Professional Documents
Culture Documents
Szövettan Biblia
Szövettan Biblia
Szövettan Biblia
Tartalomjegyzék
SEJTMEMBRÁN: ............................................................................................................................... 9
MEMBRÁN FEHÉRJÉK: ........................................................................................................................ 9
GLYCOCALIX: ................................................................................................................................. 11
EXOCYTOSIS: ................................................................................................................................. 15
ENDOCYTOSIS: ............................................................................................................................... 15
PHAGOCYTOSIS: ......................................................................................................................................... 15
PINOCYTOSIS: ............................................................................................................................................ 16
VESICULARIS TRANSZPORT: ............................................................................................................... 17
LYSOSOMA: .................................................................................................................................. 17
PEROXISOMA: ............................................................................................................................... 18
VESICULA: .................................................................................................................................... 18
Oldal 2
2011. 03. 08. Schulcz Domonkos
MITOCHONDRIUM: ......................................................................................................................... 19
CITOPLAZMA: ................................................................................................................................ 19
CITOSKELETON (SEJTVÁZ):................................................................................................................. 20
MIKROTUBULUSOK:.................................................................................................................................... 20
MIKROFILAMENTUMOK:.............................................................................................................................. 20
INTERMEDIER-FILAMENTUMOK:.................................................................................................................... 21
SEJTCIKLUS:................................................................................................................................... 25
SEJTCIKLUS BELSŐ SZABÁLYOZÁSA: ................................................................................................................ 25
SEJTCIKLUS KÜLSŐ SZABÁLYOZÁSA: ................................................................................................................ 25
SEJTHALÁL: ................................................................................................................................... 26
1. PROFÁZIS: .............................................................................................................................. 27
2. PROMETAFÁZIS: ...................................................................................................................... 27
3. METAFÁZIS:............................................................................................................................ 27
4. ANAFÁZIS:.............................................................................................................................. 27
5. TELOFÁZIS: ............................................................................................................................. 27
CYTOKINÉZIS: ................................................................................................................................ 27
Oldal 3
2011. 03. 08. Schulcz Domonkos
I. MEITOTICUS OSZTÓDÁS: ................................................................................................................ 28
PROFÁZIS:................................................................................................................................................. 28
METAFÁZIS, ANAFÁZIS, TELOFÁZIS:................................................................................................................ 28
II:MITOTIKUS OSZTÓDÁS:.................................................................................................................. 29
1. HÁMSZÖVET: .......................................................................................................................... 34
MIRIGYHÁM: .............................................................................................................................. 40
Oldal 4
2011. 03. 08. Schulcz Domonkos
RETICULUMSEJT (RETICULOCYTA): ................................................................................................................. 44
MELANOCYTA (PIGMENTSEJT): ..................................................................................................................... 44
MESENCHYMALIS SEJTEK: ............................................................................................................................ 44
APIPOCYTA, ZSÍRSEJT, ZSÍRSZÖVETEK: ............................................................................................................ 44
MOBILIS (SZABAD) KÖTŐSZÖVETI SEJTEK: ............................................................................................. 46
MACROPHAG (HISTOCYTA): ......................................................................................................................... 46
HÍZÓSEJT: ................................................................................................................................................. 46
LYMPHOCYTA: ........................................................................................................................................... 46
PLAZMASEJTEK: ......................................................................................................................................... 46
GRANULOCYTÁK: ....................................................................................................................................... 47
EXTRACELLULARIS MATRIX (ECM): ..................................................................................................... 47
KÖTŐSZÖVETI ROSTOK: ............................................................................................................................... 47
AMORF ALAPÁLLOMÁNY:............................................................................................................................. 49
ADHÉZIÓS MOLEKULÁK: .............................................................................................................................. 49
MEMBRANA BASALIS: ................................................................................................................................. 50
PORCSZÖVET: ............................................................................................................................. 53
HYALIN PORC:................................................................................................................................ 53
RUGALMAS PORC: .......................................................................................................................... 55
ROSTOS PORC: ............................................................................................................................... 55
CSONTSZÖVET: ........................................................................................................................... 57
CSONTSZÖVETI SEJTEK:..................................................................................................................... 57
CSONTOK FELÉPÍTÉSE: ...................................................................................................................... 58
CSONTOSODÁSI FORMÁK: ................................................................................................................. 60
3. IZOMSZÖVET: ......................................................................................................................... 62
4. IDEGSZÖVET: ....................................................................................................................... 68
Oldal 5
2011. 03. 08. Schulcz Domonkos
5. AZ EREK SZÖVETTANA:............................................................................................................ 76
A VESE SZÖVETTANA:......................................................................................................................112
VESEMEDENCE, VESEKELYHEK: ..........................................................................................................118
URETER: ......................................................................................................................................118
VESICA URINARIA: .........................................................................................................................119
URETHRA: ...................................................................................................................................120
A FÉRFI NEMI SZERVEK: ...................................................................................................................121
SPERMATOGENESIS: .......................................................................................................................123
Oldal 6
2011. 03. 08. Schulcz Domonkos
A NŐI NEMI SZERVEK SZÖVETTANA: ....................................................................................................131
A MENSTRUÁCIÓS CIKLUS: ...............................................................................................................137
VÉR:...........................................................................................................................................139
ERYTROCYTA: ...............................................................................................................................139
THROMBOCYTA: ............................................................................................................................139
LEUKOCYTA: .................................................................................................................................140
HEMATOPOESIS: .......................................................................................................................144
10. NYIROKRENDSZER:...............................................................................................................149
NYIROKSZÖVET: ............................................................................................................................149
THYMUS:.....................................................................................................................................151
LÉP: ...........................................................................................................................................153
NYIROKCSOMÓ: ............................................................................................................................156
MANDULÁK (TONSILLA): .................................................................................................................157
GERINCVELŐ:................................................................................................................................159
GANGLION SENSORIUM: ..................................................................................................................161
VEGETATÍV GANGLION: ...................................................................................................................162
PERIFÉRIÁS IDEG: ...........................................................................................................................162
RECEPTOROK: ...............................................................................................................................165
EFFEKTOROK: ...............................................................................................................................167
CORTEX CEREBELLI: ........................................................................................................................167
CORTEX CEREBRI:...........................................................................................................................169
ASTROCYTA..................................................................................................................................171
Oldal 7
2011. 03. 08. Schulcz Domonkos
1. Cytomorfológia
Oldal 8
2011. 03. 08. Schulcz Domonkos
A sejtmembrán szerkezete, receptorok és
ioncsatornák:
Sejtmembrán:
elhatárolja a sejtet a környezetétől és kapcsolatot teremt környezetével
elektronmikroszkópos képe: trilaminális (azaz 3 különböző rétegre különíthető el)
vastagsága: 8-10nm
unit membrane: a sejtorganellumok hártyája is trilaminális szerkezetet mutat
alapszerkezete: lipidekből álló kettős réteg, melyek hidrofób részeikkel egymás felé fordulnak
felépítő lipidek: foszfatidok (foszfatidil-kolin, foszfatidil-szerin stb.)
további memebránalkotók:
o glikoproteidek
o szfingolipidek
o koleszterin
lateralis elmozdulás a membránon belül: a zsírsav molekulák testhőmérsékleten igen
mozgékonyak, a membránon belül lateralis mozgádt végeznek, ez plasticidást ad a
membránnak
a membránok vizes közegben mindig meggörbülnek természetükből adódóan és szabad
végeiknél összezárnak, így nincsenek szabad memebrándarabok a sejtekben
diffuziós gát: a lipidek szoros illeszkedésének következtében sok molekula számára gátat
képez a membrán,
a diffúziós gáton csak lipioldékony anyagok és igen kis molekulák képesek átdiffundálni (víz,
gázok stb.)
Membrán fehérjék:
Integráns membránfehérjék:
Karrierek, pumpák:
Oldal 9
2011. 03. 08. Schulcz Domonkos
pl.: Na-K pumpa
Csatornák:
Ioncsatornák:
Receptorok:
Sejtadhéziós molekulák:
Perifériás membránfehérjék:
Oldal 10
2011. 03. 08. Schulcz Domonkos
Glycocalix:
az extracelluláris tér felé néző felszínen
a membrán felszínén lévő szénhidrát tartalmú rész összefoglaló neve
másik neve: sejtburok
legtöbbször a szénhidrátok membránfehérjékhez kapcsolódnak (membrán-glikoproteinek)
proteoglikánok: olyan integráns fehérjék, melyek glükózaminoglikánokat tartalmaznak
szerepe: egyenlőre nem tisztázott, de valószínűleg védelmi célt szolgál
részt vesz bizonyos sejtek antigén sajátságainak kialakításában
Membrán domének:
a sejtmembrán fehérjéi lateralis mozgást végeznek, azonban eloszlásuk egyenletes
az egyenletes eloszlás alól kivételt képeznek azok a területek, ahol a sejtek egymással vagy az
ECM-al kapcsolódnak itt alakulnak ki a membrándomének
előfordulásuk: a sejtkapcsoló struktúráknál, az idegi synapsisokban és hámsejtek apicalis
membránja esetében
Sejtadhéziós molekulák:
homotípiás kapcsolat: olyan kapcsolat amikor a két sejt azonos típusú molekula segítségével
kapcsolódik egymáshoz
heterotípiás kapcsolat: a kapcsolódó membránfehérjék különböző szerkezetűek
Kadherinek:
Szelektinek:
Oldal 11
2011. 03. 08. Schulcz Domonkos
heterotípiás kapcsolatot létesít egy másik sejt membrán-glikoproteinjének szénhidrátjával
Integrinek:
Mátrixkötő fehérjék:
Sejtkapcsoló struktúrák:
Mechanikai kapcsoló elemek:
A sejtkapcsoló struktúrákat kialakító molekulák:
Zonula adherens:
Oldal 12
2011. 03. 08. Schulcz Domonkos
az intracelluláris tér ezeken a helyeken kicsit kitágult (20-40µm)
intermedier-filamentumok kapcsolódnak a cytoplazma felől
a két membrán közötti kapcsolatot a kadherin alakítja ki (desmoglein)
a cytoplazma felöli oldalakon jellegzetes plakkok vannak
nagyon erős mechanikai kapcsolatot alakít ki a sejtek között
Focalis kontaktus:
Féldesmosoma (hemidesmosoma):
Endoplazmás retikulum:
membránnal elhatárolt egymással kommunikáló zsákokból és tubularis elemekből álló
ciszterna rendszer
funkcionalisan és morfológiailag is két típusa van (dER, sER)
Oldal 13
2011. 03. 08. Schulcz Domonkos
Durva felszínű endoplazmás retikulum:
fejlettlen formában: hálózatot alkotó csövekből és ellapult zsákokból áll, melynek felszínéhez
riboszómák tapadnak
kifejlett formában egymással párhuzamosan rendeződő ciszternák
elsődleges funkciója a vektorialis transzláció
a lysosomalis, a szekréciós és a transzmembrán fehérjék képzése a feladata
a lysosomalis és szekréciós fehérjék esetében a fehérjék bejutnak az ER ciszternáiba
az integráns membránfehérjék azonban megakadnak az ER membránjában
az memebránon való átjutás a fehérjék naszcens (feltekerettlen) állapotban történik
a lumenbe került fehétjék felcsavarodnak és egyéb módosításokon esnek át
Golgi-apparátus:
a sejtmag és a ER közelében helyezkedik el
felépítő egységei a golgi-ciszternák, membránnal határolt lapos zsákszerű képletek
3-7 ciszterna alkot egy golgi-komplexet
jellegzetesen poláris képlet
cisz-ciszterna: az ER retikulum felől érkező vezikulákat fogadja
a komplex ellenkező oldala a transz-ciszterna, ahonnan a golgi-vezikulák szétosztása történik
közöttük a medialis ciszternák találhatóak
az ER-ból érkező fehérjék a golgi-ban poszttranszlációs módosításokon esnek át (glikolizálás,
szulfatálás, peptidszakaszok lehasítása stb.)
a fehérjék a cisz oldal felől a transz oldal felé vándorolnak
a szállítást a ciszternák között ide-oda ingázó vezikulák végzik
Oldal 14
2011. 03. 08. Schulcz Domonkos
Endocitózis és exocitózis. Intracelluláris transzport:
Exocytosis:
az exportra termelt anyagok kijutási mechanizmusa
a vacuolum hozzátapad a membrán belső felszínéhez, majd membrán átrendeződés jön létre
a vacuolum és az ECM közlekedik egymással, így a tartalma kiürül
Konstitutív exocytosis:
Szabályozott exocytosis:
Neurotranszmitterek felszabadulása:
Endocytosis:
a sejtnek a környezetéből történő anyagfelvételének egyik lehetséges módja
a sejthártya a cytoplazma felé gödörszrűen begörbül majd hólyag formában lefűződik
a bekebelezett anyagokat a citoplazmától membrán határolja el
Phagocytosis:
aránylag nagy (>0.1-0.2µm) részecskék felvétele pl.: sejttörmelék, baktériumok, elöregedett
vvt. vagy elhalt sejtek
lépései: a bekebelezendó részecske megkötése a sejtfelszínen (passzív folyamat)
a részecske bekebelezése révén jön létre a phagasoma
Oldal 15
2011. 03. 08. Schulcz Domonkos
heterophag vacuolum a sejt idegen anyagot kebelez be
autophag vacuolum: a sejt saját anyagát, sejtorganellumát veszi körül membránnal
Pinocytosis:
oldott anyagok, vagy 0.1 µm mérettartomány alatti anyagok bekebelezése
Folyadékfázisú pinocytosis:
Adszorptív pinocytosis:
Vesiculák lefűződése:
Endosoma:
Endosomák útvonalai:
lysosomák: a korai endosomák késői endosomákká (az endosomán belül kisebb veziculák
vannak) alakulnak, majd a lysosomákkal fúzionálnak
sejtmembrán felé: a sejtmembránnal fúzionál így a receptorokat újra felhasználhatóvá teszi
a golgi-komplex cisz részéhez megy, ahol kapcsolatot létesít azzal
Transcytosis:
mivel a hámsejtek zonula occludenssel szorosan egymáshoz vannak kapcsolva az
anyagszállítás csak transcytosis útján történhet
az egyik oldalon pinocytosis a másikon exocytosis történik
a pinocytosis által felvett ligand nem válik le a receptorról és az endoszóma nem fúzionál
lysosomával
az endoszóma a sejt ellentétes oldalára vándorol és ott kiürül, ahol a receptorok elengedik a
ligandot
pl.: immunglobulinok (plancenta)
Oldal 16
2011. 03. 08. Schulcz Domonkos
Vesicularis transzport:
A sejt kompartimentumai között létrejövő intracelluláris transzport.
