IWEroncsment

+IWE
HEGESZTÉS RONCSOLÁSMENTES
ANYAGVIZSGÁLATA
Dr. Bagyinszki Gyula
egyetemi docens
Cím: 1081 Budapest, Népszínház utca 8., fsz. 25.

Tel.: 06-1-666-5304; Fax: 06-1-666-5494
E-mail: bagyinszki.gyula@bgk.uni-obuda.hu; Honlap: www.banki.hu/~aat
Ajánlott szakirodalom
(C) Dr. Bagyinszki Gyula: 2

RONCSOLÁSMENTES VIZSG.
Roncsolásmentes vizsgálati
szabványok és elfogadási kritériumok

A roncsolásmentes vizsgálatok (Non Destructive Testing) szabványosított fajtái
RoncsolásMentes Vizsgálati Non-Destructive Testing JELÖ-
eljárás process LÉS
Szemrevételezéses vizsgálat Visual Testing VT
Folyadékbehatolásos vizsgálat Penetrant Testing PT
Mágnesezhető poros vizsgálat Magnetic Testing MT
Örvényáramos vizsgálat Eddy current Testing ET
Ultrahangos vizsgálat Ultrasonic Testing UT
Radiográfiai vizsgálat Radiographic Testing RT
Tömörségi vizsgálat Leak Testing LT
Akusztikus emissziós vizsgálat Acoustic Emission testing AE
Infravörös termográfiai vizsgálat Infrared Thermographic Testing TT
Felületi feszültségmérés Strain gauge Testing ST
A következő eljárásokra terjed ki a tanúsítás:
MSZ EN 473 MSZ EN ISO 9712 Az MSZ ISO
AT AT 9712 szabvány
ET ET az infravörös
- TT hőfényképezés
LT LT (TT) és a felületi
MT MT (nyúlásmérő
PT PT bélyeges)
RT RT feszültségmérés
- ST (ST) tanúsított
UT UT végzésének
VT VT lehetőségét is
VAT - felkínálja.
Anyagvizsgálatok,
folyamatellenőrzés
Feladat az alkalmazott anyagok,
technológiai eljárások, gyártó-
eszközök, munkavégzők, termékek
megfelelőségének minősítése, nem
szándékolt folytonossági hiányok,
eltérések ill. az esetleges
használhatóságot befolyásoló, azaz
költségnövelő hibák (bizonyos
mértékű funkcionális alkalmatlanság,
alaki és működési pontatlanság,
balesetveszélyesség, tervezettnél
rövidebb várható élettartam), és a
használhatóságot nem befolyásoló, de
kényszerű árengedményre vezető
hibák (kisebb fogyatékosság,
szépséghiba, gyengébb csomagolás,
hiányos dokumentáció) kimutatása.
Feltárandó anyag-
folytonossági hiányok
• Planimetrikus
(síkszerű, 2D-s)
- repedések
- kötéshiányok, nem
összefüggő
határfelületek, …
• Volumetrikus
(térszerű, 3D-s)
- gázzárványok
- szilárd zárványok
ívhegesztett
kötés eltérései
Ívhegesztett kötések
megengedett eltérései
A vizsgálati eljárások és szintek
kiválasztása előtt a következőket
kell tekintetbe venni:
• a hegesztési eljárás(oka)t;
• az alapanyagot, a
hegesztőanyagot és a
kezeléseket;
• a kötéstípust és a kötéskialakítást;
• az alkatrész kialakítását
(hozzáférés, felületi állapot,...);
• a minőségi szinteket;
• a várt eltérések típusát és
irányítottságát (orientációját).
Roncsolásmentes anyagvizsgálók minősítése – (MSZ EN 473)
MSZ EN ISO 9712 képesítési fokozatok és felhatalmazások
tevékenység, jogosultság 1. fokozat 2. fokozat 3. fokozat
labor és személyzeti felelősség X
technológia kiválasztása X X
technológia, vizsgálati utasítás készítése X X
technológia, vizsgálati utasítás jóváhagyása X
berendezés felállítása, kezelése X X X
vizsgálat elvégzése X X X
1. fokozatú vizsgálat felügyelete X X
eredmények értékelése X X X
eredmények értékelése, rendszerezése X X
jegyzőkönyvek készítése X X X
szabványok, előírások ismerete, alkalmazása X X
szabványok, előírások értelmezése X
Ajánlott minimális képzési (elméleti + gyakorlati) idők tanórában:
1. szint 2. szint 3. szint
ELJÁRÁS
EN 473 ISO 9712 EN 473 ISO 9712 EN 473 ISO 9712
AT 64 40 64 64 48 48
ET 40 40 40 48 40 48
LT nyomáskül 8 + 16 24 8 + 24 32 8 + 24 32
LT jelzőgázos 8 + 16 24 8 + 32 40 8 + 32 40
MT 16 16 24 24 32 32
PT 16 16 24 24 24 24
ST - 16 - 24 - 20
TT - 40 - 80 - 40
RT 72 40* 80** 80* 72 40*
UT 64 40 80 80 72 40
VT 16 16 24 24 24 24
(VAT) (64) - (80) - (72) -
*sugárvédelmi felkészítés nélkül (C) Dr. Bagyinszki Gyula: **kiadható csak 14
RONCSOLÁSMENTES VIZSG. filmértelmező képesítés is
A megkövetelt előzetes gyakorlati idő években:
1. szint 2. szint 3. szint
ELJÁRÁS
EN 473 ISO 9712 EN 473 ISO 9712 EN 473 ISO 9712
AT, ET, LT, RT,
UT, TT, (VAT) 3 3 9 9 18 18
MT, PT, ST, VT 1 1 3 3 12 12
Az elméleti vizsga teszt kérdéseinek száma:

