Ábrázoló geometria

MK3ABRGA04EX17

Összeállította: Papp Ildikó (papp.ildiko@inf.unideb.hu)

Átdolgozott részleteket tartalmaz a következőkből:
Vlasta Szirovicza: Descriptive geomerty
 Rövid történeti áttekintés
i.e. 13 körül
Vitruvius római építőmester tervei alaprajzokból (felülnézet) és homlokrajzokból
(elölnézet) álltak. Ezeket a szerkesztési eljárásokat egészen a középkorig csupán az
építészek használták.
1350–1500 között
Az emberi látás sajátosságait szerették volna szerkesztésekkel reprodukálni.
Ez lett a centrális képalkotás, a perspektíva (gyakorlati perspektíva). Reneszánsz művészek,
polihisztorok írták össze a leképezés sajátosságait.
1640 körül
G. Desargues volt az első tudós, aki egy értekezésében vizsgálni kezdte a különböző
ábrázolási módok közös jellemzőit és bizonyítani próbálta a módszerek helyességét.
1700-as évek vége
Az ábrázoló geometria önálló tudományágként jelenik meg, mindez Gaspard Monge (1746-
1818) nevéhez fűződik. Tankönyvét 1798-ban jelentette meg, melyben összefoglalta az
ábrázoláshoz szükséges általános és elvont szabályokat.
1800-as évek
Virágzásnak indul az ábrázoló geometria.
Pohlke (1810-1876) ekkor dolgozza ki az axonometria általános elméletét.
XIX. század vége, XX. század eleje
A fényképezőgép megjelenésével új irányt vett a centrális vetítés kutatása. Napjainkban az
ábrázoló geometria összemosódik a komputergrafikával és a számítógépes modellezéssel.
Az ábrázoló geometria célja

Az ábrázoló geometria feladata a háromdimenziós tér

alakzatainak szemléltetése, és az azokkal megfogalmazott
geometriai feladatok megoldása a rajz síkján.
 a térbeli alakzatok ábrázolása a síkon (leképezés);
 a térre vonatkozó szerkesztések elvégzése a síkon
(szerkesztés);
 a síkbeli képekből (vetületekből) a térbeli alakzat
visszaállítása (rekonstruálás).
Az ábrázoló geometria a fejben lévő, térbeli absztrakciós
képességet teszi próbára.

A tér leképezése a síkra vetítéssel történik:

 Párhuzamos vetítés
 Centrális vetítés
 Monge-féle kétképsíkos ábrázolás

Két egymásra merőleges képsíkot

használunk.
Az alakzatot merőleges vetítjük a
képsíkokra.
 Monge-féle kétképsíkos ábrázolás

Két egymásra merőleges képsíkot

használunk.
Az alakzatot merőleges vetítjük a
képsíkokra.
Monge-féle kétképsíkos ábrázolás

A vetítések után a képsíkokat

egyesítjük.
Minden alakzatot két képpel
(felül- és elölnézettel) adunk
meg.
Monge-féle kétképsíkos ábrázolás

Képsíkok:
K1: vízszintes helyzetű
K2: függőleges helyzetű
Képsíktengely:
x1,2: a képsíkok metszésvonala
Térnegyedek:
A képsíkok a teret négy részre
bontják.
A térbeli alakzatokat általában az I.
térnegyedben fogjuk elhelyezni.