1. Exocytotikus útvonal:
a sejtből kifelé vezető útvonal
a dER-ből indul és a golgi-komplexen vezet keresztül a sejtmembrán irányába
ilyen módon jutnak ki: a szekréciós fehérjék, glikoproteinek, proteoglikánok
a sejtmembrán alkotóinak pótlása (fehérjék és lipidek is)
a golgi-transz részéről leváló vesiculák, melyek lysosomalis enzimeket tartalmaznak
2. Endocytotikus útvonal:
a sejt belseje felé irányuló út
endocitosissal kezdődik (phagosoma, pinocytotikus vesicula)
a phagosomák útja egyenesen a lysosomákhoz vezet
a pinocitoticus vesiculumoké pedig az endoszómákon keresztül vezet
a receptormediált pinocytosis során van egy visszfelé irányuló receptor
újrahasznosító útvonal is
Lysosoma:
a phagocytosis által felvett részecskék lebontására szolgáló enzimek a lysosomális enzimek
a lysosomális enzimek a lysosomákban tárolódnak
kb. 0.5-5 µm nagyságú membránnal körülvett vacuolumok
nem nyílnak ki a sejt felszínére
alakjuk elsősorban gömbölyű, de lehet elnyúl is
a lysosomális enzimek savanyú (savas) pH-n működő hidrolitikus enzimek, melyek képesek a
sejt miden kémiai komponensét lebontani
működésükhöz kb. 5-5.5 pH kell
a megfelelő pH-értéket a lysosoma membránjában lévő proton-pumpa biztosítja
Primer lysosoma:
Rezidualis test:
Oldal 17
2011. 03. 08. Schulcz Domonkos
pl.: a szívizomban és a neuronokban a lipofuszcin (sárgásbarna színű granulumok)
Peroxisoma:
membránnal körülhatárolt kisméretű (0,1-1µm) sejtorganellum
belsejében közepes sűrűségű finoman grnuláris anyag található
beltartalam peroxisomalis enzimek keveréke
peroxidáz: hidrogént von el a különböző szerves vegyületektől (oxigén jelenlétében)
így hidrogén peroxid keletkezik, ami súlyos méreg
a kataláz bontja el a hidrogénperoxidot vízre és oxigénre
tartalmaz még: zsírsav-oxidázokat (zsírsavakat bont)
előfordulása: nagy mennyiségben a májban ahol méregtelenítésben vesznek részt, alkohol
lebontása (acetaldehiddé)
másik jellegzetes előfordulási helye a vesehámsejtekben
szaporodásuk a már meglévő peroxisomákból történő bimbózással zajlik
Vesicula:
az ER-ról a Golgi-komplexről, a sejtmembránról lefűződő membránnal körülvett belső tér a
cytoplazmán belül
a pinocytosis során lefűződő vesiculák az endosomák
korai endosoma: a pinocytotikus vesiculák összeolvadásával kialakuló nagyobb képlet
Multivesiclaris testek:
Citoplazma zárványok:
A sejtek az energiát a felvett anyagok kötéseiből nyerik, azt helyezik bele egy univerzális molekulába
az ATP-be. Az ATP makroerg kötéseiben tárolódik az energia
Oldal 18
2011. 03. 08. Schulcz Domonkos
Mitochondrium:
pálcika vagy fonál alakú kettős sejtmembránnal körülhatárolt sejtorganellum
méretük: néhány mikrométer hosszú és 0.5-1 mikrométer széles
eozinnal erősen rózsaszínűre festődnek azok a részek ahol vannak
két membránnal határolt,
a külső membrán sima felszínű, míg a belső sok helyen begyűrődik (felületnövelés)
a begyűrődések általában lemezszerűek, de lehetnek csőszerűek is
intermembrán tér: a két membrán közötti térség
mátrix a belső membránon belüli rész (benne sötét kalciumfoszfát szemcsék lehetnek)
számuk a sejt energiai igényéhez alkalmazkodik (sok: izomsejtek, iontranszportot végző
sejtek)
az újszülöttekben lévő barna zsírszövet mitokondriumai hőt termelnek (termogenin-
csatorna)
Saját génexpressió:
Mitokondrium szaporodása:
Citoplazma:
a sejtmag és a sejthártya közötti térrész
a cytoplazma és a belső terek közötti különbségek: (ionösszetétel, kémhatás,
fehérjeösszetétel)
részei:
Oldal 19
2011. 03. 08. Schulcz Domonkos
o plazmamembrán
o citoszól
o sejtorganellumok
citoszól: vizes fázis (víz 80-95% és benne oldott anyagok) enzimeket tartalmaz
o citoskeleton (vízben nem oldható fehérjék szövedéke)
a citoplazma lehet szol (a kolloidrészecskék hidrátburkukkal együtt elmozdulhatnak és gél
állapotú (a kolloidrészecskék nem tudnak elmozdulni) a sejtváz elemei egymással
összekapcsolódnak
Citoskeleton (sejtváz):
mechanikai stabilitást biztosít a sejtnek
sejten belüli anyagszállítás
dinamikus szerkezet kialakítása
hely- és helyzetváltoztató mozgás
mikrotubulusok
intermedier-filamentumok
aktin-filamentumok
Mikrotubulusok:
kb. 25 nm
felépítésük: α tubulinok és β tubulinok alakítanak ki egy tubulin dimert melyek egymásra
rakódnak így kialakítva egy protofilamentumot
egy mikrotubulus kilakításában 13 protofilamentum vesz részt melyek egy csőszerű képletet
alkotnak
a mikrotubulus egyik végén az α ( - vég), míg a másikon a β tubulinok ( + vég) helyezkednek el
a mikrotubulusok polarizáltak
igen gyorsan képesek fel és leépülni (polimerizálódni és depolimerizálódni)
növekedése: a + véghez ujjabb GTP tartalmú tubulin dimerek kötődnek
a polimerizáció csak nukleációs helyeken indulhat meg
szerkezeti stabilitást szolgáló fehérje pl.: MAP (mikrotubulus associalt protein)
a – végük a centriolum környezetében horgonyzódik le a MTOC-ban
a MTOC (mikrotubulus organizáló centrum) ból sugárzanak ki a sejten belül
Funkciója:
Mikrofilamentumok:
aktin fehérjékből épül fel
Oldal 20
2011. 03. 08. Schulcz Domonkos
6-8 nm vastagságú
leggyakrabban egymáshoz társulva kötegeket hoznak létre
képes gyorsan felépülni és lebomlani
alapegysége az aktin molekula
a G aktin molekulák egymás végeihez kapcsolódnak, fonálszerű láncot hoznak létre (F-aktin)
két F-aktin egymás körül csavarodik és kialakítja az aktin-filamentumot
poláris egyik vége + a másik a – vég
a mikrofilamnetumok a + végükön polimerizálódnak
a membrán alatt sűrű szövedéket képeznek (sejtcortex) a + végükkel vannak a membránhoz
horgonyozva
a sejtkapcsoló struktúrák stabilizálására a kötegszerű aktin-filamentumok alkalmasak
a mikrobolyhok és a stereociliumok tengelyét is mikrofilamentum kötegek stabilizálják
jelenlétével döntően befolyásolja a citoplazma szol-gél állapotát
aktív mozgás résztvevője motorfehérje (miozin) jelenlétében
Intermedier-filamentumok:
átmérőjük 10nm
masszív ellenálló struktúrái a sejtváznak
olyan helyeken fordulnak elő, ahol a sejt mechanikai hatásoknak van kitéve
gyakran a magot körbevevő gyűrűt alkotnak
a cytoplazmában kötegeket alkothatnak (desmosomák és hemidesmosomák)
nagy stabilitásuk miatt fontos szerepük van a sejt alak kialakításában
plektin: az intermedierfilamentumokat a sejtváz többi eleméhez köti vagy egymással köti
össze őket
felépítés: két helikális középdarabbal rendelkező fehérje összetekeredésével jön létre a
dimer melyek paralel elhelyezkedésűek két dimer antiparalel módon tetramert alkot
mindkét vége azonos szerkezetű, nem poláris
a tetramerek végükkel kapcsolódnak egymáshoz
intermedier filamentumokat felépítő fehérjék:
o keratin: körömben, szőrben , hámféleségekben fordul elő
o vimentin: a mesenchymalis eredetű sejtekben fordulnak elő (támasztószövetek,
érendothel)
o dezmin: izomsejtekben
o GFAP (gliaris fibrillaris acidikus protein): ependyma, Schwann-sejtek
o neurofilamentum: a neuronokban fordul elő
o lamin: a nuklearis lamina képzésében vesz részt
Oldal 21
2011. 03. 08. Schulcz Domonkos
ezt fehérjéket tartalmazó MTOC rész veszi körül
Centriolumok:
kb. 0.2-0.5µm hosszú hengeres struktúrák
felépítése: hengerpalást mentén rendeződött mikrotubulusok, egy mikrotubulus csoportban
3 darab mikrotubulus van (1 teljes (13) és kettő részleges(10))
a hármas egységekből összesen 9 darab van melyek koncentrikus kör mentén helyezkednek
el ( 9x3)
a tripletek egymással hegyesszöget zárnak be
a mikrotubulusok egy tömöt többféle fehérjét tartalmazó képletbe ágyazódnak
a két centriolum egymással derékszöget zár be
egyik az érett a másik a nemrégiben replikálódott (S-fázis)
MTOC:
a cytocentrum másik komponense
nukleációs pontokként szolgál a mikrotubulusok számára
innen sugároznak ki a mikrotubulusok
Basalis test:
Oldal 22
2011. 03. 08. Schulcz Domonkos
Primer csilló:
nem mozgékonyak
hiányzik belőlük a középső két microtubulus
a membránjukba épített receptorok miatt érző funkcióval bírnak
pl.: retinalis fotoreceptorok
Mozgásuk:
Funkció:
Flegellum:
a hímivarsejtek farkát kissé módosult csilló képzi
a sejten általában 1-2 ostor van
mozgásmintázata különbözik a csilló mozgásától
Sejtmag szerkezete:
Sejtmag alakja:
leggyakrabban gömbölyű formájú
hengeres sejtekben megnyúlt ovális alakú
simaizomsejtekben orsó vagy pálcika alakú
sejtmag betüremkedés miatt lehet vese alakú vagy lebenyezett
szegmentált a sejtmag kisebb darabokban van jelen
Kromatin:
a genom és az azt tömörítő fehérjék
basifilen festődő rész
hisztonfehérjék (H1,H2A, H2B, H3, H4) az 1 es kivételével a többiből 2 darab van jelen melyek
egy kisztonmagot alkotnak
a hisztonmagra tekeredik fel a DNS, így alakul ki a nukleoszóma (11nm)
így egy gyöngyfüzérhez hasonlító szerkezet jön létre
a DNS tovább kondenzálódik és a gyöngyfüzér szerű rész feltekeredik így 30nm es
kromatinfonalat alakít ki
Oldal 23
2011. 03. 08. Schulcz Domonkos
a kromatinfonál fehérjék mentén hurkokba rendeződik (kromatin köteg)
Heterokromatin: a genom nagyfokú feltekeredettsége sötétebb területek a sejtmagban,
nincsen RNS szintézis
o konstitutív heterokromatin: a sejt egész élete alatt fennálló szerkezet (a DNS végig
inaktív állapotban van)
o fakultatív heterokromatin: a genom képes eukromatinná alakulni
Eukromatin: a feltekeredés alacsonyabb szinten van, lazább szerkezet, lehetőség van a
trankripcióra, nagyobb helyet igényel, ezért az intenzíven szintetizáló sejteknek nagyobb a
sejtmagja
a kromoszómák legalább egyik vége a sejtmagmembránhoz horgonyzódik ki
Sejtmagvacsak (nucleolus):
egy vagy több is lehet egy sejtmagban
erősen basofil
nincs külön membránnal határolva
a riboszóma prekurzorai termelődnek itt
részei:
o NOR (nucleolus-organisator): a pre-rRns gének foglalnak helyet itt (emberben 5pár
kromoszómán)
o nucleolonema: szabálytalan hálózatos rész a NOR körül
pars fibrosa: a riboszómális RNS-ek prekurzorainak termelése
pars granulosa: a riboszóma alegységek érése
Sejtmaghártya:
elválasztja a sejtmag anyagait a cytoplazmától
két párhuzamos membránból áll
a közöttük lévő tér a perinuklearis ciszterna
a perinuklearis ciszterna sokban hasonlít a dER ciszternáihoz sokszor kommunikál is azokkal
a ciszterna cytoplazmatikus felszínén gyakran riboszómák vannak
a kromatin felüli részén van a lamina fibrosa
lamina fibrosa: intermedier filamentumokból és laminból épül fel
Magpórusok:
Oldal 24
2011. 03. 08. Schulcz Domonkos
Sejtciklus, sejthalál és regeneráció:
Sejtciklus:
G1- fázis:
a G1 fázis hossza szabja meg hogy a sejt milyen hosszan marad interfázisban (két osztódás
közötti fázis)
az interfázis akár évekre kialakulhat, ilyenkor a G1-fázisban megrekedt sejtek un. G0
fázisban vannak
o G0-fázis: a sejt nem tudja átlépni a G1/S ellenőrző pontot
o a legtöbb differenciált sejt ekkor végzi valós funkcióját és csak ritkán osztódnak
o bizonyos sejtek sosem lépnek vissza a sejtciklusba, azaz sosem osztódnak többet
(pl.: neuronok, szívizom)
o a hibás vagy elöregedett sejtek a G0-fázisban a programozott sejthalál miatt
elpusztulnak
o vannak sejtek melyek sosem jutnak a G0 fázisba, azaz állandóan osztódnak
a G1-fázis során az osztódott sejt sejtorganellumai kiegészülnek
egyes differenciált ejtek ekkor végzik specifikus feladataikat
restrikciós pont: (G1/S ellenőrző pont), ha a sejt ezen áthalad a továbbiakban a DNS
replikációjához szükséges apparátus szintetizálja meg
S-fázis:
G2-fázis:
M-fázis:
Oldal 25
2011. 03. 08. Schulcz Domonkos
a G1-ben lefékeződött sejtciklus általában valamilyen külső tényező tolja át a restrikciós
ponton pl.: növekedési faktorok, hormonok
Sejthalál:
minden sejt magában hordoz egy önpusztító programot
ha a program aktiválódik a sejt öngyilkos lesz (programozott sejthalál)
károsító hatásokra bekövetkezett sajthalál (nem programozott) necrosis
Apoptisis:
embryonalis fejlődés: a keletkezett sejtek jelentős része elpusztul, pl.: ujjak közötti
úszóhártya eltűnése, ízületi rés megjelenése,
felnőtt ember normális működése mellett: felesleges spermiumok lebomlása, emlőmirigy
visszafejlődés a szaporodási időszak után
sejtöregedés: pl.: hormonfüggő mirigysejtek (prostata, ovarium), hajhagymák visszafejlődése
kóros állapotok: pl.: neurodegeneratív betegségek
Autophagia:
Necrosis:
A mitosis stádiumai:
Az emberi sejtek nagytöbbségében diploid kromoszóma készlet található (46 kromoszóma), a
sejtosztódást megelőzően a sejtben 4 haploid kromoszóma készletnek megfelelő DNS van.
Oldal 26
2011. 03. 08. Schulcz Domonkos
1. Profázis:
a centroszómák szétválnak és a mikrotubulusok segítségével a sejt két legtávolabbi
pontjára tolódnak el
körülőttük kialakulnak a mikrotubulusok, a leghosszabbak létrehozzák a mitotikus orsót
megjelennek a kromoszómák a kromatin kondenzációja révén
a sejtváz átrendeződik az intermdier filamentumok depolarizálódnak
az ER és a golgi-komplex ciszternái vesikulákra esnek szét
2. Prometafázis:
a maghártya szétesik, a perinukleáris ciszterna vezikulákká darabolódik
a centromer régió külső felszínén lévő kinetochor-hoz kapcsolódnak a mikritubulusok
a poláris mikrotubulusok addig nőnek míg elérik a másik oldali pólust
kialakult az osztódási orsó
3. Metafázis:
a kromoszómák az osztódási orsó egyenlítői síkjába rendeződnek
kialkul a metafázis-lemez
metafázis ellenőrző pont
4. Anafázis:
két egy időben lejátszódó folyamat:
anafázis A: a tesvérkromatidok szétválása (a hozzájuk közelebb eső pólus felé
vándorolnak)
anafázis B: az oasztódási orsó megnyúlása
5. Telofázis:
a pólusra megérkeznek a kromoszómák
a kromoszómák fokozatosan dekondenzálódnak
a maghártya visikularis darabjaiból elkezd a maghártya kialakulni
a centrosoma mitosist koordináló szerepe megszűnik
Cytokinézis:
a cytoplazma kettéválása az anafázis során megindul
a két sejtpólus között a középsíkban megjelenik egy barázda
aktinfilamentumokból álló gyűrű képződik, mely egyre szűkül
a két sejt szétfűződik
a sejtorganellumok fele-fele arányben oszlanak meg a két leánysejt között
A meiosis stádiumai:
Kizárólag az ivarmirigyekben (oogenesis, spermatogenesis) lezajló sejtosztódás. Az osztódást
követően 4 genetikailag különböző (egymástól és az anyasejttől) haploid sejt keletkezik.
Oldal 27
2011. 03. 08. Schulcz Domonkos
Előnye: biztosítja a genetikai változatosságot, megtermékenyítésre alkalmas haploid sejtek
keletkeznek.
Két nagyobb részfolyamatból áll: először a 4n genetikai állományú sejt osztódik 2x2n majd ezek
osztódnak tovább 4xn.
I. meitoticus osztódás:
Profázis:
Leptoten:
Zygoten:
Pachyten:
Diploten:
Diakinesis:
Oldal 28
2011. 03. 08. Schulcz Domonkos
II:mitotikus osztódás:
A mitósishoz nagyon hasonló sejtosztódás, de nem előzi meg DNS replikáció. Összesen 4 utódsejt
keletkezik.
Oldal 29
2011. 03. 08. Schulcz Domonkos
2. Általános szövettan
Oldal 30
2011. 03. 08. Schulcz Domonkos
A sejtek és szövetek előkészítése fény- és
elektronmikroszkópos vizsgálatra. Metszési és festési
módszerek:
Szövettani minták:
autobiopsia
biopsia
műtéti preparátum
kísérleti állat preparátum
sejtpreparátum
szövettenyészet
Fixálás:
eredeti struktúrák rögzítése,
ellenállóság növelése a kezelhetőség érdekében,
víz oldékony komponensek megőrzése,
enzimműködés gátlása:
o autolitikus (lysosomalis)
o hidrolitikus (bakterialis)
módszerek:
o perfúziós fixálás (érrendszeren keresztül)
o immerziós fixálás (diffúzió kihasználása)
rögzítőszerek:
o additív (reaktív) rögzítőszerek: a fehérjék aminó-csoportjai között keresztkötések
kialakítása (denaturálás)
aldehidek (formaldehid, glutáraldehid)
acrolein
ozmium-tetroxid (OsO4)
o koagulációs rögzítőszerek: (szöveti zsugorodás!) a fehérjék és a nukleinsavak
koagulálása (hidrátburkuk elvétele), töltésviszonyok felborítása
pikrinsav
ecetsav
triklórecetsav
alkohol
aceton
Oldal 31
2011. 03. 08. Schulcz Domonkos
higany(II)-klorid
o fixálókeverékek: (Carnoy, Bodain)
Festés, lefedés:
a parafinos minta nem festhető!