1. szint 2. szint
ELJÁRÁS
EN 473 ISO 9712 EN 473 ISO 9712
AT, ET, TT, RT,
UT, (VAT) 40 40 40 40
LT, MT, PT, ST,
VT 30 30 30 30
A gyakorlati vizsga
osztályozása
(százalékos súlyozása):
A gyakorlati vizsga
négy részből áll össze.
Ezek közül csak a
vizsgálati utasítás
pontozható „íróasztal
mellett”, a többi vagy
személyes jelenlétet
(1. és 2. rész), vagy az
eltérések helyének,
irányultságának,
méretének pontos
ismeretét feltételezi.
Ez a vizsga helyszínén
lévő törzslap nélkül
nem oldható meg.
1. képesítési fokozat
Az 1. szinten tanúsított egyén bizonyította szaktudását arról,
hogy az írásbeli utasítások szerint, illetve a 2. vagy 3. szintű
személyzet felügyelete alatt képes elvégezni a
roncsolásmentes vizsgálatot. A tanúsítvány szerinti
szaktudásának alkalmazási területén belül az 1. szintű
személyzet felhatalmazható:
a) a roncsolásmentes vizsgálat berendezéseinek üzembe
helyezésére;
b) a vizsgálatok elvégzésére;
c) a vizsgálatok eredményeinek feljegyzésére és az írásos
feltételek szerinti osztályozására;
d) az eredmények jegyzőkönyvezésére.
Az 1. szintre tanúsított személyzetet nem szabad felelőssé
tenni sem az alkalmazandó vizsgálati eljárás vagy módszer
megválasztásáért, sem az eredmények értékeléséért.
A 2. szinten tanúsított egyén bizonyította szaktudását arról, hogy elfogadott vagy
elismert technológiák szerint el tudja végezni a roncsolásmentes
vizsgálatot. A tanúsítvány szerinti szaktudásának alkalmazási területén belül a
2. szintű személyzet felhatalmazható:
a) az alkalmazandó vizsgálati eljáráshoz szükséges roncsolásmentes vizsgálati
módszer megválasztására;
b) a vizsgálati eljárás alkalmazási határainak a meghatározására;
c) a roncsolásmentes vizsgálati szabványok és előírások vizsgálati utasításokká
való átdolgozására;
d) a berendezések üzembe helyezésére és beállításainak az ellenőrzésére;
e) a vizsgálatok elvégzésére és felügyeletére;
f) az eredményeknek a vonatkozó szabványok, feltételek és előírások szerinti
értelmezésére és értékelésére;
g) írásbeli roncsolásmentes vizsgálati utasítások kidolgozására;
h) az összes 1. szintű kötelezettség elvégzésére és felügyeletére;
i) a 2. vagy az alatti szintű személyzet irányítására;
j) a roncsolásmentes vizsgálati eredmények rendszerezésére és
jegyzőkönyvezésére.
A 3. szinten tanúsított egyén bizonyította szaktudását arról, hogy el tudja végezni és
irányítani is tudja azoknak a roncsolásmentes vizsgálatoknak a műveleteit,
amelyekre tanúsítva van. Egy 3. szinten tanúsított egyén képes:
a) teljes felelősséget vállalni egy vizsgálati létesítményért vagy vizsgaközpontért
és személyzetért;
b) roncsolásmentes vizsgálati technológiákat és utasításokat kidolgozni és jóváhagyni;
c) szabványokat, szabályzatokat, műszaki feltételeket és technológiákat értelmezni;
d) kijelölni azokat a konkrét vizsgálati eljárásokat, technológiákat és roncsolásmentes
vizsgálati utasításokat, amelyeket alkalmazni kell; és
e) elvégezni és felügyelni az összes 1. és 2. szintű feladatot.
A 3. szintű személyzet bizonyította, hogy:
a) alkalmas az eredményeknek az érvényes szabványok, feltételek és előírások
szerinti értékelésére és értelmezésére;
b) elegendő gyakorlati tudással rendelkezik az alkalmazható anyagok, a gyártási- és a
terméktechnológia terén a roncsolásmentes vizsgálati eljárások kiválasztásához, a
roncsolásmentes vizsgálati módszerek kialakításához és az átvételi feltételek
kidolgozásában való közreműködéshez, ha azok nem állnak rendelkezésre;
c) általánosságban tájékozott más roncsolásmentes vizsgálati eljárásban is;
d) képes a 3.-nál kisebb szintű személyzet irányítására.
A 3. szintű személyzet, ha erre a tanúsító szervezet felhatalmazta, annak nevében
irányíthatja és felügyelheti a minősítővizsgákat.
RONCSOLÁSMENTES
ANYAGVIZSGÁLATOK FELADATAI
A vizsgálati feladat kettős:
• egyrészt a folytonossági hiány felderítése, vagyis
jelenlétének kimutatása, helyzetének (orientációjának),
alakjának, gyakoriságának, jellemző méreteinek
meghatározása;
• másrészt a kimutatott folytonossági hiány értékelése
abból a szempontból, hogy jelenléte és várható hatása
az anyag felhasználása, ill. a termék rendeltetésszerű
használata szempontjából megengedhető-e vagy sem,
azaz hibának minősül-e.
Vizuális vizsgálatok

