Hazánk vízrajza

A Duna 2850 km, ezzel Európa 2. leghosszabb folyója. A Fekete-

erdőtől a Fekete-tengerig folyik. A Kisalföldön és Alföldön épít,
szigetei: Szigetköz, Szentendrei-, Csepel-, Mohácsi-sziget. A
Visegrádi-szorosban rombol. Bal parti mellékfolyója az Ipoly, jobb
parti a Rába, Marcal, Zala-Balaton-Sió vízrendszer és a Dráva.
Ingadozó vízjárás, évente kétszer árad: tavasz elején a hóolvadáskor
( jeges ár) és nyár elején a sok eső miatt (zöldár). Nyár végén apad.
A Tisza hazánkban nagyobb utat tesz meg, mint a Duna. A
Máramarosi-havasokban ered Ukrajnában és a Dunába torkolik
Szerbiában. Az Alföldön épít, lerakja hordalékát, ezt sokszor kerülte,
ezért kanyargós volt. A XIX. században szabályozták: levágták a
kanyarulatokat (106-ot, ezekből holtágak, más néven morotvák lettek)
és védőgátat építettek a folyó mentén az árvizek ellen. Ma rövidebb,
de gyorsabb folyású, így az árvizei pusztítóbbak! Kevesebb a hal, mert
nem tudnak ikrát lerakni az áradások elmaradása miatt.
jobb parti mellékfolyói : Bodrog, Hernád, Sajó, Zagyva, Tarna. Bal
parti a Szamos, Berettyó, Sebes-, Fekete-, Fehér-Körös és a Maros.
A Tiszának van egy őszi áradása is.
A Duna nemzetközi vízi út, a Tiszán csak időszakos a hajózás.