Parafin eltávolítása: (intermedier, alkohol, víz)
Festés*
Lefedés (kanadabalzsam, Depex, fedőlemez) tartósítás és a törésmutatók korrekciója
Fagyasztott metszés:
vibratóm/fagyasztó mikrotóm, ebben hűtik le a mintákat
kriosztát: -7 - -20 °C közötti hőmérséklet
a rögzítés a tárgylemezen történik a metszés után,
6-20 µm-es metszetek
a jégkristályok roncsoló hatását a krioprotekcióval lehet mérsékelni (30% cukoroldat)
előnye: gyors módszer és a kémiailag természetes szövetállapot fennmarad, a lipidek nem
oldódnak ki
Oldal 32
2011. 03. 08. Schulcz Domonkos
Elektronmikroszkópos előkészítés:
Metszetkészítés célja: kellően vékony (30-100nm), jól átvilágítható és jól kontrasztozott preparátum,
mely ellenáll a vákuumnak.
Hisztokémia:
A különböző kémiai komponensek lokalizációjára alkalmas szövettani módszer. Nemcsak morfológiai
megismerés, hanem kémiai tulajdonságok is kimutathatók.
PAS (perjódsav-Schiff)- reakció (a cukorgyűrű felhasad és a hasadás két oldalán lévő hidroxid-
csoportok aldehiddé oxidálódnak, a bekötődő (kénsavval elszíntelenített) fuchsin (leuko-
fichsin, Schiff-reagens) püspöklila színt ad
lektincitokémia: egyes szénhidrát-csoportok szelektív felismerése, bekötődő és jelölt lektinek
segítségével (FM, EM)
GEG: glükóz-amino-glikánok, savanyú mukopoliszacharidok (metacromasia, toluduin-kék)
Enzimhisztokémia:
Szöveti enzimaktivitás kimutatása,
acetilkolin-észteráz (motoros véglemezeknél)
fekete csapadék látható
Immunhisztokémia:
Ellenanyag-antigénkötődésen alapszik
Szöveti epitópok (antigén molekula azon része, melyhez az antitest kötődik) kimutatása
Primer, szekunder tercier antitestek
poliklonális: egyetlen epitóppal szemben (specifikusabb jelölés)
Kimutatás: immunfluoreszcencia vagy enzim vagy kolloidális aranyrészecske segítségével
Oldal 33
2011. 03. 08. Schulcz Domonkos
In situ hybridizáció:
komplementer nukleinsav láncok egymáshoz való specifikus kötődése,
radioizotópos jelölés,
detektálás: autoradiográfiával vagy fluoreszcens jelöléssel (FISH), vagy dioxigénes jelölés és
immunhisztokémiai detektálás
Autoradiográfia:
kismolekulájú radioizotóppal jelölt anyagot beadva, az beépül
detektálása: fényérzékeny emulzióval (ezüstszemcsék)
1. Hámszövet:
Általános jellemzők:
Oldal 34
2011. 03. 08. Schulcz Domonkos
o mozgásra specializálódott: kinocilium (aktív mozgás, mikrotubulusok) (méhkürt,
légcső)
felszínnövelés válhat szükségessé (mikrobolyhok, stereociliumok)
o a sejtek hengeres nyúlványai, bennük aktin-filamentum köteget vannak
o a stereocilium hosszabb és elágazhat
o a mikrobolyhok az alapfelszínt 10-20-szorosára növelik
o mikrobolyhok sokasága a sejtek apicalis felszínén a kefeszegély (cuticula) (vékonybél,
vese prox. csatornái)
o mozgást szolgáló képletek: kinociliumok
Hámok csoportosítása:
fedő hám (epithelium)
o a sejtrétegek száma (egyrétegű, többrétegű)(a membrana basalison elhelyezkedő
sejtsorok száma)
o a sejtek alakja (mikroszkópban a sejtmagok alakja) (lap-, köb-, hengerhám, átmeneti
hám (urothelium)) a legkülső élő sejtréteg alakja határozza meg
mirigyhám
érzékhám
pigmenthám
Egyrétegű laphám:
a sejtek laposak (a sejtmag lapos és párhuzamos a membrana basalissal)
a sejt azon része, ahol a sejtmag található a mag mérete miatt kiszélesedik
előfordulása:
o alveolusok
o vese Bowmann-tok parietalis lemeze
o Henle-kacs vékony szegmentje
o agyburok
alakilag laphám, de funkció tekintetében és eredet tekintetében különböző különleges
hámok
o mesothel (testüregek savós hártyája) pl.: pericardium, pleura, peritoneum
o endothel a cardio vascularis rendszert borító hám)
Egyrétegű laphám
Endocardium 200x
Oldal 35
2011. 03. 08. Schulcz Domonkos
Egyrétegű köbhám:
a réteget alkotó sejtek köbös (hasáb) alakúak
a sejtmag gömbölyű és a sejt közepén helyezkedik el
előfordulás:
o petevezeték
o vese prox. és dist. tubulusai
o plexus choroideus
o pajzsmirigy folliculusai
o amnion
o kefeszegélyes köbhám: a vese prox. tubulusaiban (felszívás)
Egyrétegű köbhám
Vesepapilla 200x
Egyrétegű hengerhám:
a sejtek hasáb alakúak (inkább hasáb, mint henger)
a sejtek magasabbak, mint amilyen szélesek
az ovális (a membrana basalisra merőleges) sejtmagok központi vagy basalis
elhelyezkedésűek
előfordulás:
o a tápcsatornában a gyomor nyálkahártyájának felszínén
o mirigy kivezető-csövekben pl.: nyálmirigyek
o uterus
o csillós hengerhám: méhkürtben
Oldal 36
2011. 03. 08. Schulcz Domonkos
Egyrétegű hengerhám
Epehólyag 200x
Többmagsoros hengerhám:
a sejtek mindegyike érintkezik a membrana basalissal, azaz egy rétegű
a sejtek különböző magasságúak, így a sejtmagok több sorban vannak
a felszínt elérő sejtek általában nyúlványokkal rendelkeznek
o kinociliumos: felső légutak (hörgőcskékig), fülkört, dobüreg, könnytömlő belső
felszíne
o stereociliumos: mellékhere csatornáiban (ductus epididymis, ductus deferens)
Oldal 37
2011. 03. 08. Schulcz Domonkos
Többrétegű el nem szarusodó laphám:
a legfelső sejtréteg ellapult laphám
jelentős mechanikai igénybevételnek kitett helyeken fordul elő
nagy mechanikai ellenálló képességgel rendelkezik
o több sejtréteg
o a hám és a kötőszövet határa hullámos (papillák)
o fejlett belső sejtváz rendszer
o erős intercellularis kapcsolatok
a sejtek a kötőszövetes réteg ereiből kapják a táplálékot diffúzióval
rétegei:
o stratum germinativum (basale, cylindrocellulare)
hengeres sejtek, mitoticus aktivitásuk pótolja a felszínről leváló sejteket,
o stratum spinosum (polygonale)
sokszögletű sejtek, melyek között gyakoriak a desmosomák,
o stratum planosecculare
ellapult laphám sejtek,
előfordulás:
o cavum orbistól a gaster cardiáig
o vagina
o szaruhártya felszíni hámja, de nincsenek papillák
Többrétegű el nem szarusodó
laphám
Esophagus 200x
Oldal 38
2011. 03. 08. Schulcz Domonkos
Többrétegű elszarusodó laphám
Epidermis
Többrétegű köbhám:
a verejtékmirigyek kivezető csövében fordul elő
Urothelium
Húgyhólyag
A felszínen az esernyő sejtek
Oldal 39
2011. 03. 08. Schulcz Domonkos
Többrétegű hengerhám:
az felszín közeli réteg henger hám sejtekből áll
a basalis réteg köbös vagy hengeres alakú
előfordulása:
o a férfi húgycső pars spongiosa
o a kötőhártya áthajlási redője
o nagy mirigyek kivezető csöve
Többrétegű hengerhám
Húgycső 200x
Mirigyhám:
bizonyos sejtek feladata a szervezetben anyagok kiválasztása,
a szervezet számára fontos anyagok kiválasztása a szekréció
a felesleges salak anyagok elválasztása az exkréció
Szekréciós fedőhám:
Endoepithelialis mirigyek:
Oldal 40
2011. 03. 08. Schulcz Domonkos
Duodenum 200x
Ileum PAS
Glandula submandibularis
1. Mucinosus végkamra
2. Serosus végkamra
Oldal 41
2011. 03. 08. Schulcz Domonkos
Exoepithelialis mirigyek:
a mirigyek a fedőhámba betüremkedve és elágazódva találhatók
több sejtből álló mirigyek
Csoportosítás:
a váladék nyomása
myoepithel sejtek (hám eredetű izom funkcióval rendelkező sejtek)
Érzékhám (neuroepithelium):
a külvilág egyes ingereinek felvételére specializálódott sejtek, melyek átmenetet képeznek a
hámsejtek és az idegsejtek között
támasztósejtek között helyezkedik el
primer érzéksejt: a sejtből kiinduló nyúlványon keresztül fut az ingerület pl.: szaglóhám
Oldal 42
2011. 03. 08. Schulcz Domonkos
secunder érzéksejt: olyan hámsejt mely ingerületét egy idegrostnak agya át pl.: szőrsejtek
halló és egyensúlyozó szerv, ízlelő bimbók
Pigmenthám:
olyan hám melynek cytoplazmájában membránnal körülvett pigmentanyag (melanin) van
az emberben a szem ideghártyájának legkülső az érhártyával szomszédos része
A bőr esetében az elszarusodó hám basális sejtjei közé nyúlványos melanocyták vándorolnak be.
Hámregeneráció:
A belső szerveket borító hámokhoz mindig tartozik valamennyi kötőszövetes alap is (lamina propria)
a hám és a laza kötőszövet együttesen képezi a nyálkahártyát (tunica mucosa).
a testüregeket borító mesothel sejtek alatt is van laza kötőszövet, a kettő együtt a savós hártyát
(tunica serosa) alkotja.
2. Kötő- és támasztószövetek:
Két fő komponens építi fel: a sejtközötti állomány és a sejtek.
Kötőszöveti sejtek:
Fix kötőszöveti sejtek:
Fibrocyta:
15-18µm hosszúkás megnyúlt sejtek
a kollagén rost kötegek felszínére tapadnak
vékony plazmájuk gyengén festődik
sejtmagja tömött heterokromatikus jellegű
kevés ER ciszterna és riboszóma, ami a sajt csökkent szintetikus aktivitására utal
Fibroblast:
Oldal 43
2011. 03. 08. Schulcz Domonkos
sok szabad riboszóma, és fejlett golgi-apparátus
a mesoblastból alakul ki (mesenchymalis sejt)
Reticulumsejt (reticulocyta):
a reticularis kötőszövetben lévő a fibrocytához hasonló funkciójú sejt
nagy ovális alakú laza szerkezetű sejtmag
csillagalakban elágazó sejt
rácsrostokat termel és behüvelyezi azt
Melanocyta (pigmentsejt):
pigment tartalmú szemcséket tartalmazó nyúlványos sejt
a bőr kötőszövetében van kisfokú vándorlásra képes sejt
a bőrhám legalsó rétegébe nyomul
a szem érhártyájának kötőszövetében is előfordul
Mesenchymalis sejtek:
az embryonalis kötőszövet sejtje
képes kötőszövet, porc-, csont-, zsír-, simaizomsejtté differenciálódni
fibroblasttá differenciálódva az ECM anyagát szintetizálja
a sejtek alakja szabálytalan sokszor orsó vagy csillag
sejtmagjuk nagy ovális alakú és laza heterokromatikus szerkezetű
a soamato- és splanchnopleurából a feji részen a gangliolécből fejlődnek
a felnőttekben is van kisszámú pluripotens mesoblast (a kötő és támasztószövet sejtjeit
pótolja)
Sárgazsírszövet:
jellegzetes sejtje az adipocyta
adipocyta:
o 100 µm nagyságú, gömbölyű
o egyetlen óriási zsírcsepp tölti ki (univacularis)
o a mag a sejt szélére szorul „pecsétgyűrű alak”
o a sejt sérülékeny belül a vementin alkotta intermedier filamentum köteget védik
o kívülről kosárszerűen rácsrostok veszik körül
o a rácsrosthálózaton belül lamina basalis van
o a sejt a vérből vesz fel anyagokat és oda adja le anyagait, így a kapillárisok körül
helyezkedik el
előfordulnak elszórtan a kötőszövetben
döntő többségben sok adipocyta együttese zsírszövetet alkot
strukturális, mechanikai funkció: a szervek megtámasztása, kipárnázása, pl.: tenyér, talp,
glutealis tájék, szemüreg, vese zsírpárnája
Oldal 44
2011. 03. 08. Schulcz Domonkos
energiai tárolás: bőralatti kötőszövetben (hőszigetelés is)
a zsírsejtek mesenchymalis eredetűek, kezdeti fejlődésük a fibroblastokéhoz hasonlít, eleinte
apró zsírcseppek (multilocularis), elkezd kialakulni a basalis lamina, majd összeolvadnak
felnőtt emberben is van mesenchymalis eredetű pluripotens őssejt
fontos szekréciós tevékenység: leptin, adiponektin, ösztrogének
Beágyazott zsírszövet, HE
Barnazsírszövet:
barna zsírsejt:
o a benne lévő több zsírcseppet lipokróm festi meg
o multilocularis sejtek
o kevesebb anyagot tárol mint az adipocyta
o a sejtmag a sejt közepén helyezkedik el
o a sejtplazma gazdag glikogénban és mitokondriumokban
o fő feladata a hőtermelés
o a mitokondriumokban a belső membránhoz kötött elektron transzport hálózat végén
a protonoknak a belső memebránon való átáramlása nem ATP-t szolgáltat
o a protonok a termogenin nevű csatornán haladnak át, így hőenergia szabadul fel
Oldal 45
2011. 03. 08. Schulcz Domonkos
előfordulása: újszülöttekben jelentős mennyiségben, felnőttekben nagyon kevés (vese zsíros
tokjában)
Hízósejt:
a kapillárisok közelében a zsírsejtek között helyezkedik el
basifil granulumokat tartalmaz
a granulumok tartalam: heparin (GAG) (szulfátcsoportjai miatt jellegzetesen basofil,
metakromáziát mutat, toluduinkékkel festve színe püspöklila)
a fő terméke a hisztamin
a degranulációt a membránba épített IgE-receptorokról elinduló jelátviteli folyamat aktiválja
hisztamin: tágítja az ereket, növeli az érfal permeabilitását, kiáramlást, duzzadást okoz,
gyulladásos tünetek
Lymphocyta:
a immunrendszer fő sejtjei
bejutnak a vér és nyirokkeringésből a kötőszövetekbe
azokban a nyálkahártyákban nagy a számuk mely érintkezik a külvilággal
Plazmasejtek:
keletkezése: a B-lymphocyták terminális differenciálódásával jönnek létre
immunglobulinokat termelnek
általában a kötőszövetben ritkán fordulnak elő, a nyálkahártyákban lehet több
fő tartózkodási helyük a reticuláris kötőszövet (nyirok szövet)
Oldal 46
2011. 03. 08. Schulcz Domonkos
Granulocyták:
a kötőszövetben kisszámban a neutrofil granulocyták fordulnak elő
a vérből kerülnek át
gyulladások esetén a baktériumokból a szöveti macrophagokból, és a lebomló sejtekből
felszabaduló anyagok hatására nagy tömegben vándorolnak ki a kötőszövetbe
intenzív baktérium phagocytosisra képesek , a sejtes védekezés legfontosabb elmei
az eosinofil granulocytak száma is alacsony, kivéve a vékonybél nyálkahártyáját
Oldal 47
2011. 03. 08. Schulcz Domonkos
erek fala
lép, vese kötőszövete
rácsrostok anyaga
o V. kollagen:
bőr
szaruhártya
rácsrostok
o VI. kollagen:
az izom-ín határokon jellemző
porcsejtek körül
o VII. kollagen:
horgonyzó funkció a többrétegű laphám és a kötőszövet közt
o XVI. kollagen:
mikrofibrillumok (mindenütt jelen van)
fibrillumokhoz asszociált kollegén:
o a fibrillumok egymással és az ECM más elemeivel való kapcsolat kilakítása
o IX. kollagen:
a porc II. kollagenjéhez kapcsolódik
o XII, XIV. kollagen:
az I. kollagenhaz kapcsolódik
hálózatképző kollagének:
o IV. kollagen:
a lamina basalis alapszerkezetét adja
o VIII. kollagen: az érfalban, a szaruhártyában
o X. kollagen: a meszesedő porcban alkot hexagonalis hálózatot
Kollagen képződés:
Reticularisrostok (rácsrostok):
Oldal 48
2011. 03. 08. Schulcz Domonkos
Elasztikus (rugalmas) rostok:
Amorf alapállomány:
fénymikroszkópban nem fedezhetők fel komponensei (amorf)
a sejtek és a rostok közötti teret gél tölti ki
két komponense: proteoglikánok (egy fehérje gerincre GAG-ok kapcsolódnak), adhéziós
molekulák
Proteoglikánok, glükózaminoglikánok:
glükózaminoglikánok: a z alapállomány fő komponense, diszacharid egységekből felépülő
hosszú elágazó szénhidrátok,
a felépító hexóz típusa és a szulfatáltság alapján:
o hialuronsav,
o kondroitinszulfát,
o dermatánszulfát
o keratánszulfát
proteoglikánok: kondroitin-, dermatán-, keratánszulfát kötődik fehérjéhez
a kötőszövet amorf alapállománya lényegében proteoglikánokból áll
proteoglikánok jelentősége:
o a sok negatív tölrtésük miatt sok kationt kötnek, melyek sok vizet vonzanak és kötnek
meg
o a negatív töltés miatt taszítják egymást, egyenesek,
o a megkötött vízmolekulák miatt nyomással szemben ellenállók