Nehezen vagy nem hozzáférhető belső
terek, üregek felületének vizsgálata
Boreszkóp Fiberszkóp

Videoszkóp

VIZUÁLIS VIZSGÁLAT
Vizsgálati feltételek és eszközök:
• A felületen a megvilágítás legyen
legalább 350 Ix, de általában 500 Ix az
ajánlott.
• A közvetlen ellenőrzés megfelelő
végrehajtása érdekében legyen
elegendő hely ahhoz, hogy a
vizsgálandó felülettől legfeljebb 600
mm távolságról és legalább kb. 30°-os
szögben lehessen a szemrevételezést
elvégezni.

Szemrevételezéses vizsgálat
A szemrevételezéses vizsgálat általános előírásai
• A vizsgálat terjedelmét előzetesen meg kell határozni az alkalmazási
szabvány vagy a szerződő felek közötti megállapodás alapján.
• Az anyagvizsgáló számára álljon rendelkezésre a szükséges ellenőrzési
és gyártási dokumentáció.
• A hegesztett kötéseket meghegesztett állapotban kell vizsgálni, amíg a
fizikai hozzáférhetőség lehetséges, és egyes esetekben szükség lehet a
felületi kezelések vizsgálatára is.
A hegesztett kötés előkészítésének szemrevételezéses vizsgálata
Ha a hegesztés előtt szemrevételezéses vizsgálat szükséges, akkor a
hegesztett kötést ellenőrizni kell, hogy:
• megfelel-e a hegesztési utasításban megadott követelményeknek az
élkiképzés és illesztés alakja, valamint mérete;
• tiszták-e a kötési és a kapcsolódó felületek;
• az összehegesztendő elemek a műszaki rajzok vagy utasítások szerint
vannak-e rögzítve.
Szemrevételezéses vizsgálat a hegesztés során
Ha a hegesztés során is szükséges a hegesztett kötések vizsgálata,
akkor ellenőrizni kell, hogy:
• tiszták-e az egyes varratsorok vagy -rétegek a következő réteg
elkészítése előtt, különös figyelmet szentelve a varrat és az
alapanyag átmenetére;
• vannak-e szemmel látható eltérések, pl. repedések vagy üregek; ha
ilyen eltérések megfigyelhetők, ezeket úgy kell jegyzőkönyvbe venni,
hogy a további varratkészítés előtt helyesbítő intézkedést lehet tenni;
• megfelelő-e a varratsorok és a varrat, illetve az alapfém között az
átmenet alakja arra, hogy a következő varratsor hegesztése során
megfelelő beolvadás legyen lehetséges;
• megfelel-e a gyökkifaragás mélysége és alakja a hegesztési
utasításnak (WPS-nek), vagy az eredeti élkialakításnak azért, hogy
biztosan lehetséges legyen a varratfém előírás szerinti teljes
eltávolítása.
A hegesztett kötés szemrevételezéses vizsgálata
Általános előírások
• Az elkészített kötést ellenőrizni kell annak megállapítására, hogy
