Szövegszerkesztés Tipográfia a szövegszerkesztésben

Tipográfia a szövegszerkesztésben
A tipográfia fogalma

A tipográfia görög eredetű szó, a XVI. századtól használjuk.

• Tüposz: vert vagy vésett ábra
• Grafo: írni
A tipográfia a készülő nyomtatványok szedésformájának a tartalom jellegének és az
esztétikai formák figyelembevételével történő kialakítását jelenti.

A tipográfia feladata

A tipográfia feladata nem egyszerűen a szöveg közlése, hanem a szöveg megértetése,

a közölt szöveg magasabb szintű átadása, vagyis a szöveg formákba való elrendezése.
Legkisebb eleme a hangokat szimbolizáló betű, ami egyben a legalapvetőbb tipográfiai
forma, mint építőelem.
Valamely nyomtatvány tervezése során a tervező feladata a felhasználásra kerülő betű-
típus és betűfokozat meghatározása. Az alkalmazásra kerülő betűfajtát esztétikai, ol-
vashatósági, kivitelezési szempontok figyelembevételével kell meghatározni!
A betűkialakítás szempontjai:
• olvashatóság;
• tartalom és a forma összhangja (betű és illusztráció kapcsolata);
• sorritkítás módja és a nyomandó anyag (papír) minősége;
• címbetű és szövegbetű kiválasztásának összhangja, a betűfokozat meghatározása.

A betűcsaládon belül a betű illetve szöveg lehet:

• verzál (csupa nagybetű);
• kurrens;
• álló;
• dőlt, kurzív, italic;
• kövér;
• félkövér;
• kapitális, kiskapitális.

Készítette: SZÁMALK Zrt, Szakképzési Igazgatóság 1

Szövegszerkesztés Tipográfia a szövegszerkesztésben

A betű felépítése

A szövegsor a kurrens betűszemek sora, a betűszem alsó vonala a talpvonal, ez alatt az

írásjelek alsó kinyúlásai vannak. A betűszem felső vízszintes vonala a felső vonal, e fe-
lett a betűszem felső kinyúlásai, ill. indexjelek vannak. A közép-sorvonal adja a sor leg-
sűrűbb szürke részét. Fontos a szalagok közötti távolság – a sor talpvonala és az utána
következő sor felső vonala közötti távolság minimum akkora, mint a közép-sorvonal ma-
gassága; optimálisan a közép-sorvonal magasságának 115–120%-a.

1. ábra
A betű felépítése

Ascent: felső befoglaló vonal

Descent: alsó befoglaló vonal
Ascender: felnyúló szár
Descender: lelógó szár
Base line: betű alapvonal

Nyomdaipari mértékrendszerek

A betűfokozatok méreteit tipográfiai pontban adjuk meg. Két nagy mértékrendszer van, a
pontrendszer és az angolszász területeken használt picarendszer. A mértékegység jele
pontrendszerben p, picarendszerben pt.

Pontrendszer (Didot)
A pont a francia F. Didot és a német H. Berthold által kidolgozott tipográfiai mértékegy-
ség (a méter 2660-ad része, kb. 0,376 mm). A legkisebb betűméret az egypontos (nyol-
cad petit).
1 tipográfiai pont = 0,376 mm
1 mm = 2,66 tipográfiai pont

Készítette: SZÁMALK Zrt, Szakképzési Igazgatóság 2

Szövegszerkesztés Tipográfia a szövegszerkesztésben

Picarendszer
Az angolszász területeken az angolszász pont (pica pont) az elterjedt, ami közel azonos
a didot ponttal, egész pontosan 1 pica pont = 0,934 didot pont.
Szokás még a pont tizenkétszeresét is mértékegységként használni, ami a didot pontnál
egy ciceró (= 4,511 mm), a pica pontnál pedig egy pica (= 4,212 mm), ami hozzávetőleg
a hüvelyk (inch, 25,4 mm) egyhatoda.
1 pont = 0,351 mm = 0,934 Didot pont
12 pont = 1 pica = 4,212 mm

Betűközök, betűkapcsolatok, egalizálás

A ma használt nyomtatott betűink mindegyike egy vízszintes és függőleges vonalak által

határolt derékszögű felület síkjában helyezkedik el.
Ha túl közel kerülnek egymáshoz az írásjelek, folyamatos olvasásnál nehezebbé válik a
karakterek felismerése, mert rajzuk a szövegben összemosódik. Ha túl nagy az egyes
betűk közötti távolság, az olvasó kénytelen azokat egyenként befogadni, és nem betű-
csoportokat, ill. szóképet lát.
A betűközök túlzott növekedése vagy csökkenése a szöveg olvashatóságát és esztétikai
megjelenését lényegesen rontja, ezért kell a betűközöket egalizálni: meghatározni a
betűtípusoknál az optimális betűtávolság mértékét.