Adhéziós molekulák:
A sejtek és az ECM kapcsolata:
Oldal 49
2011. 03. 08. Schulcz Domonkos
az integrin extracelluláris oldalához az ECM komponensei közvetlenül (pl.: kollagen [RGD-
szekvencia]), közvetve (egy adhéziós molekula közbeikatatásával)
adhéziós molekulák:
o fibronektin (a sejtek és a kollagénrostok között, de a ECM-komponensenk között is)
o laminin a basalis lamina alkotója
Membrana basalis:
felépítése:
o lamina basalis (lamina rara, lamina densa)
o lamina fibroreticularis
lamina rara: a lamina densát és a memebránt összekötő molekuláris struktórák (integrinek
kinyúló végei)
lamina densa: IV. típusú kollagen alkotja, a rostok a memebránnal párhuzamosan futnak
lamina fibroleticularis:
jelentősége:
o mechanikai
o sejtbiológiai: jelátvitelek,
o molekuláris szűrő : elsősorban a vese
Kötőszövetek típusai:
Embryonalis kötőszövet:
Mesenchyma:
Oldal 50
2011. 03. 08. Schulcz Domonkos
Wharton-kocsonya (érett kocsonyás kötőszövet)
Érett kötőszövet:
Sejtdús kötőszövetek:
Reticularis kötőszövet:
Aleoralis kötőszövet:
Spinocellularis kötőszövet:
Rostdús kötőszövetek:
Lazarostos kötőszövet:
Oldal 51
2011. 03. 08. Schulcz Domonkos
Tömött rostos kötőszövet:
kollagen rostok szorosan egymás mellett állnak és köteges vagy lemezes struktúrákat hoznak
létre
kevés fibrocyta
kevés sejt és ér található benne (alacsony anyagcsere) (bradytrop)
inak szalagok, ízületi tokok, ínhüvelyek, csontközti membránok, aponeurosisok
a rostok lefutása alapján osztályozzák
a bőr kötőszövete,
Bőr, dermis
Oldal 52
2011. 03. 08. Schulcz Domonkos
Ín szövet,
Porcszövet:
a kötő és támasztó szövetek csoportjába tartozik
a sejtek között jelentős sejt közötti állomány van
a többi támasztó szövettel ellentétben a mechanikai funkciói az amorf alapállományhoz
kötöttek
típusai:
o hyalinporc
o rugalmas porc
o rostos porc
Hyalin porc:
alapállománya üvegesen áttetsző
előfordulása: az ízületek felszínén, orrban, gégében, légcsőben, brochusokban és a
bordaporcokban
embrionális állapotban azon csontok telepét alkotja melyek enchondralis csontosodással
fejlődnek
a csöves csontokban az epyphisis porckoron (a növekvő csontoknál)
Perichondrium (porchártya):
Oldal 53
2011. 03. 08. Schulcz Domonkos
Chondrocyta:
ECM:
Ízületi porc:
Oldal 54
2011. 03. 08. Schulcz Domonkos
Ízületi tok:
stratum fibrosum (külső réteg): tömött kötőszövet, a szalagokkal és inakkal áll kapcsolatban
membrana synovialis (belső réteg): benne ellapult mesenchymalis eredetű sejtek, az ECM-
ben machrophagok és speciális fibrocyták (synovailis folyadék termelése)
A porc fejlődése:
A porc érmentes szövet, a porchártya felől diffúzióval táplálkoznak. Az ízületi porcok a synovailis
folyadékból táplálkoznak (perichondrium hiányában)
Rugalmas porc:
nagyfokú rugalmassággal rendelkeznek
fülkagyló, gégefedő, fülkürtben, gége kisebb porcaiban
szerkezete nagyon hasonlít a hyalin porchon
az ECM-ben elasztikus rostok vannak
a chondronokban 1-2 chondrocyta található
minden esetben van porchártya
nem meszesedik vagy csontosodik
Rostos porc:
olyan helyek fordul elő ahol nyomás mellett még torziós hatásoknak is kivan téve
discus intervertebralis anulus fibrosusa,
symphysis pubica, discus articularis, meniscusok, ízvápaajkak
szerkezetében és funkciójában is átmenet a tömöttrostos kötőszövet és a porcszövet között
benne vastag (I. kollagen) kollagen kötegek, közöttük egy vagy kettő porcsejtet tartalmazó
chondron
vékony porcudvar
nincsen perichondrium
Oldal 55
2011. 03. 08. Schulcz Domonkos
Hyalinporc
Oldal 56
2011. 03. 08. Schulcz Domonkos
Csontszövet:
Csontszöveti sejtek:
Osteocyta:
Osteoblast:
Osteoprogenitor:
Osteoclast:
Intercellularis állomány:
Oldal 57
2011. 03. 08. Schulcz Domonkos
a szerves állomány 90% kolleganrost (I. típusú) a fibrillumokon belül a tropokollegen
molekulák között tök oldalkötés és az egymást követő tropokollagen molekulák közötti 40
nm-es helyre kötnek be a szervetlen sók
proteoglikan-aggregatumok nem annyira jelentősek, mint a porcszövetben
specifikus fehérjék:
o ostekalcin
o osteopontin
o csont-szialoprotein
szervetlen állomány: nagyobb része hidroxiapatitból áll a kristályok a fent említett helyre
kötődnek be
Csontok felépítése:
kétféle szerveződési formájuk van: a kollagenek nem mutatnak szabályos elrendeződést
fonott (primer) csontszövet, a kollagenek a csontfelszínnel párhuzamosan rendeződnek
lemezes (másodlagos) csontszövet
Lemezes csontszövet:
Periosteum, endosteum:
Oldal 58
2011. 03. 08. Schulcz Domonkos
két fő részre osztható egy külső rostokban gazdag (inaktív periosteum), és egy belső sejtdús
(aktív periosteum)
o inaktív periosteum: külső rétegében sok rost található, míg belső rétegében kevés
osteoprogenitor sejt, a külső rész kollagenjei helyenként befutnak a csont
intercellularis állományában így jobb kötődést kialakítva (inak, szalagok tapadása)
o aktív periosteum: részt vesz a csontképzésben, sok osteoblast (stratum
osteoblasticum)
endosteum: a csont belső felszíneit (trabeculák, Havers-csatornák) fedő kötőszövet,
vékonyabb a periosteumnál, nyugvó progenitorsejtek vannak, melyek jelre átalakulnak
osteoblastokká
Csontszövet átépülése:
Oldal 59
2011. 03. 08. Schulcz Domonkos
Csontosodási formák:
Elsődleges csontosodás:
Másodlagos csontosodás:
Már meglévő más támasztó szövetből épül át. Kiindulhat kötőszövetből (desmalis
csontosodás) vagy kiindulhat porcszövetből (chondralis csontosodás).
Desmalis csontosodás:
Chondralis csontosodás:
Perichondralis csontosodás:
Enchondralis csontosodás:
Oldal 60
2011. 03. 08. Schulcz Domonkos
erek törnek be a periosteum felől, a létrejött üregekbe az erek betörnek és a magukkal
hozott differenciálatlan mesenchymalis sejtekből osteoblastok differenciálódnak
a porc csont átépülés az epiphysis irányába halad
a szomszédos porcszövetben degeneráció játszódik le, a porcsejtek hosszanti sorokba
rendeződnek majd elpusztulnak,
az elpusztult sejtek közötti elmeszesedett gerendák szolgálnak irányítóként a csontosodásnak
ezekre rakódnak az osteoblastok, melyek csontmátrixot szintetizálnak
így létrejönnek elmeszesedett porcból és csontból álló gerendák (primer trabeculák)
a primer trabeculák az osteoblastok tevékenységének köszönhetően eltűnnek és csak a
csontszövetből álló gerendák maradnak meg (secunder trabecula) így alakul ki a velőüreg
primer csontosodási pont a csontok diaphysisében
secunder csontosodási pont a csontok epiphysisében , itt az elcsontosodó porcgerendák
iránya sugárirányú, így alakul ki a gömbölyű caput
a csontosodás befejeztével két helyen marad porc az epiphysiseken és a epiphysis porckoron
a hosszanti növekedésben az epiphysis porckorongnak van jelentősége
állandóan osztódik és a diaphysis felöli oldalon elcsontosodik a porc
zónái:
o nyugalmi zóna: a chondrocyták nyugalmi állapotban vannak
o szaporodási zóna: a porcsejtek szaporodnak és hosszanti sorokba rendeződnek
o hypertrophiás zóna: a porcsejtek megnagyobbodnak és X kollagen-t termelnek és
elindítják a mineralizációt
o mesenchymalis invázió zóna: bontó enzimeket szintetizálnak majd elpusztulnak,
kialakul a velőűr, ebbe kapillárisok nőnek és vele osteoblastok érkeznek
Vastagságbeli növekedés: a periosteum felől appositionalis növekedéssel
Csontcsiszolat
Nincs festve
Csontcsiszolat keresztmetszet
(Fuchsin-injectio)
Oldal 61
2011. 03. 08. Schulcz Domonkos
Chondralis csontosodás
3. Izomszövet:
Harántcsíkolt izomszövet:
a vázizom és a zsigeri harántcsíkolt izom alkotója
alapegysége az izomrost (syncytium)
az izomrost pár milliméterestől 30-40 cm hosszúságú lehet,
átmérője 10-100µm széles
myoblastok fúziójával alakul ki egy sok magvú óriássejt
a sejtmagok a membrán (sarcolemma) mellé szorulnak ki
az izomrost cytoplazmáját salrcoplazmának hívják
a sarcolemma a sejtmembránból és a hozzátartozó lamina basalisból áll
a sejtmembrán és a lamina basalis közé satellita sejtek ékelődnek
satellita sejtek: az izomrostok regenerációjában vesznek részt
a membrán belső oldalán membránváz található
az izomrostok sok mitokondriumot tartlamaznak
a sarcoplazmában tartaléktápanyag is van (lipidcseppek és glikogen)
T-tubulusok: a sejtmembrán vékony csőszerű betüremkedései, melyek az ingerületet
bevezetik az izomrost mélyébe
a T-tubulusok a myofibrillumokra merőlegesen futnak
minden sarcomerhez kettő tubulus tartozik
sarcoplazmás reticulum (SR) a sER módosulata
a myofibrillumok felszínén helyezkednek el egymással anasztomizálnak
két tubulus közötti részen hosszanti csövek vannak, közöttük oldal irányú anasztomosisok
terminális ciszterna a tubulussal párhuzamosan fut, ebbe torkollanak a hosszanti csövek (az
A-csík és az I-csík határán vannak)
a tubulus két ponton érintkezik 2db mellette fekvő terminális ciszternával (triád)
egy sarcomerhez 2db triád tartozik
az ingerület hatására SR-ból Ca ion szabadul fel, mely aktiválja az összehúzódást
Oldal 62
2011. 03. 08. Schulcz Domonkos
Az izomrost fénymikroszkópos képén két sáv különíthető el:
az I-csík fő alkotórésze,
szabad végüket egy aktinkötő fehérje (tropomodulin) fedi
benyúlik a myozin-filamentumok közé
másik végükkel a Z-korongba horgonyzódnak ki
felépítése: dupla F-aktin, melyek G-aktint alakítanak ki ezek pedig polimerizálódnak
Kontrakció:
Oldal 63
2011. 03. 08. Schulcz Domonkos
Harántcsíkolt izomrostok osztályozása:
közepes átmérő
rózsaszínűek
kapillárisokban gazdag
gyorsan összehúzódnak
magas mioglobin tartalom
Izom és kötőszövet kapcsolata:
Epimysium:
az izmot kívülről borító tömött kötőszövetes állomány, benne az izomot ellátó erek idegek
Perimysium:
Izom-ín átmenet:
Oldal 64
2011. 03. 08. Schulcz Domonkos
a myofibrillumok a sarcolemmához vannak kihorgonyozva az utolsó sarcomer végén
a memebrán külső oldalán lamina basalis ami segít az ínszövetben lévő kollagénekhez való
kapcsolódásban
az ujjszerű végeknek köszönhetően az erő sokkal nagyobb felületen oszlik el
Izomszövet regenerációja:
Vázizom, keresztmetszet
Vázizom
Oldal 65
2011. 03. 08. Schulcz Domonkos
Szívizomszövet:
Szívizomsejtek:
Oldal 66
2011. 03. 08. Schulcz Domonkos
Simaizomszövet:
Simaizomsejtek:
Oldal 67
2011. 03. 08. Schulcz Domonkos
Simaizom szövet
Keresztmetszeti és
hosszmetszeti képe
Simaizom szövet
Hosszmetszeti kép
4. Idegszövet:
Idegsejt (neuron):
az idegszövet szerkezeti egysége,
ectodermális eredetű
általában nem képesek osztódni
nyúlványaik képesek a regenerációra
szövettani kimutatásuk: ezüstözéssel, ezüstimpregnáció, hisztokémiai módszerek,
neuron részei: perikaryon (sejttest), neurit (axon), telodendron (végfácska)
Oldal 68
2011. 03. 08. Schulcz Domonkos
Perikaryon:
Dentritek:
Axon (neurit):
Oldal 69
2011. 03. 08. Schulcz Domonkos
Velőtlen rostok:
Neuralis transzport:
Idegrost, regeneráció:
Idegvégződések:
1) Receptor funkció:
Oldal 70
2011. 03. 08. Schulcz Domonkos
o exteroceptor: a külvilág fájdalmi, hő és tapintási információt veszik fel,pl.:
fájdalomérző csupasz idegvégződés, tapintótest
o interocenptor: belső szervezetben lévő receptorok, pl.: zsigerek falában lévő
visceroceptorok
o proprioceptor: testmozgást érzékelő interoceptor pl.: izomorsó, ínorsó
2) Effektor funkció:
3) Internuronális synapsisok:
két neuron bármely része között alakul ki, de leggyakoribb az axo-dendriticus synapsis ,
továbbá elfordulhat axo-somaticus synapsis (az effektor és a sejttest között) illetve somato-
dendriticus synapsis (secunder érzéksejt sejttestje és neuron receptor nyúlványa között),
effektor nyúlványok kapcsolódása: axo-axonicus synapsis
dendrit szakaszok között: dendro-dendriticus synapsis
Synapsisok fajtái:
Oldal 71
2011. 03. 08. Schulcz Domonkos
o ioncsatornát nyit meg és depolarizációt okoz
o receptorhoz kötődik és jelátviteli útvonalat aktivál pl.: cAMP
az információ egyenirányú szemben a kémiai synapsissal
fajtái: acetilkolin (motoros véglemezen és vegetatív idegrendszerben (paraszimpaticus),
noradrenalin (vegetatív idegrendszerben sympaticus) adrenalin (agytörzsi neuronok),
podamin és serotonin (hypothalamus), glutamát és aspartat (piramissejtek), GABA (purkinje-
sejtekben gátló) glicin (retinalis sejtekben)
Idegsejtek csoportosítása:
neuront borító sejtmembrán eltérő fehérje készletű és funkciójú doménekre tagolódik, ami
polarizált jelleget ad
általában a dendritek és a perikaryon szolgál receptorként, a neurit pedig effektroként
Érző ganglion
Pseudounipoláris sejtek
A nagyobb sejtek az idegsejtek
a kisebb sejtek satellita sejtek
Oldal 72
2011. 03. 08. Schulcz Domonkos
Ganglion spinale
Multipolaris idegsejtek
Vegetativ ganglion
Gliasejtek:
Perifériás:
1. Schwann-sejtek:
Oldal 73
2011. 03. 08. Schulcz Domonkos
Centrális gliasejtek:
1. Oligodendroglia:
Microglia
Oldal 74
2011. 03. 08. Schulcz Domonkos
osztódásra képes sejtek
a rostos a fehér, a plazmás a szürkeállományban gyakori
vér-agy gát létrehozása: az astrocyták minden rendelkezésre álló teret kitöltenek,
kiszélesedő végeikkel (gliatalpak) hézagmentesen lezárják az idegrendszer külső felszínét
továbbá az onnan behatoló erek felszínét, ahol a gliatalpak mozaikszerűen összefekszenek és
egységes réteget képeznek: membrana limitans gliae superficialis és perivascularis, de a
fizikai gátat a kapillárisok endotheljét összekötő zonula occludensek biztosítják
funkcióik:
o membrana limitansok (pia mater, kamrák határán, erek körül) létrehozása
memebrana limitans gliae superficialis
memebrana limitans gliae perivascularis
o támasztó szerep
o transzport szabályozása a vér-agy gáton keresztül
o agyi vérellátás szabályozása
o fejlődő idegrendszerben a neuronok migrációjának szabályozása
o a sejtközötti tér összetételének meghatározása, az astrocyták nexusok útján térbeli
hálózatot képeznek
o idegsejtek anyagcseréje (kiegészítő szerep)
o térkitöltés a sejtpusztulás során (gliaheg)
Astrocyta
Oldal 75
2011. 03. 08. Schulcz Domonkos
4. Ependyma:
Ependyma sejtek
5. Az erek szövettana:
Tunica media:
Tunica adventitia:
Oldal 76
2011. 03. 08. Schulcz Domonkos
nagyobb erek esetén az eret ellátó kis erek (vasa vasorum) és az idegek (nervi vasculares)
Arteriak típusai:
Az arteriáknak a tunica mediaja a legfejlettebb és ez a legjellemzőbb rájuk, benne a körkörösen futó
simaizomsejtek dominálnak. Jellegzetesen előfordul benne elasticus rost is. Az elasticus rostok
hozzák létre a membrana elastica inernát és externát.