megfelelnek-e a megállapodás szerinti átvételi szabványnak.
• Ha az alkalmazási szabvány, vagy a szerződő felek egymás közötti
megállapodása nem tartalmazza, akkor az 1-4. pontok szerinti
ellenőrzés legyen elvégezve.
1. Tisztítás és varratmegmunkálás
A hegesztett kötést ellenőrizni kell, hogy:
• az összes salak el lett-e távolítva kézi vagy mechanikai eljárással.
Ennek a célja az, hogy az eltérések ne legyenek eltakarva;
• vannak-e szerszám okozta benyomódások vagy ívgyújtási nyomok;
• ha a varratmegmunkálására volt szükség, nem okozott-e a
köszörülés túlmelegedést a kötésben, illetve sikerült-e elkerülni a
köszörülési nyomokat vagy az egyenetlen felületet;
• a szintre munkálandó sarok- és tompavarratok esetében alámunkálás
nélküli, valóban sima átmenet valósult-e meg a varrat és az
alapanyag között.
2. Varratalak és méretek
• a varrat koronaoldali profilja és a varratdudor
magassága megfelel-e az átvételi szabványnak;
• szabályos-e a varrat felülete, egyenletes és megfelelő
megjelenésű-e a lengetés alakja, emelkedése.
Az utolsó réteg távolságát az alapanyagtól vagy a
varratsorok helyzetét akkor kell mérni, ha azt a
hegesztési utasítás (WPS) előírja;
• a varratszélesség a teljes kötés mentén egyenletes-e
és megfelel-e a rajznak vagy az átvételi szabványnak.
Tompavarratos kötés esetében ellenőrizni kell, hogy a
varratvájat teljesen fel lett-e töltve.
3. Varratgyök és korona
• egyoldalról hegesztett tompavarratok esetében az átvételi szabványban
előírt határokon belül van-e a teljes kötésre vonatkozóan a beolvadás, a
gyök homorúsága, a gyökátfolyás, illetve a zsugorodási horony;
• megfelel-e az átvételi szabványnak a szegélykiolvadás;
• a varrat felületén vagy a hőhatásövezetben észlelt eltérések pl.
repedések vagy porozitás, ha szükséges nagyítót alkalmazva az
ellenőrzéshez, megfelelnek-e az átvételi kritériumoknak;
• a gyártás vagy a szerelés megkönnyítése, illetve a vizsgálhatóság
érdekében a darabhoz ideiglenesen hegesztett esetleges kiegészítő
elemek, amelyek a termék szempontjából nem szükségesek, úgy lettek-
e eltávolítva, hogy maga a darab nem szenvedett károsodást. Azt a
felületét, amelyhez a kiegészítő elem csatlakozott, le kell ellenőrizni, hogy
repedésmentes-e.
4. Hegesztés utáni hőkezelés
További vizsgálat lehet szükséges a hegesztés utáni hőkezelést követően.
Hegesztett kötés
ellenőrzési lapja