2. ábra
Egalizálás szemléltetése

Egalizálásról beszélünk akkor, amikor nem megfelelő a betűk, karakterek közelítése,

ezért közelíteni vagy távolítani kell őket egymástól. A betűk, jelek törzsszélességét oly
módon kell növelni vagy csökkenteni, hogy egyenletes szövegritmust képezzenek: köny-
nyen, folyamatosan, jól olvashatók legyenek.

Készítette: SZÁMALK Zrt, Szakképzési Igazgatóság 3

Szövegszerkesztés Tipográfia a szövegszerkesztésben

Sorköz, szóköz, ligatúra, iniciálé

A sorközök megválasztásánál a döntő szempont az olvashatóság. Ha túl nagy, akkor a

szemünk nem tud automatikusan a sor elejére állni, ezért azt meg kell keresni. Ha túl
szűk, akkor a betűk felnyúló és lelógó szárai egymásba érnek, nem tudjuk eldönteni,
melyik sort is olvassuk. A sorközök optimumát befolyásolja a választott betűtípus, de a
betűnagyság 120–140 %-a közötti értékek többnyire megfelelőek.

Az esztétikailag legszebb, legharmonikusabb szedésforma az úgynevezett szoros szó-

közzel alakítható ki (lipcsei szabály). Harmados szóköz: a betűkép szerint számított
törzsméret egyharmada. Szóközök esetében törekedni kell arra, hogy egy soron belül
közel azonos nagyságú szóközök legyenek. Az egymás alatt és fölött elhelyezkedő so-
rok szóközeinek nagysága között ne legyen nagy különbség. Kerülni kell a csatornák
kialakulását és a túl szoros szóközöket. A szóközök beosztását ezen túlmenően megha-
tározza az alkalmazott betűkép szélessége.

A ligatúra 2-3 egymás melletti betű összeépítése; bizonyos betűkombinációk ütközésé-

nek elkerülése céljából használatosak. Ma legtöbbször az f-ligatúrákat használjuk. Pél-
dául: fi; fl; ff; ffi; ffl; oe; ae.

Írásos munkákban az iniciálé a mű, a fejezet vagy a bekezdés első betűje, amely álta-
lában nagyobb a szöveg többi karakterénél. Az iniciálé szó a latin initialis szóból szár-
mazik, melynek jelentése elől álló, kezdet. Az iniciálék gyakran több sornyi magasak, a
középkori kódexek és a korai nyomtatott könyvek fejezeteinek vagy bekezdéseinek élén
figurákkal vagy jelenetekkel gazdagon díszítettek. Ne használjuk iniciálét, ha túl sok a
cím, a bekezdés, mert zavarossá teszi az oldalt. Nem kell feltétlenül díszbetűt alkalmaz-
nunk, megteszi a szövegbetű legalább kétszeres fokozata is. Sok esetben éppen azért
használjuk, hogy az ömlesztett szöveget megtörjük. Ha a szövegbetű kétszeresénél na-
gyobb; akkor süllyesszük be.

Legfontosabb szabályok iniciálé készítésénél:

• Az iniciáléhoz tartozó szót kapcsoljuk össze a kiemelt kezdőbetűvel.
• Két-három betűs kezdőszónál ne használjuk az iniciálét.
• Ha az iniciálét dőlt betűből készítjük, utána akár normállal is folytathatjuk a szót; de
álló iniciálé után soha ne folytassuk dőlttel!

A legáltalánosabban használt a süllyesztett iniciálé. Helyes használatának kritériumai:

• baloldalt a hasáb szélével optikailag álljon;
• alapvonala a süllyesztés utolsó sorának alapvonalával álljon;
• magassága érje el az első sor felnyúló szárainak vonalát;
• az alulról és jobbról határoló térközök optikailag egyenértékűek legyenek.

Készítette: SZÁMALK Zrt, Szakképzési Igazgatóság 4

Szövegszerkesztés Tipográfia a szövegszerkesztésben

Szövegközi kiemelések
A kiemeléseket betűváltozatokkal érjük el!
A lehetséges kiemelések:
• dőlt
• KISKAPITÁLIS (személyneveknél az első betű verzál)
• félkövér, kövér (ilyenkor 1 ponttal vissza kell venni, egyébként optikailag sokkal na-
gyobbnak hat, zavarja az olvasást)

Szövegközi kiemelésként TILOS:

• aláhúzni (mert a lelógó szárakat átvágjuk);
• kapitálist alkalmazni (mert a sorközök kisebbnek hatnak, zavaró);
• ritkítani a szöveg kiemelendő részét, mint kiemelés (szétdobja a szöveget).

