3.

tétel: Az ókori Római Köztársaság működése és válsága, Julius Caesar egyeduralmi

kísérlete
Megalapítását két szemszögből lehet megközelíteni. Eredetmonda: Romulusz és Rémusz
alapította meg
Valóság: Kr.e 753-ban latinok alapítják.
Róma az Itáliai félszigeten jött létre, kezdetben kis városként. Ókori Rómában kezdetben
királyság jött létre.
 I.király: Romulusz
 Utolsó: Superbus->gőgössége miatt elűzik
Utána államformájuk arisztokratikus köztársaság lett. Választott tisztviselők irányították a
várost. Bizonyos kérdésekben a nép döntött, de csak született római férfiak.
A legfontosabb tisztségek:

 a consul ketten foglalják el ezt a tisztséget feladatuk egymás ellenőrzése, irányítják a

várost és a hadsereget
(külső veszély esetén diktátor->fél év, tejhatalom)
 a szenátus másnéven a vének tanácsa feladatuk a törvényelőkészítés

További fontos tisztségek:

 a cenzor a szenátus névsorának összeállítása

 a quaestor a pénzügyekért felelős személy(ek)
 a praetor városok vezetője a consul utáni tisztség, bíráskodási jog

Társadalom 3 rétegből áll össze:

| patrícius a nemesek ill. a született rómaiak (szenátus tagjai, szavazhatnak)

| plebejusok: római állampolgársággal nem rendelkezők, bevándorlók, korlátozott
joggal rendelkeztek (nem szavazhatnak, nem kerülhetnek be a szenátusba, katonai
réteg)
| rabszolgák: jogfosztott emberek, házi szolgák, földművesek, gladiátorok stb.
Róma terjeszkedése:
Kezdetben városállam, környező területeket kezdi el meghódítani.
Érdekszövetséggel jut területhez (Itáliát is így szerzi meg) .
Földközi-tenger uralmáért Punokkal kerülnek szembe. Tengeren, 3 szakaszban
Kr.e.267-146 legyőzik őket, és megszerzik első provinciájukat, Szicíliát.
Hannibál, hadvezér bosszúhadjáratot indít, viszont elbukik.
Miután Róma a Földközi-tenger ura lesz, gazdasági válság köszönt be, a
kisbirtokosok elszegényednek. Viszont a problémát Marius hadseregreformja
orvosolja.
Társadalmi problémák:
Kezdetleges problémák a társadalomban:
 Plebejusok adják a hadsereg gerincét, a szolgálataikért cserébe politikai jogot
követelnek, fellázadnak. Néptribunus tisztséget sikerül kikövetelniük, ezt csak
plebejus töltheti be, vétójoggal rendelkeznek bizonyos törvényekkel szemben, a
népgyűlésen részt vehetnek. Ezzel megkezdődik a plebejusok politikai részvétele.
Idővel consul is lehet plebejus származású. A plebejusok politikai harca több
évszázadot ölel fel. Kr. e. 3. századra elérik a politikai jogegyenlőséget.
 Kr. e. 2. században a folyamatos terjeszkedés következtében gazdasági probléma lép
fel. A katonáskodó népek földjei a hosszú háborúk alatt elpusztulnak a
gondozatlanság miatt. Ez alól kivételek a nagybirtokosok, mert ők rendelkeznek
rabszolgákkal, akik dolgoznak a távollétük alatt. Ez a helyzet kikényszeríti a
kisbirtokosokat, hogy eladják a területeiket. Munkanélkülivé válnak, a városokba
költöznek, ahol megnő a nincstelenek száma, őket hívták PLEBS-nek. A földkérdés
nemcsak gazdasági problémát, hanem politikai problémát is jelentett, hiszen a
földtulajdonosok csökkenésével, csökkent a hadra foghatók száma is.
Megoldási kísérletek:
1. megoldási kísérlet a Gracchus- testvérek javaslata volt. Kr. e. 133-ban Tiberius
(idősebb testvér) ötlete a földosztás volt az alsóbb rétegek körében. Ebben viszont
ellenérdekeltek voltak a nagybirtokosok. Öccse, Caius ugyanezt újította fel. Ő egy
teljesen újonnan megszervezett provinciában biztosított volna földet (Africa), de
szintén nem kapott elegendő támogatást. Mindketten zavargások áldozatai lettek.
2. javaslat Marius consul ötlete volt. Átszervezi a hadsereget, zsoldos katonákat
szervez be. Szolgálatért zsoldot, leszerelésük után földet kapnak. Ők lesznek a
veteránok. A megoldási javaslat sikeres lesz, Marius azonban egyre népszerűbbé
válik a katonák körében, ami több politikai riválisának sem tetszett. Polgárháború
körvonalazódik. Két politikai párt jön létre:
1. optimaták: a köztársasági hagyományokhoz hű politikusok.
2. populisták (néppárt): a szélesebb néptömegek érdekében fellépő politikusok.
Körükben több, kereskedelemmel foglalkozó, újonnan meggazdagodó politikus
volt.
Julius Ceasar egyeduralmi kísérlete:
Az ókor egyik legnagyobb politikus hadvezére. Populista párti politikus, aki
felismeri, hogy Róma a hagyományos köztársaságkori intézményeivel nem
irányítható megfelelően tovább.
Kr. e. 60-ban szövetséget köt a legbefolyásosabb politikai hadvezérekkel
(Crassus, Pompeius) Ez lesz az első triumvirátus. Caesarék egymást támogatják a
politikai tisztség kiválasztásánál.
Caesart Gallia meghódításával bízzák meg, ezt provinciává szervezi, itt lesz
proconsul.
proconsul: provinciát irányító személy
A gazdag zsákmányt szétosztogatja katonái és a római lakosok körében, ezzel
óriási népszerűségre tesz szert. Haza rendelik mert félnek a megnövekedett
hatalmától. Haza térés helyett azonban Caesar nem szereli le a légióit, hanem
Róma ellen vonul. Crassus időközben meghal, ezzel felbomlik a triumvirátus.
Caesar legfőbb ellenfele a korábbi szövetségese Pompeius lesz.
Kr. e. 48-ban pharszaloszi csatában legyőzi Pompeiust, majd visszatér Rómába, és
diktátorrá nevezi ki magát.

Reformokat vezet be:

- új naptárat vezet be  Julianus-naptár, mai is használt Gergely -naptár elődje,
- megemeli a szenátus létszámát,
- katonái és a kisbirtokosok közt földet oszt, ill. polgári jogot ad
Kr.e. 44-ben azonban a köztársaságpártiak egy csoportja (Brutus és Cassius)
merényletet követ el Caesar ellen.