Roncsolásmentes vizsgálatok összehasonlítása

Folyadékbehatolásos vizsgálat

Folyadékbehatolásos vizsgálat fejlődése

Folyadék-
behatolásos
vizsgálat

Folyadékbehatolásos
vizsgálat

A folyadékbehatolásos vizsgálat
érzékenységét meghatározó tényezők
• a felületi tisztaság: a felszínen jelenlévő szennyezők a felületi feszültségen
keresztül vannak hatással a vizsgálat érzékenységére, valamint a felületen
lévő szennyeződés hamis hibajelzést is eredményezhet;
• a behatoló folyadék és az előhívó megfelelő minősége;
• a nedvesítés mértéke: minél nagyobb, annál érzékenyebb a vizsgálat;a
repedés geometriája: úgymint a hossza, szélessége, mélysége, ezek
egymáshoz képesti aránya, alakja;
• a vizsgálatra rendelkezésre álló idő;
• a vizsgálatot végző személy(ek) képzettsége, felkészültsége;
• a kiértékelés során a megvilágítás mértéke: szabad szemmel is látható
színnel való vizsgálatkor a megvilágítás intenzitásának 150 W-nak kell
lennie 100 mm távolságban a fényforrástól, míg fluoreszcens
vizsgálóanyagnál a fluoreszcens fény intenzitásának minimum 100 W-nak
380 mm-re a fényforrástól, a háttérvilágításnak pedig maximum 20 luxnak.
Tömörségvizsgálat
A legtöbb tömörségvizsgálati eljárás azon
alapul, hogy a vizsgálandó felület két
oldalán nyomáskülönbséget hoznak
létre, majd az esetlegesen átszivárgó
közeget vagy töltetet, valamilyen
eljárással észlelik.
Más eljárások pedig azon alapulnak, hogy
a vizsgálandó tér tartja-e a létrehozott
túlnyomást vagy vákuumot.
Sokféle módszer létezik, mint például:
-buborék-emissziós módszerek
(vákuummal vagy túlnyomással),
-héliumos tömörségvizsgálat,
- vákuumos tömörségvizsgálat,
-de ide tartoznak a különböző tömörségi
nyomáspróbák is.
Kizárólag az átmenő folytonossági
hiányok mutathatók ki.
Egyes módszerekkel a tömörtelenség
mértékének a meghatározása is
lehetséges, de a kimutatható
tömörtelenség mértéke nagymértékben
függ az alkalmazott módszertől.
Mágnesezhető poros vizsgálat

Mágnesezhető poros vizsgálat fejlődése

Mágnesporos szuszpenziók
a felületvizsgálat
céljából
felmágnesezett
alkatrész vagy
szerkezeti elem
felületére felszórt
fekete színű, vagy
narancs ill. zöldes
színben fluoreszkáló
hibakimutató
segédanyagok
A mágnesezhető poros vizsgálat korlátai, megbízhatósága, reprodukálhatósága
• Általánosságban megállapítható, hogy a vizsgálattal csak olyan repedések
találhatók meg, melyek hossza legalább háromszorosa a szélességnek. A
repedésnek vagy a felszínen kell lennie, vagy a felszínhez közel.
• Az alkalmazott mágneses mező erővonalainak 45 és 90 közötti szöget kell
bezárni a repedés hossztengelyével, mert ellenkező esetben a szórt fluxus
olyan gyenge lesz, hogy a hiba detektálásához már nem elegendő.
• A repedés csak akkor mutatható ki megbízhatóan, ha a mágneses
szuszceptibiliása az alapanyagétól eltérő, ill. kizárólag ferromágneses
anyagok vizsgálhatók ezen eljárással.
• A vizsgálat nagyon érzékeny a felületi szennyeződésre, ezért vizsgálat előtt a
felületet gondosan le kell tisztítani.
• A felületen lévő, nem mágnesezhető bevonatnak 0,075 mm-es vastagságig
nincs számottevő befolyásoló szerepe a vizsgálatra, azonban ha a bevonat
ferromágneses, akkor csak 0,025 mm-es rétegvastagság engedhető meg.
• A vizsgálat során megfelelő színű háttér használata szükséges. Ezen
eljárásnál a fehér háttér a könnyebb felismerést segíti, valamint a
dokumentáláshoz szükséges fényképfelvételekhez is ideális.
• A vizsgálat során igen fontos a megfelelő erősségű, egyenletes megvilágítás.
A kimutatható legkisebb repedésméret meghatározása elég
bonyolult, ez ugyanis több tényező függvénye
• Repedésgeometria: a repedés szélessége, hossza, mélysége, a
repedés élének alakja, a repedés keresztmetszeti alakja, a
repedés orientációja, a felszíntől való távolsága, stb.
• Mágneses mező: nagysága, az előállítás módja, (egyen- ill.
váltakozó áram), a vizsgáló tekercs elrendezése, stb.
• Munkadarab állapota: a munkadarab mérete és alakja, a felületi
érdesség, a repedések előfordulási gyakorisága, stb.
• Vizsgálat objektív tényezői: a vizsgálóberendezés állapota,
az elektromos hálózat minősége, a mágneses por minősége,
mérete, a megvilágítás mértéke, stb.
• Vizsgálat szubjektív tényezői: a vizsgáló és/vagy kiértékelő
személy(ek) képzettsége, éleslátása, pszichikai állapota.
Örvényáramos vizsgálat