Anatómia
Arteria Átmérő Falvastagság
megfelelőjük
nagy elsticus arteria > 10 mm 2mm aorta, a. carotis comm.
nagy izmos arteria 2-10 mm 1-2 mm a. femoralis
közepes arteria az előbbiek ágai
kis arteria 0,1-2 mm még preparálhatók
arteriolak 10-100 µm 20 µm mikroszkopikus méret
Aorta (resorcin-fihscin)
Oldal 77
2011. 03. 08. Schulcz Domonkos
Elasticus típusú arteria (HE)
Oldal 78
2011. 03. 08. Schulcz Domonkos
Izmos típusú arteria (orcein)
3. Kapillarisok:
az érhálózat legvékonyabb faló és legkisebb keresztmetszetű részei
a kapillarisok sokszor elágazódnak majd újra egyesülnek
benne a vér sebessége jelentősen lelassul, ezáltal lehetőség van az anyag kicserélődésre
fontos eleme az endothel sejt mely rendkívül (0,2-0,4 µm) vékony, hengerszerűen görbülve
csővé zárul
az endothel sejt sejtmagja a lumen felé bedomborodik
az endothel sejtek szabad végeit zonula occludens-ek kapcsolják össze
az endothel sejtekben a membránok alatt caveolak figyelhetők meg ezek a transzportot
szolgálják
az endothel csövet kívülről folytonos lamina basalis határolja, melyet finim rácsrost hálózat
szilárdít
a kapillarisok felszínén elszórtan pericyták vannak, a lamina basalisba ágyazottan
a pericyták nyúlványaikkal körülfonják a kapillarisokat
Folytonos kapillarisok:
folytonos endothel réteg jellemző rájuk
a szabad széleken jól zárnak a zonula occludensek
a lamina basalis is folytonos
vázizmok, agy, retina, tüdő
Fenestralt capillarisok:
a fenestralt endothel sejtek jellemzőek, az endothel sejtekben kis (60-70 nm) pórusok
vannak
a pórusok mezőket alkotnak
olyan helyeken fordulnak elő, ahol intenzív folyadékáramlásra van szükség
egyes fenestralt endothel típusú kapillarisok rendelkeznek diaphragmával (makromolekuláris
szűrő)
o intenzív anyagcsere helyszínei: bél rezorpciós hámja, vesetubulusok hámja, endokrin
szerve hámja
diaphragma nélküli fenestralt kapillarisok: vese glomerusai
Oldal 79
2011. 03. 08. Schulcz Domonkos
Sinusok:
Vénák:
a faluk vékonyabb
nagyobb lumennel rendelkeznek
a falszerkezetben kevesebb az elasticus elem és a simaizom, inkább a kötőszövetes részek
dominálnak
a simaizomsejtek lazán helyezkednek el
a tunica media fejletlen igen vékony
a közepesen nagy vénákban a tunica intima kettőzetei a vénás billentyűk
a vénák legvastagabb rétege a tunica adventitia
tunica adventitia: hosszanti kollagen rostok és elstikus rostok
a nagyvénáknál hosszanti lefutású simaizom rostok is előfordulnak
Vénák típusai:
venula: < 50 µm
kis és középnagy vénák: 1-9 mm
nagy vénák > 1 cm
Véna (HE)
Oldal 80
2011. 03. 08. Schulcz Domonkos
3. Az egyes szervek
reszletes szövettana
Oldal 81
2011. 03. 08. Schulcz Domonkos
6. A légzőrendszer szövettana:
1. Az orrüreg szövettana:
Szövettanilag három részre osztható:
regio cutanea
regio respiratorica
regio olfactoria
Regio cutanea:
Regio respiratorica:
Oldal 82
2011. 03. 08. Schulcz Domonkos
Regio olfactorica:
Regio olfactorica
Többmagsoros hengerhám,
primer érzékhámmal
2. Gége:
A gégét elsősorban porc-, kötő- és izomszövet alkotja. A gége falának belső felszínén nyálkahártya
található, a gége falának szerkezete:
Oldal 83
2011. 03. 08. Schulcz Domonkos
A gége sagitalis metszete
1. Cartilago epiglottica
2. Cartilago thyroidea
3. Cartilago cricoidea (arcus)
4. Cartilago trachealis
5. Cartilago cricoidea (lamina)
6. Plica vestibularis
7. Plica vocalis
Epiglottis:
o kétoldalt nyálkahártyával fedett rugalmas rostos porc,
o a pharyngealis felszínen el nem szarusodó laphám kötőszöveti papillákkal
o a laryngealis (vestibularis) felszínen ugyancsak el nem szarusodó laphám, de nincsenek
papillák
o a lamina propria kevert mirigyeket tartalmaz (glandulae epiglitticae)
o gyakran a mirigyek átfúrják a porc lemezét (emiatt perforált a porc)
Epiglottis
Oldal 84
2011. 03. 08. Schulcz Domonkos
A gége nyálkahártyája:
A gége porca:
3. Trachea:
Tunica submucosa: laza kötőszövetes réteg, benne kevert mirigyek (gl. tracheales)
Tunica fibro-musculo-cartilaginea: hyalinporc gyűrűk, pars membranaceus, ligg. anularia
Tunica adventitia: kötőszövetes rostok, erek, idegek
Trachea
Oldal 85
2011. 03. 08. Schulcz Domonkos
4. Bronchusok:
o a légcső oszlása során megtartja az eredeti felépítését a legkisebb részek felé haladva is
o a C-alakú porcok eltűnnek és helyettük kisebb porclemezek vannak jelen
o 1mm-es cső átmérőnél a teljesen eltűnnek a porcos részek
o sokkal kifejezettebbek a simaizom elemek
o a simaizom elemek alkotják a tunica muscularist
Bronchus
Található mellette
porcszövet is
5. Bronchiolusok:
o már nincsenek a falában porcos elemek, azaz 1 mm-nél kisebb az átmérőjük
o mirigyek sem fordulnak elő
o a lamina propria egyre vékonyabb
o a hámsejtek egyre veszítenek a magasságukból
o körkörösen vagy spirálisan futó simaizomkötegek
Oldal 86
2011. 03. 08. Schulcz Domonkos
Bronchiolusok
bronchiolus terminalis
bronchiolus respiratorius
ductus alveolaris
alveolusok
1. Hengerhámsejt
2. Kehelysejt
3. Nyálmirgy
4. Hyalinporc
5. Simaizomsejt
6. Clara-sejt
7. Capillaris
8. Basalis lamina
9. Surfactant
10. Pneumocyta I.
11. Alveolaris septum
12. Pneumocyta II.
6. Alveolusok:
o ellapult hámmal bélelt, kapillárisokkal sűrűn átszőtt léghólyagocskák,
o kb. 250-290 µm átmérőjűek
o a teljes légzési felület kb. 100-140 m2
o az alveolusokba a ductus alveolarisok vezetnek a bejáratnál rugalmas rostokból álló gyűrű
van,
o az alveolus falát vékony hámréteg alkotja, melyet kívülről rácsrostok támasztanak,
o az alveolusfalhoz kívülrűl igen sűrű capillaris hálózat (a. pulmonales) tartozik,
o az alveolusok között vékony interalveolaris septumok vannak
o a septum interalveolare-ban macrophagok, fibrocyták, rács- és kollagen rostok vannak,
o Acinus: egy bronchus terminalishoz kb. 200-300 alveolus tartozik ez alkot egy szövettani
egységet.
o Clara-sejtek: szecréciós jellegű köbhámsejtek, a surfactant termelik
o Kulchitsky-sejtek: neuroendocrin sejtek (hormonokat, transzmitteranyagokat termelnek)
o Pneumocyta I.: vékony légző hámsejtek, a vér-levegő gát alkotórésze (a hám kb. 95%)
o Pneumocyta II.: szekréciót végző hámsejtek, surfactant termelnek
Surfactant:
o az alveolusok belső falát borítja
o foszfolipideket (50%) koleszterint (10%) és fehérjéket tartalmaz
o a II. típusú pneumocyták szintetizálják
Oldal 87
2011. 03. 08. Schulcz Domonkos
o csökkenti az alveolusok felületi feszültségét, növeli a légzés hatásfokát, meggátolja az
alveolusok összeesését kilégzéskor,
o stimulálja az alveolaris makrofágokat
Vér-levegő gát:
A vér-levegő gát
P1: pneumocyta I.
E: capillaris endothel
BM: basalis lamina
eritrocyta
Tüdő
Bronchiolus
Alveolus
Oldal 88
2011. 03. 08. Schulcz Domonkos
Oldal 89
2011. 03. 08. Schulcz Domonkos
7. Az emésztő rendszer szövettana:
Tunica mucosa:
a) lamina epithelialis:
Tunica submucosa:
Oldal 90
2011. 03. 08. Schulcz Domonkos
Tunica muscularis:
Tunica serosa:
a legfelületesebb réteg
egyrétegű laphámból, mesotheliumból áll
Tunica adventitia:
az emésztő rendszer egyes helyein nincsen peritoneum borítás, itt fordul elő t. adventita
lazarostos ötőszövet alkotja
2. A szájüreg szövettana:
Labium:
Oldal 91
2011. 03. 08. Schulcz Domonkos
Labium
benne:
m. orbicularis oris
hám:
felül: elszarusodó
laphám (pars cutanea)
alul: gyengén
elszarusodó laphám
(rubor labii)
Lingua:
Nyelvháti papillák:
papillae filiformes:
o fonál alakú papillák
o a sulcus terminálissal párhuzamosan rendeződnek
o a végül elszarusodik és a garat felé mutat
papillae fungiformes:
o gomba alakú szemölcsök,
o elszórtan találhatóak a fonálszerű papillák között
o a nyelven élőben élénk poros pontonként jelennek meg
papillae follitae:
o hámjuk tele van ízlelő bimbókkal,
o a keresztmetszeti képük szögletes levélalakot mutat
o a mellettük lévő árakba ömlik a serosus mirigyek által termelt váladék
papillae vallatae: (8-12db)
o a sulcus terminalis előtt egy sorba rendeződnek
o nagy lapos kerek papillák,
o átmérőjük 2-3mm
o mindegyik papillát egy hámmal bélelt mély árok veszi körül
o az árkok oldalhámjában ízlelőbimbók vannak
Oldal 92
2011. 03. 08. Schulcz Domonkos
o az árok mélyébe nyílnak a serosus Ebner-féle mirigyek
Dorsum linguae
Papilla vallata
Az oldalában ízlelő
bimbók vannak
A nyelv mirigyei:
Oldal 93
2011. 03. 08. Schulcz Domonkos
a többrétegű laphámban elhelyezkedő, azt teljesen átérő világosabb festődésű ovális alakú
testek
két sejttípus építi fel:
o ízérzékelő neuroepithel sejtek,
o támasztósejtek,
a támasztósejtek halványabban festődnek,
a neuroepithel sejtek vékonyabbak, pálcika alakúak, végükön stereociliumok
az ízlelő bimbók alapján kevéssé differenciált sejtek, ugyanis a támasztó és ízlelő sejtek
élettartama 9-10 nap
az ízérzékelő sejt secunder érzéksejt (nincs saját axonja)
3. Fogak:
dentin
zománc
cement
Oldal 94
2011. 03. 08. Schulcz Domonkos
a zománc felépítő elemei a zománcprizmák
a zománc nem termelődik újra,
a környezettől függően mineralizáció vagy demineralizáció zajlik
Periodontium:
gyökérhártya
rostokban gazdag kötőszövetes hártya mely ereket és idegeket tartalmaz
az alveoluscsont és a cement közötti teret tölti ki
sejtjei a fibroblastok melyek átalakulhatnak cementocytákká és odontoblastokká
jellemzőek a kollagen rostok Sharpey-féle rostok
Pulpa dentis:
Dekalcinált fog
Oldal 95
2011. 03. 08. Schulcz Domonkos
4. Nyálmirigyek (glandulae salivariae):
Glandula parotidea:
Glandula parotidea
Glandula sublingualis:
Oldal 96
2011. 03. 08. Schulcz Domonkos
Glandula sublingualis
Glandula submandibularis:
Glandula submandibularis
5. Oesophagus:
Tunica mucosa:
Oldal 97
2011. 03. 08. Schulcz Domonkos
a kötőszövetben elszórtan nyirokelemek vannak
a lamina muscularis mucosae-ban hosszanti fefutású simaizomlemek vannak
Tunica submucosa:
a lamina muscularis mucosae-val együtt számtalan hosszanti lefutású redőt képez, ezáltal a
lumen keresztemtszete csillag alakú
a kötőszövetében elszórtan tisztán mucosus mirigyek találhatóak (glandulae oesophegeae
propriae)
Tunica muscularis:
Tunica adventitia:
6. Ventriculus / gaster:
A gyomor nyálkahártyája:
Tunica mucosa:
Tunica submucosa
Tunica muscularis:
Oldal 98
2011. 03. 08. Schulcz Domonkos
a legkülső nem folyamatos, főként hosszanti simaizomsejt kötegekből áll, a két görbület
mentén és pylorusnál fejlett
a középső egy körkörös réteg, különösen megerősödött része a pylorusnál a m. sphincter
pylori
legbelül ferde izomnyalábok vannak,
Tunica serosa:
A gyomor mirigyei:
Oldal 99
2011. 03. 08. Schulcz Domonkos
Gyomor fundus
Cardia mirigyek:
a cardiában találhatóak
egyszerű és elágazó mirigyek is megtalálhatóak
a mirigyek lumene meglehetősen tág
világos cytoplazmájú sejtek lizozimet, gasztrint (gyomorműködést serkentő) és nyákot
termelnek
Gyomor cardia
(bal oldalon az
oesophagus)
Oldal 100
2011. 03. 08. Schulcz Domonkos
Pylorus mirigyek:
A pylorus és a duodenum
átmenete
Oldal 101
2011. 03. 08. Schulcz Domonkos
7. Intestinum tunue:
Lieberkühn-crypta:
a tunica propria egyszerű csöves mirigyei
az enterocyták mellett megjelennek más sejtek is
Paneth-sejtek:
o a crypták legalsó részén találhatóak
o a sejtmag felett erősen acidophilen festődő granulumok (lizozimet secretálnak,
baktériumok ellen)
enteroendokrin sejtek:
o piramis alakú sejtek, melyek az egész emésztő traktusban előfordulnak, azonban
számuk itt a legtöbb
o hormonokat és neurotranszmitter anyagokat termelnek
o differenciálatlan prulipotens őssejtek
Oldal 102
2011. 03. 08. Schulcz Domonkos
7a Duodenum:
Doudenum
7b Jejunum:
Jejunum
Oldal 103
2011. 03. 08. Schulcz Domonkos
7c Ileum:
Ileum
Oldal 104
2011. 03. 08. Schulcz Domonkos
Intestinum crassum
Appendix vermiformis
Canalis analis:
Oldal 105
2011. 03. 08. Schulcz Domonkos
glandulae circumanales apokrin szekréciójú mirigyek
Analis canalis
Zona columnaris
Zona intermedia
Analis canalis
Három zonával
Oldal 106
2011. 03. 08. Schulcz Domonkos
Az emésztő rendszer egyes szakaszainak szövettani jellegzetességei:
Oldal 107
2011. 03. 08. Schulcz Domonkos
9. Pancreas:
Pancreas
középen:
Langerhans-sziget
Serosus mirigy
végkamrák
Oldal 108
2011. 03. 08. Schulcz Domonkos
10. Hepar:
Lobulus hepatis:
Oldal 109
2011. 03. 08. Schulcz Domonkos
portalis lebenyke: az a. et v. interlobularis ellártási területe, a ductus interlobularis gyüjtő
területe
exocrin mirigy egység
háromszög alakú terület közepén a portalis triász, csúcsaiban a v. centralisok
acinus hepatis (Rapport): az a. perilobularis ellátási területe, rombusz alakú, tengelyében az
a. perilobularis
biokémiai és patologiás egység
A májlebenyke zónái:
a portalis triásztól indulva a lebenyke belsejébe a sejteket egyre kevesebb tápanyag és oxigén
éri
három zónát lehet elkülöníteni:
o 1. zóna: a perilobularis erekhez legközlebb eső rész
o a 3. zóna a v. centralis körüli terület a klasszikus lebenyke centralis területe
Humán máj
Portalis triász
Oldal 110
2011. 03. 08. Schulcz Domonkos
11. Vesica fallea / cholecysta:
tunica mucosa magas egyrétegű hengerhámból és az alatta lévő lapmina proriaból áll
a tunica muscularisban simaizom található
a legkülső rétege a hashártyával borított felszínen a tunica serosa a máj felőli részén a tunica
adventitia
a tunica mucosa számos redőt képez (a redőzöttség a cholecysta teltségi fokától függ)
a hengerhám sejtek nyákszerű anyagokat választanak ki, a sejtek apicalis felszínét számos
mikroboholy növeli,
az epe az epehólyagban térfogatának kb. tizedére sűrűsödik (a víz a bélhez hasonló módon
távozik)
a tunica muscularisban simaizom kötegek vannak, kontrakciójuk eredményeként ürül ki az
epehólyag (az összehúzódást a bél enteroendokrin sejtjei által termelt cholecystokinin
indukálja)
Epeutak:
epekapillárisok alakulnak ki az egymás melletti májsejtek között (a sejtek lateralis oldalán kis
fél henger alakú vájat van (zonula occludensek kapcsolják össze)
a hepatocyták az epekapillárisokba mikrobolyhokat bocsátnak
az epekapillárisok a Hering-csatornákba nyílnak (köbalakú sejtek által határolt csatornák)
a Hering-csatornák a lebenykék közötti kötőszövetben ductus billiferusokba szedődnek össze
a d. billiferusok ductus interlobularisokba ömlenek (portalis triász)
falukat hengerhám sejtek (egyrétegű) bélelik
a d. interlobularisok a d. hepaticus dexter és sinisteren keresztül a ductus hepaticusba
ömlenek
a ductus hepaticusba beleömlik a cholacysta felől érkező d. cysticus, így kialakul a d.
