12.

Tétel: Zrínyi Miklós és a barokk eposz világa

Élete
A magyar barokk kiemelkedő alakja. Író, politikus és hadvezér. Ő magát elsősorban
katonának tartotta, az irodalommal csak mellékesen, a törökkel való csaták szünetében
foglalkozott. 1620-ban született, Csáktornyán. Nagybirtokosi család, szülei nagyhatalmú
arisztokraták. Apja korán meghalt, végrendeletében fiai nevelését a királyra és Pázmány
Péterre bízta. Zrínyi Habsburg-hű és mélyen vallásos katolikus nevelésben részesült.
Az 50-es években egyre inkább ráébredt arra, hogy saját céljai és a magyarság érdekei
ellentétben állnak a királyi udvar politikájával. Zrínyi erőteljesebb szervezkedésbe kezdett az
udvarpolitika ellen, de 1664. november 8-án tragikus körülmények között meghalt.
Csáktornya mellett, vadászat közben egy felbőszült vadkan áldozata lett.

Zrínyi munkássága
1, Hadtörténeti és katonai jellegű írásai

 Tábori kis tracta – a hadsereg szolgálati szabályzata

 Vitéz hadnagy – több száz kisebb-nagyobb írást tartalmazó mű, egy ideális hadvezér
személyéről töpreng
 Mátyás király életéről szóló elmélkedések – az ideális nemzetközi uralkodó típusát
mutatja be
2, Szerelmi idilljei

 Draskovich Máriához (első felesége) írja, akit ezekben a költeményekben Viloának

nevez.
3, A szigeti veszedelem
A mű keletkezése

 Az eposz 1645-46 telén keletkezett. 1651-ben jelent meg Bécsben, Adriai

tengernek syrenaia címmel.
A mű irodalmi előzménye

 Műfaja: barokk eposz

 Barokk: jellemzője: túldíszítettség, monumentalitás. Célja: gyönyörködtetés,
megrendítés
 Eposz: nagyepikai műfaj, hőse különleges tulajdonságokkal rendelkezik,
természetfeletti erőkkel támogatva, egy közösségre nézve fontos tetteket hajt
végre.
 Minták: - Homérosz: Iliász, Odüsszeia, - Vergilius: Aeneis
A mű témája

 A költő dédapjának, a szigetvári hősnek 1566-os várvédelmét dolgozta fel. A

legendássá vált ostromot a törökök és a magyarok világméretű harcának sorsdöntő
cselekményeként ábrázolta, ezzel a témát eposzi magaslatra emelte.
Az eposzi kellékek
A mű mindenben követi az eposzok kellékeit

 dolgok közepébe vágás (in medias res)

 témamegjelölés (propzíció) – eddig szerelmes verseket írtak, de ez a mű most a török
elleni csatákról fog szólni.
 segélykérés (invokáció) – Zrínyi, mint keresztény költő, Szűz Máriához, Magyarország
védőszentjéhez fordul. Kiderül, hogy a török támadások Isten büntetései, a magyarok
vétkei miatt.
 Isteni közbeavatkozás (deux ex machina) - (pl: az ördög felharagítja a törököket.)
 seregszemle (enumeráció) – A török és magyar hadak bemutatása, illetve a legfőbb
hősök jellemzése, mindkét oldalon egyaránt.
 állandó jelzők
 epikus hasonlatok
 csodás elemek
 mitológiai apparátus – a keresztény gondolkodást tükrözi, de néhány antik elem is
beépül.
A mű szerkezete

 I-VI. ének – az ostrom előkészítése

 VII-XIII. ének – az ostrom leírása, a magyarok győzelmeinek bemutatása
 XIV-XV. ének – a történelmi valóság helyreállítása, a magyarok veresége
A mű alapkoncepciója
A magyarság múltbeli sikerei – honfoglalás, harci erények, szent királyok – mind Isten
ajándékai. A magyarok hálátlanok voltak, bűnökbe merültek, elárulták Istent. A mindenható
ezért büntetést mér a nemzetre. Zrínyi azonban más, mint a magyar urak. A feszület előtt
térdeplő hős "Athleta Christi", azaz Krisztus katonája, akit Isten mártíromsággal tisztel meg.
Előre vetődik a vár eleste és Szigetvár, mint a szilárd egység, hősiesség és erkölcsi
emelkedettség képeként jelenik meg.
A seregszemle megmutatja, hogy a védősereg kiváló harcosokból áll. A szigetiek győzelmét
egy sorsdöntő véletlen akadályozza meg. A törökök elfogják a védők postgalambját. Az
üzenetből kiderül, hogy alig ötszázan maradtak és több rohamot nem tudnak kiállni. Az
utolsó támadásban a pokolbeli szörnyetegek és angyali légiók is becsatlakoznak. A lángoló
várból kitörő Zrínyi és harcosai oroszlánként küzdenek, de elesnek, viszont a főhősnek sikerül
megölni a menekülni készülő szultánt. Ezzel megszabadítva az országot legveszedelmesebb
ellenségétől. Ő magával és vitézeivel távolról janicsárok golyói végeznek. A megdicsőült,
keresztény vértanút és a hősöket Gábriel arkangyal vezetésével angyali sereg viszi Isten színe
elé.
A mű mondanivalója

 Noha a török győzött, a hősök megmutatták, ha a magyarság arra az erkölcsi

magaslatra jut, ahol a védősereg áll, a hódítók uralma megtörhető.

Peroratio

 Az eposzt utószó, azaz peroratio zárja. Zrínyi kiemeli művének hallhatatlanságát és

megfogalmazza ars poeticáját, hogy erkölcsi értékrendjének csúcsán a vitézség áll,
életcélja a hazáért vívott küzdelem.