Örvényáramos vizsgálat fejlődése

Örvényáramos
vizsgálat
Az örvényáram ill. az általa létrehozott
mágneses tér nem csak
folytonossági hiányokra, hanem
összetételi, anyagszerkezeti,
hőkezelési, keménységi stb.
változásokra is reagál, azaz kimutatja
az ilyen jellegű különbségeket még
festékbevonat alatt is.
Azt, hogy az örvényáramok milyen
felülettől mért mélységig képesek
folytonossági hiányokat ill. anyagbeli
eltéréseket kimutatni, a vizsgált
anyag elektromos és mágneses
tulajdonságai (vezetőképesség,
permeabilitás) ill. a vizsgálati
frekvencia határozzák meg.
Örvényáramos vizsgálat
Végezhető ceruzaalakú vagy késlakú, anyagminőség-csoporthoz
hangolt szondával, ill. anyagminőséghez beállított vizsgálati
frekvenciával. Az indukált áramok szkin-effektussal összefüggő
behatolási mélysége és ezáltal a vizsgálható felületi
rétegvastagság a frekvencia csökkentésével növelhető, de ekkor
csökken az örvényáramok intenzitása is, ami egy bizonyos határ alatt
már érzékelhetetlenné válik. Anyaghibák kb.
1
(2... 3)  [m]
  f     0  r
felülettől mért mélységig deríthetők fel, ahol:
• f a beállított vizsgálati frekvencia [Hz],
•  a vizsgált anyag fajlagos elektromos vezetőképessége [S/m],
• 0 = 4 10-7 N/A2 a vákuum (levegő) mágneses permeabilitása,
• r a vizsgálat anyag relatív mágneses permeabilitása [-].
Az örvényáramos vizsgálat megbízhatóságát és reprodukálhatóságát befolyásoló tényezők
• A vizsgált anyag elektromos vezetőképessége.
• A vizsgált fémes anyag állapota (szemcseméret, hőkezeltségi állapot, homogenitás,
ötvözők).
• Más elektromosan vezető (vagy ferromágneses) felületek közelsége. A felület állapota
(bevonat, rozsda, stb.).
• A vizsgált darabon lévő folytonossági hiányok fajtái (repedés, zárvány, horpadás, furat,
karcolás, stb.).
• A vizsgált darab alakja, mérete.
• A vizsgálati eredményekre hatással van a hőmérséklet is, ezért a vizsgálatot csak állandó
hőmérsékleten szabad végezni.
• A tekercs méretét illetve alakját a vizsgálandó munkadarab méretéhez kell választani; a
mágneses mező annál erősebb, minél keskenyebb a tekercs, ill. minél nagyobb a
menetszám.
• A frekvencia növelésével a behatolási mélység hatványozottan csökken. Tehát minél
kisebb a frekvencia, annál mélyebben lévő hibák mutathatók ki, viszont az érzékenység a
kisebb frekvenciával csökken. Így a felszín alatti hibákhoz nagy, míg finom felszíni
repedésekhez kis frekvenciát kell választani.
• A mérőberendezés pontossága is határt szab a legkisebb észlelhető hibának, hiszen a
mágneses mező bármilyen kismértékű változása nem mérhető, azaz a használatos
mérőberendezések vizsgálótekercsei a mágneses mezőnek csak mintegy 0,01%-os
változását tudják regisztrálni.
Felületi roncsolásmentes anyagvizsgálatok összehasonlítása

Ultrahangos vizsgálat
Anyag-
vastagság-
ill. távolság-
mérésre is
alkalmazható!