Sorzárás
A szedéseknél a kenyérszöveg lehet:
• tömbösre zárt
• tömbösre zárt, de kihajtott (a bekezdések utolsó sorai is teljes szedésszélességűek)
• balra zárt
• szabadsoros (balra zárt, de nincs a sorok végén elválasztás)
• jobbra zárt
• középre zárt

További érdekes ismereteket szerezhet az alábbi weboldalakon:

Ligatúra
Írásbeli kommunikáció

Készítette: SZÁMALK Zrt, Szakképzési Igazgatóság 5

Szövegszerkesztés Tipográfia a szövegszerkesztésben

A nyomdabetűk rendszerezése

A mai értelemben vett nyomtatás találmánya Gutenberg nevéhez fűződik: 1454-ben ki-
adta a híres 42 soros Bibliát (minden hasábjában 42 sor található).

Betűkialakítás szempontjai
• Olvashatóság
• Tartalom és a forma összhangja (betű és illusztráció kapcsolata)
• Sorritkítás módja és a nyomandó anyag (papír) minősége
• Címbetű és szövegbetű kiválasztásának összhangja, a betűfokozat meghatározása

Rendszerezés szempontjai
• a betűk megalkotásának kora
• grafikus jellegzetességei
• betűíró szerszám típusa és alkalmazása
• alap- és összekötő vonalak közötti ellentét
• betűtalpak és alakjuk
• a betű alakjának, szélességének és magasságának aránya
• a keresztező és befutó vonalak magassága és elhelyezkedése
• vastag és vékony vonalvastagságok közti különbség és átmenet fokozatossága
• szerifek (talpban vagy nélkül); a talp és talpcsatlakozás kiképzése

A nyomdabetűk tíz nagy csoportja

• renaissance (velencei és francia) antikvák
• barokk antikvák
• klasszicista antikvák
• betűtalpas lineáris antikvák
• talp nélküli lineáris antikvák
• egyéb antikvák
• írott antikvák
• dísz- és reklámbetűk
• fraktúr típusok, gót
• idegen betűtípusok (görög, cirill, héber, arab, egyéb idegen betűk)

Készítette: SZÁMALK Zrt, Szakképzési Igazgatóság 6

Szövegszerkesztés Tipográfia a szövegszerkesztésben

Betűválasztás
Mivel a szöveg képe hat ránk, ezért a szöveg (szedés) fő szövegét alkotó kenyérszöveg
betűjét határozzuk meg; ennek legfontosabb szempontja az olvashatóság legyen! Ez
leginkább akkor teljesül, ha szemünk többnyire a sor felső vonalát követi, valahol a sor
felső harmadában. Soha nem a betűtalpakon halad.

Az olvashatóság érdekében az alábbi „szabályok” betartása javasolt:

• A kenyérszöveg méretét 10–12 pont közöttinek célszerű választani, természetesen
nem megfeledkezve arról, kinek szánjuk a kiadványt.
• A sortávolságot a betűméretnél minimum 1-2 ponttal nagyobb értékre kell állítani,
mint a betűtípus paramétere.
• A sorok hossza 40–80 karakter között legyen.
• Az azonos stílusú bekezdéseknek mindig egyformának kell lenniük.
• Mindenütt csak egy szóköz legyen, szóközzel ne tabuláljunk, ne igazítsunk.
• Aláhúzást legfeljebb címben alkalmazzunk (ha nem vág át lelógó szárat), kenyérszö-
vegben soha!
• Kiemelésre dőlt, félkövér vagy kiskapitális betűket használjunk.
• Több bekezdésnyi szöveget lehetőleg ne szedjünk csupa nagy, kurzív, félkövér betű-
vel.
• Ha behúzzuk a bekezdés első sorát, a behúzás mértéke minimum 1 kvirt legyen,
hosszabb soroknál több.
• A fejezet első sorát tompán szedjük, hisz előtte úgyis ott a beütés. Kivéve, ha a címe-
ket is behúzzuk. Ekkor a behúzás mértéke akkora legyen, mint a címnél.
• A bekezdés kifutó sora legyen legalább olyan hosszú, vagy hosszabb, mint a követ-
kező bekezdés behúzása.
• Az oldalon kialakuló „folyosókat” (csatornákat) – szóközök függőleges egybeesése –
szüntessük meg.

Készítette: SZÁMALK Zrt, Szakképzési Igazgatóság 7