K2 II.
I.
x12
III.
K1
IV.
 Pont ábrázolása K2
P’’
A P pontot merőlegesen P
vetítjük mindkét képsíkra.
P→(P’, P”) x12

P’
K1 P’
P’’

x12 Egy térbeli pontot minden esetben a két vetülete

fogja meghatározni az ábránkban. A P’ és P”
vetületeket összekötő egyenes (rendező egyenes)
P’ mindig merőleges az x12 tengelyre.
Pont ábrázolása
Az A pont a II.
K2 A térnegyedben található.
II.
A’’ A’’
A’ A’ A’
x12
x12
K1

K2
B’
A B pont a III. B’
térnegyedben található.
x12
B’
III.
K1
x12 B
B’’
B’’
Pont ábrázolása A C pont a IV.
térnegyedben található.
K2

x12
x12 C’
C”
C’
K1 C’
C’’
IV. C
Képsíkokra illeszkedő pontok: K2 F = F”
F”
E”
E” x12
F’ x12 F’
K1 E =E’
E’
E  K1 F  K2
Egyenes ábrázolása

Az egyenest merőleges vetítjük mindkét képsíkra.

a→(a’, a”)
Speciális helyzetű egyenesek
Vetítő egyenes: képsíkra merőleges egyenes.
Főegyenes: képsíkkal párhuzamos egyenes.

Profilegyenes: x1,2-re merőleges egyenes, amely nincs egyik

képsíkban sem.
Mindig két pont kijelölésével ábrázoljuk!
Vetítő egyenes

Vetítő egyenes: képsíkra merőleges egyenes.

Az egyik képsíkra vetítve pontnak látszik.
Főegyenes (első főegyenes, párhuzamos az 1. képsíkkal)
Főegyenes: képsíkkal párhuzamos egyenes.

f1 párhuzamos K1-gyel

f1” párhuzamos x1,2-vel

f1’ tetszőleges
(nem merőleges x1,2-re)

f1’’
K2
f1”
f1 x1,2
x1,2
f1’
f1’
Főegyenes (második főegyenes, párhuzamos a 2. képsíkkal)
Főegyenes: képsíkkal párhuzamos egyenes.
f2 párhuzamos K2-vel

f2’ párhuzamos x1,2-vel

f2” tetszőleges
(nem merőleges x1,2-re)

K2 f2’’
f2
f2’’
x1,2
x1,2
f2’
K1
f2’
 További példák speciális helyzetre (vetítő- és fő egyenesek)
a) e’’ b) q’’ c)
m’’
x1,2 x1,2
x1,2
q’ m’
e’

Mindkét képsíkkal A K2 –re illeszkedik és

párhuzamos Merőleges a K2 –re. merőleges a K1 –re.

d) e)
d” x1,2
t’’

x1,2
d’
t’
A K2 –re illeszkedik és ott általános A K1 –re illeszkedik és ott általános
helyzetű, azaz nem merőleges a K1 –re. helyzetű, azaz nem merőleges a K2 –re.
Szakaszok speciális helyzetben
G’’
A’’ E’’ d
B’’ C’’ d D’’ H’’
d
x1,2
F’’ x1,2
x1,2 x1,2

G’ H’
A’ d
d E’  F’
C’ D’
B’
CD || K1 EF  K1 GH  K2
AB || K1
CD || K2  EF || K2

Észrevételek:
a) Egy szakasz merőleges vetülete általában rövidebb, mint az eredeti szakasz.
b) Ha egy szakasz párhuzamos valamelyik képsíkkal akkor az arra a síkra eső
vetülete az eredeti szakasszal egyenlő hosszúságú.
c) Ha egy szakasz merőleges vetülete pont, akkor a szakasz a képsíkra
merőleges helyzetben van.
Hol látunk valódi szakaszhosszt?
 Egyenesek kölcsönös helyzete

A térben két egyenes egymáshoz képest a következő helyzetekben lehet:

a) párhuzamosak,
b) metszők, Síkot határoznak meg!
c) nem párhuzamosak és nem metszők– kitérők.

c)
e’’
a) b)
a’’ b’’ c’’ d’’
f ’’
S’’

x1,2 x1,2 x1,2

a’
b’ S’
d’ c’ e’
f’
cd=S
a || b  a’ || b’  a’’ || b’’
 Síkok ábrázolása
Egy sík egyértelműen megadható:
Párhuzamos egyenespárral Három általános helyzetű pontjával
Közülük bármely
pont nem illeszkedik
a másik kettő által
meghatározott
egyenesre.