Ultrahangos vizsgálat fejlődése

Ultra-
hangos
vizsgálat

Szögfej használata hegesztett kötés vizsgálatára

Az ultrahangos vizsgálat korlátai,
megbízhatósága, reprodukálhatósága
A kijelzőn látható visszaverődési jel és a hiba nagysága között nincs egyértelmű
összefüggés, a jel amplitúdója sok tényezőtől függ.
Ezek a tényezők: a mikroszerkezet, a szemcseméret, a hiba távolsága a
felszíntől, a hiba alakja, a hiba elhelyezkedése (orientációja), az impedanciák
különbsége, a hullámforma, stb.
Ezek szerepe a következőkben foglalhatók össze:
• Szemcseméret: pl. z öntvények durvaszemcsés szerkezetük miatt nehezen
vizsgálhatók ultrahangos vizsgálattal, ugyanis a nagy szemcsék nagy háttérzajt
okoznak. A másik probléma abból adódik, hogy az öntvények általában
bonyolult alakúak, így a vizsgálófej elhelyezése a felületen szintén nehézkes.
• Hullámforma: a transzverzális hullám folyadékokban, gázokban és néhány
típusú műanyagban nem terjed; továbbá a transzverzális hullám hullámhossza
csak kb. fele a longitudinális hulláménak, ezért kisebb hibaméret detektálható
ilyen módon.
• A hiba orientációja: a hiba annál nagyobb valószínűséggel található meg,
minél nagyobb a merőleges kiterjedése a vizsgáló hullámokra.
• A hiba alakja: minél nagyobb a hiba mérete, annál nagyobb valószínűséggel
mutatható ki. (C) Dr. Bagyinszki Gyula: 63
Radiográfiai röntgensugaras vizsgálat

Radiológiai és radiográfiai vizsgálatok fejlődése

Képminőségjelző etalon huzalsor
A hibaméret meghatározására,
szabványos R10-es számsor
szerint:
1  3,2 mm; 2  2,5 mm;
3  2,0 mm; 4  1,6 mm;
5  1,25 mm; 6  1,0 mm;
7  0,8 mm; 8  0,64 mm;
9  0,5 mm; 10  0,4 mm;
11  0,32 mm; 12  0,25 mm;
13  0,2 mm; 14  0,16 mm;
15  0,125 mm; 16  0,1 mm.
Digitális radiográfia

Radiográfiai gammasugaras
(radioaktív izotópos) vizsgálat
60Co
137Cs
169Yb
170Tm
192Ir

A radiográfiai röntgensugaras vizsgálat korlátai,
megbízhatósága, reprodukálhatósága
A vizsgálat folyamán elkészített felvétel a vizsgált
tárgy egy adott irányú vetülete, ezért a hibának is
csak egy vetületi képét láthatjuk. A hiba méretének
pontos meghatározásához több irányból kell felvételt
készíteni. A felvétel minősége jelentősen
meghatározza a vizsgálati pontosságot.
Az elkészített film minőségére befolyással van:
• az anyag minősége;
• az ezüst-halogenid szemcsék nagysága;
• az expozíciós idő;
• a röntgencső feszültsége és a fűtőáram nagysága;
• a film és a sugárforrás egymástól való távolsága,
• a vizsgált tárgy és a film távolsága.
Akusztikus emissziós vizsgálat
• Az akusztikai emisszió olyan mechanikai hullám, amely az
anyagszerkezetben tárolt energia gyors felszabadulása során keletkezik.
• A hullám az anyag felületén elhelyezett piezoelektromos érzékelővel
alakítható át elektromos jellé, amely erősítés és megfelelő szűrés után
megjeleníthető pl. oszcilloszkóp képernyőjén.
• Az akusztikai emissziós vizsgálat egyik legfőbb alkalmazási területe a
felületi vagy belső repedések felderítése. A repedés kialakulása
során a felszabaduló energia egy része hangkibocsátás formájában
jelentkezik. Az akusztikai emisszió amplitúdóját több tényező
befolyásolja. A legfontosabbak ezek közül az anyagszerkezet és a
vizsgált tárgy „előélete".
• Az akusztikai emisszió vizsgálata alkalmas annak megállapítására is,
hogy mikor keletkezik az anyagban rés vagy repedés és milyen
gyorsan növekszik az anyaghiba. Az akusztikai emisszió jól
detektálható az anyaghibák keletkezésének kezdeti szakaszában is.
További előnye ennek az eljárásnak, hogy rendkívül jól használható a
hibák helyének megállapítására.
Akusztikus emissziós vizsgálat eszközei