choledochus
a d. choledochus falában simaizom sejtek vannak
Vesica fallea
Oldal 111
2011. 03. 08. Schulcz Domonkos
8. A vizeletkiválasztó és –elvezető rendszer szövettana
a vizelet kiválasztó és elvezető rendszer részei:
o vese (ren, nephros)
o ureter
o vesica urinaria
o urethra
feladatuk:
o anyagcsere végtermékek kiválasztása
o víz és elektrolit háztartás szabályozása
o sav-bázis egyensúly fenntartása
A vese szövettana:
a vese parenchymás szerv, így stromából és parechymából áll
a vese stromája a capsula renalisból és a vesében található kevés kötőszövetes állományból
(interstitium) áll
a vese közvetlen felszínét a capsula fibrosa borítja, mely tömött rostos kötőszövetből áll
ezt több centiméteres sárga zsírszövet borítja (capsula adiposa)
a capsula adiposa a mellékvesét is magába foglalja
a vese parenchymát a nefronok és a gyűjtőcsatornák képezik
a parenchyma velő (medulla renalis) és kéreg (cortex renalis) állományból áll
medulla renalis:
o átlagosan 10-18 kúp alakú vesepiramisból áll, csúcsa (papilla renalis) a vesekehelybe
nyúlik
o a papillák hegyén található a foramina papillaria, melyek a gyűjtőcsatornák nyílásai
cortex renalis:
o a medulla és a capsula fibrosa között helyezkedik el
o világosabb színű, mint a medulla
o ált. 6-10 mm széles
o a vesepiramisok bázisát sapkaszerűen körbeveszi
o a bázisok közti résekbe is beterjed, ezek columnae renales (Bertini-féle oszlopok)
Nephron:
Oldal 112
2011. 03. 08. Schulcz Domonkos
a vesetestecskék elhelyezkedése alapján megkülönböztetünk
o subcapsularis
o kérgi
o juxtamedullaris testecskéket
Oldal 113
2011. 03. 08. Schulcz Domonkos
o a pediculusok között vékony rés 30-40 nm, melyet sejtadhéziós molekulák hidalnak
át, így alakul ki a résmembrán
o a résmembrán részt vesz az ultrafiltrációban
o a legfontosabb kapcsoló protein a nefrin
Glomerularis szűrő:
Mesangium sejtek:
Vesetubulusok:
Oldal 114
2011. 03. 08. Schulcz Domonkos
A vese topográfiája a nephronok elhelyezkedése alapján:
Tubulus proximalis:
Oldal 115
2011. 03. 08. Schulcz Domonkos
metszetben a sejtek apicalis felszíne bedomborodik a lumenbe, így csillag alakú a lumen
a nagyszámú mitochondrium miatt a sejtek cytoplazmája erősen acidophil (basalis csíkolat)
a kefeszegély felszínét PAS-pozitív glycocalyx borítja
jellemzőek a basolateralis sejtnyúlványok a szomszédos hámsejtek hasonló nyúlványai
egymásba ékelődnek
így a basolateralis felszín jelentősen megnövekedik, basalis labyrinthus
a nyúlványok hosszúkás mitochondriumokat tartalmaznak
a hámsejtek között nexusok vannak (kommunikáció)
Tubulus distalis:
Oldal 116
2011. 03. 08. Schulcz Domonkos
Vese (cortex),
nephronokkal
Glomerulus
U-alakú csőrendszer
leszálló ágát a prox. tubulus egynes szakasza és a tubulus intermedius pars descendense
alkotja
a felszálló ágát a pars ascendens és a dist. tubulus egynes szaksza
a Henle-kacs és a vele párhuzamosan futó erek nagyon szorosan helyezkednek el, az
ellenáramlásos kicserélődés miatt
rövid Henle-kacs: a subcapsularis és cortex középső részén elhelyezkedő nephronok
rendelkeznek rövid Henle-kaccsal, az áthajlási pont a velőállomány belső sávjában van
ezeket rövid tubulus intermedius jellemzi, a pars ascendens ált. hiányzik és a distalis tubulus
pars recta-ja alkotja (a Henle-kacsok kb. 80%)
hosszú Henle-kacsok, a juxtamedullaris nephronok rendelkeznek hosszú kacsokkal
Macula densa:
a distalis tubulus falának sötétebben festődő fala, a glomerulus érpólusánál elhaladó terület
kb. 15-50 sejtből áll
a sejtek magjai szorosabban vannak azért sötétebb a terület
a sejtek a környező hámsejtekhez képes keskenyebbek és magasabbak, számos
mikrobohollyal az apicalis felszínen
inkomplett lamina basalis jellemzi, ezen keresztül a macula densa sejtjei a extraglomerularis
sejtekkel vannak kapcsolatban
az ozmolalitás szabályozása a terület feladata
Oldal 117
2011. 03. 08. Schulcz Domonkos
Juxtaglomerularis sejtek (JGC):
Extraglomerularis mesangiumsejtek:
Vesemedence, vesekelyhek:
a ductus papillarisok magas egyrétegű hengerhámja az area cribrosaban hirtelen a vizelet
elvezető rendszerre jellemző urotheliumba megy át
a kis vesekelyhektől egészen a húgycső proximális részéig tart
záróréteg a hypertóniás vizelet és a szövet között
a hám védelmét az esernyősejtek speciális apicalis membránja és a sejtek közti szoros zonula
occludensek teszik lehetővé, meggátolják a víz visszakerülését a vizeletbe
az ernyedt esernyősejtek plazmájában lencse alakú vesiculák vannak, melyek a Golgi-
apparátusról fűződnek le
az esernyősejtek apicalis felszínén foltokban vastagabb membrándarabok vannak (plakkok), a
hólyag telítődésével a sejtek ellapulnak a felszínük megnő, a hiányzó membrán darabok a
plazmában lévő lencse alakú vesiculákból exocytosissal jutnak az apicalis membránba
Ureter:
kb. 30 cm hosszú 5-10 mm átmérőjű cső alakú szerv, mely a vizeletet a vesemedencéből a
hólyagba vezeti
tunica mucosa: a nyálkahártya hámja urothelium (átmeneti hám esernyős sejtekkel)
vastag lamina propria, laza kötőszövetes réteg, mely gazdag ér és ideg képletekben
üresen a nyálkahártya hosszanti redőket vet, átmetszete csillag alakú
tunica muscularis: helikálisan rendezett izomréteg, az izomrostok egymással
anasztomizálnak,
három rétegbe rendeződik: belső hosszanti, középső körkörös, külső hosszanti (az ureter
kismedencei szakaszán jelenik meg)
tunica adventitia: külső laza kötőszövetes réteg, zsírsejtek, erek, idegek
Oldal 118
2011. 03. 08. Schulcz Domonkos
Urether
Vesica urinaria:
tunica mucosa: a hámot urothelium alkotja, mely a teltségtől függően különböző vastagságú
lehet,
a nyálkahártya durván redőzött, kivéve a trigonum vesicae területét
üres hólyag esetén kb. 8-10 sejtréteg vastagságú, telt hólyagnál 2-3 réteg vastagságú
lamina propria mucosae: vákony laza kötőszövetes réteg
vékony, gyengén fejlett lamina muscularis mucosae (a nyálkahártya redőzetét tartja fent)
a trigonum vesicae területén hiányzik a réteg, ezért ott nincsen redőzet
tunica submucosa: vastag laza kötőszövetes réteg, gazdagon vascularizált,
tunica muscularis: három összefonódó, egymástól el nem különíthető réteg, a simaizom
rostok között számos ér, vegetatív ideghálózat, és vegetatív ganglion található,
belső hosszanti, középső körkörös, és külső hosszanti rétegei vannak
a húgycső eredésénél van a m. sphincter vesicae, a tunica muscilaris helyi megerősödése
tunica subserosa: vékony lazarostos kötőszövetes réteg, a tunica serosát rögzíti
tunica serosa: az urocysta hashártya borítéka, azonban nem mindenhol borítja a peritoneum,
itt tunica adventitia van
Oldal 119
2011. 03. 08. Schulcz Domonkos
Urethra:
Urethra feminina:
Urethra masculina:
kb. 20-25 cm hosszú, és kb. 8 mm széles cső, az ostiuum uretrae externummal nyílik a glans
penis csúcsán
három szakaszra osztható:
o pars prostatica
o pars membranacea
o pars spongiosa
Pars prostatica:
Pars membranacea:
Oldal 120
2011. 03. 08. Schulcz Domonkos
a t. muscularis egy belső körkörös és egy külső hosszanti izomrétegből áll,
itt talaálható az akaratlagosan működtethető m. sphincter uretrae externum
Pars spongiosa:
kb. 15-20 cm hosszú szakasz, mely a corpus spongiosum penis belsejében van
ebbe nyílik a páros Cowper-mirigy (gl. bulbourethralis)
tunica mucosa: a proximalis szalaszon többrétegű hengerhám, mely a fossa navicularis
területén átmegy el nem szarusodó többrétegű laphámba
a hámban elszórtan endoepithelialis mirigyek találhatóak (a hámfelszínt védi a vizelettől)
a hámban mélyebb gödröcskék vannak (lacunae urethrales), nagy számban az urethra
dorsalis falán fordulnak elő
a lacunakba nyílnak a Littré-mirigyek (melyek mélyen benyomulnak a corpus venai közé)
tisztán mucinosus mirigyek, összetettek
lamina propria: elasztikus rostokban gazdag vékony kötőszövetes réteg, folytonosan átmegy
a corpus spongiosum kötőszövetébe
Penis
Here parenchyma:
Oldal 121
2011. 03. 08. Schulcz Domonkos
loblusonként 2-4 darab erősen felcsavarodott herecsatornácska található, ezek a tubuli
seminiferi contorti-k
a csatornákban történik a spermatogenesis
a tubuli seminiferi contortik a mediastinum közelében átalakulnak tubuli seminiferi recti-vé
(itt már nem zajlik spermatogenesis)
a mediastinum területén a tubuli seminiferi rectik anasztomizálnak és labirintus szerű
csatornahálózatot hoznak létre: rete testis
a tubuli seminiferi contorti tartalmazza a spermiumok fejlődési állapotának különböző
stádiumait (epithelium germinativum)
a tubulusokban Sertolli-sejtek találhatóak (támasztósejt funkció), a sejtek invaginatioiban
találhatók a különböző fejlődési stádiumok, lamina basalison sorakoznak
a lamina basalis alatt myofibroblast sejtek találhatóak, peristalticus hullámokkal segítik a
testicularis folyadékban szuszpendált spermiumok továbbítását
Here
Tubuli seminiferi
contorti:
1. Lamina basalis
2. Myofibrobloast
3. Fibrocyta
4. Sertolli-sejt
5. Spermatogonium
6. Különböző
érettségi állapotú
spermatocyták (a
primer spermatocyta
szálas kromatin
állománnyal
rendelkezik)
7. Spermium
8. Lumen
Sertolli-sejtek:
Oldal 122
2011. 03. 08. Schulcz Domonkos
o testicularis folyadék termelése
o androgén-kötő fehérje (FSH hatására), megköti a testosteront, így magas testosteron
koncentrációt alakít ki az adluminaris térben)
o inhibin: negatív feedback az FSH-ra
o MIS (Müller inhibiting substance) a Müller csövet degenerálja
a spermatogenesis melléktermékeit fagocytálja
Epithelium germinativum:
1. peritubularis myofibroblastok
2. lamina basalis
3. spermatogonium
4. ZO (tightjunction) vér-testis gát
5. primer spermatocyta
6. secunder spermatocyta
7. spermatidák
8. (acrosoma)
9. (residualis test)
10. spermium
11. nucleus
A. basalis térség
B. adluminaris térség
Spermatogenesis:
Spermatogonium A:
differenciálatlan őssejtekként maradnak
meg, a herecsatorna lamina basalisán helyezkednek
el
kis, jellegtelen sejtmaggal rendelkeznek
osztódásuk (mitosis) egy spermatogonium
A és egy spermatogonium B keletkezik
Spermatogonium B:
szaporodási fázisának (clonalis expansio)
végén mitoticus osztódással primer
spermatocytákat hoznak létre
osztódásuk során nem válnak szét hanem
cytoplazma hidakkal összekapcsolódva maradnak
Primer spermatocyta:
a legnagyobb fejlődési sejtalakok, a
képződésük után a meiosis profázisába lépnek (22
nap), ekkor 46 kromoszómával és 4n DNS-sel
rendelkeznek
fonalas magszerkezet jellemző
Oldal 123
2011. 03. 08. Schulcz Domonkos
Secunder spermatocyta:
az első meioticus osztódás eredményeként keletkeznek,
kromoszóma készletük: 22+X vagy 22+Y, ezek mind még két kromatidából állnak (diploidok)
osztódásukkal (meiosis II.) a spermatidákat hozzák létre (haploid sejtek)
Spermatidák:
kisméretű sejtek, sötéten festődő sejtmaggal,
a spermatidák már nem osztódnak, hanem komplex differenciálódáson mennek keresztül
a legfontosabb lépései: a mag kondenzációja, az acrosoma kialakulása, a farok kialakulása
spermiogenesis szakaszai:
o Golgi-fázis: a jólfejlett Golgiban PAS pozitív granulumok jelnnek meg, melyek összeolvadva az
acrosomalis vacuolumot alakítják ki (a centrosoma az acrosomával átellenes pólusra
vándorol)
o cap-fázis: az egyre tömörebb sejtmag a sejt elejére kerül és lapos sapkaként jelenik meg,
elölről ráfekszik az acrosoma
o acrosoma-fázis: a sejt a Sertolli-sejt recessusában úgy fordul, hogy az acrosomalis fele a
lumen széle felé tekint a másik felén pedig a fejlődő flagellum van, a luminalis oldalon kialakul
a flagellum és köré vándorolnak a mitochondriumok, így kialakul egy mitochondrialis hüvely
o érési-fázis (spermiatio): a flagellum teljesen kifejlődik, a felesleges cytoplazma darabok
leválnak (rezidualis testek, a Sertolli-sejtek phagocytálják), az eddig plazmahidakkal
összekötött sejtek szétválnak, az teljesen megérett spermiumok a lumenbe kerülnek
Spermium (spermatozoon):
három fő részre tagolódik: fej, nyak, farok
fej: legnagyobb tömegét a kondenzált kromatin állomány adja, a fej elülső részében az acrosoma
helyezkedik el, mely bontó enzimeked tartalmaz (megtermékenyítéshez kell, hialuronidáz, foszfatáz
stb.)