Metsző egyenespárral Egy ponttal és egy rá nem illeszkedő

egyenessel
Síkok ábrázolása

A sík bármilyen megadása esetén a síknak újabb

pontját, egyenesét lehet kijelölni!
(Lásd illeszkedési feladatok, következő héten)

Három ponttal adott sík Metsző egyenespárral adott sík

 Általános helyzetű síkok

Dőlt sík: Feszített sík:

Mindkét képen a síknak A két képen a sík különböző
ugyanazt az oldalát látjuk. oldalai látszanak.
Az alakzat körüljárása mindkét Az alakzat körüljárása a két
képen ugyanaz lesz. képen ellentétes
 Speciális helyzetű síkok - Vetítősík
Vetítősík: Valamelyik képsíkra merőleges helyzetű sík.
K2 K2

. . x1,2
x1,2

K1 K1

Első vetítősík: K1-re merőleges helyzetű Második vetítősík: K2-re merőleges helyzetű

Ugyanabban a vetítősíkban fekvő

egyeneseket fedőegyeneseknek
nevezzük.
A V1 első vetítősíkban lévő
fedőegyeneseknek közös az első
képük!
 Első vetítősíkok megadása

Metsző egyenespárral Egy ponttal és rá nem Párhuzamos

illeszkedő egyenessel egyenespárral

Egy főegyenessel és egy Egy vetítőegyenessel

vetítőegyenessel és egy rá nem
illeszkedő ponttal Három ponttal
 Speciális helyzetű síkok - Fősík
Fősíkok: Valamelyik képsíkkal párhuzamos helyzetű sík.

K2 K2
S

S x1,2 x1,2

K1 K1

Első fősík: K1-gyel párhuzamos helyzetű Második fősík: K2-vel párhuzamos helyzetű

S  K1  S  K2 S  K2  S  K1

S: első fősík és S: második fősík és

egyben második vetítősík. egyben első vetítősík.
 Speciális helyzetű síkok
Profilsík: mindkét képsíkra merőleges x12-vel párhuzamos sík

K2 K2
n2
S
S x1,2 x1,2

n1 K1
K1

n2

x1,2 x1,2

n1

S x1,2  S K1  S K2 S  x1,2
 Vetületi ábrák készítése

Forrás: Sokszínű matematika 5. osztály

Európai ábrázolási rendszer:
Az alakzatot egymásra merőleges képsíkok által határol „szobasarokba” helyezzük,
majd a síkokra merőlegesen vetítjük. A vetítés után a képsíkokat kihajtogatjuk a
vetületekkel együtt. A vetítések során fontos, hogy a sorrend minden esetben:
szemlélő – alakzat – képsík.
Általában következő vetületek készülnek: elölnézet, felülnézet, oldalnézet (balnézet)
Szükség esetén kiegészíthető a rendszer a teljes „bedobozoláshoz” a hiányzó három
síkkal, melyek a következő képek keletkeznek: alulnézet, hátulnézet, oldalnézet
(jobbnézet).
Vetületi ábrák készítése axonometrikus kép alapján
Készítse el az alábbi csonkolt kockák vetületi ábráit!

Elölnézet Oldalnézet Az elöl- és felülnézetet

(balról nézve) tekintve az alakzatok
Monge-képeit kapjuk.
Milyen helyzetűek ez
Felülnézet egyes lapok ebben a
rendszerben?
A) B) C)
Vetületi ábrák készítése axonometrikus kép alapján

A)

Felülnézetben Elölnézetben Balnézetben

látszó lapok látszó lapok látszó lap
Vetületi ábrák készítése axonometrikus kép alapján

B)

Felülnézetben Elölnézetben Balnézetben

látszó lapok látszó lapok látszó lap

C)

Felülnézetben Elölnézetben Balnézetben

látszó lapok látszó lapok látszó lap