Termográfia, termovízió
• Az eljárások általában azon az elven alapulnak, hogy egy anyag, pl. lemez
egyik oldalának melegítésekor a belső anyaghibáktól mentes helyeken a
termikus energia akadálytalanul átjuthat, míg a belső anyaghibás
helyeken hőtorlódás keletkezik. Ez utóbbi jelenségnek az az oka, hogy a
hibahelyeket kitöltő levegőnek a hővezetőképessége a fémeknek csak
mintegy tized, esetleg század része.
• A termovíziós eljárás az infravörös színképtartománynak egy sávját
hasznosítja. A rövidhullám-hosszak felé a nyaláb érzékelési határa a látható
tartományban a mélyvörösben van. A hosszúhullám-tartomány felé a határ
beleolvad a milliméter nagyságrendű (mikrohullámú) sávba.
• Az infravörös hullámsávot általában négy csoportra szokták felosztani,
úgymint: közeli (10,75...3 µm), közepes (3...6 µm), távoli (6...15 µm) és a
legtávolibb (15...1000 µm) tartományra.
• Az említett tartományok közül a termovíziós eljárás a 3...6 nm
hullámhosszúságú közepes infravörös tartományban kisugárzott energiát
transzformálja láthatóvá, és jeleníti meg képernyőn. Az erre a célra
készült berendezés 7°...20° és 40°-os látószögű optikákkal különböző
méretű felületek hőeloszlását teszi láthatóvá.
Ha egy elektromos vezető (például egy Nyúlásmérő
fémhuzal) rugalmassági határán belül hosszirányban
megnyúlik, egyúttal kontrahál is, vagyis csökken a bélyeges felületi
keresztmetszete. Ebből következően elektromos feszültségmérés
vezetőképessége is csökken, vagyis nő az
ellenállása. Elektromos ellenállásának méréséből
kiszámítható a megnyúlás és a fajlagos
nyúlás értéke.
A legtöbb nyúlásmérő bélyeg vékony nyúlóképes
műanyag fóliára cikk-cakk alakban felvitt vékony
fémrétegből áll, melynek alakja olyan, hogy a mérendő
irányban nagy legyen a fent leírt ellenállás-változás,
az erre merőleges irányban pedig lehetőleg kicsi.
Ha egy ilyen bélyeget fémalkatrész felületére
ragasztanak olyan módon, hogy a nyúlásmérő bélyeg
együtt deformálódhasson a mérendő darabbal,
akkor az alkatrész terhelésekor a bélyeg ellenállásának
változásából a vizsgálandó test helyi fajlagos nyúlását
ki lehet számítani. Ha egyirányú feszültségi állapotban
van a test, akkor a Hooke-törvényből a rugalmassági
modulus ismeretében közvetlenül számítható a test
felületén ébredő helyi feszültség.

IWEroncsment

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

You might also like

IWEroncsment

Uploaded by

Document Information

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

IWEroncsment

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

+IWE

Cím: 1081 Budapest, Népszínház utca 8., fsz. 25.

(C) Dr. Bagyinszki Gyula: 2

(C) Dr. Bagyinszki Gyula: 4

Az elméleti vizsga teszt kérdéseinek száma:

(C) Dr. Bagyinszki Gyula: 21

(C) Dr. Bagyinszki Gyula: 22

(C) Dr. Bagyinszki Gyula: 23

(C) Dr. Bagyinszki Gyula: 24

(C) Dr. Bagyinszki Gyula: 30

(C) Dr. Bagyinszki Gyula: 34

(C) Dr. Bagyinszki Gyula: 36

(C) Dr. Bagyinszki Gyula: 37

(C) Dr. Bagyinszki Gyula: 39

(C) Dr. Bagyinszki Gyula: 40

(C) Dr. Bagyinszki Gyula: 43

(C) Dr. Bagyinszki Gyula: 44

(C) Dr. Bagyinszki Gyula: 50

(C) Dr. Bagyinszki Gyula: 51

(C) Dr. Bagyinszki Gyula: 55

(C) Dr. Bagyinszki Gyula: 56

(C) Dr. Bagyinszki Gyula: 57

(C) Dr. Bagyinszki Gyula: 58

(C) Dr. Bagyinszki Gyula: 59

(C) Dr. Bagyinszki Gyula: 64

(C) Dr. Bagyinszki Gyula: 65

(C) Dr. Bagyinszki Gyula: 68

(C) Dr. Bagyinszki Gyula: 69

(C) Dr. Bagyinszki Gyula: 73

You might also like