nyak: a fejet és a farkat összekötő rövid szakasz, ez tartalmazza a két centriolumot (a distalis
jelentősen megváltozott)
a farok három részből áll: középdarab, fődarab, és végdarab
a középdarab területén kezdődik a 9X2 + 2 szerkezetű mikrotubulus-komplex, körülötte durva rostok
és mitochondrium hüvely
fődarab, az axonema és a durva rostok alkotják
a végdarabon már csak axonema található
a recti területén már nem fordul elő spermium képzés, a hám itt egyrétegű hengerhám
a tubuli seminiferi recti csatornái labirintus szerű rendszert hoznak létre, ez a rete testis
Halleri, mely a mediastinum testis területén található, a hámja alacsony köbhám
Leydig sejtek:
Oldal 124
2011. 03. 08. Schulcz Domonkos
Mellékhere (epididymis):
Ductus epididymidis:
Oldal 125
2011. 03. 08. Schulcz Domonkos
Caput epididymidis
1. ductus epididymidis
2. ductuli efferentes
Ductus deferens:
ductus deferens
a. ductus deferentis
a. testicularis
plexus panpinifirmis
nyirokerek a nodi lymphatici lumbales felé vezetnek
m. cremaster
a cremastert beidegző r. genitalis n. genitofemoralis
a funiculus spermaticus tetején fut a n. ilioinguinalis
Oldal 126
2011. 03. 08. Schulcz Domonkos
Funiculus spermaticus
1. ductus deferens
2. arteria testicularis
3. a. ductus deferentis
Vesica seminalis:
Vesica seminalis
Oldal 127
2011. 03. 08. Schulcz Domonkos
Prostata:
Prostata és az urethra
Colliculus seminalis
Oldal 128
2011. 03. 08. Schulcz Domonkos
Prostata stromája és
mirigyállománya
Glandula bulbourethralis:
Penis:
Oldal 129
2011. 03. 08. Schulcz Domonkos
Penis, corpus spongiosum
Oldal 130
2011. 03. 08. Schulcz Domonkos
A női nemi szervek szövettana:
Ovarium:
az ovarium két fontos funkciót lát el: a petesejtek és a női nemi hormonok termelése
a petefészek állománya külső tömör kéreg és egy belső lazább szerkezetű velőállományra
különül el
a kéregállomány (cortex ovarii) külső felszínét egyrétegű köbhám borítja, mely a Raffe-
Waldayer-féle vonalnál átmegy a mesovarium mesothel rétegébe
a cortex állományát sejtdús spinocellularis kötőszövet képezi, a sejtek orsó alakúak és
egymáshoz közel helyezkednek el, csak kevés rost található a ECM-ben (főleg rácsrostok)
a kéregállomány külső része (közvetlenül a köbhám alatt) kötőszöveti rostokban gazdagabb,
így tömöttebb kötőszöveti állományt hoz létre ez a tunica albuginea
a folliculusok közvetlenül a tunica albuginea alatti spinocellularis kötőszövetben
helyezkednek el
a medulla területén erekben gazdagabb laza kötőszövetes állomány található, az erek
spiralis lefutásúak, az ovarium hilusa közelében a kötőszövet a mesovarium kötőszövetében
folytatódik
itt található a rete ovarii (az ősvese csatornáinak maradványa)
Folliculusok:
Oldal 131
2011. 03. 08. Schulcz Domonkos
Primordialis folliculus:
Primer folliculus:
Oldal 132
2011. 03. 08. Schulcz Domonkos
az oocyta és az azt közvetlenül
körülvevő follicularis sejtek az egyik
oldalára szorulnak a cavumnak
itt bedomborodó képletként jelennek
meg (cumulus oophorus), ennek a
follucilaris sejtjei kapcsolatban
meradnak a granulosa hámmal
a 0,5 mm nagyságot elérő tüsző a
kéreg felé kezd vándorolni
a kialakult theca folliculi tovább dif-
ferenciálódik, kialakul egy belső és
egy külső réteg (theca folliculi interna
et externa)
theca folliculi interna: a stomasejtek
hámszerű elrendeződésűek, a granulosa hámra hasonlítnak (köztük lamina basalais),
sejtjei androsztendion-t termelnek (ezt a granulosa sejtek FSH hatására ösztradiollá
alakítják)
theca folliculi externa: a megnyúlt sejtek a folliculus falával párhuzamos réteget
alkotnak, köztük simaizom és kötőszöveti rostok vannak
a theca interna sejtjei körül capilláris hálózat alakul ki
1 – primer oocyta; 2 – zona pellucida; 3 – membrana granulosa; 4 - theca interna;
5 – theca interna; 6 – cavum folliculi; 7 – cumulus oophorus; 8 – lamina basalis
A petesejt:
Oldal 133
2011. 03. 08. Schulcz Domonkos
jelentős tartalék tápanyag készlettel rendelkezik (lipidcseppek, glikogén)
a cytoplazma perifériás részén corticalis granulumok vannak (az első spermium behatolása
során exocytosissal kiürítik tartalmukat, így a zona pellucidát ellenállóvá teszik a további
spermiumokkal szemben)
Ovarium
Ovulatio:
Oldal 134
2011. 03. 08. Schulcz Domonkos
A folliculusok érése:
Tuba uterina:
izmos falú cső alakú szerv, lateralis vége szabadon nyílik az ovarium közelében, a medialis
vége pedig az uterus fundusához kapcsolódik
a tuba fala hármas rétegződésű: tunica mucosa, tunica muscularis, tunica serosa
tunica mucosa:
o a nyálkahártya hosszanti redőket képez, a tág ampullaris részben a redők magasak
o az elágazódó redőrendszer miatt labyrintus szerű üregrendszer keletkezik (labyrantus
tubae)
o az uterus felé a nyálkahártya redők egyre alacsonyabbak, igy a lumen átmetszete
csillag alakú
Oldal 135
2011. 03. 08. Schulcz Domonkos
o a nyálkahártya egyrétegű hengerhám, mely a lateralis részeken dús csillózottságot
mutat, míg az uterus felé haladva a csillós sejtek eltűnnek
o a nyálkahártya szekréciós hámsejteket is tartalmaz, melyek száma az uterus felé
haladva növekszik (a termelt váladék a petesejtet táplálja és védi, a spermiumokat
aktiválja)
o a menstruációt megelőzően a hengerhámsejtek magassága lecsökken, így a váladék
termelő sejtek kiemelkednek a többi hámsejt közül (szögsejtek)
a tunica propria sejtdús kötőszövetet tartalmaz
tunica muscularis egy belső körkörös és egy külső hosszanti rétegből áll
o a körkörös réteg az ampulla területén igen kifejezett, vastagsága az uterus felé egyre
nő
o a külső hosszanti izomréteg kötegei az uterus felé egyre rendezettebbé válnak
tunica subserose és serosa: vékony kötőszövetes réteg és mesothel borítás
Tuba uterina
Labyrintus tubae
Uterus:
Oldal 136
2011. 03. 08. Schulcz Domonkos
o myiometrium
o perimetrium
Endometrium:
Oldal 137
2011. 03. 08. Schulcz Domonkos
c. a sejtekben glikogén raktározódik
d. a lamina propria sejtjei gyorsan osztódva helyre állítják a stromát
4. Szekréciós (luteinizáló) fázis 16-27 nap
a. a határt a proliferációs és szekréciós fázis között az ovulatio jelenti
b. a corpus luteum progeszteronjának hatására az endometrium vastagsága tovább nő
(5-6 mm)
c. a növekedés oka nem a sejtosztódás, hanem a stroma szövetének megduzzadása
(interstitialis állomány növekedése)
d. a mirigyek intenzív szekréciót folytatnak
e. a felszínhez közeli stroma sejtjei megnagyobbodnak és kialkítják az ál-decidua
sejteket
f. a spiralis arériák a felszín közelében lacunákat alakítanak ki
5. degenerációs fázis 28. nap:
a. ha nem következik be terhesség a corpus luteum progezsteron termelése csökkeni
kezd
b. a nyálkahártya halvánnyá válik csökken a mirigy szekréció, a sejtek közötti állomány
is csökken, így az endometrium vastagsága is
c. a stratum functionaleba machrophagok jutnak, melyek ECM bontó enzimeket
bocsátanak ki
Myometrium:
Perimetium:
Oldal 138
2011. 03. 08. Schulcz Domonkos
9. Vérszövet és vérképzés
Vér:
alapvető feladatai:
o légzési gázok szállítása
o tápanyagok szállítása
o salakanyagok szállítása a vesébe
o hormonok és más mediátorok szállítása
o immunvédekezés egységeinek szállítása
o a szervezet belső környezetének állandóságának fent tartása (pH, ion összetétel,
hőmérséklet etc.)
kötőszövetként fogható fel, ugyanis jelentős sejt közötti állománnyal rendelkezik (folyékony)
a testtömeg kb. 7-8 % (5 – 6,5 liter)
alapvető felépítése sejtek és vérplazma (Ht: 0,44-0,46)
vérkenet készítése: May-Grünwald-Giemsa festési eljárással
sejtes elemek:
o erythrocyta
o leukocyta
o trombocyta
a képzés helye a vörös csontvelő (hematopoesis rátája: 135-145 sejt/nap (nő); 150-160
sejt/nap (ffi)
Erytrocyta:
7,5 µm nagyságú hemoglobin tartalmú bikonkáv alakú sejt (kenetben)
a vörösvértest rugalmasan deformálható (az érpályában felveszi a parabolikus sebesség
profilt)
a csontvelőben történő differenciálódás egyik utolsó lépésében elveszíti sejtmagját
a sejtorganellumok is hiányoznak
a fiatal fejlődési elő alakban, a reticulocytában még található összecsapzódott riboszóma,
mely brillant-krezilkék festéssel tehető láthatóvá (basofil szemcsék formájában jelenik meg)
a vvt. fehérjeállományának kb. 95%-át a hemoglobin teszi ki
a membrán felszíne gazdag glycocalyxban, egyes szénhidrát részek antigénként szerepelenek
(AB0 vércsoport)
élettartamuk kb.: 120 nap átlagosan
miután elöregedtek a sejtfelszíni antigének tulajdonságai megváltoznak, így a lép és a máj
machrophagjai idegenként ismerik fel, ezért eliminálják a keringésből
mennyisége: 4,8,-5,5 millió sejt/mm2
Thrombocyta:
sejmag nélküli cytoplazma fragmentumok, a megakariocyták fragmentumai
a vérkenetben kerek vagy szögletes alakú, gyakran csoportokat képezve vannak
mérete: 2 - 3 µm
a közepükön jellemzően finomabb granulumok vannak (granulomer rész)
a széli rész átlátszó, ez a hyalomer rész
mennyiségük: 250 – 300 000 sejt/mm2
Oldal 139
2011. 03. 08. Schulcz Domonkos
élettartamuk átlagosan 8-11 nap
a hyalomer rész fontos sejtváz elemeket tartalmaz
o marginális mikrotubulus köteg
o aktin és myozin filamentumok (a vérlemezke kontrakcióban játszanak szerepet)
gramulomer rész:
o α-granulumok:
fibrinogén
plazminogén
véralvadási faktorok
PDGF növekedési faktor
fibronektin
von Willebrand faktor
trombospondin
o δ-granulumok:
szerotonin
hisztemin
o γ-granulumok: lyzosomák
a citoplazmába néhány helyen a plazmamembrán betüremkedik (nyitott kanalikularis
rendszer) a megakariocyta plazma fragmentációjából fennmaradt rész
van egy tubularis elemekből álló kalcium tároló rendszer is (ER maradvány)
Leukocyta:
teljes értékű sejtek, rendelkeznek sejtmaggal
az egész szervezetben jelen lévő fehérvérsejtek kb. 5 % tartózkodik a keringésben
a szervezet idegen anyagokkal szembeni védekezésében játszanak jelentős szerepet
számuk: 6000 – 8000 sejt/mm2
a vérben csak rövid ideig tartózkodnak, a célszervet elérve a venulák falán átvándorolva
kijutnak az adott szövet kötőszövetébe
heterogén sejtpopuláció
o granulocyták
o lymphocyták
o monocyták
a működésük elsődleges helyszíne a kötőszövet
kvalitatív vérkép:
Neutrofil granulocyta:
Oldal 140
2011. 03. 08. Schulcz Domonkos
a fehérvérsejtek közül a leggyakoribbak
a vérben 8 – 10 µm-es nagyságúak, a kenetben kilapulnak így 12 – 14 µm
nagyságúak
lebenyezett heterokrometikus maggal rendelkeznek
(polimorfonuleárisak)
leggyakrabban 3 szegmentumból álló mag jellemzi (vékony kromatinhidak)
a mag szegmentálódása a sejt öregedésével fokozódik
eleinte S, J vagy kifli alakkal rendelekezik (Stab, Jugend
alakok)
a barr-test a sejt öregedésével egyre jobban kizáródik a
magból (dobverő alak), így alkalmas genetikai nem
meghatározásra
cytoplazmatikus granulumok:
o azuroplhil granulumok: gömb alakú granulumok, az összes granulum kb. egy
harmada, primer lyzosomák (hidrolitikus enzimek és myeloperoxidáz)
o specifikus granulumok: igen kicsi granulumok, a teljes granulum mennyiség kb. két-
harmadát adja, alkalikusfoszfatázok, kollagenázok, foszfolipáz, fagocitin
a csontvelőből a vérbe került neutrofilek kb. 8-10 óra leteltével a postkapillaris venulák falán
áthatolva kilépnek a kötőszövetbe
teljes élettartamuk: 3 – 4 nap
a leghatékonyabb fagocyta funkcióval rendelkező sejtek
az antibakteriális védekezés első frontvonala
Eosinofil:
Oldal 141
2011. 03. 08. Schulcz Domonkos
a közepén kristály szerű struktúra, melynek fő alkotója a MBP – major basic
protein (cytotoxikus anyag)
további tartlma: ECP (eosinophil kationos fehérje), EDN (eosinophil.drived
neurotoxin), EPO (eosinophil peroxidáz)
o azuroplhil granulumok: lyzosomák
elsősorban a parazita eradikációban vesznek részt
az ECP csökkenti a heparin antikoaguláns hatását, így csökkenti a véralvadási időt
a neurotoxin a paraziták idegrendszerét támadja meg
csökkentik az allergiás tüneteket, mivel bizonyos anyagaik antihisztaminként funkcionálnak
Basofil granulocyták:
Oldal 142
2011. 03. 08. Schulcz Domonkos
Monocyták:
Lymphocyták:
Oldal 143
2011. 03. 08. Schulcz Domonkos
Hematopoesis:
a vér alakos elemeinek élete 2-3 naptól néhány hónapig terjed, így folyamatos képzésük
szükséges
a hematopoesis a vörös csontvelőben történik
a lapos és csöves csontok üregeiben található a vörös csontvelő
a hosszú csöves csontok esetében a magzati illetve születés utáni időszakban jelentős
mennyiség van jelen, azonban pár éves korra a csöves csontok szivacsos állományának nagy
részét a sárga csontvelő tölti ki (zsírszövet)
ekkor a lapos csontok (scapula, bordák, sternum, crista iliaca, etc.) sokkal jelentősebbek
az összes alakos elem itt fejlődik
a lymphocyták a vérkeringéssel a nyirokszövetekben telepszenek meg és itt fejlődnek tovább
(lymphopoesis)
a B-lymphocyták végleges differenciálódási helye a csontvelő
Vörös csontvelő:
stromáját reticularis kötőszövet alkotja, jellemző a nagyszámú reticulumsejt és a rácsrostok
a rostos hálozat hézagaiban a vérképzés sejtjei és a különböző differenciálódási szintű alakok
töltik ki
találunk még adypocytákat és machrophagokat is
igen tág sinusoid jellegű vénák szövik át ezekbe kerülnek be a kész sejtek)
o vékony endothel és foltokban lamina basalis
az fejlődési alakok szabályos elrendeződést mutatnak, a fejlettebb sejtek közelebb vannak a
sinusokhoz
a machrophagok és reticulum sejtek igen fontos szerepet játszanak, mivel növekedési
faktorokat, citokineket termelnek
az adypocyták is számos hormonszerű anyagot választanak el
Oldal 144
2011. 03. 08. Schulcz Domonkos
az osztódása során az egyik sejt megőrzi pluripotens voltát a
másik pedig a differenciálódás útjára lép
Erythropoesis:
Trombopoesis:
Oldal 145
2011. 03. 08. Schulcz Domonkos
Granulopoesis:
Monocytopoesis:
Oldal 146
2011. 03. 08. Schulcz Domonkos
Lymphopoesis:
Oldal 147
2011. 03. 08. Schulcz Domonkos
Csontvelő (nem humán) Csontvelő
Oldal 148
2011. 03. 08. Schulcz Domonkos
10. Nyirokrendszer:
Nyirokszövet:
Stroma:
Lymphoid sejtek:
lymphocyták
o az immunvédekezés központi sejtjei, kis kerek sejtmaggal és vékony citoplazma
szegéllyel
o natural killer cells – a természetes immunvédekezés egyik fontos komponense, nem
rendelkeznek specifikus receptorokkal
o B-sejtek és T-sejtek – a specifikus immunvédekezés cellularis és humoralis effektor
sejtjei
o a nyiroktüszőkben a megjelenésük jól körülírt helyeken lokalizálódik (B- és T-
dependens területek)
o kis lymphocyta – a nyiroksejtek döntő többsége kis lymphocyta formájában van
jelen, a primer nyirokszervekben lévő natív (antigénnel még nem találkozott)
lymphocyták a vér útján jutnak el a secunder nyirokszervekbe
o lymphoblas – a kis lymphocyták antigénnel való találkozásuk után blastosodnak, azaz
közepes és nagy lymphocytákká válnak
o plazmasejt – immunglobulinokat termelő sejt, jellegzetes kerékküllő szerű kromatin
állománnyal rendelkezik, a sok riboszóma miatt a plazma intenzív basophiliát mutat,
Járulékos sejtek:
Oldal 149
2011. 03. 08. Schulcz Domonkos
dentritikus sejtek:
o faágszerű elágazó nyúlványrendszerrel rendelkeznek
o a legfontosabb antigénprezentáló sejtek
o a B-sejteknek bemutató a follicularis-dentritikus sejt (a nyiroktüszők
csíracentrumában, B-dependens terület) találhatók
o (interdigitáló) dentritikus sejtek – a T-sejteknek (heleper) prezentálnak, a bőr és a
nyálkahártyák hámjában telepszenek meg és a phagocytált antigéneket kihelyezik a
felszínükre MHC-II.
