fenséges cs. kir/ausztriai Föherczeg ISTVÁN
Magyarország NádOrává Választatik ч- —
Függellen m. felelös ministerium щипает!
Az Országgyülés évenkénti üléseiröl - . — ю
997199?? A’ követeknek népkepviselet alapján Választásáról и
Az 1836: 21. t. cz. foganatosításàról - ‘ - ж
Magyarország és Erde'ly egyesitéséröl — ‘ 'w
А közös teherviselésröl - — - ' -' гм
Az nrbér és аи. pótló szerzödések alapján eddig
gyakOrlatban 'volt szolgálatok (robot) dézsma, és
pénzbeli lizetések megszüntetéséröl — . —
10. Az összesitésröl, legelö elkülönözésrr'il e's faizásról.' ы
lI. Azon ügyekröl, mellyek eddig а földesúrihatóságok
дна! intéztettek — — — - — ‘ж
l2. Az úrbéri megszüntetett magán úri javadalmak
státùs adóssággá leendô идиотизм! ‘ - и
T3.' lllllllll A papi tized megszüntetéséröl ­ - — м
1'4. A hitel-intézetröl — — ‘ - - \%
Az ösiség ellörléséröl - - - ' - т
16. A megyei hatóság ideiglenes gyakorlalár -
m A megyei tisztválasztásokról е — - 88
ш Sajtó-törvény - - — - - 39
ю A magyar Egyelemröl - - - —
ш A Vallás dolgában — — - ' - 46
2l. А nemzelì szinröl és ország czimeréröl - 47
n A nemzeti örseregröl - - _ -
и A szabad királyi várOsokról — . -. . - _ 52
м A községi Választásokra nézve — - ‘- 57
и A Jász- Kún-Kerülelekröl — _ _- _ -
m A Hajdu-Kerůletröl - — - - 59
n A Fiumei és Buccari szabad tenger вeтшают
и А nádori méltósághOz kötött hivatalokról — 64
m Azország közhivatalnokairól - - —
ш A felelös ministerségnek а közlekedósi [бивуак
iránti teendöiröl (10 millie раб for.) - -
щ 'A шпинат] '- - - - 66
 ....71..

FÜGGELÉK
l. Ilatárazata
'a` Karak és rendeknek _ az 1848. отшу
gyůlész' Кбит]: sza'vazaláról.
(ожившим _- Роизопу _- 1848 Mart. м—еп Röpiratok
135. száma.)
A Karak és Rendek elhatározták:
1. A megyéknek , Horvátarszágnak, S z a b a d k i
r á l yi V á r a s a k n a k , szabad kerületeknek és egyщиi
Rendnek követeik: „e jelen országyülésen egyenlö
szavazatat fagnak személyenkint gyakoralni.“
2. A Karak és Rendek Táb lája ülése it foly
t o nO s a k n a k nyilvánitja mind addig , mig meglesznek
анкета azon törvények, mellyek а jelen körülmények kö
zött a szabadságnak, rendnek, önálló alkotmányosságnak és
nép-érdekeknek biztasitására addig is szükségesek, mig a
törvényhazási munka _ egy a nép-képviselet alapján ösz
szehivandó и] K é p v is el ö - T e st ül et által falytattat
hatik.

ll. “апатита
а’ Karak és Вешайте]: ан: arszággyäle'sí
sza'lla'sak тат. .
(0rszággyiilés, Pozsony, 1848. April 5. Röpiratok 304. száma)
Kérdés támadván az arszággyülési szállásaknak mi
kénti fizetéséröl alkotatt 1844-dik évi 11.|törvényezikkely
tizenegyedik §phának értelme felett: _ mennyiben azon
§ rendelete szerint az országyülési szálláso k azon
fertálynak, mellyben az országgyülés megnyittatott, kezde
tétöl, azon fertálynak, mellyben az arszággyülés befejezte
tik végéig fizetendök :
A Karak és Вeщие]: kijelentik: miképpen az emlitett
11. §nak sorait, a 9. §­al összetartva , olly értelemben ve
szik, hogy a fertályak nem а helybeli szokás, _ hanem az
 .e „72—
évnek Januar isö napjától számitandók: mennyiben a 9. §
nem csupán egy (Pozsany) hanem há rmelly vára s ra
nézve intézkedik, mellyben az arszággyülésnek ülései tar
tatnak.
_ ' Tavábbá:‘hagy önként értetik: miszerint az 1844: 11.
törvényezikkely csak azon szállásakra alkalmazandó mellyek
. а fölovászmesteri hivatal közben jöttével jeleltettek ki: olly
S zá l l as o k iránt tehát, mellyek nem ez uton, hanem ma
gán szerzödés által vannak bérelve, a szerzòdési feниe
‘ lek határozók.

lll. liegyelmes Шину! levél.

A ministerek kinevezéséröl. '
Kedves öesém, fensèges föherezeg Nador ur!
Gróf Batthyány Lajas minister-elnöknek, Kedveltséged
által fOlyó hó 3rólElibem terjesztettelöadása következtében:

два/г Ferencset, _ Igazság

Ba'ró Eötvò's маге/ед, — Vallás és Nevelés
Hercseg Ester/:day Pa'l, _ akapcsolt birodalmam töhbi ré
szeiveli érintkezések
Киша] Gabor, _ Földmivelés, ipar és kereskedelem
Ковши; Lajas, _ Pénzügy
Мешать‘ Ьашг, _ Hadügy
Gro'f ‚Загс/шиш‘ lstva'n, _ Közlekedésiés közmunkák, végre
Szemere Berzalanl, _ Belügy _ numlalerez'mme kegyelmesen
kínevezem.
‚ . /ÍFÑ
Pág_ _k`€/\‘
Bees, April 7. 1848- 1’ _900714
\;‘} ~ .sly

FERDINAND an. д
' i
 www _
F* *'.-

‘Ч

.'
.
566943
00?
ne@

д PESTEN,
"rRAMNaa-liiaeivlnil.,
unl птсм 453