endothel sejtek:
o a lymphocyták a kötőszövetes terek és a vér között állandó recirkulációt folytatnak
o az út a kötőszövetből a nyirokereken keresztül vezet a postcapillaris venulákhoz, ahol
újra kilépnek a kötőszövetbe
o magas endothelű venulák:
azokon az ér szakaszokon található, ahol a lymphocyták a secunder
nyiroktüszőkbe lépnek (homing),
alacsony henger- vagy köbhám jellemzi
o sinus endothel: a secunder nyiroktüszőkben lévő venulák falát alkotják
Oldal 150
2011. 03. 08. Schulcz Domonkos
Nyiroktüsző folliculusok:
Thymus:
lebenyezett nyirokszerv, mely a mediastinum kötőszövetében helyezkedik el
a hámreticulum sejtek alakítják ki az alap vázat
ebbe a vázba csonvelői eredetű progenitor sejtek vándorolnak és ezekből T-sejtek
differenciálódnak
így lymphoepitelialis szerv alakul ki
két lebenyből áll, melyet capsula vesz körül, a capsula septumokat bocsát, így lobulusok
alakulnak ki
a lobulusok széli cortexxel és belső medullával rendlekezik (utóbbi a világosabb terület)
a cortex nagyszámú lymphocytát tartalmaz – basophil festődésű
a centrumban nagyobb lymphocyták és hámreticulum sejtek találhatók
NINCSENEK VALÓDI FOLLICULUSOK!
funkciója: helyet ad a T-sejt differenciálódásnak
Oldal 151
2011. 03. 08. Schulcz Domonkos
Stroma:
Cortex:
Medulla:
több hámreticulum sejt jellemző, bizonyos helyeken ellapulva és egymásra rétegződve az un.
Hessel-testeket alakítják ki (eosinophil festődésű, kreatohialin-granulumokkal)
az életkor előre haladtával egyre nagyobbak a Hassal-testek
megfigyelhetőek cysták is, melyek a légúti hámra jellemző csillós hengerhámmal és kehely
sejtekkel rendelkeznek, megtalálhatóak még a Hammar-féle sejtek is, myoid sejtek (aktin,
miozin filamentumok)
a medullaban csak kis mennyiségű lymphocyta található, elszórtan kevés B-sejt is előfordul
jelen vannak dentritikus sejtek is
Thymus involutioja
Oldal 152
2011. 03. 08. Schulcz Domonkos
Thymus
Hessel-test
Lép:
a vérben megjelenő antigének eliminálására specializálódott szerv
hashártyával borított kötőszövetes tok veszi körül
a tokból trabeculák futnak a belseje felé
a trabeculák a hilus felé konvergálnak
a hiluson belépő artériák idegek nyirokerek a trabeculákban haladnak tovább
a trabeculák között van a parenchyma – a lép pulpa
o vörös pulpa – 80 %
o fehér pulpa- 20 %
Kötőszövetes váz:
Keringés:
Oldal 153
2011. 03. 08. Schulcz Domonkos
a másik része pedig a sinus marginalisba torkollik (lymphocyta homing)
az a. centralisok végágai a vörös pulpába nyílnak – aa. peniciliformes
a penicilliformes egyes kapillarisai körül reticulocita hüvely alakul ki – elipszoid hüvely
(Schweigger-Seidel-hüvely)
az egyes kapillárisok szabadon nyílnak a vörös pulpába – a vér kilép a pulpába
a pulpában lévő vénás szinusokon (dongasejtek között) kerülnek vissza a keringésbe
a capillárisok egy másik része közvetlenül a sinusokba nyílik
a nyirokerek a fehérpulpában erednek
Fehér pulpa:
Vörös pulpa:
Oldal 154
2011. 03. 08. Schulcz Domonkos
Lép
Lép
Lép (kimosott)
sinusok és trabeculák
Oldal 155
2011. 03. 08. Schulcz Domonkos
Nyirokcsomó:
a nyirok utakba iktatott bab alakú képletek
környezetüktől kötőszövetes tokkal vannak elválasztva
a bevezető nyirokerek a vasa afferentia
a kivezető nyirokerek a vasa efferentia
kívülről tömött rostos kötőszövet veszi körbe,
a tokból kötőszöveti trabekulák indulnak a nyirokcsomó hílusa felé
a nyirokcsomók belsejét reticuláris kötőszövet tölti ki
a parenchima igen gazdag lymphoid sejtekben, intenzíven sötétre festődik
a parenchima nagyobb részét a cortex alkotja
o a külső részében találhatóak a follikulusok
o mélyebben azonban már nincsenek folliculusok, ez a paracortex
a középső részen, inkább a hilus közelben található a velőállomány
o a velőállományban a kéreg elágazó nyúlványokat bocsát be, ezek a velőkötegek
a nyirokcsómókat endothellel bélelt nyirok sinusok szövik át
Parenchyma:
Nyirokáramlás:
Oldal 156
2011. 03. 08. Schulcz Domonkos
Nyirokcsomó
Nyirokcsomó
Rácsrostok (Ag-
impregnáció)
Mandulák (tonsilla):
a szervezet azon területei, melyek érintkeznek a külvilággal jobban kitettek a kórokozók
támadásainak
elsősorban a gastrointestinalis és respiratorikus rendszer (kisebb részben a női genitáliák is)
ezeken a területeken a nyálkahártyában építetten nyirokelemek találhatóak
a MALT terjedelme az egyes szerveknél más és más
a MALT legfejlettebb a szájüreg területén, itt közel szervvé szerveződötten, mandulák
formájában van jelen
a mandulák nyálkahártyába ágyazott nyirokszervek, a garat bejáratánál
a mandulák együttesen alkotják a Waldeyer-féle lymphaticus gyűrűt
o tonsilla pharingea (garatmandula)
o tonsillae palatinae (szájpad mandula)
o tonsilla lingualis (nyelvgyök mandula)
o tonsillae tubariae (fülkürt mandula)
Oldal 157
2011. 03. 08. Schulcz Domonkos
Szerkezet:
Tonsilla palatina
Oldal 158
2011. 03. 08. Schulcz Domonkos
Tonsilla lingualis
Szürkeállomány:
Oldal 159
2011. 03. 08. Schulcz Domonkos
o III. közepes sejtek, kapnak primer érző kollaterálisokat és leszálló rostokat is, gátló
működésűek
o IV-V. nagyobb neuronok, nucleus proprius columnae posteioris
o VI. Clark-mag, a tractus spinocerebellaris eredési helye
o VII. zona intermedia, nucleus intermediomedialis és intermediolateralis,
o VIII. comissuralis neuronok
o IX. motoneuronok
o X. liquor kontakt neuronok, a canalis centralis körül
Fehérállomány:
Gerincvelő- myelinfestés
Oldal 160
2011. 03. 08. Schulcz Domonkos
Ganglion sensorium:
hátsógyöki érződúcok
a canalis intervertebralisban található dura mater veszi körbe
benne a pseudounipuláris idegsejtek sejttestjei vannak illetve az azokat körbevevő satellita
sejtek
lamina baslis és rácsrost is található az érző ganglionban
két típusú neuron fordul elő:
o large pseudounipoláris sejt
o small dark pseudounipoláris sejt
Ganglion sensorium
Oldal 161
2011. 03. 08. Schulcz Domonkos
Pseudounipoláris idegsejt és
satellita sejtek
Vegetatív ganglion:
a vegetatív ganglion multipoláris idegsejteket tartalmaz illetve szatellita sejteket
a rostok között inkább a velőtlen C-rostok dominálnak
az idegsejtek acetil-kolin neurotranszmiterrel rendelkeznek
a postganglionaris rostok a symphatikus rostok estében noradrenalinnal, a parasymphatikus
rostok esetében acetil-kolinnal működnek
a symphatikus idegrendszernél a ganglionok a prae- vagy paravertebralis dúcokban vannak
a parasymphatikus idegrendszer esetében az intramuralis ganglionok a jellemzőek
Vegetatív ganglion
Perifériás ideg:
neurofibria: szigetelt axon vagy dentrit – myelin hüvellyek körülvéve
Oldal 162
2011. 03. 08. Schulcz Domonkos
a KIR-ben az oligodendrocyták képezik (egy sejt több idegsejt axont is körbetekerhet)
nincsenek Schmidt-Lantermann rések!
a PIR-ben a Schwann-sejtek képzik a myelin hüvelyt, egy sejt csak egy axont teker körbe
jellemzőek a Schmidt-Lantermann rések
a két myelinhüvely típus közti átmenet a Redlich-Obersteiner-vonal
Perifériás ideg
keresztmetszet
e
Oldal 163
2011. 03. 08. Schulcz Domonkos
Perifériás ideg
keresztmetszeti
kép (HE)
Oldal 164
2011. 03. 08. Schulcz Domonkos
Perifériás ideg hosszmetszet
(HE)
jellegzetes a hullámos
lefutás
Receptorok:
exteroceptorok
interoceptorok
proprioceptorok
Exteroceptorok:
Oldal 165
2011. 03. 08. Schulcz Domonkos
Bőr (Ag)
Meissner-féle tapintótest
Vater-Pacchini-féle tapintótest:
o igen nagy, szabad szemmel is látható
o elasztikus rostokban gazdag kötőszövetes tok veszi körbe
o külső lamellaris rész illetve belső henger
o 50-60 lamella jellemző
o a lamellaris sejtek közötti teret folyadék tölti ki
o a belső henger két félből áll és közepén a hüvelyét vesztett idegvégződés fut
o nyomáson kívül, vibrációt is érzékel
o elsősorban a tenyér a talp bőrében van jelen
o ugyanakkor megtalálható az izomfasciákon, csonthártyán, erek közelében etc.
Vater-Pacchini-féle tapintótest
Oldal 166
2011. 03. 08. Schulcz Domonkos
Interoceptor:
Proprioceptorok:
Effektorok:
Ideg-izom szinapszis (neuromuscuilaris juntio):
Motoros-véglemez
acetilkolin-észteráz
(enzim-hisztokémia)
Cortex cerebelli:
három rétegre tagolódik a szürkeállomány
a szürkeállomány tartalmazza a sejteket
a fehérállományban idegrostok futnak
a fehérállomány faág szerűen oszlik (arbor vitae)
purkinje-sejtek:
o a legjellegzetesebb sejt a kisagyban
Oldal 167
2011. 03. 08. Schulcz Domonkos
o nagy gömbölyded perikarion, igen fejlett dentrit fa
o a dentritek a basisról eredve a kéreg külső része felé futnak
o az összes kisagyi afferens a purkinje sejteken végződik
o a kisagyi efferentatiót a purkinje sejtek axonjai képzik
Stratum moleculare:
Stratum ganglionare:
Stratum granulosum:
Cortex cerebelli
Oldal 168
2011. 03. 08. Schulcz Domonkos
Purkinje sejt
Cortex cerebri:
törzsfejlődési szempontból három részre tagolódik
o neocortex
o paleocortex (szaglás – lobulus olfactoirus állatokban fejletebb)
o archicortex (pl.: hippocampus)
a neocortex isocorticalis szerkezettel rendelkezik – 6 rétege van
az archicortex 3 rétegből áll
Neocortex:
Oldal 169
2011. 03. 08. Schulcz Domonkos
térfogata: férfi: 610 cm3, nőben: 545 cm3
Oldal 170
2011. 03. 08. Schulcz Domonkos
izodentritikus sejtek is vannak
az axonok a II.-V. réteghez futnak
a rétegekre merőleges rostjaikkal oszlopszerű szerkezeteket hoznak létre
Cortex cerebri
Astrocyta
nagy, csillagalakban kiinduló gazdag nyúlványrendszerrel rendelkező sejt
multipoláris sejtek, végtalpakkal rendelkeznek
funkcionális syncytiumok
osztódásra képes sejtek
a rostos a fehér, a plazmás a szürkeállományban gyakori
vér-agy gát létrehozása: az astrocyták minden rendelkezésre álló teret kitöltenek,
kiszélesedő végeikkel (gliatalpak) hézagmentesen lezárják az idegrendszer külső felszínét
továbbá az onnan behatoló erek felszínét, ahol a gliatalpak mozaikszerűen összefekszenek és
egységes réteget képeznek: membrana limitans gliae superficialis és perivascularis, de a
fizikai gátat a kapillárisok endotheljét összekötő zonula occludensek biztosítják
funkcióik:
o membrana limitansok (pia mater, kamrák határán, erek körül) létrehozása
memebrana limitans gliae superficialis
memebrana limitans gliae perivascularis
o támasztó szerep
o transzport szabályozása a vér-agy gáton keresztül
o agyi vérellátás szabályozása
o fejlődő idegrendszerben a neuronok migrációjának szabályozása
o a sejtközötti tér összetételének meghatározása, az astrocyták nexusok útján térbeli
hálózatot képeznek
o idegsejtek anyagcseréje (kiegészítő szerep)
o térkitöltés a sejtpusztulás során (gliaheg)
Oldal 171
2011. 03. 08. Schulcz Domonkos
Astrocyta
Oldal 172
2011. 03. 08. Schulcz Domonkos